Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium
A hegesztési eljárások munkaegészségügyi kérdései az országos célvizsgálatok szemszögéből Előadó: Nédó Ferenc munkavédelmi szakreferens NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím: nedof@lab.hu Telefonszám: +36 1 323 2114 2014. május 28. Industriautomation Szakkiállítás
Földön, vízben, világűrben Hegesztés acetilénnel, 1918 Hegesztés víz alatt, 1932 Hegesztés a világűrben, 1969 Forrás: Wikipédia
Hegesztési eljárások a munkahelyeken A hegesztés általánosan alkalmazott eljárás szerkezeti elemek oldhatatlan összekötésére. Mára a gyártásban, ill. javításban rendszeresen alkalmazott hegesztőeljárások száma meghaladja az ötvenet. Az egyes eljárások változatainak száma azonban ennek többszöröse. Leggyakrabban a villamos ívvel működő ömlesztő hegesztőeljárásokat használják. Az Európai Unióban 730 ezer teljes munkaidejű hegesztőt és 5,5 millió olyan dolgozót tartanak számon, aki munkaideje egy részében hegesztési munkákat is végez (ECONWELD). A hegesztés során egyidejűleg többféle munkahelyi megterheléssel és egészségkárosító kóroki tényező előfordulásával, ill. ezek kombinálódásával kell számolni. Jelentős a kockázatnövelő és a kevésbé ismert long-term tényezők szerepe.
A munkahelyi kockázatok forrásai - külszíni beltéri, - mélyben magasban, - víz alatt, - beszállással, - hidegben - melegben, - balesetveszélyes, - csúszós, vizes, párás, nedves, nyirkos, stb. helyen végzett munka - fizikai, - kémiai (porok is), - biológiai (fertőzés), - ergonómiai, - pszichoszociális kóroki tényezők munkakörülmények hatásai munkakörnyezet kóroki tényezői fizikai (mechanikai) élettani (fiziológiai) munkavégzésből eredő hatások idegi (mentális) érzelmi (pszichés)
A hegesztés veszélyei (1.) a) Tűz- és robbanásveszély: nyomás alatt, palackokban tárolt gázok; robbanókeverék kialakulásának lehetősége; nyílt láng vagy egyéb nagy energiájú hőforrás. b) Égési sérülések: szétfröccsenő olvadt fém és salak, meleg munkadarab által. c) Áramütés: elektromos sokkot válthat ki. d) Balesetveszély mechanikai sérülések: mozgó gépek, gépelemek, ütés, vágás, zúzódás, esés magasból, elcsúszás stb.
A hegesztés veszélyei (2.) e) Ergonómiai kóroki tényezők: kényszer-testhelyzetben, szűk, zárt térben végzett munka. f) Fulladási veszély: O 2 hiány, O 2 kiszorítás, CO, CO 2 atmoszféra keletkezése. g) Hegesztés során keletkező káros anyagok: gázok, füst, por. h) Sugárzások: elektromágneses és egyéb nagy energiájú sugárzások látható fény, infravörös-, ultraviola (UV) sugárzás.
A hegesztés veszélyei (3.) i) Hőterhelés: a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásai j) Zajexpozíció: plazmavágás (különösen az ún. száraz, azaz nem víz alatt végzett vágások). Forrás: Hegesztés Biztonsága, H22:2013
A hegesztési füstök egészségkárosító hatása 1938 Első jelentés a hegesztési füstök egészségre gyakorolt hatásáról (vastartalmú por pneumokoniózis: sziderózis). Bizonyított, hogy a légzőrendszeri megbetegedések (foglalkozási asztma, a fémfüst-láz, pneumonitis, a krónikus bronchitis, pneumokoniózis, fibrózis, és a légúti fertőzések) nagyobb arányban fordulnak elő a hegesztők (hajógyárak!) között, mint a normál populációban. + Idegrendszeri károsodások (Al, Mn, Pb). Tüdőkarcinóma: hegesztőknél 30%-kal gyakoribb mint az átlagpopulációban. IARC: a hegesztőfüst lehetséges emberi humán karcinogén (2.b). Króm (VI.) szervetlen vegyületek: MK=0,05 mg/m 3 (!), rákkeltő, biológiai monitorozásra is kötelezett. Nikkel (fém) és szervetlen vegyületei: MK=0,1 mg/m 3 (!), rákkeltő, biológiai monitorozásra is kötelezett.
