BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ EU KÖZÖTTI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, SWD(2013) 69 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ EU KÖZÖTTI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Ajánlás A Tanács határozata a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség néven az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrehozandó átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról {COM(2013) 136 final} {SWD(2013) 68 final} HU HU

2 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS AZ EU KÖZÖTTI KERESKEDELMI KAPCSOLATOK JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Ajánlás A Tanács határozata a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség néven az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrehozandó átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról BEVEZETÉS Az EU és az Egyesült Államok a globális kereskedelem és beruházás terén élen járnak a világon. A világ GDP-jének 25,1 %-át és a világkereskedelem 17,0 %-át képviselő EU a világ legnagyobb gazdasága, a világ GDP-jének 21,6 %-át és a világkereskedelem 13,4 %-át képviselő Egyesült Államok pedig a második legnagyobb gazdaság 1. Az elmúlt évtized során azonban csökkent a két gazdaság teljes kereskedelmében a kétoldalú kapcsolat viszonylagos részesedése. Ez a relatív csökkenés különösen szembetűnő, ha az uniós árukereskedelmet nézzük és 2011 között a világba irányuló uniós áruexport átlagosan évi 7,6%-kal nőtt, míg az Egyesült Államokba irányuló uniós export növekedése csupán 1 %-os volt. Ennek következtében az Egyesült Államok részesedése a teljes uniós áruexportban a 2000-es 28,1 %-ról 2011-re 16,9 %-ra esett vissza. Az érdekelt felek a transzatlanti piac potenciáljának kiaknázását gátló kereskedelmi és beruházási akadályokról panaszkodnak. Bár a transzatlanti kapcsolatokban a vámjellegű akadályok viszonylag kismértékűek, a vámokból eredő költségek mégsem elhanyagolhatóak. A WTO becslése szerint 2 a legnagyobb kedvezmény szerinti átlagos vámtarifa mértéke az Egyesült Államokban 3,5 %, az EU-ban pedig 5,2 %, továbbá az Egyesült Államok és az EU is kiemelkedően magas vámokat tart fenn a másik fél számára gazdasági jelentőséggel bíró egyes ágazatokban. Ami még fontosabb, az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás eltérései visszafogják a kereskedelmet és a beruházásokat. Az igen gyakran hasonló célokat szolgáló kifinomult szabályozási rendszerekkel összefüggésben a megközelítésmódok eltérései jelentős többletterheket okozhatnak az uniós és az egyesült államokbeli vállalkozásoknak. A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultációk eredménye szerint ez a kkv-k esetében különösen igaz, amelyek kihasználatlan lehetőségekről számolnak be a foglalkoztatás és a növekedés tekintetében. A gazdasági elemzés (Ecorys 2009.) azt jelzi, hogy az egyenértékű kereskedelmi költség 3 általában több mint 10 % (azaz ilyen mértékű vámnak feleltethető meg), és egyes ágazatokban meghaladja a 20 %-ot Forrás: a Világbank által a világ fejlettségéről kiadott mutató, folyó áron: Az Egyesült Államokba irányuló kereskedelem többletköltsége a hazai piacon való kereskedelemhez képest. HU 2 HU

3 Az európai vállalkozások az Egyesült Államok közbeszerzési piacához való hozzáférés tekintetében is nehézségekről számolnak be. Az Egyesült Államok e területre vonatkozó, jogilag kötelező erejű, a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodása (a továbbiakban: GPA) vagy a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásai szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásai korlátozott mértékűek. Az Egyesült Államok által a GPA keretében nemrég elfogadott kötelezettségvállalások alapján az Egyesült Államok közbeszerzési piacának csupán 32 %-a (178 milliárd EUR) 4 érhető el az uniós vállalkozások számára. Figyelembe véve a gazdasági kapcsolatok igen jelentős mértékét és az uniós, illetve az egyesült államokbeli piac hatalmas méretét, a kereskedelem és a beruházás ilyen korlátozó intézkedések alóli mentesülése komoly haszonnal járhat az uniós és az amerikai