c ivil szemle WWW.civilszemle.hu X. évfolyam 4. szám nnelméletileg A világháló nyitott természetébôl fakadó civil diskurzus lehetôségei (SzûtsZoltán YooYinil) ProfesszionAlizáció A nonprofit szervezetekben (DobraiKatalin FarkasFerenc) nnközösségek és civil társadalom ki Acivil? mi Acivil? (GerencsérBalázs OpricsJudit SeregélyÁgnes) A settlementben dolgozó szakember (GiczeyPéter) nntársadalom és állam A magyar segélyszervezetek vörösiszap-katasztrófa idején végzett humanitárius tevékenységének hatásvizsgálata (BartalAnnaMária) A civil élelmiszer-hálózatok (BalázsBálint) nnvilág-nézet A harmadik szektor európai és spanyol értelmezése (VicenteMarbánGallego GregorioRodríguezCabrero) nnkisebbségek és civil társadalom romák Az európai unióban: képessé tétel, társadalmi bevonás és emberi jogok (IuliusRostas) 2013/4nnnnn
civil szemle WWW.CIVILSZEMLE.HU XI.ÉVFOLYAM4.SZÁM
Szerkesztôbizottság/EditorialBoard BellaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám Szerkesztôség/Editors Felelôs szerkesztô/executive Editor NizákPéter Rovatszerkesztôk/Editors CsongorAnna(Társadalomésállam/SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg/Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom/Community andcivilsociety) SebestényIstván(Világ-nézet/InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô/online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketacivilszemle@gmail.comcímrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen Támogató/Supportedby NemzetiKulturálisAlap/NationalCulturalFoundation EmberiErôforrásokMinisztériuma,NemzetiségiésCivilTársadalmiKapcsolatokértFelelôs HelyettesÁllamtitkárság EMBERI ERÔFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA, NEMZETISÉGI ÉS CIVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOKÉRT FELELÔS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG Kiadó civil szemle alapítvány www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:civilszemle@gmail.com Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök Tördelôszerkesztô:Erlei&TársaBt. KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341
tartalom ElmélEtilEg SzûtsZoltán YooJinil:A világháló nyitott természetébôl fakadó 5 civil diskurzus lehetôségei AFacebookmagyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata DobraiKatalin FarkasFerenc:ProfesszionAlizáció A nonprofit szervezetekben 23 KözösségEK és civil társadalom GerencsérBalázs OpricsJudit SeregélyÁgnes:ki Acivil? mi Acivil? 43 Válogatásanonprofit.huVitatéroldalánmegjelentírásokból GiczeyPéter:A settlementben dolgozó szakember 61 Aközösségiképzéskidolgozásaésatesztképzéstapasztalatai társadalom és állam BartalAnnaMária:A magyar segélyszervezetek vörösiszap-katasztrófa idején 81 végzett humanitárius tevékenységének hatásvizsgálata BalázsBálint:civil élelmiszer-hálózatok 107 Aközösségimezôgazdasághazaitapasztalataiazérintettekszemével világ-nézet VicenteMarbánGallego GregorioRodríguezCabrero:A harmadik szektor 127 európai és spanyol értelmezése KisEbbségEK és civil társadalom IuliusRostas:romák Az európai unióban: képessé tétel, társadalmi bevonás 151 és emberi jogok szerzôink 165 CIvIl SzEmlE 2013/4. 3
Fotó/GönczôViktor
ElmélEtilEg A világháló nyitott természetéből fakadó civil diskurzus lehetőségei AFacebookmagyarországicivilnyilvánosságánakvizsgálata Szűts Zoltán Yoo Jinil * bevezetés Avilágháló 1 természetérőlszólóbeszédbengyakranszerepelazazállítás,miszerintaz onlinekörnyezetaglobálisciviltársadalomújkifejezésiplatformjalehet.ezenelképzelés szerintacivileksikeresalternatíváttámaszthatnakajelenlegdominánshatalmiformákkal szemben,beleértveaglobálispiacokat,nemzetköziintézményeketésnemzetállamokat is (Chaves 2010:23). A világhálón megjelenő közösségi média környezetében létrejött kommunikációsfelületekésformáiparadigmaváltóhatássalbírnak,ugyanisgyökeresen megváltoztattákmagátakommunikációszerkezetétis.anyilvánosságígyazújtémák, beszédmódokésmegszólalóksegítségévelazonlinekörnyezetbenakorábbiaknálsokkalszélesebbhorizontotkap.avilághálómegerősítiatársadalmikommunikációtazáltal, hogy természeténél fogva alkalmas a kapcsolatok gyors kialakítására (DiMaggio et al. 2001;Wellmanetal.2001;Uslaner2004;CummingsésCraut2002).Kutatásoktámasztjákalá,hogytévesazakritika,miszerintavilághálónfolytatottaktivitásafelhasználótárgyivilágbanfolytatottinterakciójakáráramegy,hanemvalójábankiegészítiazt(Gershuny 2003;Lievrouw2001;Shahetal.2001).AcivilmozgalmakésNGO-kkommunikációjának elengedhetetlen színterévé vált a világháló, a kulturális, sport és művészeti szervezetek *A cikk megszületését a Hankuk University of Foreign Studies Research Fund támogatta. (This work was supportedbyhankukuniversityofforeignstudiesresearchfund.) CIvIl SzEmlE 2013/4. 5
