Gyermekegészségügyi indikátorok, morbiditás, gyermekbalesetek Dr. Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet Budapest, 2011. február 6.
Vázlat Intikátorokról általában Morbiditási adatforrások Morbiditási adatok Gyermekbalesetek Budapest, 2011. február 6.
Miért törekszünk indikátorok használatára? ami nem mérhető, azt nehéz fejleszteni erősségek és fejlesztendő területek feltárása változások követésére (tér, idő, ellátás, stb.) egyenlőtlenségek feltárása (földrajzi, ellátási, társadalmi, szociális, stb.) szükséges mértékű adatgyűjtés eltérő egészségügyi rendszerek eltérő adatszolgáltatási gyakorlat Budapest, 2011. február 6.
Indikátorok tulajdonságai Tudományos alapokon nyugvó Robosztus (erőteljes) Összehasonlítható Ez akkor valósulhat meg, ha Érvényes- azt méri amit mérni kívánunk Konzisztens-mérési bizonytalanság kicsi Szenzitív-érzékenyen jelzi a változást Használható- van vagy létrehozható megfelelő adatforrás Definiálható- a jelenség, a mérőmódszer Budapest, 2011. február 6.
Melyek a jó egész indikátor tulajdonságai? Tudományos alapokon nyugvó Robosztus Összehasonlítható A fentiek közül mindegyik
CHILD program EU Health Monitoring Programban egy projekt Cél: egységes európai gyermekegészségügyi indikátorok 2000-2002 között zajlott Résztvevők: 15 EU tagállam, Norvégia és Izland Záródokumentum: 38 indikátor Budapest, 2011. február 6.
CHILD program jelmondata A CHILD programnak a gyermekegészségügy fókuszában, és nem az egészségmonitorozás perifériáján kell lennie. Budapest, 2011. február 6.
Gyermekegészségügyi morbiditási adatforrások Fertőző betegségek Veleszületett rendellenességek Mérgezések Gyermekkori rosszindulatú betegségek Gyermekkori cukorbetegség NIC adatgyűjtés Jelentés a háziorvosok/házi gyermekorvosok tevékenységéről Jelentés az iskolaegészségügyi munkáról Budapest, 2011. február 6.
Milyen gyermekkori morbiditási adatforrásokat ismer a nem fertőző betegségek tekintetében? Háziorvosi/házigyermekorvosi jelentés Iskolaegészségügyi jelentés Veleszületett fejlődési rendellenességek országos nyilvántartása Neonatális Centrumok adatbázisa Gyermek diabetes regiszter Gyermek tumor-leukémia regiszter A fentiek közül mindegyik
Túlsúly, elhízás prevalenciája 2002 2006 Túlsúlyos (%) Elhízott (%) Túlsúlyos (%) Elhízott (%) Fiúk 10,6-13,3% 2,5-3,4% 14,4-17,2% 3,9-4,4% Lányok 5,1-9,0% 1,4-2,1% 8,3-10,4% 1,4-3,2% Adatforrás: HBSC vizsgálat (2003, 2007) Budapest, 2011. február 6.
IDDM standard incidenciájának alakulása 1989-2009 között a 0-14 éves gyermekek körében SECULAR TRENDS IN STAND. INCIDENCE RATE (with 95% C.L.) BOYS AND GIRLS 25 20 INCIDENCE RATE (per 100,000) 15 10 5 0 1985 1990 1995 2000 2005 2010 2015 CALENDAR YEAR Adatforrás: Gyermekdiabetes regiszter
2009 0-14 éves korúak rosszindulatú daganatos betegének incidenciája 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Összes LEU CNS TU 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Leukémia incidencia 1 millió gyermekre vetítve 0-14 éves korban 60 50 40 30 20 10 45,4 28,4 45,1 52,9 46,5 40,7 32 40,8 43,145,8 43,6 40 43,7 46,946,7 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Asthma bronchiale prevalenciája (%) Év 0 11 hónapos 12 hó 4 Adatforrás:KSH, 2007 5 14 15 18 éves Együtt 1999 0,37 1,50 2,13 1,75 1,85 2001 0,45 1,73 2,50 2,08 2,17 2003 0,41 1,67 2,79 2,55 2,43 2007 0,48 1,52 4,7 4,1 3,9 Budapest, 2011. február 6.
