Frankok (5. századtól)

Átírás

1 Frankok (5. századtól) Itt alakul ki a feudalizmus. Az állam kialakulásával a szabad réteg vagyonosodik» kiváltságokat kapnak Ding (hasonít a thingre) Szükebb körre, a katonai vezetökre csökken Udvar Megjelenik a király intézménye A királyi udvar is kialakul» arisztokrácia, tetszölegesen válogatva (nincs megszabva, kik azok) Az uralkodónak nem kell az udvarral együtt döntenie Katolizálódás Fontos a papság az államszervezetben Egységesítö szerep Eleinte választott vezetök, késöbb öröklés, de nem csak a király pozíciójánál, grófoknál is Nagy Károly: Még életében kinevezte utódját» saját fiát» elsöszülött öröklés Feudális uralkodó /király/ Három hatalmi ágat egyszerre birtokolja Legnagyobb hadúr Minden föhatalmat ö birtokol De a szokásjogot nem tudja megsemmisíteni Csak azt tudja szabályozni, amit a szokásjog még nem szabályoz Monopóliumok: só, pénzverés Az egyes területeket leosztja például az egyháznak Nincs székhelye, vándorol, a hübéreseinél, illetve a saját birtokain lakik Capitulale Frank törvények Azért ez a nevük, mert fejezetekre osztottak Királyi udvar Elsö fontosabb végrehajtószerv Az udvari méltóságokból nönek ki az országos szintü végrehajtó intézmények Hatáskörök és személyi állományok bövítésével lesznek hivatalok Kánonjog kihat az emberekre is, a házasság intézménye is az egyház kezébe kerül. Kihatással van a polgári jogra, a büntetöjogra és ezáltal az uralkodóra is.

2 Jogforrások 1. Közvetlen: capitulale, városok joga, kánonjog 2. Közvetett: formulák, urbáriumok, krónikák, adománylevelek Szokásjogi gyüjtemények: leges barbarorum (500-tól kezdik leírni) Germán néptörzsek joga lex Salica: Száli frankok joga lex Riboaria: Riboáriai frankok joga lex Vizigotorum: lex Alemannorum: alemannok lex Saxorum: szászoké lex Burgundorum: burgundiaiak joga lex Romanorum: leigázott rómaiak joga Alkalmazása vérségi elv alapján történt Más területen bizonyítani kell a saját népcsoportom jogát, hogy aszerint ítéljenek el Nagyrészt büntetöjogi katalógusok részben magánjoggal Társadalmi származás alapján tesz különbséget Van a népcsoportok között is különbség a megítélésben, akkor is, ha társadalmilag egyenrangúak Gyakorta sérül a vérségi elv Részletesek, minden esetet sorra vesznek, konkrétumokba menöen Társadalmi rétegek 1. Szabad 2. Szegény szabad» jobbágy 3. Félszabad» jobbágy 4. Rabszolga» jobbágy Jogviszony a földesúr és a jobbágy között Engedély nélkül nem házasodhat, köthet szerzödést, örökíthet Gazdasági kötelezettsége adózni, dolgozni, robotolni Röghöz kötés: ugyanazt a területet kell megmüvelni Földmüvelés, 3 nyomásosan Jobbágy tartozik ajándékkal is Úriszék: Földesúr a saját jobbágya felett bíráskodik Szabad réteg differencializálódása Nemes Nem nemes szabad Szabad paraszt: nem mindenhol tipikus; nem tartoznak az úriszék alá, saját bírákat választhatnak Nemesek 1. Egyházi 2. Világi

