TARTALOM I. INTÉZMÉNYI ADATOK... 3 II. BEVEZETŐ RÉSZ... 4 1. HELYZETELEMZÉS... 4 1.1 AZ ISKOLA TANULÓI, SZOCIÁLIS KÖRNYEZET... 4 1.2 TÁRGYI FELTÉTELEK... 6 1.3 SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 7 1.4 KÖLTSÉGVETÉS ALAKULÁSA... 9 2. DIAGNÓZIS... 10 2.1 EREDMÉNYEK... 10 2. GYENGE PONTOK... 10 2.3 HAGYOMÁNYOK... 10 2.3.1 Történelmi, kulturális örökségeket érősítő hagyományrendszerünk... 11 2.3.2 Speciális iskolai hagyományaink, rendezvényeink... 11 2.3.3 Hagyományaink a tanórán kívüli nevelésben... 12 2.3.4 Szakmai-pedagógiai hagyományaink... 12 3. AZ ISKOLA KAPCSOLATAI... 12 3.1 BELSŐ KAPCSOLATOK... 12 3.2 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI... 13 III. NEVELÉSI PROGRAM... 14 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 14 1.1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK... 14 1.2 AZ ISKOLA ALAPVETŐ CÉLJAI... 15 1.3 AZ OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA LEGFONTOSABB FELADATAI... 15 1.3.1 Az alapfokú nevelés oktatás bevezető és kezdő szakaszában az iskola... 15 1.3.2 Az alapozó és fejlesztő szakaszban... 16 1.3.3 A fejlesztés kiemelt területi mindkét szakaszban :... 17 1.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSRENDSZERE... 18 1.4.1 Beiratkozás az iskola első évfolyamára... 18 1.4.2 Átiratkozás iskolánkba... 18 1.4.3 Az emelt szintű német nyelvoktatásban való részvétel feltételei... 18 1.4.4 Idegen nyelv alóli felmentés... 19 1.4.5 Nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése... 19 2. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS... 19 2.1 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS CÉLJA... 20 2.2 AZ ISKOLA FELADATAI... 20 3. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS... 21 3.1 FELADATAINK... 21 4. A BEILLESZKEDÉSI-, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÜNK... 22 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 23 5.1 A TEVÉKENYSÉG CÉLJA... 23 5.2 FELADATAINK... 23 6. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSA, NEVELÉSE... 24 7. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM... 24 1
8. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 25 7.1 CÉLUNK... 26 7.2 FELADATAINK... 26 9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 26 9.1 SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA... 27 10. A NEVELÉSI, PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ, OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE... 28 10. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLA ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGE... 29 10.1 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL... 29 10.2 KAPCSOLATTARTÁS A TANULÓKKAL... 30 11. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZÉSE... 30 12. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK... 31 IV. HELYI TANTERV... 32 1. AZ ISKOLA HETES ÓRATERVE... 32 2. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS BEVEZETÉSE AZ 5-6. ÉVFOLYAMON... 33 2.1 FELADATAINK... 34 2.2 IDŐKERET MEGHATÁROZÁSA... 34 2.3 SZERVEZETI KERETEK... 35 2.4 ÉRTÉKELÉS...35 3. ÓRATERV... 36 4. A TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI... 37 5. MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI... 37 6. A BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 38 6.1 A TELJESÍTMÉNYMÉRÉS MÓDSZEREI... 38 6.2 A TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE... 39 6.2.1 Az írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai... 40 6.2.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 41 7. A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSE... 41 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM HATÁLYA ÉS ÉRVÉNYESSÉGE... 42 MELLÉKLETEK: Jegyzőkönyvek 1. számú Szöveges értékelés 2. számú Környezeti nevelési Program 3. számú Egészségnevelési Program 4. számú Az iskola fogyasztóvédelmi Programja 2
I. INTÉZMÉNYI ADATOK Az iskola neve: Német Tagozatos Általános Iskola Székhelye: 1043 Budapest, Pozsonyi u. 3. Fenntartó: Budapest Főváros IV. ker. Újpest Önkormányzata Az iskola földrajzi beiskolázási körzete: Újpest IV. ker., de a szülői kérésre egyéni mérlegelés alapján más budapesti kerületből, vagy az agglomerációból is felvehető tanuló Gazdálkodás: az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részben önálló Alaptevékenysége: általános műveltséget megalapozó alapfokú oktatás általános iskolai gyermekétkeztetés napközi otthoni és tanulószobai ellátás sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelés Alapító okirat száma: 272/2007. (VIII.30.) kelte: 2007. augusztus 30. 3
II. BEVEZETŐ RÉSZ 1. Helyzetelemzés 1968-ban kezdődik Újpest rekonstrukciója, ennek során épült fel a régi, elavult földszintes házak, a temető helyén az első lakótelep, és a mi iskolánk. 1971-ben került átadásra, eredetileg 12 tanteremmel, fizika-kémia előadóval, technika oktatásához szükséges helyiségekkel, tornateremmel, szertárakkal, sportudvarral. Már az építéskor kicsinek bizonyult. A lakótelep fejlődése, a demográfiai hullám, körzetmódosítások és a mikrokörnyezet elvárása miatt vált szükségessé az iskola belső átalakítása, mely 1985-ben indult meg. 1998-ban a gondnoki lakás átalakításával alakult ki az iskola jelenlegi belső szerkezete. Társadalmi igényként fogalmazódott meg az idegen nyelv magas színtű oktatása. 1985-ben iskolánk bővítette szolgáltatásait, megindult a német nyelv emelt színtű tanítása. Iskolánk kettős feladatot lát el. Egyrészt körzeti iskola, másrészt Újpest egész területéről iskolázunk be tanulókat. 1.1 Az iskola tanulói, szociális környezet Iskolánk 8 évfolyamos, két-két párhuzamos osztállyal működő általánosan képző intézmény. Tanulólétszámunk 1994 óta folyamatosan csökkent ( 401 390 370 fő). A csökkenés csak részben magyarázható a demográfiai hullám hatásával, érzékenyen érintett bennünket a gimnáziumok lefelé terjeszkedése is. A tanulólétszám csökkenése egyértelműen összefüggésbe hozható a hat-nyolc évfolyamos gimnáziumok számának emelkedésével. A 350 fős létszám az utóbbi években állandósult. Iskolánk körzete az évek során nem változott. Két részből tevődik össze: Összkomfortos lakótelepi lakások. A tulajdonjogot illetően a lakások eltérnek egymástól. A bent élők bérlők vagy tulajdonosok, és ez a státus az iskola felé támasztott igényekben is megmutatkozik. A körzet másik része a lakótelepi építkezésből kimaradt terület. Itt az önkormányzati bérlakások (szükséglakások) találhatók, amelyek kis alapterületűek, földszintesek, komfort nélküliek Az itt lakók többsége a társadalmi periférián élő család. 4
