Egyetemes állam- és jogtörténet 2006/2007. TANÉV Az európai állam születése: a germán törzsi berendezkedés 1. Az európai állam születése: a germán törzsi berendezkedés 2. A frank birodalom és a hűbériség 3. A francia térség és a Német-Római Birodalom a középkorban 4. A középkori Anglia alkotmányfejlődése 5. Kelet-Közép-Európa és az itáliai térség a középkorban 6. A középkori városok. Az egyház szerepe a középkori Európában 7. Rendi monarchia, rendi hatalommegosztás 8. Az abszolutizmus kialakulása és eredeti modellje. A felvilágosult abszolutizmus rendszere 9. A polgári államok kiépítésének alapelvei. Polgári átalakulás, polgári forradalom, polgári alkotmányosság 10. Az államforma, kormányforma fogalma és a hatalmi ágak elválasztása 11. Az alkotmányos monarchia fogalma és európai példái 12. A parlamentarizmus fogalma és európai modelljei 13. A tekintélyelvű és totális berendezkedések jellemzői 14. A polgári alkotmányosság igazságszolgáltatási alapelvei 15. A Stuart-abszolutizmus és a polgárháború. A restauráció és a dicsőséges forradalom Angliában 16. Az alkotmányos monarchia rendszere Angliában. A végrehajtó hatalom parlamenti felelősségének kialakulása. A parlamentáris monarchia Angliában 17. Az ancien régime bukása Franciaországban. A francia forradalmi alkotmányok. Napóleon és a bonapartista alkotmányok 18. A kongresszusi rendszer és a forradalmi alkotmányok Európája. A német térség a forradalmak korában 19. Alkotmánytörténeti tendenciák a 20. század első felének Európájában. A brit parlamentarizmus aranykora és fejlődése a 20. században. A francia Harmadik Köztársaság alkotmányos berendezkedése és fejlődése a 20. században 20. A német egység és a bismarcki Németország 21. A weimari köztársaság 22. Tekintélyelvű rendszerek: Ausztria, Magyarország, Törökország, Spanyolország, Portugália 23. A totalitarizmus államai: a bolsevik forradalom és a Szovjetunió 24. A totalitarizmus államai: a korporatív állam Olaszországban és a nemzetiszocialista Németország 25. A gyarmati alkotmányfejlődés Észak-Amerikában 26. Az Egyesült Államok Alkotmányának alapelvei 27. A végrehajtó hatalom az Egyesült Államok berendezkedésében 28. A Kongresszus és az igazságszolgáltatás az Egyesült Államokban 29. A jog szerepváltozásai: a demokratikus berendezkedések 30. A jog szerepváltozásai: a totalitarizmus 31. Európai feudális jog: az egyéni jogtól a területi jogig; a magánjog forrásai 32. Európai feudális jog: a személyekre és a családi kapcsolatokra vonatkozó szabályok
33. Európai feudális jog: a tulajdonjog, a szerződések joga és az öröklésre vonatkozó szabályok 34. Európai feudális jog: a büntetőjog kezdetei, a bűncselekmény és a bűnösség fogalmának változásai 35. Európai feudális jog: a vádelvi eljárástól a nyomozóelvi eljárásig 36. Európai feudális jog: a kereskedelmi kapcsolatok joga 37. Az angol jogrendszer és igazságszolgáltatás a középkorban 38. A polgári jogrendszer kialakulása, fő elvei, jellemzői. A jogágazatiság kialakulása a polgári jogrendszerben 39. A jogbiztonság igénye a modern polgári jogrendszer kialakításában. Jogforrási hierarchia, jogösszefoglalás, kompiláció, kodifikáció 40. A modern magánjog fejlődése és alapelvei. A Code Civil 41. A német térség magánjoga a polgári korszakban 42. A svájci ZGB. A magánjog fejlődésének új irányai a 20. században 43. A polgári perjogok fejlődési tendenciái: a liberális modell 44. A polgári perjogok fejlődési tendenciái: a szociális modell 45. A klasszikus büntetőjogi iskola 46. A büntetőjogi reformiskolák 47. A polgári jogrendszer büntető perjogának alapelvei 48. Büntető perjogi modellek Európában 49. A common law jogrendszerek a polgári korszakban. Az Egyesült Államok jogrendszere(i) Mezey Barna Szente Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmustörténet. Osiris, 2003. 19-105; 114-122; 139-203; 205-228; 247-295; 318-347; 379-455; 503-508; 516-573; 602-610. o. 1. AZ EURÓPAI ÁLLAM SZÜLETÉSE: A GERMÁN TÖRZSI BERENDEZKEDÉS Germán törzsi társadalom: Tagozódási szintek: ennek fő alkotóeleme a nemzetségek, amely a családokat foglalja magában. Családok: kisebb vagyon- és munkaközösségek; több generáció létfenntartási kötelezettsége. Valamilyen közös leszármazottság során vannak a nemzettségek: 1 közös őstől származnak, amely nem tény, hanem fikció. A nemzettségek feletti szint a törzs: ez csak egy mesterséges konstrukció, közös politikai cselekvésre jött létre. Bizonyos közös fellépés és közös szokások tartják össze. Tagok: egyes emberek. A fegyverképesség dönti el, hogy az egyén hova kerül a társadalomban. Minden szabad férfi kötelessége a részvétel a törzs védelmében, stb. Csak a fegyverképesek hozhattak politikai döntéseket, amelyekről a gyűléseken döntöttek. Nem fegyverképesek: 1. réteg: szolgák (nem szabadok) 2. réteg: idegenek 3. réteg: akiket a törzs a fegyverképességüktől megfosztott
4. réteg: nők 5. réteg: nem felnőtt korú férfiak Legfontosabb szerv: gyűlés. A fegyverképeseknek egyben joguk, de kötelességük is volt a gyűlésen megjelenni. A gyűlésnek nagyon széles hatásköre volt: hadügyek háború és béke kérdése igazságszolgáltatás legfőbb bírói fórum kötelező normákat, magatartásszabályokat is megállapított politikai kérdések király megválasztása itt döntenek a fegyverképesség megadásáról/elvételéről törzs élén a király az egyszemélyes uralkodó, vezető, aki a gyűlésnek felelős, nem korlátlan a hatalma öröklés, megválasztás kombinációjával nyerheti el a királyi tisztséget. Törzsön belül volt 1 királyi nemzetség Germán istenségtől való leszármazás (vegyes szisztéma működött). Rítus: pajzsra emelés, új uralkodó bemutatása. Kardcsörgetés az egyetértés. Király uralmának alapja: 3 összetevője van: Népakarat: a törzs tagjai választották Tradíció Szakralitás (isteni eredetre való utalást jelent) Gyűléshez képest szűk hatáskörrel rendelkezik a király: Legfőbb bíró, de csak javaslatot terjeszthet a gyűlés elé, amiről az dönt Nép hadainak vezetője, de felette van 1 hadvezér Legfőbb papi funkció viselése Kíséret: sajátos intézmény, előkelő állású személyekből áll. Fizikai védelmet jelent a király számára. Védelmi funkció + kialakult a tanácsadói szerepköre is. Arisztokrácia: előkelők, aki a népgyűlés hatalmát próbálták visszaszorítani. (külön gyűléseket tartottak). Germán jog: szokásjogként fogható fel. Szokásjog: forrása valamilyen jogi meggyőződés. Társadalom, népcsoport: ugyanazt gondolja adott magatartási szabályokról. Jogi megállapítás terméke: konkrét elbírálás esete LEGES BARBARORUM: jogösszefoglalás összetevője, a törzsek saját tagjaikra alkalmazták. LEGES ROMANAE BARBARORUM 2. A FRANK BIRODALOM + HŰBÉRISÉG (ebből a részből nem tudom pontosan mi és mennyi kell )
