BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS SZAK Levelező tagozat Külgazdasági Pénzügyi Menedzsment szakirány HOGYAN KÉSZÜL? CERTIFIKÁTOK BEMUTATÁSA Készítette: Farkas Gabriella Budapest 2009
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 2. PÉNZ ÉS TŐKEPIAC, AZON BELÜL A BÉT, MINT ÉRTÉKPAPÍR PIAC ISMERTETÉSE... 6 2.1. Pénzügyi rendszer és pénzügyi piac bemutatása...6 2.2. Pénz- és tőkepiac... 7 2.3. Hazai tőzsde története - BÉT ismertetése... 8 2.3.1. Magyarországi tőzsde dualizmus korában... 8 2.3.2. A tőzsde újjászületése... 8 3. A PÉNZÜGYI FOLYAMATOK SZEREPLŐI... 13 3.1. Ügyfelek bemutatása... 13 3.2. A kibocsátó szerepe, feladata... 15 3.3. A Tőzsde, mint a pénzügyi rendszer szereplője... 16 3.4. Árjegyző:... 17 3.5. Brókercégek:... 18 3.6. Üzletkötők... 18 3.7. Elszámoló ház szerepe, feladata... 19 4. A CERTIFIKÁTOK BEMUTATÁSA... 22 4.1. Certifikátok bevezetésének folyamata... 22 4.2. Certifikátok meghatározása, jellemzőinek bemutatása... 23 4.3. Certifikátok rendszerezése... 25 4.4. Certifikátok típusai... 28 4.4.1. Index - certifikátok... 29 4.4.2. Diszkont certifikát:... 31 4.4.3. Bónusz certifikát... 32 4.4.4. Tőkegarantált certifikát... 33 4.4.5. Ejtőernyő certifikát... 34 4.4.6. Turbó Certifikát, azaz K.O certifikát... 35 4.4.7. Túlteljesítő (outperformance) certifikát... 39 4.4.8. Átváltozó (cash-or-fund, cash-or-share) certifikát...40 4.5. Jelenleg a BÉT-en elérhető termékek bemutatása... 42 4.5.1. Alaptermékek rövid bemutatása:... 43 4.6. Üzletkötés folyamatának bemutatása... 47 4.6.1. Ügyféllé válás folyamata... 47 4.6.2. Megbízás adása... 48 2 / 64
4.6.3. Üzletkötés folyamata... 49 4.6.4. Kibocsátó, árjegyző feladata a kereskedési idő alatt... 49 4.6.5. Elszámolási folyamat... 49 4.6.6. Brókercégek elszámolása az ügyfelekkel... 50 4.6.7. Adózás... 51 5. VÁLSÁG HATÁSA A CERTIFIKÁTOKRA... 51 5.1. Válság hatása... 51 5.2. Certifikátok nemzetközi kitekintés... 56 6. ZÁRSZÓ... 58 3 / 64
1. BEVEZETÉS A világ sok országában működnek tőzsdék, amelyek régebbi múltra, folyamatos működésre tekintenek vissza. Ennek köszönhetően szélesebb termékkínálattal rendelkeznek, így a kisbefektetők részére változatos kínálatot nyújtanak a különböző piaci eseményekre való spekulációhoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a nemzetközi piacok elérhetővé váltak a magyar befektetők számára, azonban a magyar kisbefektető nem érzi magát felkészültnek a nemzetközi piacon való üzletkötésekhez ennek oka, hogy a tőzsdei termékek megértéséhez igen gyakorlott pénzügyi- és nyelvismerettel kellene rendelkeznie, hogy korrektül megértse miről is szól egy termék, milyen kockázatnak teszi ki a megtakarítását, mire spekulál. A magyar pénzügyi kultúra még jelentősen elmarad az Európai Unió régebbi tagországainak pénzügyi kultúrájától. E probléma megoldására kiemelkedően fontos a pénzügyi ismeretek és termékek minél szélesebb körben való oktatása, megismertetése. Több hazai pénzügyi szereplő készít különféle oktató reklámokat, szervez road-showkat, ingyenes tanfolyamokat és vetélkedőket, amelyek segítségével minél szélesebb réteg számára igyekszik megérthetővé tenni a pénzügyi lehetőségeket. Mindezekből következően fontos a magyar piacon a termékfejlesztés. Az innováció fontosságát szem előtt tartva Budapesti Értéktőzsde is nyitott volt az új terméktípus bevezetésére, amikor két nemzetközi osztrák bank megkereste őket a hazai certifikátok bevezetésének ötletével. Olyan termék bevezetését végezték el, amely immáron a kisbefektetőknek is lehetőséget ad arra, hogy a piac - közvetetten a nemzetközi piacokon elérhető termékek, devizák hangulatára reagálhassanak a saját pénzügyi kereteiken belül. A certifikátok struktúrált termékek, amelyeknek az árfolyama valamilyen nemzetközi piacon jelen lévő alaptermék árfolyamához igazodnak, így akár például az olaj árfolyamára is spekulálhatunk egy certifikáton keresztül. Ezzel a kisbefektető számára is izgalmasabbá válnak a nemzetközi hírek, hiszen érdekelté váltak ennek figyelésében is. A termékek bevezetése fokozatos, mivel egyetlen szereplőnek sem érdeke, hogy áttekinthetetlenné váljon a magyar piac a sokféle új terméktől. Ugyanakkor az egyszerű 4 / 64
