Páll Gabriella GYERMEKBIZTONSÁGI JELENTÉS

Átírás

1 Páll Gabriella GYERMEKBIZTONSÁGI JELENTÉS

2 Lektorálta: Dr. Bényi Mária, a WHO és az EU magyar balesetmegelőzési összekötője ISBN Készült a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemőés Gyermekegészségügyi Program keretében, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koordinációjával, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatásával. Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI), 2011 A dokumentum vagy annak részei nem kereskedelmi céllal, hivatkozással másolhatóak. A hivatkozás tartalmazza a dokumentum címét, kiadóját, a kiadás idejét és a szerzők nevét. Tipográfia: Vass Zoltán Fotó: Schutterstock, Vass Zoltán Nyomdai kivitelezés: Divald Bt. Kiadó: Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2011 A dokumentum letölthető a címről

3 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv a Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében, az Egészség - ügyi Minisztérium megbízásából, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koor - dinációjával, az érintett tárcák, kormányzati szervek, civil szervezetek és a fia talok bevonásával készült és 2019 között a 0-24 éves korcsoport baleseti halálozásának 30 %-os csökkentését tűzte ki célul. A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi, lelki, szociális és pszichés fejlődését ne akadályozza. Tíz éves időtartamra fogalmazza meg a célokat, az első három év ( ) feladatait, és az eredmények mérésének módját. Azokat a mutatókat (indikátorokat), melyek használatával figyelemmel kívánjuk kísérni (monitorozni) az akcióterv eredményeit, maga a dokumentum tartalmaz - za. Ahhoz, hogy az eredmények mérhetőek legyenek, szükség van az akcióterv előtti kiindulási helyzet elemzésére, hiszen így tudjuk meghatározni tevékeny sé - günk eredményességét és a további fejlesztésre szoruló területeket. Jelen kiadványban sorra vesszük az akciótervben meghatározott indikátorokat, és bemutatjuk, hogy mi jellemezte a hazai helyzetet az akcióterv elfogadása előtti időszakban. Az elemzések a es évekre vonatkoznak. Az akcióterv a közlekedésbiztonságra, az otthonok és gyermekintézmények biztonságára, a biztonságos játékra, szabadidőtöltésre és sportolásra, valamint a baleset-meg - előzés hazai tevékenységeinek összehangolására, követésére és elemzésére összpontosít. E dokumentum is a fenti területeket veszi sorra. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv több olyan mutatót is meg - határoz, melyek elemzéséhez jelenleg nem rendelkezünk adatokkal, hiszen a korábbi időszakban nem volt olyan koordinált, szakterületek, tárcák közötti együttműködés, ami meghatározta volna a megelőzéshez szükséges adatigényt, és ehhez igazította volna az adatgyűjtéseket. Ezekben az esetekben kiadványunk - ban jelezzük, hogy a későbbiekben milyen, jelenleg rendelkezésre nem álló adatokra van szükség ahhoz, hogy nyomon tudjuk követni a gyermekbiztonsági helyzetet, javítani tudjuk a megelőzés hatékonyságát. Kulcsszavak: gyermekbiztonság, akcióterv, monitorozás, indikátorok 3

4 Tartalom Tartalom Rövidítések Köszönetnyilvánítás Ajánlás Előzmények Célkitűzés Módszerek Gyermekbiztonsági mutatók (indikátorok) Adatforrások Adatelemzés Az elemzett indikátorok listája Eredmények Közlekedésbiztonság Otthonbiztonság Gyermekintézmények biztonsága Játék-, szabadidő-, sportbiztonság Koordináció, monitorozás, értékelés Hiányzó adatok Összefoglalás Irodalomjegyzék Táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke

5 GYERMEKBIZTONSÁGI JELENTÉS Páll Gabriella Országos Gyermekegészségügyi Intézet

6 Rövidítések ÁNTSZ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat BNO X. Betegségek Nemzetközi Osztályozása X. ECSA European Child Safety Alliance, Európai Gyermekbiztonsági Szövetség ETI Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet EU Európai Unió HBSC Health Behaviour in School-aged Children kutatás HGYE Házi Gyermekorvosok Egyesülete KSH Központi Statisztikai Hivatal KTI Közlekedéstudományi Intézet MAVE Magyar Védőnők Egyesülete NFH Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár OGYEI Országos Gyermekegészségügyi Intézet OKBI Országos Kémiai Biztonsági Intézet OSZMK Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ ORFK-OBB Országos Rendőr-főkapitányság- Országos Balesetmegelőzési Bizottság OTH Országos Tisztifőorvosi Hivatal WHO World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet 6

7 Köszönetnyilvánítás Köszönetet mondok az adatok szolgáltatását végző intézményeknek és személyeknek. Dr. Bényi Mária, Országos Módszertani és Szakfelügyeleti Központ Dr. Kiss Csaba, Országos Rendőrfőkapitányság Csonkáné Kojnok Magdolna, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Dr. Kálmán Mihály, Házi Gyermekorvos Egyesület Polacsek Györgyi, Magyar Vöröskereszt Prof. Dr. Holló Péter, Közlekedéstudományi Intézet Bakonyi Eszter, Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Fernbach László, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Kiss Zsuzsanna, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Tóth Szilvia, Országos Egészségbiztosítási Pénztár Dr. Csengődy Krisztina, Országos Kémiai Biztonsági Intézet Csordás Ágnes, Magyar Védőnők Egyesülete Dr. Márton Hajnalka, DEOEC Családorvosi Tanszék Dr. Kovács Márta, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Odor Andrea, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Gyulai Éva, Országos Tisztifőorvosi Hivatal Köszönetet mondok a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak a jelentés támogatásáért, ami lehetővé tette a kiadvány megjelenését. Köszönetet mondok Dr. Bényi Máriának, a WHO és az EU baleset-megelőzési összekötőjének a jelentés lektorálásáért. 7

8 Ajánlás A gyermekbalesetek az 1-24 éves korosztály vezető ha lál - oka, jelentős népegészségügyi probléma. A WHO 2008-ban megjelent Európai Gyermekbaleset megelőzési jelentése 1 szerint évente mintegy éves gyermek és fiatal hal meg az európai régióban balesetek következményeként. Bár a balesetek látszólag egymástól nagyon különböző hely - színeken történnek, számos lehetséges mechanizmusuk, típusuk van, mégis, a hát - térben meghúzódó társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők rendkívül hason lóak. A gyermekbalesetek megelőzéséhez bizonyítottan hatásos eszkö zökkel rendel - kezünk. Az egészségügyi szervezeteknek, ezen belül különösen a Gyermek egész - ségügyi programoknak prioritásként kell kezelni a gyermekbiztonság javítását. Magyarország aktív részese annak a nemzetközi folyamatnak, mely sürgeti az ágazatok együttműködésével zajló, koordinált gyermekbaleset megelőzési tevé - kenységet. Ennek részeként 2009-ben elkészítettünk a Nemzeti Gyermek- és Ifjú - ságbiztonsági Akciótervet, mely 2019-ig a gyermekbaleseti halálozás 30%-os csökkentését tűzte ki célul. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet koordinációjával 2010-ben kezdődött meg az akcióterv megvalósítása. Fontos tennivalónk, hogy fejlesszük a gyermekbiztonsági tevékenységhez rendelkezésre álló infrastruktúrát, kapacitást, elemezzük, monitorozzuk helyzetünket, eredményeinket. A Nemezei Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv egyértelműen meghatározta azokat a mutatókat (indikátorokat), melyek segítségével a gyermekbiztonság egyes kiemelt területeinek helyzetét követni kívánja. Ez a kiadvány átfogó képet ad arról, hogy az akcióterv megvalósítása előtt mi volt a hazai helyzet a köz le ke - désbiztonság, az otthonbiztonság, a gyermekintézmények biztonsága, a játék-, szabadidő-, sportbiztonság, valamint a koordináció, monitorozás és értékelés területén. Így válik lehetségessé, hogy a program eredményeit követhessük, hiányosságait feltárhassuk. Őszintén reméljük, hogy ezzel a munkával intézetünk jelentősen hozzájárul a ha - zai gyermekbiztonsági tevékenység megismertetéséhez, a gyermekek baleset ei - nek megelőzéséhez. Dr. Mészner Zsófia Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgató 1 European report on child injury prevention, WHO

9 Előzmények A Magyar Kormány 2005-ben elfogadta a Nemzeti Csecsemő- és Gyermek - egészségügyi Programot, melynek megvalósításán a gyermekegészségügy folya - matosan dolgozik. A program hangsúlyozza, hogy a gyermek- és ifjúkor alapozza meg a későbbi életkorok fizikai és szellemi teljesítőképességét, az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének esélyét. A gyermek- és fiatalkorban elszenvedett veszteségek később már nem pótolhatók, állíthatók helyre. Ez a meg - állapítás a gyermek- és ifjúkori balesetek okozta hatásokra messzemenően igaz. Így a program multidiszciplináris/multiszektoriális együttműködést igénylő népegészségügyi feladatok alpontja első feladatként a balesetek eredményesebb megelőzését jelöli meg,[1] A Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbízásából jelenleg folyik a Nemzeti Bal - eset-megelőzési Stratégia egyeztetése. A stratégia telőkészítését célzó hely zet - elemzés hangsúlyozza a gyermekek és fiatalok fokozott baleseti kockázatát, kiemelt célként kezeli a megelőzést. Céljai jól illeszkednek a Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervhez. [2] A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram több eleme célozza közvetlen vagy közvetett módon a gyermek- és fiatalkorú közlekedők biztonságának javítását. Az óvodai és általános iskolai közlekedés-nevelési program kor szerűsítése, a közlekedési, közlekedésbiztonsági programok beépítése az oktatási rendszerbe, a médiával való együttműködés a biztonságért, a gépjármű - vezető képzés fejlesztése mind-mind közvetlenül érinti ezt a korosztályt. Az in fra - struktúrával, szabályozással, ellenőrzéssel, baleset-megelőzési tevékenységek támogatásával kapcsolatosan tervezett intézkedések is kedvező hatással lehetnek a gyermekek és fiatalok közlekedésbiztonságára.[3] Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet és Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség az European Child Safety Alliance támogatásával 2007-ben jelentette meg a Gyer - mekbalesetek Magyarországon című kiadványt, mely elemzi a hazai helyzetet és balesettípusonként veszi sorra a megelőzési lehetőségeket.[4] 2009-ben készült el a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (további - akban gyermekbiztonsági akcióterv) az érintett tárcák, kormányzati szervek, civil szervezetek és a fiatalok bevonásával. A program 2010 és 2019 között a 0-24 éves korcsoport baleseti halálozásának 30 %-os csökkentését tűzte ki célul. [5] 2 Több szakterületet és több tárca területét érintő tevékenység 9

10 Célkitűzés A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv öt területen kíván jelentős javulást elérni a közötti időszakban (közlekedésbiztonság; otthonbiztonság; gyermekintézmények biztonsága; játék-, szabadidő- és sportbiztonság; koordináció, monitorozás, értékelés). A javulás követése, a hazai gyer mek biztonsági helyzet folyamatos értékelése az akcióterv hatékony megvalósulásának elengedhetetlen feltétele. Ehhez azonban értékelni, rögzíteni kell azt a kiindu - lási állapotot, ami az akcióterv kezdete előtt jellemezte a hazai gyermekbiztonsági helyzetet. E jelentés összefoglaló módon mutatja be, hogy 2007 és 2009 között milyen volt a hazai gyermekbiztonsági helyzet a közlekedésbiztonság, az otthonbiztonság, a gyermekintézmények biztonsága, a játék-, szabadidő-, és sportbiztonság terén. Célul tűzi ki továbbá, hogy elemezze a gyermekbiztonsági te vékenység hazai koordinációját, monitorozását és értékelését az akcióterv megvalósítása előtti időszakban. 10

