Mikroökonómiai alapok Vállalattal kapcsolatos fogalmak A vállalat a gazdaság egy olyan szervezeti egysége, amely fogyasztási javakat állít elő a társadalomnak, saját erőforrásaival, saját kockázatára önállóan gazdálkodik, profit szerzése céljából. Típusai (PTK: Kkt, Bt, Kft, Rt, közös vállalat) Működés: 1997. MXCIV. tv Vállalati célok A vállalat környezete Időtávok a gazdaságban 1
Néhány mikroökonómiai alapösszefüggés: ε ε YX Y% dy Y = = = X% dx X % = p% Dp = d. dp p = (K,L) APL = ; MPL = L L % d MPL εl = = = L% dl L AP dy. dx L ε yx X Y Y X1 + X. X Y + Y y % dy px = =. p % dp AP ε K x K = ; K 1 x 2 2 y MPK = K % d MP = = = K% dk K AP % ε = I% TC = FC + VC = pk.k + pl.l pl TC K = L + pk pk dk MP = = L p = L MRTS dl MPK pk TC VC FC d TC d VC AC = ; AVC = ; AFC = ; MC = = d d TR() AR = ; MR = dtr() d K I = K d. di I Mikroökonómia A termelés termelési függvény: = f(l,a,k,e) egyszerűsítés: = f(k,l) 2
. AP L = L Isoquant és parciális term-i függvény MP L = L Termelési tényező felhasználás hosszú távon. 3
Rövid táv és a ktgfv-ek. Profitmaximum piacfüggetlen Π = TR TC szerint deriválva, a szükséges feltétel: MΠ = MR MC = 0 MR = MC Az elégséges feltétel: MΠ < 0 Fogyasztói és termelői többlet Holtteher-veszteség 4
Profitmaximalizálás tökéletes verseny. Fedezeti pont és üzemszüneti pont Profitmaximalizálás monopólium Fedezeti pont és üzemszüneti pont 5
Piactípusok elválasztása Szempontok: résztvevők száma termék homogenitása informáltság piacra való ki- és belépés szabadsága Értékesítés: termékpiacok (beszerzés: term-i tényezők piacai) tökéletes verseny monopolisztikus verseny oligopólium monopólium A piac Kereslet kínálat Marshall-kereszt Mai piacok: monopolisztikus verseny és oligopólium Jellemzésük: - nem írhatók le hagyományos mikroökonómiával (racionalitás, egymástól független szereplők, egyforma vállalatok, stb.) - új megközelítések kellenek 6
Industrial Organization alapvető modellek 1) SCP modell (Structure-Conduct- Performance = piaci szerkezet magatartás-teljesítmény) 2) Versenyellenes stratégiák -egy példa: árrögzítés (kartell) Ugyanazon foglalkozású emberek még mulatság és szórakozás céljából is ritkán jönnek össze anélkül, hogy megbeszéléseik a közösség elleni összeesküvésben vagy az árak emelésére szolgáló megállapodásban ne végződjenek (A. Smith) Hírek: 2010. március 30. Akár 50 millió forintot is megérhet egy feljelentés Buktasson le kartellező cégeket ötvenmillió forintért! Bárki hatalmas díjat kaphat áprilistól kartellezők leleplezéséért 50 milliót is fizethet a GVH a feljelentőnek Áprilistól 50 millió forintot is kaphatnak a kartellvadászok Jól csengő "vérdíjat" tűzött ki a kartellek fejére a versenyhivatal: csütörtöktől (ápr.1.) a kartellező cégek bírságának 1 százalékát, de legfeljebb 50 millió forintot kaphat az a magánszemély, aki "nélkülözhetetlen bizonyítékot" szolgáltat egy kartellügyről 7
