Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési egyezmény komplex hatásvizsgálata a magyar gazdaságra Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési egyezmény komplex hatásvizsgálata a magyar gazdaságra Készítették: Nagy Ágnes Palócz Éva Tarnai Zoltán Vakhal Péter A munkacsoportot vezette. Palócz Éva Budapest, 2015. június 30
Készült az Országgyűlés Hivatala (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.), Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa megbízásából (NFFT/25-1/2015). Dr. Palócz Éva Mária vezérigazgató KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutatási Intézet Zrt. 1112 Budapest, Budaörsi út. 45. 1518 Budapest, Pf. 71. Telefon: 309-2695 Fax: 309-2647 E-mail: info@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu 2
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi és befektetési egyezmény komplex hatásvizsgálata a magyar gazdaságra Készítették: Nagy Ágnes Palócz Éva Tarnai Zoltán Vakhal Péter A munkacsoportot vezette. Palócz Éva Budapest, 2015. június 30 3
Tartalom Vezetői összefoglaló... 5 1. A tervezett TTIP általános áttekintése... 11 1.1. A megállapodás főbb célkitűzései... 11 Box 1: A tárgyalások előrehaladása, fontosabb vitapontok... 16 1.1.1. A hatástanulmányok összefoglaló ismertetése... 18 1.2. A vámok és a nemvám-jellegű akadályok az EU-USA kereskedelemben... 27 1.2.1. Vámok... 27 1.2.2. Nem vámjellegű akadályok... 28 2. A magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok jelenlegi helyzete... 30 2.1. Az USA súlya a magyar külkereskedelemben, a bilaterális forgalom dinamikája... 30 2.2. Magyarország az USA külkereskedelmében... 33 2.3. Az USA-ba irányuló magyar export áruszerkezete... 35 2.3.1. A gépek és szállítóeszközök árufőcsoportjának kivitele... 36 2.3.2. Egyéb árufőcsoportok a magyar kivitelben... 38 2.3.3. A magyar exportszerkezet részletesen... 39 2.3. Az USA-ból származó magyar import áruszerkezete... 44 2.4. Az USA szerepe a magyarországi tőkebefektetésekben... 48 2.4.1. A Magyarországon működő amerikai cégek szerepe a termelésben és a foglalkoztatásban... 48 2.4.2. Az amerikai működőtőke befektetések a magyar fizetési mérlegben... 49 2.4.3. Az amerikai működőtőke befektetések ágazati szerkezete és jelentősége a főbb makrogazdasági indikátorokban... 50 3. Effektív vámtételek az amerikai-magyar külkereskedelemben... 53 4. A TTIP várható hatása a magyar külkereskedelmi folyamatokra... 57 4.1. Alkalmazott módszertan... 57 4.2. A vámok és nem vámjellegű akadályok eltörlésének hatása Magyarországra... 61 4.2.1. A szabadkereskedelmi megállapodás hatása egyes termékfőcsoportokra... 64 4.3 A rendelkezésre álló kapacitások azonosítása a magyar-amerikai exportszerkezetben... 71 4.4. A TTIP reálgazdasági és jóléti hatása... 73 Felhasznált irodalom:... 74
Vezetői összefoglaló A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, rövidítve TTIP) az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről a tárgyalások jelenleg is folynak. A megállapodás deklarált célja, hogy a két gazdasági tömb között még meglévő kereskedelmi akadályok lebontásával, illetve mérséklésével szorosabbra vonja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmet és gazdasági együttműködést, ami által a korábbinál versenyképesebb gazdasági övezet jöhet létre. Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ GDP-jének mintegy 50%-át, a világkereskedelem áruforgalmának 30%-át és szolgáltatásforgalmának 40%-át képviseli. Az áru- és szolgáltatásforgalom értéke napi szinten 2,7 milliárd euró. A befektetések összértéke megközelíti a 3 billió eurót. A tárgyalások eredményeként létrejövő szerződés a világ legnagyobb bilaterális kereskedelmi egyezményét hozhatja létre. A megállapodásról szóló tárgyalásokat kezdettől fogva óriási nemzetközi érdeklődés kísérte. Mind az európai, mind az amerikai tárgyaló delegáció a megegyezés melletti erős elkötelezettségét fejezte ki, a szakmai, társadalmi, civil közösségek és politikai szervezetek azonban megosztottak a megegyezés előnyeit és kockázatait illetően. A témában készült tanulmányok nagy része pozitív gazdasági és társadalmi hatásokat mutatott ki a TTIP következtében a két fél közötti kereskedelem növekedésére és az EU-tagországok összesített GDP-jére és hosszú távú foglalkoztatásai hatásaira vonatkozóan. A kereskedelem élénkülése kisebb mértékben a vámok megszüntetéséből, nagyobb mértékben a nem vámjellegű akadályok csökkentéséből származik. Számításaik szerint az egyezmény kereskedelem-elterelő hatása jelentős lehet: az EU és az USA közötti forgalom számottevően nő, az EU-országok egymás közötti kereskedelme azonban csökken. Ennek következtében az egyezménynek a GDP addicionális növekedésére való hatása viszonylag szerény, de határozottan pozitív. Ugyanakkor készült az egyezményt teljes mértékben elutasító tanulmány is, amely a tervezett megállapodásnak Európa számára káros következményeit igyekezett bemutatni. Emellett a szakszervezetek és más civil szerveződések is aggodalmuknak adtak hangot a megállapodás bizonyos pontjait illetően. Ilyen például a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok, technikai és bürokratikus szabályok leépíthetősége, illetve harmonizálhatósága, illetve ezek esetleges negatív hatásai; alapjában véve a két fél eltérő szabályozási filozófiájának az összeegyeztethetősége. Ezek olyan szempontok, amelyekre a tárgyaló delegációknak valóban nagy súlyt kell helyezniük, és a tárgyalások lassú előrehaladása azt mutatja, hogy a felek ezt teszik. Különös tekintettel arra, hogy az egyezmény pozitív hatását nagyobb részben éppen a nem vámjellegű akadályok leépítésétől várják. 5
