A közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda, mint állami feladat

Átírás

1 A 09/1. számban elemzett (Volt-e, van-e napjaink tanulóinak gyerekszobája?), a fiatalokat érő spontán utcai közlekedési példák sajnos nem túl kedvezőek. Az utcai spontán hatások mellett azonban jelen van egy tudatos közlekedésre nevelési munka is. Ebben a döntően állami szerepvállalásban intézmények sora végez eredményes munkát a fiatalok óvódás kortól kezdődő közlekedésre nevelésében. A fiatalok biztonságos közlekedésre nevelésének ügyét törvényi támasz is segíti. A Nemzeti Közlekedési Hatóság megbízásából a Közlekedéstudományi Intézetben 09 első félévében a Közlekedéspolitikai és -gazdasági Tagozaton létrejött munkacsoport egy összefoglaló elemzést készített arról, hogyan valósul meg Magyarországon az említett évi I. törvényi rendelkezés. A tanulmány vizsgálja a jogszabályi kereteket, az óvodák és iskolák közlekedésre nevelő tevékenységének közvetlen lehetőségeit, a közreműködő egyéb állami, társadalmi és vállalkozó szervezetek szerepvállalását, továbbá válaszokat keres a hatékonyság növelésére. Az évi I. törvény a közúti közlekedésről, valamint a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet szerint az állami oktatásban tantervi órakereten belül kell oktatni a közúti közlekedési ismereteket. Az állami oktatásban tantervi órakereten kívül kell lehetővé tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezetői igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személykocsi vezetői engedélyt szerezhessenek. A törvény alapján a közlekedéssel összefüggő állami feladatok közé tartozik többek között a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda. A közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda, mint állami feladat Az évi I. törvényben foglaltak alapján 17. A közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési kultúra növelése, a közlekedési szabályok és a helyes közlekedési magatartásformák megismertetése érdekében rendszeressé kell tenni az erre irányuló nevelést, oktatást, felvilágosító- és propagandamunkát." A törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet a aiban rendelkezik az 1 / 11

2 általános és egységes végrehajtás érdekében arról, mely állami szerveknek kell az állami oktatási intézményekben a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködni a közlekedést érintő ismeretek állami, illetve tanfolyami oktatásában. A rendelet az alábbiakat határozza meg: Vhr. 10. (1) A biztonságos közúti közlekedésre nevelés, a balesetmegelőző, felvilágosító és propagandamunka programját a belügyminiszter a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben, az állami oktatási intézményekben a közúti közlekedési ismeretek oktatásának programját az oktatási miniszter a belügyminiszterrel és a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. Vhr. 11. (1) Az állami oktatásban - tantervi órakereten belül - a közúti közlekedési ismereteket oktatni kell. (2) Az állami oktatásban - tantervi órakereten kívül - lehetővé kell tenni, hogy az általános iskolai tanulók a nyolcadik osztály befejezésével segédmotoros kerékpárvezetői igazolványt, a középfokú iskolai tanulók az iskola befejezésekor személygépkocsivezetői engedélyt szerezhessenek. Vhr. 12. (1) Az állami közép- és felsőfokú oktatási intézményekben folytatott gépjármű és útügyi szakirányú képzés programját az oktatási miniszter a közlekedési és vízügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg. A Nemzeti alaptanterv A Nemzeti alaptanterv (Nat) kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/03 (XII. 17.) Kormányrendeletben már évek óta szerepel, hogy az iskoláknak a helyi tantervek készítésénél időkeretet kell fordítaniuk a közlekedési ismeretek oktatására. Ezek a tartalmak a 07-es Nat módosítás során több elemmel kiegészültek. A Nat rendelkező része: a 2. (10) bekezdés alapján az iskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a közlekedésre neveléssel kapcsolatos feladatokat. A Nat bevezető III. része a 2 / 11

