AZ ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZ, BALATONFÜRED BESZÁMOLÓJA ÉS SZAKMAI PROGRAMJA PROF. DR. VERESS GÁBOR FŐIGAZGATÓ FŐORVOS

AZ ÁLLAMI SZÍVKÓRHÁZ, BALATONFÜRED BESZÁMOLÓJA ÉS SZAKMAI PROGRAMJA PROF. DR. VERESS GÁBOR FŐIGAZGATÓ FŐORVOS 2007

Beszámolónkban és szakmai programunkban bemutatjuk a balatonfüredi Állami Szívkórház jelenlegi működését, és azokat a terveket, melyben kifejtjük, hogy a történelmi hagyományokkal rendelkező intézetnek hogyan kell változni és alkalmazkodni a korszerű igényekhez és még hatékonyabban részt venni a szívbetegek rehabilitációjában és gyógyításában. Az egészségügyi reform szellemében az intézményi ellátóstruktúráknak is a regionalitás és a progresszivitás szellemében, alkalmazkodni és változni kell. A Szívkórház rövid története A balatonfüredi Állami Szívkórház az évek során korszerű Kardiológiai Szakkórházzá, Rehabilitációs Központtá alakult és biztosítja az egész országból idekerülő szív- és keringési rendszer betegségben szenvedő emberek számára természeti adottságai, a korszerű felszerelés és a szakszerű rehabilitációs munka révén a maximális lehetőséget arra, hogy magas színvonalú egészségügyi szolgáltatásban részesüljenek, minél többen térhessenek vissza az alkotó életbe. A balatonfüredi Állami Szívkórház napjainkban progresszív egészségügyi ellátást nyújt mind a kardiológiai rehabilitáció, mind az aktív kardiológia és a sürgősségi invazív kardiológiai ellátás területén. Jelenleg a balatonfüredi Állami Szívkórház meghatározott struktúrájával, területi ellátási kötelezettségével és az érvényben levő beutalási indikációk alapján jól illeszkedik és integrálódik a regionális és országos ellátó struktúrába. Meghatározott kapacitással és finanszírozási szerződésekkel biztosított gyógyító és rehabilitációs tevékenységét az egészségpolitika és a betegek elvárásainak megfelelően végzi. Az intézet a folyamatban lévő egészségügyi reform elemeit, lépéseit végrehajtotta (1. ábra). Egészségügyi reform új elemek a fekvő-, és járóbeteg ellátásban Kórházi struktúraátalakítás Vizitdíj Elszámolási nyilatkozat Napidíj fizetés Beutalási rend (naplószám, pecsét, aláírások) TAJ szám ellenőrzés Vényírási szabályozás (szigorítások) Volumenkorlát (TVK) Területi ellátási kötelezettség (TEK) Internetes várólista Naprakész jelentési kötelezettség (gazdasági, pénzügyi, szakmai) Kórházi étkeztetést javító program Munkaerő direktívával kapcsolatos lépések Kórházi széfek beszerzése 1. ábra 2

Az Egészségügyi Miniszter Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. CXXXII. törvény alapján az egészségbiztosító által a társadalombiztosítás keretében finanszírozási kapacitások felosztásával és a hozzárendelt ellátási területek meghatározásával foglalkozó dokumentumában a Balatonfüredi Állami Szívkórház tekintetében az aktív és krónikus fekvőbeteg kapacitások mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg: Szakma kód és név Aktív ágyszám Krónikus ágyszám 01 Belgyógyászat és társszakmák 30 0 15 Intenzív ellátás 4 0 41 Rehabilitáció 0 393 Állami Szívkórház, Balatonfüred 34 393 Ezen kapacitások és teljesítmény volumenkorlátok (TVK) figyelembevételével az Intézet tevékenységét az Alapító Okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Intézetre vonatkozó működési engedélyek, finanszírozási szerződések szerint jelenleg mint költségvetési szerv végzi. A balatonfüredi Állami Szívkórház szervezeti felépítése a 2. ábrán látható. 3

2. ábra Szakmai programunk kiemelt elemei Szakmai koncepciónk szerint az intézetnek továbbra is Regionális Rehabilitációs Szakkórház feladatait kell ellátnia, de bizonyos területeken az országos feladatkörét is meg kell őriznie a kardiológiai rehabilitáció eredményességének és hatékonyságának fejlesztése érdekében. A komprehenzív rehabilitáció és szekunder prevenció eszközeivel el kell érni, hogy minél több aktív korú szívbeteg kerüljön vissza az alkotó életbe. Kapcsolódva 1062/2007 kormány határozathoz, mely az új országos fogyatékos ügyi program végrehajtásának 2007-10 évekre vonatkozó középtávú intézkedési terveit tartalmazza, támogatjuk, hogy intézetünk vállalja fel a kardiológiai rehabilitációra érkező betegek funkcionális kapacitásának, megváltozott munkaképességének felmérését és szakvélemény nyújtását. 4

Támogatjuk azt a szakmai elvet, hogy az akut kardiovaszkuláris esemény után (AMI, szívműtét) minél több szívbeteg kerüljön kardiológiai rehabilitációra és a rehabilitáció folyamatos legyen; az akut betegség után azonnal kezdődjön el (korai intenzív-), majd a konvaleszcens fázis után ambuláns formában vagy otthoni körülmények között egy életen át tartson. Az intézetben működő 6 rehabilitációs osztály a korszerű, átfogó, multidiszciplináris rehabilitáció minimum feltételeinek megfelel, de tudatában vagyok, hogy az új követelményrendszerek folyamatos megújulást követelnek. Az Intézet fekvő rehabilitációs ellátás mellett kis volumenben ambuláns kardiovaszkuláris rehabilitációt is nyújt és ennek fejlesztése is elengedhetetlen. A fejlesztést a szomszédos kistérségek nagyobb városaiban célszerű kezdeményezni. A szakmai tapasztalatok átadása érdekében szoros kapcsolatot kívánunk kialakítani a kistérség orvosaival és szakdolgozóival (gyógytornászok, fizioterapeuták, dietetikusok, pszichológusok, masszőrök, asszisztensek stb). A Szívkórháznak, mint a kardiológiai rehabilitáció területén országos vezető intézetnek feladatai között szerepel a kardiológiai rehabilitáció folyamatos fejlesztése. Ennek érdekében messzemenően támogatjuk, az egészségügyi dolgozók gyakorlati szakképzését (orvosok, gyógytornászok, dietetikusok). Az Intézet vezető orvosai eddig is aktívan részt vettek a hazai és európai guide line-ok és a szakmai helyzetelemző tanulmányok (position papers) megírásában. Terveink között szerepel, hogy a szakma változó ellátási területeire vonatkozó módszertani ajánlások megújításához és aktualizálásához segítséget nyújtunk. Ezzel is támogatjuk a szakminisztérium munkáját. Szándékom, hogy az intézeti rehabilitációs tudományos munkacsoporttal együtt kidolgozzuk és korszerűsítjük az aktív, korai rehabilitáció feltételrendszerét, annak indikátorait és finanszírozhatóságát. Ambicionáljuk főorvosainkat és orvosainkat az újonnan bevezetett kardiológiai rehabilitáció szakorvosa cím elnyerésére. Támogatom és gyakorlati szakképzéssel elősegítjük, hogy az országban egyre több kolléga szerezze meg az ezirányú szakképesítést. A hosszú évek felhalmozott gyakorlati tapasztalatokat és tudásbázist mások részére is elérhetővé tesszük. Orvosainknak, szakdolgozóinknak a jövőben még aktívabban részt kell venni a kardiológiai rehabilitáció területén a szakmai és tudományos szervezetek munkájában. (Rehabilitációs Szakmai Kollégium, Magyar Kardiológusok Társasága (MKT), Terhelésélettani és Rehabilitációs Munkacsoport, Magyar Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Társaság (MKVRT), Európai Kardiológiai Társaság, Kardiovaszkuláris Munkacsoportja (Working Group of ESC). 5

