Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben



Hasonló dokumentumok
Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

Az intercepció definíciója

Erdészeti meteorológiai monitoring a Soproni-hegyvidéken

A Péczely-féle klímaosztályozás módosított alkalmazása az erdészeti gyakorlat számára

Az erdei avar széntartalmának becslése

Babeş-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Kar. Szıcs Emese Dr. Vincze Mária egyetemi tanár Bíró Boróka november 22.

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A szılı életszakaszai, növekedése és fejlıdése

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

A talaj mentén a száraz avarban, illetve a tőlevél-alomban terjed. Idısebb, vastag kérgő állományok átvészelhetik.

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Délkelet-Európai Aszálykezelı Központ: az aszály monitoringja és hatásai

Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla, Izsák Beatrix, Lakatos Mónika és Bihari Zita


A hazai regionális klímamodellek eredményeinek együttes kiértékelése

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

36/2013. (V. 24.) EMMI rendelet. az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésének eljárásrendjére vonatkozó szabályokról

Éghajlati tendenciák és idıjárási

OMSZ klímaszolgáltatások, rácsponti adatbázisok kialakítása az éghajlati monitoringhoz

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

A magyarországi termőhely-osztályozásról

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Gyenge adottságú és szárazodó termőhelyen történő fa alapanyag termelésének megalapozása VM determinációs projekt

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Pályázati felhívása

Gondolatok a Balaton vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról az éghajlatváltozás tükrében

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

A klímaváltozás káros hatásainak megelızése, elırejelzése és csökkentése az agrár-élelmiszertermelési vertikumban. OMSZ teljesítés Szalai Sándor SZIE

Palfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Az aszály, az éghajlati változékonyság és a növények vízellátottsága (Agroklimatológiai elemzés)

VÉGLEGES FELTÉTELEK december 9.

Gyula Budapest Agárd Eger Jászberény Törökbálint Szombathely Nagykanizsa

Geoadatorientált Döntéstámogató Rendszer Fejlesztése a Klímaváltozás Hatásainak Elemzéséhez

Az éghajlatváltozás jövıben várható hatásai a Kárpát medencében

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

Transzformált idősorok elemzésének bemutatása. erdészeti adatokon

Az idıjárás-elırejelzések szerepe a változó éghajlati viszonyok között

Fejér Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 11/2012. (IX.28.) önkormányzati rendelete

Az évjárat hatása a búza mennyiségi és minıségi paramétereire, valamint gyomosodási viszonyaira

Tisztelt Fıbiztos Asszony!

Kritikus kábítószerek hatóanyagtartalmának fokozott monitorozása I. hírlevél

ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZAT

A klímaváltozáshoz alkalmazkodó erdõgazdálkodás kihívásai III.

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A domborzat mikroklimatikus hatásai Mérési eredmények és mezőgazdasági vonatkozások

A klímaváltozás a Balatonnál a meteorológiai számítások tükrében

Projekt státuszjelentés (PSJ)

AZ EGYÜD ÁRPÁD MŐVÉSZETI ISKOLÁÉRT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. I. Általános rendelkezések. II. Az egyesület célja és alapvetı feladatai

A magyar vállalkozások üzleti helyzete területi metszetben és a válságra adott reakciók. Czibik Ágnes (GVI)

A szilva intenzív koronaformái és a metszés

Szezonális ingadozás. (Stacionárius idősoroknál, ahol nem beszélhetünk trendről, csak a véletlen hatást kell kiszűrni. Ezzel nem foglalkozunk)

(2007. évben kidolgozott változat, évben felülvizsgált, egységes szerkezetbe foglalt változata)

MÁSODIK SZAKMAI BESZÁMOLÓ

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

A JÁRÓBETEGELLÁTÓK TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSÉNEK ÉS NAGYSÁGÁNAK HATÁSA EGYES TEVÉKENYSÉGEKRE