3 Hierarchia a nemesek között: bárók, grófok, örgrófok Hübéri viszonyrendszer Csak nemes emberek között jöhet létre Az uralkodó a legföbb hübérúr, alatta a vazallusok Beneficium: Hübérúr által, szolgálatért cserébe adott föld. A hübérúr tulajdonában marad, de jövedelme a vazallusé. Örökíthetö A hübérúrnak védelmet kell adnia A vazallusnak katonát kell állítania, el kell látni az urát, kísérnie kell Esküt kell tenni a hübérúrnak Az úr invesztitúra formájában beiktatja vazallusát a birtokba Elsö korszakban hiába volt ez a rendszer, a vazallusok összefognak a király ellen Hódító Vilmos (anglia): Látja, hogy nem jelent biztonságot a hübéri rendszer, ezért mindeki, bárki hübérese elöször neki esküszik Minden hübérúr és hübéres egyben földesúr is Nem kellett ebbe a rendszerbe tagozódni Vazallus a saját földjén és a beneficiumán is vannak falvak, tud várost is alapítani Beneficiumot el lehet adni Vazallus ajándékot ad eseményeknél Város jog által meghatározott állapot Király és földesúr is alapíthat Bizonyos fokú autonómia Függetlenség a földesúrtól, kikerül az úriszék alól Saját elöljárók választása, saját törvények Kórházak létrehozása a késöbbi korokban Földesúri terület A földesúr védelmet biztosít Jobbágynak adóznia kell, meg kell müvelnie a földet, robotolnia kell Pénzszolgáltatással kiváltott szolgálat» termény helyett pénz Egyház Írástudók Fontosak az államszervezetben Iskolák üzemeltetöje Kezdetben templomban való oktatás

4 Az állam nem vállal fel országosszintü egészségügyi ellátást» egyház vállalja fel Szociális hátrányban lévök támogatása: árvák, nincstelenek Franciaország Széttagoltság korszaka (IX. századtól 1301-ig) A király nem tudja hatalmát megerösíteni, mert kevés a földje A többi földesúr nem foglalkozik a királlyal igazán Az ország uradalmakból áll, a földesurak kiskirályok: pénzverés, bíráskodás, törvényhozás, hadviselés Rendi gyülések kora (1301-XV. századig) A király megerösíti hatalmát Africaniat megszerzik a franciák az angoloktól háborúval Grófságok,tartományok kialakítása» hatalom központosítódik Hivatalnokok kinevezése: grófságok élére grófok Hivatalnokok nem kapnak fizetést, a beszedett adókból keresnek pénzt Közigazgatás egyben a bíráskodás egysége is lesz Iskolák jönnek létre a bírák képzésére, szokásjogot ismerö nemesek laikusok Központi hatalom, bövülö hatáskörök az udvarban» kiszervezés A király a legfelsöbb úr, de néhány hatalmi intézményét átengedi Számadási Kamara Az ország pénzügyeivel foglalkozik Az udvaról vált ki Párizsi parlament #viszga Bíróság és nem törvényhozó szerv 12 föúr, pairok (peer) bírósága, 6 világi, 6 egyházi A nem feltétlen jogképzett 12 föúr mellé egyházi magisterek kerültek, mint jogszakértök Mindig Párizsban vannak Felsöbb bíróság Lajstromozza a törvényeket» akkortól kezdve hatályosak csak» kontroll a királlyal és egyházzal szemben Csak XIV. Lajos tette kötelezövé a lastromozást» szétválik a rendelet (nem lastromozandó) és a törvény Akkor érvényes egy szabály, ha az hozza, akinek joga van hozzá. Hatályos akkor, ha az erre a feladatra kijelölt emvber beiktatja és kihirdeti. Rendi gyülések Nem folyik bele a törvényhozatalba: csak a király hozhat törvényt Külön üléseznek 1. Általános 2. Külön gyülések: papság» személyes meghívó, nemesség» személyes meghívó, harmadik rend (polgárság, szabad parasztok)» közös meghívó, utasításhoz kötött

5 képviselök 3. Elökelök gyülése: nincs rendi tagozódás, a király dönt, kit hív meg. A szakértelem a fontos, így egyetemi tanárok (taláros nemesség) is elöfordulhatnak 4. Tartomány rendi gyülések: Tartományok szerinti, rendek szerint tagozódnak Hamadik rend képviselöi Közös meghívók Feladatra lettek küldve Panaszkönyveket használtak #vizsga Nemesség Adómegajánlás joga» lemondtak róla Szokásjog XIV. századtól leírják, ezzel a fejlödését lezárják Az új gazdasági és szervezeti dolgokra már nem tud jogot alkotni, így az a király feladata lesz