2008-tól magam is, mint az MKVRT választott Elnöke a Társaságon keresztül a Tárca által kitűzött célokat kívánom segíteni, ösztönözni és megvalósítani országos szinten is. Célunk, hogy továbbra is aktívan vegyünk részt a tudományos adatok gyűjtésében, annak megfelelő szintézisében és megfelelő fórumokon való prezentációjában (hazai és külföldi publikációk és tudományos előadások). Kiemelt gyógyhelyen lévő kórházunkban korlátozott mértékben jelenleg is végzünk fizetőképes egyéneknek rekreációs, gyógyfürdő kezelést. Rendszeresen vizsgáljuk és elemezzük a rekreáció fejlesztésének lehetőségeit Balatonfüreden. Ennek érdekében tanulmánytervet készíttettem a gyógyfürdő és fizioterápiás részlegünk felújítására és annak a kor elvárásainak megfelelő szinten történő működtetésére. Balatonfüred mikroklímája, a szénsavas fürdőkezelések tradicionális alkalmazása, a tópart sétányai és az intézet adta fiziotherápiás és rehabilitációs szolgáltatások a gyógyturizmus fejlesztésének a lehetőségét is kínálják. Az aktív kardiológiai tevékenység színvonalának megtartására törekszünk. A megye egészségügyi szolgáltatóival (fekvő, járó, alapellátás) közösen meghatározott betegutak, mentőellátás, betegszállítás tökéletesítése a közös cél a sürgősségi ellátás színvonalának emelésére. Jelentős szolgáltatás, hogy az akut szívbetegek (AMI) Veszprém Megyében lakóhelyükhöz közel sürgősségi ellátást kapnak. Célunk a Veszprém Megyei Kórházzal fennálló együttműködés továbbfejlesztése. A jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk az ápolási- és szakdolgozói tevékenység színvonalának megtartására és fejlesztésére. Ennek keretében a szakdolgozói team tagjainak a továbbképzését, tudományos tevékenységük aktivitását példásan támogatjuk. Terveink között szerepel az Országos Kardiológiai Intézettel (OKI) való szoros kapcsolatfelvétel. Az operáló intézetből számos műtött szívbeteg kerül Balatonfüredre rehabilitációra, ugyanakkor mi elsősorban az OKI-ba irányítjuk a szívműtétre szoruló betegeket. Közös tudományos, szakmai rendezvényeket szervezünk Budapesten és Füreden. Továbbképzés, szakorvos képzés esetén is számos lehetőségünk van a közös együttműködésre. Az intézetek közötti internetes kommunikáció lehetőségét is fejlesztjük. Támogatjuk az Európai Kardiológus Társasággal (ESC) kiépült kapcsolataink további erősítését. Ezen keresztül számos lehetőség nyílik a közös tudományos rendezvényekre, szakemberek cserelátogatására, továbbképzésre és az uniós szakmai kapcsolatok tovább építésére. A jövőben internetes honlapunkat állandóan aktualizáljuk, és az intézet működéséről, a különböző kardiológiai vizsgálati, gyógyító és rehabilitációs lehetőségekről, a várólistáról a betegeket és érdeklődőket folyamatosan tájékoztatjuk. Betegjogi képviselőnk elérhetőségét is megadjuk, és internetes portalt kívánunk nyitni a betegelégedettségi visszajelzések megismerésére és dokumentálására. 6

Balatonfüred városával közösen ápoljuk Rabindranath Tagore Nobel díjas költő emlékét. Az indiai nagykövetség támogatásával emlékszobát alakitottunk ki kórházunkban.. Évente magasszintű indiai delegáció érkezik városunkba és intézetünkbe, akikkel tárgyalhatunk egy Balatonfüredre irányuló gyógyturizmus kialakítására Indiából. A város adta turisztikai, sportolási és természeti lehetőségeket mérlegelve kezdeményeztük az országos tisztifőorvosnál a primer prevenciós programok kialakítását Balatonfüred kistérségében. Meggyőződéssel támogatjuk, hogy az intézet továbbra is központi irányítás és felügyelet mellett végezze gyógyító és rehabilitációs tevékenységét. A több biztosítós rendszer lehetőségével nem kizárt, hogy az intézet egyéb gazdasági keretek között (GT, ZRT) végzi majd tevékenységét, de ez csak többségi állami tulajdonlás és a finanszírozhatóság és működési feltételek pontos ismeretében jöhet létre. A kardiológiai rehabilitáció fejlesztésének szakmai terve Kórházunk hagyományos fő profilja a kardiológiai rehabilitáció. Fekvőbeteg ellátásunk struktúrája nem változott az előző évihez képest. Jelenleg is 393 kardiológiai rehabilitációs (6 osztályra tagolva) ággyal működünk. A III. progresszivitási szintű 6 kardiológiai rehabilitációs osztályon a szakmai követelményeknek megfelelő kardiológiai rehabilitációt végzünk, mely a kiemelt intenzív kardiológiai rehabilitáció igényeinek is megfelel. A kardiológiai rehabilitációs profilhoz szervesen társul a klimatikus gyógyfürdő és fizioterápiás részlegünk is. Az intézetbe történő beutalások indokoltságát, a betegek diagnózisát és a betegek megyénkénti megoszlását a 3. 4. és 5. ábra mutatja. 7

3.ábra 4. ábra 8

2007-ben az Állami Szívkórház kardiológiai rehabilitációs osztályaira felvett betegek (6868) 5. ábra Rehabilitációs osztályaink betegellátó működése és szolgáltatásai hasonlóak. Diagnosztikus, terápiás és multidiszciplinális rehabilitációs intervenciós szolgáltatást nyújtó egységeink centralizált formában működnek, melyek mind a hat osztályt egyformán kiszolgálják. A centrális munkaszervezés biztosítja hogy a rehabilitáció alapelemei folyamatosan és az igényeknek megfelelő mennyiségben, egységes színvonalú szakmai szolgáltatás formájában rendelkezésre álljanak. Az egészségügyi reform eredményeként növekedett a rehabilitációs ágyak száma. Intézetünknek az új körülmények között is az a célja, hogy országos hatókörű nagyrégiós rehabilitációs központ maradjon. Az intézet a III-as progresszivitási szintnek megfelel (6, 7 8, 9. ábra). 6. ábra 9

KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ - PROGRESSZIVITÁSI SZINTEK BESOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAI I. Ellátandó terület (országos, régiós, megyei, városi) Osztályok száma, intézeti összágyszám Profilok száma (1-2- több) Rehabilitációban részesülők aránya (korai, aktív vagy tervezett, programozott) Intézeten belül alapszakmáknak megfelelően aktív betegosztály (kardiológia, ITO) működése Alapszakmán belül speciális programok biztosítása (PM, ICD, PTCA, Abláció, CABG után) 7. ábra 8. ábra KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ - PROGRESSZIVITÁSI SZINTEK BESOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAI II. Személyi feltételek Vezető: alapszakma + rehabilitációs szakorvos Szakorvosok, diplomás ápolók, pszichológus, diétás nővérek, gyógytornászok, szociális munkás Tárgyi feltételek Megfelelő diagnosztikus és funkcionális állapot meghatározása műszerezettség mozgásterápia (tornatermek, uszoda, park, sétapályák) diéta (tankonyha, előadótermek, ételbemutatók) pszichológia (előadótermek, csoportos foglalkozások) egyéb helyi gyógytényezők (gyógyvíz, szénsavas fürdő, speciális mikroklíma stb.) 10

KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ - PROGRESSZIVITÁSI SZINTEK BESOROLÁSÁNAK SZEMPONTJAI III. Akkreditált oktatókórház (medikusoktatás, továbbképzés, szakorvosképzés) Módszertani intézet (módszertani ajánlások készítése) Egyetemi oktatásban való részvétel Tudományos társaságokban (hazai- külföldi) aktív részvétel Szakmai Kollégiumokban való részvétel Tudományos rendezvények szervezése (hazai-külföldi) Tudományos tevékenység (közlemények, tudományos előadások, hazai- külföldi, impact faktor) 9. ábra A progresszív ellátást nyújtó centrumok feladataihoz, szolgáltatásaihoz megfelelő finanszírozást kell biztosítani (10. ábra). KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ FINANSZÍROZHATÓSÁGA AMI és szívműtét után a kórházi kezelési idő egyre rövidebb. Így egyre súlyosabb betegek kerülnek intézeti rehabilitációra. Ez mind a gyógyszerekben, kötszerek és egyéb ápolási költségekben növeli a rehabilitációs osztályokon a kiadásokat. Egyre nő az idős betegek száma (polymorbiditás több gyógyszer, számos mozgásszervi probléma fiziotherapiás kezelések igénye). Minimum standardoknak való megfelelés: (multidisciplinaris megközelítés személyi feltételek és megfelelő tárgyi feltételrendszer) finanszírozhatósága. Megfelelő finanszírozás (szorzó) a valós tevékenység besorolása alapján. 10. ábra 11

Fő feladatunk továbbra is a korai intenzív rehabilitáció végzése területi (regionális vagy nagyrégiós) és progresszivitási ellátási kötelezettséggel. Mint országos hatókörű rehabilitációs központ az alábbi speciális rehabilitációs programokkal rendelkezünk: Akut szívizominfaktus (AMI, STEMI, NSTEMI) utáni rehabilitáció Koszorúér betegség és kapcsolódó intervenciós beavatkozások, PTCA, STENT műtét utáni rehabilitáció Koszorúér betegség és kapcsolódó szívsebészeti beavatkozások (CABG) utáni rehabilitáció Krónikus stabil anginás betegek rehabilitációja Szívelégtelenségben szenvedő betegek rehabilitációja Hypertoniás betegek rehabilitációja Ritmuszavarok és/vagy társuló ellátások (PM, ICD,CRT) utáni rehabilitáció Billentyűbetegségek és/vagy kapcsolódó sebészeti ellátások utáni rehabilitáció Congenitális szívbetegségek és/vagy kapcsolódó sebészeti ellátások utáni rehabilitáció Cardiomyopathiában szenvedők rehabilitációja Szívtranszplantáltak rehabilitációja Idős szívbetegek rehabilitációja A magyar népesség várható korösszetétele az időskorú ellátás iránti igénynövekedést a rehabilitáció területén is befolyásolja (11. és 12. ábra). Kardiológiai rehabilitációra szakosodott ambulanciát is működtetünk. Kidolgoztuk a kardiológiai rehabilitáció ellátási területeinek szakmai indikációit. Kezdeményező módon részt veszünk a módszertani levelek és irányelvek, kardiológiai rehabilitáció módszertanának fejlesztésében, programjainak és kritériumrendszerének kidolgozásában. 11. ábra 12

12. ábra Mint országos rehabilitációs központ az egyetemekkel együtt felelősek vagyunk az orvosi rehabilitációs szakorvos képzésért és tevékenyen részt veszünk a képzési és továbbképzési programok összeállításában. A kardiológiai rehabilitációs tevékenység hagyományosan a szívizom infarktus kezelését követően kialakult fázisoknak megfelelően szerveződik. Az I. fázis az akut eseményt ellátó kardiológiai osztályon valósul meg. A II. fázist korai- és késői konvaleszcens szakaszra osztjuk. A korai konvaleszcens szakasz ma jellemzően intézeti rehabilitációs kezelés formájában valósul meg. A késői konvaleszcens szakaszt általában ambuláns formában végzik. Továbbra is van létjogosultsága - speciális körülmények között - az intézeti formában végzett III. fázisú szanatóriumi rehabilitációs kezelésnek is. Az I. fázisú rehabilitációval az aktív kardiológiai osztályunkon találkozunk, aminek személyi hátterét a rehabilitációs team tagjai szolgáltatják. Az I fázisra épülve folytatódik a korai konvalescens fázis, melyhez általában intézeti rehabilitációs háttérre van szükség. Az elmúlt évek alatt az általunk kezelt betegeink összetétele fokozatosan változott, és ez a változás trendként előrevetíti a következő évek változását is. Növekedett a második fázisú rehabilitációs kezelésre érkezők aránya. Ezen belül két betegcsoport érdemel figyelmet. Egyrészt a szívizom revaszkularizáció utáni korai rehabilitációra érkező betegek, akiknél megfigyelhető az a tendencia is, hogy műtét után egyre korábban érkeznek intézetünkbe. Második jelentős változás a primér PCI-vel kezelt betegek arányának fokozódása. E változások önmagukban is a szakmai és tárgyi feltételrendszer bővítését követelték és követelik meg. A másik megfigyelhető változás, hogy a rehabilitáció fázisától függetlenül nő a betegek között az idősek, halmozott rizikóval bírók, illetve mozgásukban, önellátási képességükben korlátozottak aránya. Mindezek a változások a korai, intenzív rehabilitációs kezelés programelemeinek bővített, következetes alkalmazását követelik meg. Ez megjelenik mind a rehabilitációs team összetételében, vagyis a személyi feltételrendszerben, mind a tárgyi eszközök felhasználásában (13. és 14. ábra). 13