E L İ T E R J E S Z T É S

2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Energetikai hatékonyság fokozása c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP

Többváltozós lineáris regresszió a gyakorlatban

Tapasztalatok a támogatásból megvalósuló közbeszerzések

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

ÉGHAJLAT. Északi oldal

FOTOSZINTETIKUSAN AKTÍV SUGÁRZÁS GLOBÁLSUGÁRZÁS

2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Civil Információs Centrum

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

Bakonyi Szakképzés-szervezési Társulás HATÁROZAT

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

Elkötelezettség a Kiválóságért. Közoktatási Kiválóság Mintaprojekt

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Kockázatkezelés és biztosítás 1. konzultáció 2. rész

Kadarkút Város Önkormányzat Képviselı-testületének 30/2009.(XII. 18.) rendelete

Rövid tartalom. A turizmus jelentısége hazánkban Idıjárás / éghajlat és turizmus

Balatoni albedó(?)mérések

Az éghajlatváltozás és következményei hazánkban. Szalai Sándor, Lakatos Mónika (OMSZ)

1. oldal, összesen: 8. 7/2001. (II. 22.) PM rendelet. a biztosítóintézetek aktuáriusi jelentésének tartalmi követelményeirıl

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA

PRODUKTUM MENNYISÉGÉRE ÉS S A TERMÉSSTABILIT SSTABILITÁSRASRA

Kistérségi stratégiai belső ellenőrzési terv évek

Minıségfejlesztés. Szülıi leggyengébb eredmények az elmúlt tanévben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Új regionális éghajlati projekciók a klímaváltozás magyarországi hatásainak vizsgálatára

Aszályindexek és alkalmassági vizsgálatuk

Területi Szociális Központ és Bölcsıde. Sajószentpéter. Szervezeti és Mőködési Szabályzat

26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet

Meteorológiai információk szerepe a vízgazdálkodásban

ÉLET TÉR / KÖZÖS TÉR - KÖZÖS VÁROS Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának civil közösségek támogatási pályázata - PÉCS 2011 PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Faanyagok modifikációja_08

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

2006. EL. III. A. 1. A PÉCSI ÍTÉLİTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMÁNAK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

Közfoglalkoztatási terv tervezete 2010

Szolgáltatástervezési Koncepció

BÁLINT Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

Átírás:

Az körlapnövekedés és az idıjárás közötti összefüggés egy idıs bükkösben Führer Ernı 1 - Edelényi Márton 2 - Jagodics Anikó 1 - Jereb László 2 - Horváth László 3 - Móring Andrea 3 - Pödör Zoltán 4 - Szabados Ildikó 1 1 Erdészeti Tudományos Intézet 2 NYME Faipari Mérnöki Kar 3 Országos Meteorológiai Szolgálat 4 NYME Erdımérnöki Kar Az MMT XXXIV. Vándorgyőlése és a VII. Erdı és Klíma Konferencia Debrecen 2012.08.29-31.

Az erdı ökológiai jelentısége összefügg: szervesanyag-termelésével, azaz szénlekötésével és a termıhely termıképességének fenntartásával.

Erdészeti monitoring Fatermési és erdınevelési kísérletek 1900-tól Az erdı környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata 1950-tıl 1980-tól EVH, EMMRE - légszennyezés - klíma - biodiverzitás - stb. Nemesítési, erdıvédelmi és ökonómiai vizsgálatok

Az erdészeti monitoring feltétele az erdei fák életfázisain átívelı megfigyelési periódus (több évtized), a mérési adatok biztonságos, hozzáférhetı dokumentációja és szakmai céloknak megfelelı értékelése, stabil intézményi háttér és elkötelezett irányítói és kutatói felelısség

