Személyi jövedelemadó változások 2015. Zahoránszki Szilvia
3. 14. pont: Munkáltató Fogalmak Az iskolaszövetkezeti tagoknak közvetlen juttatott bevétel (pl. béren kívüli juttatás) esetében az iskolaszövetkezeti szolgáltatást fogadó vállalatot kell munkáltatónak tekinteni. 3. 40. pont: Támogatások Az uniós rendeletek változásával összhangban új fogalom az agrár csoportmentességi (ABER) támogatás. 3. 83. pont: Kiküldetési rendelvény Elektronikus úton is kiállítható. 3. 93. pont: Nyugdíjbiztosítás A nyugdíjbiztosítási kedvezmény az Szja. tv. fogalmának megfelelő nyugdíjbiztosítás alapján érvényesíthető, mely fogalom 2015-re pontosításra került:
Nyugdíjbiztosítás fogalma Biztosítási események: négy kockázatot kötelezően tartalmaznia kell (halál, egészségkárosodás, nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése) A biztosítás kedvezményezettje: a szerződés egész tartama alatt csak a biztosított lehet A szerződés létrejöttének időpontja: az ajánlat ügyfél általi aláírásának a napja (az adómentes nyugdíjszolgáltatáshoz szükséges 10 éves felhalmozási idő teljesülésének vizsgálata miatt fontos) Mentesülés a 10 éves kötelező felhalmozási idő alól: az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértékű károsodása esetén Egy összegben is teljesíthető alacsony összegű járadék
A jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó általános szabályok A vezető tisztségviselők új Ptk. szerinti felelősségi szabályaihoz kapcsolódik: /4. (2a) bekezdés b) pont/ Nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély - a díjat fizető tevékenységét szolgáló - feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével. Egyéni vállalkozónál forintra történő átszámítás: /6. (2a) bekezdés/ Ha az egyéni vállalkozó a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz; b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.
Továbbra is az eltartottak létszámától függően a kedvezményezett eltartottak után, a jogosultsági hónapra érvényesíthető, amely az összevont adóalapot csökkenti. Több jogosult esetén az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, az összeget egymás között döntésük szerint feloszthatják. Közös érvényesítés: ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre (adóelőlegnél is lehetséges). Megosztás: amikor a jogosultat megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más személy (élettárs) veszi igénybe (csak az adóbevallásban).
Családi kedvezmény Változások 2015. január 1-jétől jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult, vele közös háztartásban élő házastársa is (gyám, nevelőszülő házastársa, év közben, az adóelőleg-nyilatkozat megtételekor is érvényesítheti). Már nem csak az adóelőleget megállapító munkáltató részére tehető nyilatkozat a családi kedvezmény érvényesítésére, hanem a rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek is (nyilatkozat tehető a megbízási díjat rendszeresen fizető, vagy a bérleti díjat havonta fizető kifizető felé is). 2016-tól csak az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelének közlése esetén érvényesíthető a családi kedvezmény (átmeneti rendelkezés alapján a 2015. december 31-ét követően megtett nyilatkozatok, illetve a 2015. évre vonatkozó bevallások esetében kell alkalmazni).
A családi kedvezmény mértéke: Családi kedvezmény Az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként a) egy eltartott esetén 62 500 forint, b) kettő eltartott esetén ba) 2016-ban 78 125 forint, bb) 2017-ben 93 750 forint, bc) 2018-ban 109 375 forint, bd) 2019-ben és az azt követő években 125 000 forint, c) három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
Első házasok kedvezménye 2015. január 1-jétől azok, akik 2014. december 31-ét követően kötnek házasságot és legalább egyikük az első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól jogosultsági hónaponként együttesen 31 250 forinttal csökkenthetik az összevont adóalapjukat. Legfeljebb 24 hónapig vehető figyelembe, ezen belül utoljára addig a hónapig, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá. A kedvezmény megosztással is érvényesíthető. A családi kedvezményt megelőző sorrendben vehető igénybe.