Az orvosok létszáma számottevően nem változott az utóbbi években. Ugyanakkor a betegösszetétel változásának következtében szakmai munkájuk fokozatosan bővült. Nagyobb számban kerülnek felvételre azok a betegek, ahol nemcsak a rehabilitáció programelemeit kell megvalósítani, hanem a rizikó sztratifikáció elvégzésére és a program során fellépő szövődmények korai felismerésére nagyobb számban van szükség diagnosztikus vizsgálatok elvégzésére. A hármas progresszivitási szint követelményeinek való megfelelést a továbbiakban az biztosítja, hogy az orvosok szakmai felkészültségét mind a kardiológia, mind a rehabilitáció tekintetében biztosítjuk, szakképzésüket támogatjuk, ösztönözzük. Intézményünkben magas szakmai színvonalon folyik a mozgásterápia. Részt veszünk a graduális gyógytornászképzésben. Törekszünk, hogy gyógytornászaink a kardiológiai rehabilitáción belül is az egyes célfeladatok ellátására tovább specializálódjanak, pl. a pacemakerrel, automata internál- kardioverter- defibrillátorral (ICD) élők, krónikus szívelégtelenségben szenvedők rehabilitációs kezelése. A betegösszetétel változása és a mozgásszervi rehabilitáció elemeit is igénylő betegek arányának emelkedése új szakmai kihívásokat jelent. Jelentős erőfeszítéseket teszünk a dietetikusok számának emelésére, ami megteremti a lehetőségét a dietetikai a szívbarát táplálkozás oktatásán túl önálló dietetikai területek kialakításának. Megvalósítjuk, hogy a diétás oktatás differenciáltabban, a beteg számára egyénre szabott, sajátos igényeit jobban figyelembe véve, ugyanakkor mennyiségében nagyobb számban, intenzívebben, következetesebben történjen meg. Szükséges ehhez a dietetikusok számának emelése, szakmai továbbképzésük biztosítása és oktatási feltételrendszer javítása. Ebben jelentős segítséget nyújthat egyéni étrend tervező, tápanyagszámító számítógépes program alkalmazásának bevezetése. Tervezzük ételbemutatók mellett tankonyhai gyakorlati oktatás bevezetését is az anyagi lehetőségeink függvényében. 13. ábra 14

Szakdolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása a Szívkórházban Megnevezés létszám Szakorvosok, orvosok 30 Pszichológus 3 Diplomás ápoló 11 Egészségnevelő 1 Gyógytornász 15 Dietetikus 7 Szociális munkás 1 OKJ-s szakápoló 37 Felnőtt szakápoló 49 Rehabilitációs tevékenység terapeuta 5 Asszisztens 42 OKJ-s masszőr 4 Fürdős masszőr 8 Betegkísérő 9 Műtős segéd 1 Takarító 2 összesen 227 14. ábra Kardiológia rehabilitációs tevékenység nélkülözhetetlen része a pszichológiai intervenció. Kardiovaszkuláris betegségek okozta pszichoszociális problémák kezelése nem csupán a betegek életminőségét javítja, de jelentékenyen hozzájárul a szomatikus megbetegedések csökkentéséhez, illetve a munkába, társadalomba való visszatéréshez. Intézményünkben a pszichológiai munkacsoport előtt több feladat áll. Meg kell találnunk a leghatékonyabb formát arra, hogy kiemeljük azokat a betegeket, akiknek klinikailag jelentős mértékű szorongása vagy depressziója további intervenciót kíván. Ehhez a pszichológiai mérő és értékelő skálák szélesebb körű használata szükséges. Mind csoportos foglalkozásokra, mind korlátozott mértékben egyéni felmérésekre szükség van. Célunk a kardiológiai rehabilitációban alkalmazott pszichológiai intervenciók skálájának bővítése, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése. III. progresszivitási szintű kardiológiai rehabilitáció szerves része a speciális gyógyfürdő és fizioterápiás szolgáltatás nyújtása. Ez a rehabilitáció minden fázisában érvényesül. Az elnyert fejlesztési pályázat keretében felépült szabadtéri gyógyvizes medence szolgáltatásait beillesztettük mind a fekvőbetegek, mind a járóbetegek számára nyújtott rehabilitációs kezelésbe. A fizioterápiás részlegünk átfogó modernizálása csak az intézeti nagy rekonstrukció keretében valósítható meg. A szakmai fejlesztés szükségessé tette osztályvezető szakorvos alkalmazását. Intézetünk szeretné elnyeri a város és a szűkebb régió rheumatológiai, fizioterápiás szakmai feladatainak ellátását, ami jelenleg több szolgáltató között megosztva, ezáltal alacsonyabb szakmai tartalommal és hatékonysággal valósul meg. Ezt a jövőben a biztosítókkal történő finanszírozási szerződések megkötésekor szeretnénk érvényesíteni. Az ötéves programunk megvalósításának személyi konzekvenciái a következőkben foglalhatók össze. Az orvosaink növekvő arányban szerezzenek ráépített orvosi rehabilitációs szakképesítést. A diplomás szakdolgozói összetételt (diplomás nővér, pszichológus, gyógytornász, dietetikus, egészségnevelő, ergoterapeuta, szociális munkás) 15

olyan irányban és arányban kívánjuk változtatni, hogy ez biztosítsa az intenzív kardiológiai rehabilitáció szakmai követelményeinek való megfelelést. Szakdolgozói személyzeten belül is a magasabb szakmai képesítésűek arányát kívánjuk növelni. A kardiológiai rehabilitáció hagyományos, klinikai bizonyítékokon alapuló szolgáltatásainak fejlesztése mellett a fejlesztés másik iránya a gyógyturisztikai egészségügyi szolgáltatások kialakítása, mely tekintetében az Intézet részletes tanulmánytervet készített. Aktív és sürgősségi kardiológiai ellátás Az Állami Szívkórházban a kardiológiai rehabilitáció biztonságos végzése érdekében követelményként több mint 30 éve működik aktív kardiológiai és intenzív osztály, ami részt vesz a területi sürgősségi ellátásban. Az intézet az elmúlt 30 év alatt a kitűnő szakorvosi gárda képzése mellett az összes noninvazív és invazív kardiológiai diagnosztikus vizsgálatok lehetőségét bevezette, majd az utóbbi években a definitív invazív kardiológiai therápiás eljárásokat is megvalósította. Ennek állomásai időrendben a következők voltak: Az invazív kardiológiai ellátás időrendben az alábbiak szerint alakult ki: 1981 Klinikai szív-elektrofiziológia (His-köteg EKG, programozott elektrostimuláció) 1991 Definitív pacemaker-terápia (VVI, AAI, VDD, DDD és rate responsive PM-ek implantációja) 1992 Pacemaker-programozás 1997 Katéteres radiofrekvenciás abláció 1998 Biatrialis PM-beültetések 1999 AICD-beültetések 1999 Coronarographia 2000 Biventrikuláris, atriobiventrikuláris PM-implantáció 2003 Coronária-intervenciók (PTCA, Stent, PCI) 2003 Intraaortikus ballonpumpa 2004 Korai revaszkularizáció (PCI, sürgősségi AMI-ellátás Veszprém megyében) Fenti lépéseket stratégiai elemző és szervező- munka előzte meg: 1. Klinikai szív-elektrofiziológiai laboratórium létrehozása (1981) 2. Kardiológiai Szakmai Kollégium támogatása (1996, 1997, 2002, 2003). 3. Egészségügyi Minisztérium támogatása az invazív laboratórium továbbfejlesztésére (1997, 2000) 4. Megyei ÁNTSZ támogatása (1997, 2002, 2003) 5. Megyei Kórház főigazgatójának egyetértő támogatása (1991, 2002) 6. Országos Mentőszolgálat támogatása (2002) 7. Zala Megyei Kórház, Szívsebészeti Osztály támogatása (2202) 8. OEP-befogadás (2003) 9. MEP-finanszírozás (2003) 10. Megyei Együttműködési Szerződés (2003) 11. Közép-Dunántúli RET-tel együttműködés (2004) 16