11 Módszerek Gyermekbiztonsági mutatók (indikátorok) Az akcióterv meghatározza azokat a mutatókat (indikátorokat), melyek elem - zésével pontos képet kaphatunk a helyzetről, jellemezhetjük a változások irányát és nagyságát. Jelen munkánk során célunk volt, hogy az akcióterv indulása előtti állapotot az akcióterv indikátorainak elemzésével mérjük fel, hiszen így válik lehetővé a változások helyes értékelése. Felderítettük, hogy mely szervezetek az adatgazdái az akciótervben meghatározott indikátorok elemzéséhez szükséges adatoknak. Felvettük a kapcsolatot az érintett szervezetekkel, és a programban meghatározott bontások szerint (nem, életkor, balesettípus, stb.) kértük a es évek adatait. Ahol az akcióterv indikátoraihoz szükséges adat nem állt rendelkezésre, ott annak elemzését kihagytuk a jelentésből. A jelentés koordináció, monitorozás, érté - kelés fejezete azonban azt önmagában is egy indikátornak tekinti, hogy milyen a szükséges adatok rendelkezésre állása, elemzése, így e szempont szerint külön is bemutatjuk a helyzetet, valamint összefoglalva megadjuk azon indikátorok listáját, melyek elemzése az adathiány miatt nem történhetett meg, és az adat - hiány okát is jelezzük. Adatforrások Az adatforrásokat az egyes mutatók elemzésénél egyenként tárgyaljuk. Adatelemzés Az adatokat az OGYEI epidemiológusai elemezték. Az elemzés a későbbi összehasonlíthatóság érdekében a gyermekbiztonsági akciótervben meghatározott nemenkénti és életkori bontások szerint történt. Az adatelemzés célja az országos adatok bemutatása. Az adatelemzéshez Excel 2007, valamint SPSS 17.0 számító - gép programokat használtunk. 11

12 Az elemzett indikátorok listája Az 1. táblázat felsorolja azokat a mutatókat, melyek elemzését a jelentésben elvégeztük, illetve bemutatja az egyes indikátorok adatforrásait. 1. táblázat A gyermekbiztonsági jelentésben elemzett mutatók és az adatok adatforrásai Közlekedésbiztonság Adatforrás 0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti KTI, KSH halálozása korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint 0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti KTI, KSH súlyos sérülése korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint KTI Medián Közvéleményés Piackutató Intézet Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet Biztonsági gyermekülésben utazók és biztonsági övvel védett gyermekek aránya korcsoportonként Kerékpáros sisakot viselő kerékpáros gyermekek aránya korcsoportonként Láthatósági mellényt viselő kerékpáros gyermekek aránya korcsoportonként éves korúak közúti közlekedési baleset miatti KTI,KSH halálozása korcsoportonként Ittas vezetés miatt büntetett fiatal vezetők aránya korcsoportonként Kábítószer fogyasztás miatt büntetett fiatal vezetők aránya korcsoportonként Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (moped/motorkerékpár biztonság, utasbiztonság, gyalogosbiztonság, kerékpáros biztonság) KTI, ORFK-OBB KTI, ORFK-OBB ECSA 12

13 Otthonbiztonság 0-4 éves korúak égés, mérgezés, önakasztás/félrenyelés KSH miatti halálozása 0-4 évesek égés, mérgezés, hosszú csöves csontok OEP törése miatti kórházi ápolásának aránya 0-25 évesek otthoni mérgezései korcsoportonként OKBI évesek egészségügyi ellátást igénylő otthoni HBSC kutatás 3 baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként Baleset-megelőzési konferencián vagy tanfolyamon részt vett védőnők/ házi gyermekorvosok/ háziorvosok aránya Baleset megelőzéssel foglalkozó elektronikus média híradások száma Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (leesés megelőzés, mérgezés megelőzés, égés/forrázás megelőzés, önakasztás/félrenyelés megelőzés) tanfolyamokat szervező egyetemek és intézmények OGYEI ECSA Gyermekintézmények biztonsága Intézményben egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett éves tanulók aránya korcsoportonként, balesettípusonként Biztonsági szempontból megfelelőnek minősített intézmények aránya Elsősegély oktatáson részt vett tanulók száma Balesetmegelőzési képzésen részt vett kórházi gyermekápolók száma HBSC OTH Magyar Vöröskereszt ETI, OSZMK, OGYEI, HGYE, MAVE 3 Az Iskolaskorú gyermekek egeszségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutaatás 13

14 Játék- szabadidő- sportbiztonság Hosszú csöves csontok törése miatt kórházban ápolt gyermekek aránya korcsoportonként Koponya és központi idegrendszeri sérülés miatt kórházban ápolt gyermekek aránya korcsoportonként OEP OEP évesek egészségügyi ellátást igénylő játék, HBSC szabadidő, sporttevékenység közben előforduló baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (fulladás) Játékok biztonságosságára irányuló hatósági vizsgálatok és hatósági eljárások száma ECSA NFH Koordináció, értékelés, monitorozás A kitűzött határidőre összegyűjtött gyermekbaleseti-adatok aránya OGYEI Bizonyítottan hatásos eljárásokat elrendelő jogszabályok aránya A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő szakminisztériumok száma, aránya az illetékes szakminisztériumokhoz képest A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő országos kormányzati intézmények és testületek száma A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő civil szervezetek száma Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (irányítás, infrastruktúra, kapacitás) A koordinációval elégedett gyermekbiztonsági szakemberek aránya ECSA, OGYEI OGYEI OGYEI OGYEI ECSA OGYEI 14

15 EREDMÉNYEK Közlekedésbiztonság Az ország a közlekedésbiztonság területén jelentős erőforrásokat fordított a helyzet javítására, ami a gyermekek és fiatalok köz le - kedésbiztonságát az elmúlt évig csak igen szerény mértékben javította. [3,6] A 2008-as évben bevezetett új törvényi szabályozás (pl. úgynevezett objektív (tulajdonosi) felelősség, zéró tolerancia az alkoholfogyasztással szemben, és annak szigorú betartatása, a köz lekedési előéleti pontrendszer szigorítása, a közlekedési bírságok összegének nö velése) következtében az elmúlt két év során számottevően csökkent a halálozás. Ugyanakkor a halálozás javulásához hozzájárult az is, hogy a gazda sági válság miatt jelentősen csökkent a gépjárművel megtett kilométerek száma. Előre lát ható azonban, hogy az eredmények fenntartásához, tovább - fejlesz tésé hez a gyermekeket és fiatalokat védő komplex meg - előzést folytatni, javítani kell [7]. 15

16 0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti halálozása korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adat állományából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-14 éves korú gyermekek közlekedési baleseti halálozása Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, azonos korú gyermekre vonatkoztatva 1. ábra értékelés 0-14 éves kor között a fiúk közlekedési baleseti halálozása minden korcsoportban magasabb, mint a lányoké, de a legmarkánsabb különbség a éves korcsoportban észlelhető. Az életkor emelkedésével a közlekedési balesetek halálozási aránya növekszik. A személygépjármű utasaként bekövetkező halálozás 0,67-1,34/ közötti értékeket mutatott az egyes korcsoportokban és nemekben. A gyalogos balesetek az 5-9 éves fiúk életét veszélyeztetik a legnagyobb mértékben. A kerékpáros balesetek a fiúknál már 5-9 éves korban okoznak halálesteket, míg a lányoknál éves korban. A fiúk halálozása e balesettípus szempontjából számottevően magasabb. A legveszélyeztetettebbek mindkét nemben a év közöttiek. A motorkerékpár vagy segéd motoros kerékpár vezetőjenként bekövetkező baleseti halál 14 éves kor előtt csak fiúk esetében fordult elő. 16

17 0-14 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti súlyos sérülése korcsoportonként és a közlekedésben betöltött szerep szerint AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adat állományából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-14 éves korú gyermekek közlekedési baleset okozta súlyos sérülései Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, azonos korú gyermekre vonatkoztatva 2. ábra értékelés 0 és 14 éves kor között súlyos sérüléshez vezető közlekedési balesetek aránya az életkorral növekszik. A 0-4 évesek tekintetében nincs jelentős különbség a két nem veszélyeztetettségében, míg az 5-14 éves korcsoportban a fiúk gyakrabban szen - ved nek súlyos sérüléssel járó közlekedés balesetet. A személygépjármű utasaként elszenvedett, súlyos sérüléssel járó balesetek aránya az életkorral enyhén emel kedik, a két nemet közel egyforma mértékben érinti. A súlyos sérü lésekhez vezető gyalogos balesetek az 5-9 éves fiúkat és a éves lányokat érintik a legnagyobb mértékben. A kerékpáros balesetekből eredő súlyos sérü lések előfordulása az életkorral emelkedik, éves korban a fiúk körében ez a leggyakoribb köz le ke dési baleset - típus. A nemek közötti eltérés minden korcso portban jelentős, azaz a fiúk lényegesen veszélyeztetettebbek. A motorkerékpár vagy segédmotoros ke rék pár vezetőjenként elszenvedett súlyos sérülés a éves korú közötti fiúk ese tében fordult elő. Személygépkocsi vezetőként a éves fiúk között 0,37/ súlyos sérült fordult elő, a többi korcsoportban illetve a lányok kö ré ben nem volt ilyen baleset. 17

18 Biztonsági gyermekülésben utazók és biztonsági övvel védett gyermekek aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A biztonsági gyermekülés és biztonsági öv használat vizsgálatára a TÜV NORD-KTI KFT ig évente végzett országos reprezentatív felmérést. Az adatokat a KTI segítségével szereztük be. ErEdményEK 3. ábra A gépkocsi passzív védelmi rendszereinek (biztonsági gyermekülés, felnőtt biztonsági öv) használati aránya gyermekek körében Magyarországon, értékelés A biztonsági gyermekülések használatának aránya között átlagosan 64,3%, a szállított gyermekek további 5,4 %-át pedig felnőtt biztonsági övvel védték. A gyermekek közel harmada azonban az előírt kötelező passzív utas - védelmi-rendszer nélkül utazott a gépjárműben. A három év során a biztonsági gyermekülésben utazók arányának lassú javulása érzékelhető, de a hazai adat még így is elmarad a legbiztonságosabb nyugat-európai országok értékeitől. A megelőzés fontos része a védtelenül utazó gyermekek arányának további jelentős csökkentése, a biztonsági gyermekülés használati arányának emelése. 18

19 Kerékpáros sisakot viselők aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A felmérést június 4-8. között a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette. Az ország több mint 100 településén személyesen kérdeztek meg 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárt. A válaszok a meg - kér dezett felnőttek családjában nevelkedő gyermekekre és serdülőkre vonatkoznak. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, és így az már pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. ErEdményEK Kerékpáros sisak viselési aránya gyermekkorban Magyarországon 4. ábra értékelés A kerékpározó gyermekek 53%-a sosem, további 14%-uk pedig többségében nem viselt kerékpáros sisakot. Az arány a kerékpáron szállított gyermekek kö - rében a legrosszabb, ahol a gyermekeknek csak mintegy negyedét védi a sisak az esés vagy ütközés során elszenvedett koponyasérüléstől. A kerékpározó ser - dülők sisakviselési aránya rosszabb, mint a 10 év alatti, önállóan kerékpározó gyermekeké. A kerékpáros sisakot mindig viselő gyermekek aránya a szállítottak és a 10 év alatti kerékpározók körében 20% körüli, a serdülők esetében pedig alig több, mint 10%. Nincsenek részletes adataink további elemzésekhez, melyek segítségével vizsgálható volna a nem, a lakóhely, a kül- és belterületi közlekedés vagy a szociális helyzet szerinti megoszlás. A kerékpározás során bekövetkező súlyos koponyasérülések számának és hatásainak mérséklésére elengedhetetlen a sisakviselési arány javítása, akár a szükséges jogszabályi háttér megteremtésével is. 19

20 Láthatósági mellényt viselő kerékpáros gyermekek aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A felmérést május 6-10 között a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet készítette. Az ország több mint 100 településén személyesen kérdeztek meg 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárt. A válaszok a meg - kérdezett felnőttek családjában nevelkedő gyermekekre és serdülőkre vonatkoznak. A minta kisebb torzulásait a kutatók a KSH adatait felhasználva súlyozással korrigálták, és így az már pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. ErEdményEK Láthatósági mellényt viselő kerékpározó gyermekek aránya Magyarországon 5. ábra értékelés A kerékpározó gyermekek 70% százaléka többségében nem, vagy sosem viselt láthatósági mellényt. A 10 év alatti gyermekek láthatósági mellény viselési aránya rosszabb, mint a serdülőké. A láthatósági mellényt mindig viselő gyermekek aránya 10 éves kor alatt 10%, serdülőkorban 13%. Nincsenek részletes adataink további elemzésekhez, mely segítségével vizsgálható volna a nem, a lakóhely, a kül- és belterületi közlekedés, vagy a szociális helyzet szerinti megoszlás. A kerékpározás során bekövetkező súlyos sérülések számának és hatásainak mérséklésére elengedhetetlen a láthatósági mellény viselési arányának javítása a szükséges felvilágosítással, a jogszabályi háttér megteremtésével és a betartatás elősegítésével. 20