ElmélEtilEg pediggyakranittképesekalegszélesebbközönségetmegszólítani.hasonlóanavilághálójelentősszerepetkappéldáulamigrációbanis(koudela,2013). Számoselemzőavilághálóntörténőkommunikációbananyilvánosságradikáliskiterjesztésilehetőségétlátja.Azilyenjellegűkétirányú,decentralizált,tértőlésidőtől(majdnemteljesen)függetlenkommunikációlehetővéteszia hagyományos tömegkommunikációsrendszerekkörnyezetébenperifériáraszorultvéleményekéshangokfelerősödését, és az eddigi hatalmi viszonyok megkérdőjelezését. A fórumok, blogok, videómegosztóésközösségioldalakmindenkorábbináltöbblokálisésglobálistémavitájátteszik lehetővé(dahlberg2005).avilághálóntörténőkommunikációlegyőziafizikaitávolságot is,melyetazindusztriáliskorbanelterjedtglobáliséstömegeslégiközlekedésmárkikezdett,hiszenegyhipertextbenalegnagyobbésegybenlegkisebbtávolságiscsupánegy linknyi,mindenobjektum,valamennyiszámunkrafontostudásugyanisklikkelésnyirevan egymástól, illetve a virtuális térbe a fizikai világ bármely pontjáról be lehet lépni(szűts 2012:10). Nemmeglepőtehát,hogyavilághálógyakranazújnyilvánosságreménybeliszerepét betöltőmédiumkéntszerepelatudományosdiskurzusban(jensen2003:29),különösen, amióta2006-banazeddigieknélazonlineközösségszámáraegymégkönnyebbpárbeszédetbiztosítóhálózatjelentmegahálózatonbelül,afacebook.afacebookegyszerre közösségi oldal, kommunikációs csatorna és médiafelület, továbbá a korábbiaknál nagyobblehetőségetbiztosítafelhasználókköztiinterakcióra,szabadvéleménynyilvánításrabejegyzések,kommentek,like-okésmegosztásokformájában. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a civil szervezetek, mozgalmak és a civil ügyekáltalábanmegjelentekafacebookheterogénkörnyezetében,ésegyazondimenzióbanszerepelnekaperszonális,illetveazüzletiszféraüzeneteivel. Cikkünkben arra vállalkozunk, hogy elméleti és gyakorlati szinten is megvizsgáljuk, ezen lehetőségek hatására a civil szféra valóban egy újabb, az eddigieknél kiterjedtebb megszólalásilehetőséghez,vitafelülethezjutott-e.kutatásunkbankijelöltükacivilnyilvánosságlegreprezentatívabbtémáit. civil társadalom és nyilvánosság. A téma megközelítései A közismert és konszenzuson alapuló definíció szerint a civil társadalom egy olyan, alapvetőenteoretikusközeg,melybenaperszonálisérdekek,célokésértékekmegosztása aközösségfelétörténik.aciviltársadalombanacivilszervezetekélesenelkülönülnekazállamtól,acsaládtólvagyazüzletiszférától.hasonlóanfogalmazkondorosiferenc(1998:45), akiszerintaciviltársadalomolyannyilvánosszféra,amelyönkéntesésszabadonválasztott személy- ésszervezetegyesülések,valamintönállószervezetekhálózatánalapulnak. Acikkünkbenhasználtcivilnyilvánosságígyalapvetőenaciviltársadalomnyilvánosságbantárgyalttémáinak(testi-lelkiegészségmegőrzés,szociálisgondoskodás,fogyatékosoksegítése,oktatásésfelzárkóztatás,környezetvédelem,emberijogok:kisebbségek, határontúlimagyarok,fogyatékosokjogai)összességétjelenti. 6 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg Avilághálóésanyilvánosságkapcsolatárólfolytatottdiskurzusbanugyanis,márcsak a téma újszerűsége miatt is, eddig kevés szó esett a Facebook civil nyilvánosságáról. Pedigaközösségioldalak,ésazokonbelülisaFacebookkontextusábanmegjelentcivil nyilvánosságleírásárasokfélelehetőségkínálkozik.egyarántérvényesmegközelítéslehet aszabadírhatóságáravagyéppenazellenőrizhetőségéreösszpontosítóbeszéd,illetvea különbözőmédiaelméletiirányzatokrahagyatkozóelemzés.nemkevésbéizgalmasperspektívát kínál a civil nyilvánosság számszerűsíthető adatait kitüntetett figyelemmel tárgyalóstatisztikaivizsgálatis.jelencikkünk,szándékunkszerint,atémátolyanösszefüggő rendszerként kezeli, melyben egyszerre játszik szerepet a civil társadalom informatikai behálózottsága,afelhasználókproaktívmagatartása,avilághálótátszövőhipertextdemokratikusságaésafacebooknyitottmegszólalásifelülete.vajonjoggalfeltételezzük-e, hogyafacebookkörnyezetébenanyilvánosságolyanújformájajelenikmeg,melyakorábbi online fórumoknál jelentősebb mértékű demokratikus potenciállal rendelkezik és nagyobb mértékben biztosít lehetőséget a civil ügyek megvitatására. Megközelítésünkbenacivilnyilvánosságnemegyelvont,hanemegykonkrét,körbejárhatójelenség,melyetgyakorlatipéldákonésegy,afőiskolásokkörébenfolytatottkomplexfelmérésenkeresztülkívánunkbemutatni.Acivilnyilvánosságjelenségéttehátkétiránybólvizsgáljuk. A civiltémákfacebookonvalóreprezentálásából atartalom-előállítók,kommunikátorok,valamintazazzalkapcsolatosközösségiaktivitás,tehátabefogadókszempontjából. Ahhoz, hogy sikerrel vállalkozhassunk a Facebook civil nyilvánosságának leírására, mindenekelőttmegkellvizsgálnunkavilághálódemokratikustermészetét,illetvemagát a nyilvánosság fogalmát. A nyilvánosság fogalmáról való beszéd ma is gyakran alapoz Jürgen Habermas elméletére, mely magyarul is olvasható (Habermas 1971). Az 1962-es németnyelvűszövegmegjelenéseótatöbbszörbíráltéskiegészítettatársadalminyilvánosságszerkezetváltozása címűmunkájaugyanisjelenlegisaszociológiai,atörténetiés akommunikációelméletikurzusokegyikalapirodalma. A nyilvánosság fogalmának átalakulása