Hírlevél - 2007/3. szám, Május 1 Hírlevél - 2007/3. szám, Május
Hírlevél - 2007/3. szám, Május 2 MI KELL AHHOZ, HOGY BEFEKTETŐT TALÁLJUNK VÁLLALKOZÁSUNKHOZ? Induló vagy korai, növekedési szakaszban lévő vállalkozások meglehetősen nehezen találnak olyan befektetőt, aki finanszírozná cégük elindulásának vagy fejlődésének tőkeszükségletét. Ugyanakkor a befektetők, üzleti angyalok gyakran panaszkodnak, hogy nem tudják kihelyezni pénzüket, mert ugyan sok a tőkére éhes vállalkozás, ám ezek döntő része nem felel meg a befektetők elvárásainak. Melyek is ezek az elvárások? Egy pénzügyi befektető azért ad pénzt egy vállalkozásnak, hogy azt belátható időn belül megfelelő hozammal visszakapja. A tőkére vadászó vállalkozónak meg kell győznie a befektetőt, hogy ez így is lesz, a meggyőzés legfontosabb eszköze pedig egy jól megalapozott, részletes üzleti terv, amely bemutatja, hogy a befektetett összeg mire lesz felhasználva, a cég árbevétele, költségei, cash-flow-ja hogyan alakul a jövőben, és hogy a befektető hogyan és mikor tud kiszállni a vállalkozásból. A legtöbb pénzügyi befektető 3-5 éves időtávban gondolkodva helyez ki tőkét, azaz ennyi időn belül szeretné részesedését továbbértékesíteni, akár más, szakmai befektetőknek, akár a cégben már részesedéssel rendelkező tulajdonostársaknak, vagy tőzsdei bevezetés útján, illetve bármilyen más módon. Amennyiben egy vállalkozó nem tud a befektető kiszállására vonatkozó koncepcióval előállni, nem valószínű, hogy sikerül tőkét bevonnia. A kiszállás időpontja és módja mellett lényeges az ár; a legtöbb befektető azt szeretné látni, hogy részesedése annyit fog érni a kiszállás pillanatában, hogy az legálabb 20-25%-os hozamot biztosítson a számára. Egy 6-7%-os megtérülést ígérő üzleti tervvel oktalanság lenne a befektetők elé állni, hiszen ennyit kockázatmentesen, pénzüket bankban elhelyezve is elérhetnek; aki hajlandó egy induló, vagy korai szakaszban lévő vállalkozásba tőkét elhelyezve jelentős kockázatot vállalni, az joggal vár el olyan hozamot, ami ezt a magasabb kockázatot tükrözi. A magasabb hozam-elvárást indokolja az is, hogy egy pénzügyi befektető általában több cégbe osztja szét a rendelkezésére álló tőkét; ezen cégek egy része óhatatlanul rossz befektetésnek bizonyul, esetleg tönkremegy, a befektetett pénz pedig elúszik. A kockázati tőke iparágban ezért elvárás, hogy ezeket a veszteségeket fedezze a sikeres cégek üzletrészei értékesítésén elért profit. A kisvállalkozásokba történő befektetés kockázata, és így a befektető lehetséges vesztesége azonban csökkenthető, például a Start Zrt. által nyújtott tőkegaranciával, amely a vállalkozás bukása esetén az elvesztett pénz egy részét, akár 80%-át megtéríti a befektető számára. A megfelelően megalapozott és részletes üzleti terven kívül a legtöbb befektető két
Hírlevél - 2007/3. szám, Május 3 dolgot tart fontosnak egy vállalkozásban. Az egyik a cég terméke vagy szolgáltatása, illetve induló vállalkozás esetében az ötlet, amire az új cég felépül. Ennek várható piaci sikere a befektetés megtérülésének legfontosabb eleme. Ha a befektetőt nem sikerül meggyőzni a termékben rejlő lehetőségekről, nem valószínű, hogy megnyitja pénzeszsákját. A másik fontos tényező a menedzsment; a befektetők általában elvárják, hogy a cég vezetése hiteles és tapasztalt legyen, és el tudja magáról hitetni, hogy az üzleti tervben vállaltakat végre tudja hajtani. Ha a menedzsment egybeesik a társaság tulajdonosaival, így a vezetők saját pénzüket is kockáztatják, ezáltal még motiváltabbak a vállalkozás sikerre vitelében, az tovább javíthatja az esélyeket a tőkebevonásra. Az a vállalkozó, aki megfelelő ötlettel, termékkel rendelkezik, megvan a tapasztalata és az elhivatottsága annak sikerre vitelére, továbbá elképzeléseit egy megfelelő minőségű üzleti tervben be tudja mutatni, jó eséllyel indulhat a tőkebevonásért folyó versenyben. Ha mindezek mellett tőkegarancia is védi a befektetést, akkor a legigényesebb befektető sem találhat kivetnivalót az ügyletben. A LEHÍVÁSI ARÁNY BECSLÉSE A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól származó adatok alapján megvizsgáltuk, hogy a 2001 óta lebonyolított gazdaságfejlesztési programok esetében az eddigi tapasztalatok milyen lehívási arányokat mutatnak, vagyis a támogatási