21 15-24 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti halálozása korcsoportonként AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adat állományából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK 6. ábra A éves korú fiatalok közlekedési baleseti halálozása Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, azonos korú fiatalra vonatkoztatva értékelés A fiatalok közlekedési baleseti halálozása a kisgyermekekhez képest kiemel ke - dő en magas. A fiúk halálozása mindkét korcsoportban lényegesen magasabb a lányokénál, hisz amíg fiú közül között évente átlagosan tizenegyen veszítették életüket közlekedési baleset következtében a éves korosztályban, és húszan a évesek között, addig ez az érték a lányok ese - tében éves korban 3,8/ , illetve éves korban 5/ volt. Az életkor emelkedésével a közlekedési balesetek halálozási aránya növekszik. A közlekedési baleseteken belül a fiúk körében ebben az életkorban a személy - gépkocsi és motor vezetőjeként bekövetkező halálozás volt a meghatározó, de a személygépjármű utasaként elszenvedett halálos sérülés aránya is jelentős. A személygépjármű utasaként bekövetkező halálozás a két korcsoportban és nemben kiegyenlített (2,4-3,8/ közötti). A gyalogos és kerékpáros bal - esetekből adódó halálozás aránya az összes halálos kimenetelű sérülés számán belül viszonylag alacsony, és főként a fiúkat érinti. 21

22 15-24 éves korúak közúti közlekedési baleset miatti súlyos sérülése korcsoportonként AdAtfOrrás A közúti közlekedési balesetek adatai a személysérüléssel járó balesetek hely - színelése során készült rendőrségi jegyzőkönyvek és statisztikai adatlapok feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével a KSH hivatalos adatállo - mányából, az úgynevezett WINBAL számítógépes programmal kérdeztük le. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK 7. ábra A éves korú fiatalok közlekedési baleset okozta súlyos sérülései Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, azonos korú fiatalra vonatkoztatva értékelés A éves fiatalok körében a súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset lény e - gesen gyakoribb, mint a kisgyermekek esetében. A fiúk körében az előfordulás mindkét korcsoportban magasabb a lányokénál, hisz amíg fiú közül között évente átlagosan 112-en sérültek meg súlyosan közlekedési baleset következtében a éves korosztályban, és 146-an a évesek között, addig ez az érték a lányok esetében éves korban 49/ illetve éves korban 61/ volt. Az életkor emelkedésével a súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek előfordulása növekszik. A közlekedési balesetek során a fiúk körében ebben az életkorban a személygépkocsi és motor vezetőjeként bekövetkező súlyos sérülés volt a meghatározó, de a személygépjármű utasaként bekövetkező súlyos sérülések száma is jelentős. A személygépjármű utasaként bekövetkező súlyos sérülések előfordulási aránya a két korcsoportban és nemben kiegyenlített. A súlyos gyalo - gos sérülések aránya a két nemben hasonló, 9-12/ körüli. Súlyos kerék - páros sérülést pedig a fiúk háromszor gyakrabban szenvednek, mint a lányok (9-10 száz-ezrelék vs. 3 száz-ezrelék). 22

23 Ittas vezetés miatt büntetett fiatal gépjármű vezetők aránya korcsoportonként AdAtfOrrás Az ittas vezetés adatai a rendőrség közúti ellenőrzéseinek során készült jegy - zőkönyvek feldolgozásából származnak. Az adatokat a KTI segítségével az ORFKtól szereztük be. Az ittas vezetésre az ittas vezetés miatti vádemelések számából következtettünk. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai év könyv - ből származnak. 4 ErEdményEK 8. ábra Ittas vezetés miatti vádemelések aránya éves fiatalra vetítve Magyarországon, között értékelés között a évesek közül mintegy minden kétezredik fiatal ese - tében történt vádemelés ittas vezetés miatt. A évesek körében már minden ötszázadik fiatal ellen vádat emeltek. 5 A vizsgált három év során az ittasan vezető fiatalok aránya csökkenni látszik, hiszen a éves korcsoportban 0,66 ezrelékről 0,47 ezrelékre, míg a évesek körében 2,49 ezrelékről 1,63 ezrelékre mérséklődött az ittas vezetés miatti vádemelések aránya. A vizsgált időszak folyamán az esetek megítélését szabályo - zó jogszabály szigorodott, hiszen a zéró alkohol toleranciát januárban vezették be. A szigorodás nemhogy nem rontotta, hanem egyértelműen javította a helyzetet. A félreértések elkerülésére itt kell megjegyezni, hogy a zéró toleran - cia a gépjárművezetői engedély helyszínen történő bevonását jelentette bármilyen kis véralkohol koncentráció esetén is. 4 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akciótervben a mutató nevezője az adott korcsoportban érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező fiatalok száma lett volna, de ehhez nem kaptunk adatokat. Ugyancsak nem kaptunk külön adatokat a két nemre vonatkozóan. 5 Mivel nem állt rendelkezésünkre az az adat, hogy a vizsgált években hány fiatal rendelkezett érvényes gépjárművezetői engedéllyel az egyes korcsoportokban, így az ittas vezetés miatti vádemelések számát az adott korcsoport teljes létszámához viszonyítottuk. 23

24 Kábítószer fogyasztás miatt büntetett fiatal gépjármű vezetők aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A kábítószer hatása alatti (azaz bódult állapotban) fiatal gépjármű vezetőkkel szembeni vádemelések számát rendőrség közúti ellenőrzései során készült rendőrségi jegyzőkönyvek feldolgozásából kaptuk meg. A kábítószer hatása alatt történő vezetésre a bódult állapot miatti vádemelések számából következtettünk. Az adatokat a KTI segítségével az ORFK-tól szereztük be. A korcsoportra vonat - kozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. 6 ErEdményEK 9. ábra Bódult állapotú (kábítószer hatása alatt) gépjárművezetés miatti vádemelések aránya éves fiatalra vetítve Magyarországon, között értékelés között éves korban százezer fiatal közül 1,03 ellen emeltek vá dat bódult állapotú vezetés miatt. A évesek körében ez az arány 4,55 száz-ezrelék volt. 7 A vizsgált három év során a bódult állapotú gépjárművezetés gyakorisága a fia - talok körében jelentősen növekedett. A helyzet romlása kisebb mértékben érinti a éveseket, ahol a három év alatt mintegy 70%-os emelkedést látunk. A éves korcsoportban 3 év alatt több mint háromszorosára nőtt az ilyen jellegű közlekedési szabálysértések aránya. A vizsgált időszak folyamán a vonat - kozó jogszabály szigorodott, ami ugyanolyan szerhasználat mellett részben ma - gya rázhatja a romló tendenciát. Ezzel együtt az is leszögezhető, hogy a jog - szabály szigorítása nem érte el a kívánt eredményt. 6 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akciótervben a mutató nevezője az adott korcsoportban érvényes gépjárművezetői engedéllyel rendelkező fiatalok száma lett volna, de ehhez nem kaptunk adatokat. Ugyancsak nem kaptunk külön adatokat a két nem vonatkozásában. 7 Mivel nem állt rendelkezésünkre az az adat, hogy a vizsgált években hány fiatal rendelkezett érvényes gépjárművezetői engedéllyel az egyes korcsoportokban, így az ittas vezetés miatti vádemelések számát az adott korcsoport teljes létszámához viszonyítottuk. 24

25 Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (moped/motorkerékpár biztonság, utasbiztonság, gyalogos biztonság, kerékpáros biztonság) AdAtfOrrás A Gyermekbiztonsági értesítő a Child Safety Action Plan for Europe program eredménye, melyet az European Child Safety Alliance koordinált. [7,8] A program 2007-ben és 2009-ben baleseti kategóriánként, gyermekbiztonsági indikátorok használatával elemezte a résztvevő országok gyermekbiztonsági helyzetét. Az indikátorok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági eljárások közül az egyes országok mit tesznek meg a gyermekbaleseti helyzet javításának érdekében. Jelentésünkben Magyarország 2009-es érté ke lé - sét mutatjuk be. ErEdményEK 10. ábra Magyarország közlekedési gyermekbiztonsági értékelése az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján értékelés A European Child Safety Alliance (ECSA) 2009-es Gyermekbiztonsági értesí tő - jének értékelése szerint a közlekedésbiztonság területén Magyarország a segédmotoros / motoros biztonságért tette a legtöbbet, hiszen a lehetséges 5 pontból 4,5 pontot szerzett. Az értesítő javasolja, hogy a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a fiatal segédmotor és motorvezetők biztonságának javítására. 25

26 A gyalogosközlekedés terén az ország 80%-os minősítést kapott. Az értesítő javasolja, hogy a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gyalogosan köz - lekedő gyermekek és fiatalok biztonságának javítására, valamint nemzeti prog - ram támogassa azt a törekvést, hogy a közúti forgalomban résztvevő gép jár mű - vek műszaki előírásai olyanok legyenek, hogy gyalogos elütés esetén a gépjármű a lehető legkisebb sérülést okozza (pl. lökhárítók, motorháztetők kialakítása, stb.) A gépjármű utas és vezető biztonság területén eredményünk 70%-os. Az utas és vezető biztonság helyzete, és az ezzel elért eredmények a következő intézkedésekkel javíthatóak: 4 éves életkor alatti utasok esetében a menetiránynak hátrafelé néző biztonsági gyermekülés kötelezővé tétele; a védőnői hálózat családlátogatásainak legyen szerves része az utasbiztonságra vonatkozó információk megbeszélése; a kétszakaszos gépjárművezetői képzés és engedély bevezetése; a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gépjárművek gyermek és fiatal utasainak, valamint a fiatal gépjárművezetők biztonságának javítására. A közlekedésbiztonság területei közül a leggyengébb minősítést a kerékpáros biztonság elősegítésére kaptuk, ahol eredményünk mindössze 60%-os. Ennek javításához javasolt a gyermek és fiatal kerékpárosok esetében a kerékpáros sisak viselésének kötelezővé tétele, valamint, hogy a mindenkori Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogramok határozzanak meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a kerékpáron közlekedő gyermekek és fiatalok biztonságának javí - tására. 26

27 Otthonbiztonság A balesetek szempontjából különösen veszélyeztetett kisdedek nem-közlekedési balesetei szinte kivétel nélkül otthonukban, vagy annak közvetlen környékén következnek be. Így az otthoni környe - zet biztonsága és a szülői felügyelet javítása ebben a korcsoportban akár minden egyéb beavatkozás nélkül is jelentős javulást eredmé - nyezhet. Az otthoni környezet a nagyobb gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek esetében is nagy jelentőségű. Serdülőkorban pél - dául Magyarországon 2006-ban az egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett lányok 37,2%-a, a fiúk 23,9%-a otthonában sérült meg. [9] 27

28 0-4 éves korúak égés, mérgezés, önakasztás/félrenyelés miatti halálozása AdAtfOrrás Csecsemő és kisdedkorban az égés, mérgezés és strangulció/légúti idegentest miatt bekövetkező balesetek szinte teljes egészében otthon történnek, ezért a felsorolt balesettípusok halálozási adatai a 0-4 éves korosztályban az otthoni balesetek indikátorául szolgálhatnak. A halálozási adatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatokat a között megjelent Demográfiai évkönyvből szereztük be. ErEdményEK A 0-4 éves gyermekek égés, mérgezés és stranguláció/légúti idegentest miatt bekövetkező halálozása Magyarországon között nemenként, gyermekre vonatkoztatva 11. ábra értékelés Égés, mérgezés és stranguláció/idegentest miatt évente 2-5 haláleset következik be nemenként. A viszonylag alacsony szám miatt az egyes évek halálozási érté - keinek nagy a szórása, így ebből önmagában tendenciára nem lehet követ kez - tetni. A hároméves értékek átlaga azonban lehetőséget teremt a követ kező három évvel történő összehasonlításra között a fiúk és lányok halálozásában 0-4 éves korban nem volt jelentős különbség az égés, mérgezés és stranguláció/idegentest okozta balesetek vonatkozásában csecsemőre és kisdedre mindkét nemben évente átlagosan 1,5-1,6 haláleset jut e három balesettípus következtében. 28