Felelısségi szintek 1980-tól Vezetı Keresztesi B. Bondor A. Führer E. Borovics A. Középvezetı Járó Z. Pagony H. Führer E. Tóth J. Führer E. Tóth J. Führer E. Manninger M. Tóth J. Csóka Gy. Szabados I. Csóka Gy. Kutató Járó Z. Führer E. Sitkey J. Pagony H. Tóth J. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. stb. Megfigyelı Führer E. Manninger M. Sitkey J. Tóth J. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. Hirka A. stb. Manninger M. Sitkey J. Führer E. Csóka Gy. Koltay A. Leskó K. Hirka A. stb. Manninger M. Führer E. Szabados I. Csóka Gy. Koltay A. Hirka A. stb. technikusok technikusok technikusok technikusok

A vizsgált bükkös állományjellemzıi Erdıtípus: Kor: Törzsszám: Átl. átmérı: Átl. magasság: Élıfakészlet: Záródás: Oxalis acetosella bükkös 85-110 év ~ 300 db/ha > 37 cm > 32 m ~ 730 m 3 /ha, majd csökkent ~ 90 %, majd csökkent

Kiértékelésbe vont adatok Növekedési adatok (1985-2007) Évenkénti körlapnövekmény [cm 2 ] ápr.-okt. között (1998 hiányzik) Meteorológiai adatok (1983-2007) Havi átlaghımérséklet és csapadékösszeg (OMSZ) Indexek (FAI, EQ stb.)

A brennbergbányai bükkös éves kerületnövekedése öt év (1988-1992) átlagában (Führer 1994) 12 10 8 6 4 2 0 XI. 21. XII. 7. 21. I. 4. 18. II. 1. 15. 28. III. 14. 28. IV. 11. 25. V. 9. 24. VI. 6. 20. VII. 4. 18. VIII. 1. 15. 29. IX. 12. 27. X. 10. 26. -2 Kimagasló törzsek átlaga Uralkodó törzsek átlaga Alászorult törzsek átlaga nem vegetációs periódus kerület növekedés ezrelékben mérések idıpontjai vegetációs idıszak fı növekedési szakasz intenzív növekedés

Teljes idıszak növekedésének alakulása 22 év átlagában

Az egyes évek körlapnövekményei 30 25 20 aug. után máj.-aug. máj. elıtt ápr.-okt. cm 2 15 10 T V-VI : - 2,65 C P V-VI : + 89 % T V-VI : + 3,15 C 5 T III-IV : + 1,72 C T III-IV : + 1,97 C P V-VI : - 38 % 0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 100 80 % 60 40 20 0

Éven belüli periódusok növekedési trendjei 3,0 május elıtt y = -0,0088x + 1,0561 2,5 R 2 = 0,0048 2,0 1,5 1,0 Növekmény (cm 2 ) 0,5 0,0 30 május-augusztus 25 20 15 10 5 0 4,0 augusztus után y = 0,0658x + 0,4741 y = -0,6624x + 23,453 R 2 = 0,4256 3,0 R 2 = 0,2513 2,0 1,0 0,0 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Vizsgálati idıszak meteorológiai jellemzése 1983-2007 átlag szórás 1961-2010 átlag szórás 1961-2010 átlag szórás 757,3 123,6 771,5 129,9 éves 8,2 0,8 7,9 0,8 vegetációs idıszak csap. hım. csap. hım. 360,4 107,9 16,3 1,0 473,8 104,4 491,7 113,3 májusaugusztus júliusaugusztus csap. hım. csap. hım. 1983-2007 átlag 337,1 16,7 169,5 18,6 szórás 88,5 1,1 55,9 1,2 175,4 66,6 18,1 1,2 14,8 0,7 14,5 0,8 FAI 4,9 1,6 4,5 1,5 évek FAI szerint (%) B B 1983-2007 GY-T KTT-CS ESZTY 1961-2010 GY-T KTT-CS ESZTY 48 36 8 8 64 22 8 6

Növekedés és klímaértékelés kiindulási szempontja, hogy a tárgyévi növekedést a megelızı és az azt megelızı évek idıjárása is befolyásolja a rügykezdemények (tárgyévi rügyek) száma már két évvel ezelıtt kialakul, a hosszú és rövid hajtások száma és aránya a megelızı évben dıl el, a hosszú hajtások levélszáma nagyobb, a rügyekbıl képzıdı levelek nagysága és minısége pedig a tárgyévi feltételektıl függ.

