TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2"

Mátyás Csonka
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM A nemzeti számlarendszer része Az ágazatok közötti kapcsolatokat, a termékmozgásokat bemutató elszámolási alrendszer Közgazdasági és matematikai modell Feladata: Statisztikai elemzési célok végrehajtása Modellezési rendeltetése van ÁKM 2 ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 A nemzeti számlák rendszerében fontos ellenőrző szerepet tölt be. Egymással kombinatív összefüggésben ábrázolja az összgazdasági termelési folyamatot a felhasználási folyamatokkal (2 dimenziós kombinációs táblák sorozata). A termelés és a felhasználás adatai jelennek meg különböző összefüggésekben. (ÁKM= inputoutput táblák) A nemzeti számlarendszer számláira támaszkodik + ágazati statisztikák, vállalati mérlegbeszámolók. A kibocsátás (output) keletkezéséről és a felhasználásról számol el. Sorai: a lehetőleg homogén szektorokat magukban foglaló csoportokban a termelés elosztását részletezik, az azokat felhasználó szektorok szerint jelenítik meg. 1

Statisztikai elemzési célok végrehajtása Modellezési rendeltetése van ÁKM 2 ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 A nemzeti számlák rendszerében fontos ellenőrző szerepet tölt be.

2 ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 2 ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 3 Oszlopaiban az egyes gazdasági szektorok felhasználása szerepel, azok eredete szerint csoportosítva. Fontos, hogy a kibocsátó és a felhasználó szektorok azonos kört öleljenek fel. Alapvető feladata (célja): annak megállapítása, hogy egy szektor egységnyi termeléséhez milyen mértékben használ fel anyagokat, alkatrészeket, szolgáltatásokat a többi szektor termeléséből. A magyar gyakorlatban alkalmaznak erősen összevont (nemzetgazdasági ágakat tartalmazó) mérlegeket, Ezek mellett, a részletes elemzés érdekében 4-5 évenként összeállítanak 100 szektorra bontottakat is. AZ ÁKM TÍPUSAI 1 AZ ÁKM TÍPUSAI 2 I. Szervezeti és tevékenységi szemléletben összeállított mérleg. A szervezeti elven készülő mérlegek a tényleges, bár a homogenitás követelményének kevésbé megfelelő ágazatközi kapcsolatokat mutatják. A tevékenységi szemléletű mérlegek a tiszta technológiai kapcsolatokat mutatják be. II. Az import kezelésétől függően: C típusú mátrix: A termelés sorai a belső mátrixban külön tartalmazhatják a hazai és külön az importált tevékenységeket. B típusú mátrix: a sorok csak a hazai előállítású termékeket és tevékenységeket részletezik. Egyetlen összevont sorban szerepel az import elosztása, függetlenül az importált termékek ágazati hovatartozásától. A típusú mátrix: nem különbözteti meg a hazai előállítású termékeket az importáltaktól. (legösszevontabb) AZ ÁKM FELÉPÍTÉSE Követelmény: illeszkedjen a nemzetközileg elfogadott nómenklatúrákhoz. Általános sémája: Belső négyzet Alapmátrix Alsó szárny A hozzáadott érték tételei Oldalszárny A végső felhasználás mátrixa AZ ÁKM ALKALMAZÁSA A GAZDASÁGI ELEMZÉSBEN Sokirányú Rendező szerepet tölt be a számlák között Alkalmas részletes ágazati számlák és mérlegek készítésére és elemzésére Számítások végzése: pl. technikai koefficiensek (közvetlen ráfordítási együtthatók) 2

Alapvető feladata (célja): annak megállapítása, hogy egy szektor egységnyi termeléséhez milyen mértékben használ fel anyagokat, alkatrészeket, szolgáltatásokat a többi szektor termeléséből.