termék mellett egy kicsit nagyobb spekulációra is lehetőséget adó tőkeáttételes terméket is bevezették már a piacra. Az elmúlt két év tapasztalata alapján a kisbefektetők jól fogadták az új terméket, mivel a forgalom a kezdetekhez képest már a többszörösére emelkedett. A kibocsátók lelkesedéssel szervezik a termék további népszerűsítéséhez az oktatásokat és road-showkat, amelynek célja, hogy a certifikát minél hamarabb bekerüljön a köztudat pénzügyi szótárába. A dolgozatban elkalauzolom az olvasót a pénzügyi folyamatok világába, bemutatom a szereplőket, a helyszínt és folyamatokat, amelyek ennek a terméknek a születését és életét végigkísérik. Immár jó néhány éve foglalkozom tőke- és értékpapír piaci termékekkel, de a certifikát még számomra is izgalmas új termék, így kíváncsiságom okán utánanéztem a dolgoknak, a kedvenc sorozatom mintájára : Hogyan készül? a Certifikát. 5 / 64
2. Pénz és tőkepiac, azon belül a BÉT, mint értékpapír piac ismertetése 2.1. Pénzügyi rendszer és pénzügyi piac bemutatása A pénzügyi rendszer olyan piacok, egyének és intézmények, törvények, szabályok és technikák összessége, amelyek lehetővé teszik a pénz és tőkekapcsolatokat a gazdaságban. A pénzügyi rendszer elsődleges feladata a gazdaságban keletkező szabad tőkék, megtakarítások eljuttatása a megtakarítások felhasználóihoz. A pénzkereslet és kínálat, tehát a megtakarítások és azok felhasználóinak találkozási helye maga a pénzügyi rendszer, azaz a pénzügyi piac. A pénzügyi piac feladata a megtakarítások cseréjének közvetítése, ahol a jelenbeli pénz egy jövőbeni fizetési ígéretre, azaz követelésre cserélődik. A jövőbeni fizetési ígéretek különböző megjelenési formát öltenek, úgy mint részvények, kötvények, bankbetétek. Ezen pénzügyi eszközök sajátossága, hogy a befektetett tőke (megtakarítás) visszatérítésén túl, bizonyos jövőbeni többlet jövedelmet helyeznek kilátásba, osztalék, kamatfizetés, tőkenyereség, illetve más egyéb megtérülés formájában. A cserefolyamat különböző mértékű kockázatokat hordoznak a megtakarító számára. A tőke tulajdonosa felméri a kockázat és várható ellenérték viszonyát, majd ennek mérlegeléseként dönt a különböző pénzügyi eszközök és piacok között. A pénzügyi piac tehát a tőke és tőke felhasználási igény találkozásának helyszíne. A pénzügyi rendszeren belül pénzügyi piacok lényegük és szerepük szerint az alábbiak lehetnek: Pénz és tőkepiac Nyílt és zárt piac Elsődleges és másodlagos piac Azonnali és határidős piac
2.2. Pénz- és tőkepiac A gazdaság pénzügyi piacait alapvetően pénzpiacra és tőkepiacra szokás bontani. A pénzpiac a rövidlejáratú, a néhány órától az egy éves lejáratig terjedő ügyletek, míg a tőkepiac a hosszú, egy évnél hosszabb lejáratú ügyleteket foglalja magába. A pénzpiac alapvetően a likviditás biztosítására szolgáló pénzügyi eszközeit teszi elérhetővé, azaz a váltókat, kincstárjegyeket, rövid lejáratú bankbetéteket, rövid lejáratú hiteleket. A tőkepiac fogalma tágabb értelemben a hosszú lejáratú pénzügyi eszközök piaca, fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező országokban általában az értékpapírpiac. Nyílt és zárt piac: A pénzügyi eszközök kibocsátása szerint lehet nyílt illetve zárt kibocsátás. A kibocsátó határozza meg, hogy az adott pénzügyi eszközt - értékpapír - milyen módon engedi be a pénzügyi piacra. Az értékpapírok nyílt piacának két megjelenési formája van: - tőzsdei forgalmazás - tőzsdén kívüli forgalmazás Elsődleges