Alapozó gazdaságtan nappali Minimum fogalmak 1. A szakmapolitikák fogalma, célja, eszközei és mutatószámai (mérhetősége) egy-két példán keresztül. Szakmapolitika: Az Európai Unió tevékenységét (politikáit) alapelvekre és központi értékekre felépítve, az érdekeket hangsúlyozva ismerteti, ezek mentén mutatja be, hogy egy adott politika területén mit miért tesz, mi mire irányul. Szakpolitika Jól definiált céljai van Pénzügyi eszközök kerülnek hozzárendelésre Politikai döntéseket igényel Szakmapolitikák célja, eszközei, mutatószáma (lásd első előadás, kis elődás): - Gazdaságpolitika gazdasági növekedés - Foglalkoztatáspolitika - Szociálpolitika - Oktatáspolitika - Egészség(ügy)politika - Infrastruktúrapolitika - Agrár-és vidékfejlesztési politika HORIZONTÁLIS ELVEK: esélyegyenlőségi politika, környezeti fenntarthatósági politika 2. A gazdaságpolitika fogalma. A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. 3. Gazdaságpolitika irányzatai és azok jellemzése. 1. JÓLÉTI ÁLLAM - a gazdaságpolitika allokációs és disztribúciós funkciói túlmutatnak a piaci hibák korrekcióján. (Svédország) 2. NEOLIBERALIZMUS - minimális állami beavatkozás, a legfőbb szabályozó a piac. 3. SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG (ordoliberalizmus) - az állam szerepe a piaci keretfeltételek megteremtése és a piaci hibák korrigálása. Ismérv Jóléti állam Neoliberalizmus Szociális piacgazdaság A versenyről Szükséges Abszolutizálja Igenli rossznak tartja A gazdaságpolitikai A telj.foglalk.-hoz A piac szerepének A pénz értékáll. célokról költségvetési eszk. maximalizálása Biztosítása A szociális hálóról Univerzális Csak rászorultsági Szelektív, a mindenkire szelektivitás másodlagos alapon, olykor kegyként rászorult is tegyen jobb helyzetéért Az állam szerepéről Redisztribúció, allokáció egyenlőtlenség kiegyenlítésére Kívül a mikrogazdasági folyamatokon, minimalizálás Krízis esetén átmenetileg redisztribúció 1
4. A gazdálkodás folyamatának ábrája és annak értelmezése. 5. Szükségletek fogalma, fajtái. Az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti belső igény. Maslow-féle szükséglethierarchia. Gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: javak Gazdasági szükségletek kielégítésének mozzanata: fogyasztás 6. A termék fogalma és jellemzői. TERMÉKEK (áru és/vagy szolgáltatás) - ÁRU - SZOLGÁLTATÁSOK az anyagi jellegű és a nem anyagi jellegű szolgáltatások részletesebben az eladáson 7. A szűkösség fogalma és következményei. Az erőforrások és a javak olyan mennyiségi és minőségi állapota, amikor azok a társadalom, a gazdasági igényeihez nem elegendőek, ugyanakkor még lehetőséget kínálnak annak eldöntésére, hogy mit és hogyan termeljenek, illetve fogyasszanak. A szűkösségnek következményei: A termelési tényezők, javak nem ingyenesen állnak rendelkezésre, használatukért ellenszolgáltatást kell nyújtani. A felmerülő igények, szükségletek egy része kielégítetlen marad. A felhasználásért verseny alakul ki. Az igények, szükségletek kielégítése valamilyen elosztási módszer létét, alkalmazását igényli, amelyet a társadalomnak ki kell alakítania. 8. Termelési tényezők és jellemezőik. 1. Munka, mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi, fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. Ellenértéke a munkabér. 2