12. Egészségügyi Minisztérium támogatása a 2. műtő kiépítésére és működtetésére (2005) A tevékenység beindításának indoklása A régió (Veszprém megye) egészségügyi kapacitásainak gyengeségeit jellemezte, hogy 2003-ig a fekvőbetegek ellátásában számos terület hiányzott, így a szívsebészet és az invazív kardiológiai ellátás. Ekképpen Veszprém-megyéből a kardiológiai betegek elvándorlása (migrációja) igen jelentős volt. Nem egy akut szívizom infarktusban szenvedő beteg csak 12-14 órás késéssel került invazív kardiológiai centrumba, Budapesten, Zalaegerszegen vagy Pécsett. Ezekben az években a megyében sehol nem volt affinitás, hogy az invazív haemodynamikai ellátást megszervezzék, így a Veszprém-megyei kórház sem vállalkozott a feladatra szakemberek és műszerezettség hiányában. A balatonfüredi Állami Szívkórház a definitív pacemaker és ICD therápia, a klinikai szívelektrofiziológia és radiofrekvenciás abláció mellett vállalta és megszervezte a szívbetegek invazív és sürgősségi kardiológiai ellátását az év 365 napján napi 24 órában. Ennek érdekében jelentős anyagi beruházással a pacemaker és szívelektrofiziológiai műtő és intenzív osztály szomszédságában haemodynamikai osztályt építettünk ki iker-coronaria műtőkkel. Az invazív beavatkozásokban jártas főorvos vezetésével 6 füredi szakorvost képeztünk ki a coronaria intervenciókra (PTCA, Stent-implantáció, pressure-wire, intraaortikus ballon pumpa alkalmazására stb.). Ezenkívül a veszprémi kardiológus kollégák is lehetőséget kaptak a diagnosztikus coronarographia gyakorlására és végzésére. Aktív kardiológiai osztályunk teljesítményét az alábbiakban mutatjuk be (15. 16. 17. 18. 19. ábra). Sürgősségi kardiológiai ellátás (STEMI) PCI-vel 15. ábra 17

Coronarographia 16. ábra Intervenciós kardiológia PTCA és stentbeültetés 2004 2005 2006 2007 17. ábra 18

Pacemaker implantáció 18. ábra Szívelektrofiziológia és radiofrekvenciás abláció 19. ábra A háziorvosok képzésével, az illetékes megyei kórházak belosztályaival és megyei mentőszállítással és az ÁNTSZ segítségével karöltve kidolgozzuk, hogy az akut myocardialis 19

infarktusban (AMI) és akut coronaria-syndromában szenvedő betegek minél előbb Balatonfüredre érkezhessenek és azonnali kathéteres-terápiában részesüljenek. Eddigi eredményeink figyelemreméltóak a balatonfüredi invazív centrum működésével a megyei kardiológiai ellátásának színvonala jelentősen javult, az AMI-val kapcsolatos halálozás csökkent. Tervezzük, hogy a jövőben a Csolnoky Ferenc Megyei Kórházban is kiépüljön az invazív kardiológiai tevékenység. Ezt segítjük továbbra is a szakemberek folyamatos képzésével a technológia és műszerezettség kialakítását a Megyei Kórháznak és az Önkormányzatnak kell majd biztosítani. Ambuláns betegellátás fejlesztésének terve Járóbeteg szakellátást a fekvőbeteg ellátást is biztosító tárgyi eszközökkel végezzük. Az ambulanciák kihasználtsága pl. az egy órára jutó eset, az egy órára jutó pontszám az országos átlag alatt van, és az egy órára jutó kifizetés is alacsonyabb az országos átlagnál. A jelenleg működő szakkórházi profilunkban az ambulanciák összetételét nem szükséges változtatni, de teljesítményüket növelni kell. Az ambulanciák fejlesztését, forgalmának növelése az aktív kardiológiai ellátás fejlesztésének függvényében tervezzük. Az aktív, II. progresszivitási szintű fekvőbeteg kardiológiai szakellátás növekedése generálja a járó kardiológiai szakellátás mennyiségi és minőségi bővülését. Ez elsősorban az ambulanciák rendelő helységeinek bővítését, modernizációját teszi szükségessé. Gyógyturisztikai fejlesztések (rekreáció, külföldi és hazai fizetőbeteg ellátás) A fejlesztések szükségessége Jelenleg a Kórház döntően rehabilitációs fekvőbeteg-ellátást és fizioterápiás szolgáltatásokat nyújtó intézmény, nem jelentős gyógyszálló típusú bevétellel. Az intézmény jelentős területen, a város központjában, szép parkban a Balaton partjához is közel fekszik. A fő termék alapvetően a szívbetegségekkel kapcsolatos orvosi szolgáltatás, a fizető szálláshelyekre is emiatt jönnek a vendégek, bár ez önállóan, idegenforgalmi szempontból is piacképes lehet. A jelenlegi idegenforgalmi piaci pozíció erősítése csak fejlesztésekkel lehetséges, mivel a versenytársak komfort terén többet nyújtanak, és ráadásul számuk növekszik, valamint az átlagos színvonal is emelkedik. Jelenleg a park állapota és a nyújtható egészségügyi szolgáltatás tekinthető a versenytársakhoz képest kiemelkedőnek, a kezelőegységek többsége minősíthető jónak. Fejlesztésre szorulnak a hotelrészlegek és a kiegészítő létesítmények. Az intézmény adottságai, orvos-szakmai profilja miatt a gyógy-idegenforgalmi piacon is elsősorban az aktív rehabilitáció, rekreáció központja lehet, beleértve ebbe az orvosi felügyelet mellett végzett fittness jellegű tevékenységeket is. Jelentős lehetőség a szomszéd szállodával összefogva hasznosítani a kapacitásokat. 20