vállalkozások és fogyasztók számára, ösztönözve a foglalkoztatást és a növekedést az Atlanti-óceán mindkét partján. AZ EU ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTT FENNÁLLÓ KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI KAPCSOLATOK MEGERŐSÍTÉSÉNEK CÉLJAI A szakértői tanulmányokra és nyilvános konzultációkra épülő hatásvizsgálati jelentés uniós nézőpontból az itt következő konkrét operatív célokat azonosította. Az árukereskedelem és az ehhez kapcsolódó beruházások tekintetében valamennyi vám eltörlésére kell törekednünk, miközben mérlegelnünk kell olyan opciókat, amelyek lehetővé teszik a legérzékenyebb termékek kezelését. A vámok eltörlése különös jelentőséggel bírna azon ágazatok (pl. feldolgozott mezőgazdasági termékek, textil- és ruházati termékek, bőráruk és lábbelik stb.) esetében, ahol a vámok továbbra is jelentősen akadályozzák a kereskedelmet. Még ennél is fontosabb, hogy a kereskedelmet gátló szabályozási akadályok kereskedelmi költségének megszüntetésére vagy csökkentésére kell törekednünk. Amennyiben a szabályozási akadályok jogszerű, megkülönböztetéstől mentes és arányos szabályozási intézkedésekből és a szabályozási környezet elkerülhetetlen különbségeiből erednek, arra kell törekednünk, hogy ahol lehet, csökkentsük az eltéréseket. Ezt kell követni az ipari és a mezőgazdasági szabályozás esetében, és megvalósításához számos különböző, egymást kiegészítő módszer igénybe vehető, többek között az egyesült államokbeli szabványok nemzetközi szabványokhoz való közelítése, a szabványok és műszaki előírások az Egyesült Államok és az EU közötti harmonizációja, és/vagy a szabványok, műszaki előírások, ellenőrzések és vizsgálatok kölcsönös elismerése és egyenértékűsége. Mivel egy lépésben nem lehet felszámolni valamennyi szabályozási eltérést, olyan dinamikus megállapodás kidolgozására kell törekednünk, amely lehetővé teszi, hogy a meghatározott célok és határidők alapján fokozatosan nagyobb szabályozási konvergencia legyen elérhető. Ezenfelül az előzetes szabályozási együttműködés érdekében megerősített intézményi mechanizmusokat kell kialakítani. A szolgáltatások kereskedelme és az ezzel kapcsolatos beruházások tekintetében az autonóm liberalizáció meglévő szintjének kötelező erejűvé tételét és e liberalizáció jövőbeli bebiztosítását kell szorgalmaznunk azáltal, hogy rendelkezünk az esetleges jövőbeli új liberalizációs intézkedéseknek a kötelezettségvállalások közé történő automatikus beemeléséről. Továbbá valóban új piacra jutási lehetőségeket kell keresnünk, egyes kulcsfontosságú szolgáltatási ágazatok, így például a kereskedelem tényleges megnyitása révén. A szabályozási akadályokkal is foglalkoznunk kell, szorosabb szabályozási 4 Az Európai Bizottság becslései, az Egyesült Államok által a GPA Titkárságához benyújtott statisztikai jelentések, az Egyesült Államok szövetségi beszerzési adat-nyilvántartási rendszere (Federal Procurement Data System, FPDS) szerinti jelentések és az Egyesült Államok népszámlálási adatai alapján. HU 3 HU

4 együttműködés révén és közös szabályozási előírások kialakításával, hogy ezáltal nyíltabbá váljon a verseny, és egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az uniós gazdasági ágazat számára azokban a szolgáltatási ágazatokban, amelyekhez korlátozott a hozzáférés. Általában a feltétel nélküli nemzeti elbánás révén biztosítanunk kell a megkülönböztetésmentesség alkalmazását. Végül a közbeszerzés tekintetében arra kell törekednünk, hogy hozzáférhetőbbé tegyük az uniós vállalkozások számára az Egyesült Államokban jelentkező közbeszerzési lehetőségeket, többek között a következők révén: 1) a szövetségi közbeszerzés alkalmazási körének kiterjesztése (pl. további, beszerzést végző szervek, valamint a szövetségi finanszírozáshoz kapcsolódó, amerikai termékeket előnyben részesítő feltételek eltörlése); 2) az amerikai szövetségi szint alatti kormányzati szinten való alkalmazási kör kiterjesztése, mind az érintett tagállamok számának növelésével, mind pedig a GPA szerinti kötelezettségvállalásokban érintett tagállamokban való alkalmazási kör bővítésével, hogy az teljes mértékben