Anyilvánosságközvetítatársadalom(azaztalkotócivilek)ésazállamközött.Habermas-félenyilvánosságdefiníciójábanaháromlegfontosabbelemaközönség(azüzenetetdekódolómajdbefogadócsoport),apublicitás(azadottmédiummekkoraközönségetérel),illetveapublikálás(azadottmédiumtermészete).Aközismertdefiníciószerint anyilvánosságegyszerreatársadalompolgárainakösszessége,illetveegyintézményesítetttársadalmitér,melybenapolgárokgyakoroljákagyülekezés,azegyesülésésaszólásszabadságjogát,miközbenkísérletettesznekapolitikaiintézményekfelettiellenőrzésreis.amodernpolgáriállamokbananyilvánosságegyszerrejelentiatársadalmikommunikációalapjátis.amodernpolgárinyilvánosságfogalmátavilághálómegjelenéseelőtt egészenalapvetőenanyomtatottéselektronikussajtóvalkapcsoltákössze.ebbenaglobálistömegkommunikációparadigmábanfolyamatosanháttérbehúzódottabeszélgetés, aközöscselekvés,aszemélyesinterakció. CIvIl SzEmlE 2013/4. 7
ElmélEtilEg Habermas elméletét összefoglalva a nyilvánosság az állam és a civil társadalom között közvetít. Olyan demokratikus tér, ahol a közösség érdekei megnyilvánulnak, az egyénekkifejezésrejuttathatjákvéleményüket,illetveapolgárokproaktívmagatartásánakkövetkeztébenatársadalmatérintőkérdésekrőlvitákjönneklétre(habermas1971). Ezennyilvánosság működéséhez elengedhetetlenatémákkritikusésracionálismegközelítése, az ismeretek terjesztése nem szorosan megkötött intézményi keretek között. A nyilvánosság természetéből fakad, hogy szereplői a közösség számára az általuk fontosnak gondolt témákat vetik fel, és kísérletet tesznek a nyilvános véleménycserére. Azilyenjellegűdiskurzusokbanszerepetkapnakacivilügyekis.Ideálisesetbenazilyen vitákbanrésztvevőkszámakorlátlanlehet,bárkirészesévéválhatadiskurzusnak.akorlátlanhozzáféréstagyakorlatbananyilvánosságmediatizáltságabiztosítja,melyesetünkbenafacebookon1 milliárd150 millió 2 regisztráltésvalósfelhasználóközösségébenvalósulmeg.akívántállapotszerintanyilvánossághozmindenkinekhozzákellférnie,ésa részvételnemköthetősemstátuszhoz,sembetöltöttpozícióhoz.hasonlóanavitában történő részvételnek technikai korlátja sem lehet, a megszólalás különleges szaktudást nem igényelhet. Ily módon tehát a nyilvános kommunikáció (nyilvánosság) valamennyi polgárkölcsönösinterakciója,közérthetőnyelvikörnyezetben.ezekutánjoggalmerülfel akérdés,hogyavilágháló,éskülönösenafacebookkörnyezetébenvajonteljesülneka széleskörűnyilvánosságlétrejöttének(bizonyosmértékbentechnikai)feltételei?kiindulópontunkaz,hogyafacebookfelületeamindennapifelhasználókáltalspeciálistechnikai ismeretek nélkül is szabadon írható, és a vitákra korlátlan lehetőséget biztosít. Cikkünkbentehátarraisteszünkkísérletet,hogymegvizsgáljuk,milyenmértékbenvanjelen afacebookonacivilnyilvánosság,ésmennyibenreprezentáljamagátaszemélyes,illetve azüzletiszféraüzeneteivelszembenvagyéppenazokmellett. Említenünkkell,hogyaHabermas-félemodellkritikáiéskiegészítéseidöntőenamű angolnyelvűváltozatának1989-esmegjelenéseutánfogalmazódtakmeg.ezekalapjaa nyelv kiemelt szerepét hangsúlyozó linguistic turn, a francia forradalom osztályszempontúelemzésétfeladótörténetírásifordulat,illetveanyilvánosságfogalmánakkitágítása lett (Mátay 1999). Bizonyos mértékben helytelen lenne számon kérni Habermason, hogyazátdolgozottangolkiadásbanalulreprezentáltavilághálóésnyilvánosságkapcsolatának vizsgálata, mivel a világháló mint kommunikációs csatorna és médium az írható/olvashatóvilághálóformájábancsakaz1990-esévekközepénterjedtel.habermasreferenciaalapul szolgáló munkájának kiegészítése lehet az ICA 2006. június 20-ai konferenciájántartottelőadása,melybenavilághálóésanyilvánosságkérdéséreiskitért,igaz, csakegylábjegyzeterejéig(habermas2006).habermaselőadásában[melymáraközösségitartalomlétrehozás,aweb2.0tehátafacebookkorábanhangzottel]aztemelteki azújmédiumésanyilvánosságrelációjakapcsán,hogyavilághálócsupánolyanszempontbólbírdemokratikusjelentőséggel,hogyaláássaazdiktatórikusrendszerekcenzúráját.ezzelszembenademokratikusországokban,mondjahabermas,csupánfragmentálja a közösséget, széttöredezi számtalan, egymástól elszigetelt csoportra, témára és ügyre(rasmussen2009). 8 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg 1.táblázat.Azonlinenyilvánosságalakulásaavilághálótermészetétleírómodellekszerint Avilághálótermészetét leírómodell Kaotikus modell Üzleti modell Webkettes modell Korszakidőbeli terjedelme 1990 2000 2000 2006 2006 Amodell legfontosabb jellemzôi A teljesszabadság eszméje,amegszólaló pozíciójának demokratizálása,a diskurzusbanvaló részvételhezjelentôs technikaiismeretek szükségesek Azonlinemédia centralizálásáratett kísérletekaz elektronikusmédiára jellemzô tömegkommunikációs sémákszerint,hatalmi központokkialakulása Aszolgáltatók (Google,Facebook) általlétrehozott környezetbenbárki szakmaiismeretek nélkülis kommunikátorrá válhat.avilágháló nemcsakhorizontálisan, atémákszéles horizontjában,hanem vertikálisanis átjárhatóváválik Azonline nyilvánosság dinamikájaés annakokai Azonlinekörnyezeta nyilvánosságnakúj dimenziótad,azizolált csoportokésvélemények