A hazai és külföldi betegek egyaránt kedvelik a kedvező hatást nyújtó, divatos vízalatti tornát, illetve aqua-fittnes foglalkozásokat. Ezért korábban pályázati pénzből mind a szívbetegeknek, mind a fizető vendégeknek úszásra alkalmas szabadtéri medencét létesítettünk. Tekintettel arra, hogy a gyógyszállókat ma már nemcsak terápiás, hanem rekreációs célból is felkeresik, a gyógy-idegenforgalmi fejlesztési profil szempontjából elsődleges szükséglet, hogy az intézmény rendelkezzen ilyen lehetőséggel. Ki kell emelni, hogy a kardiológiai rehabilitációra alapozott gyógy-turizmusban a megfelelő színvonalú mozgáslehetőség biztosítása orvos-szakmai okokból elengedhetetlen. Közép- és hosszú távú elképzelések Az Állami Szívkórház a régióban az egyedüli birtokosa egy olyan szellemi potenciálnak és az ezt komplex módon kiszolgáló technikának ide értve a fizioterápiás technológiát és a diagnosztikai eszközöket is -, amelyre alapozva mind a profiljába eső orvosi, mind a gyógy-idegenforgalmi tevékenységnek elsőszámú centruma lehet. Orvosi rehabilitáció szempontból a kórház kategóriájában jelenleg az országban a legjobbak közé sorolható. A gyógy-idegenforgalom tekintetében a minőségi szintek kialakulásának kritériumrendszere más. Itt az esztétikai-kényelmi argumentumok, valamint a marketing fejlődése után az orvosi, illetve a szakdolgozói kiemelkedő tudásra, valamint a diagnosztikai háttérre (ami alapján egyénre szabott, optimális kúrák tervezhetők) alapozható a vezető szerepre vonatkozó célkitűzés. Nem szükséges, hogy minden tekintetben a Kórház legyen a legszebb és a legjobban ellátott a régióban, de az egységes, felső-középkategóriás gyógyszállók színvonalán álló szolgáltatási környezet követelmény. Célként lehet megfogalmazni, hogy a különleges adottságokkal rendelkező intézmény fejlesztése és megfelelő marketingje révén az intézmény elsősorban Közép-Európában ismertté válva emelkedjen a nemzetközileg magas szinten jegyzett rehabilitációs kórházak, szanatóriumok közé. Céljainkat természetesen harmonizálni kell az orvosi szakmai fejlesztési tervvel is. Úgy gondoljuk, hogy alapvetően olyan pácienseket érdemes megcélozni, akik számára előnyös az itteni meglévő fizioterápiás profil és komplexitás. Ilyen páciensek lehetnek a műtét utáni rehabilitáltak, a krónikus kardiológiai esetek (nemcsak betegek, hanem jelenleg egészséges, de kardiovaszkuláris rizikótényezőkkel bíró egyének és a rheumás izületi betegek is. A célok eléréséhez alapvetően háromféle nagyobb léptékű fejlesztési módszert azonosíthatunk: A jelenlegi épületek kibővítésén alapuló fejlesztés. Ez gyakorlatilag a Szívkórház hotelépületének felújítását, és az A- és B- épület tetőterének beépítését jelenti. Emellett a fizioterápiás részlegek, valamint a sportolási, szabadidő-eltöltési lehetőségek bővítése szükséges. Ennek a lehetőségei reálisan megteremthetők akár gyógy-turisztikai pályázatokból, akár a fejezeti költségvetés beruházási forrásaiból. Éppen ezért jelenleg részletesen elsősorban ezzel a fejlesztési formával érdemes foglalkozni. Idegenforgalmi partnerrel, külső befektetővel történő fejlesztés. Elsősorban a szálláskapacitást megnövelő beruházásnál jöhet szóba. A kiemelt hazai gyógyidegenforgalmi projektek döntő része ebben a formában történik. A tulajdonos eladja a 21

területet, annak egy részét, illetve gazdasági társaságot létesít hazai vagy külföldi magánbefektetőkkel). A külső partnerrel történő fejlesztés előnye, hogy a szükséges tőke rendelkezésre áll, a szálláskapacitás töltése nagy valószínűséggel biztosított, és megoszlanak a feladatok is. Különösen kívánatos az ilyen partner akkor, ha egy Európai Uniós biztosítót képviselve be tudja juttatni Balatonfüredet az uniós szanatóriumi piacra. A célok megvalósulása felé haladva, illetve Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásával várható olyan szakmai befektető megjelenése, aki jelentős tőkével rendelkezik, és nemcsak idegenforgalmi, hanem egészségügyi szakmai befektetőként is működik. Ebben az esetben elképzelhető az intézmény újraszervezése, egyes épületek bővítése, újraépítése, új gyógyító részlegek kialakítása. Ezzel a lehetőséggel azonban jelenleg még nem lehet érdemben foglalkozni. A stratégiai célok eléréséhez olyan fejlesztések szükségesek, amelyek révén az intézmény a piac által megkövetelt színvonalon, egész évben, rentábilisan tud fő egészségügyi profiljához jól kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtani. Ilyen fejlesztés a hagyományok újraélesztésének is tekinthető. A rövid idegenforgalmi szezont nyújtó, a wellness jellegű szolgáltatásokhoz gyakorlatilag elengedhetetlen gyógyfürdő-típusú szolgáltatás fejlesztése, aminek a feltételeit elsősorban egy megfelelő termálkút létesítése teremti meg. A cél az intézmény vendégeink nyújtott szolgáltatás ehhez elegendő a wellnesközpontban két kisebb medence, összesen kb. 60 négyzetméter vízfelülettel (gyógyvizes medence, pezsgőfürdő). A wellnesközpontba kezelőegységeket, pihenőteret, beauty-központot és fittnes-termet lehet kialakítani. A kórház jelenlegi és a fejlesztésekkel kialakult szolgáltatási kínálatát úgy lehet hatékonyan hasznosítani, ha jól kiadható szálláskapacitás biztosítja a stabil vendégkört. Ehhez 4 csillagos szállodai színvonalon kell szállást biztosítani a jelenlegi tervekben 90 férőhely kialakítása szerepel. A primer és szekunder prevenció közötti szakadék (gap) csökkentése A Balatonfüredi Állami Szívkórház, mint kardiológiai profilú szakkórház tevékenyen részt vesz a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében, gyógyításában és rehabilitációjában. A szívbetegek kardiológiai ellátása és kardiológiai rehabilitációja az OEP által finanszírozott szolgáltatás, mindennapos jól működő gyakorlat. E tevékenység folytatása felveti annak szükségességét, hogy a Szívkórház keresse helyét és szerepét a kardiovaszkuláris betegségek megelőzését szolgáló primer prevenciós stratégia kialakításában. Programtervünk összeállításában elsősorban a Szív és Érrendszeri Betegségek Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programja, Nemzeti Népegészségügyi Program elemeit és ajánlásait használjuk fel. A koncepciónk arra épül, hogy a nemzeti programokban megadott feladatok megvalósításához keressük meg a helyi szereplőket és modellezzük a végrehajtás lehetőségeit. A program megvalósítására akkor kerülhet sor, ha konkrét megbízást kapunk és a feltételrendszerek is ismertté és biztosítottá válnak. A Szívkórház részvétele- az ÁNTSZ kijelölt intézetének irányításával- elsősorban szervezési, módszertani közreműködést jelent. A kis és nagytérségi primer prevenciós 22