és másodlagos piac szerepe: A pénzügyi piacon belül az elsődleges piacon, a kibocsátással juthatnak a vállalkozások tőkéhez, saját tőkéhez részvénykibocsátással vagy kötvények kibocsátásával kölcsöntőkéhez. A másodlagos piac a már a kibocsátott értékpapírok forgalmazását jelenti, ez a piac teremti meg a már kibocsátott pénzügyi eszközök likviditását. Tehát a másodlagos piac szerepe elengedhetetlen a pénzügyi rendszer zavartalan működése szempontjából. A másodlagos piac funkciói a likviditás biztosítása, az időbeli igények összehangolása, valamint információ szolgáltatása a pénzügyi szereplők részére. Azonnali és határidős piac Az ügyletek esedékességének felosztása szempontjából bontja fel a piacokat. Az azonnali piacon kötött ügylet jellemzője, hogy az adott pénzügyi eszközre - értékpapírra - kötött szerződés azonnali szállításra vonatkozik. (a pénzügyi elszámolás technikai lebonyolítása néhány napos, de ettől eltekintve, azonnali). 7 / 64
A határidős piacon kötött ügylet esetében egy jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg. Korábban már említésre került, hogy a tőkepiac magában foglalja az értékpapírpiacot. Az értékpapírpiacok egyik formája a tőzsde. A tőzsde kialakulását a kereslet és kínálat koncentrálásának igénye hívta életre. A tőzsde lénye, hogy nagy forgalmat tudnak gyorsan és hatékonyan lebonyolítani. A tőzsde az általános definíció szerint helyettesítő tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezet keretek között, meghatározott szokványok között történik. A tőzsdéknek két fő alapvető változata alakult ki, az áru és értéktőzsde. A pénzügyi rendszert vizsgálva az értéktőzsde és azon belül az értékpapír tőzsde szerepe az érdekes a bemutatásra szánt tőzsdei termék szempontjából. Az értékpapír tőzsde az értékpapírok koncentrált piaca, amelynek feladata az értékpapírok adás-vételének lebonyolítása, új értékpapírok bevezetésének fogadása, valamint a kereskedelmi szokásjog kialakítása. [1] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 2.3. Hazai tőzsde története - BÉT ismertetése 2.3.1. Magyarországi tőzsde dualizmus korában Magyarországon 1864-ben alapították meg a Budapesten a tőzsdét, kezdetben értékpapírtőzsdeként majd később magába olvasztotta a gabonakereskedelem központját és felvette a Budapesti Áru- és Értéktőzsde (BÁÉT) nevet. A tőzsde épülete Budapesten a Szabadság tér 17. szám alatt volt, amíg gazdaság szocialista átszervezése nyomán 1948-ban megszüntették. 2.3.2. A tőzsde újjászületése Árutőzsde megjelenése A magyarországi árutőzsde éledt először újra, 1989-ben egy minimális alaptőkével rendelkező gazdasági társaság, az Árutőzsde Kft. megalakulásával. A határidős ipar intézményes hátterének megteremtésére vállalkozott. Miután a Parlament elfogadta az árutőzsdéről és az 8 / 64
árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt, 1994-ben megalakult a Budapesti Árutőzsde (BÁT), amely egy évvel később már a világ legjelentősebb tőzsdéi közé került. Értéktőzsde megalakulása Az értéktőzsde újraindulásához gazdasági reformoknak kellett végbemenniük, amelyek lehetővé tették az értéktőzsde megjelenését. A gazdasági reformok nyomán és a rendszerváltás együttes hatásaként elkészült és elfogadásra került az értékpapír törvény, ennek hatályba lépését követően újra megnyitásra került 1990. június 21-én, a Budapesti Értéktőzsde a BÉT. Induláskor 41 alapító tagja volt és egyetlen bevezetett részvény, az IBUSZ részvény, amellyel kezdetét vette a kereskedés. A BÉT életében jelentős szerepet játszott az alapítással egy időben kezdődött magyarországi privatizáció. A kilencvenes évek elején számos vezető magyar társaság magánosításának folyamata a tőzsdén keresztül történt (pl.:ibusz, MOL, Richter, OTP, Matáv). A tőzsde az évek során folyamatos változásokon megy keresztül működési feltételei, szervezetei