A két legnagyobb vitát kiváltó kérdés egyike, az ISDS (Investor-State Dispute Settlement) a nyilvános konzultáció eredményeként legalábbis időlegesen lekerült a napirendről. Noha ez a klauzula hagyományosan része a két- és többoldalú beruházás-védelmi egyezmények döntő többségének, az ISDS-nek a TTIP-be való beemelése erős negatív visszhangot kapott. A másik ellentmondásos kérdés a géntechnológiailag módosított (GMO) termékek kereskedelmének liberalizálása volt. Az EU több irányelvben is kinyilvánította a tagállamok jogát a géntechnológiával módosított növényeknél termesztési moratóriumok bevezetésére. Ennek ellenére Európában még mindig vannak olyan félelmek, hogy az amerikai lobbi hatására a TTIP végül zöld utat fog adni a GMO termékek behozatalának, noha az EU ezeket a félelmeket továbbra is cáfolja. A fentiekből is megállapítható, hogy az egyezménnyel szembeni aggodalmak jó része arra vezethető vissza, hogy viszonylag kevés az információ a tárgyalások pontjainak konkrét tartalmáról és azok előrehaladásáról, mivel a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, ami táptalajt ad téves információknak, vagy akár tévhiteknek az elterjedésére is. Pedig egy ilyen nagy volumenű változás hatásának megítélése esetén különösen fontos a kiegyensúlyozott véleményalkotás és az árnyalt megközelítés, amihez elengedhetetlen a rendelkezésre álló információk széles köre és kiegyensúlyozottsága. Tanulmányunk első fejezetében röviden bemutatjuk a tervezett egyezmény legfontosabb elemeit, lényeges gazdasági vonatkozásait, amelyek a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokra való hatás keret- és feltételrendszerét ad(hat)ják. A második fejezet elemzi a magyar-amerikai külkereskedelem jelenlegi helyzetét és szerkezetét. Az adatok alapján megállapítható, hogy a magyar amerikai kereskedelem nagyságrendje mind a két ország számára, makroszinten viszonylag csekély. 2014-ben az USA-ba irányuló export a teljes magyar kivitel 3,5, az onnan származó import a teljes magyar behozatal mindössze 1,9%-át képviselte. A magyar termékek az USA importjában 0,22%-kal részesednek, az amerikai kivitelben pedig a magyar piac súlya még alacsonyabb, 0,11%. Mindazonáltal, a két ország közötti kereskedelem magyar szempontból nem elhanyagolható. Egyrészt azoknak a szállítóknak, amelyek az amerikai piacon találnak termékeik számára exportlehetőséget, legyen az bármilyen kicsiny tétel is, fontos ez a kereskedelmi kapcsolat. Másrészt, az amerikai piac részesedése a magyar exportban az elmúlt 6 évben jelentősen emelkedett (2008-ban még csak 2,3% volt). Harmadrészt, az USA-val folytatott kereskedelem a magyar külkereskedelemi többlet nem kis részét teszi ki. 2014-ben 2 milliárd dollár többlet keletkezett ebben a relációban, ami a teljes magyar kereskedelmi szufficit több mint egynegyede. Ugyanakkor a magyar export az USA-ba lényegében 2 árufőcsoportra koncentrálódik: 1. a feldolgozott termékek valamint 2. a gépek és szállítóeszközök képviselik a magyar export 95,3%-át, amely mellett még egy harmadik árufőcsoport, a vegyipar játszik némi szerepet, 6
2,8%-os részesedéssel. Az amerikai piacra irányuló magyar export legfontosabb termékcsoportjai: a közúti jármű (31%), az energiafejlesztő gépek, motorok, turbinák (22%) és az irodagép és adatfeldolgozó gépek (17%). Az előbbi kettő kivitele meredeken emelkedett, az utóbbié jelentősen csökkent az elmúlt években. De ha tovább haladunk a legnagyobb súlyt képviselő termékféleségek során, akkor is kizárólag olyan termékeket találunk, amelyeket a Magyarországon működő multinacionális vállalatok állítanak elő. Noha pontos számítás a vállalati adatvédelem miatt nem készíthető, az amerikai cégek magyarországi jelenlétének ismeretében megalapozottan feltételezhető, hogy az USA-ba menő magyar export (energiafejlesztő gépek, turbinák, irodatechnikai eszközök, számítógépek és részegységeik, elektronikai, optikai termékek, közúti jármű-alkatrész, autóvillamossági részegységek) legalább a felét, de inkább 60%-át maguk a Magyarországon működő amerikai tulajdonú vállalatok állítják elő és exportálják az Egyesült Államokba. Mellettük még a német tulajdonú cégek (és kisebb mértékben más multinacionális vállalatok) bírnak szereppel ezekben a termékcsoportokban az USA-ba irányuló exportban. A hazai tulajdonú vállalatok legfeljebb beszállítóként (közvetve) vehetnek részt ebben a kereskedelemben. A magyar élelmiszerexport elhanyagolható értékben exportál az Egyesült Államokba, mindössze 20 millió dolláros éves kivitellel, amely alapjában véve almalé és szárított gyümölcs exportjából áll. Az élelmiszeripari szakértők szerint jelenleg nincs is esély arra, hogy a magyar termelők nagyobb mértékben jelenjenek meg az amerikai piacokon, mert ehhez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű áru. A vegyipar helyzete és exportkilátásai valamivel jobbak, de a kivitel értéke itt is nagyon szerény, és annak nagy része is a globális nemzetközi cégek tevékenységéhez kapcsolódik. A termékszerkezet vizsgálata alapján tehát megállapítható, hogy a magyar amerikai kereskedelemben mind a magyar export, mind az import túlnyomó része tovább-feldolgozásra kerülő, intermedier termék, amely nem érzékeny sem a vámok lebontására, sem a nem vámjellegű akadályok leépítésére. Ezek a termékek a multinacionális vállalatok által létrehozott globális termelési lánc integráns részei, ezért kevéssé függnek a kereskedelempolitikai intézkedésektől. Fogyasztási cikkek, amelyek elvileg kereslet- és/vagy ár-érzékenyek, a magyar-amerikai kereskedelemben csak elvétve fordulnak elő. A tanulmány harmadik fejezetében a magyar amerikai kereskedelemben alkalmazott effektív (a forgalommal súlyozott) vámtételeket tekintjük át. 2015 májusában a magyar exportot az Egyesült Államokban átlagosan 1,54%-os effektív vám terhelte a 2014. évi forgalommal súlyozva. Az amerikai termékek magyarországi effektív vámszintje ugyan ennél valamivel magasabb, 2,64%, a különbség azonban nem tekinthető lényegesnek. A vámok nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a forint/dollár árfolyam, amely a kereskedelemben 7
elérhető árbevételt szintén meghatározza, akár egyetlen nap alatt ennél nagyobb mértékben változhat. A negyedik fejezetben mutatjuk be annak a modellszámításnak az eredményét, amelyben a TTIP-nek a magyar-amerikai kereskedelmi kapcsolatokra való lehetséges közvetlen hatását, valamint az EU-USA külkereskedelemben várható változásoknak a magyar-eu kereskedelemre való közvetett hatását modelleztük. Az utóbbi arra a feltételezésre épül, hogy az EU-országok (elsősorban Németország) USA-ba irányuló exportjának élénküléséből közvetett módon a magyar beszállítók is profitálhatnak (különösen a gépjárműexport területén). A hatásvizsgálat során egy úgynevezett strukturális modellcsaládot (VAR modellek) terveztünk, amelyhez nem szükséges más alapmodell, mivel együtthatói közvetlenül becsülhetők. A vámtételek lebontását a külkereskedelmi árindexben bekövetkezett változásként építettük be a modellbe, amely így a vámok lebontásának hatását közvetlenül képes volt megjeleníteni a külkereskedelmi forgalomban. A magyar-amerikai forgalomban jelentős