megjelenneka diskurzusban Amédiaközpontok általtematizáltonline környezetbena nyilvánosságbeszûkül afórumokba Aközösségi tartalomlétrehozásés amegszólalási lehetôségekúj horizontjai(blogok, videómegosztók, közösségioldalak, wikik)újrakitárjáka nyilvánosságkereteit Azonlinecivil nyilvánosság színterei fórumok Médiacentrumok portáljainak környezetében kialakultfórumok blogok,facebook Legfőbbkritikák Adigitálisszakadék megakadályozzaa vitábanvalórészvétel teljesenszabaddá tételét,ahatalmi központok megfigyelést gyakorolnak Adigitálisszakadék szűkül,dejelenvan. Amédiaközpontok tematizáljáka nyilvánosságtémáit,a hatalmiközpontok megfigyelést gyakorolnak Adigitálisszakadék mégszűkebb,dejelen van,afejlett országokbananulla feléközelít,erôsödika hatalmiközpontok általtörténô megfigyelés nyilvánosság a világháló korában AHabermas-félepolgárinyilvánosságkialakulásábankulcsszerepetjátszónyomtatott sajtó,majdmodernnyilvánosságlétrejöttébenisfunkcióvalbírórádióés(felszíni,kábel ésműholdas)televíziónéhánymédiacentrumüzenetétközvetítiaciviltársadalomnagyszámú, de egymástól izolált befogadója felé. A tömegkommunikációs eszközök így a nyilvánosságszűrőikéntisműködnek.aglobális(profitorientáltésköltséghatékony)tar- talomgyártáscélpontjátegyáltalamegformáltátlagosbefogadóbanjelölimeg,akilimi- CIvIl SzEmlE 2013/4. 9
ElmélEtilEg táltregiszterenelhelyezkedőtémákattalálkozikaműsorokban.arendszerjellegébőlfakadóanavisszajelzésésapárbeszédlehetőségeiahagyományostömegkommunikációs eszközök esetében rendkívül limitáltak (Rasmussen 2009:19). Bajomi-Lázár Péter MaxwellMcCombstésDonaldShawtidézi,amikoraztírja,hogyahírekkiválasztásávalésbemutatásávalaszerkesztők,azújságírók,aműsorszolgáltatókfontosszerepetjátszanaka politikaivalóságformálásában.azolvasóknemcsakaszóbanforgókérdésrőlértesülnek, hanemarrólis,milyenfontosságottulajdonítsanakneki(bajomi-lázár2006).csakavilághálóval jelenik meg az 1990-es években az első valódi many-to-many(tömeg a tömeghez)kommunikációsmédia,melyafeedbackéspárbeszédújlehetőségeitbiztosítja, és az eddig elszigetelt létező befogadókból egymással összekötött kommunikátorokat, véleményformálókat hoz létre. A világháló tehát megváltoztatta az információgyűjtés,-feldolgozás,-tárolásés-továbbításmódját(szűts2013).avilághálómultifunkcionális jellegénél fogva úgy lett tervezve, hogy az adatokat digitalizált formában továbbítsa, és ezttesziafelhasználókközött,függetlenülatartalomjellegétől.szembenakorábbimédiarendszerekkel,avilághálódecentralizáltszerkezetébőlfakadóannembírkapuőrökkel, vagycentralizáltellenőrzéssel,bárléteznekerretettkísérletek,amintaztavilághálónyilvánosságánakkritikáiközöttjeleznifogjuk.azadatokmegosztásábanéstovábbításában a grafikus felülettel rendelkező világháló 1990-es megjelenése hozta. Viszonylag rövid története ellenére a világháló fejlődése szakaszokra bontható, melyek jellegüknél fogva eltérőmértékbentámogattákazonlinecivilnyilvánosságot. A nyilvánosság és a világháló nyitott természete Ahhoz,hogyazonlinecivilnyilvánosságjelenlegiállapotátleírhassuk,átkelltekintenünkavilághálófejlődésénekszakaszait.Elemzésünkszerintavilághálóeddigitörténete háromegymástkövetőmodellelírhatóle.ezekakaotikusmodell,azüzletimodellésa webkettesmodell. Akaotikusmodelljellemzőenavilághálómegjelenésétőleltelt,1990és2000közötti időszakotírjale,melyben sarkítottanfogalmazva aavirtuálistérateljesszabadság eszméjéttestesítimeg.eztaszakasztazonlinekörnyezetradikálisanújkommunikációs formái,aze-mailek,fórumok,chat-szobákés-csatornák,illetveszemélyeshonlapokjellemzik.anyilvánosságésavilághálókapcsolatátleíróteóriákmégtöbbségébenerreaz időszakra hordoznak érvényes megállapításokat. Az 1990-es évek elején felerősödött globalizációnemcsupánakereskedelmetéspénzforgalmatgyorsítottafel,hanemazinformációk,adatokéseszmékáramlásátis.acivilügyekésmozgalmakennekkövetkeztében mind méretükben mind befolyásukban erősödtek meg, aminek következtében egyrehatékonyabbanvettekrésztanyilvánosságban(saeed2009:470).akorszakbana nyilvánosságszerepétalapvetőenafórumoktöltikbeésszélesítikkiegyszerre.(mannés Stewart2000:219)akorszakhatáránmegjelentkönyveszerintafórumokonlinevitaterek,azújnyilvánosságszínterei,aholafelhasználókeszmétésinformációkatcserélnek.A fórumok legfontosabb jellemzői, hogy nyilvánosság, a megszólalók névtelenek marad- 10 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg hatnak(anonimitás),avitáktémákkörészerveződnek,apárbeszédmoderált,ésazabbanrésztvevőfelekneknemkellfolyamatosan,valósidőbenazonlinetérbentartózkodniuk.terjerasmussen(2009:20)számoskutatásthozfelannakalátámasztásául,miszerintakülönbözőonlinefórumokrendelkeznekazzalaképességgel,hogyaktivizáljákacivileket,annakérdekében,hogyrésztvegyenekaközösségérdekeivelkapcsolatosvitákban(stephenésgøtze2001). 