29 0-4 évesek égés, mérgezés, hosszú csöves csontok törése miatti kórházi ápolásának aránya AdAtfOrrás A kórházi ápolásra a nem közlekedési jellegű balesetek miatt a 0-4 éves korcsoportban legnagyobb számban a csonttörés, az égés/maródás, illetve a mérgezés következtében kerül sor. Ezek közül a legtöbb baleset otthon következik be. A csonttöréseken belül a hosszú csöves csontok törését vizsgáltuk, mivel ez a töréstípus jellemzően egyértelműen diagnosztizálható, míg a kisebb csontok, lapos csontok esetében több a diagnosztikus nehézség. E három balesettípus (égés, mérgezés és hosszú csöves csont törése) miatti kórházi felvétel a CHILD projekt 8 indikátorai között is szerepel. A kórházi ápolási adatokat az OEP-től szereztük be. A BNO X. szerint határoztuk meg az egyes csoportokba besorolt betegségeket. Égésnek a T20.00-T32.90, mérgezésnek a T36.00-T96.92, hosszú csöves csonttörésnek pedig az S42.20-S42.70, a S52.00-S52.90, az S S72.90 és az S S82.90 BNO kódú betegségeket tekintettük. A korcsoportra vonatkozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-4 éves korú gyermekek égés, mérgezés és hosszú csöves csontok törése miatt bekövetkező kórházi ápolási aránya Magyarországon között nemenként, gyermekre vonatkoztatva 12. ábra 8 Child Health Indicators of Life and Development (CHILD) project, között lezajlott Európai Uniós program 17 ország részvételével, melynek célja volt közös európai gyermek - egészségügyi indikátorok definiálása. 29

30 értékelés A es év között a 0-4 éves korcsoportban a fiúk nagyobb arányban igényeltek kórházi ápolást égés/maródás, mérgezés vagy a hosszú csöves csontok törése miatt, mint a lányok csecsemő és kisded közül a fiúk esetében évente átlagosan 757, a lányok közül 606 került kórházba ilyen okból. A vizsgált időszakban a kórházi ápolások száma jelentősen emelkedett, ami mindhárom balesettípust, de legkiemelkedőbben a mérgezések miatti kórházi felvételt érinti. A három év átlagának morbiditási értékei év közötti fiúra számítva: égés/maródás: 149; mérgezés: 467; hosszú csöves csontok törése: 141; a lányok esetében pedig: égés/maródás: 114; mérgezés:388; hosszú csöves csontok törése:

31 0-25 évesek otthoni mérgezései korcsoportonként AdAtfOrrás Az adatokat mérgezési esetbejelentésekből származó, az OKBI által gyűjtött mérgezési adatbázisból kaptuk. Az adatgyűjtés kiterjed a mérgezett életkorára, a mérgezést okozó anyagra, valamint a mérgezés helyszínére is, így e mutató ese tében kizárólag az otthon bekövetkezett mérgezések adatait elemeztük. Az adatforrás nem tette lehetővé a nemek szerinti bontást. A korcsoportra vonat - kozó létszámadatokat a KSH gyűjti, elemzi és teszi közzé. Az adatok a között megjelent Demográfiai évkönyvből származnak. ErEdményEK A 0-24 éves korú gyermekek és fiatalok otthoni mérgezéseinek aránya Magyarországon között nemenként, a mérgezést okozó anyag szerint, gyermekre vonatkoztatva (éves átlag) 13. ábra értékelés A legtöbb gyermekkori mérgezés a gyermekek saját otthonában fordul elő. Az ott - honi mérgezések szempontjából a 0-4 éves korcsoport a legveszélyeztetettebb, körükben ötször annyi mérgezés fordul elő, mint az 5-14, vagy a éves kor - csoportban. Míg a 0-4 évesek között gyermekre évente átlagosan 200 bejelentett mérgezési eset fordul elő, addig ez az arány 5-14 éves korban 42, éves korban pedig 45. A mérgezések a kisdedek, az iskolás gyermekek és a fiatalok körében egyaránt leggyakrabban gyógyszerekkel valamint ipari és háztartási vegyszerekkel történnek. Az otthoni gyógyszermérgezések prevalenciája a 0-24 éves korcsoportban összességében 37 száz-ezrelék, az ipari és háztartási vegyszerek okozta mér ge - zéseké pedig 21 száz-ezrelék. A növényvédő szerek és mérgező növények ugyan kisebb számban okoznak mérgezéseket, de igen gyakran járnak súlyos, akár éle - tet is veszélyeztető, vagy maradandó egészségkárosodást okozó következménnyel, így ezek megelőzése alacsonyabb előfordulási arányuk ellenére is rendkívül fontos. 31

32 11-18 évesek egészségügyi ellátást igénylő otthoni baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként AdAtfOrrás Az adatok az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás évi hazai vizs gálatának eredményei [10]. A kutatás 4 évente, országos reprezentatív mi ntán, kérdőíves módszerrel vizsgálja a éves korú fiatalok egészség - magatartásának számos elemét. A kérdőív kiterjed az adatfelvételt megelőző 12 hónapban elszenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetek számára, közülük a legsúlyosabb baleset körülményeire (helyszín, balesettípus) és követ - kezményeire. E fejezetben az otthon bekövetkezett balesetek adatait elemezzük. ErEdményEK A éves korú tanulók egészségügyi ellátást igénylő otthoni baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként 14. ábra értékelés A éves lányok leggyakrabban otthon szenvednek el egészségügyi ellátást igénylő balesetet, a fiúk esetében az otthonuk a második legjellemzőbb baleseti helyszín ben a vizsgált fiúk 7,9%-a, míg a lányok 8,8%-a szenvedett a felmérést megelőző 12 hónapban egészségügyi ellátást igénylő otthoni bal - esetet, azaz több lány sérült meg otthon, mint fiú. A két leggyakoribb otthoni balesettípus mindkét nemben az esés, valamint a szúrás/vágás volt. A lányok gyakrabban szenvedtek égési sérülést, valamint állat harapás, állatmarás okozta balesetet, mint a fiúk, míg a fiúk körében maga - sabb volt a nekicsapódásos baleset. 32

33 Balesetmegelőzési konferencián vagy tanfolyamon résztvett védőnők/ házi gyermekorvosok/ háziorvosok aránya AdAtfOrrás Az adatokat a konferenciákat és továbbképzéseket szervező szervezetektől és egyetemektől kértük be. Adatokat kaptunk a hazai Orvostudományi Egyetemek Családorvosi Tanszékeiről, a HGYE, az OSZMK, az OKBI és a MAVE szervezetétől. Azt a rendezvényt tekintettük baleset-megelőzési konferenciának vagy tovább - képzésnek, ahol legalább egy teljes blokk (2-4 óra időtartam), vagy az egész rendezvény baleset-megelőzéssel foglalkozott, érintve az elsődleges prevenciót is. A csak elsősegélynyújtással foglalkozó képzéseket nem számítottuk ide. ErEdményEK Balesetmegelőzési konferencián vagy továbbképzésen részt vett védőnők, házi gyermekorvosok, háziorvosok aránya Magyarországon között 15. ábra értékelés A es évben a gyakorló házi gyermekorvosok 22%, a területi védőnői hálózatban és iskolákban dolgozó védőnők 11%-a, a háziorvosok 0,5%-a vett részt olyan konferencián vagy továbbképzésen, ahol a gyermekbaleset megelőzés primer és szekunder prevenciójával kapcsolatos ismeretek a kiemelt témák között szerepeltek. A védőnők számára e témában szervezett továbbképzések döntő hányada 4 óránál hosszabb időtartamban foglalkozott a gyermekbiztonság kérdéseivel. E rendezvényeket döntően az OSZMK valamint az OKBI szervezte, illetve kisebb számban az OGYEI konferenciáin is vettek részt védőnők. 33

34 A házi gyermekorvosok számára szervezett továbbképzések döntő hányada 2-4 órás időtartamban (azaz többnyire egy konferencia blokkban) foglalkozott a gyermekbiztonság kérdéseivel. E konferenciákat döntően a HGYE szervezte, illet - ve kisebb számban az OGYEI konferenciáin is vettek részt házi gyermekorvosok. A vegyes praxist ellátó háziorvosok továbbképzési rendszerében nem jelent meg a gyermekbaleset megelőzés kiemelt témaként, így ilyen képzésen csak néhány háziorvos vett részt olyan rendezvényeken, melyet a szervezők védőnőknek vagy házi gyermekorvosoknak tartottak. 34

35 Balesetmegelôzéssel foglalkozó híradások száma az elektronikus médiában 9 AdAtfOrrás Az adatokat az OGYEI megbízása alapján a Sarokpont Mérnöki iroda elemezte. Az elemzés a 2009-ban megjelent híradásokat havi bontásban értékeli aszerint, hogy az mely balesettípussal kapcsolatos, és kizárólag baleseti hírt tesz közzé, vagy a megelőzést is segíti. Az internetes keresés a következő kulcsszavakra terjedt ki: 2009+gyermekbiztonság/szülőifelelősség/otthonbiztonság/balesetmegelőzés/ gyermekbaleset+esés/gyermekbaleset+fulladás/gyermekbaleset+égés/gyermekbaleset+mérgezés/gyermekbaleste+önbakasztás/gyermekbaleset+félrenyelés/ gyermekbalest+közlekedés/gyermekbaleset+gyalogos/gyermekbaleset+kerékpáros/ gyermekbaleset+utas/sportbaleset/háztartásibaleset/diszkóbaleset/kerékpár+baleset/gyerek+sérülés/gyermek+áldozat/gyermek+halál/gyermek+közlekedési baleset. Megtörtént a fenti kulcsszavakra a keresőprogram által jelzett minden találat tartalmi elemzése, és besorolása. A kapott eredményeket utólag összesítettük abból a szempontból, hogy azok mely hónapban jelentek meg, illetve közlekedés vagy nem közlekedési balesetre vonatkoznak. ErEdményEK Baleseti híradások és megelőzéssel foglalkozó internetes híradások száma az elektronikus médiában Magyarországon 2009-ben 16. ábra 9 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akciótervben az eredeti mutató a TV-ben, rádióban és nyomtatott sajtóban megjelent baleseti hírek és megelőzéssel kapcsolatos műsorok illetve cikkek száma, aminek elemzését a rendelkezésre álló időkeret és forrás jelen esetben nem tette lehetővé. Így az elektronikus médiában megjelenő híradásokat elemeztük. 35

36 értékelés Az év egyes szakaszaiban az interneten megjelenő baleseti hírek és balesetmegelőzéssel kapcsolatos információk megoszlása egyenlőtlen. A megelőzéssel kapcsolatos információk száma abban az időszakban a legalacsonyabb (júliusaugusztus), amikor a legtöbb baleset történik, hiszen a tanítási szünetek kiemelt kockázatot jelentenek a gyermekbalesetek előfordulására. Ezt a baleseti hírek száma is visszatükrözi. Megelőzéssel az elektronikus média főleg április és június között, valamint szeptemberben és novemberben foglalkozik. Balesetmegelőzéssel az év során összességében lényegesen alacsonyabb számú internetes oldal foglalkozik, mint a baleseti hírek bemutatásával. A közlekedésbiztonság a mé - diában mind a baleseti hírek, mind pedig a megelőzéssel foglalkozó tartalmak tekintetében nagyobb figyelmet kap, mint a nem-közlekedési balesetek. 36

37 Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (leesés megelőzés, mérgezés megelőzés, égés/forrázás megelőzés, önakasztás/félrenyelés megelőzés) AdAtfOrrás A Gyermekbiztonsági értesítő a Child Safety Action Plan for Europe 10 program eredménye, melyet az European Child Safety Alliance koordinált. [7,8] A program 2007-ben és 2009-ben baleseti kategóriánként, gyermekbiztonsági indikátorok használatával elemezte a résztvevő országok gyermekbiztonsági helyzetét. Az indikátorok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági eljárások közül az egyes országok mit tesznek meg a gyermekbaleseti helyzet javításának érdekében. Jelentésünkben Magyarország a 2009-es érté ke - lését mutatjuk be. ErEdményEK 17. ábra Magyarország gyermekbiztonsági értékelése az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján (leesés, mérgezés, égés/forrázás, önakasztás/félrenyelés megelőzése) 10 Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program, 24 ország részvételével lezajlott program az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség koordinációjával. 37