2. Természeti tényezők a földterület, erdők, vizek, bányakincsek stb., melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. Ára bérleti formában való felhasználás esetén a bérleti díj. 3. Tőke javak a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek stb. (együttesen reál javak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz és értékpapír. Ellenértéke a kamat. 4. A vállalkozói szolgáltatás, mint termelési tényező az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységeit, illetve készségeit jelöli. Ára a profit. 9. A gazdálkodás fogalma. a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználása, melynek eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki. A gazdálkodás választások és döntések sorozatából áll. Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon) megszerzése, más dolgok feláldozásával jár. 10. A közgazdaságtan fogalma és kérdései. Fogalma: a szűkösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya, az embereknek, embercsoportoknak a gazdasági folyamatban vagyis a termelésben, az elosztásban, a cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival foglalkozik. Kérdései: MIT termeljenek? HOGYAN termeljenek? KINEK termeljenek? Az alapkérdésekre adható válasz függ: az adott gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrájától, a gazdaság működésének mechanizmusától, koordinációs rendszerétől. 11. A gazdálkodás működését befolyásoló tényezők. 1. Tulajdonviszonyok és koordinációs mechanizmusok 2. A piac mint a gazdaság működésének fő közege 3. Az állam gazdasági szerepe 12. A munkamegosztás fogalma és fajtái. Munkamegosztás esetén a termelők a feladat részeit elkülönítve végzik el. Természetes munkamegosztás: A tevékenységek nemek, kor, fizikai vagy egyéb adottságok alapján különülnek el. Technikai munkamegosztás: a munkafolyamatok elkülönítése a társadalom anyagi-technikai szintjei alapján. A specializáció meghatározza az egyes emberek és embercsoportok társadalmi helyét a gazdaságban, azaz beszélhetünk a munkamegosztás társadalmi vetületéről. 3
13. A gazdaságpolitika szereplői (aktorok) fogalma és szereplői. Fogalma: A gazdaság minden olyan alanya, aki/amely a megvalósítandó célok, illetve az ezek érdekében bevetett gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol, vagy megkísérli azt. A szereplők lehetnek: elsődleges vagy közvetlen aktorok és másodlagos vagy közvetett aktorok. Elsődleges aktorok: Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik a választók akaratának megfelelően működésük ezért legitim. Belföldiek: állam, parlament, kormány, központi közigazgatási szervek, központi bank Külföldiek: nemzetek feletti intézmények, nemzetközi intézmények, nemzetközi szerződések Másodlagos aktorok: Szövetségek: pártok, tényleges szövetségek, közjogi jellegűek, magánjogi jellegűek, lobbik Tanácsadók: tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok 14. A piacfogalma, a piaci verseny leírása (10 pont): Valamely áru vagy szolgáltatás adásvételének színtere. Típusai: fogyasztási cikkek és termelési tényezők piaca. Piaci verseny két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége. olcsó és jó minőségű javak előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit. a vállalat fennmaradásának, létének feltétele a versenyben való helytállás. 15. A vállalkozások (üzleti szervezetek) fogalma, célja, nyilvántartása, főbb adatai. Üzleti szervezetek: a termelés szervezeti alapegységei. Üzleti szervezetek legfontosabb jellemzői: gazdasági tevékenységet végeznek, az önállóság, a gazdaság egyéb szereplőitől való gazdasági elkülönültség, a profitorientáltság, profitérdekeltség, a kockázatvállalás és viselés, eredményességét a piac minősíti, korszerű formái a vállalatok. Fő céljuk: a piaci versenyben való eredményes részvétel, a profitcél elérése. Adataik: Statisztikai szám: 17 számjegyű, Adószám: pl. 12345678-1-05, Gazdálkodási forma kód: KSH 13-15. számjegye, TEÁOR: 4 számjegy Minősítési kód 16. Piaci (gazdasági) szereplők fogalma és azok jellemzői. Fogalma: azok a személyek, szervezetek és csoportok, akik (amelyek) termelési vagy fogyasztási tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. vállalkozások háztartások állam nem profitérdekelt gazdasági egységek (nonprofit szervezetek) 4
