LUCFALVI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM HELYI TANTERV 2013.
Tartalom 1. A választott kerettanterv megnevezése... 3 2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 5 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 8 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 10 5. Mindennapos testnevelés... 12 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 13 7. Projektoktatás... 14 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 16 9. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése oktatása... 20 10. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, formái, magatartás és szorgalom minősítés elvei... 25 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 30 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 30 13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei... 31 14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 32 15. Nemzetiségi nevelés - oktatás... 36 16. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag... 39 17. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások rendje... 40 18. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai... 41
1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk az oktatási miniszter által kiadott kerettantervet helyi tantervként építi be a pedagógiai programjába. Óratervünk mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi a nevelő-oktató munkát meghatározó Nemzeti Alaptantervre épülő pedagógiai elveket és célokat. Az óratervünk kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: a Kerettantervekben az általános iskola alsó és felső tagozatára meghatározott kötelező valamint ajánlott óraszámok a NAT műveltségi területekre előírt százalékos időarányok a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény testnevelés óraszámokat érintő változása nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés oktatás irányelvei a választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez. A kötelező órák óraterve a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazza. Ezek során sajátítják el a tanulók a helyi tantervben szereplő valamennyi tantárgy tananyagát, mellyel megfelelhetnek a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges továbbhaladási feltételeknek. Az alapkészségek fejlesztése mellett kiemelt feladatunk a szlovák nyelv oktatása, ennél fogva a szabadon tervezhető órákat 1-8. osztályban szlovák nyelv és irodalom, valamint szlovák népismeret tantárgyra fordítjuk. A nem kötelező időkeretből biztosítjuk az alábbi feladatokat: napközis foglalkozások tanulószobai foglalkozások egyéni tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Napközis és tanulószobai csoportokat igény szerint szervezünk a tanulóknak, amelyről előzetesen minden tanév végén, illetve tanév elején tájékoztatjuk a szülőket. A különféle tantervi változatok együttes alkalmazásának rendje Tanév Évf. 2013/ 2014. 2014/ 2015. 2015/ 2016. 2016/ 2017. 1 NAT NAT NAT NAT 2012. 2012. 2012. 2012. 2. NAT NAT NAT NAT 2003 2012. 2012. 2012. 3. NAT NAT NAT NAT 2003 2003 2012. 2012. 4. NAT NAT NAT NAT 2003 2003 2003 2012. 5. NAT NAT NAT NAT
NAT 2003. NAT 2012. 6. 7. 8. 2012. 2012. 2012. 2012. NAT NAT NAT NAT 2003 2012. 2012. 2012. NAT NAT NAT NAT 2003 2003 2012. 2012. NAT NAT NAT NAT 2003 2003 2003 2012. A 2003-as nemzeti alaptantervre épülő helyi tanterv A közoktatási törvény 2003. évi módosítása A 2012-as nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv 10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Helyi tantervünk Az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv és a NAT-2012. 10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról központi tanterv alapján készült. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat A változat A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez 1 4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1
Testnevelés és sport 5 5 5 5 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Óraterv a kerettantervekhez 5 8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 2 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret* 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 2. A választott kerettanterv feletti óraszám Intézményünkben nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás folyik. A nemzetiségi iskolai nevelésoktatás irányelvei alapján a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy tanítási óra keretében az első évfolyamtól nyolcadik évfolyamig heti öt órában történik, továbbá a
népismeret elsajátítását külön heti egy órában megszervezett kötelező tanórai foglalkozások keretében biztosítjuk. Időkeret biztosítása alsó tagozaton: o o o o Évfolyamonként a szabadon tervezhető órakeret 10%-nak felhasználása A Köznevelési törvény 6. melléklet D. évfolyamonként plusz két óra ( a nemzetiségi nevelés oktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma ) Bármely nevelési oktatási forma esetén a készségtárgyakra előírt óraszámból évi 37 óra átcsoportosítása. Alsó tagozaton ének - zene, rajz, tanórák óraszámainak átcsoportosítása( 1-1 óra ) 4-8. évfolyamokon az idegen nyelvből heti 1 óra átcsoportosításra került a szlovák nyelv és irodalom valamint a népismeret oktatására Időkeret biztosítása felső tagozaton o Évfolyamonként a szabadon tervezhető órakeret 10%-nak felhasználása o A Köznevelési törvény 6. melléklet D. évfolyamonként plusz két óra ( a nemzetiségi nevelés oktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma ) o A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének igénybe vétele felső tagozat 5. évfolyamon ( 1 óra ) o 4-8. évfolyamokon az idegen nyelvből heti 1 óra átcsoportosításra került a szlovák nyelv és irodalom valamint a népismeret oktatására Nyelvoktató nemzetiségi nevelés oktatás kötelező óraszámai iskolánkban Kerettantervi óraszám Szabadon tervezhető órakeret Köznevelési törvény 6. mell. D (a nemzetiségi nevelés oktatás többlet tanórai foglalkozásainak száma ) Nem kötelező órakeretből felhasznált Nyelvoktató nemzetiségi nevelés oktatás kötelező óraszámai 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 25 25 25 27 28 28 31 31 2 2 3 3 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 0 0 0 0 1 0 0 0 27 27 27 29 31 30 33 33