38 értékelés A European Child Safety Alliance Gyeremekbiztonsági értesítőjének értékelése szerint a főként otthon bekövetkező balesettípusok közül Magyarország a mér - ge zések megelőzésével kapcsolatban tette a legtöbbet, hiszen a lehetséges 5 pontból 3,5 pontot szerzett. Az értesítő javasolja, hogy az ország a kormányzat által elfogadott nemzeti programban határozzon meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gyermekek és fiatalok mérgezéseinek megelőzésére. Javítani lehetne továbbá az elért eredményen a mérgezések megelőzését célzó média kampánnyal. Magyarországon sokat lehetne még tenni az önakasztás/félrenyelés, a leesések, az égés/forrázás megelőzésére, ha az ország alkalmazná a bizonyítottan hatásos eljárásokat, hiszen ezeken a területeken a lehetséges 5 pontból az országot csak 1,5-2 ponttal értékelték. Az Önakasztás/ félrenyelés területén olyan jogszabályok elfogadását javasolják, mint például a félrenyelhető méretű, nem élelmiszer jellegű apró tárgyak élelmiszerbe történő csomagolásának tiltását, gyermekkori véletlen önakasztás szempontjából veszélyes zsinórok és a felső ruházatban elhelyezett zsinórok gyártásának és forgalmazásának szabályozását. Az értesítő javasolja, hogy az ország a kormányzat által elfogadott nemzeti programban határozzon meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gyermekek és fia - talok önakasztásos és félrenyeléses baleseteinek megelőzésére. Javítani lehetne továbbá az elért eredményen az önakasztások és félrenyelések megelőzését célzó média kampánnyal, valamint azzal, hogy a védőnői hálózat családlátogatásainak legyen szerves része az önakasztás és félrenyelés megelőzésre vonatkozó információk megbeszélése. A leesések megelőzésre a bébi-komp -nak nevezett járást segítő, kisdedkorban használt eszköz forgalmazásának betiltását, a többszintes épületek ablakain a nyitást gátló eszközök alkalmazásának szabályozását javasolják. Kívánatos lenne, ha az ország a kormányzat által elfogadott nemzeti programban határozna meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gyermekek és fiatalok leeséses bal - eseteinek megelőzésére. Javítani lehetne továbbá az elért eredményen a leesések megelőzését célzó média kampánnyal, valamint azzal, hogy a védőnői hálózat családlátogatásainak legyen szerves része a lesés megelőzésre vonatkozó információk megbeszélése. Az égések/forrázások megelőzésre javasolt olyan jogszabály elfogadása, mely a vízcsapból kifolyó meleg víz hőmérsékletét 50 fokban maximálja, előírja a ma - gánházak és középületek füstérzékelővel való felszerelését, a késleltetett égésű textíliák használatát a gyermekek hálóruházataként. Kívánatos lenne, ha az or - szág a kormányzat által elfogadott nemzeti programban határozna meg elkülö - nített célkitűzéseket és időkereteket a gyermekek és fiatalok égéseinek és for rázásainak megelőzésére. Javítani lehetne továbbá az elért eredményen az égéseket megelőzését célzó média kampánnyal, valamint azzal, hogy a védőnői hálózat családlátogatásainak legyen szerves része az égés megelőzésre vonatkozó információk megbeszélése. 38

39 Gyermekintézmények biztonsága Az Nemzeti Erőforrás Minisztérium nyilvántartása szerint a köz - oktatási intézményekben évente mintegy 6000 baleset fordul elő. Az óvodások leggyakrabban az udvaron, az iskolások testne ve lés - órán, a sportfoglalkozásokon illetve szünetben sérülnek meg. A kol - légiumok, gyermektáborok, a gyermekeket ellátó egészségügyi in tézmények is a balesetek lehetséges helyszínei. [4] 39

40 Intézményben egészségügyi ellátást igénylő balesetet szenvedett éves tanulók aránya korcsoportonként, balesettípusonként AdAtfOrrás Az adatok az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás évi hazai vizsgálatának eredményei [10]. A kutatás 4 évente, országos reprezentatív min - tán, kérdőíves módszerrel vizsgálja a éves korú fiatalok egészségmagatartásának számos elemét. A kérdőív kiterjed az adatfelvételt megelőző 12 hónapban elszenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetek számára, közülük a legsúlyosabb baleset körülményeire (helyszín, balesettípus) és követ - kezményeire. E fejezetben az iskolában bekövetkezett balesetek adatait elemezzük. ErEdményEK 18. ábra A éves korú tanulók egészségügyi ellátást igénylő iskolai baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként értékelés A vizsgálatot megelőző 12 hónapban az iskolában a éves fiúk 4,4%-ban míg a lányok 3,4%-ban szenvedtek el egészségügyi ellátást igénylő balesetet ben az iskolában több fiú sérült meg, mint lány. A két leggyakoribb iskolai balesettípus mindkét nemben az esés, a nekicsapódás valamint a szúrás/vágás volt. Az iskolában a fiúk gyakrabban szenvedtek égéses sérülést (kísérletezés, műhely - munka, áramütés), valamint az alámerülés miatti egészségügyi ellátás is gyakoribb volt körükben (uszoda). 40

41 Biztonsági szempontból megfelelőnek minősített intézmények aránya AdAtfOrrás A gyermekintézmények ellenőrzését 2007 és 2009 között közegészségtani és baleset-megelőzési szempontból az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) végezte. Az ellenőrzés eredményeit az Országos Tisztifőorvosi Hivatal bocsájtotta rendelkezésünkre. Évente kiválasztottak egy intézménytípust, melynek ellenőrzése az ország minden intézményére kiterjedt, és azonos szempontok szerint történt ben a bölcsődéket (557/570), 2008-ban a családi napköziket (225) és játszóházakat (207), 2009-ben pedig a gyermekjóléti és gyer - mekvédelmi ellátások otthont nyújtó formáit (725/825) (továbbiakban gyermekotthonok) mérték fel. ErEdményEK Gyermekintézmények biztonságossága intézménytípusonként Magyarországon 2007 és 2009 között 19. ábra értékelés A gyermekintézmények mindegyik, a hatóság által 2007 és 2009 között vizsgált típusa jelentős hiányosságokat mutat az intézmény biztonságossága szempontjából ben a bölcsődék 41%-a zsúfolt, mivel lényegesen (akár 100%-kal) több gyermek ellátását végzi, mint amire az épültet tervezték. 24%-uknál a vizsgálat olyan balesetveszélyes körülményt tárt fel, mint például a kül- vagy beltéri burkolat töredezettsége, törött játékok, éles peremek (pl. homokozó), a nyílászárók üve- 41

42 gének és a fűtőtestek védelmének hiánya. Az udvari játékok állapota 80%-ban volt megfelelő, víz-visszaforgatós medencével az udvaron a bölcsődék 2%-a rendelkezett. A medencék körbekerítésre a vizsgálat nem tért ki. 13%-ban nem volt a gyermekek ellátására szolgáló helyiség kellően megvilágítható. A kémiai biztonság vizsgálata kiterjedt a veszélyes anyagok és készítmények tárolására és címkézésére. 10%-ban fedtek fel ezzel kapcsolatos hiányosságot. Az intéz mé - nyek 7%-ban nem volt elsősegélynyújtó felszerelés, illetve annak tartalma, el - érhetősége nem felelt meg az előírásoknak ban a családi napközi otthonokban és játszóházakban a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabály betartása, valamint az elsősegélynyújtó felszerelés hiánya vagy hiányosságai fordult elő a legmagasabb arányban. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások otthont nyújtó formáinak (átmeneti otthonok, gyermekotthonok, lakásotthon, utógondozó otthon, stb.) biztonságossága az otthonbiztonsággal azonos fontosságú, hiszen az itt élő gyermekek otthonául szolgálnak. A felmérés 2009-ben 17%-ukban balesetveszélyes körül - ményeket, 16%-ban a kémiai biztonság, 13%-ban pedig az elsősegélynyújtó felszerelés hiányosságait állapította meg. 42

43 Elsősegély oktatáson részt vett laikusok és fiatalok aránya AdAtfOrrás Adatokat kértünk az OMSZ-től és a Magyar Vöröskereszttől. Az OMSZ önállóan nem, csak a Magyar Vöröskereszttel együttműködésben szervez elsősegélynyújtó tanfolyamokat laikusok, köztük diákok számára. Így a Magyar Vöröskereszt honlapján elérhető adatokat elemeztük. [10] A Vöröskereszt által szervezett bármely elsősegélynyújtó tanfolyamon (általános, munkahelyi, közúti, gyermek, baleseti szimuláció bevezetés és alapfok, vízi mentés, továbbképzés/bemutató) ingyenesen vagy térítés ellenében végzettek létszámát vettük figyelembe. Az elsősegélynyújtáson részt vettek számát a 0-24 éves korúak létszámához viszonyítottuk. A korcsoportra vonatkozó létszámadatok a KSH között megjelent Demográfiai évkönyvéből származnak. ErEdményEK Elsősegély oktatáson részt vett laikusok és fiatalok aránya Magyarországon között 20. ábra értékelés Az elsősegély-nyújtási képzéssel elsősorban civil szerveztek, a Magyar Vörös - kereszt, a Magyar Gyermekmentő Alapítvány foglalkozik és 2009 között a Magyar Vöröskereszt több típusú elsősegélynyújtó tanfolyamot hirdetett, melyek alakalmával évente 10-12,5 ezer embert képeztek ki laikus elsősegély - nyújtásra. Ha a 3 év alatt kiképzett elsősegélynyújtók számát a 0-24 éves kor - osztály évi átlagos létszámához viszonyítjuk, akkor azt látjuk, hogy minden 83. fiatalra jut egy frissen kiképzett laikus elsősegélynyújtó. 43

44 Baleset-megelőzési képzésen részt vett egészségügyi szakdolgozók 11 száma AdAtfOrrás Az adatokat a konferenciákat és továbbképzéseket szervező szervezetektől és egyetemektől kértük be. Adatokat kaptunk az ETI-től, az OSZMK, az OKBI és az OGYEI szervezetétől. ErEdményEK Baleset-megelőzési képzésen részt vett egészségügyi szakdolgozók száma Magyarországon között 21. ábra értékelés Az egészségügyi szakdolgozók képzésében és továbbképzésében nem kap jelentős hangsúlyt a gyermekbalesetek megelőzése és 2009 között mind - össze 14 egészségügyi szakdolgozóról tudunk, akik ilyen képzésben vettek volna részt. Ezek az oktatások általában diplomás egészségügyi dolgozók számára szervezett konferenciák, vagy továbbképzések voltak. Egyetlen olyan tanfolyamról vagy továbbképzésről sem kaptunk információt, ami az egészségügyi szakdolgozók baleset-megelőzési készségeinek és ismereteinek javítását tűzte volna ki célul. 11 A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv eredeti indikátora a baleset-megelőzési képzésen részt vett kórházi gyermekápolók száma volt, ilyen bontásban azonban a tovább - képzések szervezőitől nem tudtunk adatokat kapni, így az egészségügyi szakdolgozók adatait elemeztük. 44

45 Játék-, szabadidő-, sportbiztonság A gyermekek és fiatalok egészséges fejlődésének elengedhetetlen feltétele a játék, a sport. Bár kevés pontos adattal rendelkezünk a játék, szabadidő, sportolás közben bekövetkező balesetek gyakoriságáról, hozzánk hasonló fejlettségű országok adatai mutatják, hogy a kórházi ellátást igénylő sérülések igen magas hányadát képviselik. Az Iskoláskorúak Egészségmagatartása kutatás 2010-es eredményei szerint a éves tanulták 9,7%-a, a balesetet szen - vedett tanulók 34,9 %-a szenvedett egészségügyi ellátást igénylő sportbalesetet [13]. Nagy Britanniában 2002-ben főre becsülték a sportsérülés miatt, ra a szabad időközpontokban és szórakozóhelyeken bekövetkezett gyermeksérüléseket. [14] 45