Kartellek és büntetések Mobil végződtetési díjak 2003 360 millió Strabag és társai kartell 2004 245 millió Autópályaépítési kartell 2004 7 043 millió Betonút Szolgáltató 2005 1 313 millió Allianz-Generali - casco és kgfb 2006 6 814 millió Bankkártyák forgalmi jutaléka 2009 1 922 millió A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) szerint az utóbbi négy év 20 legnagyobb kartellügylete "alsóhangon számolva" 64 milliárd forint kárt okozott a gazdaságnak - a hatóság kalkulációja szerint ez az összeg beépült az árakba, azaz fejenként 6400 forintot loptak el minden magyar állampolgártól a titkosan lepaktáló cégek. (HVG) IO - piacelmélet Nem tökéletesen versenyző piacok elmélete Tipikus kérdések, problémák: Milyen tényezők alakítják ki a piacszerkezeteket? Hogyan írhatók le és elemezhetők a különböző piaci szerkezetek? Mi a kapcsolat a piaci szerkezet, vállalati magatartás és hatékonyság között? Piacelmélet alkalmazása Vállalat: döntések (ár, termék, piacralépés, fejlesztés stb.) piaci környezet szerepe, alkalmazkodás (stratégiai menedzsment) Kormányzat: szükséges-e a piacok működésébe való beavatkozás versenypolitika, versenyszabályozás elméleti alapja Módszertani eszközök: Empirikus, statisztikai elemzések, esettanulmányok (SCP modell) Játékelmélet (stratégiai interakciók) 8
Struktúra-magatartás- teljesítmény modell (SCP) A piaci szerkezet hatással van a vállalatok magatartására, amely meghatározza az iparág hatékonyságát. A piaci szerkezet a piac alapvető jellemzőitől függ A vállalat magatartása: pl. a vállalat által alkalmazott árak-árképzés, innováció Az iparág hatékonysága: allokációs és termelési hatékonyság Az SCP (vagy SVT) modell kereslet árrugalmasság, helyettesítés vásárlási szokások, gazd.növ alapfeltételek kínálat nyersanyagok,technológia, munkaerő szakképzettség Piaci struktúra Vállalatok száma, mérete, termékek jellege - termék differenciáltság, belépési korlátok Piaci magatartás (viselkedés) Ár-árképzés, K+F, marketingtevékenység, beruházás Teljesítmény Hatékonyság (termelési és allokációs), jövedelmezőség, termékminőség, technikai fejlődés 9
Versenyszabályozás szerepe az SCP modellben Struktúra Strukturális szabályozás (fúziókontroll) Magatartás Magatartás szabályozás (Kartell, erőfölény) Verseny szabályozás Teljesítmény cél ideális állapot- verseny (TV) Melyik iparág a legkoncentráltabb? Vállalatok A B C D 1 20 60 33,3 45 2 20 10 33,3 45 3 20 5 33,3 1,25 4 20 5 1,25 5 20 5 1,25 6 5 1,25 7 5 1,25 8 5 1,25 9 1,25 10 1,25 10
A piaci koncentráció és mérése A piaci struktúra megfigyelhető dimenziói: a piacon lévő vállalatok száma (n) egyenlőtlenség (a piaci részesedések különbözősége) Mérőszámok: m (m<n) vállalatos koncentrációs ráta CRm: a legnagyobb vállalatok együttes piaci részesedése (CR2 B = 70; CR2 D = 90) Herfindahl- Hirschmann index (HHI vagy H): részesedések négyzetösszege A Herfindahl- Hirschmann index számítása: H = q i 100 ahol s i = vagy s i = n i = 1 2 s i q i nagysága:0 < H < 10000 (vagy 1) nagysága függ: vállalatok száma (ha n, akkor H ) egyenlőtlenség (ha az egyenlőtlenség, akkor H ) (az előző 4 piacra: H A = 5 20 2 = 2000; H B = 60 2 +10 2 +6 5 2 = 3850 H C = 3 33,3 2 = 3326,67; H D = 2 45 2 +8 1,25 2 = 4062,5 11
A HHI felbontása, értelmezése d i = s i -1/n (az iparági átlagos részaránytól való eltérés) HHI = n i = 1 d 2 i + 1 n egyenlőtlenség vállalatok száma Mobilpiaci koncentráció és változása (forrás: NHH) 2002 december 2010 február Pannon 38% 35% T-Mobile 50% 43% Vodafone 12% 22% HHI 4088 3558 12