Óraterv a nyelvoktató nemzetiségi általános iskola 1 4. évfolyamán Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7 7 6+ 1 6+1 Szlovák nyelv és irodalom 5 5 5 5 Szlovák népismeret 1 1 1 1 Német nyelv 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Óratervi órák száma 27 27 27 29 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 Ebből szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 A Kntv. alapján nemzetiségi többletóra 2 2 2 2 A nem kötelező időkeretből igénybe vett 0 0 0 0
Óraterv a nyelvoktató nemzetiségi általános iskola 5-8. évfolyamán Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Szlovák nyelv és irodalom 5 5 5 5 Szlovák népismeret 1 1 1 1 Német nyelv 2 2 2 2 Matematika 4 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Óratervi órák száma 31 30 33 33 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Ebből szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 A Kntv. alapján nemzetiségi többletóra 2 2 2 2 A nem kötelező időkeretből igénybe vett 1 0 0 0 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyveket, tanulmányi segédleteket a pedagógusok módszertani szabadságuk jegyében önállóan választják meg, lehetőleg egy tankönyvkiadótól. Lehetőség szerint meg kell szervezni a használt segédletek begyűjtését is. A tankönyv választás tartalmi követelményei Felépítése közel álljon a helyi tanterv logikai felépítéséhez.
Tartalmazzon a tantervi anyagnak megfelelő, változatos feladatrendszert Alkalmas legyen az önálló tanulásra, felzárkóztatásra, kutatómunkára. Tematikus egységekre legyen bontva, az elmélet és a gyakorlat megfelelő arányú legyen. Feleljen meg a tudományosság elvének. Tartalmilag és nyelvezetében feleljen meg az adott korosztály életkori sajátosságainak, segítse az otthoni, önálló tanulást. Fogalomépítése, problémafelvetése logikus legyen. Adjon útmutatást a további ismeretszerzésre, a kiegészítő ismeretek szerzésére. Legyen kidolgozott a tankönyvcsalád a teljes képzési ciklusra. Legyen hozzá elérhető digitális tananyag Formai követelmények Legyen áttekinthető, tetszetős, esztétikus, megfelelő betűméretet, változatos színeket, jól hasznosítható, érthető ábrákat használjon Legyen a tankönyv érdeklődést felkeltő, a tanulók életkori sajátosságainak és képességeinek megfelelő, munkáltasson, szemléltessen, gondolkodtasson. Jól tagolt szövegben legyenek kiemelések, eltérő betűtípusok. Legyen tartós, megfelelő méretű A tankönyv ára elfogadható legyen. A súlya a tanulók terhelésének megfelelő. Szemléltető és egyéb taneszközök kiválasztásának elvei Kapcsolódjanak a tananyaghoz, illetve a választott tankönyvhöz, munkafüzethez. Feleljen meg esztétikumban, használhatóságban az életkori sajátosságoknak. Biztosítsa a problémafelvetésből kiinduló anyagfeldolgozást, az önálló ismeretszerzést, a felfedeztetés örömét. Motiválja a gyermekeket az ismeretek szerzésére. Legyen korszerű, kövesse a változásokat. Lehetőleg több tantárgyban, illetve egy tantárgyon belül több témakörben is felhasználható legyen. Valamennyi területen arra kell törekedni, hogy a lehető legkevesebb számú és legkedvezőbb árfekvésű eszközökkel biztosítsuk az ismeretek közvetítését. A kiválasztott tankönyvek összhangban legyenek az egyes évfolyamok között Előzetes egyeztetés: alsó tagozaton belül; alsó és felső tagozat között az azonos tantárgyakat tanítóknál; iskolai szinten az integrációs szempontok figyelembevételével. Az iskola vezetése minden év végén tájékoztatja a szülőket az iskolai tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről kiválasztott tankönyvekről és segédkönyvekről. A szülők tájékoztatása az alábbiakról:
mely tankönyvekre, taneszközökre lesz szükség a következő tanévben, mely tankönyvek kölcsönözhetők ki az iskola könyvtárából, mely tankönyvek használhatók fel az előző tanévekből. A 2013/2013. tanévtől iskolánk biztosítja a térítésmentes tankönyvellátást az első évfolyamra beiratkozók számára, ezt követően felmenő rendszerben. 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az iskolába lépő kisgyermekben óvjuk és továbbfejlesztjük a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá tesszük saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Teret adunk a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetítjük az elemi ismereteket, szokásokat. Törekszünk a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozására a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerésére, az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelésére. Fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozzuk a reális önértékelést. 4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Törekszünk az ismeretek, képességek, készségek, attitűdök bővítésére, továbbfejlesztésére, megszilárdítására, folyamatos megalapozására. Segítjük a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárását, fejlesztését a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és iskolán kívül is. Motiváló, hatékony tanulásszervezési eljárásokat, egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenőrzési-értékelési eljárásokat alkalmazunk. Mintákat és gyakorlóterepet adunk, magatartási normákat, szabályokat közvetítünk a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez.