46 Hosszú csöves csontok törése miatt kórházban ápolt gyermekek aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A kórházi ápolási adatokat az OEP-től szereztük be. A BNO X. szerint határoztuk meg az egyes csoportokba besorolt betegségeket. Hosszú csöves csonttörésnek az S42.20-S42.70, a S52.00-S52.90, az S72.00-S72.90 és az S82.10-S82.90 BNO kódú betegségeket tekintettük. A korcsoportra vonatkozó létszámadatok a KSH között megjelent Demográfiai évkönyvéből származnak. ErEdményEK A hosszú csöves csontok törése miatt végzett kórházi ápolások aránya Magyarországon között nemenként, korcsoportonként, gyermekre és fiatalra vonatkoztatva 22. ábra értékelés A csonttörés a gyermek és fiatalkori balesetek egyik leggyakoribb következ - ménye. Gyakran következnek be játék, szabadidőtöltés vagy sportolás közben és 2009 között Magyarországon korcsoportonként évente átlagosan fiú valamint év közötti lány került kórházba hosszú csont törése miatt. A fiúk minden korcsoportban lényegesen magasabb arányban szenvedtek el ilyen sérülést. A legmagasabb előfordulási arányok a és az 5-9 éves korosztályban voltak. 46

47 Koponya és központi idegrendszeri sérülés miatt kórházban ápolt gyermekek aránya korcsoportonként AdAtfOrrás A koponya és központi idegrendszer sérülései jelentős költséget rónak a családokra és az egészségügyi ellátó rendszerre. Súlyos következményeik miatt (halálos kimenetelű szövődmények, egész életen át tartó súlyos egészségkárosodás) kiemelt figyelmet érdemelnek. A kórházi ápolási adatokat az OEP-től szereztük be. A BNO X. szerint határoztuk meg az egyes csoportokba besorolt betegségeket. Koponyaűri vérzésnek az S06.40-S06.60, koponyatörésnek az S02.00-S02.90, hosszú csöves csonttörésnek az S42.20-S42.70, a S52.00-S52.90, az S72.00-S72.90, kopo nyaűri sérülésnek pedig az S06.00-S06.90 BNO kódú betegségeket tekintettük. ErEdményEK A koponya és a központi idegrendszer sérülései miatt végzett kórházi ápolások aránya Magyarországon között nemenként, korcsoportonként, gyermekre és fiatalra vonatkoztatva 23. ábra értékelés 2007 és 2009 között Magyarországon évente átlagosan gyermek és fiatal került kórházba a koponyaűr sérülései (leggyakrabban agyrázkódás) miatt. Ez az érték a éves lányok esetében már alacsonyabb, a fiúknál még ekkor is 150/ fölötti. A 0-4 éves korcsoportban a két nem között nincs jelentős eltérés a koponya és központi idegrendszer sérüléseinek prevalencia értékeiben, a későbbi életkorokban a fiúk lényegesen magasabb arányban szenvednek el ilyen típusú sérüléseket. 47

48 A gyakran súlyos késői következményekkel (tartós egészségkárosodás, halálos szövődmény) járó koponyatörés, koponyaűri vérzés szempontjából a 0-4 éves fiúk és lányok, valamint a éves korú fiúk a legveszélyeztetettebbek. A fiatal felnőttek körében a koponyasérülések gyakran sportbalesetek, közlekedési balesetek következményei. A passzív biztonsági eszközök használatával (sportágnak megfelelő védőfelszerelés, biztonsági öv, stb.) e balesettípus gyakorisága és súlyossága csökkenthető. Kiemelten fontos a motorkerékpáros balesetek követ - keztében kialakuló koponya és központi idegrendszeri sérülések megelőzése, amire a kerékpáros sisak viselése bizonyítottan hatásos, és minden lehetséges esz közzel támogatandó eljárás. 48

49 11-18 évesek egészségügyi ellátást igénylő játék, szabadidő, sporttevékenység közben előforduló baleseteinek aránya nemenként, balesettípusonként AdAtfOrrás Az adatok az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása című, az Egészségügyi Világszervezettel együttműködésben zajló nemzetközi kutatás évi hazai vizsgálatának eredményei. [9] A kutatás 4 évente, országos reprezentatív mintán, kérdőíves módszerrel vizsgálja a éves korú fiatalok egészségmagatartásának számos elemét. A kérdőív kiterjed az adatfelvételt megelőző 12 hónapban elszenvedett egészségügyi ellátást igénylő balesetek számára, közülük a legsúlyosabb baleset körülményeire (helyszín, balesettípus) és következményeire. E fe - je zetben a játék és szabadidőtöltés, valamint a sportolás alatt bekövetkezett balesetek adatait elemezzük. ErEdményEK A éves korú tanulók játék, szabadidőtöltés és sportolás közben bekövetkezett, egészségügyi ellátást igénylő baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként 24. ábra értékelés A es adatfelvétel szerint a vizsgálatot megelőző 12 hónapban a éves lányok 12,2%-ban, míg a fiúk 16,2%-ban szenvedtek egészségügyi ellátást igény lő sport- és szabadidős balesetet. Sportolás közben a fiúk 12%-a, a lányok 7,2%-a sérült meg. Játék és szabadidőtöltés közben érte baleset a lányok 5, a fiúk 4,2%-át. A serdülők körében a sportolás közben mindkét nemben többen sérülnek meg, mint játék, szabadidőtöltés egyéb formái alatt. Ez a különbség a fiúkra különösen jellemző. Míg a sport balesetek aránya a fiúk körében lényegesen magasabb, mint a lányok esetében, addig a játék- és szabadidőtöltés közben elszenvedett baleseteknél fordított a helyzet; itt a lányok sérülnek meg magasabb arányban. 49

50 Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (fulladás) AdAtfOrrás A Gyermekbiztonsági értesítő a Child Safety Action Plan for Europe 12 program eredménye, melyet az European Child Safety Alliance koordinált. [7,8] A program 2007-ben és 2009-ben baleseti kategóriánként, gyermekbiztonsági indikátorok használatával elemezte a résztvevő országok gyermekbiztonsági helyzetét. Az indikátorok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági eljárások közül az egyes országok mit tesznek meg a gyermekbaleseti helyzet javításának érdekében. Jelentésünkben Magyarország a 2009-es értéke - lését mutatjuk be. ErEdményEK Magyarország gyermekbiztonsági értékelése a fulladásos balesetek szempontjából az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján 25. ábra értékelés A fulladásos balesetek jó része (főként az 5 év fölötti korcsoportban) játék, sza - bad időtöltés vagy sportolás közben következik be. European Child Safety Alliance Gyermekbiztonsági értesítőjének 2009 értékelése szerint Magyarországon sokat lehetne még tenni a fulladás/ alámerülés meg - előzésére, hiszen ezen a területen a lehetséges 5 pontból az országot csak 1,5 ponttal értékelték. Hazai halálozási eredményeink ebben a tekintetben lényegesen az európai átlag felett vannak. 12 Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program, 24 ország részvételével lezajlott program az Európai Gyermekbiztonsági Szövetség koordinációjával. 50

51 A fulladásos balesetek számát csökkentené olyan bizonyítottan hatásos jogsza - bályok elfogadása, mint a fürdőmedencék körbekerítése mind a magánházaknál, mind pedig a közfürdőkben, valamint, ha a természetes és mesterséges vizeket jogszabály által előírt rendszeres képzésben részesülő úszómesterek, vízi mentők őriznék. A gyermekek úszásoktatását az iskolai testnevelés keretében általánossá, és minden gyermek számára elérhetővé kellene tenni. Az értesítő javasolja, hogy az ország a kormányzat által elfogadott nemzeti programban határozzon meg elkülönített célkitűzéseket és időkereteket a gyermekek és fiatalok fulladásos baleseteinek megelőzésére. Javítani lehetne továbbá az elért eredményen a fulla - dások megelőzését célzó média kampánnyal, valamint azzal, hogy a védőnői hálózat családlátogatásainak legyen szerves része az fulladás megelőzésre vonatkozó információk megbeszélése. Szükséges volna továbbá a jelenleg hatályos jogszabályok felülvizsgálata a vízi mentők kötelező számával, a közfürdők biztonsági jelzéseivel, a vízi járművek és sporteszközök gyermek és fiatalkorú használóinak mentőmellény viselésével kapcsolatban. 51

52 Játékok biztonságosságára irányuló hatósági vizsgálatok és eljárások száma AdAtfOrrás A játékok biztonságosságának hatósági ellenőrzését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság végzi. A hatósági vizsgálatok és eljárások számára vonatkozó adatokat e szervezet bocsátotta rendelkezésünkre. ErEdményEK 26. ábra A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett hatósági játék vizsgálatok és eljárások évi átlagos száma 2007 és 2009 között Magyarországon 52

53 27. ábra A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által laboratóriumilag vizsgált, és kifogásolt játékok megoszlása a termék által okozott kockázat típusa szerint 2007 és 2009 között Magyarországon (Vizsgálatok száma: 67/ év, kifogásolt termékek száma: 48/év (71,6%) 13 ) értékelés között évente átlagosan esetben végzett a Fogyasztó vé - delmi Főfelügyelőség játékokat érintő hatósági vizsgálatot. Évente átlagosan (11,8%) esetben emelt a termék minőségével kapcsolatban kifogást, 469 (0,2%) esetben kezdeményezett hatósági eljárást. Évente átlagosan 67 esetben fordult elő, hogy a termék feltételezhető veszélyessége miatt annak laboratóriumi vizsgálatát rendelték el. A laboratóriumban vizsgált játékok 71,6%-a veszélyesnek bizonyult. (26. ábra) A kifogásolt termékek közül legnagyobb arányban a sérülés és a fulladás kocká - zata volt a probléma. Ez a két veszélyforrás típust az esetek mintegy kétharmadát képezte. Az esetek mintegy negyedében az egészségkárosodás, 10-10% körüli gyakorisággal pedig az áramütés és az égési sérülés kockázatát állapította meg a hatóság. A fojtás kockázata a kifogásolt játékok 7,7 %-ban fordult elő. 13 Az NFH laboratóriumi vizsgálatára abban az esetben kerül sor, ha a hatósági vizsgálat során a termék biztonságosságával kapcsolatban gyanú merül fel. 53

54 Koordináció, monitorozás, értékelés Eredményes baleset-megelőzés elképzelhetetlen szektorok közötti együttműködés nélkül. Bár a szakemberek együttműködése már megindult, annak folyamatos koordinálása a siker egyik elő fel té - tele. Ugyanakkor nemcsak hazánkban, hanem nemzetközi szinten is kevés példa van a komplex, országos gyermek- és ifjúkori bal - eset-megelőzés monitorozására, értékelésére. Ezért szükséges a kö vetező években külön figyelmet fordítani a koordináció, érté ke - lés, monitorozás fenntartható kereteinek kialakítására. 54

55 A kitűzött határidőre összegyűjtött gyermekbaleseti adatok aránya AdAtfOrrás Az arányszám azt jelzi, hogy a gyermekbiztonsági akcióterv indikátorai közül hánynak az elemzését tudtuk elvégezni. Az adatokat az OGYEI összesítette. Az adathiány lehet valóságos (nincs ilyen adat), de azok az esetek is adat - hiányként jelentkeznek, amikor az általunk ismert elérhetőségű, meglévő adathoz nem tudtunk hozzáférni. Azokban az esetekben, ha az akciótervben meghatározott indikátorhoz hiányzott valamilyen adat, de azt más (hasonló szakmai érékű) adattal tudtuk helyettesíteni, és az elemzést a jelentésben elvégeztük, azt nem tekintettük adathiánynak. ErEdményEK A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervben maghatározott gyermekbiztonsági indikátorokhoz szükséges adatok elérhetőségének aránya célterületenként 2007 és 2009 között Magyarországon 28. ábra értékelés A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervben szereplő indikátorok elem - zéséhez nem minden adat áll jelenleg rendelkezésre. Legnagyobb arányban a gyermekintézmények biztonságának megítéléséhez szükséges adatok hiányoznak. Ennek egyik oka, hogy a kormányzati struktúraváltozás következtében a jelentés elkészítésekor nem tudtunk hozzáférni és elemezni azokat az adatokat, amelyek a közoktatási intézményekben bekövetkezett gyermek- és tanulóbaleseteket gyűjtik, s aminek az adatgazdája a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága és 2009 között nem volt olyan vizsgálat, ami az óvodák helyi baleset-megelőzési terveit, az óvodai 55