program megvalósítására segítünk a szolgáltató közreműködők felkutatásában, kidolgozzuk a kapcsolatfelvétel módszertanát. Segítséget nyújtunk a szolgáltató közreműködők szakmai, módszertani felkészítésében, fórumokat szervezünk a közös konzultációkra. Közreműködünk a primer prevenciót szolgáló programok tartalmi elemeinek összeállításában. Javaslatot, ütemtervet dolgozunk ki a lakossági csoportok megszólítására, speciális intézetek látogatására. A kardiovaszkuláris betegségekből származó halálozás változatlanul jelentős népegészségügyi problémát jelent mind a halálozás, mind a betegségből származó munkaképesség csökkenés, egyben jelentős terhet hárít az országra és a betegséget elszenvedett személyek családjaira. Különösen érzékenyen érintő a betegség akkor, ha fiatal, munkaképes korú betegekben jelenik meg. Bár az átlagéletkor 60 év körül van, tapasztalatunk szerint egyre jelentősebb arányban érintett a 40-50 éves korosztály is. A betegség primer prevenciója a Népegészségügyi Program része. Ennek végrehajtása jelentős mértékben a háziorvosokra hárul. Ők azok, akik igazán sikerrel vehetik fel a harcot a konvencionális rizikófaktorok (pl.: magasvérnyomás, dohányzás, elhízás, hyperlipidaemia, stb.) ellen. Ugyanakkor van egy jelentős rizikótényező, mely természetéből adódóan kevésbé kerül látótérbe az alapellátásban. Nehéz azonosítani azokat a betegeket, akiknek családjában fiatal korban (férfiaknál 55 éves, nőknél 65 éves kor alatt) igazolt koszorúsér-betegség fordult elő. E betegek elsőfokú hozzátartozói, szülei, gyermekei, testvérei is nagyobb kardiovaszkuláris rizikóval néznek szembe. Ennek hátterében egyaránt állhat genetikai eltérés (pl.: ACE-gén polymorfizmus), családon belül halmozódó betegségek és kóros állapotok (cukorbetegség, magasvérnyomás betegség, hyperlipidaemia) és örökletes magatartási minták (pl.: dohányzás, stressz kezelési anomáliák, szabadidő eltöltési szokások, alkoholfogyasztás). A mai magyar társadalomban a családok szétszóródtak, így valamelyikük akut koszorúsérbetegségéről sem a családtagok, sem a családtagokat kezelő háziorvos nem értesül. Így a magasabb kardiovaszkuláris rizikó ténye sem kerül felismerésre az egyébként tünetmentes, de néha önpusztító életet élő hozzátartozóknál. Ebben a kérdéskörben szeretnénk olyan kapcsolatot kialakítani, mely a Népegészségügyi Programba ágyazódóan segíti az igazolt kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő személyek hozzátartozóinak következetesebben végrehajtott primer prevencióját. Intézményünkben évenként kb. 8.000 koszorúsér-beteget kezelünk. Kb. 25-30 %-uk a fent említett, korai előfordulást mutatja. Olyan programot kezdeményezünk, mely az ő elsőfokú hozzátartozóik figyelmét hívja fel fokozott veszélyeztetettségükre és cselekvésre, életmódi változásokra ösztönzi őket, illetve tudatosan készteti az alapellátáshoz fordulásukat rizikóállapotuk felmérése céljából. Ezen törekvésünk összhangban van Európai Kardiológusok Társasága primer prevencióról megjelent legutóbbi módszertani levelével. Programunkat röviden az alábbiakban tudnánk összefoglalni. Minden olyan beteget azonosítunk, akiknél korán jelentkezett koszorúsér-betegség. Egy előre nyomtatott képeslap segítségével a beteg maga tudathatja hozzátartozóival, hogy koszorúsér-betegséget szenvedett el, és aggódik szeretteiért, akik szintén magasabb kockázatot hordoznak ezáltal. A mellékelt képeslap tartalmazza azokat a rizikótényezőket, melyek megváltoztatásával a hozzátartozók csökkenthetik kardiovaszkuláris kockázatukat. Ha nem ismerik azokat a faktorokat, melyek szükségesek a rizikó megítéléséhez (vérnyomás, 23

koleszterinszint), akkor a háziorvos segítségének kérésére bíztatnak. Különös hangsúlyt ad ebben az esetben a megelőzésnek az, hogy egy hozzátartozó és egy egészségügyi intézmény együttesen, személyre szólóan fordul a prevenció központjában álló személyhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy olyan terét nyithatjuk meg az együttműködésnek, mely egy egyébként elhanyagolt populációban jelentősen csökkentheti a szív-érrendszeri veszélyeztetettséget. Az intervenció viszonylag olcsó, egyszerű formáját ajánljuk. Amennyiben kedvezőek lennének tapasztalataink, ez az intervenció a kardiológiai rehabilitációs ellátás egészére is kiterjeszthetőnek tűnik. A további részletek egyeztetését javasoljuk. Programunkban az alábbi részterületeket dolgozzuk ki: Kapcsolódás a népegészségügyi ellátórendszerhez elsősorban tudományos és esetleg technikai háttér biztosításával. Az ÁNTSZ harmonizálja a Szívkórház szerepét és hatáskörét a primér prevenciós tevékenységben, egyben meghatározza helyét a Programtanácsban. A primer prevenciós tevékenység helyszínei meghatározása A Szív és Érrendszeri Nemzeti Program primer prevenciós elemeinek helyi megvalósításában résztvevő partnerek, szolgáltató közreműködők Kapcsolat kiépítés a kis térségekben működő szervezetekkel Együttműködés kialakítása háziorvosokkal Kapcsolódás és együttműködés más működő programokkal Az együttműködő szervezetekkel való kapcsolatfelvétel módszertana A program tartalmi elemei: 1. Oktatás, továbbképzés Az együttműködő szervezetek és partnerek felkészítése, továbbképzése Önkormányzatok ÁNTSZ intézetei Háziorvosok Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Szakmai szervezetek Civil szervezetek és egyesületek Helyi nyomtatott és elektronikus média Kiszűrt, magas veszélyeztetettségű személyek célzott, intenzív oktatása 2. Szűrővizsgálatok szervezése A program szakmai tartalma, feladatok témák A helyi lakosságban szív és érrendszeri kockázatok mértékének felmérése (epidemiológiai adatgyűjtés szinkronban az erre szervezett országos programmal) A lakosság egészségnevelése, felvilágosító program szervezése, az egészséges életmódra szoktatás, az egészséges életfelfogás helyes kialakítása, az egészségfejlesztés, valamint a korai betegség-felismerés és az eredményesebb gyógyítás érdekében Helyi telekommunikációs csatornák létrehozása az elektronikus, nyomdai kiadványok és a média területén (programok, fórumok, műsorok megszervezése) és működtetése az egészségnevelés és programcélok elérése érdekében 24

Az orvos-beteg találkozók során, a lakossági, az iskolai, a foglalkozásegészségügyi szűrővizsgálatok alkalmával rendszeresen megtörténjen a szív és érrendszeri kockázatfelmérés is Lakossági szűrőprogramok szervezése Egészséges táplálkozást elősegítő programok Programok a dohányzás visszaszorítására Egészségfejlesztés az oktatásban és a nevelésben A mozgásban gazdag életmód támogatása Eredményességi mutatók meghatározása A program kivitelezésének forrásai A program megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek (szervezési osztály kialakítása) Lehetséges költségvetési források pályázatok primer prevenciós kassza irányított betegellátás szűrőprogramjai. Minőségbiztosítás és irányítás fejlesztésének terve Intézeti feladatainak ellátásához, célkitűzéseink megvalósításához meghatároztuk minőség-politikánkat, kidolgoztuk és bevezettük integrált minőségbiztosítási és irányítási rendszerünket. Minőségpolitikánk középpontjában az áll, hogy kórházunk feladatait a hazai és a nemzetközi követelményeknek, a betegek és hozzátartozóik reményeinek megfelelően teljesítse. Ezért olyan minőségirányítási rendszert működtetünk, amely a gyógyító-megelőző munka minőségi mutatóit erősíti, élenjáró módszerek alkalmazását biztosítja, ösztönzi a szakmai és a tudományos fejlődést. Minőségpolitikánk megvalósítása érdekében működtetjük az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány minőségirányítási követelményeit. A rendszer működésében érvényesül a szakmai irányítottság, a betegellátás teljes folyamatának szabályozottsága. Az intézet minőségpolitikájának szerves része a környezetközpontú gondolkodás, amelyet irányítási rendszerébe építve gondoskodik a környezet védelméről, a veszélyes anyagok biztonságos használatáról, a hulladékok előírásszerű kezeléséről, a felhasznált energia és a kibocsátott szennyező anyagok minimálisra csökkentéséről. Figyelmet fordítunk arra, hogy alkalmazottaink és betegeink szemléletében erősödjön a környezetvédelem iránti felelősség, az életmód és életvitel természethez kötődése. Vázolt minőségpolitikánknak megfelelően integrált minőségirányítási rendszerünk magába foglalja az MSZ EN ISO 9001:2001. Minőségirányítási rendszerek. Követelmények., továbbá az MSZ EN ISO 14001:1997. Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek, valamint az OHSAS 18001:1999 Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek című szabványok előírásait. Mindezek mellett figyelembe veszi a Kórházi Ellátási Standardok ajánlásait, beépítve azokat az integrált rendszer követelményeibe. 25