és funkció tekintetében. Székhelye jelenleg Budapesten, az Andrássy úton, az egykori Hercog palotában van, ez immáron a harmadik székhely az újralapítás óta. Társasági formáját tekintve 2002 óta zárkörűen működő részvénytársaság, ez a szervezeti felépítését is érintette, a tőzsdetanács, a tőzsdetitkárság helyébe az igazgatóság, ügyvezetőség lépett. Tulajdonosai tőkeerős osztrák bankok, valamint a Wiener Börse és az Österreichische Kontrolbank AG, amelyek 2004-ben szereztek a többségi részesedést. A BÁT és BÉT kapcsolata Mindeközben a BÁT is részvénytársasággá alakul az egységes tőkepiaci törvénynek megfelelve. A tulajdonosi kör jelentős változását követően a BÉT sikeresen integrálja a BÁT piacait, majd 2006-ban a BÁT végelszámolással megszűnik. Jelenleg tehát Magyarország egyetlen hivatalos tőzsdéje a Budapesti Értéktőzsde, itt zajlik hazánk tőzsdei termékeinek kereskedelme. [2] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 [3] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet 9 / 64
A BÉT kereskedési és információs rendjének bemutatása Az újjászületés óta kereskedési tevékenység formája (helyszíne) is változott. Az induláskor ún. tőzsdetermi nyílt kikiáltásos kereskedés - részleges elektronikus támogatással 1995-ig működött. Ekkortól az azonnali piacon az értékpapírok kereskedése a kereskedési teremben és a távkereskedési rendszerben folyt 1998-ig. A távkereskedési rendszer bevezetése két lépcsőben történt, először az azonnali piacon, majd egy évvel később a határidős piacon, a tőzsdetermi kereskedés ekkor végleg megszűnik. A bevezetett informatikai rendszer a MultiMarket Trading System (MMTS). A tőzsdetagok a jogosultságot kapnak az MMTS használatára, jelenleg a tőzsdetagok részére nincs korlátozva, hogy hány darab munkaállomást alakítanak ki. Az tőzsdetagok brókerei az MMTS rendszeren keresztül kötik az üzleteket. Az ügyfelek megbízásai, mint ajánlatok bekerülnek az MMTS rendszerbe. Amennyiben azonos termékre két ellentétes irányú ajánlat érkezik, amelyek ára megegyezik, összepárosításra kerülnek, azaz megvalósult az üzletkötés. Tehát a vevő és eladó találkozott a piacon és üzletet kötöttek egymással. [4] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/tortenet BÉT felépítése termékszerkezet szerint A tőzsdei termékek kereskedése a BÉT-en szekció rendszerben zajlik. Jelenleg négy szekcióba vannak besorolva a termékcsoportok. A szekciók eltérő kereskedési szabályokkal rendelkező piacokat jelentenek. Szekciók: 1. Részvény szekció Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac) Termékcsoportjai: o Részvények o Befektetési jegyek o ETF o Certifikátok 2. Hitelpapír szekció Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (azonnali piac) Termékcsoportjai: 10 / 64
o Állampapírok o Jelzáloglevelek o Vállalati kötvények 3. Származékos szekció Valamilyen részvény és index alapú származtatott termékei, deviza és kamat alap opciós termékei (származékos piac) Termékcsoportjai: o Határidős termékek o Opciós termékek 4. Áru szekció Áru alapú termékek, amelyek a BÁT piacainak beolvasztásával kerültek be a BÉT kínálatába, (azonnali, és származékos piac) Termékcsoportjai: o Azonnali termékek o Határidős termékek o Opciós termékek [5] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/termekcsoportok BÉT kereskedési időszaka, ajánlat beadási rend A tőzsdetagok részére egy meghatározott időben érhetőek el a piacok. A BÉT szabályozza, hogy mely napok a tőzsdenapok, és a kereskedés időintervallumát. Általában reggel 8:30-tól 16:40-ig tart a kereskedés, ez idő alatt érhető el az MMTS rendszer. A kereskedési idő részekre van felbontva, nyitó-szabad-záró ill. ajánlatgyűjtési szakaszokra. 1. Táblázat Részvényszekció kereskedési rendje Részvényszekció Nyitó ajánlatgyűjtési részszakasz* 8.30-9.00/9.01 Nyitó ügyletkötési részszakasz* 9.00/9.01-9.02 Szabad szakasz 9.02-16.30 Záró ajánlatgyűjtési szakasz* 16.30-16.35/16.36 Záró ügyletkötési részszakasz* 16.35/16.36 Záróáras kereskedési szakasz 16.36-16.40 (Forrás: BÉT honlap, 2009) 11 / 64