súlyt képviselő árufőcsoportokra és ezeken belül a fontosabb kétszámjegyű árucsoportokra készítettünk egy kivetítést, amely a kereskedelem legvalószínűbb folyamatát jelzi előre, a TTIP hatása nélkül (ún. baseline szcenárió). Az elkészült hatásbecslések ennek az alappályának az elmozdulását jelzik a növekedés, vagy a lanyhulás irányában. Azokra a termékfőcsoportokra, amelyekben a forgalom nem éri el a teljes magyar export 1-2%-át, nem lehetett hatásbecslést készíteni, mivel a forgalom rendszertelen, volatilis, trendje pedig nem kiszámítható. A nagyon alacsony forgalom miatt már egy-egy nagyobb megrendelés is meg tudja bontani a trendet. Ezért a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a nyersanyag és energiahordozó kivitelre (az USA-ba irányuló teljes magyar export összesen 1,9%-a) nem készítettünk sem trendszámítást, sem hatásbecslést. Modellszámításra tehát, ceteris paribus, csak a vegyipar, a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök árufőcsoportja alkalmas. A TTIP keretein belül a vámok lebontása elsősorban a közvetlen magyar-amerikai kapcsolatban jelent nagyobb változást, azon belül is modellszámítások alapján a vegyipari termékek és feldolgozott termékek árucsoportokban várható 17% körüli exportnövekedés az alappályához képest. A gépek és szállítóeszközök kivitele fél százalékos bővülést érhet el, míg az egyéb feldolgozott termékek esetén a modell 6%-os exportnövekedést jelez előre. Összességében a közvetlen magyar-amerikai export az alappályához képest 3,2%-kal növekedhet. A modellszámítások ezzel párhuzamosan az import 0,3%-os növekedésével számolnak. 8
A közvetett kapcsolatokban (tehát az európai-amerikai külkereskedelmi kapcsolatok élénküléséből fakadóan) az általunk alkalmazott modell 0,5%-os export-, és 0,7%-os importbővülést jelzett előre. A vámoknál nagyobb leépítést eredményezhet a nem vámjellegű akadályok csökkentése. Számításaink szerint, ha a nem vámjellegű akadályoknak csupán a negyedét sikerült leépíteni a kétoldalú kereskedelemben, akkor az a magyar-amerikai exportot 5,6%-kal, az importot 0,6%-kal emelheti. Ezen nem tarifális akadályok lebontásából is elsősorban a vegyipar profitálhat, azon belül is a gyógyszeripar. A vámok lebontásának a közvetlen és közvetett, valamint a nem vámjellegű akadályok mérséklésének az összesített, forgalommal súlyozott hatása a magyar exportot várhatóan 0,8%-kal emeli meg az alappályához képest, míg az import addicionálisan 0,7%-kal bővülhet. Azaz a modellszámítások szerint a TTIP a nettó exportot várhatóan mindössze 0,1%-kal növeli. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a TTIP-ben vállalt nem vámjellegű kereskedelmi akadályok 25%-os lebontása maradéktalanul teljesül, az a jelenlegi szinthez képest a magyar GDP-t 0,16%-kal növelné. Mind a jelenlegi bilaterális forgalom termékszerkezetének elemzéséből, mind a modellszámítás hatásvizsgálatából az tűnik ki tehát, hogy a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség egyezménynek a magyar gazdaságra becsült hatása csekély. Mint bemutattuk, a magyar amerikai kereskedelmi kapcsolatok a TTIP nélkül is jelentősen bővültek az lemúlt években. Az egyezmény hatására nem várható, hogy ennek a kapcsolatnak a nagyságrendjében és szerkezetében érzékelhető változás következzen be. Mindazonáltal, bizonyos ágazatok kedvezményezettjei lehetnek azt egyezménynek, elsősorban a vegyipari termelők, gépipari és közúti járműgyártó cégek. Fontos kiemelni, hogy noha a magyar-amerikai és a magyar EU kereskedelem várt élénküléséből származó előnyök aszimmetrikusan oszlanak meg az iparágak között, a számítások szerint súlyosan negatív hatások egyetlen ágazatban sem várhatóak az egyezmény hatására. Az európai (elsősorban a német) közúti gépjárműgyártási ágazat számára az egyezmény egyértelmű és jelentős pozitív szaldóval bír, ami a magyarországi termelési és beszállítási lehetőségek számottevő bővülésével járhat. 9
10
1. A tervezett TTIP általános áttekintése 1.1. A megállapodás főbb célkitűzései A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, rövidítve TTIP) az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás, amelyről a tárgyalások jelenleg is folynak. A megállapodás deklarált célja, hogy a két gazdasági tömb között még meglévő kereskedelmi akadályok lebontásával, illetve mérséklésével szorosabbra vonja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmet és gazdasági együttműködést, ami által a korábbinál versenyképesebb gazdasági övezet jöhet létre. Az Európai Unió és az Egyesült Államok együtt a világ GDP-jének mintegy 50%-át, a világkereskedelem áruforgalmának 30%-át és szolgáltatásforgalmának 40%-át képviseli. Az áru- és szolgáltatásforgalom értéke napi szinten 2,7 milliárd euró. A befektetések összértéke megközelíti a 3 billió eurót. A tárgyalások eredményeként létrejövő szerződés a világ legnagyobb szabadkereskedelmi tömbjét hozhatja létre.1 Az Egyesült Államok az Európai Unió legnagyobb exportpiaca, amely évente 264 milliárd euró értékű az Unió teljes exportforgalmának 17%-át képviselő uniós terméket vesz fel. A szolgáltatásokat érintő transzatlanti kereskedelem volumene évi 260 milliárd euró. Az Egyesült Államok az EU-ban háromszor annyi beruházást valósít meg, mint Ázsia egészében, az Európai Unió amerikai beruházásainak értéke pedig az Indiában és Kínában együttesen megvalósított uniós beruházások nyolcszorosa. Az eddigi megállapodások eredményeként a transzatlanti kereskedelem a két partner számára mintegy 15 millió munkahelyet teremtett. A tervezett megállapodás 3 fő területre terjed ki: 1. az egymás piacaira való bejutás feltételeinek megkönnyítése A vámok eltörlése, különleges elbánásban részesítve a legérzékenyebb termékeket. A transzatlanti vámjellegű akadályok a korábbi megállapodásoknak és a WTO szabályozásoknak köszönhetően jelenleg is alacsonyak, az Európai Unióban átlagosan 5,2%-os, az Egyesült Államokban 3,5%-os átlagos vámtétel terheli a kölcsönös kereskedelmet. Ezen belül azonban egyes termékcsoportokat különösen magas vámtétel terhel az EU-ban az amerikai importtal szemben (részletesebben lásd később). A piacra jutás feltételeinek javítása A kereskedelem bővítése érdekében az egyezmény a származási szabályok (ROOs) uniós és egyesült államokbeli megközelítésének harmonizációjára törekszik, figyelembe véve egyúttal az országok gyártóinak érdekeit is. 2,3 A piacvédelmi érdekek erősítése 1 http://data.consilium.europa.eu/doc/document/st-11103-2013-dcl-1/hu/pdf 2 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153001.4%20roo%20rev%20150109.pdf 3 http://europa.eu/rapid/press-release_memo-13-564_hu.htm 11