Vegyipari ágazatok koncentráltsága (forrás: GVH versenystatisztika 2006.) Vállalatok száma CR3 az értékesítés nettó árbevétele alapján CR5 az értékesítés nettó árbevétele alapján CR10 az értékesítés nettó árbevétele alapján HHI az értékesítés nettó árbevétele alapján Vegyi alapanyag gyártása 165 73,18 82,32 89,67 2 463 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása 32 76,73 83,97 92,12 2 404 Festék, bevonóanyag gyártása 50 62,63 71,25 82,83 1 629 Tisztítószer, testápolási cikk gyártása 121 76,23 87,48 91,77 2 668 Egyéb vegyitermék gyártása 91 26,19 39,19 63,21 493 Vegyi szál gyártása 5 96,06 100,00 100,00 5 319 CRm n vállalatból m vállalat piaci részesedése Problémák a koncentráció mérésével koncentráció és hatékonyság A piac megfelelő definiálása szükséges: releváns (érintett) piac Statikus mutató (belépési lehetőségek szerepe) Koncentráció és hatékonyság nagyobb koncentráció gazdasági erőfölény, ill. összejátszás valószínűsége nő: versenyt, allokációs hatékonyságot gátolja költségelőnyök miatt (alacsony hatékonyságú cégek kiszorulnak) koncentrálódik az iparág termelési hatékonyság nagyobb 13
Piaci teljesítmény - hatékonyság mérése: Lerner index Piaci hatalom: a vállalat képessége arra, hogy a piaci árat a határköltség (versenyzői ár) fölé emelje Mérése: Lerner index (m i ) p MCi i-k vállalat: mi = p Iparág egészére: M= n i= 1 s i m i Piaci kimenet eltérése az ideális (versenyzői) esettől a piaci verseny közvetlen mércéje hatékonyság! A piaci hatalom és a koncentráció kapcsolata pl. n szereplő (vállalat) nem kooperatív (Cournot) oligopólium p MCi si mi = = p ε Iparági szinten a piaci hatalom (Lerner index): M= n n s i s m = s = i i i i= 1 i= 1 ε HHI ε kompetitív piac = 0< M <1/ ε = monopolista piac 14
Mitől függ a vállalat piaci hatalma? A vállalat piaci részesedése (s i =q i /): nagyobb részesedés = nagyobb piaci erő A piaci kereslet árrugalmassága ( ε ): árrugalmatlanabb kereslet = nagyobb piaci erő adott ε (és p): kisebb MC i nagyobb s i : pozitív kapcsolat a hatékonyság (költségben mérve) és a piaci részesedés ill. piaci hatalom között Vállalatok magatartása (kölcsönös függés) is befolyásolja a piaci hatalom nagyságát: Stratégiai interakció: nem kooperatív - kooperatív magatartás Összejátszással monopolhelyzet Kartell-ügyek Magyarországon Év Ügyek száma VH beavatkozás Bírság mft 2000 18 11 96 2001 10 1 0 2002 18 10 182,46 2003 20 12 638,5 2004 28 12 8156 2005 25 13 2855 2006 19 13 8650 2007 15 12 1069 2008 6 5 3 15
Kartellek viselkedésének egy leírása = JÁTÉKELMÉLET Fogolydilemma Az elfogottakat külön-külön vallatják. Az ügyészi ajánlatot a KIFIZETÉSI MÁTRIX mutatja. Egyszeri, ismétlés nélküli játék. F 1 F 2 nem vall (koop.) vall (nem koop.) Nash-egyensúly nem vall (koop.) 1 év, 1 év 0 év, 15 év vall (nem koop.) 15 év, 0 év 10 év, 10 év 16
Lesz-e e összejátszás? S 2 p 1 =60 S (koop.) 1 p 1 =60 (koop.) p 2 =50 (nem koop.) 800, 800 1500, 0 p 2 = 50 (nem koop.) 0, 1500 750, 750 Piaci kereslet: p=100- Költség: MC=AC=20 Monopolista ár: p=60 Monopolista profit:1600 Ár a döntési változó (Bertrand duopólium): attól vesznek, aki olcsóbban ad (végső eredmény: P=MC) + ismétléses játékok (Tit for Tat stratégia) 17