A szabad iskolaválasztás, a színvonalas pedagógiai munka és első sorban a német tagozat vonzásának eredménye, hogy magas a körzeten kívüli tanulók száma. A tanulók összlétszámának 69 %-a. Iskolánk szociológiai mutatói számottevően két időszakban módosultak az elmúlt években: Javult a német tagozat bevezetésekor, romlott a rendszerváltás idején, amikor megjelent a munkanélküliség, kényszernyugdíj, egzisztenciavesztés, elszegényedés. Ez szinte csak a körzeti gyermekeink családját jellemzi. Az anyagi háttér meghatározó az otthonról kapott műveltségi igényre, viselkedési kultúrára. Biztos családi, anyagi háttér ( értelmiségi, vállalkozó) 33 % Átlagos szinten élő családok 38 % Szűkösen, ill. halmozottan hátrányos helyzetben élő családok 29 % Az iskola nyelvi tagozata miatt elsősorban a társadalmi középrétegek számára vált kívánatossá iskolánk. A nyolcadik osztályos tanulóink beiskolázása az elmúlt években 100 %-os volt. A különböző iskolatípusokban felvettek aránya viszont jelentős eltérést mutat. 8. osztályosok továbbtanulása a tanulók százalékában 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 94/95 99/00 02/03 04/05 06/07 évfolyamok gimnázium szakközép. szakisk. Az utóbbi években újra emelkedni kezdet a gimnáziumokba felvételt nyertek aránya, (annak ellenére, hogy az arra alkalmasak már 4. 6. osztályban bekerülnek a felsőoktatási felvételire felkészítő középiskolákba). Jelentősen emelkedett az érettségit és szakmát adó középiskolák iránti érdeklődés, követve az oktatáspolitika irányát. 5
1.2 Tárgyi feltételek Az épületben 16 tanterem, 1 tornaterem, 1 előadó, 2 technika terem, 1 számítástechnikai terem és egy bontott csoport oktatására alkalmas kis terem áll rendelkezésünkre. A képviselőtestület döntése alapján 1996-ban elkezdték az iskola teljes felújítását, melyet 1999 nyarán be is fejeztek. Az azóta eltelt időszakban felújítás, festés nem volt iskolánkban, a belső terek állaga sokat romlott. Az épület szűkössége miatt a 16 osztály és az 5 napközis csoport elhelyezése továbbra is gondos szervezőmunkát igényel. A bútorzat megújítása elkezdődött. 2007-ig tíz tanterem pad és szék cseréjére volt lehetőség (részben költségvetési megtakarításból, részben az iskolai alapítványba befolyt 1%-os felajánlásokból), két tanterembe pedig új szekrényeket állítottunk be. A tantermi bútorzat cseréjét az elkövetkező években folytatni kell, biztosítva ezzel az egészséges, biztonságos, esztétikus környezetet az oktató-nevelő munkához. Az elmúlt években jelentős fejlesztésre volt lehetőségünk taneszközökben és audio-vizuális eszközökben. 2006 óta valamennyi tantermünkben van számítógép internet eléréssel. A számítástechnika oktatásához új, korszerű gépek állnak rendelkezésünkre. A könyvtár, médiatár, és a taneszközök, illetve a számítógépek folyamatos cseréje, korszerűsítése, bővítése elengedhetetlen feltétele a színvonalas oktató-nevelő munkának. 6
1.3 Személyi feltételek Igazgató Általános ig.h. Alsó tagozatos ig.h. Adminisztrációs munka Szakmai irányítás Szabadidős tevékenység Gazdasági feladatok Tanügyigazgatási feladatok Humán Alsó tagozatos Reál mk. munkája Napközis mk. munkája Idegen nyelvi 8.osztályos beiskolázás 1. osztályos beiskolázás Technikai dolgozók Dolgozók szabadsága Tűz-és munkavédelem Étkezési és tankönyvtámogatás Személyi és munkaügyi feladatok Gazdálkodás Gyermekvédelem Osztályfőnöki munka Iskolatitkár Szakmai munkaközösségeink: Alsó tagozatos Humán Reál Idegen nyelvi Osztályfőnöki Napközis A munkaközösség-vezetők feladata a szakmai munka koordinálása. 7
Egyéb beosztások: DÖK vezető tanár Gyermekvédelmi felelős ½ állás Könyvtáros Közalkalmazotti Tanács vezető Tűz-és munkavédelmi megbízott Szakszervezeti bizalmi ISK elnök Szakos ellátottságunk 100%-os. Az engedélyezett létszám: 30,5 fő ( 26 nő és 5 férfi). Egyetemet végzett: 3 fő Főiskola tanári szakán végzett: 15 fő Főiskola tanítói szakán végzett: 13 fő Összesen: 31 fő Ebből GYED-en, GYES-en van 3 fő A foglalkoztatásban nehézséget okoz a nem mindig megfelelő szakpárosítás, illetve az egyszakos tanári diploma. Szakmai munkánk megújításáért sokat tettünk: A tanárok figyelemmel kísérik a szaksajtót A munkaközösségek havonta tapasztalatcserét tartanak Évente két alkalommal, iskolán belül nevelési értekezletet tartunk Részt vesznek a kerületi PSZK továbbképzésein Jelentkeznek az FPI tanfolyamaira Tudományos egyesületek tanácskozásaira, konferenciáira jelentkeznek Folyamatosan elvégzik a főiskolák, egyetemek posztgraduális képzéseit OKJ által szervezett vagy más, legalább 120 órás képzéseken vesznek részt A kollégák nyitottak a változásokra és a szakmai fejlődésre. 1996 óta a pedagógusok 90%-a szerzett új diplomát, vagy vett részt szervezett továbbképzésben, teljesítve ezzel a törvény által előírt 120 órás továbbképzést. 8
Továbbképzési tervünkben preferáljuk: A minőségbiztosítás bevezetéséhez szükséges ismereteket nyújtó képzéseket Modultantárgyak oktatásához szükséges tanfolyamokat A kollégák átképzését a nem szakszerű oktatásban való részvételhez Számítógép és Internet használatához kötődő tanfolyamokat Fejlesztőpedagógiai ismereteket nyújtó képzéseket Szakmai, módszertani jellegű, tantárgyhoz kötődő tanfolyamokat Iskolánkban a fluktuáció alacsony. A nevelő-oktató munkát segítő egyéb beosztású dolgozók: 1 fő iskolatitkár 1 fő gondnok-karbantartó 1 fő házfelügyelő-udvari munkás, kertész 1 fő portás - takarító 3 fő takarító Valamennyien gyermekszeretettel, elkötelezetten végzik munkájukat, ezzel is segítve az iskola céljainak megvalósítását. 1.4 Költségvetés alakulása 1994 1998 2002 2006 Összesen (e forint): 29297 51524 932963 110122 Személyi juttatás 17354 32339 62165 77788 TB járulék 7417 15391 22665 26109 Dologi kiadás 4151 3794 9133 5450 Ebből szakmai tev.-re 1400 1455 1900 Felújítási felhalmozási kiadás Felújítás 0 0 0 0 Felhalmozás 375 0 0 0 Az energia, a felújítási és felhalmozási keret felhasználása és nyilvántartása a Gazdasági Igazgatóság hatáskörébe tartozik 1998-tól. 9