Frank állam: Az európai állammodell megalapítója. A germánok a római sajátos politikának megfelelően nem úgy jelentek meg, mint akik a római államot megdönteni akaró barbár nép, hanem egy alacsony szinten szervezkedő állam találkozása egy fejlettebb államszervezettel. - Római kultúrát elsajátították ez egy modellként jelent meg a germán népek előtt. - Bizonyos antik elemek beépültek a germán rendszerbe; a 2 rendszer összekapcsolódott. - Római hagyaték legfontosabb eleme a LATIFUNDIUM ---- menedék a társadalom számára. Összeomlott a római biztonságos társadalmi rendszer. LATIFUNDIUM (földbirtok): - Kettős védelem 1. mezőgazdasági termelés = megélhetés, élelmiszerellátás garantált. 2. a tulajdonos az embereinek és birtokainak védelmére saját kis hadsereget tartott fenn. Földbirtok: 2 üzenete: 1) agrárgazdálkodás megindulása ---- ez lett a gazdaság alapja 2) földbirtokra épülő közhatalom kialakulása - naturális gazdálkodás A germán kultúra számára elfogadható és vonzó ez a latifundium. PATROCINIUM intézménye: - alávetési viszony a latifundium tulajdonosok és az, aki bemenekült latifundiumba. ---- rétegződési folyamat. - önkéntes alá-fölé rendeltségi viszony - védelem fejében önként jelentkeztek és vállalták az alárendeltséget COLONATUS intézménye: lesüllyedő szabadok, társadalom alsó rétege - félszabadok, kötött termelők a latifundiumon terményekkel fizet azért, hogy ott élhessen. - Római kereszténység áthagyományozása - Latinitás latin nyelv és kultúra átvétele - Germán oldalról érkező impulzusok a király oldalán jelennek meg. - Germán törzsi királyi modell. ---- alakul ki eu. Királyi minősége KÍSÉRET KÍSÉRETI HŰSÉG --- fogalmak a germánoktól érkeztek Törzsi demokrácia: az arra jogosultak bele tudtak szólni az állam életébe. Dinamizmus jellemző a germán törzsekre FRANK FEJEDELEMSÉG (mai Hollandia és Németország területén) Középkor és feudalizmus - Hűbériség Európa közepén épült ki, bizonyos formái szétszóródnak Európában. - Mikor a szélső nemzetek megjelennek, a hűbériség már felbomlóban van és megjelenik a rendiség. Feudalizmus egész korszakot jelenti. (nagybirtok és jobbágyr.) - hűbériség a feudalizmus szűk nyugati rendszere - középkor reneszánszban születik meg a fogalom. Antik és reneszánsz közötti sötét barbár korszak.
- törzsi és antik kultúrából dinamikusan épülő korszak volt és NEM BARBÁR! Frank birodalom Klodwig (482-511) megfegyelmezte a frank törzset, - majd a szomszédosakat --- Európát egységesítette. 486 római helytartót (Siberius Deux) megsemmisítette a francia területeknél Német-alföld területe és Dánia területe egyesül, ezek után Európa egésze egyesül. - a frank törzsek célja: a területi növekedés; ez az államp. Szerveződésének alapja 487 Klodwig felveszi a kereszténységet, félreteszi a törzsi hagyományokat, újfajta ideológiai gondolkodás megjelenése - Észak és Dél terjeszkedett -- először Gallia provincia egységesítése volt a cél latin- római hagyományok! Frank birodalom felépítése Klodwig és fiainak köszönhető! Nincs határ, ahova el tudnak jutni, oda terjeszkednek! Germán hagyomány: a leköszönő uralkodó fiai között fel kell osztani a birodalmat. - A Meroving dinasztia alatt ezért nem alakulhat egységes birodalom. Martell Károly - major domusként átveszi a hatalmat és egységesíti a birodalmat fia Kis Pippin is átveszi majd a hatalmat -- a Merovingokat kolostorba küldik - tagadja a törzsi tradíciót, hiszen Kis Pippin erőszakkal szerzik meg a hatalmat (751-ben) 749-ben a Pápa szerint azt tekintik uralkodónak, aki a hatalommal ténylegesen rendelkezik és nem azt, aki örökli a királyi hatalmat. - a Pápa keresztény hatalmával legitimálja az európai keresztény uralkodói r.? kialakítását. = Ravennai Paktum (= a keresztény európai állam alapja) - 800 Nagy Károlyt a Pápa koronázza császárrá - Antik római címek tovább éltek, mert a frankok célja, hogy megszerezzenek egyes római címeket. - Nagy Károly = Augustusnak szólítatta magát és be akart házasodni a bizánci családba. - megkísérelték újraéleszteni a Római Birodalmat, de nem sikerült, mert nem európai birodalom volt, hanem mediterrán. - 843 Verduni békeszerződés = Nagy Károly örökösei felosztják egymás között a Frank Birodalmat. Tolmácsot kellett használni, mert megkezdődött az európai nyelvek tipizálása. - Gallia provincia maradt csak egyben, a többi területet felosztották. Frank társadalom - eredendően a germán társadalom rétegződött, átjárás nehéz a születési rendek között: 1) nemesség: alapvetően jutnak hozzá politikai pozíciókhoz 2) szabad és fegyverképes emberek a társadalom széles rétegei
- a birodalom növekedésével ez a réteg átmegy az alattvalói rétegbe. Továbbra is szabadok, majd lesüllyednek a dolgozói rétegbe. Nemes és egyszerű szabad között különbségek: 1) hűbérviszony: minden nemes földbirtokos hálózat: valakitől kapta és valakinek adja a FÖLDET. Földesúri hatalom jelenti a birtokon élők feletti hatalmat. Személyi és dologi hatalom Szabadok, félszabadok, szolgák laknak a birtokon. Személyileg alá vannak vetve a földesúrnak Használatba kapott föld (mansus) alapján tartozik szolgáltatásokkal járadékok! 2) Földtulajdonlás Nemes saját birtoka szolgák művelik Banalitások: -- földesúr kizárólagos joga valamilyen tevékenységekre Szabadok: átmeneti forma Félszabadok: Római örökség Olyan szolgák, akik nem állnak uruk tulajdonában, de mint alávalók, alá vannak vetve neki Szabadságuk korlátozott Öröklési, házassági jogot kapnak. Szolgák Rabszolgák utódai Földesúr saját kezelésben lévő földjeit művelik Idegenek Germán befogadóképesség következménye szabadon mozoghatnak a közösség köteles megvédeni jogi ügyleteiket, saját joguk alapján alkalmazták. FRANK ÁLLAM JELLEGZETESSÉGEI Állami szervek sajátosságai: állampótló konstrukció - nehezen alakul ki a helyi szervezetrendszer - A római közigazgatás területén a kiküldött grófok grófságokkal rendelkeznek - Északon nincsenek ilyen grófságok itt a grófnak hatalma és tekintélye van, de területe nincs! - Délen van terület is. - Római hatás erős! - Állam élén a király áll. Központi tradíciókból származó pozíció. - Hatalma a törzs hatalmán nyugszik, a keresztény királyságig. Utána a keresztény ideológia és a hadsereg adja a királyság legitimitását. - Törzsi királyt választják (a közösség) gyűlés választja. Később beiktatás és koronázás van. (koronázás által lesz az uralkodó király) = nagy a korona szerepe. A germán modellben, a király felelős --- feláldozható egy vesztes háború után törzstagként kezelik a királyt. Isten kegyelméből koronázott király szent és sérthetetlen. Nem vonható felelősségre. A király itt felsőbbrendű. A király kísérete UDVARI formában intézményesül, mely költözködő: Nincs állandó udvar