3 Testi-lelki egészség fejezetben előírja, hogy az iskoláknak figyelmet kell fordítaniuk a közlekedésre nevelésre is. A rendeletben foglaltak a következőket írják elő a nevelési-oktatási intézmények számára: Készítsék fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira." Az életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségterület lehetőséget nyújt a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére. A műveltségterület a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik; ezáltal kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között. A műveltségterület része a közlekedéskultúra, a közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok. Az Életvitel és háztartási ismeretek keretei között beépítésre kerültek azok a további tartalmi követelmények, amelyek alapján meg kell ismertetni a diákokat a közlekedéskultúrával, a közlekedési eszközökkel és a főbb közlekedési szabályokkal. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996 (VIII. 28) Kormányrendeletben meghatározott elvekre épített Helyi Nevelési Programok" tartalmazzák a közlekedéshez kapcsolódó ismeretek elsajátítására irányuló nevelést, mégpedig a környező világ tevékeny megismerésén belül. Noha a Nemzeti Alaptantervben szerepel az iskolás gyerekek közlekedésre nevelése, a roppantul kevés tananyag teljesen elméleti síkon mozog. A gyerekek körében végzett tájékoztató munka mellett fontos, hogy a fiatalok a gyakorlatban is tapasztalatokat szerezhessenek a közlekedésről. Magyarországon a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény előírásainak megfelelően állami 3 / 11

4 feladat, amely több tárca, állami szerv, társadalmi szervezet, intézet, érdekképviselet, magánszemély stb. együttműködésével valósul meg. Jelen cikkben az Oktatási Hivatal fiatalok közlekedésre nevelésével kapcsolatos munkájáról számolunk be. A következő számban érintjük az állami szervek, társadalmi szervezetek, intézetek, érdekképviseletek és magánszemélyek adott témában kifejtett tevékenységét. Oktatási Hivatal Az Oktatási Hivatal a fiatalok közlekedési kultúrájának fejlesztéséhez a 4. és 8. évfolyamosok számára évente meghirdetett Országos Közlekedési Ismeretek Verseny szervezése révén kapcsolódik. Feladatuk a versenykiírás elkészítése, megjelentetése az Oktatási és Kulturális Közlönyben, koordinálás a verseny kiíróival az iskolai-, megyei fordulókra jelentkezők összesítése, a feladatlapok megrendelése, csomagolása, eljuttatásának támogatása a rendező intézményekhez, kapcsolattartás a megyei versenyszervezőkkel (értesítések kiküldése, nevezések összegyűjtése). Az országos forduló szervezésében már nincs érdemleges szerepük. Országos közlekedési ismeretek verseny - o A verseny célja: A verseny segíti a tanulók közlekedési ismereteinek, biztonságos közlekedési képességeinek és közlekedési kultúrájának megalapozását, fejlesztését. - o Résztvevők köre: Az általános iskolák 4. és 8. évfolyamos, illetve a középiskolák ennek megfelelő évfolyamú tanulói. - o A verseny fordulói: Iskolai, megyei (fővárosi) és országos forduló. - o A verseny tartalma: A közlekedési alapismeretek, valamint a gyalogos, kerékpáros és segédmotorkerékpáros közlekedés szabályainak, etikai követelményeinek ismerete. Az iskolai, megyei (fővárosi) és az országos fordulók lebonyolításához a feladatlapokat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium biztosítja az Oktatási Hivatal szervezésével. A megyei és országos forduló gyakorlati feladatainak meghatározását az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság végzi. A versennyel kapcsolatos statisztikai adatok (az egyes fordulókon részt vett tanulók száma az utóbbi három évben): Tanév 4 / 11

5 iskolai forduló /fő/ megyei forduló /fő/ országos forduló /fő/ 4. évf. 8. évf. 4. évf. 8. évf. 4. évf. 8. évf. 06/07 5 / 11

6 / / 11

7 08/ A verseny nagyon népszerű az érintett korosztályban, a jelentkezők száma a csökkenő gyermeklétszám ellenére a 4. évfolyamon változatlanul nő. A megyei fordulóra az iskolai verseny I. helyezettjeit, az országos fordulóra a megyei forduló I. helyezettjeit nevezik. A megyei fordulóra nevezett tanulók számának e tanévi csökkenése az iskolák összevonásából adódott. A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram (Közlekedési, Hírközlési És Energiaügyi Minisztérium, Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 08) 7 / 11