Megerősítjük a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegítjük a személyiség érését. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, segtjük a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre építünk. A tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekintjük irányadónak. 4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Igazodunk a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz, figyelembe vesszük, hogy a 10 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5 6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik. 4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A serdülőkor kezdetétől hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíteni őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra, illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést. Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére.
Feladatunknak tekintjük az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. 5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés megvalósítását iskolánk a Nkt. 27. ( 11 ) bekezdés értelmében szervezi meg, azzal, hogy a mindennapos testnevelés 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben az 1. és az 5. évfolyamokon heti öt órában órarendbe beépítve, tanóraként kerül bevezetésre. A rendelkezésre álló időkeret elosztása: 1-2. évfolyam: alaki képzés 5 5 óra előkészítő gyakorlatok, gimnasztika 15 28 óra járások, futások, ugrások, dobások, versenyek 20 37 óra támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 15 28 óra labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések 20 37 óra mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés 15 28 óra egyéb képesség-készségfejlesztés 10 18 óra Úszás ( 2. tanévben ) az arányok szükséges átalakításával 1oo% 185 óra 3. évfolyamon alaki képzés 3 5 óra előkészítő gyakorlatok, gimnasztika 15 28 óra járások, futások, ugrások, dobások 15 28 óra támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 12 22 óra mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés 15 28 óra sportági technikák, taktikák és szabályok 2o 37 óra egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok 20 37 óra 1oo% 185 óra 4. évfolyamon alaki képzés 3 6 óra előkészítő gyakorlatok, gimnasztika 15 28 óra járások, futások, ugrások, dobások 15 28 óra támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 12 22 óra mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés 10 18 óra sportági technikák, taktikák és szabályok 2o 37 óra
egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok 25 46 óra 1oo% 185 óra 5-6. évfolyam alaki képzés 3 6 óra előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció 17 32 óra járások, futások, ugrások, dobások 20 37 óra természetes mozgások 5 9 óra sportági technikák, taktikák és szabályok 30 55 óra mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés 10 18 óra egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok 15 28 óra 100% 185 óra 7-8. évfolyam alaki képzés 3 6 óra előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció 12 22 óra járások, futások, ugrások, dobások 1o 18 óra sportági technikák, taktikák és szabályok 35 66 óra támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok 1o 18 óra mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés 1o 18 óra egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok 2o 37 óra 1oo% 185 óra 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Iskolánk szlovák nyelvoktató nemzetiségi nevelést oktatást folytat, ezért a szabadon tervezhető órákat 1-8. osztályban szlovák nyelv és irodalom, valamint szlovák népismeret tantárgyak oktatására fordítjuk. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése, csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető. Az iskolánkba történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Szabadon választott tanítási órák 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam Szlovák nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovák népismeret Szlovák népismeret Kötelezően választandó órák
1. évfolyam és 5. évfolyam 5. évfolyam Hit- és erkölcstan Erkölcstan Dráma és tánc Hon- és népismeret Ugyanakkor a partneri igénymérések elemzéseire építve elfogadjuk a tanulók és szülők elvárásait egy másik idegen nyelv és informatika további órakeretben történő tanulása iránt. A nem kötelező órakeret egy részét e tantárgyak ismeretinek elmélyítésére, készségfejlesztésre fordítjuk. Választható tanórák felső tagozaton: Idegen nyelv Informatika A tanuló tantárgyválasztásának rendje Az igazgató minden tanév április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyek közül a tanuló választhat. Iskolánk az első osztályba jelentkező tanulók beiratkozásakor, de legkésőbb minden év május 20-ig felméri a kötelezően választandó és a nem kötelezően választandó órákra való jelentkezést. Az első osztályba való jelentkezéskor tanulók szülője nyilatkozik a nemzetiségi nyelv és az oktatási forma választását illetően. A tantárgyválasztást és nemzetiségi nyelv választását a szülőnek írásban kell bejelentenie. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet az iskolai diákönkormányzat az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is. A tanárválasztás (pedagógusválasztás) rendje A tanárválasztásra kizárólag a csoportbontás alkalmával van lehetőség. 7. Projektoktatás A projektoktatás egy új oktatási stratégia, mely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására és ezáltal az élethosszig tartó tanulás megalapozására. Iskolánk nevelő-oktató munkájába ez az új oktatásszervezési eljárás 2009-2010. tanévtől szervesen épült be.