érdekében dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések tekintetében az Európai Unió rendszeres párbeszédet alakít ki az Egyesült Államokkal. 4 A szolgáltatások terén az egyezmény az Egyesült Államok és az Európai Unió között még meglévő akadályok lebontására és új szabályozás kialakítására törekszik a távközlés, az e-kereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a postai és futárszolgáltatások, valamint a tengeri szolgáltatások területein annak érdekében, hogy az európai és az amerikai cégek egyenlő feltételekkel versenyezhessenek mindkét piacon. Az Európai Unió ezért el kívánja érni, hogy az Egyesült Államokban elismerjék az európai szakmai képesítéseket, elősegítve ezzel a munkaerő mobilitását a két ország között; valamint, hogy az uniós vállalatok és leányvállalataik az amerikai vállalatokhoz hasonló feltételek biztosítása mellett működhessenek az Egyesült Államok területén. Továbbá az EU célja, hogy a cégek és egyének gyorsabb és átláthatóbb módon juthassanak szolgáltatói engedélyhez és formális jóváhagyáshoz a bank és biztosítás, számvitel, valamint a vezetési és jogi tanácsadás területein. A szolgáltatások szabadabb áramlásának elősegítése mellett az EU védeni kívánja a film-, rádiós és televíziós szolgáltatásokat, a közegészségügy, a közoktatás, a szociális szolgáltatások és a vízellátás területeit, valamint a kulturális sokféleséget és a személyes adatok használatát. 5 2. A nem-vám jellegű kereskedelmi akadályok (NTB: non-tariff barrier, illetve a szinonimaként használatos NTM: non-tariff measure) csökkentése, a kereskedelmi és egyéb szabályok összehangolása; A felmérések szerint a kereskedelmi és beruházási tárgyalások legnagyobb potenciálja a szabályozás területében rejlik. Az Uniós elemzések szerint a TTIP-hez kötődő gazdasági előnyök közel 80 százaléka a szabályozási területtel áll összefüggésben. A jelenlegi transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban nem a határon fizetendő vámtarifák jelentik a legkomolyabb kereskedelmi akadályt, hanem a határátlépést követő akadályok, mint például a gépjárművekre vonatkozó eltérő biztonsági vagy környezetvédelmi normák és szabályok. Ez azt jelenti, hogy azon gyártóknak, akik az Atlanti-óceán mindkét partján értékesíteni kívánják termékeiket, a termékek engedélyezése érdekében gyakran kétszer kell megfelelniük az eljárásoknak és kifizetniük az illetékeket. A létrejövő kereskedelmi megállapodás elsődleges célja az, hogy csökkentse a vállalkozásoknak okozott felesleges költségeket és késedelmeket, miközben fenntartja az egészségvédelem, a biztonság, a fogyasztóvédelem és környezetvédelem magas szintjét. 6 4 http://www.marietjeschaake.eu/wp-content/uploads/2013/06/ttip-mandate.pdf 5 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_152999.2%20services.pdf 6 Európai Bizottság, 2013. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/february/tradoc_150519.pdf 12
A 2015. február 2-6. között Brüsszelben megtartott 8. tárgyalási forduló értelmében mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok megállapodási javaslata megegyezik abban, hogy az élelmiszer-biztonsági előírásokat nem kívánják regulázni és a szabályozási jogkörét egyik félnek sem kívánják korlátozni. 7 Ugyanakkor a tárgyaló felek egyes konkrét ágazatok, például a vegyipar, gépjárműipar, az informatikai és kommunikációs technológiai ágazat, a gyógyszeripar és más egészségügyi ágazatok (pl. gyógyászati eszközök) terén a szabályozási összeegyeztethetőség megvalósítására törekednek. A szabályozási konvergencia nem korlátozódik kizárólag az árukereskedelemre. A pénzügyi szolgáltatásokat illetően a tárgyalási irányelvek szerint mérlegelni szükséges az együttműködésre vonatkozó közös keretrendszerek kialakítását is. 8 Az említett szabályozási korlátokat nem lehet egyszerre megszüntetni, ezért a tárgyalások során a felek egy olyan dinamikus egyezmény keretének kidolgozását irányozták elő, amely lehetővé teszi, hogy előre meghatározott célok és határidők szerint fokozatosan nagyobb szabályozási konvergenciát érhessenek el. Ezzel a megközelítéssel a meglévő akadályok megszüntetésének időrendi szabályozása mellett elősegítik az új akadályok létrejöttének megelőzését is. A közbeszerzésekhez való egyenlő hozzáférés feltételeinek megteremtése egymás piacain A közbeszerzések az EU GDP-jének 18%-át és mintegy 31 millió munkahelyet tesznek ki. 9 Az Egyesült Államok közbeszerzési piaca az EU után a második legnagyobb, a GDP 11%-át képviseli. 10 Habár ma is jelentős számú európai vállalat vesz részt az USA-ban közbeszerzési eljárásokban, akár közvetlenül, akár leányvállalatain keresztül, a korlátozó intézkedések, mint például a Buy-American Act 11 alkalmazása kedvezőtlen helyzetbe hozza az európai vállalkozásokat az amerikai közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésben. 7 Európai Bizottság, 2015. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/february/tradoc_153120.pdf 8 Európai Bizottság, 2015. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/february/tradoc_153175.pdf 9 Businesseurope.eu, 2014. URL: http://www.businesseurope.eu/content/default.asp?pageid=568&docid=33333 10 http://www.businesseurope.eu/content/default.asp?pageid=568&docid=32446 11 A Buy American Act 1933-ban lépett életbe, hogy elősegítse a foglalkoztatást és megvédje az amerikai ipart a külföldi versenytől. A törvény kiköti, hogy a szövetségi szervek kizárólag az Egyesült Államokban előállított, bányászott vagy gyártott termékeket vásárolhatnak. A törvény nem hatályos abban az esetben, ha a hazai termékek pozitív diszkriminációja nincs összhangban a közérdekkel, ha a termékek ára nincs összhangban a piaci árakkal, vagy ha az adott termék nem található meg a hazai piacon. Az 1979-ben életbe lépett Kereskedelmi Megállapodások Törvénye (Trade Agreements Act) szerint az USA kereskedelmi képviselőjének joga van hatályon kívül helyezni a Buy American Act rendelkezésit kereskedelmi megállapodásokban rögzített közbeszerzéseknél. http://americastradepolicy.com/guest-blog-opening-foreign-procurement-markets-amid-domesticpreferences/#.vqnt646g83k 13