Az integrált irányítás részeként a kémiai laboratórium működésében érvényesítjük az MSZ EN ISO/IEC 17025:2001. Vizsgáló és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei című szabvány előírásait, az élelmezés területén pedig a HACCP követelményeinek való megfelelést. Intézetünk a kardiológiai szakellátás és rehabilitáció terén hagyományosan élenjáró megelőző és gyógyító munkáját, tudományos tevékenységét a korszerű irányítási követelményeket hordozó szabványelőírásokkal ötvözi, amelyet az Integrált Minőségirányítási Kézikönyv foglal össze. A minőségirányítási rendszer kiterjed a kardiológiai rehabilitáció és aktív kardiológiai betegellátás, valamint a járóbeteg szakellátás teljes folyamatára a betegfelvételtől az elbocsátásig, utógondozásig, különösen a diagnosztikus és terápiás folyamatokra, valamint ezek hátterét képező kisegítő folyamatokra. Az intézet 2004 februárjában az ISO 9001 és 14001 minőségbiztosítás feltételeiből a külső auditáláson sikeresen túljutott, a minőségbiztosítás feltételeinek megfelelt. Az integrált minőségirányítási rendszer fejlesztése A minőségirányítási rendszer bevezetésével megvalósítottuk az integrált rendszer eredményes működtetését, a megfigyelések és elemzések tapasztalatai alapján pedig gondoskodunk folyamatos továbbfejlesztéséről. Minőségpolitikánkban meghatározott minőségcélok (minőség-, környezet-, egészségvédelem) megvalósítására és a minőségirányítási rendszer működtetésére ötéves távra szóló, terveket készíttetünk és határozunk meg. A célokat a rendszer alkalmazási területeire és a szervezeti egységek szintjeire dolgozzuk ki. A célok olyan konkrét feladatokat jelölnek meg, amely a minőségi politikánk érvényre juttatását szolgálják, az adott időszakban aktuálisak és olyan részfeladatok megoldását irányozzák elő, amelyek az egyes funkciókra, szintekre, tevékenységekre kihatással vannak és a kórház minőségképességét javítják. A célokat a szervezeti egységek minőségcéljai indukálják, amelyek kapcsolódnak az osztályok (szervezeti egységek) működési rendjében rögzített feladatokhoz. Az egységszintű célok és a kórházi szintű célok kapcsolódnak egymáshoz. A célok mérhetőek, illetve a betegellátás, a környezet- és egészségvédelem sajátosságai mellett is összehasonlíthatóak a kiinduló állapottal. A Szívkórház integrált minőségirányítási rendszere működtetését a hivatkozott szabványok előírásai szerint és meghatározott tervek alapján tartja fenn. A működőképességet abban az esetben is biztosítja, ha a rendszerben módosítást tervez, vagy hajt végre. A minőségirányítás tervezése az éves és hosszabb távú feladatok meghatározásával, a megvalósítás ellenőrzésével és tapasztalatainak elemzésével, valamint fejlesztésekkel valósul meg. A rendszer működését, a folyamatok szabályozásának eredményességét évente a vezetőség tervszerűen átvizsgálja, meghatározza a bemenő adatokat. A minőségpolitikát és minőségcélokat rendszeresen átvizsgálja, szükség szerint aktualizálja, beleértve a környezetés az egészségvédelem területeit is. 26

Meghatározott a dokumentumok kezelésének rendje, ezek átvizsgálásának, megőrzésének időbeli és módszerbeli követelménye. Előírt feladatokra tervek készülnek (pl. felülvizsgálat, oktatás). Környezetvédelmi fejlesztés Eljárást hoztunk létre és tartunk fenn annak érdekében, hogy meghatározzuk a gyógyászati és a kiszolgáló tevékenységek környezeti szempontjait. A környezetvédelmi jogszabályok és előírások betartása a kórház környezeti politikájának alapvető eleme, ezért a jogszabályok változásait nyomon követjük. A rövidebb és hosszabb távú környezetvédelmi célok meghatározásakor figyelembe vesszük az előírásokat, a jelentős környezeti tényezőket, a rendelkezésre álló műszaki, anyagi és emberi erőforrásokat, valamint az érdekelt felek, a dolgozók és a betegek, a hatóságok és partnerek elvárásait. Gondoskodunk arról, hogy a célok és előirányzatok összhangban legyenek a minőség- és környezetpolitikával, beleértve a környezetszennyezés és az energiafelhasználás csökkentése iránti elkötelezettséget is. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság fejlesztése A munkahelyi egészségvédelem és biztonság feladatainak meghatározását, a vonatkozó előírások betartását alkalmazottainak védelme, elégedettségének javítása és a munkamorál érdekében fontosnak tartjuk. A fejlesztéshez alapot szolgáltat az előző években elvégeztetett állapotfelmérés, kockázatelemzés, amely a munkahelyi veszélyek, veszélyforrások kiértékelésére, a célok és programok tervezésére alkalmas információkat nyújt. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság tervezése, felügyelete című eljárásunkban részletesen összefoglaljuk az egészségvédelmi szempontokat és feladatokat. A intézet vezetése gondoskodik arról, hogy a célok összhangban legyenek a minőség- és egészségvédelmi politikával, biztosítja a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat, feltételeket. Az ellenőrzések tapasztalatait a vezetőségi átvizsgálások alkalmával értékeljük és szükség szerint határozzuk meg az új célokat, feladatokat. Az előttünk álló ötéves periódusban célunk az OHSAS 18001:1999 Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányító rendszerek, a MSZ EN ISO/IEC 17025:2001. Vizsgáló és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei és a Kórházi Ellátási Standardok szerinti minőségbiztosítás feltételei szerinti külső tanúsítás megszerzése. Tudományos és oktató tevékenység, képzés, továbbképzés, társasági és nemzetközi kapcsolatok, szakfőorvosi rendszer értékelése Tudományos és oktató tevékenység Intézetünkben a tudományos munkát a Tudományos Bizottság szervezi. Elősegíti a társintézményekkel és egyetemekkel való kooperációt (ezek közül is kiemelendő a Pécsi Tudományegyetemmel és a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel való együttműködés. Az intézetből többen részt veszünk az egyetemi oktatásban, szakorvosok képzésében, 27