17. A szervezet eredményességének meghatározói- McKinsey 7 S modellje. Hard - kemény tényezők: struktúra, stratégia, rendszerek Soft - lágy tényezők: a vezetés stílusa, a munkaerő, a képességek és az értékek. Struktúra Stratégia Rendszerek Közös értékek Képességek, szakértelem Stílus Munkaerő 18. A gazdasági döntés. az alternatív cselekvési lehetőségek megléte. a gazdasági rendszerben a döntéshozó akaratától függően változások valósíthatók meg, és ezeknek a változásoknak a megvalósítására irányuló cselekvéssel a gazdasági rendszer teljesítménye (gazdasági eredménye) befolyásolható. A lehetséges cselekvési változatok közül azt kell választani, amelyik a gazdasági eredményt a legnagyobb mértékben növelheti. A beavatkozásoknak negatív hatásaik is lehetnek, ezért minden egyes cselekvési változatnál meg kell határozni azt a gazdasági előnyt és gazdasági áldozatot, amely az adott cselekvési változat megvalósítása esetén kialakulhat. A gazdasági tevékenységek részfolyamataira vagy egyes eredményt befolyásoló paramétereire vonatkozó döntéseknél a gazdasági előny a termelési érték (TÉ), a gazdasági áldozat pedig a termelési költség (TK) növekedésével mérhető. A döntéseknél mindig csak a döntést megelőző állapothoz viszonyított változásokat kell figyelembe venni. 19. Gazdálkodás és gazdaságosság értelmezése. A gazdálkodás eredményességére utal a gazdaságosság és a gazdasági hatékonyság. A gazdálkodás eredményességét kifejezi: Hatékonysági mutató, amely megmutatja, hogy egységnyi ráfordítással mekkora hozam érhető el: Hozam/ráfordítás Igényességi együttható, amely megmutatja, hogy egységnyi hozam mekkora ráfordítást igényel: ráfordítás/hozam. 20. Pénz kialakulása Í(előadás, történelem), funkciói, bankrendszer. A pénz funkció ármérce vagy elszámolás egység funkció: az egyes termékek árát pénzben fejezik ki. forgalmi eszköz vagy csereeszköz funkció: a pénz az áruk cseréjét közvetíti, lebonyolítja. 5
fizetési eszköz funkció: az áru- és pénzmozgások időben elválnak, illetve a pénz az áru mozgásától független mozgást végez. A felhalmozási eszköz vagy értékőrző funkció: a pénz vagyonelemként későbbi vásárlásokra őrizhető meg, azaz alkalmas a vagyontartásra. a világpénz funkció: betöltésére csak néhány konvertibilis valuta alkalmas, a pénz nemzetközi fizetőeszközként szerepel. a kulcsvaluta funkció: alapul szolgál bármely más valuta paritásának kifejezésére. Tartalékvaluta funkció: olyan valutáról van szó, amelyben jegybankok a tartalékaik tekintélyes részét tartják. Pénz- és bankrendszerek: Aranypénzrendszer: a pénzrendszer aranyon alapul, vagy az áruért magát az aranypénzt adják cserébe, vagy a forgalomba pénzhelyettesítők kerülnek, de ezek bármikor átválthatók fix árfolyamú aranyra. A modern pénzrendszer: hitelpénzrendszerben a pénzek hitelművelettel jönnek létre. A bank olyan üzleti vállalkozás, amely elsősorban betétügylettel és pénzforgalmi szolgáltatásokkal foglalkozik. A pénzforgalmi szolgáltatás a bankszámla vezetésével kapcsolatos műveleteket foglalja magában. A pénz nyeresége döntően két forrásból származik. Egyrészt a kifizetett és felszámított kamatok különbözetéből (kamatjövedelem), másrészt a különböző szolgáltatások elvégzéséért beszedett jutalékokból. Egyszintű, kétszíntű és háromszintű bankrendszer (előadás, ki elődás!!!) 