Az Európai Unió számára kulcsfontosságú a szükségtelen kereskedelmi szabályozási korlátok eltörlése, az európai földrajzi jelzések fokozottabb oltalma, a vámalakiságok megkönnyítése, valamint a versenyszabályok megvitatása. 12 A megállapodás jelentős új üzleti lehetőségeket nyithat meg az európai vállalatok számára azáltal, hogy hátrányos megkülönböztetés nélkül, a kormányzás valamennyi szintjén lehetővé tenné az amerikai kormányzati közbeszerzési piacokhoz való hozzáférést. Ez azt is jelenti, hogy az EU a pályázati eljárások átláthatóságának növelésére és a helyi diszkriminatív követelmények feloldására törekszik. A beruházás-védelem, ezen belül az Investor-State Dispute Settlement (ISDS) alkalmazása A beruházások kölcsönös védelmét az egyezmény széles körben tárgyalja és széles értelemben, a nemzetközi jogszabályok által rögzített legmagasabb szinten kezeli, beleértve a kisajátítás elleni védelmet, a szabad tőketranszfert, az igazságos és méltányos bánásmódra vonatkozó előírást, valamint egyenlő versenyfeltételek biztosítását az egymás piacain beruházó vállalatok számára. 13 A legtöbb vitát ezen belül a befektetők és az államok közötti vitarendezési mechanizmus (ISDS: Investor-State Dispute Settlement) alkalmazása váltotta ki, amelyet a beruházásvédelmi vázlat 52. cikke tartalmaz 14. Az ISDS biztosítja a befektetők számára a jogot, hogy külföldi kormány ellen eljárást indítsanak egy függetlenül felállított döntőbíróság előtt, amennyiben a befogadó ország megsértette a befektetőnek a nemzetközi közjog szerint a megállapodásban deklarált jogait. 15 Ehhez még hozzátartozik, hogy ugyanezen dokumentum II. fejezetének 14. cikke értelmében a megállapodás megtiltaná a résztvevő kormányoknak, hogy direkt vagy indirekt módon államosítsanak vagy kisajátítsanak potenciális befektetési lehetőségeket, kivéve, ha a kisajátítás a közjó érdekében, megkülönböztetéstől mentes alapon, megfelelő törvényes eljárás szerint és azonnali, megfelelő mértékű kártalanítás ellenében történik. 16 Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében egyik fél sem korlátozhatja a külföldi tőke részvételének arányát vagy szabhat ki százalékos limitet a külföldi részesedés arányára a befektetésekben. 17 3. A megállapodás tervezetének harmadik aspektusa a nemzetközi kereskedelmi kihívások megoldására, a fenntartható fejlődésre és a globális lehetőségek kiaknázására irányulnak 18 12 Európai Unió Tanácsa. http://data.consilium.europa.eu/doc/document/st-11103-2013-dcl-1/hu/pdf 13 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2015/january/tradoc_153000.3%20public%20procurement.pdf 14 http://www.marietjeschaake.eu/2013/11/does-pursuing-investment-protection-in-ttip-signal-moretransatlantic-mistrust/ 15 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/october/tradoc_151791.pdf 16 http://keionline.org/sites/default/files/eu-kommission-position-in-den.pdf 17 Businesseurope.eu, 2013. URL: http://www.businesseurope.eu/content/default.asp?pageid=672 18 Európai Bizottság, 2014. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/may/tradoc_152462.pdf 14
A transzatlanti partnerség méretének és a globális kereskedelemre gyakorolt hatásának fényében a partner országok olyan területekkel is foglalkoznak, amelyek egyrészt túlmutatnak a kétoldalú kereskedelmen, másrészt hozzájárulnak a multilaterális kereskedelmi rendszerek megerősítéséhez. Az Európai Unió és az Egyesült Államok a megállapodásban elkötelezte magát a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének fenntartása és elősegítése mellett. A meglévő szabályozások hatékonynak bizonyulnak, éppen ezért a cél nem azok összehangolása, hanem azon számos konkrét kérdés beazonosítása, amelyek esetében az eltérésekkel foglalkozni szükséges. Az Európai Unió számára egy ilyen jellegű kérdés a földrajzi jelzések (FJ) szabályozása. 19 A megállapodás továbbá a kereskedelem és fenntartható fejlődés társadalmi és környezeti szempontjainak összehangolására vonatkozó fejezeteinek alapját a meglévő kereskedelmi megállapodások keretei szolgáltatják. Ezen túl, a megállapodás iránymutatást tartalmaz a globális kereskedelmi és befektetési környezet fejlődéséből eredő változásokra, mint a vámügyi és kereskedelmi könnyítések rendszere, a versenypolitika és az állami tulajdonban lévő vállalatok helyzete, a nyersanyag- és energiaszektor változásai, a kis- és középvállalkozások helyzete és az átláthatóság kereskedelemmel kapcsolatos szempontjainak reform folyamatai. Az egyezmény-tervezetek értelmében ide tartozik az arra irányuló kötelezettségvállalás is, hogy a kereskedelemre és a beruházásokra hatást kifejtő intézkedések bevezetését megelőzően a tárgyalások során minden érdekelt féllel egyeztetni kell. 1.1. A tárgyalások előrehaladása és a fordulókat övező viták Noha tanulmányunknak nem elsődleges célja a TTIP tárgyalások részletes bemutatása, az alábbiakban vázlatosan áttekintjük a főbb vitapontok tárgyalásának menetét. Baranyai et al. (2015) részletesen ismerteti a tárgyalások előrehaladását és a főbb szabályozási vitapontokat. A formális tárgyalások 2013-ban kezdődtek meg, de az egyezmény gondolatának a csírái már a 90-es évek elején-közepén megjelentek. 2015 közepéig 9 tárgyalási fordulóra került sor (lásd Boksz 1), a tárgyalások előrehaladásának a tervezettnél lassabb üteme azonban fokozatosan csökkentette azoknak az ambiciózus terveknek az esélyét, amelyek 2015 végére irányozták elő a megállapodás tető alá hozását. 19 Európai Bizottság, 2013. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/february/tradoc_150519.pdf 15