2. Diagnózis 2.1 Eredmények Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka eredményességét bizonyítják tanulóink kerületi és fővárosi versenyeken elért eredményei. A német nyelv intenzív tanulásának lehetősége, eredményessége: német nyelvi szaktárgyi versenyeken, országismereti vetélkedőn, német nyelvű vers-és prózamondó versenyen elért helyezések. A szülők megtisztelő bizalma: 69% körzeten, illetve kerületen kívüli tanuló Korrekt, jó kapcsolat a szülőkkel (SZMK, szülői értekezlet) Diákönkormányzat: az öntevékeny közéleti tevékenység gyakorlásának színtere, közös tervezés, megvalósítás. A szabadidő hasznos eltöltését segítő, többféle választási lehetőséget biztosító szakkörök, sportkörök működése (Tantárgyakhoz kapcsolódó tehetséggondozó, hobby jellegű, művészeti, háztartási szakkörök, iskolai sportkör- röplabda, kosárlabda, vízi-túra, GÓLIÁT-foci, tánc.) Az osztályfőnökök, napközis csoportvezetők által szervezett, rendszeres, kulturális programok (színház-, kiállítás-, mozi-látogatás, kirándulás) 2. Gyenge pontok Az épület szűkössége, Közösségi helyiségek hiánya, Közös céloktól eltérő egyéni elképzelések időnkénti megjelenése, Az új oktatási módszerekhez megfelelő eszközök hiánya, Szekrények, táblák állapota, Nyelvi labor hiánya 2.3 Hagyományok Iskolánk igen nagy jelentőséget tulajdonít a hagyományápolásnak-, teremtésnek. Erősíti a kötődést nemzethez, hazához. Szorosabbá teszi kapcsolatunkat a világgal. Toleránsabbá, rugalmasabbá, a másságot elfogadóbbá válunk általa. A klasszikus családmodell felbomlásával még inkább szükséges van a gyermekeinknek a hagyományok nyújtotta 10
biztonságra, állandóságra, kötődésre. Ezért ragaszkodunk az eddigiek megőrzéséhez és próbálunk újakat teremteni. Hagyományokat teremtünk, ápolunk a szó néprajzi, művelődéstörténeti értelmében az iskola életét érintő, rendszeresen ismétlődő rendezvények keretén belül is. 2.3.1 Történelmi, kulturális örökségeket érősítő hagyományrendszerünk Nemzeti ünnepeink: megemlékezések, műsorszervezés március 15, október 6 és október 23-a alkalmából. Családi ünnepek: Télapó, Karácsony, Anyák napja megünneplése iskola és osztálykeretben Néprajzhoz kötődő, illetve nemzetközileg elismert világnapok: farsang, Gyermeknap, Madarak és fák napja, Víz napja, Föld napja, Takarékossági Világnap, Magyar Kultúra Napja, AIDS Világnap, Zene Világnapja, Valentin-nap, Környezetvédelmi Világnap, Takarítási Világnap, Kihívás Napja. 2.3.2 Speciális iskolai hagyományaink, rendezvényeink Pozsonyi Nap: évente 1 alkalommal iskolanapot szervezünk, meghívott előadókkal, gazdag programkínálattal. E napon szavaztatjuk meg az Év Tanulója díjat a legeredményesebb diáknak. Iskolajelvénnyel jutalmazzuk a legsikeresebb 4.osztályos tanulót is. Családi nap: A tanév végén szülők- gyerekek- dolgozók kötetlen, szórakoztató együttléte versenyekkel, bemutatókkal. DÖK-rendezvények: a tanulók igényeihez kapcsolódó rendezvények, előadások szervezése Erdei iskolák, nyári táborok az iskola egyéni arculatához kapcsolódóan: Erdei iskolák- az épített- és természeti környezet megismerésére, megtapasztalására Nyelvgyakorló táborok szervezése nyelvi környezetben Tematikus táborok történelmi helyszíneken Sporttáborok a mikrokörnyezet igényei szerint (sí, evezős, kosárlabda, labdarúgás) 11
2.3.3 Hagyományaink a tanórán kívüli nevelésben A tanulók és a szülők igényei szerint szervezett szakkörök (nyelvi, matematika, informatika, múzeumlátogató, gyermektánc, színjátszó, helytörténeti, kézműves, háztartási, énekkar, rajz) Napközi és tanulószoba működtetése Tehetséggondozás Felzárkóztatás Sport, túrázás, korcsolyázás, úszás lehetősége 2.3.4 Szakmai-pedagógiai hagyományaink Szakmai nap szervezése évi 1 alkalommal, Nyílt napok rendezése Tanulmányi versenyek szervezése, illetve részvételre ösztönzés, felkészítés Mérések lebonyolítása, értékelése Egyéni szakmai továbbképzések, Helytörténet oktatása 3. Az iskola kapcsolatai 3.1 Belső kapcsolatok Az iskola hatékony kapcsolatot alakított ki a szülőkkel. 2004-ben kérdőíves formában kérte a szülők véleményét az iskolában folyó oktatónevelő munkáról, az iskolával szembeni elvárásokról. Évente három-három alkalommal kerül sor SzM értekezletre, szülői értekezletre, fogadó órára. Családlátogatásaink célja, hogy probléma esetén megismerjük a tanuló otthoni körülményeit és hatékonyabb segítséget nyújthassunk. A rendszeres szülői értekezlet mellett a pályaválasztó nyolcadikosok szülei részére külön tájékoztatást tart az iskola. Az iskola leendő első osztályos gyermekei szüleinek nyílt napot és tájékoztató szülői értekezletet tartunk. Negyedik osztály végén bemutatjuk a leendő 5. osztályos osztályfőnököket, a felső tagozat első szülői értekezletén pedig az osztályban tanító szaktanárokat. Tankönyv- és taneszköz-jegyzéket ismertetünk tanév végén. A Diákönkormányzat fóruma a közéletiségnek, a demokratizmusnak. Az osztályközösségek képviselői a rendszeres üléseken véleményt alkotnak az őket érintő kérdésekben, problémákat vetnek fel. Tevékenységük célja: 12
segítséget nyújtani a szabadidő hasznos eltöltésében és olyan - osztályok közötti - kapcsolatot kialakítani, mely a mi iskolánk érzését erősíti. Évente diákközgyűlést szervezünk. A Csengő Alapítvány 1993-ban jött létre a szülők kezdeményezésére, azzal a céllal, hogy az oktatási feltételek színvonalát emelje, segítse a hátrányos helyzetű tanulókat. Kiemelt feladatának tekinti az olyan kezdeményezések támogatását, amelyek a német kultúra megismerését, a kapcsolatfelvétel kialakítását és fejlesztését szolgálják. Az Alapítvány bevételei sokat segítenek tárgyi feltételeink javításában. 3.2 Az iskola külső kapcsolatai Bár az iskola szolgáltató intézmény, de nem vállalja vállalhatja fel a kulturális szolgáltatások teljes körét. Ezért fontos, rendszeres, jó kapcsolat kialakítása a kerület művelődési intézményeivel. Mozi- és színházlátogatás, kiállítások színtere, versenyek, iskolai előadások helyszíne a Gyermek-és a Ifjúsági Ház, az Ady Endre Művelődési Ház. Tornaterem gondjaink megoldásában segít a Halassy Olivér Sport- és Szabadidő Központ. Leendő elsőseink és szülei megismerésében, megnyerésében segít a kerület óvodáival fenntartott kapcsolat, a középiskolákkal pedig a beiskolázás reményében fűzzük szorosabbra az eddigi együttműködést. Valamennyi önkormányzati fenntartású intézmény számára létkérdés, hogy munkájáról, problémáiról és eredményeiről naprakész információja legyen a fenntartónak. Az alpolgármester, a jegyző, a Művelődési Osztály vezetője és dolgozói, a Sportiroda is csak úgy támogathatják az iskolánkban folyó oktató-nevelő munkát, ha kapcsolatunk rendszeres és kölcsönös. Szakmai segítségnyújtást, továbbképzést, együttműködést, a Pedagógiai Szolgáltató Központ munkatársaitól kapunk és várunk. A kerületi Nevelési Tanácsadó pszichológusai és logopédusai valamennyi problémánk megoldásában segítenek. Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen figyelemmel kíséri tanulóink egészségi állapotát. Tanulási-, magatartási-, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulóink nevelésében számíthatunk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak támogatására. A Német Kisebbségi Önkormányzat hathatós segítséget nyújt iskolánknak. hozzájárul táboroztatási költségeinkhez, német nyelvű könyvekkel bővíti könyvtárunkat, német nyelvű jutalomkönyveket ajánl fel versenyeink díjazására. 13
III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1 Pedagógiai alapelveink Gyermekközpontúság elve Minden gyermek számára tartalmas, hasznos és ugyanakkor boldog iskolai élet biztosítása, ahol külön hangsúlyt kap a gyermeki jogok tisztelete, érvényesülésének elősegítése. Személyiségfejlesztés elve Korszerű ismeretek közvetítése sokszínű tevékenységrendszerben, hogy tanítványaink megtalálhassák azt a tevékenységet, amiben sikerrel bontakoztatják ki képességeiket. Önállóság elve Választhatóságot biztosítunk, hogy a gyerekek érdeklődésüknek, igényüknek megfelelő tevékenységben sajátíthassák el az önálló tanulás képességét. A tevékenységrendszer kialakításánál nagy hangsúlyt kap az önálló véleményalkotás, az önmaguk és mások iránti felelősség gyakorlásának lehetősége. Demokratizmus elve A közös célok és egyéni érdekek összehangolása, oldott, humánus légkör megteremtése az iskolában, ahol az értelem és érzelem szabadon kibontakozik és az emberi kapcsolatok kiteljesednek. Szabadság, önállóság, ugyanakkor alkalmazkodás és tolerancia egyensúlyának megteremtésére törekszünk. 14
1.2 Az iskola alapvető céljai A pedagógiai alapelvek alapján az iskola átfogó célkitűzése az iskolai tevékenység valamennyi területén és szintjén olyan ember nevelése, aki megfelelő általános műveltséggel rendelkezik, testileg-lelkileg egészséges, gondolkodó, független önálló személyiség, érzelemgazdag, dönteni képes, és munkájában értéket hoz létre. Társadalmilag elismert erkölcsi és hasznos tudás birtokába jut, ami elősegíti további életútját. A nevelési folyamatban A tanulók teljes személyiségét fejlesztjük, azaz, értelmi, testi, lelki, társadalmi lényét is Általános emberi értékek elfogadására és az a szerinti tevékenységre neveljük Nevelési módszerekben példamutatás, valódi élethelyzetek, illetve szimulálásuk és a tevékeny részvétel dominál. A tanulás, tanítás folyamatát hassa át A NAT és a kerettanterv követelményeire épülő helyi tanterv megvalósítására való törekvés Az adottságokból, képességekből, eltérő ismeretekből adódó eltérések figyelembe vétele A tananyagtervezés többrétűsége: a minimális, az iskolában elvárt és az egyéni tananyag szintjén történő megjelenítés, megvalósítás. 1.3 Az oktató-nevelő munka legfontosabb feladatai Az iskola pedagógiai programjának egységességét, egymásra épülését úgy biztosítjuk, hogy meghatároztuk az egységes képzési szakaszok cél- és feladatrendszerét. Az általunk meghatározott iskolai szakaszoknál figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, a NAT és a kerettanterv követelményeit. 1.3.1 Az alapfokú nevelés oktatás bevezető és kezdő szakaszában az iskola Biztosítja a zökkenőmentes átlépést az óvodából az iskolába, Megerősíti és fejleszti a megismerés és megértés képességét, Kialakítja a tanulás iránti igényt, 15
Folyamatosan fejleszti a gyermekben az érdeklődést szűkebb-és tágabb környezete, kisebb közössége, az osztály, ezzel egyidőben az iskola, a társas kapcsolatok iránt, Fogékonnyá teszi a természet, a társadalom értékeinek megbecsülésére Teret ad a gyerek játék- és mozgás iránti vágyának, Segíti természetes testi- és szellemi érését, A kíváncsiság és az életkorra jellemző érdeklődés állandó ébren tartásával motivál és megalapozza a legfontosabb személyiségvonásokat, képességeket és készségeket, A felelősségtudat, a kitartás fejlesztésével kialakítja a tanulási szokásokat, Követhető mintákat nyújt az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, Elemi ismereteket közvetít, alapvető készségeket és képességeket fejleszt Támogatja az egyéni képességek kibontakozását Csökkenti a szocio-kulturális hátrányokból, az eltérő ütemű fejlődésből adódó problémákat, Szilárd erkölcsi értékeket közvetít, illetve ajánl, humánus magatartásmintákat erősít, így formálja a gyermek jellemét, Személyre szólóan fejleszt. 1.3.2 Az alapozó és fejlesztő szakaszban A fentiek kiegészülnek: Felkészíti a gyermeket a majdani továbbtanulásra, előkészíti a társadalomba való beilleszkedésre, Fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, empátiáját, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, Tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány szabályát, az egyéni és közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát, megalapozza a felkészülést a jogok és a kötelességek törvényes gyakorlására, tehát demokratikus normákat közvetít, Nemzeti és etnikai hagyományokat ismertet, ápolásukra nevel, fejleszti a nemzeti azonosságtudatot, de tudatosítja az egymás mellett élő kultúrák létjogosultságát, az Európához tartozást, jó értelemben vett internacionalizmusra is nevel. 16