Nincs állandó szervezet Nincsenek állandó intézmények, hivatalok Nincsenek épületek. UDVAR: képlékeny, meghatározhatatlan összetételű, 1 állandó tagja a király. TANÁCSOSOK: kötelesek tanácsot adni, felelősségre vonhatók ---- büntetőjogi szankciók. - Nincs helyi szervezet, hűséges emberek vannak, akik intézik az ügyeket. - Katonai erőn múlott, hogy mit tudtak ellátni feladataik közül. HŰBÉRSÉG: azokat az embereket, akik helyi vonatkozásban jelentős pozícióval bírnak az uralkodó a földdel magához köti. Magánjogi kapcsolatrendszer kialakulása HŰBÉRISÉG 4 eleme: 1) Személyi oldal: hűbérúr-hűbéres Senior- vazallus 2) Hűség 2 oldalú 3)? 4) szolgáltatás szintén 2 oldalú Hűség: Rómából jön: latifundium alapján Hűség formái: 1. kényszerű hűség: mert védelmet szeretne kérni 2. törzsi hűség: esküvel fogadott, kíséreti hűség. Feloldható. Megszegése halálos következményekkel járt. Szolgáltatás: Földbirtok adományozása Földbirtok visszavételéhez kötött szankciók --- szolgáltatást kell végezni - szolgáltatásban az állam megjelenése és az állami jogosítványok megjelenése - hűbériség veszélye, hogy bármikor felbontható!---- állandó anarchiába taszította Európát! Frank társadalom öröksége: Kapcsolat a keresztény egyházzal Európa fogalma, határa (Közép-Kelet Európa volt a határ)--- Keletre Bizánc volt. - Európa fogalom és egyház fogalom összekapcsolódik. - Amíg Európa fogalom nem politikai fogalom, addig az egyház határozza meg Európa politikáját. Társadalom szerkezet 2 nagy hatalmi kör: 1) Földesúri 2) Hűbéresi Aki egyikbe sem tartozik az KÍVÜLÁLLÓ.
Hűbéri rendszer: lefelé bomló, kizárólag vertikális kapcsolatokat egymásba rendező kapcsolat. - Fő hűbérúr állt a legmagasabb szinten (király) - Senior hűbérúr - Vazallus hűbéres --- hűség és birtok köti őket össze. Társadalom el van tehát felezve: földesúri és dolgozói rétegből áll. Földesúri hatalom összetevői: Személyi viszony: bírói és jogszolgáltatási hatalom alatt állnak Dologi viszony : föld művelése Az állami jogosítványokat ebben a rendszerben szétszórták. Áttekinthetetlen káosz jellemző erre a rendszerre, de működött a hűségnek köszönhetően. Államot helyettesítő konstrukció! Immunitás: be nem avatkozás; egyházi eredetű fogalom, de a hűbéri frank kiterjesztette állami funkcióra. A király embere az immunitással rendelkező földbirtokra nem léphet be, nem avatkozhat be a működésébe Birtokában lévő földesúr földjére állami funkció teljesítésével nem lehet belépni. Nemesség fogalma Nemzetiséggel rendelkező előkelők, akik bejutnak a rendszerbe, --- hűbérrel rendelkezik. A Frank Birodalom utódállamai 843 Nagy Károly utódai felosztják a birodalmat, mely tradicionális germán szokás. Verdun --- 3 részre osztják 1. egykori Gallia provincia későbbi francia területek Nyugati Frank Birodalom 2. Német királyság területe Keleti Frank Birodalom 3. Burgundia és Itália Déli Frank birodalom Kopasz Károly- Lothar 877 Francia területen Capet Hugó - Capet dinasztia megalakulása. 987-ben meghal az utolsó Capet, s a Bourbonok veszik át a hatalmat. - jól követhető dinasztikus utódlási rendszer Középső területeken frank hagyomány él tovább, Lothar fiai felosztják maguk között a területeket. - Mediterraneum szétforgácsolódik. Itáliai területeken lehetetlen egységes államokat kialakítani. Német területeken lehetetlen egy egységes dinasztiát végigvezetni. --- zaklatott trónöröklési rendszer. - a Keleti területeken alig alakult ki a frank államszervezet, még ma is törzsi rendszerek vannak..
Hűbériség: - törzsi területeken nem tudnak egységes németséget kialakítani. Társadalom szerkezet 2 nagy hatalmi kör: 3) Földesúri 4) Hűbéresi Aki egyikbe sem tartozik az KÍVÜLÁLLÓ. Hűbéri rendszer: lefelé bomló, kizárólag vertikális kapcsolatokat egymásba rendező kapcsolat. - Fő hűbérúr állt a legmagasabb szinten (király) - Senior hűbérúr - Vazallus hűbéres --- hűség és birtok köti őket össze. Társadalom el van tehát felezve: földesúri és dolgozói rétegből áll. Földesúri hatalom összetevői: Személyi viszony: bírói és jogszolgáltatási hatalom alatt állnak Dologi viszony : föld művelése Az állami jogosítványokat ebben a rendszerben szétszórták. Áttekinthetetlen káosz jellemző erre a rendszerre, de működött a hűségnek köszönhetően. Államot helyettesítő konstrukció! Immunitás: be nem avatkozás; egyházi eredetű fogalom, de a hűbéri frank kiterjesztette állami funkcióra. A király embere az immunitással rendelkező földbirtokra nem léphet be, nem avatkozhat be a működésébe Birtokában lévő földesúr földjére állami funkció teljesítésével nem lehet belépni. Nemesség fogalma Nemzetiséggel rendelkező előkelők, akik bejutnak a rendszerbe, --- hűbérrel rendelkezik. 3. A FRANCIA TÉRSÉG A KÖZÉPKORBAN (+kell még A német római bir. a középkorban) Franciaország: Legszisztematikusabb a hűbéri rendszer. Minden probléma ide fókuszálódott Hűbéri rendszer reformálására törekedtek Hűbérurak feladták az egymással való torzsalkodást, elfogadták a király szuverén hatalmát. 1. Uralkodó célja a központosítás (nincs olyan uralkodó, akinek nem ez lenne a célja) Ezt támogatja, hogy a francia vérvonal megmarad. --- állandó a dinasztiák során Nincs megszakítottság az uralkodásban
Nincs stabilitási probléma---- a centralizáció felé törekedtek 2. egyházhoz való viszony kezdetben ambivalens majd csendes együttműködés támogatják a római egyház kialakulását Itáliában, de NEM Franciaországban. 3. deklarálták és elfogadták azt az elvet, hogy a király hatalmát nem az egyháztól nyeri, hanem ISTENTŐL. A legitimációját nyeri az egyháztól. Király szuverén --- központosítás erősödik. FRANCIA ÁLLAMSZERVEZET Parlament bírósági fórum, semmi köze a törvényhozáshoz. Gyűléseknek több formája létezik: 1. előkelők 2. tartományok 3. rendek 4. régióknak a gyűlése. 1302 általános rendi gyűlés összehívása. Célja, hogy Fülöpöt támogassa, semmi más Soha nem lesz képes a rendi gyűlés arra, hogy igazi rendi gyűlésként működjön a rendiség nem a rendi gyűlésben fejeződik ki Erősebb a központi hatalom, mert nincs egy másik egységes hatalmi rész Rendiség: franciáknál fontos elem a) Nemesség kötelez: nemes csak nemesként viselkedhet b) A nemesség merev volt, nehéz volt megszerezni, de elveszíteni is A KÖZÉPKORI VÁROSOK : 6. A KÖZÉPKORI VÁROSOK. AZ EGYHÁZ SZEREPE A KÖZÉPKORI EURÓPÁBAN Város: a feudális társadalomból menekülőhely volt. Esélyt adott a modern közállam kialakulásának. ANTIK VÁROS: az emberi településszerveződés legősibb formája - a politika a városokba törekszik - városépítési törekvések - afrikai társadalmakra is jellemző. - Épületek építése: egyházi épületek központra törekvés, egymás közelében lévő funkciók. - Nagy építkezések kiegészülnek a védekezéssel körbeveszi a városokat. - A város képes védekezni, a falu nem. a védelem automatikusan központosít - A politika egyfajta hatalmi expanzió - A gazdasági háttér is kedvez a városoknak - Öntözéses gazdálkodás: csatornarendszer kiépítése, melyek a nagy települések körül jönnek létre.