2.táblázat.Aciviltevékenységektípusaiésarájukjellemzőonlinemédia éskommunikációsformák Aciviltevékenységektípusai Civilmozgalmakkezdeményezései Civilekköztipárbeszéd Civilekésapolitikaiszféraköztipárbeszéd Civilújságírás Civilhálózatok Általukhasználtonlinekommunikációsésmédiaformák Blogok,fórumok,crowdsourcingoldalak,e-mailek,hírcsoportok, wikik,videómegosztók(youtube),közösségioldalak(facebook üzenőfal,oldalakéscsoportok) Blogok,fórumok,chat,e-mailek,levelezőlisták,hírcsoportok, közösségioldalak(facebooküzenőfal,oldalakéscsoportok) Honlapok,blogok,e-mailek,onlinechatinternetesportálokon, közösségioldalak(facebooküzenőfal,oldalakéscsoportok) Blogok,videómegosztóoldalak(YouTube) Közösségioldalak(Facebooküzenőfal,oldalakéscsoportok) A kaotikus modellt felváltó üzleti modell a 2000-től 2006-ig, a közösségi média és Web 2.0megjelenéséigtartókorszakleírásáraalkalmas.Ebbenazidőszakbanfedezifel az üzleti szféra, a kereskedelmi és pénzügyi vállalatok, illetve az elektronikus média az onlinekörnyezetlehetőségeit.ezenszakaszbantöbbkísérletistörténikazonlinemédia centralizálására. Leegyszerűsítve, az online környezet ingyenességének ígérete azonbanmegakadályozzaafizetőstartalomésezzelegyüttacentralizáltmédiakontrolllétrejöttét.ezenkorszaknyilvánosságakaptaalegtöbbkritikát.(benkler2006:235)akorszakban a felhasználók többsége kis számú, ismert világhálóoldalt látogat, míg az oldalak többsége egyáltalán nem bír közönséggel. Ezen elképzelés szerint a világháló a hagyományos tömegkommunikációs sémákat másolta le. Hasonló kritikákat összegez James Bohman és mások(2004:131 és Baber 2002), amikor kiemeli, hogy az elektronikus demokráciairánttápláltreményekhalványulnikezdtek,ésavilágháló,illetveaszámítógépekáltalmediatizáltkommunikációnemhoztaelanyilvánosságésapolitikaidiskurzus széles skálán történő kiterjedését. Bohman is az okokat a megbízható információkat közlő, és így hatalmi tényezőként fellépő médiavállalkozások online portáljaiban jelöli meg,melyekazinfotainmentjellegűtartalomkínálatukkalbeszűkítikapárbeszédlehetőségét,azegyescikkekutánifórumokpedignembiztosítanakszélesregiszterűpárbeszédet.példakénthozzaacnnésfoxhonlapját,illetveazazótaradikálisérdeklődéscsökkenéstelszenvedőésszerepétvesztőmsn,aolésyahooportálokat. A2006-tólazonbanradikálisfordulatkövetkezettbe,elterjedtWeb 2.0,aközösségi tartalomlétrehozás,mindenkiáltalírhatóvilághálókörnyezetébenakorábbanuralkodó, CIvIl SzEmlE 2013/4. 11
ElmélEtilEg civil nyilvánosság a facebookon szerkesztőéshivatásostartalomlétrehozórendszerrelszembenújtípusútartalom-előállítási publikációs pozíció jelent meg. A Web 2.0 tehát alapvetően közösségközpontú modelltjelöl.aweb 2.0paradigmaváltóerejérejellemző,hogypéldáulkikezdteazolyan intézményrendszer korábbi, szinte kőbe vésett modelljeit, mint például az akadémiai tudás(molnár2013).ajelenlegisérvényesweb 2.0modellbenafelhasználóegyszerre tartalomlétrehozó is, angolul prosumer (a producer és consumer szavak összevonásából). A világháló így nem csupán horizontálisan, a témák széles horizontjában, hanem vertikálisan is átjárhatóvá válik, és a mindennapi civil felhasználó is egyazon környezetben kap megszólalási lehetőséget a médiavállalkozások hivatásos kommunikátoraival. Ezen modellben alakult ki a Facebook civil nyilvánossága, mely vizsgálatunk tárgyát képezi. Elméletivizsgálatunksoránkikelltérnirövidenarraatényreis,miszerintavilágháló demokratikusságátnemcsupánadecentralizáltszerkezetéstartalmának,vitáinakheterogénjellege,hanemarendszertleíróhipertextalaptermészeteisbizonyítja.ahipertext olyan,linkekettartalmazó,általábandigitálisanrögzítettszöveg,melyszakítalinearitással,elágazikéshiperreferenciáirévénválasztásilehetőségetkínálazolvasónak,miközben interaktivitást vár el tőle (Szűts 2013:66). Elképzelhető, hogy egy másik szerző a saját szövegéből,melyteljesenmásjelentésthordoz,indítegylinket,ésezzelazelsőszerző szövegeismásolvasatotkap.ahipertextsemlegesítiaszövegszociológiai,filozófiai,történetivonatkozásait,egyikpillanatrólamásikraellentétesfelfogásúszövegközegbentalálhatjukmagunkat,ésateljesátjárhatóságbólkifolyólagképtelenekvagyunkegyeszmerendszernekalávetnimagunkat(szűts2013:72). Alegnagyobbközösségioldal,aFacebookaközösségitartalomlétrehozásonésproaktívfelhasználóimagatartásonalapulóWeb 2.0-ásinternetesszolgáltatásokcsoportjába tartozik.aközismertdefiníciószerintaweb 2.0azoninternetesszolgáltatásokgyűjtőneve,amelyekaközösségreépülnek,aszolgáltatóáltalbiztosítottkeretekközöttafelhasználók közösen készítik a tartalmat, megosztják, véleményezik vagy kiegészítik egymás információit.afelhasználóiattitűdmegváltozott,ésapasszívbefogadóbólamindennapi felhasználókaközösségimédiában,éskülönösenafacebookonüzenetekfeladójáváváltak. A web írásvédettségének megszűnésével nyílttá vált a megszólaló pozíciója(szűts 2012). AFacebookmegjelenésévelamoderációmértékecsökkent,deezzelegyüttaközösségvesziátamoderátorszerepét(Roberge2011:435).AFacebookmegjelenésével,felhasználójávalparadigmaváltásmegyvégbeavilághálón,aWeb 2.0újmegszólalásilehetősétbiztosítacivileknek.Ezamegszólalásállhatközösségszámárafontoscikkek,hírek, videók megosztásában, illetve saját véleményük publikálásában. Mind jelentősebb vita bontakozik ki a Facebook felületén kommentek formájában, melynek nincs központja, csakadominánsfelhasználókkörészerveződőgravitációsmagja. 