1.3.3 A fejlesztés kiemelt területi mindkét szakaszban : A test és lélek harmonikus fejlesztése A mozgásigény kielégítése tanórán és tanórán kívüli nevelésben, a mozgáskultúra megalapozása, mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése Az egészséges életmódra nevelés Érzelmi élet gazdagítása Önismeret fejlesztése, reális önértékelés Társas kapcsolatok kialakításának igénye, később fejlesztése és irányítása A szocializáció folyamatainak elősegítése a személyiség értelmi és érzelmi alapozásával helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, erkölcsi meggyőződés és cselekvés összhangja kortárs kapcsolatok fontossága és megerősítése elemi állampolgári és mindennapi ismeretek nyújtásával, később mindezek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel kapcsolatos praktikus tudás megerősítése Az alapműveltség kialakítása és továbbépítése biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat, az alapvető készségek és képességek kialakulása után differenciált tantárgyi rendszerben a szükséges mentális képességek fejlesztése, önálló tanulás és önművelés igényének kialakítása, gyakorlatközpontú és problémamegoldó szemlélet kiépítése, melyet mindennapi élethelyzetekben is alkalmaznak a gyermekek a közvetett kommunikáció megismerése és alkalmazása (informatika, idegen nyelvek, stb.) A tanulási stratégiák megválasztása életkornak és fejlettségnek megfelelően életkori sajátosságok figyelembe vétele, tapasztalati úton történő megismerés és tanulás, felfedezés és kreativitás fejlesztése, aktív részvételt igénylő ismeretszerzési módok, differenciált, egyénre szabott fejlesztés egészséges terhelés: egyensúlyban a különböző készségek, a szóbeliség és írásbeliség a fejlődés nyomon követése, személyre szóló, fejlesztő értékelés, ezzel a tudás örömének nyújtása 17
1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásrendszere 1.4.1 Beiratkozás az iskola első évfolyamára Körzetes tanulóink felvétele az óvodai szakvélemény vagy a Nevelési Tanácsadó véleménye, születési anyakönyvi kivonat és körzetünkbe történő lakásbejelentkezés alapján automatikus. A szabad férőhelyeket előzetes jelentkezés alapján töltjük be, előnyt biztosítva a már iskolánkba járó gyermekek testvéreinek. A beiratkozáshoz óvodai szakvélemény és születési anyakönyvi kivonat szükséges. 1.4.2 Átiratkozás iskolánkba Körzetbe költözés miatt A tanuló utolsó érvényes bizonyítványát követő évfolyamra kell beírni. Ha a tanuló előző iskolájában bevezetett helyi tanterv nem kompatibilis a mi helyi tantervünkkel (valamely tárgyat nem, vagy másképp tanult), lemaradását pótolnia kell. Időt és felzárkóztatási lehetőséget (egyéni fejlesztés a hiányok pótlására, korrepetálás, tanulószoba) biztosítunk számára. Iskolánkat választó gyermek esetében egyéni beszélgetés után, szükség szerint tantárgyi tesztek alapján egyedi döntést hozunk. 1.4.3 Az emelt szintű német nyelvoktatásban való részvétel feltételei Az emelt szintű nyelvoktatást részben az óratervben idegen nyelv oktatására fordítható óraszámból, részben a szabadon választható órakeretből biztosítjuk, ezért a kiskorú tanuló szüleinek írásbeli kérelmére van szükség a tantárgy tanulásához. Egyéb feltételek: Az 1-2. osztályban a közismereti tárgyakból mutatott jó teljesítmény Az 1-2. osztályban választható tantárgyként felvett német órákon való aktív részvétel, a nyelvtanulás iránt mutatott fogékonyság A felvételről szóló döntést a tanuló osztályfőnöke és német szaktanára javaslata alapján az igazgató hozza meg. A választott tantárgy tanulása választás után kötelező, kilépési lehetőség a 3. osztály végén lehetséges. 18
1.4.4 Idegen nyelv alóli felmentés Teljes felmentés a nyelvtanulás alól orvosi, pszichológiai szakvélemény alapján adható. Amennyiben az iskolába beiratkozott tanuló nem az általunk oktatott idegen nyelvet, vagy a németet alacsonyabb óraszámban tanulta, a szülő kötelessége, hogy a nyelvtanulás folytatásáról gondoskodjon. Tanév végén a gyermek a kerület által kijelölt helyen osztályozóvizsgát tesz. 1.4.5 Nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése A Közoktatási tv. 53. (7) bekezdésében szabályozott időkeret terhére nem kötelező tanórai foglalkozásokat szervezünk. Az iskola által tanévenként összeállított programkínálatból a szülő írásbeli kérelmére azokat a foglalkozásokat szervezzük meg, amelyre megfelelő számú jelentkezés érkezik a megadott határidőig. A választás önkéntes, de jelentkezés után a részvétel kötelező. Az emelt szintű nyelvoktatásban résztvevő tanulóink heti tanórai terhelése nem lépi túl a kerettantervi rendelet 8. (2) bekezdésében megengedett óraszámokat. Az emelt szintű nyelvoktatásból kimaradó tanulóink számára 3-8. osztályig heti 1-2 nem kötelező tanórai foglalkozás választását szorgalmazzuk. Választható foglalkozások : Anyanyelvi alapkompetenciák fejlesztése Matematikai alapkészségek fejlesztése Háztartási ismeretek Egészségnevelés Közlekedési ismeretek XX. század zenéje Testnevelés, sportjátékok A nem kötelező tanórai keret további óraszámait a gyerekek, szülők érdeklődésének, igényének megfelelően szakkörök, sportfoglalkozások, művészeti körök, szabadidős programok szervezésére fordítjuk. 2. Személyiségfejlesztés Sokoldalú tevékenységrendszerünk lehetőséget ad intellektuális, érzelmi, szociális, erkölcsi, esztétikai, fizikai igények kielégítésére. A tevékenységek által teljes személyiség kialakítására törekszünk, olyan személyiséget kívánunk formálni: 19
Aki felismeri az értékeket, nyitott és érdeklődő, viszonya megfelelő a tanuláshoz, a közösséghez, a munkához egyaránt, Akit belső motivációja, ösztönző rendszere eljuttat az önmegvalósításhoz, Aki a társadalomban megtalálja a helyét s így kiegyensúlyozott, elégedett emberré válhat. 2.1 A személyiségfejlesztés célja: Nevelő-oktató munkánkban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ösztönözzük a személyiségfejlesztő oktatást. Az egész személyiség fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem a minket körül vevő társadalmi élet, a család, a kortárs közösségek. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, ismeretszerzési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma a kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Ez megalapozhatja a tanulók műveltségét, világképük formálódását. Minden ember személyiségének fejlődését az adottságok, a neveltetés és a környezete határozza meg. A fejlődést a nevelési ártalmak veszélyeztetik. 2.2 Az iskola feladatai: A problémás gyerekek kiszűrése Rendszeres kapcsolattartás a családdal Szükség esetén szakembergárda felkeresése (pszichológus, fejlesztő pedagógus) Helyes önismereti fejlesztés megvalósítása: - személyes példamutatás - egyéni beszélgetés kezdeményezése - a drámapedagógia eszközeinek alkalmazása (differenciáltan) Az osztályfőnökök tudatos közösségformáló munkája Fejlesztő foglakozások megtartása Versenyek, pályázatok kiírása 20