A hegesztési füstök egészségkárosító hatása Forrás: Hegesztés Biztonsága, H2:2013
A hegesztési füstök egészségkárosító hatása Forrás: Hegesztés Biztonsága, H2:2013 Az expozíciót befolyásoló testtartás Az expozíció és a munkavégzés jellege
Nanoanyag expozíció 1 nanométer (nm) - a méter milliárdodrésze (1 10 9 m). Speciális felületi tulajdonságaik: elektromos töltés, kristály struktúra, szálas forma, porozitás stb. Természetes eredetű nanorészecskék (nagyrészt a légkörben): dízel kipufogó gáz, égési hamu, pernye, hegesztési füst stb. A leggyakrabban/legnagyobb mennyiségben használt nanoanyagok: vasoxidok, titándioxid (TiO 2 ), szintetikus amorph szilikát, szén nano csövecskék (CNT). A 10 és 100 nm nagyságú részecskék nagyrészt az alveolusokban rakódnak le (jóval nagyobb arányban, mint a µ-nagyság rendűek). Bizonyos nanopartikulumok a szervezet alacsony permeábilitású szövetein is áthatolnak és képesek a legkülönbözőbb szervekbe (pl. lép, máj, szív, központi idegrendszer) eljutni.
Nanoanyag expozíció A nanorészecskéket tartalmazó anyagok hatása lehet toxikus, okozhatnak lokálisan irritációt, gyulladást, szisztémás hatásként szív- és érrendszeri megbetegedést, vagy lehet mutagén, illetve karcinogén. A nano anyagoknak nincs meghatározott küszöb értéke! Ennek megállapítását nehezíti a nano anyagok rendkívüli változékonysága. A nanoanyagok egészségre gyakorolt hatásaival kapcsolatos pontos kockázatbecslés elvégzésére egyelőre még nincs lehetőség. Technikailag alkalmas mérőműszerek? Kockázatkezelés? Felelősségteljes alkalmazásukhoz az egészségre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatásaik ismerete elengedhetetlen. A nanoanyagok alkalmazása/potenciális expozíciója különösen nagy körültekintést igényel!
A karbantartás veszélyei EU-OSHA: A halálos balesetek 10-15%-a, és az összes baleset 15-20%-a karbantartással függ össze. Munkával összefüggő balesetek: 2,7-szer gyakoribb. Bizonyos ágazatokban a balesetek több, mint 50%-a a karbantartáshoz kapcsolódik (villamos energia-, gáz- és vízellátás). Az egyes munkahelyi kóroki tényezők expozíciójának veszélye 2-3-szor magasabb, mint a többi munkaerőnél. Foglalkozási megbetegedések: 8-10-szeres arány. Az EU-OSHA 2010-2011. évre európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás feltételeinek teljesülésére.
EU-OSHA kampány a karbantartásról Tevékenység és kódszáma (1-10) Kiemelt (vizsgálandó) munkaegészségügyi veszélyforrások és azok egészségkárosító hatása Kiemelt (vizsgálandó) munkabiztonsági veszélyforrások Hegesztés (külön megjelölés nélkül, bármely), forrasztás Kódszám: 2. Finompor, fémfüstök (fémoxidok), gázok: nyálkahártya irritáció; krónikus légzőszervi betegségek; vese- és idegrendszeri károsodás; mérgezések (pl. ólom), öntőláz munkaeszköz villamos áramköri tárgyak hőmérséklete robbanás helyszükséglet szintkülönbség bizt. jelzések szintkülönbség Forrás: NMH MMI
EU-OSHA kampány a karbantartásról Az országos célvizsgálat tapasztalatai: Az ellenőrzött 1.173 munkáltató 89%-ánál tapasztaltunk valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Az ellenőrzött karbantartási tevékenységet végző munkavállalók (4.563 fő) 71%-át szabálytalan körülmények között foglalkoztatták. Az ellenőrzött munkáltatók 41%-ánál fordult elő a karbantartás során vegyi expozíció. A karbantartási tevékenységek kb. 20%-a hegesztés/forrasztás volt. A munkáltatók 24%-ánál a kockázatelemzés az ellenőrzött karbantartási tevékenységek kockázataira nem terjedt ki!
EU-OSHA kampány a karbantartásról Az országos célvizsgálat tapasztalatai (folyt.): A kémiai expozícióval érintett munkáltatók 36,3%-a a kockázatelemzés során a külön jogszabályok által megadott szempontokat nem vette figyelembe. Ezek a munkaadók általában nem biztosították a karbantartók részére a megfelelő védelmet nyújtó légzésvédő eszközt, vagy a biológiai monitorozás elvégzéséről nem gondoskodtak. HATÁRÉRTÉK FELETTI EXPOZÍCIÓ?! Szó szerinti idézet egy kockázatértékelési dokumentumból: a dolgozóra nézve közvetlen veszély van, de a munkavégzése során nem gátolja a tevékenységében.
Bányászati munkahelyek 2013. évi célvizsgálata Forrás: NMH MMI
Bányászati munkahelyek 2013. évi célvizsgálata Forrás: NMH MMI
Köszönöm a figyelmet!