3 A NEMZETI VAGYON NEMZETI VAGYON Mindazon gazdasági erőforrások összessége, amellyel a társadalom egy adott időpontban rendelkezik, s amely erőforrások a termelési és fogyasztási szükségletek kielégítésének feltételét képezik. GAZDASÁGI ERŐFORRÁSOK NEMZETI VAGYON 2. Emberi munkával létrehozott és újra-előállítható erőforrások majdnem minden országban része a nemzeti vagyonnak eltérés: háztartások tartós fogyasztási cikkei (felhalmozás), szabadalmak természeti kincsek formájában rendelkezésre álló erőforrások része a nemzeti vagyonnak értékelése nehéz (ENSZ ajánlás: becslésekkel) munkaerő, a benne felhalmozott ismeretekkel és tapasztalatokkal ENSZ ajánlás szerint nem része a nemzeti vagyonnak Hazai gyakorlatban a háztartások tartós fogyasztási cikkeit is számba veszik nemzet vagyona = természetes és jogi személyek vagyonának összessége (tulajdonlás) számbavétel lehetséges módja: tulajdonosok vagyonának összege korrigálva a külföldi tartozások és követelések különbségével. ESZKÖZÖK-FORRÁSOK NEMZETI VAGYON MÉRLEGE Eszközök: Reáleszközök Pénzügyi eszközök Források: Saját vagyon (arany és deviza-tartalék is benne van) Pénzügyi tartozások (a belföldi hitelkapcsolatok nem befolyásolják a nemzeti vagyont, kiegyenlítődnek, csak a külföldi tartozás-követelés egyenlegének van hatása) + Szellemi erőforrások (humán erőforrások, kulturális kincsek) Eszközök Források 1. Reáleszközök III. Tiszta vagyon (nemzett vagyon) 1. Újratermelhető eszközök 1. Saját vagyon a.) Felhalmozott eszközök a.) Vállalkozói vagyon b.) Háztartási eszközök b.) Szociális és közületi vagyon 2. Természeti erőforrások c.) Személyi vagyon a.) Természeti kincsek 2. Természeti erőforrások eszmei értéke b.) Környezeti tényezők a.) Temtészeti kincsek b.) Környezeti tényezők II. Pénzeszközök IV. Tartozások 1. Érdekeltségek (kihelyezett 1. Érdekeltségek (átvett források) eszközök) 2. Pénz és kihelyezett hitelek 2. Hiteltartozások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN FORRÁSOK ÖSSZESEN 3

Emberi munkával létrehozott és újra-előállítható erőforrások majdnem minden országban része a nemzeti vagyonnak eltérés: háztartások tartós fogyasztási cikkei (felhalmozás), szabadalmak természeti

4 NEMZETI VAGYON 3. Egy ország gazdasági potenciálját alapvetően meghatározza a rendelkezésre álló vagyon (a gazdasági erőforrások összessége újra előállítható erőforrások, természeti kincsek, humán erőforrás) A gazdaság statisztika a nemzeti vagyon időponti értékét csoportosítja: a vagyoni javak jellege, és azok rendeltetése szerint. TŐZSDEINDEX TŐZSDEINDEX TŐZSDEINDEX TARTALMA A tőzsdén jegyzett illetve forgalmazott részvények átlagos árfolyam változását jellemzik. A XIX. sz. vége óta feljegyzik a tőzsdei árfolyamokat, mérik a részvény árfolyamok alakulását, közzéteszik a tőzsdeindexet. Statisztikai szempontból: részvények reprezentatív kiválasztású mintájából (az indexkosár alapján) számított árindexek. kvázi koncentrált mintavétel a nagyobb tőkeértéket képviselő cégek értékpapírjai tőkeérték: részvény darabszáma * részvény ára a mintába került részvények árfolyamváltozását kifejező egyedi árindexek súlyozott átlaga bizonyos tőzsdeindexeknél az osztalékfizetés hatásával is korrigálják súly: tőkeérték további megkötés lehet pl. a súlyarány maximálása pl. BÉT-en a MOL bevezetésekor 15% TŐZSDEINDEX ÉRTELMEZÉSE DOW-JONES INDEX A tőzsdén forgalmazott értékpapírok árai hogyan változtak átlagosan a bázis időponthoz (BUX: ) viszonyítva Az indexkosárban lévő részvények átlagosan mekkora hozamot eredményeztek a bázis időponthoz képest Legismertebb, legrégibb, 1884 óta készítik 1897 óta naponta közzéteszik Eredetileg 12, majd 20, jelenleg 30 vezető amerikai iparvállalat részvényei Átlagosan 65 részvény piaci árának alakulását mutatja 30 ipari 20 közlekedési 15 közszolgáltatási 4

gazdaság statisztika a nemzeti vagyon időponti értékét csoportosítja: a vagyoni javak jellege, és azok rendeltetése szerint.

5 BUX INDEX 1. BUX INDEX 2. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe Osztalékfizetés figyelembe vevő, teljes hozam index Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex Bázis érték: január 2-án pont áprilistól folyamatosan számítják, öt másodpercenként publikálják A tőzsdén lévő részvények 15-20%-át felölelő, nagy forgalmú részvények átlagos árfolyamváltozását jellemző súlyozott árindex Jelenleg 13 részvény szerepel a kosárban Kosár felülvizsgálata évente kétszer, márciusban és szeptemberben történik Az új összetételű kosár életbe lépésének időpontja október 1. illetve április 1, vagy az ezeket követő első kereskedési nap. 5

részvényindex Bázis érték: 1991. január 2-án 1 000 pont 1997.

Hasonló dokumentumok

Tőkeköltség (Cost of Capital)

Vállalati pénzügyek 1 9. előadás A tőkeköltség szerepe Tőkeköltség (Cost of Capital) Tőkeköltség 1 2 A tőkeköltség értelmezése TŐKEKÖLTSÉG A finanszírozási források ára (költsége), A befektetők által elvárt