12 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg A kutatás hipotézisek AFacebookoscivilnyilvánosságmértékénekméréséhezacivilügyekidővonalonvaló megjelenésétésazezzelkapcsolatosproaktívfelhasználóimagatartástválasztottukindikátorként,éseztkvantitatív(felhasználókáltalközöltstatisztikaiadatok),valamintkvalitatív(fókuszcsoportok) eszközökkel vizsgáltuk. A kvantitatív kutatást, illetve a kvalitatív kutatásfókuszcsoportosrészétakodolányijánosfőiskolabudapestiintézményébenvégeztüknappalihallgatókkörében2013október-novemberében. 3 Cikkünkteoretikusrészébenközöltmegfigyelésekalapjánkutatásunkkalakövetkező hipotéziseketellenőriztük: H1: A civil nyilvánosság Facebookon a főiskolás felhasználók üzenőfalán érezhetően jelenvan. H2: A civil témákkal kapcsolatos posztok utáni kommentekben kibontakozó viták produktívpárbeszédjellegűek. H3:Afelhasználókonlinekörnyezetbenaktívabbanfoglalkoznakciviltémákkalminta tárgyivilágban(gyengehipotézis). H4:Aciviltémákkalkapcsolatosposztokatafelhasználókvagyoldalakkiscsoportja osztjamegvagykommenteli,aközösségdöntőtöbbségelike-oksegítségévelnyilvánít véleménytvagyjelziajelenlétét. Ahogyahipotézisekbőllátható,akutatáskétszempontbólközelített:egyrésztmegpróbáltafelmérniafőiskolásokciviltémákáltaltörténőFacebookosérintettségét,másrészt vizsgálta a tényleges aktivitást, azaz, hogy mennyire aktívak a Facebookon a civil témákkalkapcsolatosvitákban. kvantitatív kutatás A mintáról A kvantitatív elemzéshez a kutatásban részt vevő hallgatókat szakértői mintavétel alapjánválasztottukki,ajelenségetellenőrzöttkörülményekközött,asajáttermészetes közegébenvizsgáltuk.amintátasajátmegítélésünkrealapozvaállítottukössze:azokat választjuk,akiketaleghasznosabbnakvagyalegreprezentatívabbaknakítélünk(garson 2012). A művelt internethasználó alapsokaság egy olyan kisebb részét szerettük volna vizsgálni,amelyneksoktagjátkönnyűfelismerni,ámmindetszámbavenniagyakorlatban lehetetlen (Garson 2012). Olyan karakteresen elkülönülő felhasználói csoportot kerestünk,amelyképviseliazaktívésajövőbemutatóifacebookozásitendenciákat,és nem csupán demográfiai csoportot kerestünk. A főiskolások és egyetemisták az a korcsoport, mely még fiatal, de már minden eszköz rendelkezésére áll az internetfelhasználásra.azinternetetésfacebookotmunkaeszközkéntishasználjákésidőfelhasználásukishasonló,számukraavirtuáliskörnyezetisamindennapokrészévévált.ezen CIvIl SzEmlE 2013/4. 13
ElmélEtilEg attitűdökfontosakvoltakavizsgálatnál.adatszolgáltatástkértünkacsaknappalitagozatoshallgatóktól,akikazinformációkatelektronikusrendszerenkeresztültöltöttékfel, ezeketösszesítettükéselemeztük.azadatszolgáltatássoránstatisztikailagértékelhető adatokat akartunk kapni azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók üzenőfalán milyen arányban szerepelnek a civil témák, melyek összessége hozza létra a Facebook civil nyilvánosságát.akutatássoránnemtértünkkiaciviltémákkörészerveződőcsoportokra,mivelazokeleveatémákirántérdeklődőközösségettömörítették.azonlinefelmérésben a Kodolányi János Főiskola hallgatói vettek részt, a megjelölt időszakban a kérdőíveta400hallgatóból379-entöltöttékki,avizsgálategyhétigtartott2013.október22.és28.közöttzajlott.ezenfőiskolánalapvetőenazüzlethez(gazdaságiésturizmus szak), a kommunikációhoz és kultúrához (kommunikáció- és médiatudomány, andragógia), illetve szociális gondoskodáshoz (szociális munkás) kapcsolódó szakokon tanulnakalapképzésben(ba).aválaszadóktöbbsége,68százalékanővoltés32százalékukférfi. 3.táblázat.EgyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán2013.október21-eés27-eközött megjelenőposztokátlagaésszórásatematikusbontásban 5 Személyes Hír Politikaiüzenet Üzleti(reklám) Civil 2013.okt.21.,hétfő 298 32 12 17 43 2013.okt.22.,kedd 172 24 14 17 38 2013.okt.23.,szerda 222 42 9 6 33 2013.okt.24.,csütörtök 180 30 16 17 33 2013.okt.25.,péntek 284 29 23 16 25 2013.okt.26.,szombat 204 33 18 8 17 2013.okt.27.,vasárnap 260 27 15 12 30 A kutatásban részt vevő felhasználók átlagos ismerősszáma 689 volt, ami a Marketingcharts.comfelméréséhezképesteltéréstmutat.Ezafelméréskimutatta,hogy afacebookothasználó18és24évköztiamerikailakosokátlagban510ismerősselrendelkeznekafacebookon. 