A projektoktatás megvalósításával célunk: a tanulók komplex szemléletformálása: együttes munkálkodás, egymás segítése, elfogadása, kommunikációs készségek, technikák elsajátítása a valós életet integráló tanulási tartalmak megjelenítése tevékenységközpontú, feladatorientált módszerek alkalmazása iskolai keretek kitágítása, természetes tanulási környezet bevonása változatos munkaformák, technikák, eszközök bevonása A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat, a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A projektoktatás szakaszai: Témaválasztás (probléma, cél megjelölése) Tervezés (időterv, felelősök, munkacsoportok) Kivitelezés (a téma feldolgozása kutatás-anyaggyűjtés, szelektálás, ) Az eredmények bemutatása Értékelés A projektoktatás munkaformái: egyéni, páros és csoportos szervezeti formák A projektoktatás eredménye : mindig egy produktum. A projektoktatás formái iskolánkban tanévenként: egy témahét egy három hetet meghaladó projekt egy napos projekt (egy adott téma körbejárása ) Tök jó nap A projekt és témahét értékelése A zárás és értékelés magában foglalja a projekt bemutatását, valamint a bemutatott produktumok értékelését. Az értékelés kritériumait előre közölni kell a tanulókkal. A PRODUKTUM bemutatásával kezdődik a projektmunka értékelő szakasza, ahol fontos az önértékelés, egymás munkájának pozitív szemléletű mérése Értékelni kell a munkát a produktum szempontjából - mennyire volt elégedett a közönség?
tanulás szempontjából milyen folyamatok játszódtak le a megvalósítás folyamatában? társas kapcsolatok szempontjából hogyan tudott együttműködni a csapat? Voltak e konfliktusok? Képesek voltak-e megoldani ezeket? Az értékelés lehet szöveges és/vagy pontozásos. Tanulói értékelés - Önértékelés - Társértékelés - Projektfolyamat értékelése Tanári értékelés - Projektfolyamat értékelése - Projekttermék értékelése - Prezentáció értékelése Iskolánk kidolgozott projektjei: Egy napos projekt Témahét Egészséghét Három hetet meghaladó projektek TÖK jó nap Happy hét Adventtől karácsonyig Mikulásfutás Egészséges életmód Tavaszi ünnepkör Farsang Ételem az életem Növények környezetünkben Iskolanyitogató Iskolánk a TÁMOP 3.1.4 projekt kötelezettségei kapcsán, az adott tanévben megvalósításra kerülő projekteket az intézmény munkatervében tervezi meg. 8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8) MKM rendelet 39/D és 39/E. a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló a szociális helyzetből és a képességek fejletségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. -a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés célja azonos: a szegény és iskolázatlan szülők gyermekei iskolai sikerességének javítása. Az integrációs felkészítés esetén ezt a fejlesztő munkát a gyermekek elkülönítése, kiemelése nélkül, heterogén összetételű osztályban és csoportban kell megvalósítani. Az integrációs felkészítés így a külön, homogén (kis létszámú, felzárkóztató stb.), a hátrányos helyzetű, köztük cigány gyerekek gyűjtőhelyeivé vált osztályok kialakítása ellen hat. Iskolánk 2006/2007. tanévtől kapcsolódott be az oktatási miniszter által meghirdetett hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerébe.
Intézményünk megfelel a jogszabályi feltételeknek, ( 11/1994. (VI. 8. )MKM r.39/d ) ezért tanévenként képesség-kibontakoztató felkészítést indít. IPR területek Integrációs stratégiák kialakítása Minden tanév elején helyzetelemzés készül az integráció szempontjai, elvárható eredményei alapján, a HHH tanulók nevelésére és oktatására vonatkozóan és az esetleges problémák feltárására. A jegyzői nyilvántartás alapján kerül sor a HHH tanulók beazonosítására. Az IPR működésével kapcsolatos feladatok koordinálását az IPR csoport végzi, az éves munkaterv szerint. Az iskolába való bekerülés előkészítése 1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az óvoda iskola kapcsolat a továbbképzést követően hangsúlyt kapott. Két óvodából, a sámsonházi és a lucfalvi óvodából érkeznek elsőseink. Az óvodák számára biztosítjuk a lehetőséget, hogy megismerjék iskolánkat. Nyílt napok szervezése, ősszel és tavasszal. Az elsős tanító néni az óvoda foglalkozásain ismerkedik a gyerekekkel. Együttműködési terv készül az éves munkáról 2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D. (3), 39/E. (1) A törvényi jogszabályoknak megfelelően olyan integrációs feltételrendszer jön létre, amely alkalmas a heterogén osztályok kialakítására. 3. Együttműködések partnerségi kapcsolatok kiépítése Intézményünk nyitott, és együttműködő a szakmai és társadalmi környezet partneri kapcsolatainak kiépítésében és működtetésében,ezért sokrétű partneri körrel rendelkezik. Szervezetek, intézmények Cigány kisebbségi önkormányzat Szakszolgálatok Szakértői bizottságok Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Nevelési Tanácsadó Gyámhatóság Rendszeres kapcsolat (gyakoriság) X X X X X X Együttműködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel) X Nincs kapcsolat (jelölje X-szel)