Szabályozva van, hogy adott szekcióban melyik időszakban milyen típusú ajánlatok adhatók be. Az ajánlatok ár (limit-stoplimit-piaci), mennyiség (rész-mind-minimális mennyiség), és időbeli hatály (most-szakasz-nap-adott dátumig-visszavonásig érvényes) szerinti tulajdonságaitól függ, hogy az adott piacra melyik időszakban kerülhetnek be. A Certifikátok a részvényszekcióba tartozó termékek, azaz a részvény piac ajánlat beadási rendje szerint lehet beadni az ajánlatokat. 2. Táblázat Részvény és Hitelpapír piac ajánlat beadási rendje Részvény piac Ajánlatok csoportosítása Nyitó szakasz Szabad szakasz Záró szakasz Hitelpapír piac Aj.gyűjtési szakasz Szabad szakasz Ár szerint Mennyiség szerint Időbeli hatály szerint Limit igen igen igen igen igen Stop limit nem igen nem igen igen Piaci nem igen nem nem igen Stop piaci nem igen nem nem igen Rész igen igen igen igen igen Mind nem igen nem igen igen Minimális mennyiségű nem nem nem igen igen Most nem igen nem nem igen Szakasz igen igen igen igen igen Nap igen igen igen igen igen Adott dátumig érv. igen igen igen nem nem Visszavonásig érv. igen igen igen nem nem (Forrás: BÉT honlap, 2009) Összefoglalásként megállapítható a gazdasági rendszert átszövő pénzügyi folyamatok bemutatása alapján, hogy a pénzügyi rendszer elsődleges feladata a gazdaságban keletkező megtakarítások, azaz a tőke közvetítése a megtakarítások végső felhasználóihoz.. Ennek a pénzügyi folyamatnak az egyik piaca a tőzsde, ezt a szerepet a magyar gazdasági rendszerben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) látja el. [6] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/kerido_reszveny.html [7] http://www.bet.hu/topmenu/piacok_termekek/kereskedes/kereskedesi_ido/keresk_ido.html 12 / 64
3. A Pénzügyi folyamatok szereplői A pénzügyi piacok - tőzsde - közvetítik a megtakarításokat a fő felhasználókhoz különböző pénzügyi eszközök igénybevételével, azonban a cserefolyamat intézményesített formában zajlik. E folyamatnak a szereplői: o Megtakarítók, azaz az ügyfelek o A csere folyamatát lebonyolító intézmények, azaz a pénzügyi közvetítő intézmények o Megtakarítások végső felhasználói A továbbiakban a pénzügyi folyamatok szereplői a tőzsdei üzletkötések szempontjából kerülnek bemutatásra. 3.1. Ügyfelek bemutatása Az ügyfelek az ún. megtakarítók, akik a megtakarított jövedelmüket elcserélik valamilyen pénzügyi eszközre egy bizonyos hozam reményében. A pénzügyi eszközök képezik a pénzügyi piacok áruját. Elcserélik, azaz üzletet kötnek valamilyen pénzügyi eszközre, például a tőzsde egyik termékére. Az ügyfél célja a lehető legmagasabb hozam elérése a számára még vállalható kockázat mellett. Az ügyfelek különböző szempontok szerint csoportosíthatók, ezek közül néhány: o Jogállása szerint, magánszemély - jogi személy (vállalkozás, intézményi befektető) o Üzletkötés célja szerint, spekuláns vagy fedezeti céllal rendelkezik o Pénzügyi ismeretei szerint (MIFID kategória szerint, azaz elfogadható partner, szakmai ügyfél, lakossági ügyfél) A tőzsdei termékek magánszemélyek és jogi személyek részére egyaránt elérhetőek, amennyiben egy tőzsdetag intézménnyel olyan szerződéses jogviszonyt létesítettek, amelynek keretében jogot szerzett tőzsdei megbízások megadására. Intézményi befektetők alatt azon, a pénzügyi szolgáltatási szektorban lévő gazdasági intézményeket értjük, amelyek a tőkepiacon, általában a kisbefektetők nagyobb csoportjainak pénzeit menedzselve befektetési tevékenységet végeznek. 13 / 64