Box 1: A tárgyalások előrehaladása, fontosabb vitapontok 2011 novemberében az USA-EU csúcstalálkozó résztvevői megbízták a 2007-ben felállított Transzatlanti Gazdasági Tanácsot (TEC), hogy hozzanak létre egy magas szintű EU USA munkacsoportot (High Level Working Group on Jobs and Growth: HWLG) azzal a szándékkal, hogy határozzanak meg iránymutatásokat és intézkedéseket az EU-USA kereskedelmi és beruházási kapcsolatainak erősítése érdekében. Kritériumként határozták meg, hogy a munkacsoport szorosan működjön együtt az állami- és a magánszektorban érdekelt csoportokkal. 20 A magas szintű munkacsoport 2012 végi határidővel tett ajánlásokat a Transzatlanti Gazdasági Tanácsnak. A jelentésben a szakértők javaslatot tettek az együttműködés erősítésére, három fő területen. Egyrészt a piac területén, ahol a kölcsönös hozzáférés könnyítése érdekében határoztak meg irányelveket. Szabályozás kérdésében a szabályozás egységesítésére és a nem vámjellegű akadályok lebontására hívták fel a figyelmet, harmadik pontként pedig a globális kereskedelmi kihívások kezelésének és a nemzetközi kereskedelmi potenciál kiaknázása érdekében tettek javaslatokat. 21 A végleges ajánlás alapján az Európai Unió tagállamai 2013 júniusában zöld utat adtak az Európai Bizottságnak a tárgyalások megkezdésére az Egyesült Államokkal. 22 A tárgyalások első köre 2013. július 8-11 között zajlott le Washingtonban. Az egyeztetés az EU és az Egyesült Államok által közösösen, szakterület-specifikusan felállított 24 munkacsoportban zajlott. A munkacsoportok, nyílt vitákban tárgyalták meg a piacra jutás és az ipari termékek, a befektetések, közbeszerzés, határokon átnyúló szolgáltatások, textíliák, származási szabályok, az energia, a nyersanyagok és különféle jogi kérdések körét. Megvitatásra került továbbá az egészségügyi intézkedések, a beruházás-védelem, valamint az energia- és nyersanyag-kereskedelem kérdésköre is. A tárgyaló felek külön munkacsoportokban foglalkoztak a munkaügyi és környezetvédelmi kérdésekkel. A tárgyalások végeztével pedig egyeztetésre is sor került a tudományos élet, a szakszervezetek, a magánszektor és a civil szervezetek érdekeltjeivel. 23 A második egyhetes fordulóra 2013. november 11-15 között került sor. A tárgyalások az első fordulón felvetődött kérdéskörök mentén folytatódtak. Fő célkitűzésként a közös nevezők feltérképezését tűzték ki annak érdekében, hogy az elkövetkezendő fordulók számára előkészítsék a szöveg-alapú tárgyalás bevezetését és túllépjenek a szóbeli elemzések szintjén. 24 A tárgyalások harmadik felvonása 2013. december 16-20 között zajlott le Washingtonban.25 A tárgyalások legfontosabb eredményének tekinthető, hogy a két oldal részletes tárgyalásokat folytatott a piaci hozzáférés elősegítéséről, különös tekintettel a vámok csökkentésére. A befektetések és szolgáltatások területén a távközlés, az elektronikus kereskedelem, a határokon átnyúló szolgáltatások és a pénzügyi szolgáltatások megvitatására került sor. A szabályozás területén a tárgyaló felek kitértek a közbeszerzés, a szellemi tulajdon, munkahelyi jogok, a környezetvédelem, a cégek közötti szabad és tisztességes verseny, a nyersanyagok és az energia, valamint a jogi és intézményi kérdések területeire, különös tekintettel a vitarendezési mechanizmusra (ISDS). 26 A harmadik fordulóban először került sor konzultációra külső érdekeltekkel, amelynek keretében 350 szakértő jelent meg a környezetvédelemi szervek, a szakszervezetek, az üzleti és a tudományos élet, fogyasztóvédelem, és más nem kormányzati szervek képviseletében. 27 A külső érdekeltek meghallgatása a tárgyalások további fordulóiban is jelen volt. 20 Európai Bizottság, 2015. URL: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/international/cooperatinggovernments/usa/jobs-growth/index_en.htm 21 Európai Bizottság, 2013. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2013/february/tradoc_150519.pdf 22 http://www.marietjeschaake.eu/2014/09/ttip-timeline-2/ 23 http://www.marietjeschaake.eu/2014/09/ttip-timeline-2/ 24 Európai Bizottság, 2013. URL: http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=988 25 Office of the United States Trade Representative, 2013. URL: https://ustr.gov/trade-agreements/free-tradeagreements/transatlantic-trade-and-investment-partnership/readouts/round3 26 http://europa.eu/rapid/press-release_ip-13-1306_en.htm?locale=hu 27 http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1004 16
A negyedik, március 10-14 között megtartott brüsszeli forduló legjelentősebb fejleménye, hogy az egyezmény-tervezetben külön fejezetet nyitottak a kis- és középvállalkozások segítése érdekében. 28 Az Unióban és az Egyesült Államokban működő cégek 99%-a kkv, ami az EU-ban 20 millió, az USA-ban pedig 28 millió céget jelent, amelyek együtt az áruexport 30%-át képviselik mindkét piacon. 29 Ötödik alkalommal a tárgyaló felek Arlingtonban, Virginiában találkoztak 2014. május 19-23 között. 30 A két fél között nem alakult ki egyetértés arról, hogy az energia és nyersanyagok kérdéséről szükség van-e külön fejezetben foglalkozni. Az EU és az USA nem tudták összeegyeztetni a pozícióikat a pénzügyi szolgáltatások terén sem. Míg az Egyesült Államok ellenzi, hogy a TTIP szabályozási jogköre kiterjedjen a pénzügyi szolgáltatásokra is, az EU nagyon is támogatja. 31 A tárgyalások Brüsszelben megtartott hatodik, júliusi felvonásának egyik központi eleme a szolgáltatások területén fellépő érdekellentétek megvitatása volt. A közbeszerzésekről továbbra sem sikerült megállapodni, mivel az Unió arra törekszik, hogy a megállapodás nagyobb hozzáférést biztosítson az EU tagállamoknak az amerikai állami szintű közbeszerzésekhez, azonban az amerikai fél egyelőre nyíltan elzárkózik a nyitástól. Másik fontos vitapontként merült fel Brüsszelben, hogy az EU az ukrajnai válság és az Oroszország elleni szankciók fényében tudatosan törekedett arra, hogy a megállapodás tartalmazzon egy átfogó, energiáról szóló fejezetet, azonban az Egyesült Államok a kezdeményezést egyelőre megvétózta, mivel az általa megkötött szabadkereskedelmi megállapodások (FTA-k) jellemzően nem tartalmaznak konkrét, az energiaszektorra vonatkozó fejezeteket. A hatodik fordulóban nem történt előrelépés a pénzügyi szolgáltatások és a vámszabályozás terültén sem. 32 2014. július 14-én, az EU kereskedelmi képviselői megkezdték a befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmusról (ISDS) tartott nyilvános konzultáció felülvizsgálatát, amelyben több mint 149 ezer állampolgár és érdekelt válaszát dolgozzák fel. A felek megegyeztek abban, hogy a válaszok teljes feldolgozásáig a befektetői védelemre vonatkozó részeket a szövegalapú megállapodásban nem rögzíthetik. 33 A hetedik tárgyalási fordulóra Chevy Chase-ben, Marylandben került sor szeptember 29 és október 3 között. A tárgyalások fő vonalát az energiára és nyersanyagokra, a vámokra, a szellemi tulajdonjogok (IPR) védelmére, valamint a kis- és középvállalkozások jogaira vonatkozó szabályok és a nemzetközi szabványok megvitatása adta. Az előző fordulókon felmerült vitapontokra továbbra sem sikerült megoldást találni. Új vitapontként merült fel a földrajzi jelzéssel ellátott termékek (GIS) jogi helyzete. Az EU védelemben kívánja részesíteni különféle mezőgazdasági termékek földrajzi megjelöléssel ellátott márkaneveit, melyeket az amerikai álláspont szerint általános és széles körben használnak, ezért e termékek nem jogosultak a földrajzi megjelölésükből adódó védelemre. 