Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola

Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola KLIK 152009 Nyírmihálydi, Zrínyi u. 11-13. Pedagógiai Program 2015. 1

I. Intézményünk bemutatása 1.1. Szociokultúrális háttér, tanulói összetétel A településen évek óta 2000 fő körüli a lakosságszám. A 0-18 éves korú gyermekek, fiatalok száma a lakosság számának mintegy 34 %- a. Nem számottevő a népesség mozgása. A bevándorlók leginkább a környező településekről érkeznek, az elvándorlás szintén a közeli településekre és a közeli városokba történik. Az előrejelzések alapján a népesség számában emelkedés várható a roma lakosság körében, s tovább csökken a nem roma származású lakosok száma. Az utóbbiak esetében elöregedési tendencia érvényesül. A fiatalok többsége a település kedvezőtlen helyzete, és megfelelő munkalehetőség hiányában a környező városokban, főleg Debrecenben telepednek le. A község többszörösen hátrányos helyzetű, a lélekszám 45-55% arányban oszlik meg a magyar őslakosság és a romák között. A településen a lakosság fogyása következtében a betelepedő romák az ún. szocpol. kedvezmények igénybevételével az elnéptelenedő település részen megvásárolták a házakat. Így a roma családok zömmel két jelentősebb kiterjedésű telepszerű környezetben élnek. A telepeken a lakóházak állaga leromlott, több helyen a minimális higiénés feltételek sem adottak. A településen tömeges volt a munkaképes, ám rendszeres munkát nem végző roma felnőttek száma. A jelenlegi szabályozások miatt egyre több embert közvetít ki a munkaügyi központ, és közmunkára foglalkoztat az önkormányzat. A demográfiai mutatókat figyelemmel kísérve a jövőben egyre növekvő, gyermek illetve tanulói létszámmal kell számolnunk. Az iskola tanulóinak létszáma az utóbbi években lényegesen nem változott, de a belső összetétel igen. Jelenleg (2015.) részesülő gyermekek 100%-ban halmozottan hátrányos helyzetűek. Sajátos nevelési igényű gyermekeink aránya 3%, magatartási, tanulási és beilleszkedési zavarral szintén ilyen arányban küzdenek. A fentiekben bemutatott szociokultúrális háttér és tanulói összetétel igen speciális és komoly fejlesztő feladatokat ró az intézményre. 1.2. Az intézmény bemutatása Intézményünk 1992-ben vette fel a Petőfi Sándor Általános Iskola és Óvoda nevet. 2012. augusztus 16-án jogutóddal megszűnt, két intézménnyé alakult, egyrészt új intézményként jött létre a Nyírmihálydi Eszterlánc Óvoda, másrészt régi oktatási azonosítóval (033 549) újult meg a Nyírmihálydi Petőfi Sándor Általános Iskola. Mindkettő élére új intézményvezető került. Alapfeladatunk az általános iskolai nevelés és oktatás 1-8.évfolyamig nappali rendszerben, mely a Zrínyi u.11-13 sz. alatt folyik. 2013.01.01-től fenntartónk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. 2