Védőnők Rendőrség Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Községi Önkormányzat SZMK Középfokú oktatási intézmények Civil szervezetek Reménysugár Alapítvány X X X X X X X X 4. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 4.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés Tanórai keretekben: Tevékenység központú pedagógiai módszerek alkalmazása Kooperatív tanulási technikák megjelenése Projekt módszer Tanórán kívül: Tanulószobai foglalkozásokon Könyvtári órák alkalmával 4.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztésének feltétele tantárgyi képességfejlesztő programok kialakítása. A létrejött dokumentumok között szerepelnek a fejlesztő gyakorlatok, módszerek feladatgyakorlat gyűjteménye az 1-4, valamint 5-8. osztályra. Nevelőtestületünk célja az IPR-os feladatok beépítése : 1-4. osztály magyar, matematika, környezetismeret tantárgyi tanmeneteibe (az órák 5%-ába ) 5-8. osztály magyar, matematika, történelem, földrajz, biológia, német, szlovák nyelv tantárgyi tanmeneteibe (az órák 5%-ába). Feladatunk a továbbiakban a képességfejlesztő gyakorlatokat a tananyaghoz adaptálni, az önképzés és ezen terület szakirodalmának felkutatása. 4.3. Szociális kompetenciák fejlesztése Tanóra kereteiben: Kiemelten az osztályfőnöki órák keretén belül Csoport munka, dramatikus játékok, könyvtári órák
Tanórán kívül: szakkörök, versenyek, vetélkedők sportkör az iskola által megrendezett szabadidős és kulturális rendezvények 5. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek Az iskola szabadidős tevékenységeinek a kínálata: nyári táborok erdei iskolai táborok kirándulások versenyek Az iskola rendszeresen szervez kirándulásokat,.ahol a tanulóközösség valamennyi tanulója jelen van. A hhh tanulók 20-25%-a kapcsolódik be a versenyekbe, leginkább a sport területén. A nyári táborozás alkalmával a hhh tanulók részvételi aránya 5-10%. Intézményünk nevelői együttműködve a középfokú oktatási intézményekkel figyelemmel kísérik a tanulók középiskolai tevékenységeit. 6. Az integrációt elősegítő módszertani elemek Iskolánkban a következő integrációt elősegítő módszertani elemeket alkalmazzuk: az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kompetenciák fejlesztése kooperatív tanulásszervezés TKP-s módszerek A pedagógusok feladata, hogy a legalább a tanítási órák 20-30%-ban alkalmazzák a integrációt elősegítő módszertani technikákat. 7. Műhelymunka a tanári együttműködés formái Értékelő esetmegbeszélések Probléma megoldó fórumok Hospitálásra épülő együttműködés Műhelymunka 8. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei A HHH tanulók háromhavonta történő kompetencia alapú értékelése feltételezi az árnyalt, egyénre szabott szöveges értékelést. A dokumentálás eszköze: Egyéni fejlesztési napló Képességek szerinti értékelő lap
9. Multikulturális tartalmak Intézményünk pedagógusai fontosnak tartják a multikulturális tartalmak megjelenítését a különböző tantárgyakban. A multikulturális tartalmakat az alábbi tantárgyakba integráltuk: magyar nyelv és irodalom, történelem, hon- és népismeret, ének, zene. 10. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása A pedagógia program fontos része a pályaorientáció. Színtere: szakmai napok a Munkaügyi központ szervezésében pályaválasztási kiállítás pályaválasztási tanácsadás szülőknek, tanulóknak 9. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése oktatása Iskolánk már több éve végzi a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését oktatását, ügyelve arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált - oktatásuk. Sajátos nevelési igényű tanulók csoportjai iskolánkban Intézményünk vállalja a sajátos nevelési igényű tanulóknak diagnosztizált, enyhe értelmi fogyatékos, mozgássérült, beszédfogyatékos és más részképesség zavarral küszködő iskolánkat választó gyerekek integrált oktatását, akik az együttnevelésre alkalmasak. Legtöbb esetben a szülők élethelyzete nem teszi lehetővé, hogy gyermekeik lakóhelytől távol lévő speciális iskolában tanuljanak. Iskolánk vállalja az együttnevelést, ezáltal magasabb értéket kínál, mint részvételt és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. 9.1 Törvényi szabályozók Nemzeti alaptanterv Nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet Kerettantervek
9.2 Célok, feladatok Általános célunk: A képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Az iskolai képzés során elérni kívánt céljaink: biztosítani a személyiség harmonikus fejlődését, megvalósítani hiányosan működő képességek korrekcióját, csökkenteni egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a hátrányokat. Az általános iskolai képzés feladatai: az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése, a tanulói aktivitás serkentése, folyamatos motiváció, a gyakorlatorientált képzés megvalósítása, a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, az életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása, az személyiség gazdagítása önelfogadással, mások elfogadásával, toleráns magatartással, az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtése. A képzés során el kell sajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel tanulóink az iskolai oktatás után találkozhatnak (a készségfejlesztő speciális szakiskola gyakorlati évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő- vagy integrált munkahelyeken stb.) Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. 9.3 Az iskolába kerülés előzményei A sajátos nevelési igényű tanulók a szülő kérésére a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata, szakvéleménye alapján kerülnek felvételre iskolánkba. 9.4 A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára megfelelő végzettségű pedagógus speciális tanterv tankönyvek, tanulási segédletek, tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök fejlesztési területek szakértői bizottság alapján történő meghatározása