34 Az eddigi utolsó, 2015. február elején megtartott nyolcadik ülés továbbra sem eredményezett áttörést a főbb vitapontokban. A két oldal megtárgyalta a negyedik tárgyalási forduló előtt egymásnak átadott, vámmentességre irányuló javaslatait. Azonban az Európai Unió csalódottságát fejezte ki az amerikai ajánlatot illetően, ezért a megbeszélések megtorpantak és a tárgyaló felek megegyeztek egy második ajánlat elkészítésében, melynek cseréjére - konkrét határidő hiányában - várhatóan július körül kerülhet sor. Ugyancsak júliusra várható a szolgáltatásokra vonatkozó második ajánlat cseréje is. 35 28 http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=1041 29 http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/march/tradoc_152266.pdf 30 https://ustr.gov/trade-agreements/free-trade-agreements/transatlantic-trade-and-investmentpartnership/readouts/round5 31 http://www.marietjeschaake.eu/2014/09/ttip-timeline-2/ 32 http://www.bfna.org/sites/default/files/publications/bbrief%20ttip%20summary%20round%206-2%20%285aug2014%29.pdf 33 http://www.bfna.org/sites/default/files/publications/bbrief%20ttip%20summary%20round%206-2%20%285aug2014%29.pdf 34 http://www.bfna.org/sites/default/files/publications/bbrief%20ttip%20summary%20round%207%20%2828 %20Oct%202014%29.pdf 35 http://www.bfna.org/sites/default/files/publications/bbrief%20ttip%20summary%20round%208%20%2811 Feb15%29.pdf 17
Ma már lényegében biztosra vehető, hogy 2015-ben az egyezmény nem jön létre, pesszimista (vagy inkább: realista) várakozások nem is 2016-ra, hanem inkább 2017-re várják a lehetséges befejezést. A lassú haladás oka elsősorban az az óvatosság, amely mindkét tárgyalási oldalt, illetve delegációt jellemzi, ami érthető is, hiszen mindkét fél gazdasági kilátásait, gazdasági szerkezetét, az egyes ágazatok helyzetét a következő évtizedekben jelentősen befolyásoló megállapodásról van szó. Bonyolulttá teszi a tárgyalások menetét az is, hogy nem csak az Európai Unió esetében kell figyelembe venni az egyes tagállamok esetleg eltérő érdekeit, hanem az Egyesült Államokban is, ahol számos szabályozási elem szintén tagállami hatáskörben van. Lassította a tárgyalások menetét az az erős ellenvélemény, amely különböző társadalmi és politikai szervezetek részéről hangsúlyosan megjelent a TTIP egyes tervezett rendelkezésével kapcsolatban. A megállapodásról szóló tárgyalásokat kezdettől fogva óriási nemzetközi érdeklődés kísérte. Mind az európai, mind az amerikai tárgyaló delegáció a megegyezés melletti erős elkötelezettségét fejezte ki, amelyet a TTIP kölcsönös előnyeit kimutató szakértői anyagok támasztottak alá. 1.1.1. A hatástanulmányok összefoglaló ismertetése A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség várható hatásairól számos tanulmány készült az utóbbi években, változó következtetésekkel. Az Európai Bizottság által megbízott gazdaságkutató- és elemző cégek többségében pozitív képet vetítettek elő a készülő megállapodásról. Azonban készültek olyan hatástanulmányok is, melyek az Atlanti-óceán mindkét oldalán negatív következményekkel számolnak. Az ECORYS (2009) tanulmánya a vám és nemvám-jellegű akadályokat mérte fel, részletesen bemutatva a két gazdaság közötti szabályozási különbségeket. A széleskörű empirikus felméréseken alapuló tanulmány modell-számításokkal számszerűsítette ezeknek az akadályoknak a hatását a két fél közötti kereskedelemre az egyes ágazatokban, és végzett hatásvizsgálatot a leépíthető (actionable) akadályok kiiktatásáról és a szabályok harmonizálásáról a bilaterális kereskedelemben és a reálgazdaságban (ágazati szintű kibocsátás). A CEPR (2013) tanulmánya szintén modell-alapú becsléseket végzett a vámok (majdnem teljes) leépítésének és a nem vámjellegű akadályok mérséklésének az áru- és szolgáltatáskereskedelemre gyakorolt hatásairól, valamint a közbeszerzésekben való részvétel liberalizálásának a következményeiről. A CEPR tanulmány két szcenáriót, egy mérsékelt és egy ambiciózus változatot állított fel, és ezekre számította ki a lehetséges hosszú távú hatásokat az exportra, a GDP-re és az ágazati kibocsátásra, 2027-ig. Említésre méltó még a Bartelsmann Alapítvány és a Német Gazdasági Minisztérium megrendelésére készült IFO-tanulmány 36 (2013), amely globális nemzetközi összefüggésben 36 Ez az irodalomban gyakran ún. GED Global Economic Dynamics tanulmányként hivatkozott elemzés. 18
vizsgálta a TTIP hatását nem csak az érintett felekre, hanem a harmadik országokra is. Részletes előrejelzéseket végzett a TTIP hatásáról a jövedelmekre, és a foglalkoztatásra, az egyes EU-tagországokban. 1.1.táblázat: A TTIP hatására a GDP növekedési többlete 2027-ig Ecorys CEPR CEPII Bertelsmann/IFO EU 0,34% 0.49% 0,30% 5,3% USA 0,13% 0,40% 0,30% 13,9% Forrás: Ecorys (2009), CEPR (2013), CEPII (2013) és Bartelsmann/IFO 2014) Számos egyéb tanulmány is született a témában, de lényegében ez a három elemzés 37 és hatásvizsgálat alapozza meg az EU álláspontját a TTIP-vel kapcsolatban. Mindhárom tanulmány különböző mértékű, de pozitív globális hatásokat mutatott ki az egyezménnyel kapcsolatban a bilaterális exportra, a kibocsátásra és a jövedelmekre. A GDP és a jövedelmek növekedése alapjában véve 4 fő csatornán keresztül érvényesül: a kereskedelmi akadályok leépítése következtében a verseny nő, az üzleti költségek pedig mérséklődnek, aminek hatására az árak csökkennek; a versenyképes ágazatok termelése jobban növekszik, ami kedvező globális gazdasági hatással jár; a szabályok harmonizálása következtében nem csak az üzleti költségek csökkennek (nincs vám, kevesebb értékesítési költség), hanem a termelési költségek is, az olcsóbb termelési inputokhoz való hozzáférés, valamint a szabályok egységesítése miatt a másik piac előírásaihoz (pl. műszaki előírásokhoz) való alkalmazkodás költsége is alacsonyabb lesz; az egymás országaiban való beruházások nőnek, ami plusz foglalkoztatással és a komparatív előnyök jobb kihasználásával jár. A pozitív hatás ugyanakkor nem azonos mértékben érvényesül az egyes ágazatokban. Általános vélemény szerint az egyezmény legfőbb nyertese az európai autóipar, a vegyipar, a kozmetikai és gyógyszeripar, az élelmiszeripar és az elektronikai gépipar lesz. Amerikai részről az elektronikai ipar, a biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, a vegyipar, a kozmetikai és gyógyszeripar profitálhat az egyezményből. Mindhárom tanulmány egyaránt hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az egyezmény akkor járhat előnyökkel az EU számára, ha a vámok leépítése mellett jelentős (25-50%-os) csökkenés történik a leépíthető nemvám-jellegű akadályok terén 38. A vámszintek és a nemvám-jellegű 37 Készített egy tanulmányt a CEPII (2013) is, ez azonban nem hoz olyan új aspektust a téma tárgyalásába, amely miatt érdemes lenne külön kitérni az eredményeire 38 Azokat a kereskedelmi akadályokat, amelyek elválaszthatatlan része az adott fél szabályozási rendszerének, nem tekintik leépíthetőnek 19