Az intézményi befektetőket a befektetési politikájuk és a tőkepiacon betöltött szerepük alapján célszerű csoportosítani: Biztosítótársaságok Nyugdíjalapok Befektetési alapok és társaságok Vagyonkezelők A ügyfelek üzletkötéseinek motivációja lehet spekuláció, azaz az ügyfél a nagyobb hozam reményében egy kockázatosabb pénzügyi terméket választ. A fedezeti céllal kötött üzlet pedig a befektetett tőkét és hozamát védi. (pl. árutőzsdei termékek esetében) Az ügyfelek pénzügyi ismeretének felmérésének szükségességét törvény írja elő. (A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény) A befektető védelme érdekében született egy Európai Uniós irányelv, amely minden tagországra, így Magyarországra is vonatkozik. Az új szabályrendszer kötelezően alkalmazandó ügyfél kategóriákat vezet be - annak alapján, hogy az ügyfél milyen tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkezik -, ennek következtében milyen szintű védelemben és részletes tájékoztatásban kell részesülnie. Ennek lényege, hogy a pénzügyi szolgáltatóknak fel kell mérni az adott ügyfél pénzügyi ismereteinek szintjét. Ezt a felmérést egy teszt segítségével végzik el, az ügyfélnek ki kell töltenie, a kiértékelés alapján kap besorolást az ügyfél. A besorolástól függ, hogy milyen kockázati szintű termékre adhat megbízást az ügyfél. Az ügyfelek folyamatosan keresik a befektetési lehetőségeket, a magyar értékpapír befektetések kínálata az elmúlt években nem bővült látványosan, alig jelentek meg újdonságok. Két osztrák anyabankkal rendelkező hazai bank felismerte, hogy igény lenne új izgalmas pénzügyi termék létrehozására, amely a kisbefektetők számára is lehetőséget ad értékpapírosított termék formájában egyszerű befektetési lehetőségekre, amellyel attraktív, bonyolultabb piacok érhetőek el. Nyugati országokban sokkal ismertebbek a struktúrált termékek, amelyek ezt az igény szolgálják ki. [8] Losonczi Csaba - Magyar Gábor, Pénzügyek a gazdaságban, 1996 14 / 64
E két bank - Erste Bank Hungary Nyrt. és Raiffeisen Bank Hungary Nyrt. - megkereste a BÉT-et, hogy ún. certifikát értékpapírokat kívánnának bevezetni a tőzsdére. Ezzel elérkeztünk a következő piaci szereplőhöz, a kibocsátóhoz. 3.2. A kibocsátó szerepe, feladata A tőzsdei kereskedés kiemelten fontos szereplői a tőzsdei értékpapír kibocsátó cégek, mivel a tőzsde azonnali piacán az általuk kibocsátott értékpapírok képezik a kereskedés tárgyát. Értékpapírtípusok: Az egyes kibocsátók különféle értékpapír-fajtákat vezethetnek be a tőzsdére, egyszerre akár több fajtát is, vagy egy fajtából többet. A kibocsátott értékpapírok tipikusan az alábbiak lehetnek: részvények, befektetési jegyek, certifikátok és speciális értékpapírként az állam által kibocsátott kárpótlási jegy a Részvény Szekcióban; vállalati kötvények, jelzáloglevelek, államkötvények, kincstárjegyek a Hitelpapír Szekcióban. [9] http://www.bet.hu/topmenu/kibocsatok/kibocsatok Kibocsátó lehet: o Vállalat o Hitelintézet o Önkormányzat o Állam o Állami ügynökség Feladata: o Bevezetési eljárás o Kivonási eljárás (automatikus v. kérésre) o Folyamatos tájékoztatási, adatszolgáltatási tevékenyég 15 / 64
Bevezetési eljárás: Ahhoz, hogy egy kibocsátó értékpapírjával megkezdődhessen a kereskedés a Tőzsdén, a kibocsátónak be kell nyújtani a Tőzsdére az adott értékpapír bevezetésére vonatkozó kérelmét. A Bevezetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelő tartalmú kérelem alapján a Tőzsde az adott kibocsátót felveszi a Terméklistára - amely a Tőzsdén kereskedhető termékeket tartalmazza. Ezt követően indulhat meg a kereskedés a kibocsátó ezen értékpapírjára. Kivonási eljárás: Egyes értékpapírok határozott futamidőre jönnek létre, és a futamidő végén automatikusan megszűnnek, ezzel párhuzamosan a terméklistáról is lekerülnek. Mások határozatlan futamidejűek, azonban esetükben is előfordul, hogy bizonyos idő elteltével kivezetésre kerülnek a Tőzsdéről. Ez történhet magának