Az alapító okirat (szakmai alapdokumentum) szerint az alábbi feladatokat látjuk el: Általános iskolai nevelés - oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás - alsó tagozat, felső tagozat - sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődészavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos-látási fogyatékos) - napközi otthon, tanuló szoba - integrációs felkészítés - iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel Az évekig jól működő alsó tagozatos iskolaotthonos oktatási formát anyagi okok miatt a 2011/12-es tanévtől megszüntette az önkormányzat. 1.3.Pedagógiai fejlesztések Az elmúlt időszakban kiemelt szerepet kaptak a hátránykompenzálást és az esélykülönbségeket csökkentő iskolai programok. 2005 óta folyamatos a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességfejlesztését és hátrányaik kompenzálását szolgáló IPR programban való részvétel. Az intézményi IKT fejlesztésének igen nagy lendületet adott a HEFOP 2.1.8 05/1. A roma tanulók esélyegyenlőségének megteremtése digitális oktatástechnikai eszközökkel c. nyertes pályázat. Az informatikai eszközöket elsősorban a természettudományi (fizika, kémia, matematika, biológia, földrajz) órákon, valamint az idegen nyelvoktatásban (német nyelv) használjuk Az utóbbi területen digitális tananyagot is kidolgoztunk. A 2009/10. tanévben a TÁMOP 3. 1. 4. A kompetencia alapú oktatás elterjesztése c. nyertes pályázat keretében az infrastrukturális fejlesztéshez kapcsolódó teljes körű szakmai fejlesztés megvalósítására került sor. 2012-ben a TÁMOP 3.1.7 Modern iskola új szolgáltatással pályázat is tükrözi intézményünk önfejlesztő tevékenységét, melyen belül: Rövid távú célunk, hogy felkészüljünk a referencia-intézményi szerepkörre, azaz felkészüljünk referencia értékű jó gyakorlataink továbbadására, elterjesztésére, megismertetésére, és ezzel más közoktatási intézmények szakmai fejlesztő tevékenységét is támogathassuk. Középtávú célunk, a referencia intézménnyé válás, azaz a közoktatás fejlesztésének minősített szolgáltatói bázisa legyünk, s ezzel szakmai elismertségünket, piacképességünket növeljük, innovációs képességünket fenntartsuk, biztosítsuk a hosszabb távú szolgáltatói forrásteremtést. Hosszú távú célunk: referencia-intézményi szerepkör fenntartása, rendszeres, folyamatos és differenciált kínálat nyújtása az igénylőknek. A fenti célok megvalósulását az alábbi kiemelt részcélok támogatják: Az oktatási intézmények pedagógiai-módszertani megújulása. A magasabb színvonalú oktatás érdekében a pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése szaktárgyi tanár továbbképzések megvalósításával. 3

A diákok egészséges életmódra nevelése, egészségtudatos, szemléletformáló iskolai nevelés elterjesztése a tanulók testi-szellemi állapotának, egészségvédelmének és egészségfejlesztésének érdekében. A környezettudatos szemlélet kialakítását megcélzó iskolai szabadidős tevékenységek ösztönzése. A gazdasági kultúra, vállalkozói készségek fejlesztése, a munkaerő - piaci helytállást, alkalmazkodást megalapozó programok alkalmazása az iskolában. Az aktív állampolgárság készségeinek fejlesztése, a nevelés-oktatás hozzájárulása a nemzeti és európai identitás kialakulásához. A helyi társadalmi szervezetekkel való együttműködés, partnerség. kapcsolat kialakítása nevelési és oktatási feladatok megvalósításában. Digitális, sport és egyéb taneszközök intézményi szintű fejlesztése, elősegítve az iskolás korú gyermekek készség- és képességfejlesztését, kreativitásuk fejlesztését, valamint a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülését. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósuló infrastrukturális projektekhez a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztések biztosítása, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához. 1. 4. Tárgyi, személyi feltételek Az ÉÁOP 4.1.1.2. EU-s pályázat eredményeként 2009-től egy teljesen felújított, kibővített, modern, az építési szabályoknak mindenben megfelelő iskolai épület biztosítja a tanulók nevelését-oktatását. Az iskolában 12 tanterem, 1 logopédiai foglalkoztató (jelenleg szükségterem) és 1 fejlesztő szoba a tanuló létszám szempontjából kevésnek bizonyul. Rendelkezünk informatikai szaktanteremmel és könyvtárral. Továbbá tornaterem és öltözők, vízöblítéses WC-k, tanári szoba, igazgatói és igazgató helyettesi iroda, orvosi szoba áll rendelkezésre. A felújítás során az iskolához épült egy új, korszerű községi önkormányzati konyha és 150 férőhelyes ebédlő. Az intézmény épületbeli feltételei ideálisnak mondhatók, bár fontos lenne egy iskolai létszámot befogadó aula, illetve egy vizes blokk az alsós termeknél. A taneszköz ellátottság a folyamatos fejlesztés, pályázati források eredményeként jó színvonalú. Az iskolában majdnem minden tanteremben biztosítottak az alapvető audio-vizuális eszközök: televízió, magnó, írás és diavetítők, számítógép, 6 tanteremben pedig interaktív tábla segíti a kor igényeinek megfelelő tanítást-tanulást. Korszerű eszközökkel berendezett számítástechnikai terem, valamint a kompetencia alapú oktatást segítő, az egyéni fejlesztésben használható fejlesztő eszközök segítik a nevelő-oktató munkát, az újszerű tanulásszervezési eljárásokat. Az iskolában a személyi feltételek jogszabályi előírásoknak megfelelnek. Rajz (vizuális kultúra), biológia és technika szakosunk hiányzik, a tankerület áttanító 4