akadályok ugyanis asszimetrikusak az EU-ban és az USA-ban: az EU magasabb vámszinteket alkalmaz, mint az Egyesült Államok, ugyanakkor a nemvám-jellegű akadályok jóval jelentősebbek az amerikai, mint az európai piacokon. Ha tehát kizárólag a vámok csökkentésére kerülne sor, az az európai cégeket hátrányosan érintené, mivel a vám jelentős csökkenésének következtében esetlegesen előálló belföldi kiszorítási hatást nem ellensúlyozná kellőképpen az európai cégek könnyebb piacra-jutása az USA-ban. Az IFO tanulmánya azonban már a vámleépítésből is pozitív hatásokat vezet le az EU-országok többségére, figyelembe véve az amerikai részegységek és alkatrészek árának csökkenéséből fakadó versenyképességi előnyöket. Megállapítja, hogy a TTIP kereskedelem-eltérítési hatása következtében az EU-országok egymás közötti kereskedelme ugyan csökken, teljes kivitelük (a harmadik országokba irányulót is ideértve) azonban emelkedik. A munkanélküliség valamennyi országban csökken, a foglalkoztatás és a bérek pedig emelkednek a TTIP eredményeként. Magyarországon az IFO tanulmánya szerint a foglalkoztatás 0,6%-kal emelkedik, a munkanélküliség 0,53%-kal csökken, a reálbérek pedig 2,81%-kal nőnek. Az IFO számítása szerint a TTIP hatására Magyarországon 22.613 új munkahely jön létre 39. 1.1. Táblázat: A kétoldalú és a nettó export várható növekedése 2027-ig: CEPR CEPII Ecorys Bilaterális Nettó Bilaterális Nettó Bilaterális Nettó export növekedés export növekedés export növekedés EU 28,0% 5,9% 48,0% 7,6% 2,1% 0,9% USA 36,6% 8,0% 52,0% 10,1% 6,1% 2,7% Forrás: lásd 1.1. táblázat. A Bartelsmann/IFO tanulmánya nem közöl globális export-előrejelzést, csupán bilaterális forgalomnövekedési becsléseket a főbb országokra vonatkozóan. Mint az 1.2. táblázat adataiból kiderül, a CEPR, és különösen a CEPII, jelentős kereskedelemelterelési hatással számol a TTIP következtében. A CEPII például 48-52%-os növekedést jelez előre az EU-USA bilaterális forgalomban, míg ennél jóval kisebbet a teljes (nettó) exportban, ami elsősorban az EU-országok egymás közötti forgalmának a mérséklődésével magyarázható. 39 Meg kell említeni, hogy a tanulmány 2010. évi adatokon nyugszik, amikor a magyarországi munkanélküliség még 11% felett volt. A munkanélküliség 0,53%-os csökkenésének becslése ehhez képest értelmezendő. A nagyságrendek érzékeltetésére: 2010 és 2014 között a foglalkoztatottak száma Magyarországon 319 ezer fővel emelkedett (3,78 millióról 4,1 millióra), a növekményből pedig csak 71 ezer fő volt a közfoglalkoztatott (2010- ben éves átlagban 85 ezer, 2014-ben 159 ezer fő). Ezek a számok nagyjából érzékeltetik a TTIP becsült hatásának csekély arányát egy konjunkturális fellendülés hatásával szemben. 20
Ugyanakkor jelentek meg határozottan kritikus vélemények is a megállapodással kapcsolatban. Születtek olyan szakértői elemzések, amelyek a megállapodás előnyeit kimutató tanulmányokkal ellentétes álláspontra jutottak. A sokat idézett Capaldo (2014) tanulmány számításai szerint (amelynek módszerét kevéssé ismerjük meg) a TTIP az Európai Unió számára hátrányos. Eredményeként az EU-országok GDP-je hosszú távon csökken (néhány országban kifejezetten drasztikusan, Franciaországban például 1,9%-kal), a foglalkoztatás zsugorodik (európai szinten 583 ezer fővel) és a bérek is csökkennek (országonként eltérő mértékben évi 165-518 euróval, az utóbbi Franciaországban). A legkisebb veszteséget egyébként mind a GDP-ben, mind a foglalkoztatásban és a bérekben Dél- és Kelet-Közép-Európában tételezi fel, amely országokat együtt kezel. Gondolatmenetének egyik központi eleme, hogy a termelési aktivitást nem a termelés hatékonysága (költsége), hanem az aggregált kereslet határozza meg. Eddig ez akár rendben is lehet, a költségek csökkentése azonban szerinte a priori a bérköltségek mérséklésével fog megvalósulni, ami viszont már téves feltételezés. A 3 tanulmány a termelők költségeinek a csökkentését a vámok és adminisztratív költségek mérséklése és nem a bérköltségek lefaragása alapján számította ki. Capaldo tanulmányában alapjában véve téves feltételezés emellett a kereskedelmi integráció zéró összegű játszma -ként való kezelése. Ricardo óta tudjuk, hogy a kereskedelem nem zero sum game, mivel a komparatív előnyök alapján történő szakosodás mindkét félnek előnyös lehet. Az egyik fél nyeresége tehát nem jár együtt a másik fél veszteségével, még akkor sem, ha az egyik fél nyeresége nagyobb, mint a másik félé. Capaldo emellett Európa vesztes pozícióját a TTIP-ben az alapjában véve stagnáló európai gazdaság a priori feltételezésével magyarázza 40, illetve azzal, hogy ebben a stagnáló európai gazdaságban a kereslet az alacsonyabb hozzáadott értékű termékek felé fog eltolódni, amelyek terén az európai termelők versenyképessége relatíve alacsonyabb. A kereslet ilyen jellegű eltolódására nincsen empirikus bizonyíték, de ha ez mégis megállapítható lenne, az akkor sem lenne a TTIP számlájára írható. Capaldo indulatos tanulmánya mellett készült két, sokkal árnyaltabb és kiegyensúlyozottabb tanulmány is, amely a TTIP bizonyos veszélyeit sorolja fel, amelyek mindenképpen méltók a figyelemre. Az ETUI (European Trade Union Institute) Műhelytanulmánya (ETUI, 2015), amelyet Myant-O Brian készített, nem önálló modell-számításokon alapul, hanem az ECORYS- CEPR-Bartelsman tanulmány gyengeségeire hívja fel a figyelmet számos pontban joggal. 40 Capaldo (2014) 13. oldal. Az európai gazdaságok néha stagnálnak ugyan, általános érvényű kijelentést tenni az európai stagnálásról azonban téves. 2014-ben az EU28 GDP-je 1,3%-kal növekedett, 2015-re 1,8% várható, 2017-re pedig 2%-os GDP-növekedést jeleznek előre a szakértők. 21