21. Monetáris politika fogalma, két alaptípusa. Fogalma: a pénz mennyiségének, valamint a pénz belső és külső árának szabályozását jelenti. A pénz belső árát a kamatláb, a külső árát az árfolyam segítségével módosítják. Célja az árszínvonal stabilitásának megőrzése (részlegesen önálló ágai a kamatpolitika és az árfolyam politika.) A monetáris politikának két alaptípusa van. A korlátozó (restrikciós) szabályozás célja a pénz mennyiségének visszafogása, csökkentése vagy a pénzpiaci kamatláb növelése (valutafelértékelés). Ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak, ha az inflációt szeretnék csökkenteni, illetve ha a túlfűtött keresletet szeretnék mérsékelni. Az ösztönző (expanziós) szabályozás a pénz mennyiségének növelését, vagy a pénzpiacon meglévő kamatláb csökkentését tűzi ki céljául (valutaértékelés). Ezeket az eszközöket akkor alkalmazza a jegybank, ha a gazdaság szempontjából az összkeresletet elégtelennek ítéli meg és növelni kívánja ezt. Alaptípusai: A korlátozó (restrikciós) szabályozás: célja a pénz mennyiségének visszafogása, csökkentése vagy a pénzpiaci kamatláb növelése (valutafelértékelés). Ehhez az eszközhöz akkor nyúlnak, ha az inflációt szeretnék csökkenteni, illetve ha a túlfűtött keresletet akarják mérsékelni. Az ösztönző (expanziós) szabályozás: a pénz mennyiségének növelését, vagy a pénzpiacon meglévő kamatláb csökkentését tűzi ki céljául (valutaértékelés). Akkor alkalmazza a jegybank, ha a gazdaság szempontjából az össz-keresletet elégtelennek ítéli meg és növelni kívánja azt. 6
22. Az államháztartás fogalma, meghatározó makrogazdasági tényezők. Az állam a nemzetgazdaság szereplői között kiemelkedő feladattal, képességgel bír. A jövedelemtulajdonosok zárt rendszert alkotnak, elmozdulni egymás javára, vagy kárára tudnak, hiszen az elosztható jövedelem véges. Az államháztartás közgazdasági definíciója: közfeladatokat ellátó és finanszírozó gazdálkodási rendszer. Az államháztartást meghatározó főbb makrogazdasági tényezők: Gazdasági növekedés: ez a gazdaság hosszú távú fejlődését jelenti. Megítélésénél egyrészt a gazdasági teljesítőképesség, másrészt a bruttó hazai termék változásának mértéke a meghatározó. A bruttó hazai termék (GDP Gross Diomestic Product) a végső felhasználásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. Az államháztartás szempontjából az a legfontosabb, hogy a GDP milyen mértékben mozdul el az előző évhez képest. Infláció: A pénz elértéktelenedését (drágulás) leegyszerűsítve a fogyasztói árindexszel (inflációval) mérjük. Az antiinflációs politikától függnek a tervezett béremelések, az államháztartás bérköltség igénye, valamint a termelők áremelési törekvései. Fizetési mérleg: külgazdasági egyensúly. Ha kiegyensúlyozott, az kedvező az államháztartásnak. A túlzott államháztartási hiány azzal a veszéllyel jár, hogy emelkedik a folyó fizetési mérleg hiánya. Jövedelemcentralizáció, újraelosztás, hiány: a közfeladatok ellátásához szükség van bizonyos mennyiségű jövedelemre. Ezt a jövedelmet a nemzetgazdaság szereplőitől szerzi meg, elsősorban a fizetési kötelezettségen alapuló közhatalmi bevételek formájában. Az elvont jövedelmek összértékét nevezzük jövedelemcentralizációnak. A befolyt jövedelmeket az állami feladatellátás finanszírozására használják fel. Ezt nevezzük a jövedelmek újraelosztásának. Az állam általában többet oszt újra, mint amennyi jövedelmet centralizál. A két összeg közötti különbség a költségvetési hiány. (EU követelmény 3 % alatt tartanikiselőadás). GFS egyenleg (Government Finance Statistics) a folyó bevételek és folyó kiadások viszonyát mutatja. Az államháztartás és alrendszereinek pozícióját GFS szemléletben értékelik. Az elsődleges egyenleg számítása mutatja meg, hogy az adott év államháztartási gazdálkodása növelte-e az állam eladósodottságát, vagy sem. Államadósság: Az államháztartás korábbiakban felhalmozott tartozásai. Az államadósság csak az államháztartás hiányának mértéke szerint nőhet. 7