4 Akutatáselejénkiderült,hogyazeredetielképzelés,miszerint visszamenőlegegyhétintervallumbanvizsgálnánkafelhasználóküzenőfalátmegvalósíthatatlannak bizonyult. A felhasználók üzenőfalán ugyanis olyan mennyiségű információ jelenik meg, hogy a visszagörgetés komoly nehézségekbe ütközött, a résztvevők 3 óra alatt csak két nap eseményeit tudták visszagörgetni az üzenőfalukon. Ezért a kutatás módszertanát módosítva egy adott nap posztjait kellett visszakövetni a rákövetkező napon. Ahhoz, hogy jól behatárolható változókkal dolgozhassunk, előzetesen rögzítettük a civiltémákhatárait.azoktatásiésegészségmegőrzésitémákesetébenanonprofitjelleg voltaciviltémaindikátora.aprofitszerzésből,termék- ésszolgáltatáseladásösztönzése 14 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg céljábóllétrehozottposztokatazüzletijellegűekhezsoroltuk.mintazttanulmányunkelejénmárjeleztük,atémaválasztásnemteljes,módszereinkkelakutatássoránakövetkező témákatvizsgáltuk: egészségmegőrzés; szociálisgondoskodás; oktatásésfelzárkóztatás; környezet- ésállatvédelem; emberijogok:kisebbségek,határontúlimagyarok,fogyatékkalélőkjogai; kultúra. A hipotézisek vizsgálata Azonlinefelmérésstatisztikaieredményeitvizsgálvaakövetkezőeredményeketkaptuk: a felhasználók üzenőfalán átlagban napi 300 bejegyzés jelenik meg, ezek döntő többsége,mintegy84,8százalékaszemélyestartalmú.azüzletijellegűbejegyzésekszáma 4,5 százalék, míg a civil témák a posztok 10,7 százaléka. Az adatok alapján látszik, hogy a megkérdezett főiskolások körében a civil nyilvánosság jelentősebb mértékben vanreprezentálvamintazüzletidiskurzus. 1.ábra.EgyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán2013.október21-eés27-eközött megjelenőposztokegymáshozviszonyítotttematikusarányanapokrabontva 450 400 350 300 Civil Üzleti (reklám) Politikai üzenet Hír Személyes 250 200 150 100 50 0 2013. okt. 21., hétfô 2013. okt. 22., kedd 2013. okt. 23., szerda 2013. okt. 24., csütörtök 2013. okt. 25., péntek 2013. okt. 26., szombat 2013. okt. 27., vasárnap CIvIl SzEmlE 2013/4. 15
ElmélEtilEg A fókuszcsoportos interjú eredményei Némikülönbségmutatkozikanapibontásban,azösszposzthozképestahétvégéken a civil posztok aránya csökken, míg a személyes jellegűeké növekszik, a hír posztok és politikaiüzenetekarányastagnál,deezakilengésacivilnyilvánosságmértékénekszempontjábólnemreleváns.eztazeltéréstszámostényező,példáulaszabadidőeltöltésének módjábanvalóhétköznapéshétvégeköztikülönbségisbefolyásolhatja. Egyértelműenbizonyítotttehátahipotézis(H1),miszerintaciviltémákafőiskolások üzenőfalánmérhetőformábanjelenvannak,felmérésünkszerintkétszernagyobbmértékbenaprofitorientálttémáknál. Aciviltémákbontásábólkiderül,hogyakulturálistémákteszikkiazösszesmegjelenés40százalékát,azegészségmegőrzésselkapcsolatosakpediga21százalékát.Akörnyezetvédelematöbbitémáhozhasonlítvaalulvanreprezentálva,aszociálisgondoskodással,ésazemberijogokkomplextémájávalaFacebookcivilnyilvánosságábanmegjelenőtémák8-8százalékáttesziki. Azeredményekértékelésesoránbeigazolódott,hogyacivilnyilvánossággalkapcsolatosposztokamagyarFacebookonafelhasználóküzenőfalánérzékelhetőmértékbenjelenvannak,ezaszám10százalékkörüli. 2013.november4-én,illetvenovember11-énkétfókuszcsoportosinterjúzajlottBudapesten,melyenaKodolányiJánosFőiskolabölcsész-,természet-,illetvetársadalomtudományiképzéseinrésztvevő10-10hallgatójavettrész.Aklasszikusfókuszcsoportosinterjú1,5órábanzajlott.Mindkétcsoportbannappalitagozatos,18és24évköztihallgatók vettekrészt.aválogatásszempontjainálszerepetjátszott,hogyamegkérdezettekaktív internetfelhasználóklegyenek,továbbátagjaiafacebookközösségioldalnak,mobilplatformról is elérjék a tartalmakat. Bevezetésképpen a csoport tagjaival definiáltuk a civil nyilvánosság környezetében tárgyalt témákat. A hallgatókkal a mindennapi közösségi médiahasználatukbólkiindulvaértékeltükazáltalukpreferáltciviltémákatafacebookon, megbeszéltük az aktivitás eredményességének kritériumát, értékeltük a felhasználók egyestémákbantanúsítottproaktívmagatartását,afelhasználókésoldalakmeglévőés lehetségeskommunikációsstratégiáját. A bevezető kérdések a résztvevők online médiafogyasztási szokásaira vonatkoztak. A beszélgetéselsőrészébenarravoltunkkíváncsiak,hogyaválaszadókmennyiidőttöltenekfacebookozva.rövidenösszefoglalva:aválaszadókhétköznap60-120percet,míg hétvégén30-60percettöltenekelfacebookozva.markánskülönbségekfedezhetőkfela felhasználóiszokásokban.mivelhétköznapaplatformotalapvetőenmobileszközönérik el, a Facebookon eltöltött idő jelentős mértékben függ attól, hogy tömegközlekedéssel utaznak,vagygépkocsitvezetnek.atömegközlekedésselutazókesetébenazoldaloneltöltött idő kiegészítő tevékenység szerepét tölti be, és 120 perc körül mozog, míg az autótvezetőkátlagban60percetfacebookoznakegyhétköznap.mindkétesetbenezaz értékhétvégén30és60percközöttmozog. 16 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg 2ábra.EgyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán2013.október21-eés27-eközött megjelenőposztoktematikusaránya 5% 4% 10 % 9% 72% Személyes Hír Politikai üzenet Üzleti (reklám) Civil Vizsgálatunk szempontjából fontos, hogy milyen felhasználói szokások alapján böngészik az üzenőfalat. A Facebookot átlagban napi 8-10 alkalommal látogatják meg, és ilyenkorszkennelveátböngészikazüzenőfalat.eböngészésifolyamatközbenafelhasználókaképesposztoknáltöbbidőttöltenekel. Az egészségmegőrzés az egyik legkomolyabb vitát generáló téma, ez generálja jellemzőenalegtöbbhozzászólást.ezazegyetlenolyantéma,melybenazonlineaktivitás jelentősen meghaladja a tárgyi világban megfigyelhetőt. Azok is érdeklődnek az egészségmegőrzéstémairánt,akikamindennapigyakorlatbanerrenemfektetnekkülönösebb hangsúlyt. Az ilyen jellegű bejegyzések után a felhasználók jellemzően hozzá is szólnak. A szociális gondoskodás témájában a felhasználók jellemzően azokat a posztokat kommentelikvagylike-olják,melyekakörnyezetükbenelőfordulósegítségkéréseket,ötletekettartalmazzák,éscsakazokatosztjákmeg,melyekazáltalukismerősszemélyekről,közösségekrőlszólnak.avirálisanterjedő,hoaxjellegű 6 bejegyzéseketnemszokták megosztani.ilyenekjellemzőenazok,melyekben leegyszerűsítve aztígérik,hogybizonyos like-szám után a betegek, a nehéz anyagi körülmények között élők segítséget kapnakmajd.aszociálisgondoskodássalkapcsolatbanafelhasználókalegtöbbposztot megosztás formájában generálják, oly módon, hogy az online portálokon a témával megjelenőcikkeketmegosztják.ezekközülalapvetőenahajléktalanságrólszóló,jelenleg rendkívül aktuális vita dominál. Megfigyeléseink alapján azonban ezen vitákban a kom- CIvIl SzEmlE 2013/4. 17
ElmélEtilEg menteknemgenerálnakproduktívpárbeszédet,afeleknemérvekkel,hanemérzelmekkeltámasztjákalásajátnézőpontjukat,támadvaegymást. Szembetűnő, hogy az oktatás és felzárkóztatás témájában, illetve az emberi jogok kérdésébenafelhasználókalegkevésbéaktívak. Aciviltémákközülazállatvédelemmelkapcsolatosbejegyzésektartalmaznakalegtöbbképet,gyakranazállatokkalkapcsolatoskegyetlenségeketábrázolva.Amegkérdezettfelhasználókezeketnemosztjákmeg,ésnemvesznekrésztavitában.Többfelhasználóazilyenképeketmegosztószemélyeket,oldalakategyidőmúlvaleszoktatiltaniaz üzenőfalról. A kultúra témájában a leggyakoribb aktivitás a like-olás, de a felhasználók szívesen megosztanakilyenjellegűposztokat,illetvenézikmegabelinkeltvideókat. 3.ábra.CiviltémáktematikusmegoszlásaegyátlagfelhasználóFacebooküzenőfalán 2013.október21-eés27-eközött 21% 40% 8% 15 % 8% 8% Egészségmegôrzés Szociális gondoskodás Oktatás és felzárkóztatás Környezetvédelem Emberi jogok Kulturális témák Afókuszcsoportokeredményeinekösszegzésekéntelmondhatjuk,hogyarésztvevő felhasználókszerintaciviltémákonlineérdekérvényesítőképességegyenge,ésnemgenerálazofflinevilágnálproaktívabbfelhasználóiaktivitást.közösmegállapításvolttehát az,hogyafelhasználókonlinekörnyezetbennemfoglalkoznakaktívabbanciviltémákkal mintatárgyivilágban.csakazokvesznekrésztaciviltémákbantörténővitákban,akika tömegkommunikációs eszközökben és mindennapi párbeszédekben is preferálják a témát.eztehátellentmondagyengehipotézisünknek(h3).mindeztehátarrautal,hogya Facebooknyitottpublikációskörnyezetönmagábannemösztönziafelhasználókatacivil témákrólszólóvitábantörténőonlinerészvételre.aválaszokbólaziskiderül,hogyahaj- 18 CIvIl SzEmlE 2013/4.
ElmélEtilEg léktalanság és állatvédelem témáján kívül a Facebook civil nyilvánosságában folyó viták produktívpárbeszédjellegűek. Lehetségesváltozásokathozhatacivilnyilvánosságfejlődésébenazinternetpenetrációmértékeésadigitálisszakadékmegléte.Azonlinediskurzusbanvalórészvételelzárt azokelől,akiknemrendelkeznekinternetelérésselvagynemavilághálóésfacebookfelhasználói. Jelenlegavilágban2,7milliárdemberrendelkezikinterneteléréssel,azinternetfelhasználókmintegyfeleFacebook-felhasználóis.EzaszámMagyarországonazinternetelérés szempontjából6millió,afacebook-felhasználókszámapedigeléria3,5milliót. 7 4.ábra.AzinternepetrációmértékénekalakulásaMagyarországonTNS-NRCInterbus2004 2010, MillwardBrown TNS-Hoffmann2011 70 60 50 40 30 20 10 0 2004. I. félév 2004. II. félév 2005. I. félév 2005. II. félév 2006. I. félév 2006. II. félév 2007. I. félév 2007. II. félév 2008. I. félév 2008. II. félév 2009. I. félév 2009. II. félév 2010. I. félév 2010. II. félév 2011. I. félév 2011. II. félév összegzés Azelméletimegalapozásbanidézettkutatókmegállapításaszerintavilághálónyitott természetébőlfakadóanszélesregiszterűcivilpárbeszédetbiztosít,ezenbelülahatalmi centrumnélkülifacebookonteretadegyerőscivilnyilvánosságlétrejöttének. Mindazonáltalakutatásunkeredményeiahipotéziseinkellenőrzésesoránmásképet mutatnak. Beigazolódott, hogy a civil nyilvánossággal kapcsolatos posztok a magyar Facebookon,afelhasználóküzenőfalánérezhetőenjelenvannak,ezaszám10százalék fölöttvan.aciviltémákközülahagyományosmédiábanlegnépszerűbbekdominálnaka Facebook üzenőfalán is, a kulturális és környezetvédelmi témák a legreprezentáltabban, ezek generálják a legtöbb párbeszédet. Az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések alig vannakjelen.annakellenére,hogyaciviltémákkalkapcsolatosposztokutánikommentekbenkibontakozóvitákalapvetőenproduktívjellegűek,azállatvédelemmeléskörnyezetvédelemmelkapcsolatostémákerősenmegosztjákaközösséget.afelmérésszerint civiltémákkalkapcsolatosposztokatafelhasználókkiscsoportjatesziközzé,aközösség jelentősrészeazonbansemmilyenvitábanéspárbeszédbenegyáltalánnemveszrészt. CIvIl SzEmlE 2013/4. 19