56 baleset-megelőzési programokat, egyes biztonsági eszközök (pl. láthatósági mellény) rendelkezésre állását, a bölcsődei gondozók, szakoktatók baleset-meg elő - zési továbbképzését vagy a kortársképzést mérte volna fel. Az otthonbiztonsági adatok közül nincs ismertünk számos bizonyítottan hatásos otthonbiztonsági eljárás (például a füstérzékelő, szénmonoxid érzékelő alkal - mazása, a kerti medence körbekerítése, gyógyszerek, háztartási vegyszerek biztonságos tárolása) magyarországi elterjedtségéről a gyermekeket nevelő családok otthonában és 2009 között nem történt olyan felmérés, ami az otthonbiztonságról információt nyújtó honlapok számát, illetve az otthonbiztonsági önellenőrzést elvégzett háztartások arányát tekintette volna át. A közlekedésbiztonsági indikátorok mintegy 80%-ára elérhetőek voltak az adatok. Az adathiányt az okozta, hogy az adatgazda néhány indikátor tekintetében (fiatal gépjárművezetők által okozott közúti közlekedési balesetek száma és aránya, gyorshajtás miatt büntetett fiatal gépjárművezetők aránya, próbaidő után visszavont vezetői engedélyek aránya) nem elemzi rutinszerűen az adatokat, noha valószínűleg azok a rendelkezésre álló adatforrásból kinyerhetőek lennének. A játék-, szabadidő-, sportbiztonság és a koordináció, monitorozás, értékelés tekin te tében mintegy 10-15%-os a hiányzó indikátorok aránya. A sportbiztonság esetében a testnevelés órán bekövetkező balesetek adatai a NEFMI-ben ren del - kezésre állnak, de azt nem kaptuk meg. A koordináció, monitorozás, értékelés egyik indikátora pedig a rendelkezésre álló források aránya a tervezetthez képest. Mivel a közötti időszakban nem volt olyan terv, ami a szükséges forrásokat meghatározta volna, így ezt az indikátort nem tudtuk elemezni. 56

57 Bizonyítottan hatásos eljárásokat elrendelő jogszabályok aránya AdAtfOrrás A Child Safety Action Plan for Europe program összegyűjtötte azokat a jog - szabályokat, melyek bizonyítottan képesek mérsékelni a gyermekbalesetek számát és következményeit. Az egyes országok, köztük Magyarország gyermekbiztonsági értesítője sorra veszi, hogy az országban létezik-e jogi szabályozás az adott kérdés tekintetében, s ha igen, annak tartalma, betartatása megfelel-e az elvárásoknak. A gyermekbiztonsági értesítő balesettípus szerinti bontásban közli az eredményeket. Jelen elemzésben az értesítő által vizsgált jogszabályokat átsoroltuk a magyar akciótervnek megfelelő színtér szemlélet szerint. A gyermekbiztonsági értesítőben vizsgált minden jogszabályi indikátort figyelembe vettünk, néhány indikátor több csoportba is bekerült (pl. emeletes épületek esetében a kizuhanás szabályozása az otthonbiztonság és a gyermekintézmények biztonsága kategóriákban is szerepel). [7,8] ErEdményEK Bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági jogszabályok Magyarországon között 29. ábra értékelés Magyarország a jogszabályalkotás és betartatás eszközeivel sokat tehetne a gyer - mekbalesetek megelőzése érdekében. Az európai normáknak megfelelő jog - szabályalkotás és betartatás a közlekedésbiztonság területén valósult meg a legteljesebb mértékben. További lehetőségek rejlenek a hátra felé pozícionált biztonsági gyermekülés, a többszakaszos vezetői engedélyszerzés, és a kerék pá - ros sisak viselés kötelezővé tételében. 57

58 A főként otthon bekövetkező balesettípusok közül a jogalkotás lehetőségeivel a következő intézkedésekkel lehetne a helyzetet javítani: a félrenyelhető méretű, nem élelmiszer jellegű apró tárgyak élelmiszerbe történő csomagolásának tiltása, gyermekkori véletlen önakasztást szempontjából veszélyes zsinórok és a felső ruházatban elhelyezett zsinórok gyártásának és forgalmazásának szabályozása, a bébi-komp -nak nevezett járást segítő, kisdedkorban használt eszköz forgalmazásának betiltása, a többszintes épületek ablakain a nyitást gátló eszközök alkalmazásának szabályozása, a vízcsapból kifolyó meleg víz hőmérsékletét 50 fokban maximálása, a magánházak és középületek füstérzékelővel való fel - szerelése, késleltetett égésű textíliák használatát a gyermekek hálóruházataként. 58

59 A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevô szakminisztériumok száma, aránya az illetékes szakminisztériumokhoz képest AdAtfOrrás Az arányszám azt jelzi, hogy a gyermekbiztonság vonatkozásában érintett minisz - tériumok közül a es időszakban hány vett részt a gyermekbiztonsági tevékenység szervezett formájában. Az adatokat az OGYEI munkatársai a 2009 évi kormányzati struktúra alapján elemezte. Kilenc olyan minisztérium volt a közötti kormányzati struktúrában, mely hatáskörébe a gyermek - biztonság valamely szegmense beletartozik. Az érintett minisztériumokat, és azt, hogy részt vettek-e a Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítő mun - kái ban, valamint a 2007 és 2009 között végzett gyermekbaleset megelőzési te - vékenységben, a 2. táblázat tartalmazza. ErEdményEK Gyermekbiztonság területén feladattal rendelkező minisztériumok, és azok részvétele a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítésében a közötti kormányzati struktúrának megfelelően 2. táblázat Egészségügyi Minisztérium Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Oktatási és Kulturális Minisztérium Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztérium részt vett nem vett részt részt vett részt vett nem vett részt részt vett nem vett részt nem vett részt részt vett 59

60 A gyermekbiztonsági tevékenységbe szervezett formában bekapcsolódó, és érintett, de be nem kapcsolódó minisztériumok aránya a közötti kormányzati struktúrának megfelelően 30. ábra értékelés A közötti kormányzati struktúrában 9 olyan minisztérium volt, amely a gyermekbaleset-megelőzés valamely területén rendelkezett feladattal. Az akcióterv készítése folyamán ezeket a minisztériumokat megpróbáltuk bevonni a folyamatba. Az érintett minisztériumok közül 5 (56%) vagy közvetlenül, vagy valamely e feladatra kijelölt szervezetén keresztül bekapcsolódott a munkába. Négy olyan érintett minisztérium volt, mely az akciótervezésben nem vett részt. 60

61 A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő országos kormányzati intézmények és testületek száma AdAtfOrrás Azokat az intézményeket számítottuk ide, akik a gyermekbiztonsági akcióterv készítését megelőző időszakban annak előkészítésében és elkészítésében aktívan közreműködtek. A hatékony gyermekbiztonsági tevékenység az országos kormányzati intézmények mind szélesebb körű, koordinált bevonását igényli. ErEdményEK A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítésében a közötti bevont országos kormányzati intézmények és testületek 3. táblázat Közlekedéstudományi Intézet Közoktatás-politikai Tanács Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nemzeti Közlekedési Hatóság Országos Balesetmegelőzési Bizottság Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Gyermekegészségügyi Intézet Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Kémiai Biztonsági Intézet Országos Környezetegészségügyi Intézet Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Országos Rendőrfőkapitányság Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakmai Kollégium értékelés A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akcióterv előkészítésének és fe j - lesztésének során 16 olyan kormányzati intézmény illetve testület volt, amely aktívan részt vett a munkában. Ezzel elértük, hogy a nemzetközi gyakorlatban a baleset-megelőzésben szerepet játszó ágazatok képviselői a kormányzati oldalról részt vettek a munkában. 61

62 A gyermek- és ifjúságbiztonsági tevékenységbe szervezett formában résztvevő civil szervezetek száma AdAtfOrrás Azokat a civil szervezeteket számítottuk ide, akik a gyermekbiztonsági akcióterv készítését megelőző időszakban annak előkészítésében és elkészítésében aktívan közreműködtek. A hatékony gyermekbiztonsági tevékenység a civil szféra szerep - lőinek mind szélesebb körű, koordinált bevonását igényli. ErEdményEK A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítésében a közötti bevont civil szervezetek és testületek 4. táblázat Europan Child Safety Alliance Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság Global Road Safety Partnership Magyarország Közhasznú Egyesület Gondolkodj egészségesen! Alapítvány Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Házi Gyermekorvosok Egyesületet Magyar Diáksport Szövetség Magyar Gyermekmentő Alapítvány Magyar Közlekedésbiztonsági Társaság Magyar Önkormányzatok Szövetsége Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza Magyar Védőnők Országos Egyesülete Magyar Vöröskereszt United Way Magyarország értékelés A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akcióterv előkészítésének és fej - lesztésének során 14 olyan civil szervezet volt, amely aktívan részt vett a munkában. A baleset-megelőzésben a civil szervezetek számára számos feladat kínálkozik. Az elkövetkezendő években kívánatos az ezzel a területtel foglalkozó civil szerepvállalás erősítése. 62

63 Az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program Gyermekbiztonsági értesítőjének minősítése (irányítás, infrastruktúra, kapacitás) AdAtfOrrás A Gyermekbiztonsági értesítő a Child Safety Action Plan for Europe program eredménye, melyet az European Child Safety Alliance koordinált. [7,8] A program 2007-ben és 2009-ben baleseti kategóriánként, gyermekbiztonsági indikátorok használatával elemezte a résztvevő országok gyermekbiztonsági helyzetét. Az indikátorok elsősorban azt vizsgálták, hogy a bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági eljárások közül az egyes országok mit tesznek meg a gyermekbaleseti helyzet javításának érdekében. Jelentésünkben Magyarország a 2009-es értéke - lését mutatjuk be. Külön indikátor segítségével értékelték a gyermekbiztonsági kapacitásépítést, a rendelkezésre álló infrastruktúrát és az irányítást. tekintetében. ErEdményEK 31. ábra Magyarország gyermekbiztonsági értékelése a gyermekbiztonsági kapacitásépítés, a rendelkezésre álló infrastruktúra és az irányítás tekintetében az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján értékelés Az European Child Safety Alliance által 2009-ben kiadott Gyermekbiztonsági értesítő értékelése szerint a Magyarország 100%-os teljesítményt nyújtott a gyermekbiztonsági kapacitások létrehozása terén, hiszen rendelkezésére áll az a szakembergárda, mely lehetővé teszi a gyermekbiztonság összeghangolt javítását, rendelkezik olyan országos kiterjedésű, képzett szakembergárdával, akik a családok és gyermekek számára el tudják juttatni az információkat. 63

64 A gyermekbiztonság infrastruktúrája vonatkozásában szintén kedvező volt az ország megítélése. Ezen a téren az adatgyűjtés, adatok elérhetőségének további javítását javasolják, mint például az otthonbiztonsági eljárások alkalmazása, a sérülések következtében kialakuló tartós egészségkárosodás nyomon követése, valamint a balesetekkel kapcsolatos közvetlen és közvetett kiadások számítása. Az irányítás tekintetében a lehetséges 5 pontból csak 2 pontra értékelték teljesítményünket. Az értékelő szükségesnek tartja, hogy minden érintett minisztérium apparátusában legyen nevesítve az a személy, aki e területtel foglalkozik, fogadjon el az ország alkohol-politikát, nevesítse a költségvetésben a gyermek-balesetmegelőzésre, annak kutatására, kapacitás bővítésre, koordinációjára for dí tandó pénzeszközöket. 64

65 A koordinációval elégedett gyermekbiztonsági szakemberek aránya AdAtfOrrás A Közös kincsünk a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi program keretében 2011-ben Gyermekbiztonsági Tanács alakult multiszektoriális részvétellel. A tanács alakuló ülésén 20 gyermekbiztonsági szakember vett részt. Az alakuló ülésen a résztvevők körében kérdőíves vizsgálatot végeztünk, melynek célja annak felmérése volt, hogy milyen mértékben elégedettek a gyermekbiztonsági tevékenyég közötti koordinációjával. ErEdményEK A hazai gyermekbiztonsági tevékenység koordinációjával való elégedettség a közötti időszakra vonatkozóan 32. ábra értékelés A gyermekbiztonsági tanács tagjainak 10%- a volt nagyon elégedett, 45-%-uk pedig inkább elégedett a hazai gyermekbiztonsági tevékenység koordinációjával. A szakemberek 25%-a volt inkább elégedetlen, míg 20%-uk nagyon elégedet - len. Az utóbbi okaként a szakemberek elsősorban a tevékenységre vonatkozó tájékoztatás hiányát jelölték meg. 65