A könyvtár önálló használatának elősegítése, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása Lehetőség biztosítása arra, hogy mindenki a neki megfelelő tevékenységi formát választhassa (nem kötelező tanórai foglalkozások, szabadidős programok) 3. Közösségfejlesztés A közösségfejlesztés célja: az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskolai élet ennek speciális keretet és feladatokat ad. Csak az a tanuló tekinthető érettnek a társadalom életében történő részvételre, aki elsajátította a közösségben követendő normákat, megtanult beilleszkedni ill. elfogadni. A közösségfejlesztés színtere: az iskolai élet minden területe. 3.1 Feladataink A diákönkormányzat, mint a diákok jogképviseleti szerve, iskolai szintű programszervező és hagyományteremtő munkájával egyben közösségfejlesztő tényező is. Az iskolai hagyományos programok előzetes szervezésének ill. azok lebonyolításának, új hagyományok teremtésének aktív részesei. Így az osztályok közötti kapcsolat elmélyülhetnek. A versenyek jutalmazásával (pl.: szabadnap) lehetőséget nyújt tanítási időben történő tartalmas osztályprogramok szervezésére. Az egyéni és közösségi értékek elsajátíttatása csak úgy lehet eredményes és sikeres, ha a tanulók megismerik hazájukat, szülőföldjüket, nemzetüket. Egyaránt fontosak történelmi és helyi hagyományaink. Erre a tanulási folyamat egésze jó alkalmat kínál, kiemelkedően fontosak azonban a történelmi, irodalmi, földrajzi ismeretek ill. valamennyi tantárgy nagy egyéniségeinek megismerése. Különösen fontos szűkebb lakóhelyünk ismerete, nagy súlyt fektetünk a helytörténet oktatására. Hazánkban, illetve közvetlen szomszédságunkban számos nemzetiség él. Meg kell ismertetni tanulóinkkal ezeréves együttélésünket, egymásrautaltságunkat. A lakóhelyünkön élő német nemzetiséggel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Tágabb környezetünk, Európa hagyományos értékeinek megismerése és ápolása a tananyag szerves része. Célunk, hogy tanulóink tevékenyen részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok kialakításában és ápolásában. 21
Erre elsősorban német nyelvterületen nyílnak lehetőségeink. Külföldi táboraink, városlátogatásaink alkalmával erre már eddig is volt példa, ezt szeretnénk folytatni a jövőben is. Kiemelten fontos a környezet állapotának megóvása, ápolása. Ennek érdekében meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a meglévő környezeti értékeinket és fenntartási lehetőségeiket. Ugyancsak fontos a környezeti problémák felismerése és elhárítása. Kirándulásaink, erdei iskolai programjaink mellett erre közvetlen környezetünk is alkalmas. A társadalmi érintkezés formáit szeretnénk magas szinten elsajátíttatni. Minden lehetséges módon és alkalommal a kommunikációs kultúra fejlesztésére, tudatos alkalmazására törekszünk. Fontos, hogy a tanulók el tudjanak igazodni a bennünket körülvevő információk rengetegében. Ennek érdekében meg kell ismertetnünk tanulóinkkal a régi és új információhordozókat és azok megfelelő használatát, önállóan is (könyvtár, Internet, stb). Az egészséges életmód kialakítása érdekében elsajátíttatjuk lehetséges módozatait. Nagy hangsúlyt helyezünk a személyes példamutatásra. Ugyanakkor az is fontos, hogy a tanulók elfogadják az önhibájukon kívül beteg, sérült embereket és megtanuljanak együtt élni velük. Csak a többség tud befogadni! 4. A beilleszkedési-, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk A felgyorsult élettempó, a családok elkeseredett küzdelme a megélhetésért, a nagyobb anyagi biztonság megteremtéséért, a kiegyensúlyozott családi háttér felbomlása, a gyakran ellenőrizhetetlen információ-áradat vezetett oda, hogy egyre több gyerek küzd beilleszkedési-, és magatartási zavarokkal. Az iskola célrendszerével, értékközvetítésével, demokratikus, szeretetteljes, gyermekközpontú légkör megteremtésével segítheti az ilyen nehézségekkel küzdő gyerekek iskolai, később társadalmi beilleszkedését. Szoros, napi kapcsolatot kell kialakítani a családokkal, hogy az okok feltárásában segítséget kapjunk (szülés közbeni trauma, felbomlott család, nem megfelelő nevelési módszerek, környezeti ártalmak, stb.) Szakemberek bevonása az okok feltárásába, megoldási módok kidolgozásába ( Nevelési Tanácsadó, pszichológus, családgondozó) Pedagógiai módszerek széleskörű alkalmazása - Egyéni differenciált foglalkoztatás - Fejlesztő foglalkozás - Társas kapcsolatok erősítése - Bevonás közösségi programokba 22
- Drámapedagógia - Pályaorientációs, drog-és alkohol prevenciós foglalkozások - Együttműködés kortárs csoportokkal 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Már kisiskolás korban fontos a gyermekek tehetségének korai felismerése, mely a pedagógus felelőssége. Minden tanulónak, a tanórán és tanórán kívüli tevékenységében lehetőséget kell adnunk tehetségének kibontakoztatására. 5.1 A tevékenység célja A tehetségek felismerése, megtartása, gondozása Az alkotó légkör megteremtése 5.2 Feladataink Ennek érdekében alkalmazható módszerek, tevékenységi formák: A felismert, vagy kimunkálható tehetségek érdekében lehetőségek, pedagógiai eljárások biztosítása. Differenciált tanórai munkáltatás Személyre szabott feladatok adása (házi feladat, szorgalmi feladat) Manuális tevékenységi formák biztosítása Művészi tevékenységi formák Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése, könyvtár-, médiaismeret és használat, pályázatok kiírása Német nyelvoktatásunk az idegen nyelvi kommunikációt szolgálja, ennek érdekében szoros kapcsolattartás a Német Kisebbségi Önkormányzattal Cserekapcsolat fenntartása nyelvi környezetben Tanulmányi, sport és művészeti jellegű versenyek szervezünk, részt veszünk a kerületi, országos versenyeken Igény szerint szakköröket szervezünk, ahol a tananyag magasabb szintű elsajátítása, kiegészítő ismeretek nyújtása a cél (szükség szerint térítéses tanfolyamok szervezése) Fakultatív foglalkozások szervezésével az egyéni érdeklődési irány kialakítása, fejlesztése 23
6. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük az oktató-nevelőmunkát: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat tervezünk, segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg segítjük a tanulókat, és elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékeljük. Helyi tantervünkben figyelembe vesszük a 2/2005 (III.1.) OM rendeletben megfogalmazott irányelveket. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - a sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. 7. Gyermek- és ifjúságvédelem A feladat ellátását törvény határozza meg. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában kiemelt figyelmet fordítunk a prevencióra, a potenciálisan veszélyeztetett tanulók felderítésére (romló tanulmányi eredményre, magatartásra, mulasztásokra, felügyelet hiányára, szociális helyzetre), és pedagógiai eszközökkel a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására törekszünk. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkáért felelős az intézmény vezetője. A munka gyakorlati lebonyolítását félállású gyermekvédelmi felelős végzi, valamennyi pedagógus aktív közreműködésével. A prevenciós munka érdekében az osztályfőnökökkel megtervezik a gyermekvédelmis és a hátrányos helyzetű (fizikális, intellektuális hátrány és nehezen nevelhető) tanulókkal való konkrét foglalkozást. Célunk az erkölcsileg, szociálisan veszélyeztetettek egész napos foglalkoztatása (napközi, tanulószoba). Szükség szerint a tanulót kötelezhetjük is erre 24
Szabadidős, közösségi tevékenységbe való bevonás, megbízatások adása Veszélyeztetett gyermekek útjának nyomon követése Szociális rászorultság esetén étkezési hozzájárulás megszerzése, egyszeri vagy rendszeres segélyek kérelmezése az önkormányzattól és minden egyéb karitatív, civil vagy egyházi szervezettől Az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős feladata, hogy rendszeres kapcsolattartással, tanácsadással segítsék a szülőket. Az e célra rendszeresített faliújságon kifüggesztjük a gyermekvédelmi felelős fogadó óráinak helyét, idejét, a segítségnyújtásban közreműködő intézmények címét, telefonszámát. 1. és 5. osztályban az első szülői értekezleten a gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a szülőket a szükséges jogi és egyéb lehetőségekről. Ismerteti a szülőkkel fogadóórája időpontját, amikor szükség esetén felkereshetik őt. Konkrét és sürgős esetekben az osztályfőnök családlátogatáson tájékozódik a gyermek élethelyzetéről, szükség szerint környezettanulmányt készít. Egészségneveléssel kapcsolatos előadásokat szervezünk drog, alkohol, dohányzás, fiatalkori bűnözés témákban. Folyamatosan figyeljük az e témakörben megjelenő helyi és országos pályázatokat, részt veszünk azokon. Ha a fenti módszerekkel nem érjük el a kívánt eredményt, hatósági intézkedéseket kezdeményezünk. Munkánk sikeressége érdekében minden olyan szervezettel kapcsolatot tartunk, akik akár a prevencióban, akár a szükséges intézkedések meghozatalában segítségünkre lehetnek (az Önkormányzat Szociális osztálya, Gyámügyi csoportja, a Gyermekjóléti Szolgálat, a jegyző, a IV. kerületi kapitányság illetékes osztályai, Kortárs Segítő Szolgálat, drogbusz, stb.) 8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység A tanulási kudarccal küzdő gyerekeknek az iskola kihívást jelent. Ők azok, akik rossz képet alkotnak magukról, rossznak vagy butának bélyegzik magukat. Ők azok, akik ha bírálatot vagy éppen elégtelent kapnak, hajlamosak lesznek az állandósult, krónikus kudarcra. Különböző fejlesztési stratégiát kíván a veleszületett részképesség hiányából adódó, vagy a gyengébb képességgel rendelkező gyerek 25
túlterhelésből, túlzott elvárásokból, szociális hátrányokból eredő tanulási nehézsége. Az indulási hátrányok csökkentése érdekében elsősorban a tudást megszerző és alkalmazást segítő pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási, számolási problémák (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) korai felismerése, prevenciója szakember segítségével. Az általunk problémásnak ítélt tanulókat a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk és részletes vizsgálatukat kérjük. A fejlesztés lehetőségeit a logopédussal, pszichológussal közösen határozzuk meg. A különböző képességű, eltérő fejlődési ütemű és kulturális színvonalú tanulók részére egyéni, kiscsoportos fejlesztést biztosítunk. 7.1 Célunk A tanulmányi követelmények teljesítése A sikeres középiskolai beiskolázás, majd a társadalmi beilleszkedés elősegítése 7.2 Feladataink A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek felismerése Az okok feltárása a szülő, pszichológus, logopédus segítségével Egyénre szabott tanulási terv kidolgozása szakember javaslatának figyelembe vételével Egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése Tanórai differenciálás Tanulási technikák tanítása Részképességek hiányának fejlesztése fejlesztő pedagógus bevonásával tantárgyi fejlesztés tanórán belül és kívül A pedagógusok megfelelő továbbképzése Feladataink megvalósításához legfontosabb a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, a gátlások oldása, a tanuló számára sikert nyújtó pontok megtalálása, ezek erősítése, fejlesztése, kibontakoztatása. Az eredményes munkához szükség lenne fejlesztő pedagógus alkalmazására. 9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolánkban tanuló gyerekek közel harmada szociális, anyagi szempontból veszélyeztetett: 26
- csonka családban él, - egyik, vagy mindkét szülő munkanélküli, rokkantnyugdíjas, - alacsony iskolázottsági szintű, - szakmával nem rendelkező szülő neveli, - komfort nélküli lakásban nevelkedik, - érzelem-, ingerszegény környezetben nő fel. A hatályos törvényi előírásoknak megfelelően étkezési kedvezményt és tankönyvtámogatást (ingyenes hozzáférést) biztosítunk részükre. Az iskola különféle tevékenységi formák, programok szervezésével, lehetőségek felkutatásával segíthet ezeken a gyerekeken. Megszervezzük egész napos foglalkoztatásukat (napközi otthon, tanulószoba) Étkezési kedvezmény iránti kérelmüket támogatjuk Felzárkóztató-, tehetséggondozó foglalkozásokra irányítjuk Sport-, és szabadidős elfoglaltságokat kínálunk számukra Szakmák, munkahelyek megismertetésével segítjük pályaválasztásukat Egészségnevelési, drog-, és bűnmegelőzési előadásokat szervezünk Tanácsadással, hathatós segítséget nyújtó intézményekkel való kapcsolatfelvétellel segítjük őket ( Gyermekjóléti Szolgálat, Önkormányzat Szociális Osztálya, Nevelési Tanácsadó, stb.) Pályázati lehetőségeket keresve anyagi támogatások megszerzésében közreműködünk 9.1 Szociális ellátások biztosítása Az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva, a szülők igényeinek megfelelően megszervezzük tanulóink egész napos foglalkozását. Az alsó tagozatosok részére napközi otthoni ellátás, a felső tagozatos gyerekeknek tanulószobai foglalkozást szervezünk, szükség szerint ügyeletet (reggeli, délutáni) és étkezést biztosítunk minden igénylőnek. Napközi otthon A napközis csoportokat osztályonként vagy évfolyamonként szervezzük. Kiemelt feladat a tanulási idő célszerű, hatékony megszervezése, a helyes tanulási szokások, technikák, valamint az önálló tanulási képességek kialakítása, fejlesztése. Írásbeli feladat folyamatos ellenőrzése 27