szerződésekben foglaltak nemteljesítése miatt a támogatások mekkora részét követelték vissza. Mivel az újabb programok alapján a lehívások egyrészt minimálisak, másrészt ezek esetében még a fenntartási időszak elején járunk, ezért az alábbiakban csak a 2001-2003 közötti támogatási programok adatait mutatjuk be. Az adatok feldolgozása során az alábbi számszerű eredményeket kaptuk: VISSZAKÖVETELT TÁMOGATÁSOK ARÁNYA A GKM ADATAI ALAPJÁN Támogatási program neve Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Program Széchenyi Terv 2002 Vállalkozáserősítő Program Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program Pályázati időszak 2001-2002 Elnyert támogatási összeg Bruttó összeg (adatok millió forintban) Lehívások Bruttó arány Becsült nettó arány 26.639 1.060 4,0% 2,9% 2002 10.947 551,8 5,0% 4,0% 2003 12.112 72,1 0,6% 0,4% Összesen 49.698 1.684 3,4% 2,6%
Hírlevél - 2007/3. szám, Május 4 A táblázat adatainak értelmezéséhez az alábbi tényezők figyelembe vétele szükséges: a lehívásokat az elnyert támogatási összeghez viszonyítottuk. A folyósított összeghez történő viszonyítás, feltéve, hogy alacsonyabb összegről van szó, arányosan magasabb lehívási arányt eredményezne. a lehívások bruttó összege a tőkét és a kamatot is tartalmazza, a nettó összeg csak a tőkét. Mivel a lehívások adatainak megbontását tőkére és kamatokra csak a 2006 és 2007 évi lehívások esetében kaptuk meg, korábbi évek lehívásainak becsült kamataival korrigálva végül 2,6% körüli nettó lehívási arányt kaptunk. a lehívások többsége az adott vállalkozás felszámolása miatt történt, a maradék pedig az utólagos ellenőrzések során felfedezett jogtalanságok (megkezdett beruházás, elszámolási kötelezettség elmulasztása, két éven túl történő befejezés), a támogatott eszköz fenntartási időszak során történt értékesítése, vagy az arra vonatkozó végrehajtások voltak. Minimális a beadott üzleti terv alapján vállalt pénzügyi célok nem teljesítése miatti felmondás, amely azonban csak az öt éves fenntartási időszak után releváns. Ezek az öt éves periódusok most kezdenek lezárulni, így a fenti támogatási programok esetében a támogatási szerződésekben vállalt teljesítéseknek az ellenőrzése is most indul. Az ellenőrzések eredménye a fenti lehívási arányokat növelheti. Figyelembe véve azt, hogy a fenti adatok még nem minősülnek teljes értékű múltbeli tapasztalatnak, és emellett a 2007-2013 között kiírandó pályázatokra vonatkozó pontos feltételek sem ismertek, így a fenti számokat csak iránymutatónak lehet tekinteni. Véleményünk szerint azonban ezek az adatok alátámasztják azt a becslésünket, hogy a gazdaságfejlesztési támogatások esetében legfeljebb 5%, kivételes esetben 10%-os lehívási aránnyal számolhatunk.
Hírlevél - 2007/3. szám, Május 5 A MAGYAR SPIN-OFF VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGÉNEK MÁSODIK KONFERENCIÁJA 2007. május 4-én rendezte meg a Magyar Spin-Off Vállalkozások Szövetsége második konferenciáját, amelyen közel száz, főként fiatal PhD hallgató vett részt. A konferencia egyik fő támogatója a Start Tőkegarancia Zrt. volt. Zoltán Csaba vezérigazgató a konferencia résztvevőinek bemutatta a Start Zrt. korai szakaszban lévő, innovatív vállalkozások tőkebevonását elősegítő tőkegarancia termékét. A világ nyugati felén több évtizedes múltra tekint vissza az egyetemeken keletkezett találmányok, eljárások üzleti hasznosítása. A klasszikus spin-off egyetemi vagy közfinanszírozású kutatóhely fejlesztési eredményeinek piaci hasznosítására létrehozott vállalkozás. Az ilyen típusú vállalkozásokban érdekelt az egyetem, kutatóintézet, ezek kutatói és általában egy külső menedzsment, amely az új termékre/eljárásra alapuló céget működteti. A Magyar Spin-Off Vállalkozások Szövetsége (www.europeanspinoff.com) 2005-ben jött létre és ma már közel 20 vállalkozás tagja a szervezetnek. Az alapítók úgy látják, hogy igen alacsony a magyar kutatási-fejlesztési eredmények hasznosításának színvonala, hiányoznak a technológia-intenzív cégek működtetéséhez szükséges speciális vállalatvezetési ismeretek és tapasztalatok. Ezért a Szövetség célja, hogy a műszaki és természettudományi területen aktív egyetemisták, PhD hallgatók, posztdoktorok és kutatók szemléletmódját az innovatív-üzleti gondolkodásmód felé közelítsék.