8 A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram három éves komplex intézkedéscsomag, amely a közlekedésbiztonság javítására irányul. Az akcióprogram több eleme közvetlen vagy közvetett módon célozza a gyermek- és fiatalkorú közlekedők biztonságának javítását. Az óvodai és általános iskolai közlekedés-nevelési program korszerűsítése, a közlekedési, közlekedésbiztonsági programok beépítése az oktatási rendszerbe, a gépjárművezető-képzés fejlesztése közvetlenül érinti ezt a korosztályt. Az Akcióprogramban prioritásként szerepel az óvodai, illetve az általános és középiskolai közlekedés-nevelési program kidolgozása és beindítása. Az akciók célja: - Óvodai közlekedésre-nevelés program kidolgozása, beindítása A korcsoportnak megfelelő tudás biztosítása. A veszélyérzet kialakítása ebben a korosztályban, illetve a helyes magatartásforma elsajátításának segítése. Továbbá cél, hogy a biztonságos közlekedésre nevelés a lehető legkorábban megkezdődjön, az állampolgárok szemlélete átalakuljon, a közlekedési morál számottevően javuljon. - Általános- és középiskolai közlekedésre-nevelés program kidolgozása, beindítása A korcsoportnak megfelelő tudás biztosítása. A közlekedési rendszerszemlélet elterjesztése ebben a korosztályban, illetve az önkéntes jogkövetés, KRESZ-ismeretek elsajátításának segítése, a szabályok gyakorlatba történő átültetése, jellemzően kialakuló veszélyhelyzetek megismerése és az elkerülésükhöz szükséges technikák elsajátítása. Az akcióprogram első két évének konkrét feladatait a évi intézkedési tervben határozták mely. Az intézkedési tervben megnevezett projektek közül az alábbiak érintik a fiatal korcsoportot: - Óvodai és általános iskolai közlekedés-nevelési program további fejlesztése - pályázat "közlekedési park" kialakítására Óvodák részére. - Óvodai nevelés a "Helyi Nevelési Programok" keretében a közlekedéshez kapcsolódó ismeretek elsajátítására. - az óvodások megkezdett közlekedési képesség- és készségfejlesztő programjának 8 / 11

9 lezárása, a közlekedésre nevelést szolgáló (legyártott) eszközök tárolása, kárbiztosítása, illetve eljutatása a nevelési-oktatási intézményekbe. - Az általános iskolai közlekedésre nevelés országos program folyamatosságának biztosítása. - Kisiskolások és serdülők országos közlekedésre nevelési versenye, valamint a 4. és a 8. osztályos általános iskolai tanulók közlekedésismereti országos versenye (KHEM feladatok). - Önálló "Közlekedési-, közlekedésbiztonsági ismeretek" tantárgy elindítása. - Közlekedésbiztonsági "roadshow" gyerekeknek (elindítás). - A közlekedés legvédtelenebb képviselői (óvodás és iskolás gyermekek, valamint fiatalkorúak) közlekedésre nevelése, országos rendezvények szervezése. - A gyermekek gyalogos és kerékpáros közlekedésre felkészítő, megkezdett multimédiás programjainak befejezése. - KHEM (közlekedésbiztonsági) arculatának felépítése, a gyermekek részére készített közlekedésbiztonsági animációs filmek internetes használatának kialakítása. - Biztonságos közlekedésre nevelő oktatófilmek oktatási programokba beépítése és az iskolai alkalmazásba vétel kifejlesztése. - "Közlekedésbiztonsági Nap" megszervezése. - Rendszeres TV műsor (ismertetés, játék, verseny, vetélkedő, stb.) létrehozása a közlekedésről teljes vertikumával együtt. Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akcióterv (Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 09) A Nemzeti gyermek- és ifjúságbiztonsági Akcióterv a téma legkülönbözőbb területein dolgozó hazai szakemberek együttműködésének eredménye. A dokumentum a 0-24 éves korosztály véletlen baleseteinek megelőzését szolgálja. Tíz éves időtartamra (10-19) fogalmazza meg céljainkat, valamint meghatározza az első 3 év (10-12) feladatait, illetve az eredmények mérésének módját. Küldetésnyilatkozatunk: Nemzeti összefogás a gyermekek és fiatalok nagyobb biztonságáért". A program a legsúlyosabb kimenetelű baleseteket kívánja eredményesebben megelőzni úgy, hogy a gyermekek egészséges testi-, lelki- és szociális fejlődését ne akadályozza. Célul tűztük ki, hogy a 0-24 éves kor közötti véletlen balesetek miatt bekövetkező halálozást 10 év alatt 30%-kal csökkentjük. E cél megvalósulása esetén a hazai gyermek- és ifjúkori véletlen baleseti halálozás a legkedvezőbb helyzetben lévő európai országok jelenlegi halálozási szintjét érné el. 9 / 11

