Az akciós kamatoknak esnek áldozatul az alapok Portfolio.hu 2012. február 6. 11:25 Az abszolút hozamra törekvő, hedge fund típusú alapokon kívül az összes alapkategória tőkekivonást könyvelhetett el 2011-ben, a pénzpiaci alapokból például 100 milliárd forintot vontak ki a befektetők. A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők szerint a 2012-es évben nyugodtabb vizekre evezhetünk, azonban több ok miatt is csak lassú tőkebeáramlás indulhat meg. Az egyik ok, hogy a betéti kamatok meglehetősen magasak, a lakosság pedig, ha alapot vásárol, akkor a visszatekintő hozamokat nézi. A másik érv, hogy a befektetési alapok még mindig nem tudtak olyan pozíciót kiharcolni, ami a befektetők nagyobb tömegeit megmozgatná. Végül, de nem utolsó sorban ott van a lakosság megtakarítási helyzete is, ami a gazdasági környezet miatt nem túl fényes. Meglehetősen nehéz éven van túl a hazai befektetési alapszektor, sok tekintetben vízválasztó volt 2011, hiszen a magán-nyugdíjpénztárak kiesésével egy teljesen új korszak indul el, amelyben a lakossági ügyfeleknek sokkal nagyobb jelentősük lesz. Az alapkezelési szektor tavalyi éve rosszul sikerült, a lakosság által kedvelt alapkategóriák (pénzpiaci, tőke- vagy hozamvédett, kötvény, ingatlan, származtatott) szinte kivétel nélkül tőkekiáramlást mutattak, például a pénzpiaci alapokból 100 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek. Ennek kapcsán annak jártunk utána a szektorban, hogy mit gondolnak a meghatározó szereplők, milyen jövő vár a befektetési alappiacra 2012-ben? A banki alapkezelők nem számítanak túl sok jóra A hazai alapkezelési szektorban meghatározó súlyt képviselnek a bankok, szerepük annyiban is speciális, hiszen sok esetben versengő termékeket értékesít a fiókhálózat, például a betétek és a magyar piacon abszolút elsőnek számító pénzpiaci alapok tipikusan ilyen konstrukciók. A befektetési alapokon belül a pénzpiaci alapok dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a lakosság 2100 milliárd forintos állományt tart befektetési alapokban, ebből a pénzpiaci alapok 1000 milliárd forinttal részesednek. Az alapkezelők helyzete ennek megfelelően nagyon sokban függ attól, hogy a bankok milyen betétgyűjtési politikát folytatnak és a betéti kamatok oldalán meddig mennek el. A statisztikák is bizonyítják, hogy nagyon erős a betétek kiszorítási hatása, ha a betéti kamatok egy bizonyos magasságba emelkednek. Nagyon erős korreláció volt megfigyelhető a betétek állományának alakulása és a betéti kamatok között. Amikor a kamatok felfelé mentek, akkor jellemzően az emberek a betétek felé fordultak el, míg ellenkező esetben vica versa.
A bankszektorban jelenleg a tőkeáttétel csökkentése zajlik, több szereplő is abban érdekelt, hogy a hitel/betét mutatóját csökkentse, amit úgy tehet meg, hogy hitelezési oldalon megszorít, miközben a betéti oldalon forrásokat gyűjt. Azért is van forráséhsége a bankoknak, hiszen a devizahitelezés Magyarországon leállt, a forint hitelezéshez pedig forint forrás kell a bankoknak. A jegybanki kamatemelés igaz megállt, a 7 százalékos alapkamat és a 8-9 százalék körüli akciós betéti kamatok viszont oda vezetnek, hogy az emberek az alapok helyett inkább betétekbe helyezik át a pénzüket. A Budapest Alapkezelő vezérigazgatója, Fatér Gyula szerint a végtörlesztés negatív hatása a bankoknál és a befektetési alappiacon várhatóan januárban is jelentkezni fog, hiszen a végtörlesztési igény után két hónap áll rendelkezésre a tényleges végtörlesztésre, ami a megtakarítási oldalon tőkekivonásként jelentkezi. Ezt követően lehet csak arra számítani, hogy elindul a folyamos, de lassú ütemű tőkebeáramlás az alapszektorban, miközben a bankok vélhetően a friss megtakarításoknál nagyobb szeletet tudnak kihasítani. Hasonló véleményen van Mesterházy György, az Erste Alapkezelő vezérigazgatója is, aki szerint 2012 első fele még hozhat enyhe tőkekiáramlást, a második félévben viszont van remény a lakossági érdeklődés mérsékelt felfutására az alapszektorban. Nagy szerepe lesz mindebben annak is, hogy a befektetési alapok esetében egyre kedvezőbbek lesznek a visszatekintő hozamok, és ha a gazdasági és befektetői környezet megnyugszik, akkor van esély arra, hogy az alapokba friss tőkebeáramlás érkezzen. Az alapkezelők egyöntetű véleménye szerint igaz a rendszeres megtakarítási programok szinte