9.5 A tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjai: A foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Nagy hangsúlyt kell helyezni a folyamatos ismétlésre, gyakorlásra. Nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem a képességek, készségek kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető célok megvalósítását. A pedagógiai munka során nagy hangsúlyt kell helyezni a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációnak, játékosságnak. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani. A differenciálást a tananyagban, módszerekben a tanítási órán kell megvalósítani 9.6 Tanulásszervezési elvek: Csoportlétszám/osztálylétszám számításánál az SNI-s tanulók kettő vagy három tanulónak számítanak. Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak - az adott csoporton belül - leszakadó, lemaradó tanulók. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő azonos tananyag különböző szempontú megközelítése. Az iskola tanulásszervezés része a tanulószobai foglalkozás. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések miatt fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos fejlesztés. 9.7 Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások szervezésének szempontjai: A speciális tanterv mellett kötelezően megszervezendő feladat, melyet a Köznevelési törvény 27. ( 6 ) szerint kell tervezni osztályonként. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A foglalkozások célja csökkenteni a károsodásból eredő nagyfokú lemaradásokat, a meglévő képességelőnyökre építve az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között egyéni és kiscsoportos formában. A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek terápiás fejlesztése.
A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. / érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció, tájékozódás;/ A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. Logopédia, szociális és kommunikációs tevékenység segítése, Művészeti foglalkozások, zene, rajz, stb.; Mozgásállapot javítása, sporttevékenység; 9.8 Nem kötelező, választható tanórai foglalkoztatás: Ez az időkeret elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és környezettudatos magatartással összefüggő tevékenységek. 9.9 Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése: Az sajátos nevelési igényű gyermek iskolai értékelése során a tanuló tudását, attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott elvárt teljesítményekhez viszonyítunk és önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója, a készségek és képességek folyamatos és diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési eljárás és terápia kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet pusztán minősítés, hanem a kitűzött célokhoz, feladatokhoz a kiválasztott eszközöknek és terápiáknak a tanulói teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálata történik. Az sajátos nevelési igényű gyermeknél jelentkező sajátos nevelési igény miatt fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. Mit értékeljünk? szociális képességek, magatartási és viselkedési szokások alakulását; tanuláshoz és munkához való hozzáállást; cselekvőképességet és pszichomotoros fejlődést; tanult ismeretek alkalmazásának képességét; tantárgyi követelmények teljesítését az egyéni fejlesztési tervekkel összhangban; a tanuló iskolai követelményeken túli tudását, más területeken megmutatkozó képességeit; a tanuló foglalkozásokon nyújtott érdeklődését, aktivitását, kooperációját. Hogyan értékeljünk? Alkalmazott értékelési formák:
Szóbeli értékelés: lehetőség szerint a pozitív teljesítményt kell értékelni, fontos a gyakori, ösztönző hatású megerősítés. (Helyeslés, dicséret.) Különböző szimbólumok, tárgyjutalmak: például pontozás, csillag, dicsérő kártyák, stb. Szöveges értékelés: 2. évfolyam első félévéig félévkor 2-8.évfolyamokon érdemjeggyel történik Alkalmazott ellenőrzési formák: Az ellenőrzés során az értékelés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk a tanuló fejlődéséről, viselkedéséről, teljesítményéről. Folyamatos megfigyelés játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetben, spontán megnyilvánulásokban; Értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlappal; Képességmérés (iskolakészültség, önkiszolgálás szintje, neveltségi szint, finommotorika, pszichikus funkciók mérése, tanévenként P.A.C. I. illetve P.A.C. II.). Irányelvek által meghatározott iskolai fejlesztési szakaszhatárokon a pedagógiai hozzáadott érték mérés, Tevékenységvizsgálatok mérése, munkavégzés pontossága, sorrendje, munkatempó, kitartás; Személyiség fejlődésének megfigyelése. 9.10 Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai: Az évenként megjelenő tankönyvkínálatból a következő szempontok alapján választjuk ki a tankönyveket : A tankönyv legyen igényes, vonzó külsejű, figyelemfelhívó, jó minőségű papírból és kötésben, kívánatos a kapcsos, lapokra szedhető megoldás; A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez; Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek; Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap; A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve; A tanulást segítő kézikönyvek, és kötelező olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére. Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre. A tankönyvcsomagban legyenek az iskola helyi sajátosságait tükröző kiadványok. ( szlovák nyelv és irodalom tanításához kapcsolódó tankönyvek ) A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a SZMK-val egyeztetve hoz döntést, minden szakmai és pénzügyi lehetőséget figyelembe véve. Az iskola tankönyveit az iskolai könyvtárban, illetve a tanulócsoportokban kell őrizni a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt. A speciális igényű tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti.