- Összetelepülés alakul ki. Polisz típusú városok: - Iparos-kereskedő tevékenység a jellemző -- városba szerveződnek - Bekebelezik a mezőgazdasági településeket is. Mindkettő modell sajátossága, hogy a hatalom a városba koncentrálódik. Az alkotmányos élet központja a város. - Germán áramlás megbukik a Nyugat- Római Birodalom, ahol a városok már felbomlóban vannak. - A hatalom a latifundiumokra tevődik - Nincs rabszolga-utánpótlás a városokban - Nem jövedelemtermelő, hanem vegetáló, ezért a latifundiumra húzódnak. Latifundium: közhatalommal és fegyveres védelemmel rendelkezik. - mezőgazdasági városok alakulnak ki. - frank társadalom megörökli a földbirtokot az Itáliába betelepülő frankok próbálják fejleszteni a római városokat, de nem sikerül. - A kontinens közepébe kerül az európai hatalom, a mediterrániumot peremterületnek tekintik. - Arab expanzió: a mediterrán városok minden esélye elfogy arra nézve, hogy életben maradjanak. - Mórok betörnek Itáliába meghal a déli kereskedelem, a déli városok. - Mediterrán városok kipusztulnak nem lehet az új európai város modellje. - Tehát: a középkori városok az antikból és a római hagyományból nem örököltek semmit, attól teljesen eltérőek kezdetben- városias települések. 1. Déli területek próbálják a hagyományokat megtartani, de nem sikerül. 2. Klasszikus kontinentális városok: szegényesek, rangot csak úgy tudnak szerezni, ha valamilyen politikai színezetet nyernek. 3. Északi típusú város: viking települések; barbár, kiszolgáló bázisok. - a városi fejlődésnek lökést ad, hogy az építkezésekben megjelennek a magánépítkezések, a várak, amelyek szintén vonzó központok. - A vár köré települt népek elkezdenek szintén várfalat építeni zárt élet. Városokra jellemző: Kicsi a helyi piac Napi szükségletek kielégítésére rendezkedtek be Nincs export, nincs tömegtermelés Uradalmi központként működnek 1. dezintegráció 2. reagráció 3. provinciális városi kultúra reagráció: mezőgazdaságra koncentráló fejlesztések, nincs hagyományos ipar agrártechnika fejlődése átlendítik a mezőgazdaságot egy krónikus termelési stagnáláson nő a mezőgazdasági termelés nőnek a jövedelmek megjelennek a fölös javak - XI. században a városok nem autonóm egységek, addig a földesurak, kiskirályok finanszírozzák.
Építkezési hullám megindulása: - A mezőgazdaságban a lakosságszám megduplázódik, mezőgazdasági alapterület bővíthető, de nem véglegesen. - javul a technika a lakosság egy része feleslegessé válik. - Megindul, megerősödik a város felé mozgás, a városok átmenetileg munkaerőhiánnyal küzdöttek. Középkori városi modell: - sziget eltér a vidék gazdálkodásától, mert a város iparos jellegű a vidék pedig mezőgazdasági. - Iparos- kereskedő tevékenységből racionális gondolkodás - haszonelvű gondolkodás. - Haszonelvű gondolkodás külsődleges jegyei: Öltözet. - A városi lét határokkal rendelkezik, a vidék határtalan - Városvédelem szervezése: 1. falak nyújtotta fizikai védelem 2. jogi védelem: uralkodótól vagy fennhatóságtól származó privilégiumokban fogalmazódik meg. Leszakítja a királytól a népet (várost a hagyományos kötődéstől) Garantálja hosszútávon a megszerzett privilégiumok érvényesülését. Privilégium a szuverenitást építi ki: önkormányzatok kiépítése: ez az európai önkormányzati városmodell kialakulásának folyamata. - Középkorban nincs egységes városmodell. - Mint helyi jelenség születik meg a város - Ahány város, annyi privilégium. - A városok kicsi hálózata alakult ki Európában. - Újkorban megindul egy bizonyos összecsiszolódás. Városiasodás sajátosságai: Franciaország: Erős a római hatás Francia uralkodók elfogadják a kialakuló városiasodást Központosítás is itt volt a legerősebb hűbériség Támogatták a városokat városok finanszírozták a királyt Itt vannak a legjobb szakemberek (nem nemesek) Anglia: Állattenyésztés gyapjúfeldolgozás hamar magas szintre jut Kevés a város- London kezdettől fogva városias jellegű Nem tudnak mezőgazdaságra koncentrálni erős városiasodás, melyek rendkívül sok privilégiumokkal rendelkeznek Nyersanyagtermelő földművelés a jellemző Hódító Vilmos a hűbériséget szétveri és a régi ök-i viszonyokra támaszkodik Az uralkodó és a városok között jó a kapcsolat; partnernek tekinti az önkormányzatokat Nem alakul ki kemény rendiség, mert az átjárható Financiális- anyagi filozófiája van a rendiségnek Partneri viszony alakul ki Németország: Kevesebb és gyengébb városok, mint a frank birodalomban Többszintű állam: fejedelmek- császár
Városok lehetetlen helyzetben vannak Városellenes császári politika Városiasodás autonóm jellegű- csak magukkal foglalkoznak Ennek ellenére a városok közül 1-1 megerősödik Kelet-közép európai régió: A városok nem természetesen születtek exportálták (pl. német hospes mozgalom) Nem egyedi privilégiumok- azokat hozzák magukkal Német városfejlődés van: hatalmas városok jönnek létre ott, amit elfoglalnak a németek. Ahol nem foglalják el a területet, csak szórványtelepülések alakulnak ki Idegen joggal élő városok melyek nem keresik a kapcsolatot a magyar joggal Nincs súlya a városoknak és polgároknak, nincs technikájuk a külső kapcsolatokra Városiasodás fizikai tény, nem politikai Dél: Ibéria: mórok elfoglalták Mórok városokat építettek, de reconquista következtében lerombolták őket, helyébe új típusú város: katonaváros Katonaváros: mesterségesen létrehozott, katonák lakják, nincs mezőgazdaság, nincs termelés Itália: Észak itáliai városok nem európai utat követnek, a túlélő városok önállóságot szereznek maguknak Városok típusai: 1) Mi hozza létre őket? Politikai cél: királyi udvarok, királyi központok voltak, ezek alkalmasak voltak arra, hogy kiszolgálóvá váljanak Gazdasági központok pl.: vámok Védelmi szempontú városok: várakhoz költöznek Tradicionális városok: antik városokon épültek ki Mezőgazdasági városok: mezővárosok 2) felsőbbségük szerint: Városállam Szabad birodalmi város Szabad császári város Szabad királyi város Egyházi szerződéses mezőváros Földesúri város Város autonómiája: (önrendelkezése): Területi autonómia: területileg behatárolt körben van meghatározva Önkormányzati autonómia: város igazgatására vonatkozik Jogi autonómia: város szabadon határozza meg jogrendszerét: saját bíróságok, pallósjog Gazdasági autonómia: mi a város profilja, milyen céhek működhetnek pl. piactartási jog Kapcsolattartási autonómia: a városok szövetségkötő tevékenysége (ezek jogok!) Ezzel szemben TERHEK állnak: Adózási kötelezettség Hadsereg elszállásolását tűrni, illetve finanszírozni Katonát állítani köteles