kollégákkal oldja meg a szakos ellátást. Egy kollégánk jelenleg végzi a technika szakot. Sajátos nevelési igényű tanulóink rehabilitációját gyógypedagógus végzi. Tanulóink számára a Nyírbátori Pedagógiai Szakszolgálat biztosít fejlesztő pedagógust. A tantestületi közösség elkötelezett, s megfelelően nyitott az új ismeretek, módszerek befogadására. Ezt igazolja, hogy az elmúlt években sok és sokféle továbbképzésen vettünk részt. A továbbképzések természetszerűleg - zömmel az intézmény speciális szakmai-pedagógiai problémáinak megfelelően alakultak. Így például a tantestület elvégezte az IPR képzést, 13 fő vett részt differenciált tanulásszervezési továbbképzésen. Ugyancsak 13 fő végezte el az óvoda-iskola átmenetre irányuló továbbképzést, 4 fő a tanulás módszertani továbbképzést. Két pedagógus végezte el a Tánc az iskolában c. tanfolyamot, 2 fő vett részt a digitális oktatás bevezetéséhez szükséges módszertani továbbképzésen és ugyancsak 2 fő informatikai alapképzésen. Oktatással a társadalmi igazságosságért c. tanfolyamot 3 pedagógus végzett. Az iskolai működés hatékonyságának javítását szolgálja, hogy a minőségfejlesztési ismeretek, s a közbeszerzési ismeretek is szerepeltek a továbbképzések között. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretein belül tovább bővült a pedagógusok módszertani képzettsége: 13 fő vett részt az IPR módszertani képzésen Hatékony tanulói megismerési technikák címmel. Többen vettek részt a kompetenciafejlesztéshez kapcsolódó továbbképzéseken, az IKT eszközök használata a tanítási órákon című továbbképzésen, valamint tantestületünk tagjai szövegértés, matematikai, életpálya építés kompetenciafejlesztés, tantárgytömbösítés, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása témában kapcsolódtak be a képzésekbe. 2 fő az SNI-s tanulók integrált neveléséhez-oktatásához kapott szakmai felkészítést. A TÁMOP 3.1.7 pályázat keretén belül pedig öt továbbképzésen vettünk részt: Referencia intézmény működéséhez szükséges szervezeti, oktatásszervezési feltételrendszer kialakítása, szolgáltatói kompetenciák fejlesztése Felkészítés a mentorálás mesterségére Hálózati együttműködések, kapcsolatok PR tevékenységek és célirányos kommunikáció A tanulók egyéni fejlesztésével kapcsolatos módszertani tantestületi továbbképzés A TÁMOP 3.3.8.B 2012-0167 azonosító számú Egyenlő eséllyel az iskolából az életbe pályázat 2013 szeptemberében indult, melynek időtartama 27 hónap. Célja:az iskola referencia értékűen működjön az esélyegyenlőséget támogató, segítő oktatás területén. Elvárt eredmény: A 100%-ban halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink jelentős javulást mutassanak a képességek, készségek, az önismeret és az egyéni életvezetés terén. 5