10 Az akcióterv a közlekedésbiztonságra, az otthonok és a gyermekintézmények biztonságára, a biztonságos játékra, szabadidőtöltésre és sportolásra, valamint a baleset-megelőzés hazai tevékenységeinek összehangolására, követésére és elemzésére összepontosít. Összhangban áll a Népegészségügyi program, a Nemzeti Csecsemő-és Gyermekegészségügyi Program, a Nemzeti Baleset-megelőzési Stratégia, a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram célkitűzéseivel, és megvalósulása segíti e programok céljainak elérését is. Az akciótervben megnevezett öt cél között szerepel a közlekedésbiztonság is: A 0-24 éves korosztály halálos és súlyos közúti baleseti sérüléseinek jelentős számszerű csökkentése a közúti biztonság valamennyi területén (ember, jármű, közút és környezet, mentés) folyó összehangolt tevékenységgel, kiemelten a gyermekek, fiatal gépjárművezetők, gyermeket szállító szülők és hivatásos gépjárművezetők, valamint a közutak tervezőinek, fenntartóinak, üzemeltetőinek és a forgalom szervezőinek oktatásával, képzésével, baleset-megelőzési készségeik javításával. A gyermekek biztonsága éss ezzel kapcsolatban a jövő generációjának közlekedésre nevelése alapvető társadalmi érdek, amely számos intézmény munkájának szerves részét képezi. A fiatalok óvodai és iskolai közlekedésre nevelése az első és legfontosabb lépés, hiszen a célcsoport a nevelési és oktatási intézmény által érhető el. A törvényben jelölt közoktatási intézmények körében végzett kérdőíves felmérés által információkat gyűjtöttünk a törvényi előírás végrehajtásával kapcsolatos konkrét tapasztalatokról. A felmérés eredményét a következő számban közöljük. A szakemberek egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy nem mindegy, hogy a közlekedésre nevelés hogyan épül fel. Óvodás kortól középiskolás korig fokozatosan, az életkori szakaszokra jellemző baleseti jellegzetességeket figyelembe véve, a gyermekek életkori sajátosságaihoz, fejlettségéhez igazodva kell a nevelési programot felépíteni, mely megalapozza a felnőttkori helyes közlekedési morált. Mindezek mellett a rendszeres és folyamatos óvodai, valamint iskolai közlekedésre nevelés mintegy kiegészítőjeként és a tudás megerősítéseként hasznosak lehetnek az iskolai versenyek, a kampányszerű-programok, a korszerű felvilágosító és kommunikációs tevékenység, valamint a szülői nevelés és példamutatás, amely a helyes magatartásmintákat rögzíteni hivatott. A legfontosabb tapasztalat az, hogy az eredményes és hatékony közlekedésre neveléshez szükség van helyzetelemző vizsgálatokra, képzett szakemberekre, megfelelő feladattervekre, a 10 / 11

11 beavatkozások szakszerű értékelésére, a nevelési célokra fordítható megfelelő nagyságú pénzügyi keretre és nem utolsó sorban egy mindezeket irányító-koordináló szervezetre, amellyel a fölösleges és párhuzamos munkavégzés kiküszöbölhető, ugyanakkor az egységes anyagok és módszerek révén az egységes megjelenés is biztosítható. Kiss Ágnes Orsolya, KTI 11 / 11