Egyháznak papi tizedet fizetni Ajándékot köteles küldeni a királynak (földesúrnak?) ÁLLAM ÉS EGYHÁZ VISZONYA A KÖZÉPKORBAN(Az egyház szerepe a középkori Európában): I. Állam és egyház viszonya - modern korig visszavezethető Keresztény egyház a reformációig egységes. Középkorban éli fénykorát privilegizált helyzet. - szervezett társadalom keresztény egyház, ahol a társadalom minden tagja jelen van. Egyház: - önálló szervezetrendszer - önálló igazgatás - önálló jogrend Már a középkor első évszázadaiban, még az állam előtt egységessé válik. 313 Milánói edictum: Római Birodalom államvallás gyorsan szervezetrendszerré válik. Európai államok megszületnek: Frank Birodalom Német-Római Birodalom, stb. Állam és egyház között folyamatos a konfliktus. Uralkodó és pápa között is folyamatos a viszály. Államegyháziság jellemzi a korszakot. Egyházállamiság Államegyháziság (Bizánc, Frank Birodalom és utódállamai): állam, államhatalom és egyház között, amelyben az állam magasabb rendű, mint az egyház. Uralkodó magasabb szintű, mint a pápa. Világi hatalom egyházi felett áll. Bizánci modell: államegyháziság totális megvalósulása. Cezaropapizmus: személyi összefonódás: a bizánci uralkodó, a keleti egyház feje is. Principátus korára visszanyúlik. Princeps pontifex maximus (főpap) is. Római császár egyház feje is. Bizánci uralkodó: teológiai kérdésekben övé a végső döntés meghatározza az egyház igazgatási és szervezetrendszerét püspökök kinevezési joga, bizánci patriarcha kinevezése kánonjogi jogalkotási hatáskör
Nyugati rész Frank Birodalom felemelkedéséig a császár/uralkodó csupán az egyház tagja VIII. sz. végéig nincs felsőbbsége a világi uralkodónak. VIII XI. sz.-ig nincs olyan totális alárendeltség, mint Bizáncban: pápa a frank uralkodó hűbéresévé válik. VIII. század pápa jelentős területet kap, hűbérviszony pápai állam alapja. Hűbéri viszony határozza meg a XI. századig a kapcsolatukat. Frank uralkodók: beleszólhatnak a pápaválasztásba. Magukénak vindikálják az invesztitúra jogát (főpapok beiktatása: ki legyenek az igazgatási egységek vezetői) Saját vagy magán egyház fogalmából alakul ki az invesztitúra Egy-egy uralkodó vagy tartományúr pénz- és birtokadománnyal segíti elő területén az egyház működését (hűbéri viszony), ezért a frank uralkodók azt állítják, hogy az ő joguk kinevezni a vezető egyházi személyt. 962 OTTONIANUM államegyháziság dokumentuma I. Ottó (első német-római császár) adta ki Pápa beiktatásához szükséges, hogy hűségesküt tegyen. Aki nem tesz hűségesküt, nem választják pápává. XI. század: fordul a kocka: egyházállamiság Előzményei: Egyházon belüli reformfolyamatok (pl.: cölibátus) Új szervezeti rendszer Zanati? döntés: érvénytelen az ottomanium (császár nem) 1074 DICTATUS PAPAE - VII. Gergely felvállalta a konfliktust a császárok, világi hatalom ellen 2 kard elmélete: Ideológiai bázis: világi uralom mindig alacsonyabb az egyházinál és a pápa meg is vonhatja a világi hatalmat a pápa ruházza az uralkodóra és vissza is vonhatja 2 évszázad a császárság-pápaság viszályával telik invesztitúra harc (fegyveres harc) XIV. század megerősödő francia uralkodó zárja le az invesztitúra harcot, ekkor kezdődik a pápák avignoni fogsága II. Kánonjog és egyházi bíráskodás - Jogrend része, önálló tényező a jogrendszeren belül. Sajátos egység, a mai napig él Keresztény egyház joga Reformációtól keresztény egyházak joga és elkülönülnek egymástól Ma már a kánonjog katolikus egyház + felekezeti jogok - Középkorban egységes Meghatározza az egyház szervezetét
Meghatározza az egyház tisztségviselőinek jogait és kötelezettségeit Meghatározza tagjainak jogait és kötelezettségeit = hívők státuszát. Állami egyházjog: állami szerv alkotja az egyház számára a szabályokat Kánonjog: egyház alkotja. Forrása a Biblia, többnyire Újszövetség. Első néhány évszázadban élt egyházatyák véleményei, tanításai normaként fogadják el. zsinati döntések = kánonok (ezek hasonlítanak a jogszabályokhoz). Normatív céllal alkotják. Zavaros és átláthatatlan megpróbálnak rendezett egészet alkotni. Sok a hamisítvány is Pápák az invesztitúra harcban használják. XII. század jelenetős összefoglalás: GRATIATUS szerzetes nevéhez fűződik Az ellentétes kánonok összeegyeztetése szabályok egységes rendszerbe rendezése Később sajátos egyházkönyv. kánonjog szerint sem vált jogszabállyá, csak egy gyűjtemény. A gyakorlatban mégis kódexként, törvénykönyvként alkalmazták. 1582 adták ki hivatalosan, egységesen. Nyugati egyházszakadás után. Hatálya: katolikus egyház Egyházi jogszolgáltatás és bíráskodás 2 terület: 1. egyházi személyek ügyeiben döntési jogosultság privilegium fori 2. magánszemélyek bizonyos magánjogi jogviszonyai: család, házasság főleg. Kánonok többsége ezen ügyekre vonatkozó szabályokat tartalmaz. XII. század: 3. mentesség az egyházi személyeknek véglegesen deklarálták privilegium immunitatis-t. : egyházi személy adótól és szolgáltatástól mentes. Nem lehet egyházi személy jobbágya senkinek, hűbéri viszonyban nem állhat. Bírósági fórumrendszer egyházi bíróságok, szentszékek. I. fok: püspöki bíróság II. fok: érsekség Legfelső: pápa Eljárásjog: inkvizíciós eljárás: XI. század egyházi igazságszolgáltatásban is jelen van. Eretnekekkel szembeni fellépés miatt dolgozzák ki a kánonjogászok. Kínvallatás ezek során alakul ki. Világi eljárásjogokra is hatással lesz.. 9. TÉTEL POLGÁRI ÁLLAM MODELL