Elemzési értékelés Lineáris korreláció-analízis Kettıvel korábbi év áprilisától adott év októberéig Szimpla havi adatokra Képzett idıszaki komponensekre (CReMIT): Több, szomszédos hónap csapadékösszege és átlaghımérséklete Minden lehetséges, szakmailag értelmezhetı idıszak figyelembevétele Modellillesztés az eredményekre többváltozós lineáris regresszióval

Növekedés klíma adatok közötti összefüggések növekedésként a faegyedekbıl képzett évenkénti átlagot vettük figyelembe, külön-külön vizsgáltuk a csapadékot és a hımérsékletet havi bontásban, szignifikáns kapcsolatok (r) az alábbiak: csapadék hımérséklet kk6 kk11 k5 a4 a6 kk3 kk10 k6 k11 a6 0,49 0,48 0,42 0,43 0,44-0,38-0,4-0,42-0,53-0,52

9 8 7 Júniusi csapadékösszegek és növekedések 10 évenkénti mozgóátlaga y = 0.1015x - 3.4432 R² = 0.9398 6 5 4 3 70 75 80 85 90 95 100 105 110 115 9 8 7 Júniusi átlaghőmérsékletek és növekedések 10 évenkénti mozgóátlaga y = -2.3927x + 44.848 R² = 0.9489 6 5 4 3 15,0 15,2 15,4 15,6 15,8 16,0 16,2 16,4 16,6 16,8 17,0 17,2

Klíma és a növekedés összefüggése Csak csapadékra (R 2 = 0,70): Növekmény = - 0,01*cskk6 + 0,11*cskk11 + 0,07*csk5 + 0,07*csa5 + 0,03*csa6-0,31 Csak hımérsékletre (R 2 = 0,49): Növekmény = - 0,62*hkk10-0,41*hk6-1,09*hk11-1,56*ha6 + 57,97

Növekmény = - 0,75*hk11-0,87*ha6 + 0,09*cskk11 + 0,06*csk5 + 0,04*csa4 + 0.01*csa6 + 22,46 R 2 = 0,77

Összegzés A klímaadatok alapján a kérdéses idıszakban egy egyértelmő felmelegedı tendencia figyelhetı meg. Az éves növekedés 80 90%-a május augusztus hónapokban képzıdik, ezt követıen csak akkor figyelhetı meg növekedés, ha a fı növekedési idıszakban a szervesanyag-képzés a kedvezıtlen idıjárás miatt alacsony. A nagyobb mennyiségő csapadék pozitív hatású, a hımérséklet-emelkedés pedig növedékcsökkenést eredményez. A tárgyévi növekedést elsısorban az áprilisi és júniusi csapadék nagysága, valamint június átlaghımérséklete befolyásolja. A tárgyévet megelızı év esetében a csapadéknak csak májusban van jelentısége; a júniusi és novemberi hımérséklet hatása a rügyfejlıdés befolyásolásán keresztül azonban markánsan érvényesül. A tárgyévet két évvel megelızı évben a rügykezdemény kialakulására, majd fejlıdésére a júniusi és a novemberi csapadéknak, valamint az októberi hımérsékletnek van szignifikáns befolyása

További feldolgozás és célok Újabb meteorológiai elemek és származtatott indexek figyelembevétele, Egy évnél hosszabb (2-5 év) idıintervallumok összevont növedékének értékelése, Hosszú idıtartamú fatermési felvételek és a klíma közötti összefüggés meghatározása

Köszönöm szíves figyelmüket! A kutatást az OTKA 80305 és 80335 sz. projektek támogatták.