A magyar irodalom tantárgyban versek, memoriterek számonkérése Olvasási, helyesírási készség folyamatos fejlesztése Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A tanórai és a tanórán kívüli nevelés összehangolása A szabadidős tevékenység tervezett és szervezett. A rendszeres sportfoglalkozásokkal hozzájárulnak a mindennapos testedzés program megvalósításához. Biztosítjuk, hogy a gyermekek megfelelő időt töltsenek szabad levegőn. Megszervezzük, hogy a tanulók Havi egy alkalommal színházi előadást tekintsenek meg, Havi egy alkalommal mozielőadást látogassanak, Csoportos úszásoktatáson vegyenek részt, (XIII. kerületi tanuszodában) Havonta csoportközi napot tartunk, ahol a gyerekek érdeklődésüknek megfelelő tevékenységek közül választhatnak. (manuális, művészeti, sport) Tanulószoba A tanulószobát a hét minden napján más-más szakos pedagógus vezeti, biztosítva ezzel a legfontosabb, illetve a nehezen tanulható tantárgyakból a korrepetálási lehetőséget (magyar-történelem, német, biológia-kémia, matematika, fizika szakos tanárokkal.) A foglalkozásokat leginkább 5-6. osztályos tanulóink veszik igénybe választás alapján. Romló, vagy gyenge tanulmányi eredmény esetén (felsőbb évfolyamon is) szorgalmazzuk a tanulószoba látogatását. 10. A nevelési, pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő, oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke A Közoktatási tv. 38. (1) bekezdése szerint az iskoláknak rendelkezniük kell feladataik ellátásához szükséges feltételekkel. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8. ) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azokat a minimális eszközöket, mellyel az iskolának rendelkeznie kell. Helyiségek Az oktató, nevelő munkához szükséges helyiségek szűkösen, de biztosítottak. Tornatermünk kicsi, így nagy segítséget jelent az órák szervezésében, hogy hetente 2 alkalommal is használhatjuk a közelünkben levő Halassy Olivér Sportközpont nagytermét. 28
2005 óta önálló könyvtárhelyiség biztosítja tanulóink ismeretszerzését. Az írott dokumentumok mellett 4 számítógép áll tanulóink rendelkezésére internet eléréssel. Technika szaktantermeink szűkösek. Megoldást jelentene a két helyiség összenyitása. Helyiségek bútorzata, egyéb felszerelési tárgyai A természettudományi szaktanterem berendezése nem az előírásnak megfelelő. A tanulóasztalokhoz víz, gáz kiépítése szükséges, illetve törpefeszültségű csatlakozás a tanulókísérletek szakszerű végrehajtásához. A bútorzat cseréjét tovább kell folytatni az esztétikus környezet megteremtéséhez. Minden tanteremben van számítógép internet hozzáféréssel, mely segíti a tanulók korszerű ismeretszerzését, a differenciálást, a tanulók teljesítményének dokumentálását. A táblák cseréje szükséges, de legalább az évenkénti felújítást biztosítani kell. Nevelőmunkát segítő eszközök Taneszközeink, szemléltető eszközeink cseréje folyamatban van. Szükség van a kerettanterv alapján készült helyi tantervünkben oktatott, korszerű tananyagokhoz szükséges segédeszközökre. Az SNI-s, részképességzavaros tanulóink fejlesztéséhez speciális eszközök beszerzése elengedhetetlen. Az iskolarádió működéséhez, az ünnepélyek, rendezvények technikai lebonyolításához keverőpult, erősítő és udvari hangfalak továbbfejlesztése szükséges. Az egyes tantárgyak eredményes oktatásához szükséges taneszközök jegyzékét a helyi tantervünk tartalmazza. 10. A szülő, tanuló, iskola és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége 10.1 Kapcsolattartás a szülőkkel Az iskola a tanév során rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, szülői értekezlet és fogadó óra formájában. A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja, ahol az osztály aktuális tanulmányi és közösségi eredményeit elemzik és egy-egy pedagógiai témát dolgoznak fel. 29
Fogadóórán valamennyi pedagógus fogadja a szülőket és szóbeli tájékoztatást ad a tanulóról. A rendszeres írásbeli tájékoztatás a tanuló tájékoztató füzetén keresztül történik, szükség esetén levélben értesítjük a szülőket a gyermek tanulmányi előrehaladásáról. Az alsó tagozaton bevezetésre került szöveges értékeléssel egyidejűleg egyéni beszélgetést kezdeményezünk, ahol személyre szabottan lehet a tanuló munkáját értékelni, teljesítményét elemezni, az esetleges hiányosságokat feltárni és az ezek megszüntetéséhez szakmai segítséget adni. Kapcsolattartás egyéb formái: nyílt órák családlátogatás rendezvények, osztályprogramok Biztosítjuk a nevelés-oktatás alapdokumentumainak (, SzMSz, Házirend ) megismerését és a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok 1-1 példányát az iskola könyvtárában elhelyezzük. Kéréseiket, javaslataikat figyelembe vesszük: céljaink, feladataink meghatározásánál tanórán kívüli tevékenységek szervezésénél ügyeleti rendünk kialakításánál a tankönyvrendelés alapelveinek megállapításánál 10.2 Kapcsolattartás a tanulókkal A demokratikus légkör biztosítja az őszinte véleménynyilvánítás lehetőségét. Hivatalos fórumai: Osztályfőnöki órák Diákönkormányzat ülései Iskolagyűlés Diákközgyűlés A hivatalos fórumokon túl is nyitottak vagyunk diákjaink véleményének meghallgatására. Törekszünk arra, hogy kölcsönös jó kapcsolat alakuljon ki közöttünk. 11. Szabadidős tevékenységek szervezése Napközis szabadidős tevékenység az egész napot az iskolában töltő gyerekeknek nem csak a tanulást segítő tevékenységeket kell megtervezni, 30