66 Hiányzó adatok A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági jelentés összeállításakor minden átfogó cél megvalósulásának monitorozásához összeállítottunk egy indikátor listát, mellyel a folyamatot és eredményeket kívánjuk követni. Az indikátorok kiválasz - tásánál szempont volt az adatok elérhetősége, ám olyan adatok elemzését is terveztük, melyek ugyan nem állnak készen rendelkezésre, de az akcióterv ké - szítőinek megítélése szerint beszerezhetőek, és feltétlenül szükségesek. Mivel a kidolgozott indikátor készletnek ez az első alkalmazása, így e jelentés egyben annak is próbája, hogy milyen adatokat sikerült valóban beszereznünk a gyakorlatban, és hol vannak az adathiányaink. Alábbiakban összefoglaljuk azoknak az indikátoroknak a listáját, melyet az adatok hiánya, vagy elérhetetlensége miatt nem tudtunk elemezni, bemutatni. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervben szereplő, de az adatok elérésének nehézségei miatt a jelentésben nem elemzett indikátorok, a későbbi elérhetőségre vonatozó megjegyzéssel célterületenként 5. táblázat Közlekedésbiztonság Próbaidő után visszavont vezetői engedélyek aránya korcsoportonként Gyorshajtás miatt büntetett fiatal vezetők aránya korcsoportonként Fiatal gépjárművezetők által okozott balesetek száma, aránya Otthonbiztonság Otthonbiztonsági önellenőrzést elvégzett kisgyermekes háztartások aránya Bekerített medencével rendelkező lakóingatlanok aránya Füstérzékelővel és szénmonoxid érzékelővel rendelkező háztartások aránya Gyógyszereket, háztartási vegyszereket biztonságos helyen tároló háztartások aránya Otthonbiztonság témájában magyar nyelven információt nyújtó internetes honlapok száma adathiány oka kinyerhető, rutinszerűen nem elemzett kinyerhető, rutinszerűen nem elemzett kinyerhető, rutinszerűen nem elemzett nem történt erre irányuló felmérés nem történt erre irányuló felmérés nem történt erre irányuló felmérés nem történt erre irányuló felmérés nem történt erre irányuló felmérés 66

67 Gyermekintézmények biztonsága Intézményben balesetet szenvedett tanulók aránya korcsoportonként, intézmény típusonként Helyi baleset-megelőzési tervvel rendelkező gyermekintézmények aránya Minden gyermek számára láthatósági mellénnyel rendelkező óvodák aránya Baleset-megelőzési kortárssegítő képzésben részt vett tanulók száma Óvodai baleset-megelőzési programban részt vett óvodások száma Baleset-megelőzési képzésen részt vett szakoktatók száma Baleset-megelőzési képzésen részt vett bölcsődei gondozók száma Játék- szabadidő- sportbiztonság Testnevelésórán bekövetkező balesetek aránya korcsoportonként Koordináció, értékelés, monitorozás A gyermekbiztonsági tevékenységhez szükséges forrás rendelkezésre állásának aránya a tervezetthez képest NEFMI-ben rendelkezésre áll, nem volt hozzáférhető nem történt erre irányuló felmérés nem történt erre irányuló felmérés nem tudunk ilyen képzésről nem történt erre irányuló felmérés nem kaptunk erre vonatkozó adatot nem kaptunk erre vonatkozó adatot NEFMI-ben rendelkezésre áll, nem volt hozzáférhető évekre nem volt meghatározva szükséges forrás 67

68 Összefoglalás A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági akcióterv a WHO, az Európai Unió ajánlá sainak megfelelően szervezett formában kívánja megelőzni a magyar gyer - mekek és fiatalok balesetekből adódó halálozását, súlyos egészségkárosodását. A program 2010-ben indult, annak megavalósulását területenként előre meg - határozott mutatók segítségével kívánja követni. Jelen jelentésünkben a program előtti állapotot a programban meghatározott mutatók felhasználásával kívántuk rögzíteni, megkönnyítve ehhez a program későbbi monitorozásának feladatát. A jelentés rávilágít, hogy a közlekedésbiztonság, az otthonbiztonság, a gyermekintézmények biztonsága, a játék-, szabadidő és sportbiztonság, valamint a te vé - kenység koordinációja, monitorozása és értékelése terén egyaránt sok lehetőség rejlik a gyermekbiztonság javításában. Ezzel Magyarország a jelenlegi európai középmezőnyből a legbiztonságosabb európai országok sorába emelkedhetne. A következő évek számos feladata között az adatgyűjtések javítása is szerepel. A jelentés világossá teszi a legfontosabb adathiányokat is. Ugyanakkor elmondható, hogy már most elegendő jó adattal rendelkezünk a beavatkozások meg - kezdéséhez. Nincs mire várni, az adatgyűjtések javításának a szervezett gyermek baleset-megelőzési tevékenységgel, annak fontos részeként párhuzamosan kell haladni. 68

69 Irodalomjegyzék 1. Közös kincsünk, a gyermek Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program. Egészségügyi Minisztérium. Budapest, (letölthető: 2. Bényi M. (szerk.): Baleseti helyzetkép. Stratégiai javaslat. Jó gyakorlatok. ÁNTSZ Országos Szakfelügyeletei és Módszertani Központ. Budapest, Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Biztonsággal az utakon. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és Belügyminisztérium. Budapest, (letölthető: 4. Páll G. Zentai É. (szerk.): Gyermekbalesetek Magyarországon. Kereskedelmi Sajtóügy nökség Kft. Budapest, Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv évesek véletlen baleseteinek megelőzési programja Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Budapest, 2009.(letölthető: em&item_id=153&category_id=9&itemid=15) 6. Road safety analytical report. Flash Eurobarometer. The Gallup Organization (letölthető: 7. Holló P, Berta T.: A gyermekek közúti közlekedésbiztonsága Magyarországon. Köz - lekedéstudományi szemle. LXI. 3:35-38, Mackay M., Vincenten J. Child Safety Report Card Europe Summary for 24 countries. Amsterdam, European Child Safety Alliance, Eurosafe (letölthető: 9. Mackay M., Vincenten J. Child Safety Report Card Hungary. Amsterdam, European Child Safety Alliance, Eurosafe (letölthető: ) 10. Rigby M., Köhler L. (eds): Child Health Indicators of Life and Development. Report to the European Commission. Executive Summary. Brussels, (letölthető: fp_monitoring_2000_exs_08_en.pdf) 11. Németh Á. (szerk): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű az Egészségügyi Világszervezettel együtt működésben zajló nemzetközi kutatás évi felmérésének Nemzeti jelentése. OGYEI, Magyar Vöröskereszt önkéntes és ifjúsági képzései (letölthető: 14_onkentes_es_ifjusagi_kepzesek.pdf) 13. RoSPA Child Accident Statistics, (letölthető Németh Á., Költő A. (szerk): Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja Az Isko láskorú gyermekek egészségmagatartása elnevezésű az Egészségügyi Világ - szervezettel együtt működésben zajló nemzetközi kutatás évi felmérésének Nemzeti jelentése. OGYEI,

70 Táblázatok jegyzéke 1. A gyermekbiztonsági jelentésben elemzett mutatók és az adatok adatforrásai 2. Gyermekbiztonság területén feladattal rendelkező minisztériumok, és azok részvétele a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítésében a közötti kormányzati struktúrának megfelelően 3. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítésében a közötti bevont országos kormányzati intézmények és testületek 4. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv előkészítésében a közötti bevont civil szervezetek és testületek 5. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervben szereplő, de az adatok el éré - sének nehézségei miatt a jelentésben nem elemzett indikátorok, a későbbi elérhető - ségre vonatozó megjegyzéssel célterületenként 70

71 Ábrák jegyzéke 1. A 0-14 éves korú gyermekek közlekedési baleseti halálozása Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, gyermekre vonatkoztatva 2. A 0-14 éves korú gyermekek közlekedési baleset okozta súlyos sérülései Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, gyermekre vonatkoztatva 3. A gépkocsi passzív védelmi rendszereinek (biztonsági gyermekülés, biztonsági öv) használati aránya gyermekek körében Magyarországon, Kerékpáros sisak viselési aránya gyermekkorban Magyarországon 5. Láthatósági mellényt viselő kerékpározó gyermekek aránya Magyarországon 6. A éves korú fiatalok közlekedési baleseti halálozása Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, fiatalra vonatkoztatva 7. A éves korú fiatalok közlekedési baleset okozta súlyos sérülései Magyarországon között korcsoportonként, nemenként és balesettípusonként, fiatalra vonatkoztatva 8. Ittas vezetés miatti vádemelések aránya éves fiatalra vetítve Magyarországon, között 9. Bódult állapotú vezetés (kábítószer hatása alatt) miatti vádemelések aránya éves fiatalra vetítve Magyarországon, között 10. Magyarország közlekedési gyermekbiztonsági értékelése az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján 11. A 0-4 éves korú gyermekek égés, mérgezés és stranguláció/légúti idegentest miatt bekövetkező halálozása Magyarországon között nemenként, gyer mekre vonatkoztatva 12. A 0-4 éves korú gyermekek égés, mérgezés és hosszú csöves csontok törése miatt bekövetkező kórházi ápolási aránya Magyarországon között nemenként, gyermekre vonatkoztatva 13. A 0-24 éves korú gyermekek és fiatalok otthoni mérgezéseinek aránya Magyarországon között nemenként, a mérgezést okozó anyag szerint, gyermekre vonatkoztatva (éves átlag) 14. A éves korú tanulók egészségügyi ellátást igénylő otthoni baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként 15. Balesetmegelőzési konferencián vagy továbbképzésen részt vett védőnők, házi gyermekorvosok, háziorvosok aránya Magyarországon között 16. Baleseti híradások és megelőzéssel foglalkozó internetes híradások száma az elektronikus médiában Magyarországon 2009-ben 17. Magyarország otthonbiztonsági értékelése az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján (leesés, mérgezés, égés/forrázás, önakasztás/félrenyelés megelőzése) 18. A éves korú tanulók egészségügyi ellátást igénylő iskolai baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként 19. Gyermekintézmények biztonságossága intézménytípusonként Magyarországon 2007 és 2009 között 20. Elsősegély oktatáson részt vett laikusok és fiatalok aránya Magyarországon között 71

72 21. Baleset-megelőzési képzésen részt vett egészségügyi szakdolgozók száma Magyar - országon között 22. A hosszú csöves csontok törése miatt végzett kórházi ápolások aránya Magyarországon között nemenként, korcsoportonként, gyermekre és fiatalra vonatkoztatva 23. A koponya és a központi idegrendszer sérülései miatt végzett kórházi ápolások aránya Magyarországon között nemenként, korcsoportonként, gyermekre és fiatalra vonatkoztatva 24. A éves korú tanulók játék, szabadidőtöltés és sportolás közben bekövetkezett, egészségügyi ellátást igénylő baleseteinek aránya Magyarországon 2010-ben nemenként, balesettípusonként 25. Magyarország gyermekbiztonsági értékelése a fulladásos balesetek szempontjából az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján 26. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által végzett hatósági játék vizsgálatok és eljárások évi átlagos száma 2007 és 2009 között Magyarországon 27. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által laboratóriumilag vizsgált, és kifogásolt játékok megoszlása a termék által okozott kockázat típusa szerint 2007 és 2009 között Magyarországon 28. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervben maghatározott gyermekbiztonsági indikátorokhoz szükséges adatok elérhetőségének aránya célterületenként 2007 és 2009 között Magyarországon 29. Bizonyítottan hatásos gyermekbiztonsági jogszabályok Magyarországon között 30. A gyermekbiztonsági tevékenységbe szervezett formában bekapcsolódó, és érintett, de be nem kapcsolódó minisztériumok aránya a közötti kormányzati struktúrának megfelelően 31. Magyarország gyermekbiztonsági értékelése a gyermekbiztonsági kapacitás építés, a rendelkezésre álló infrastruktúra és az irányítás tekintetében az Európai Gyermekbiztonsági Akcióterv Program 2009-es Gyermekbiztonsági értesítője alapján 32. A hazai gyermekbiztonsági tevékenység koordinációjával való elégedettség a közötti időszakra vonatkozóan 72