Felnőttkori személyis lyiségzavarok felosztása, sa, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP holder 1
Életvitel, veszélyeztetetts lyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélk lküliség, hajléktalans ktalanság Kriminális cselekmény elkövet vetése Alkohol és s drog dependencia Autodestruktív cselekmény elkövet vetés Gyerekekkel visszaélés Sürgősségi ellátás s igénye 2
Meghatároz rozás - DSM IV. Élménybeli Viselkedésbeli sbeli Érzelmi Viszonyulási si Alkalmazkodás Önmaga és s mások m tartós s zavar sok észlelésének 3
Előfordul fordulási gyakoriság Ambuláns betegek 30-50 50- %-a Fekvő betegek 15 %-a% a elsődleges PD Dramatikus PD gyakorisága ga nő, n társadalmi-civilizációs s szokások, sok, a sex és s agresszív v viselkedési si megnyilvánul nulások fellazulása előseg segíti a borderline patológia kialakulását, acting out letting out 4
Why Complicate Life? Missing somebody? Call Wanna meet up? Invite Wanna be understood? Explain Have questions? Ask Don t like something? Say it Like something? State it Want something? Ask for it Love someone? Tell it Nobody will know what s going in your Mind It s better to express rather than to Expect We just have one life 5
Koragyerekkori nevelés s gazdasági gi megtérüléséről Nagy-Britanni Britanniában 20 év v alatt 612 milliárd fontot lehetne megtakarítani tani azzal, hogy a gyerekeket minőségi nevelésben részesr szesítjük Edward Melhuish (EU konf. Ea) számítása sa szerint: drogfogyasztás, s, kriminalitás, eü-i kiadások összegét lehetne csökkenteni Közgazdászok felismerik, 6 ék. alatt rögzülnek a vis.struktúrák 6
Fogalom kialakulása Karakterneurózis: nem jól j azonosíthat tható tünetekben mutatkozik, átalakítja tja a karakter vonásait, viselkedésm smódját, egész kóros k szerveződést st hoz létre l (Laplanche( Laplanche, Pontalis) W. Reich 1928. Differenciál M. Klein,, R. Fairbairn: : tárgykapcsolat t elmélet let 1946-52 7
Friedman 1975. önálló kategóriak riaként említi a borderline szindrómát és s a nárcisztikus személyis lyiségzavart DSM III. 1982. Önálló tengelyen szerepelteti a személyis lyiségzavarokat, a tüneti t kép k p (I. tengely) mellett egyre inkább a személyis lyiség g struktúrájának (II. tengely) meghatároz rozása szüks kséges pszichológiai tudás s birtokában ban Journal of Personality Disorders 1987. 8
Etiológia gia, 0-3 év v közötti k pregenitális időszak pszichés s traumái i (szeparáci ció, fizikai,sex trauma, biogenetikus okok) M. Mahler Tárgykapcsolat elmélet: let: anya- gyerek kapcsolat jelentősége, traumatizáci ciója. A személyis lyiséget az internalizált lt külső tárgyak határozz rozzák k meg, míg g a társas t viszonyok a belső tárgyak kivetítései M. Klein,, O. Kernberg 9
Mahler fejlődési szakaszai Autisztikus Szimbiotikus Szeparáci ció-individuáció szakasza: én-határok stabilizálódnak szeparálódik az anyától mindenhatósági érzéséből l lead realitásérz rzéke fejlődik 10
Felosztás s a tüneti t kép k p szerint DSM A. Furcsák, különck ncök: schizoid, paranoid, schizotip B. Dramatikusok: hisztrionikus,, határeseti, nárcisztikus,, antiszociális C. Félősek, F a szorongók: elkerülő,, kényszeres, k dependens 11
Felosztás s az integrálts ltság g mértm rtéke szerint Magasan szervezett: jól j l alkalmazkodik, integrált én, szigorú felettes én Def.mech.:.: reakcióképz pzés, stabil kapcsolatok, érzelmi kapacitás, jój alkalmazkodás Hisztéri riás, kényszeres, k depresszív- mazoch.karakter Közepesen szervezett: szadisztikus én, paranoid,, hangulat labil Def.. hasítás, s, primitív v projekció, tagadás, racionalizálás, meg nem történtté tevés 12
Passzív-agressz agresszív, szado-mazochista mazochista, infantilis, közepes-nárcisztikus személyis lyiségek Alacsony szinten szervezett: Def.. Hasítás, s, projekció,, agresszív, self és s tárgykt rgyképzetek integrálatlanok, identitás s diffúzi zió Antiszociális, nárcisztikus,, impulzív, perverz, schizoid, paranoid személyis lyiség 13
Diagnózis, prognózis Kernberg 1975 strukturális szerveződés s sajátoss tosságait mérlegeli: m Identitás s integráci ciójának mértm rtéke Elhárító működések típusat Realitás s vizsgálatra való képesség Szorongást stűrés, s, impulzus kontroll, szublimáci ciós s képessk pesség 14
Diagnosztikai eszközök Direkt típust pusú: Strukturális interjú, önjellemző kérdőív Indirekt típust pusú: : projektív technikák: k: Rorschach,, PFT, Düss mesék, TAT: Ackerman 8 skálán értékeli a tartalmat: reprezentáns ns komplexitása, érzelmi minőségek, kapcsolatbeli emocionális bevonódás, értékek, morális standardek, társas összefüggések, agresszió kezelése, önértékelés, self koherencia, identitás egysége ge 15
Gyermekkori szem.zavar Minden életkorban az identitás és s a személyis lyiség g diagnosztizálhat lható,, a fejlődésmenet követhetk vethető Prevalencia 12-13 13 ék. tetőzik (46 ill.31 %) Változó és s nagyobb kihívást jelentő helyzetekben jelentkezik: új j baráts tságok kialakítása, intimitás, versenyhelyzet, kudarc - megaláztat ztatás s kockázata vizsgázás, s, csapatműködés, s, nyilvános nos szereplés, s, önállóság g kivívása 16
Kezelés s folyamata - Fenichel 1. Felismeri, hogy a problematikus viselkedése az oka a konfliktusainak 2. Felismeri, hogy ő meghatározott okok miatt csak így tud viselkedni 3. Terapeutával megkeresi azokat a konfliktusokat, amelyek fenntartják k a kóros magatartását 4. Eredeti konfliktus életre kel, átéli vágyait, szorongásait sait 17