lefedje a közszolgáltatásokat, és megszűnjenek az amerikai termékeket előnyben részesítő ( Buy American ) rendelkezések, a helyi szállítókra vonatkozóval azonos elbánást valósítva meg; továbbá 3) az Egyesült Államok meggyőzése, hogy fokozatosan számolja fel a más országokból való közbeszerzést gátló kereskedelmi akadályokat ( Buy American rendelkezések és ágazati mentességek, különösen a tömegközlekedés terén és a kkv-k tekintetében). AZ ELEMZETT SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A hatásvizsgálati jelentés különböző szakpolitikai lehetőségeket elemez: A. egy alapforgatókönyvet, amely nem jár lényeges szakpolitikai változásokkal, és amely az árukat érintő szabályozási kérdésekre összpontosuló szerény előrehaladást tenne lehetővé. Ehhez fő platformként a Transzatlanti Gazdasági Tanács, a magas szintű szabályozási együttműködési fórum és a folyamatban lévő ágazati párbeszédek szolgálnának; B. csak a vámokat, csak a szolgáltatásokat vagy csak a közbeszerzést érintő megállapodások; valamint C. átfogó szakpolitikai lehetőség, amely a vámokat, az árukra, szolgáltatásokra, beruházásokra és a kormányzati beszerzésre vonatkozó szabályozási akadályokat egyaránt lefedő, átfogó EU-USA kereskedelmi és beruházási megállapodás tárgyalásával jár. E lehetőségen belül a eredmények lehetséges körének meghatározása céljából két forgatókönyvet vizsgáltak: egy mérsékelt és egy ambiciózus változatot. AZ ELEMZETT LEHETŐSÉGEK GAZDASÁGI HATÁSA Egy olyan megállapodás, amely csak a vámokat érintené, összességében előnyöket biztosítana az EU számára. A tárgyalások politikai realitását tekintve a kereskedelmet leginkább korlátozó (a kétoldalú kereskedelemre legnagyobb hatást gyakorló) vámok megmaradnának vagy fokozatos megszüntetésük révén utolsóként számolnák fel azokat. A csak a vámokat érintő forgatókönyv tehát az összes vámtétel 98 %-ának megszüntetését feltételezi, amely nem felel meg a magas szintű munkacsoport keretében bejelentett célnak, miszerint teljes körűen fel kell számolni a vámokat. A valóságban a 98 %-os alkalmazási kör is túl optimistának bizonyulhat, mivel a kizárólag a vámokról folyó tárgyalások keretében az EU-nak és az Egyesült Államoknak kevésbé lenne módja olyan kompromisszumos megoldásokat kialakítani, amelyek az összes pillért, azaz a szolgáltatások és az uniós érdekek szempontjából különösen fontos (az Egyesült Államok részéről pedig a legjelentősebb HU 4 HU

5 belföldi intézkedéseket igénylő) közbeszerzés területét is érintő engedményekre és előnyökre vonatkoznak. E feltételezések alapján a csak a vámokat érintő megállapodásnak köszönhetően 2027-re az uniós GDP az alapforgatókönyvhöz viszonyítva évente 0,10 %-kal nőne, ami a nemzeti jövedelem 15 milliárd EUR összegű növekedését jelenti. Figyelembe véve a szolgáltatások jelentőségét az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelemben (2011-ben ennek értéke 269 milliárd EUR volt), a csak a vámokat érintő szakpolitikai lehetőség mellett az ezekre irányuló lehetőséget is elemeztük. A csak a vámokat érintő megállapodáshoz hasonlóan a csak a szolgáltatásokat érintő megállapodás sem adna elég lehetőséget a kompromisszumokra, így a becslés visszafogott feltételezéseken alapul. Ezek szerint 2027-re az uniós GDP az alapforgatókönyvhöz viszonyítva évente 0,01 %-kal nőne, ami a nemzeti jövedelem 2,5 milliárd EUR összegű növekedését jelenti. A tárgyalások decemberi politikai lezárását követően a GPA részes felei március 30-án elfogadták a GPA módosított szövegét és a piacra jutásra vonatkozó további kötelezettségvállalásokat, ám ezek végrehajtására még nem került sor. Bár a GPA a WTO keretébe tartozik, az erről folyó tárgyalások valójában kétoldalú, csak a közbeszerzésre vonatkozó tárgyalások voltak. Az Egyesült Államok bővítette a központi szintű entitásaihoz való hozzáférést, egyes szövetségi ügynökségekre is kiterjesztve azt, ugyanakkor nem valósult meg az EU azon végső célja, hogy jelentős mértékben növekedjen a piacra jutás az amerikai szövetségi szint alatti kormányzati szinten. Mivel nem volt lehetséges az Egyesült Államok kötelezettségvállalásait alkalmazási