A polgári társadalom előzményei megtalálhatóak a feudalizmusban. Apolgári átalakulás teremti meg a polgárosodást - hazánkban, míg nyugaton a polgárok teremtik meg a polgárosodást. Megteremti a maga életkeretét a városban és azokat az intézményeket, amelyek a polgári állam alapjai lesznek: - egyenlőségre épített szerkezet, amikor a polgároknak egyenlő választójoga van, demokratikus mintára - maga szociális rendszer megteremtése - míg a családok oldották meg mindezt intézmények nélkül a feudalizmusban, akkig a városokban intézmények gondoskodnak a szociális ellátásról = egymásról való gondoskodás - céhes keretek közötti társadalomban fejlődik a polgárság a polgárság sajátos gazdaságszervező tevékenysége, a gazdaság szerrvezés és igazgtáson belül olyan forma, ami működteti a gazdaságot céh, bank, korporáció biztosítja a szakképzést, munkalehetőséget és az ellátást = szervezi a gazdaságot és így pozitív jelentést vonz, míg a manufaktúra szempontjából negatív! A város tevékenységeit privilégiumok alapján szervezi, amelyek széles tevékenységi kört biztosítanak számára a jog keretei között. A polgár mindennapos működése alá van rendelve a jognak. Az a lényeg, hogy a polgárnak mennyi joga van vásártartás joga, szabad választás joga. De megpróbál kitörni az adott jogokból és minél több privilégiumot szerezni - a privilégizálás folyamata, amely az autonómia előtérbekerülését segíti 1.) kiváltság, majd 2.) központosítás - fegyveres erők pénz = adóztatás lényeges polgári tevékenység, képviselői a bürokratikus hivatalnokrendszer kell királyi tanácsadó testületben jelennek meg A központosító uralkodónak szüksége van a polgárra aki végzi az adóztatást, ellátja a hivatali feadatokat, a királyi tevékenységet "finanszírozza" - beépül a központosított államgépezetbe. A rendi képviselet felszámolása kizárja a rendeket, de a polgárnak megmaradnak, akik folytathatják munkájukat. 3.) a rendi központosításban a polgárság megpróbál döntéspozíciót szerezni a rendi országgyűléseken (országonként különböző mértékekben, hazánkban országrendiség van, küldhet követeket a polgárság, felszólalhat, de nincs 1 szinten a nemességgel) az angol parlament nyitott rendiséget tartalmaz, a bejutás nem születés, hanem adózás alapján van, így a polgárok simán részt vehetnek a parlamentben 1, 2, 3, a feudalizmus idején történik Második nagy hullám a feudalizmus után nagy gazdasági támadás, a földrajzi felfedezések időszaka, 2 dolog jelent meg szükségként: - nincs elegendő nemesfém a gazdálkodáshoz, így államilag kell keresni a megoldást amelyek anemesfémet behozzák, így India felé mennek a felfedezések, azonban csak állami keretek között lehetett intézni gazdaságszervező tevékenység, az állam áldoz arra, hogy legyenek hajók - államszervező feladatra volt szükség a központosítás további változata exponzív tevékenysége lesz az államnak ahogy a gyarmatosítás megindul Fontos a feltételek megteremtése új technikai felfedezések voltak, amelyek teszik lehetővé, hogy megvomoljon a feudális társ. és elősegítse a földrajzi felfedezéseket Pl.: lőpor alkalmazásával új hadvezetés alkalmazása lesz, megjelenik a hivatásos katona, aki kiképzett, a zsoldosok helyett, megjelenik a hadvezetés új formája tűzérség, amivel a
nemesség feleslegessé válik a hadseregben, nem lesz szükség a nemességre, mert a polgárság kerül előtérbe, könyvnyomtatás a gyarmatosítás következtében megváltozik: - a polgárság helye a társadalomban - az abszolút monarchia új magatartása A polgárság egy része elkezd nagyon gazdagodni és egyre meghatározuottabb szereplője lesz az államnak. a lőpor alkalmazásának kezdetbe nem voltak olyn céhek, amelyek lőport gyártottak volna, így új szervezeti forma is kialakul a termelésre manufaktúra 4.) gazdasági expanzió 5.) reformáció megjelenése, amikor protestáns testületek alakulnak ki kálvini reformáció Kálvin államszervezetbe építi tanait, az egyházat összeolvasztja az állammal, az egyház községgel bíró személyek dönthetnek a választásban : doktorokat szegénygondozókat presbitereket oktatókat új fajta polgári szorgalom jelenik meg a polgárnak megfelelő magatartást kell tanusítania élete során ( a tanítás azt mondja, hogy aki szegény, az bűnös, mert nem dolgozik, polgári szorgalomra kell nevelni, amit az álamnak kell biztosítania) Majd a reformáció után a társadalom átalakulása történik meg, a gazdasági folyamaok alakulása miatt megszűnik a jobbágyság, ami átalakítja a földesúri hatalmat is a nemesség elveszíti pozícióját és az államba kapaszkodik, ami képes lesz fenntartani, ha már a jobbágyok uralma nem lehet az abszolú állam tartalma az, hogy kiüresedik a nemesség, de az állam megtartja a nemességét és élvezheti előjogait is, hiába került egy szintre a polgársággal az abszolutizmus egy védekező mechanizmus, ami segíti a centralizmus előtérbe kerülését 6.) polgári forradalom Európa polgári rendszerei forradalom nélkül alakultak át (voltak fegyveres harcok, de alapvetően forradalom nélkül) Van egy adott politikai struktúra, ami stagnál, nem változik. De a társadalomnak van egy változó, dinamikus része - gazdaság - intézmények a gazdasághoz - csoportok, rétegek, amelyek a gazdasági váltoásban érdekeltek. De ha már nem működnek megfelelően a változások, egy új feltétel alakul, amelynél folytatódnak a folyamatok robbanás, de nem mindig robbanás van, csak kiigazítás is lehet = reform
Polgári átalakulás formái 1. németalfoldi - svájci konstrukció a spanyolok elleni háború 1568-tól, melynek a vége, hogy Hollandia önálló állam lesz 2. angol konstrukció a parlament közös vállalkozása a királlyal, nem volt igazán nagy konfliktus, de később polgárháború alakult a konfliktusok miatt, az igazi forradalom (1682 - Bill of Rights) alkotmányos monarchia 3. amerikai függetlenségi háború volt 1787-ben, majd resturációval zárult, mert a polgárság még nem volt elég erős korai átalakulás formái, kompromisszumos megoldással zárul 4. francia olyan elemi erők vannak egymással szemben, amik nincsenek egyensúlyban, radikális reformok útján történt az átalakulás nem tradicionális alapon teremtik az államokat, erővel dolgozó forradalom volt Polgári államok kiépítésének alapelvei: 1. - a monarchikus szuverenitás szerint a polgárságnak nincs beleszólása az államba - így a polgárság kiépíti saját szuverenitását államszuverenitás (Bodin) Hobbes "A hatalom hiánya rosszabb, mint a korlátlan hatalom" - parlamenti szuverenitás lesz, új államszervezeti konstrukciós változás - Rousseau népszuverenitás 2. alkotmányosság a polgár szenvedett attól, hogy nem voltak leírva a jogai, így kellettek alaptörvények, a legfontosabb jogszabályok, törvények legyenek jogilag rendezett államélet kell 3. hatalommegosztás tétele Montesquieu 4. parlamentalizmus állam - egyház szétválasztása törvényesség elve 12. A parlamentarizmus fogalma és európai modelljei Parlamentalizmus Főbb jellemzői: - a kormányfő, kormány megbizatása a parlamenttől függ a parlamentnek felelős politikailag - a végrehajtó hatalom kollektív gyakorlása, a kormány által megjelenik a kormány tagjainak egymás iránti szolidaritása, döntés egysége sem felel és képviseli - az államfői tisztség és a kormányfői tisztség egyértelműen elkülönül, külön hatáskörrel