Mennyi a gyermekkori asztma prevalenciája Magyarországon? 1% alatt 1-2% 4-6% 8-10%
NIC-ben ápoltak születési súly szerinti megoszlása 2005-2009 Adatforrás:OGYEI, 2010
Gesztációs kor és koraszülötek túlélési eslyének összefüggése 2005-09 Adatforrás:OGYEI, 2010
Bronchopulmonaris displasia túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint Adatforrás:OGYEI, 2010
Súlyos agykamrai vérzés (III-IV st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint Adatforrás:OGYEI, 2010
Súlyos retinopathia (III-V st.) túlélő koraszülöttek körében, gesztációs kor szerint Adatforrás:OGYEI, 2010
Balesetmegelőzés-programok IV. Környezeti és Egészségügyi Miniszteriális Konferencia Children s Environment and Health Action Plan for Europe (2004.) WHO Európai Régió Irodájának European strategy for child and adolescent health and development (2005.) Európa Tanács Reccomendation on the prevention of injury and promotion on safety Child Safety Alliance- Child Safety Action Plan for Europe Magyar kormány Közös kincsünk a gyermek - Nemzeti program a gyermekeink egészségéért (2005.) Budapest, 2010. szeptember 13.
100.000 lakosra jutó halálozás Magyarországon korcsoportonként, a perinatális (születés körüli) okok és a veleszületett fejlődési rendellenességek kivételével (2005-2007 év átlaga) 100.000 főre jutó halálozás 120 100 80 60 40 20 0 >1 1-4 5-9 10-14 15-19 20-24 Külső halálokok, véletlen balesetek Külső halálokok, erőszak Daganatok fertőző betegségek Egyéb életkor (év)
Véletlen balesetek aránya és rangsora a halálozásban 2008. Véletlen baleseti halálozás aránya a halálozásban 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1,6% 13,2% 22,2% 29,9% 35,6% 14,7% <1 év 1-4 év 5-9 év 10-14 év 15-19 év 0-19 év Véletlen balesetek aránya Egyéb halálokok aránya Forrás: KSH 23
Hazai helyzet Véletlen balesetek halálozása/100.000 2008. Véletlen balesetek halálozása 100.000 főre 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 15,3 9,3 7,3 4,9 3,1 2,9 <1 év 1-4 év 5-9 év 10-14 év15-19 év 0-19 év Forrás: KSH 24
Gyermekbaleseti halálozás Magyarországon 0-19 éves korban 2000-2008. Forrás: KSH 25
Gyermekbiztonsági piramis 1 haláleset 160 kórházi felvétel 2000 ambuláns ellátás Forrás: 26ECSA
Számított megelőzhető halálozás a 2005-2007. évi adatok alapján 27
Külső halálokok miatti halálozás Magyarországon és az EU-ban 10 8 haláleset/100000 fő 6 4 2 0 közlekedés fulladás esés égés mérgezés gyilkosság öngyilkosság Adatforrás: KSH Gyermekbalesetek Magyarországon Fejezet: Halálozás (Sándor J., Bényi M. ) szerk: Páll G., Zentai É., 2007. Budapest, 2010. szeptember 13.
Haláloki sorrend a véletlen balesetek között 2005-2007-ben Magyarországon Életkor (év) 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 0-24 Közlekedési balesetek 32 38 62 221 380 733 # 1.helyen Fulladás Mérgezés Stranguláció, félrenyelés Esés Égés 15 6 21 32 24 98 6 0 7 12 35 60 26 3 8 6 3 46 0 1 3 7 13 24 6 0 2 0 0 8 # 2.helyen # 3.helyen # 4.helyen # 5.helyen # 6.helyen Adatforrás: KSH Budapest, 2010. szeptember 13.
Melyik a legmagasabb mortalitású gyermekbaleset típus a 0-19 éves korcsoportban? Közlekedési balesetek Fulladás Mérgezés Égés
Kórházi felvételek véletlen balesetek miatt 0-24 éves kor között Magyarországon (2005-07) Kórházi felvételek száma 2005-2007-ig 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 Életkor (év) Motoros járműbaleset Esés Fulladás Strangulatio, idegentest Égés Mérgezés Adatforrás:OEP Budapest, 2010. szeptember 13.
Melyik gyermekbaleset típus miatt történik a legtöbb kórházi felvétel a 0-19 éves korosztályban? Közlekedési baleset Mérgezés Égés Esés
Akcióterv készítés folyamata Forrás: European Child Safety Alliance Budapest, 2010. szeptember 13.
Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019) A folyamat Felhatalmazás Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program Helyzetelemzés Nemzeti partnerek azonosítása Előkészítő ülés : 2009. február 23. Missziós nyilatkozat Kritikus területek Munkacsoportok - javaslat Átfogó cél Konkrét célok 2010-2012 év javasolt akciói Összegzés, véleményeztetés Véglegesítés Folyamat értékelés Szerkesztés, fordítás, disszemináció
Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (2010-2019) Kritikus területek, átfogó célok
Köszönöm a figyelmet!