mindenhol elérhetők, azonban a várakozásokhoz képest sokkal kisebb sikerrel jártak a lakossági ügyfeleknél. A közeljövőben pedig várhatóan nem tudnak majd jelentősebb volument generálni a piac teljes méretéhez képest. Több régiós országban is jelentős értékesítési csatornát jelentenek a rendszeres megtakarítási programok, hazánkban azonban ez nincs így. Egyesek azt mondják, hogy a probléma az, hogy a köztudatban az öngondoskodás nincs benne, igazán azok a konstrukciók tudnak működni, amelyekhez kötelezés társul, vagy adókedvezmény. Mások abban látják a fő problémát, hogy maga a lakosság nem képes megtakarítani, nagyon sokan vannak, akik havi szinten nem rendelkeznek több tízezer forintos megtakarítással, pedig ez elengedhetetlen lenne egy ilyen programnál. Végül, de nem utolsó sorban ott van az adórendszer is, ami most például egyes termékeket, például lakástakarék-pénztárakat kedvező helyzetbe hozza. Biztosítói oldalon sok az új lehetőség, de... Az alapkezelési szektor másik fő tulajdonosi oldalát a biztosítók adják, ahol sok tekintetben hasonló tendenciákat lehet látni, mint a banki alapkezelőknél. Az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója, Kadocsa Péter szerint igaz a biztosítók más értékesítési csatornákon érik el az ügyfeleket, mint a bankok, azonban a szektorban látható megtakarítás oldali kihívások mind a banki hálózatot, mint a biztosítói ügynöki hálózatot negatívan érintették. Az egykulcsos szja bevezetésétől mindenki nagyon sokat várt 2011-ben, azonban az élet úgy hozta, hogy a várakozásoktól jócskán elmaradt az adócsökkentés pozitív hatása. 2011 első felében a gyenge forint a törlesztő-részlet emelkedésen keresztül csökkentette a megtakarításokat, miközben az év második felében a végtörlesztés és az ország gazdaságpolitikájában megingó bizalom járt tőkekiáramlással. A negatív tendencia 2012 elejére is átragadt, azonban a legfrissebb statisztikák már arra utalnak, hogy a turbulens időszaknak vége, bár még mindig nem indult meg az erőteljes tőkebeáramlás, és erre rövidtávon nem is lehet számítani - tette hozzá Kadocsa Péter.
A biztosítók lakossági oldalon sok esetben a legmagasabb szegmensre fókuszálnak. A szereplők a privátbanki ügyfelek többségét elérik, ez a terület viszont az elmúlt időszak inkább a tőkekivonásról szólt. Hallottunk olyan információt, miszerint volt olyan alapkezelő, amelynél az egyik forgalmazó esetében néhány hónap alatt az állomány harmada kivonásra került. Persze vannak pozitív példák, hiszen az abszolút hozamra törekvő, hedge fund típusú alapok népszerűek a privátbanki ügyfelek körében, ez az egyetlen alapkategória, ami igazán megy a szektorban, ha értékesítésről van szó. A biztosítók azonban próbálnak nyitni a privátbankinál alacsonyabb jövedelmű lakossági szegmensek felé is, erre azért is van lehetőségük, hiszen 2011 óta az ügynökök befektetési alapot is értékesíthetnek. Sokan ebben látják a jövőt, azonban nagyon nehéz az unit-linked termékek mellett egy befektetési alapot az értékesítési csatornába betenni, hogy az a lakosság számára is megfizethető legyen és az ügynökök is az energiájukat erre fordítsák. Azért is érdemes viszont ezzel próbálkozni, mivel egy idő után ki kell jönnie az egykulcsos adó és a végtörlesztés pozitív hatásainak, arról nem is beszélve, hogy a rendszeres megtakarítások iránti igény emelkedett az utóbbi időben. Ezen felül a lakossági elérést könnyíti, hogy az alapkezelők az új törvények szerint már saját ügyfélszámlákat is kezelhetnek. Összességében azonban az a benyomásunk, hogy ilyen kamatszintek mellett, és a lakosság általános jövedelmi viszonyait látva nem lehet a befektetési alappiacon nagy felfutásra számítani 2012-ben, inkább egy lassú tőkebeáramlás indulhat meg a szűk 2011 esztendő után. A banki alapkezelői oldal is ezt erősítette meg, amíg ilyen magas reálhozamokat lehet elérni a lekötött betétekkel, addig nem nagyon lehet a befektetési alap igazán versengő termék. A rendszeres
megtakarítási programok sem hozhatnak igazán áttörést 2012-ben, hiszen a fő probléma az, hogy a társadalom kettészakadt, van egy széles réteg, akik nem nagyon tudnak megtakarítani, miközben van egy szűk réteg, akik igen.