a végrehajtó hatalom megoszlik az államfő és a kormány között = DIALISZTIKUS a.) angol modell kabinet kormányzás, 18. Századtól alakul ki b.) francia tvhozó hatalom túlsúlyával rendelkező rendszer a kormányfői pont önállóvá válása történik, leginkább jelentős, hogy a kormányfő kiemelt szerepet kap a kormány összeállításában is megjelenik, ő határozza meg a kormány összetételét. Jellemző a miniszterek parlamenti tagsága is a miniszterek képviselők is. 2párti berendezkedés van, ami meghatározza a politikát. Az alsőház kizárólag pártlistás választás útján választottakból áll 2párti váltógazdálkodás, amikor az irányítás az egyik, majd a másik párt kezében van. Kollektív felelősség van, a kabinet minden tagja osztja a kabinet sorsát, politikai felelősségében és bukásában is osztoznak. XX. századtól belső kabinet működése, ami egy szűkebb kormány a legfontosabb miniszterekből áll össze, és dönt a politikai kérdésekben, az itt meghozott döntések véglegesnek tekinthetőek. Erős kormányzatot feltételez ez a modell, a végrehajtó hatalom a legerősebb, a kormány formálja alapvetően a politikai rendszert. A francia p. a törvényhozás által dominált rendszer lesz. A kormány soha nem lesz olyan erős, gyenge, instabil kormányzat lesz, újra- és újra alakulnak, és sokpárti berendezkedésről van szó, amely az aktuális törvényhozást alkotja. 1875-ös alkotmány törényekkel jelenik meg ez a rendszer, az államfő kérdése is más, mint az angolban köztársasági jellegő lesz, határozott időre rá köztársasági elnök gyakorolja az államfői hatalmat, aki a parlamentnek nem felelős, de hatalmának korlátja a kormány tagjainak ellenjegyzésének joga. A német kisérletben érdekes berendezkedés volt német weimari rendszer, a Weimari alkotmányt 1911-ben fogadták el, ami kb. 1933-ig tartott. Megjelenik egy nagyon erős államfői poszt az elnököt közvetlenül választják! Arra az alaptézisre állítja fel az intézményeket 2 szerv, melyet a nép közvetlenül választ (uralkodó, alsóház) nem lehet alárendelve egymásnak, hiszen mind2 a népakaratot testesíti meg. Ebben a rendszerben az államfői tisztséget tették erőssé, de ez nem gyakorlati kormányzást jelentett, hanem rendkívüli állapotokban való felhatalmazást jelentett az elnök akkor gyakorolhatja hatalmát, ha valamilyen alkotmányos válság lép fel (alkkothat új jogszabályokat, és félretolhatja a már meglévőket). Az 1920-as évektől jelenkeztek gazdasági, társadalmi válságok, amelyek végül a megszűnéséhez vezettek. 1.) a parlamentalizmus fogalma fogalma különféle elemek állítják össze: a.) népképviselet - demokratikus választójog - demokratikus választások - legyen a választásokat felügyelő bíráskodás b.) reprezentatív parlament - demokratikus míködés egy fontos fogalmi követelmény - demokratikus kapcsolatrendszer legyen körülötte
- kormányellenőrzés c.) a kormány parlamentrendszer szerint működjön, parlamenti képviselőkből álljon a kormány Parlament 1. Reprezentatív testület, kialakulásakor nagyon fontos lesz a demokratizmus, mert nagyon széles rétegek ki voltak zárva a parlamentből, és fontos volt, hgoy az átlag ember is részt vegyen a döntésekben. A reprezentatinitás lényeges eleme a választás. A rendi korban nem általánosan meghatározott választások voltak, hanem a rendi szervek saját követeket küldtek és ezután történt a választás. A népképviselet ezt megszüntette, választókerületek alakultak, ahol a választójogosultak választották meg a képviselőket. (a demokratikus rendszerek elutasítják a visszahívás intézményét) Választójog volt képviseleti alapon demokratikus választójog: - általános - közvetlen - egyenlő - titkosság a.) általános a társadalom széles köre részesül a választójogból és semmi sem korlátozza, azonben van korlátozás: - életkor - honpolgárság - elmebetegek, börtönben lévők nem cenzusok: - vagyoni cenzusok - adócenzus - nemi cenzus - műveltségi cenzus a műveltség pozitív jogosultságokat biztosított a műveltségi cenzus kizár, független attól, hogy milyen vagyon pl. USA, amikor IQ tesztet kellett csinálni, Magyarországon plurális választójog (az analfabéták elektort választottak), de nem érvényesült - egyhelybenlakási cenzus (6 hónatól 6 évig) - faji cenzus, diszkrimináció (Amerikában a négerekkel kapcsolatban, Európában a zsidókkal, cigányokkal kapcsolatban) b.) egyenlő ha minden leadott szavazat egyenlő értékű, de meg lehet téveszteni: - választási földrajz alkalmazása esetén - ha valaki több helyen adhatja le a szavazatát arisztokratikus tradicionalizmus, akinek több lakóhelye van, pl. vidékel és városben is c.) titkosság a magyar politikai gondolkodás szerint oktalanság a titkosság, persze ma már teljesen titkos XIX-XX. század 20-30as évek d.) közvetlenség 2.) a parlament a közhatalom gyakorlója, kinevezi az állami, nemzeti szuverenitás, a polgárok nevében a döntéseket meghozhatja 3.) a polgári parlament nem csak a szuverenitást képviseli, hanem döntéseket hoz, ami