II. Küldetésnyilatkozat " Fogj tollat és írj, hogyha van erőd Haladni, merre más még nem haladt " Petőfi Sándor Küldetésnyilatkozatunkban azt fogalmazzuk meg, hogy ismerjük és vállaljuk azt az igen nehéz feladatot, ami településünk, az iskolánk hátrányos helyzetéből hárul ránk. Vállaljuk továbbá az útkereső szerepet is, hiszen erősségünk éppen abban rejlik, hogy speciális problémáinkra magunk keressük a megoldásokat. Ennek érdekében képezzük magunkat. Figyelemmel kísérjük a pedagógiai- szakmai területen bekövetkező változásokat, a pályázatokat. A tantestület pedagógiai műhelyként dolgozik együtt, folyamatosan részt vesz a pedagógiai innovációkban. Igyekszünk másoktól is tanulni, a jó gyakorlatokat átvenni, adaptálni, annak érdekében, hogy a hátrányos családi környezetből jött gyermekek, tanulók esélykülönbségeit csökkenteni tudjuk, társadalmi beilleszkedésüket segítsük. III. Az iskola nevelési programja 3.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1.1 Pedagógiai alapelveink. Esélyegyenlőség elve: a gyermeknek, tanulónak joga van, hogy megkapja egyéni adottságinak és képességeinek megfelelő gondoskodást és nevelést. Bizalom elve: a személyiség fejlődésének alapja a megértés, a tisztelet, az óvó, gondoskodó szeretet, a befogadó környezet. A pedagógus segítőtanácsadó szerepe domináljon a nevelés-oktatás folyamatában. A külső hatások elve: A pedagógusoknak támaszkodniuk kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket növendékeik az iskolán kívül, mindennapi életükben (például a családban) szereznek. Szociális értékrend elve: szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése, a tolerancia, az empátia, a bizalom és egymás segítése. Erkölcsi, etikai normák ismerete, normakövetés. 6

. Differenciálás elve: a gyermek, a tanuló értelmi, érzelmi, pszichikai, szociális fejlesztését életkori sajátosságaihoz, fejlettségi szintjéhez, egyéni igényeihez kell igazítani. Komplexitás elve: annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk. Motiváció és szemléletesség elve: A tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása. A befogadást, az elsajátítást előtérbe helyező tanulásszervezési és módszertani eljárások, új tanulási és tanítási technikák alkalmazása. Önállóság és aktivitás elve: lehetőség teremtése - az ismeretek befogadásának új módszereivel - a nevelő-oktató munka folyamatában a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. Multikultúralitás elve: a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók számára, biztosítani hagyományaik ápolását, a tágabb közösségbe való beilleszkedésüket. Magyarságtudat, hagyománytisztelet elve: A magyar kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, hagyománytisztelet megteremtése, hazaszeretetre nevelés. Európai, humanista értékrend elve: nyitottság a különböző kultúrák iránt, ismeretek szerzése az Európai Unió intézményrendszeréről, európai azonosságtudat erősítése. Partnerség elve: demokratikus tanár - diák viszony, partneri kapcsolat a szülőkkel, lakóhely és iskola együttműködése. A horizontális tanulási forma meghonosítása érdekében együttműködés a szakmai partnerekkel, intézményekkel. 3.1.2 Nevelő-oktató munkánk céljai Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása melyek birtokában növendékeink sikeresek lesznek a tanulásban, a szocializációban. Nyírmihálydi község megtartó erejét, fejlődését támogatva szeretnénk, ha intézményünk olyanná válna, melyben a gyerekek jól érzik magukat, olyan tudást és képességeket szereznének mely által értékes életpályát futnának be", beilleszkedni képes, boldogulni tudó emberek lennének. 7

Nevelő-oktató munkánk alapvető céljai összhangban állnak a Nemzeti Alaptantervben, valamint nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó minisztériumi irányelvekben megfogalmazottakkal. Az iskolai stratégiai célok, feladatok és módszerek kialakításánál a Nemzeti alaptantervben meghatározott, s az alábbiakban felsorolt kulcskompetenciákat tekintjük irányadónak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Fejlesztési területek nevelési célok a NAT szerint: Erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Főbb céljaink: Az eltérő ütemű érés miatt egymás elfogadására, megértésére, a gyengébbek segítésére, együttműködésre nevelünk. Célunk az iskola és az óvoda kapcsolatának erősítése, a hátrányos helyzetű gyermekek óvodából iskolába történő beilleszkedésének elősegítése, a szociokulturális hátrányok minél korábbi kompenzálása. Ennek a célnak a megvalósítása- többek között- az Integrációs Pedagógiai Rendszer (a továbbiakban IPR) keretei között történik. Célunk a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek tanulók esélykülönbséginek csökkentése, folyamatos felzárkóztatásuk. Célunk, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges alapkompetenciák megalapozása - többek között - olyan önálló ismeretszerzési technikák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az önfejlesztést. 8