a kibocsátónak a kezdeményezése alapján, vagy bizonyos olyan, a Bevezetési Szabályzatban előre rögzített egyéb esetekben, melyek magukkal vonják a terméklistáról való törlést. Tájékoztatási, adatszolgáltatási kötelezettség: Az értékpapírjuk Tőzsdére való bevezetését kezdeményező kibocsátóknak nemcsak a tőzsdei bevezetéshez kapcsolódóan vannak kötelezettségeik, hanem a Tőzsdei jelenlét során is. Ez elsősorban meghatározott tájékoztatási kötelezettségek teljesítését jelenti. Ennek keretében a kibocsátó cégeknek rendszeres, rendkívüli és egyéb tájékoztatási kötelezettségeik merülnek fel, melyeket részletesen a Bevezetési Szabályzat tartalmaz. [10] Bertalan Imre - Varga Zoltán, Tőzsdei Kézikönyv 5. fejezet, 1991 3.3. A Tőzsde, mint a pénzügyi rendszer szereplője A tőzsde nemcsak egy kereskedési helyszínt, platformot biztosít a pénzügyi eszközök keresletének és kínálatának találkozásához. A pénzügyi rendszer jelentős szereplője, amelynek tevékenysége elősegíti a pénzügyi közvetítési folyamatot. A Tőzsde négy fő tevékenysége: Kibocsátói szolgáltatások: Lehetővé teszik a gazdasági élet szereplői számára, hogy növekedésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat átlátható, hatékony és megfelelően szabályozott piacon keresztül vonják 16 / 64
be értékpapírok kibocsátása révén. A bevezetési szabályzatban meghatározásra kerülnek a kibocsátó teendői a tőzsdei jelenlét során a bevezetéstől a forgalomból való törlésig. A tőzsdén keresztül elérhető a intézményi befektetői vagyon, a lakossági megtakarítások. A tőzsde hozzáférést biztosít a globális tőkepiac legfontosabb befektetői rétegeihez is. A tőzsde a kibocsátók felé folyamatos adatszolgáltatási kötelezettségeket ír elő, ennek alapján a befektetők a forgalmazott termékről, valamint a kibocsátókról teljes körű és azonos információt kapnak, amellyel biztosítja, hogy a befektetők ellenőrzése alatt álljanak. Kereskedési szolgáltatások: A Tőzsde platformot biztosít a kereskedő cégek számára. A hazai tőzsdei kereskedelemben jelenleg közel 40 hazai és külföldi brókercég vesz részt. Nyilvántartja a kereskedési joggal rendelkező brókercégeket. A befektetők ezen szolgáltatók számára adhatnak megbízást a tőzsdei termékekre. Szabályozás keretében meghatározza a kereskedési szokványokat, és ennek megfelelően zajlik a kereskedési folyamat. Piaci információk nyújtása: A tőzsde azonnali és pontos információt nyújt a bevezetett értékpapírok kereskedési adatairól, valamint a kibocsátókat és szekciótagokat érintő hírekről. A piaci adatok mindenki számára hozzáférhetőek. Befektetési termékek fejlesztése: A tőzsde kereskedési lehetőséget biztosít a pénzügyi innovációk számára, valamint széles és folyamatosan bővülő termékpalettát kínál a határidős és opciós piacok befektetőinek. A tőzsde által számolt indexekre, egyedi részvényekre, devizákra, kamattermékekre és árupiaci termékekre szóló határidős és opciós termékek a fedezeti lehetőséget vagy a tőkeáttételt kereső befektetők számára állnak rendelkezésre. [11] http://www.bet.hu/topmenu/tozsde/bemutatkozas 3.4. Árjegyző: Mint korábban említésre kerül, az elsődleges piacon történik az értékpapírok kibocsátása, vagyis az első eladása. A másodlagos piac a korábban kibocsátott értékpapírok eladhatóságát teremti meg. Az értékpapírok bármely időpontban való eladhatóságának biztosítója az árjegyző. Az árjegyző köteles a likviditás fenntartása céljából a vételi és eladási oldalon egyaránt ajánlatot tenni. Tehát a befektető mindig tud venni vagy eladni, akkor is, ha más befektető nem jelentkezik ajánlattal. Az árjegyző a vételi és eladási ajánlattal a termék adott ársávon belül maradását is biztosítja. 17 / 64