A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelűek. A konkrét eszközválasztást rá kell bízni a gyermekcsoportot legjobban ismerő pedagógusra. Nagy szerepe van a pedagógus kreativitását tükröző saját készítésű szemléltető eszközöknek. A nagyfokú fejlődésbeni lemaradás és a konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is. 9.11 Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészből minősítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra kerül. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idő és tartalmi intervallumában egyéni program szerint módosítani kell Az egyéni fejlesztési tervet a tantárgyat tanító pedagógus készíti a gyógypedagógus iránymutatásai alapján. 10. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban, gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módjai, formái, magatartás és szorgalom minősítés elvei 10.1 A tanulók értékelésére vonatkozó alapelveink A köznevelési törvényben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően nyomon követjük és értékeljük a tanulók magatartásának, szorgalmának jellemzőit, személyiségének fejlődését. Értékelésünk lényege a viszonyítás, viszonyítás a követelményekhez, a tanuló korábbi teljesítményéhez. Értékelésünk az alábbi területekre terjed ki: magatartás, szorgalom, tanulmányi teljesítmény. Az értékelés során az életkori sajátosság maximális figyelembevételével az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének jellemző vonásait, képességeik fejlődését, a változás tendenciáit, a tanulmányi követelményekhez viszonyított teljesítményüket. Alapelveink Értékelésünk előremutató legyen, építsen a pozitívumokra, ne legyen megbélyegző. Rendszeresség és folyamatosság jellemezze az értékelés gyakorlatát
További erőfeszítésre ösztönözze a tanulókat, ezért arról tájékoztatjuk őket, hogy feladataik, mely részét oldották meg sikeresen, hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka, és mit kell tenniük azok kijavítása érdekében. Fontos alapelv a tanulók bevonása az értékelésbe, amely az értékelés szempontjainak az érintettek általi megismerésére épül. E szempontoknak való megfelelés közös megbeszélésével teret ad a demokratizmus megnyilvánulásának, a tanulók önértékelési képessége fejlődésének. Az ellenőrzést és értékelést minden szaktanár az egységes alapelvek alapján szaktárgyának jellegéből adódó módszerekkel, eszközökkel végzi. Az értékeléshez, ellenőrzéshez megfelelő légkört kell biztosítani. A tanulók érezzék azt, hogy az értékelés, ellenőrzés a tanítási tanulási folyamat szükségszerű eleme és arra szolgál, hogy az ő fejlődésüket elősegítse. 10.2 A tanulók teljesítményének értékelésének, minősítésének formái A szöveges értékelés célja, elvei, szempontjai, módszerei, a szöveges minősítés kategóriái Az első év végén és a második évfolyam félévi értékelésénél szöveges értékelést kapnak a tanulók, amely figyelembe veszi a gyermek adottságait, tulajdonságait, fejlődési ütemét. A szöveges értékelés célja a helyes önértékelés alakítása, a reális énkép, önismeret kialakulásának segítése, szorongásmentes tanulás-tanítás biztosítása, segítő információk adása a szülőknek, kisdiákoknak a továbblépéshez, fejlődéshez. A szöveges értékelésre vonatkozó elvárások jellemezze a fejlesztőközpontúság, a tanuló önmagához mért fejlődését helyezze a középpontba, személyre szóló és ösztönző jellegű leegyen, a tanítási-tanulási folyamatban megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet töltsön be, szolgálja a Pedagógiai programban megfogalmazott, a személyiségfejlesztésre vonatkozó célok megvalósulását, legyen összhang a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között, árnyalt és differenciált legyen, nyelvi megformáltságában legyen érthető mind a tanuló, mind a szülő számára. Felzárkóztatásra szorul minősítés esetén a szülők bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget tudunk nyújtani. A szöveges értékelés szempontjai ismeretszerzésben, alkalmazásban elért eredmények