Célunk a tanulóink szociális, környezeti és életviteli kompetenciájának fejlesztése, mely magában foglalja az o együttműködési készség, o konfliktuskezelési készség, o szervezőkészség, o szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés. o problémamegoldó gondolkodás, o a véleményalkotás képesség, vitakészség kialakulását. A digitális kompetenciafejlesztés során azokat a képességeket kell kialakítanunk tanulóinkban, mely alkalmassá teszi őket az információs társadalom technológiájának magabiztos és kritikus használatára a munkában, szabadidőben és a kommunikációban. Célunk, hogy legalább egy idegen nyelven tanuljanak meg alapszinten kommunikálni, ismerjék meg az adott ország történelmét, szokásait, kultúráját. Célunk kialakítani a gyermekekben az igényt az egészséges életmód iránt, megelőzve azt, hogy a káros szenvedélyek rabjaivá váljanak. Célunk, hogy tanulóinkat hozzájuttassuk olyan ismeretekhez, amelyek a saját életük, s később családjuk sikeres menedzseléséhez is szükséges; merjenek vállalkozni, ismerjék meg a kockázatvállalás lehetőségét, a csapatmunkát, az önálló és a közös döntések meghozatalát és az azzal járó felelősséget, a siker örömét. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink tanulják meg felmérni lehetőségeiket, adottságaikat, képességeiket és ez által tudják megtervezni saját életpályájukat. 3.1.3 Nevelő- oktató munkánk során megvalósítandó feladataink 3.1.3.1 Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munka feladatai A Képesség - kibontakoztató programunkon belül az óvoda-iskola átmenet keretében fejlesztjük az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonásokat, felkészítjük gyermekeinket a sikeres iskolakezdésre. Ennek érdekében gyermekek megismerésével, a hiányosságok, fejlesztendő területek feltérképezésével igyekszünk megelőzni az iskolai kudarcokat, fejlesztjük a gyerekek alapképességeit, segítjük a nyelvi nehézségeik kompenzálását, Az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot, Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe, 9

A tanulási szokások megalapozása, az önálló tanulási készség fokozatos kialakítása, fejlesztése, kitartó, rendszeres munkavégzésre nevelés, A tanulás, önművelés igényének erősítése az olvasás örömének kialakításával, A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítése, alapvető képességek és készségek, a kulcskompetenciák életkorhoz igazodó fejlesztése, Az emlékezés, megértés, ítélőképesség, motiváltság fejlesztése, a hibás nyelvi beidegződések javításának segítése, A kisiskolások fokozott mozgási igényének kielégítése, az iskola adjon teret a gyermekek játék - és mozgás iránti vágyának, A környezetből, természetből megismerhető értékek tudatosítása, szeressék és óvják természeti környezetüket, Az egészség megőrzését segítő szokások erősítése, a testi épségük iránti felelősség kiépítése, Az alapvető közlekedési szabályok megismertetése, a helyes közlekedési magatartás kialakítása, A szociális - kulturális környezetből, vagy eltérő ütemű fejlődésből következő egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása. 3.1.3.2 Az 5-8. évfolyamon folyó nevelő-oktató munkánk feladatai A kialakult helyes tanulási szokások megtartása, erősítése, Az aktív tanulási tevékenységek, azaz a kooperatív tanulási technikák közben fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját, A megfelelő beszédkultúra, az anyanyelv alapos megismertetése, a kommunikációs képességek fejlesztése, Tanulóink szövegértési-szövegalkotási képességének fejlesztése minden tanórán annak érdekében, hogy az egyes tantárgyak ismeretanyagának megértése, feldolgozása könnyebb legyen számukra, A nyelvtanulási kedv felébresztése, használni képes nyelvtudási szint elérése. Fontos a tanulók digitális kompetenciájának fejlesztése, mely a természetnek, az IKT szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti. Ez magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás, internet által kínált lehetőségek, az elektronikus média által történő kommunikációt. Az információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikák megismertetése, az oktatás helyett a tanulásra helyezve a hangsúlyt. Az IKT-eszközöket mindenféle tantárgy oktatásában felhasználjuk a következő tevékenységekhez: tanórai feladatok készíttetése számítógéppel, információgyűjtés, tanári és tanulói prezentációk projektorral, IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenység. A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, eltérő képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú tanulókat együtt nevelve 10