mindenkire kötelezőek, a törvényei mindenki fölött állnak 4.) testületi szerv, sok képviselő alkotja, számuk fontos a hatékonyság szempontja kérdésben, napjainkban 180-500 fő között működik a parlamenti élet Parlamenti funkciók: milyen feladatokat teljesít a.) törvényhozó szerv = törvényeket alkot b.) ellenző, kontroll funkció a kormány felett c.) államalakító funkció a kormány felett d.) legitimáló funkció legitimálja az egész politikai rendszert, társadalmat e.) a legfontosabb politikai pártok véleménynyilvánító fóruma f.) önkormányzati szerv, önkormányzati funkcióval, a parlament fölött nincs senki, csak ő maga határoz Parlamentek típusai: A típusokat megelőző a.) középkori törvényhozó gyűlések elsősorban konzultatív szervek, meggátolják, hogy a király olyan döntéseket hozzon, ami nem megfelelő b.) rendi gyűlések itt már rögzítik, hogy törvényalkotás történik és hogy a törvényt milyen mechenizmusok útján alkotják meg a rendek és a király pl.: Anglia c.) parlamenti Polgári országgyűlés parlamenti jog - azok a normák, amelyek a parlament működését írják le és garantálják organizatórius parlamenti jogok: az OGY szervezetét szabályozzák, önkormányzati működés funkcionárius parlamenti jog: az OGY eljárási oldalát szabályozza - funkcionális működés A parlamenti jogok a házszabályban rögzítettek. az OGY alkotmánya folyamatosan változik, nem állandó A polgári parlamentek szerkezete: a.) alsóház b.) felsőház KÉTKAMARÁS - arisztokratikus felső kamara: pl. angliai Lordok Háza, elsősorban ellenőrző funkciót gyakorolnak - kinevezésen alapuló felső kamara: pl. 1826-ból a portugál szabályozás - korporatív felsőkamarai rendszer szakmák alapján kerülnek be a képviselők, pl. 1937-ben az Ír parlamentben - szövetségi felsőkamara ahol alsó szinten tartományok vannak, ott népképviselet alapján csinálnak felsőkamarát, ahova a tartományok küldik a képviselőket - népképviseleti felsőkamara - etikális alapú felsőkamarák etnikumok alapján épül(ne) fel Parlamenti képviselők jogai: - előterjesztési jog
- szavazati jog - szólásszabadság - beszélhető jog - védelmük mentelmi jog: a képviselőt attól védi, hogy direkt módon ne lehessen rá befolyást gyakorolni, ne lehessen letartóztatni összeférhetetlenség: a képviselő ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy indirekt módon nyomást gyakoroljanak rá (ne legyen más tisztsége, ne legyen bűnöző) A képviselők a pártokból jönnek, valami hatalmi, politikai alap részeit képezik. Az első párt forma = honorácior párt: adott politikai irányzatot képvisel egy hangadó a parlamentben, akihez kapcsolódnak. Magyarországon felirati párt ellenzéki. De később angol mintára alakul ki. USA-ban a forma, hogy csak választáskor alakulnak ki a pártok választási pártok. Európában másfajta pártmodell a francia alap alapján vallási ellentétek alapján szétválnak a csoportok Szerte Európában végtelen sok párt alakult ki többpárt rendszer van + párttípusok Kontinentális pártrendszerek Európában világnézeti pártok vannak, bizonyos társadalmi csoportokat leképező pártok, az aktuális politika szempontjai alapján rendeződnek. Típusai: - tradicionális pártok valamilyen vallási, világnézeti elveket képviselnek - liberális pártok - munkás-szociális pártok 20. századtól 13. A tekintélyelvű és totális berendezkedések jellemzői Tekintélyelvű berendezkedés Nem valósul meg mindez, mint a totális államban, bizonyos elemeiben még hasonlít a demokratikus jellegű berendezkedésre, demokratikus elemei még vannak. A klasszikus állami szervek, hatalmi struktúrák megmaradnak kormány, parlament, bíróságok. Azonban ezek működése olyan korlátozott, hogy az állam élén álló csoportok döntéseivel politikai érdekeivel nem ütközik. A klasszikus állampolgári alapjogok megmaradnak: - élethez való jog - testi épséghez való jog De a politikai jellegű jogokat nagy mértékben korlátozzák, csorbítják. Pl.: Franco - Spanyolország P. Marshall - Lengyelország 1920-45 közötti magyar rendszer is Totális berendezkedésű államok a. Szovjetunió b. Olaszország c. Nemzeti-szocialista Németország
ezekben az államokban a hatalom kisajátítása történik meg, a politikai hatalmat teljes mértékben kisajátítja a vezető csoport, és valamilyen ideológiai elemek végrehajtását kényszeríti a társadalomra. Szenvednek, nem csak a politikai jogok A Szovjetúnióban 2 alkotmány: - 1924-1934 számtalan emberi szabadságjogot sorolt fel, mint demokratikus volt, azonban nem érvényesült, megsértették ezeket a szabadságjogokat. Németországban formailag is tagadták ezeket a jogokat. Az olasz rendszerben a legtovább maradtak meg bizonyos szabadságjogok, szemben a szovjet és a német rendszerrel, e szempont alapján tekintélyelvű lehetne, de gazdasági szempontok alapján totális 1párt rendszer van, ami összeolvad az állammal pártállyami rendszerek, a klasszikus hatalmi ágakat egybe csúsztatják, a kormányfő - államfő is egy lesz pl. Führer sajátos vezérkultusz jellemző, inkább a német és olasz rendszerben Szintén közös jellemző, hogy a gazdaság és a társadalom működése a vezető csoportok irányítása alatt áll állami terrorral működtetik az intézményeket 14. A polgári alkotmányosság igazságszolgáltatási alapelvei Törvénykezés = igazságszolgáltatás klasszikus kifejezése (de mint törvényhozás szinonimájáról is beszélnek, de a magyar jogi rendszerben ez nem megfelelő!) Igazságszolgáltatás kiépülése szervezetrendszer kiépülése, és bizonyos általános elvek és szabályok kiépülése, amelyek szükségesek. A polgári átalakulás folyamán minden állam elkezdte átalakítani a bíróságokat egységes és önálló szervezetrendszerré, mert korábban nem volt egységes különböző rendek, különböző bíróságok. Az angol fejlődésben korábban, kifejezett szervezetrendszerről lehet beszélni a common law tekintetében. Egyértelművé teszik, hogy ez nem a végrehajtás keretében lesz, hanem önálló hatalmi ágként. Differenciálódás valamilyen módon hatáskor alapján differenciálódik a rendszer, kialakulnak a különböző hatáskörök az egyes bírói fórumokon (polgári, büntető) Újabb hatáskörök is létrejönnek: - katonai - gazdasági - közig. bíróságok azok a bíróságok, amelyek valamilyen állampolgári védelmet fognak biztosítani és a végrehajtás működése felett ellenőrzést gyakorol (közig. bíróság) A 20. századra alakul ki az Alkotmánybíráskodás, az USA-ban korábban, de itt más módszer is van. Európában később jelenik meg az alkotmányértelmezés intézményesülése Legfelsőbb Bíróság (először az I. világháború után Csehországban jelenik meg, általánosan 1945 után a többi országban). Vitatott, hogy az igazságszolgáltatás részét képezi-e a LB? Elvileg nem, csak kötődő, de nem az igazságszolgáltatás részét képezi. Az angol fejlődés volt az elsőszámú inspiráló, az angol abszolutista korszakban a common law bíróságok álltak szemben az abszolutizmussal alkotmány és jogvédő szerepet töltöttek