munkavégzés rendezettsége, munkafegyelem, önállóság, érdeklődés, aktivitás odafigyelés, összpontosítás, munkatempó, hatékonyság, együttműködés a társakkal és a tanítókkal. A felszerelést, a házi feladat meglétét, illetve hiányát a szorgalom értékelésénél vesszük figyelembe! A szöveges értékelés módszerei Félévi értékelés: 1. évfolyamon: Szabad, előzetesen meghatározott kötelezően alkalmazandó szempontok nélküli szöveges értékelés. 2.évfolyam félévkor: Előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés. A szöveges minősítés kategóriái kiválóan teljesített jól teljesített megfelelően teljesített felzárkóztatásra szorul Az első évfolyamon tanév végén a tanuló szöveges minősítése az OM által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. 10.3 A tanulói teljesítményre vonatkozó követelményszintek, érdemjegyek és osztályzatok A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyek valamely anyagrész vagy egy-egy tantárgy tanulása során várunk el a tanulóktól. A teljesítmények értékelésében a követelményszintek jelentik a viszonyítási alapot. Az egyes tantárgyak részletes követelményeit a helyi tanterv megfelelő fejezetei tartalmazzák. A tanulók teljesítményét a 2. évfolyam II. félévétől, tanév közben érdemjeggyel, tanév végén osztályzattal minősítjük. Érdemjegyek Az értékelés egyik formája az érdemjegy adása. Az érdemjegy visszajelző, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. Az érdemjegy szerzésének módjai: szóbeli felet évenként legalább egy alkalommal (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények, összefüggések, kísérletek prezentálása),
önálló kiselőadás, gyűjtőmunka, részvétel különböző versenyeken írásbeli munkák (évközi dolgozatok, tematikus mérések, tudásszint-mérések), óraközi munka alapján. Tanulóinkat félévenként legalább három-négy érdemjegy alapján osztályozzuk. Az 1-1,5 órás tantárgyaknál is minimum három érdemjegye legye a tanulónak! A helytelen viselkedés és a kötelességteljesítés elmulasztása (felszerelés hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen érdemjegy nem adható! Osztályzatok Az osztályozás alapelvei: Az osztályzatban a pedagógus a tantárgy feladatrendszerének minél több elemét értékelje, vegye figyelembe a tanuló adott tárgyban mutatott többlet munkáját. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, tükrözze a fejlődést és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Osztályzatok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Tud szabadon, önállóan beszélni a témáról. Tanév végén jeles (5) helyett kitűnő minősítést kap az a tanuló, aki az adott tantárgyban egyenletesen kimagasló teljesítményt nyújt. Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan kevés és kisebb hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak, hibáit képes önállóan javítani. Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre, segítő kérdésre) szorul. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni a témáról. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Ha a tantervi követelményeknek jelentős hiányossággal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Önálló feladatvégzésre csak a legegyszerűbb esetekben képes. Ha a tantervi követelményeket, a továbbhaladáshoz szükséges minimumot a nevelői segítségnyújtással sem tudja teljesíteni. 10.4 Az iskolai mérések rendje A belső mérési rendszer kidolgozásának célja egyrészt az iskola, az évfolyamok, másrészt a tanulói teljesítmények figyelemmel kísérése, trendvizsgálat végzése, elemzése az eredményekre épülő fejlesztési feladatok meghatározása egyéni, évfolyam és intézményi szinten egyaránt.
Alapelv, hogy az országos és helyi méréseket kövesse munkaközösségi szintű, illetve iskolaszintű értékelő, elemző, feladatmegbeszélő munka, és ezt követően a fejlesztési feladatok megtervezése A mérések szabályozását az éves munkaterv tartalmazza.
A mérés tartalma A mérés módja Érintett osztály Időpontja Bemenő képességvizsgálat DIFER mérés Tanév eleji tantárgyi szintfelmérés Tantárgyi tudásszint mérések a nevelőtestület döntése alapján Tantárgyi tudásszint mérések: Diagnosztizáló mérés 1. osztály Szeptember Diagnosztizáló mérés 2-8. osztály Szeptember Szummatív mérés 2 8. osztály Január, május Félévi, év végi mérések Szummatív mérés 2-8. osztály Tanmenet szerint Előzetes tájékozódás egyegy témakörből Diagnosztikus mérések Osztályonként Nem osztályozzuk, de értékeljük százalékosan 2-8. osztály Tanmenet szerint OKÉV mérés Diagnosztizáló mérés A kijelölt osztályok Május Nevelési terület, attitűd, motiváció stb. mérése Diagnosztizáló mérés Osztályfőnöki munkaterv része 1 1 témakör után 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk 7-8. évfolyamokon a szlovák nyelv és irodalmat. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére a tanulók tudásának megalapozására és felkészítsük tanulóinkat az alapfokú nyelvvizsgára. A szlovák nyelv és irodalom tantárgy esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. 12. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állóképességének méréséhez, értékeléshez az Oktatási Minisztérium testnevelési Bizottsága által készített tesztet használjuk (Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez c. OM 2000.). A testsorból a kötelező megjegyzéssel jelölt teszteket mérjük. Ezek az alábbiakat mérik: hajlékonyságot, a dinamikus láberőt, a törzserőt,