kell biztosítani a test s a lélek harmonikus fejlesztését, a továbbtanulásra való felkészítést, A tanulási tevékenységek közben a tanulói önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, szolidaritás empátia fejlesztése. A közösség demokratikus működésének és szabályainak tudatosítása. 3.1.3.3 Sikerkritériumok Nevelő - oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha o Csökken a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolarendszerből kikerülők száma o Kialakul a kölcsönös, a gyermekek érdekeit szolgáló párbeszéd a szülői ház és az iskola között, fejlődjön a szülőkkel való együttműködés o Csökken a lemorzsolódás, a hiányzás aránya o A középiskolai beiskolázásban az érettségit adó iskolatípus aránya nő o Növekszik a középiskolába menők száma, és csökken a felvett tanulóink lemorzsolódás aránya o Növekszik az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos tanulók aránya o Emelkedik (0,3-del) az intézmény tanulmányi átlaga o A kulcskompetenciák fejlesztését az országos kompetencia mérések javuló eredményei igazolják o Bővül, korszerűsödik az iskola eszköztára ( IKT eszközök) o A fentiekben meghatározott sikerkritériumokat az IPR stratégiánk is tartalmazza 3.1.4 Céljaink megvalósulását elősegítő eljárások, eszközök A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklődéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához a képzett pedagógus mellett szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. Úgy ítéljük meg, hogy az említett feltételekkel nagyrészt rendelkezünk, illetőleg fejlesztésüket folyamatos feladatnak tekintjük A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai a hagyományos tanítási módszerek mellett az alábbi módszertani elemeket, eljárásokat alkalmazzák nevelő oktató munkájukban: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. 11

habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés alapelvei és módszerei: differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, motiváló módszerek alkalmazása kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia, témahét szervezése tantárgyi integrációt elősegítő módszerek: projektek, témahetek szervezése digitális óraszervezés (interaktív tábla) digitális kompetencia fejlesztés elősegítése: o kooperatív tanulás o prezentáció o egyéni és páros munka A fentiekben bemutatott tanulásszervezési eljárások mellett természetszerűleg alkalmazzuk az úgynevezett hagyományos alapmódszereket is, így o tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés o munkáltatás: egyéni és önálló tanulás, házi feladat, egyéni feladatok 12

3.1.5 A kompetencia-területek fejlesztése az iskola alapelveinek, céljainak, feladatainak, eljárásainak, eszközeinek tükrében ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Tézisek, tényszerű megállapítások Mozgósító erejű, célok Alkalmazott módszerek, eszközök. Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk? Azon folyamatok, eljárások, melyektől sikert várunk. 13

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Iskolánk nevelő oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésé nek kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenci ákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - esztétikaiművészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezés i eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; Tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) A képességkibontakoztató felkészítés. 14

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának! A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. A mérési, ellenőrzési, értékelési rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív (összegző) méréseket. Diagnosztikus, formatív, szummatív mérések mérőeszközei: feladatlapok, tesztek Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére! Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. Egyéni fejlesztő programokkal: felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő - tehetséggondozó és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. 15

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására. A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével. Iskolánkban egy idegen nyelvet (német) magas színvonalon oktatunk. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. Minél több tanuló vegyen részt versenyeken. Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, internet lehetőségeinek kihasználása. 16