Nyugdíjbiztosítás és kedvezménye 2014. január 1-jétől a magánszemély rendelkezhet az általa nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után (2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után). A nyugdíjbiztosítási kedvezmény az Szja. tv. fogalmának megfelelő nyugdíjbiztosítás alapján érvényesíthető, mely fogalom 2015-re pontosításra került:
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye A befizetett összeg 20 %-áról lehet rendelkezni, de legfeljebb adóévi 130 ezer forintról. De! A nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosításra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Kiegészítő biztosítás: az olyan biztosítás amelynek saját különös szerződési feltétele van, és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli szabályok szerint elkülönített. A rendelkezés alapja: az adóévben a magánszemély által szerződőként fizetett, az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt díjak. Rendelkezés teljesítése több nyugdíjbiztosítási szerződés esetén: a rendelkezett összeg minden olyan szerződésre átutalható (a díjfizetéssel arányosan), amelyre történt kedvezményre jogosító befizetés.
Nyugdíjbiztosítás kedvezménye Ki nem jogosult nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot tenni? Az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel. Milyen speciális esetekben tehető mégis nyilatkozat? (ha a nyilatkozattétel időpontjában nem rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel) a szerződő helyébe bármely egy másik személy lép (teljes összeg jóváírásra kerül a nyugdíjbiztosítási szerződésen) nyugdíjas lett (az összeget a magánszemélynek kiutalják) a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból szűnt meg (a biztosító a rendelkezett összeget az adóhatósághoz visszautalja, a magánszemély kérelem alapján kaphatja meg)
Az egyéni vállalkozókat érintő változások A kisvállalkozói kedvezmény agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül. Jövedelem (nyereség) minimum számításának változása: Vállalkozói bevétel 2 %-a (nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások értékével) Az elhatárolt veszteség felhasználásának időbeli korlátozása: 2014-ben bármely későbbi adóév vállalkozói jövedelmével szemben elszámolható 2015-től csak a következő öt évben határolható el Átmeneti szabály: a 2014-ig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteséget utoljára a 2025. adóévben lehet érvényesíteni
Az egyéni vállalkozókat érintő változások Az átalányadózásra való jogosultság megszűnése /55. / 2015-től az Szja tv. az átalányadózásra való jogosultság megszűnését jogerőre emelkedett döntéshez kapcsolja, így az átalányadózásra való jogosultság annak a határozatnak a jogerőre emelkedése napjával szűnik meg, melyben az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.
Az adó alapja a juttatás értékének az 1,19-szerese. A személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék. Az egészségügyi hozzájárulás alapja azonos az adóalappal, mértéke az egyes meghatározott juttatások után 27, a béren kívüli juttatások után pedig 14 százalék. A juttatások köre és értékhatárai nem változnak. Béren kívüli juttatásnak minősül (többek között): munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi 12 500 forintig, Erzsébetutalvány havi 8 000 forintig, SZÉP kártyára utalt támogatás (szálláshely alszámlára 225 000, vendéglátás alszámlára 150 000, szabadidő alszámlára 75 000 forintig), iskolakezdési támogatás gyermekenként a min.bér 30 %-áig, helyi utazásra szolgáló bérlet, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás a min.bér 50 %-áig, önkéntes egészségpénztári hozzájárulás a min.bér 30-áig, stb.