Az árjegyző beárazza a terméket, az ár meghatározásának módja függ a terméktípustól. Az árjegyzőnek pici haszna lehet, mert a vásárlás és a továbbértékesítés közötti árfolyam különbözetet megnyerheti, de jelentős árfolyam elmozdulás esetén, akár vesztesége is lehet. Certifikát termék esetében az árjegyzés folyamatos tevékenység, mivel az alaptermék árfolyamának változásától függ a certifikát értéke, és ezt az árfolyamváltozást az árjegyző leköveti. [12] Bakonyi Z. - Dr. Décsy J. - Lauf László - Tasnádi M., Tőke és pénzpiacok, 2004 3.5. Brókercégek: A tőzsdére a befektető csak tőzsdetagon keresztül adhat be megbízást, ajánlatot. A tőzsde szabályozza - Szekció tagi szabályzat, Taggá válási útmutató -, hogy milyen feltételeknek való megfelelés esetén lehet befektetési vállalkozó tőzsdetag. A kereskedési jog megszerzése két lépcsős folyamat: o Szekciótagság megszerzése o Kereskedési jog megszerzése adott szekcióban Szekciótagság a Tőzsde és a szekciótag közötti szekciótagsági szerződés megkötésével keletkezik. Szekciótagság több szekcióban is szerezhető, azonban szekciónként legfeljebb egy. A szekciótagságnak éves díja van, ez magában foglalja a kereskedői rendszer használatát is. Szekciónként különböző mértékű a tagsági díj. 3. Táblázat BÉT szekciótagok megoszlása Szekciók részvény származékos határidős származékos opciós áru tagok száma 25 22 14 9 (Forrás: BÉT honlap alapján) A brókercégnek klíring vagy alklíringtagsággal kell rendelkeznie a KELER Zrt-nél, mivel a tőzsdei ügyletek elszámolása a KELER Zrt-n keresztül zajlik. [13] http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek 3.6. Üzletkötők A kereskedő cégek a tőzsdei kereskedésben üzletkötőik útján vesznek részt. A Tőzsde a kereskedő cég írásos kérelmére a Szekciótagi Szabályzat feltételeinek megfelelő üzletkötőt az 18 / 64
üzletkötők nyilvántartásba vételéhez szükséges dokumentumok Tőzsdére történő beérkezését követően veszi az üzletkötői listán nyilvántartásba. Az üzletkötők az MMTS rendszeren keresztül kötik az üzleteket. A befektetők különböző csatornákon keresztül adhatják meg megbízásaikat. (személyesen egy bankfiókban, telefonon, interneten ) Az informatikai lehetőségek által egyre gyorsabban, hatékonyabban tud a befektető megbízást adni a tőzsdetagokon keresztül. A netbróker elérési lehetőséggel az ügyfél gyakorlatilag saját maga adja be az ajánlatát. A brókercégek vezetik az ügyfelek részére a tőkepiaci törvényben előírt értékpapír és pénzszámlákat, amelyeken keresztül az elszámolásokat elvégzik. [14] http://www.bet.hu/topmenu/tozsdei_kereskedok/kereskedo_cegek 3.7. Elszámoló ház szerepe, feladata A tőzsdei kereskedelem szerves része az elszámolás. A lényege, hogy a kereskedés során sem az áru sem a pénz nincs jelen. A klíring tagok, a kereskedéshez kapcsolódó pénzüket és értékpapírjaikat egy központi helyen vezetett pénz - és értékpapírszámlákon helyezik el, majd a tőzsdei üzletkötések adatai alapján a klíringközpont végrehajtja a megfelelő számlatranzakciókat. A klíringház biztosítja, hogy a vevők megkapják a vásárolt terméket, az eladók pedig hozzájussanak az ellenértékhez. Tehát az elszámoló ház - klíringház fő funkciói: o Az elszámolásokhoz kapcsolódó számlák vezetése o Tőzsdei kereskedési adatok feldolgozása o Megfelelő számlaműveletek végrehajtása o Garancia elemek működése A BÉT-en kötött üzleteket a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) számolja el. A KELER-t 1993-ban alapította a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Értéktőzsde és a Budapesti Árutőzsde értéktári, klíring- és elszámolóházi profillal. Közvetlen partnerei a befektetési szolgáltatók, brókercégek, bankok és értékpapírt kibocsátó vállalatok. Az elszámolóház a piaci szereplők által megkötött tranzakciók kockázatmentes, gyors és hatékony elszámolását végzi. 2009-től a KELER funkcionálisan kettévált, így a központi szerződő fél funkciót ma már a KELER KSZF Kft. látja el. A KELER és a KELER KSZF funkciói: 19 / 64