területüket és mélységüket nézve fokozni, nem valószínű, hogy a csak a közbeszerzést érintő forgatókönyv alapján jelentős további piacra jutási lehetőségeket lehetne elérni olyan, nem közbeszerzési területekre vonatkozó esetleges kompromisszumok mérlegelése nélkül, amelyekhez az Egyesült Államoknak egyes államai vonatkozásában offenzív érdekei fűződhetnek az uniós piacon. Ebből következően a kizárólag a közbeszerzésről szóló megállapodás gazdasági hatása korlátozott. A gazdasági modellhez felhasznált adatok alapján az alapforgatókönyvhöz viszonyítva 2027-re az uniós GDP évente 0,02 %-kal nőne, az uniós nemzeti jövedelem 3,6 milliárd EUR összegű növekedését eredményezve. Amennyiben visszafogott feltételezésekből kiindulva vizsgáljuk az átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodás lehetőségét 20 %-os tovagyűrűző hatással számolva a GDP az alkalmazott modell szerint az alapforgatókönyvhöz képest 0,27%-kal növekedne (2027-re, éves alapon). A nemzeti jövedelem becsült növekedése az EU esetében 48 milliárd EUR-t tenne ki. A szabályozási költségek csökkenéséből származó előnyök nagyrészt a tisztán kétoldalú liberalizációból erednek. A tovagyűrűző hatások csupán csekély mértékben befolyásolják az eredményeket 5. Ha az ambiciózus forgatókönyvet nézzük, a modell előrejelzése szerint az EU esetében az alapforgatókönyvhöz képest 0,48 %-kal nőne a GDP. Az EU esetében a becsült növekedés a nemzeti jövedelem 86 milliárd EUR összeggel való növekedését teszi ki. Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a különböző szakpolitikai lehetőségek hatásáról. Az elemzett lehetőségek gazdasági hatásainak áttekintése Elemzett lehetőségek GDP (mennyiségi mutató), százalékos változás Nemzeti jövedelem, milliárd EUR Csak a vámokat érintő megállapodás 5 Az elvégzett érzékenységi elemzés szerint a feltételezett 10 %-os tovagyűrűző hatás a becslések alapján 0,25 %-os GDP-növekedéshez vezet HU 5 HU

6 Európai Unió 0,10 15,376 Csak a szolgáltatásokat érintő megállapodás Európai Unió 0,01 2,540 Csak a közbeszerzést érintő megállapodás Európai Unió Átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodás (visszafogott forgatókönyv) Európai Unió 0,27 48,385 Átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodás (ambiciózus forgatókönyv) Európai Unió 0,48 86,453 KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 6 Elemzést végeztünk az EU és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi akadályok csökkentésének lehetséges környezeti hatásáról. Az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás a globális szén-dioxid-kibocsátás változásában mérhető. Az alapforgatókönyv esetén várható elhanyagolható kereskedelmi hatások hasonlóképpen elhanyagolható hatást gyakorolnak a környezetre. A csak a vámokat, a csak a szolgáltatásokat vagy csak a közbeszerzést érintő megállapodások ésszerű feltételezések szerint korlátozott mértékű kedvezőtlen hatással lennének a környezetre. A harmadik országok termelésének csökkenése következtében a csak a vámokat érintő lehetőség a szén-dioxid-kibocsátás 0,02 %-os csökkenését eredményezi. Még a kereskedelmet leginkább serkentő lehetőség esetén is korlátozott a globális kibocsátásra gyakorolt hatás (11 millió tonna CO2, a jelenlegi éves mérték 0,07 %-a az alapforgatókönyvhöz képest, a legambiciózusabb forgatókönyv szerint). A főbb változások a gazdasági növekedésre való tekintettel az Egyesült Államokban (3,9 millió tonna) és az EUban (3,6 millió tonna), illetve a beszerzés növekedéséből adódóan Kínában (4,3 millió tonna) várhatóak. A világ egyéb részein növekedne vagy csökkenne a kibocsátás, ám itt korlátozott hatásokról van szó. A természeti erőforrások felhasználása intenzitásának az ágazati input-output kapcsolatokon alapuló becslése szerint az intenzitás várhatóan csak minimális mértékben (0,01 %) növekszik 7. TÁRSADALMI HATÁS Az egyes területekre irányuló külön megállapodások korlátozott vagy elhanyagolható gazdasági hatásával összhangban a kizárólag a vámokat érintő megállapodás várhatóan kedvező hatással lenne a szakképzett és a szakképzetlen munkavállalók bérére az EU-ban, ám 6 7 Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a WTO szabályaival összhangban az EU kereskedelmi megállapodásaiba rendszerint belefoglal a környezetvédelemre és közegészségügyre vonatkozó olyan általános kivételeket, amelyek jogszerűen felülírhatják a kereskedelmi kötelezettségeket. Az EU és az Egyesült Államok tehát e kérdések tekintetében megőrzi szakpolitikai mozgásterét. Az alkalmazott modellben a természeti erőforrások felhasználásának intenzitása a különböző ágazatok közötti input-output kapcsolatoktól függ, valamint attól, hogy ezek milyen mértékű változásokat idéznek elő a mezőgazdasági, az erdészeti és a halászati ágazat méretének tekintetében. A mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazat bővülése a természeti erőforrások intenzívebb felhasználásához vezet, az említett ágazatok visszaesése pedig csökkenti a természeti erőforrások felhasználásának intenzitását. HU 6 HU

7 ez a hatás jóval kisebb lenne annál, mint ami az átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodástól várható (0,12 %, míg az átfogó lehetőség esetében 0,30 % és 0,50 %). Hasonlóképpen, a kizárólag a szolgáltatásokról vagy kizárólag a közbeszerzésről szóló megállapodás amennyiben más területeken való megállapodás nem kapcsolódna ezekhez is csak elhanyagolható előnyöket eredményeznének a bérek tekintetében. Az átfogó forgatókönyv értelmében az EU élvezhetné a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók bérnövekedésének előnyeit. A szakképzetlen munkavállalók bérének növekedése az alapforgatókönyvhöz képest az EU-ban várhatólag 0,30 % (visszafogott forgatókönyv) és 0,51 % (ambiciózus forgatókönyv) között lenne. A szakképzett munkavállalók bérének növekedése az alapforgatókönyvhöz képest az EU-ban várhatólag 0,29% (visszafogott forgatókönyv) és 0,50% (ambiciózus forgatókönyv) között lenne. A szakképzett és a szakképzetlen munkavállalókat érintő várható előnyök tehát igen hasonlóak, ám érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a közkeletű vélekedéssel ellentétben a szakképzetlen munkavállalók jövedelmét is kedvezően érintenék a magasabb bérek 8. AZ AJÁNLOTT SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉG Egyértelműen amellett szólnak az érvek, hogy az EU ambiciózus és átfogó kereskedelmi és beruházási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat. A hatásvizsgálati jelentés elemzése szerint és a különböző szakértői tanulmányokkal összhangban 9 a gazdasági előnyök nagy része a nem vámjellegű intézkedések csökkentésétől várható. A nem vámjellegű intézkedések nagyobb mértékű csökkentése serkenti a gazdasági növekedést, és ezáltal jelentősebb jóléti előnyöket eredményez, továbbá több üzleti és foglalkoztatási lehetőséget teremt, többek között a kkv-k számára is. Ennek megfelelően az ambiciózus forgatókönyv jobb teljesítményt nyújt az eredményesség, hatékonyság és következetesség kritériumai alapján, és jelentősebb előnyökkel jár az adminisztratív terhek csökkentése tekintetében. Amennyiben ambiciózus kereskedelmi és beruházási megállapodás jön létre az EU és az Egyesült Államok között, a világ valamennyi régiójában jóléti előnyök jelentkeznének a nemzeti jövedelem növekedése tekintetében. Amennyiben e globális jóléti előnyöket környezetbarát célok elérésére használják fel, könnyen ellensúlyozhatóak a környezetet érintő esetleges korlátozott negatív hatások. Bár nyilvánvaló, hogy a kereskedelmi akadályok kétoldalú alapon történő megszüntetése egyes országok és régiók számára relatív gazdasági értelemben több előnnyel jár, az EU és az Egyesült Államok közötti ambiciózus kereskedelmi és beruházási megállapodás az egész világ jövedelmét várhatóan 238 milliárd EUR-val növeli, amelyből 86 milliárd EUR várhatóan harmadik országokban jelentkezik majd. E kezdeményezésről megalapozottan állítható, hogy jelentősen támogatja a világgazdaságot. *** 8 9 Ennek magyarázatául a fizikai termelési tevékenységeket végző ágazatok erőteljes teljesítménynövekedése, pl. az Unió esetében a gépjárműipar erőteljes növekedése és az Egyesült Államok esetében az egyéb gépek gyártásának erőteljes növekedése szolgál. Ecorys 2009., CEPR HU 7 HU