Éves keretösszeg: a SZÉP kártyára utalt összegek kivételével adott béren kívüli juttatások együttes összege az adóévben a 200 ezer forintot nem haladhatja meg. Rekreációs keretösszeg: egész évben fennálló munkaviszony esetén 450 ezer forint. Két részből áll: éves keretösszeget meg nem haladó juttatások és a SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás. 3 módon tevődhet össze úgy, hogy béren kívüli juttatásként adózzon: a) 200 ezer Ft összegű SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatás + a SZÉP kártyára utalt 250 ezer Ft összegű munkáltatói támogatás b) 200 ezer Ft-nál kevesebb SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatás + (a SZÉP kártyára utalt támogatás 250 ezer forint + a 200 ezer forintos éves keretből a béren kívüli juttatásokra fel nem használt rész erejéig) c) SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatások összege 0 + a SZÉP kártyára utalt támogatás összegéből évi 450 ezer forint
Munkavállaló 2015. évi juttatásai: Juttatások - Példa Helyi utazásra szolgáló bérlet 10.000 Ft/hó Erzsébet-utalvány 8.000 Ft/hó SZÉP kártya szálláshely alszámla 150.000 Ft/év Összesen: 216.000 Ft/év SZÉP kártya vendéglátás alszámla 150.000 Ft/év Összesen: 300.000 Ft/év Az éves keretösszeget meghaladó 16.000 Ft egyes meghatározott juttatás 200.000 Ft számít bele a rekreációs keretösszegbe + 300.000 Ft SZÉP kártyára utalt támogatások 500.000-450.000= 50.000 Ft még az egyes meghatározott juttatás értéke
Juttatások Keretösszegek arányosítása: Amennyiben a magánszemély munkaviszonya az adóévnek csak egy részében áll fenn, akkor a rá vonatkozó keretösszeg az éves keretösszeg/rekreációs keretösszeg jogviszonyban töltött napokkal arányos része lesz. Ha a jogviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor az éves keretösszeg/rekreációs keretösszeg teljes összege illeti meg, nincs arányosítás. A keretösszegeket meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül (a meghaladó rész után a 13 % eho különbözetet meg kell fizetni). A meghaladó juttatási értékrész után a közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani, megfizetni, amelyben az értékhatár átlépése megtörtént. Ha a juttató egyesület, alapítvány az adókötelezettség alá eső érték után az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként kell bevallani, megfizetni.
Őstermelői tevékenység 78/A. (2) bekezdés: a magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét. közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostohaés nevelőszülőjét is)
A törvény mellékleteinek módosulásai Lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. Korm. rendelet szerinti akadálymentesítés is. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességét meghatározó feltételeknél szereplő 5, illetve 10 éves hasznosítási időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja. Tárgyi eszköz értékcsökkenésének elszámolása /11. számú melléklet II. fejezet 2. pont c) alpont/ Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.
Egyéb változások 1. - új - (10) bekezdés: ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható. 66. (1) bekezdés a) pont af) alpont: osztalék a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó betéti társaságok kisadózóként be nem jelentett (a társaság tevékenységében részt nem vevő) tagja részére a vállalkozás nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. Efo: A 7. (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadókötelezettségének megállapítása során is alkalmazható.
Évközbeni változások /1. számú melléklet 4.24. alpont/ A közhasznú jogállású szociális szövetkezet által biztosított egyes juttatások adómentessége A fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos elszámolásokból keletkező bevételek adójogi megítélése: A magánszemély adókötelezettségét - bármely adóévre vonatkozóan - nem érinti az a részére - bármely időpontban - kifizetett (megtérített), jóváírt (túlfizetésként elszámolt) vagyoni érték, amely e magánszemélyt a) a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény és a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvény vagy b) a fogyasztói kölcsönszerződések tisztességtelenségével összefüggésben indított egyedi perek pernyertességét követően, a pénzügyi intézménnyel való elszámolás alapján illeti meg.
Évközbeni változások A vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos módosítások /a 2014. január 1-jét követően folyósított valamennyi ilyen támogatásra alkalmazhatók/ A pénzügyi vállalkozástól lakáscélú felhasználásra felvett hitel a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől felvett hitellel egy tekintet alá esik. Abban az esetben is adómentes a támogatás, ha azt olyan hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez adja a munkáltató, amelynek felhasználásával megszerzett lakás a támogatás folyósításakor már nincs a munkavállaló tulajdonában, de a szerzéssel kapcsolatos hitel törlesztése még terheli a magánszemélyt. A munkáltató a lakáscélú hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek (pl. végrehajtási költség, késedelmi pótlék) megfizetéséhez is nyújthat támogatást. Az egyéni vállalkozó is költségként számolhatja el az általa munkáltatóként munkavállalója számára adott lakáscélú támogatást.
Köszönöm a figyelmet!