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében. Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Demokratikus alapokon álló, integratív tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk. Akadályozzuk meg azt, hogy a szociokultúrális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek! A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással segítjük. Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai - informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során! Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust. A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését. Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal. 17

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség. (Németh L.) Következetesen a bátorító megengedő nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! A pedagógus a megszólíthatóság közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú csoportnyomás eszközeit is alkalmazza. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával. A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásá hoz. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. 18

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá. A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti - társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel. Képességek és készségek kialakítása, valamint az attitűdök formálása. Tanítási órák és szabadidős foglalkozások nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Kooperatív tanulás-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, anyagok. A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti. Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését! A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába. Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi tematikákat. Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. 19

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az Ember és társadalom műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret); Az Ember és természet műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza. Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz, és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni! Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőség gel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az egész napos bent tartózkodásra alapozva - egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Egyéni fejlesztések, szakkörök, vetélkedők. 20

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási /döntési helyzetekben felelősen cselekedni. A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását. Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást, segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat. A pedagógusok sajátítsák el, és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tesztek, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. 21

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-8. évfolyamokon. Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása. Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása. A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása. A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben. Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat. Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. 22

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember és természet; - földünk és környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlat, - a testnevelés és sport. Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat. Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ez által válik alkotó művészetté. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal. A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése. A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen! Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás. Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára. A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára! Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel. Differenciálás Kooperatív technikák 23

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A releváns tudás kialakítása a matematikailogikai, az idegen nyelvi kompetencia területen. Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez! Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása. A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása. A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban! Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a probléma megoldás, a szervezett oktatás és irányítás között. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása. A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információáramlást biztosítja - bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe. Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon. A tanulók idegennyelvhasználati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. 24

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez. A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt. Felkészülés után ismerős, személyes témában informál. A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat. Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni. Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzéseket - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása - élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás. A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában. A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse. Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. - hírműsor - filmrészlet - interjú - történetek, mesék, - versek Autentikus olvasott és hallható anyagok. 25

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére. A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása - önismerete, önbecsülése - váljon autonóm személyiséggé - legyen képes együttműködésre - fejlődjenek interkulturális kompetenciái Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása. Az értékelés kompetenciákra irányuljon, és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje. A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen. Az értékelésnek fontos része legyen - az önértékelés - a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket. Érdemjegy, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani. A tanuló értékelése. Erősség, gyengeség. 26

3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Minden gyermek, tanuló más és más, külön és önálló személyiség. Iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető célja, hogy az iskolai tevékenységek (tanórai és tanórán kívüli) megszervezésével a lehető legszélesebb körben fejlessze a tanulók személyiségét. Dr. Nagy József szerint, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat az alábbi területekre bonthatjuk: az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) az egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) a szakmai képzés megalapozása (speciális kompetencia) A különböző ismeretek elsajátíttatása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak fejlesztésére, speciális kompetenciáinak kialakítására. A személyiségfejlesztésből adódó iskolai feladataink iskolánk gyermekideáljának szellemiségéből fakadhat. Iskolánk tanulója: - Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekezzünk kinyitni. - Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. - Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. - Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. - Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. - Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. - Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értékeket. - Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. - Legyen együttműködő, de ne legyen konformista. A fentiekből következő feladataink: - Segítsük a gyerekeket a reális önismeret kialakításában. - Felfedezzük és fejlesztjük minden gyermekben személyiségének saját értékeit. - Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és a gondolkodás funkcióját tudatosan fejlesztjük. - A pedagógus vértezze fel magát szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással. - Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok, a megismerési vágy fejlesztése - Olyan iskolai életrend működtetése, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat. - Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálási, önellátási, önfejlesztési, önismerő, önfejlesztő képesség. - A probléma megoldás lépéseit tudatosan betartjuk. 27

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok rendszere ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK ELJÁRÁSOK ESZKÖZÖK Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuálisesztétikai és az önmegvalósítás. Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési technikákat. Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkájához való viszonya. A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani. 28 Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot! Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetenciaelemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében szociális tükör évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk.