-SZOB VÁROS- TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

-SZOB VÁROS- TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Pomsár és Társai Építész Iroda Kft. 1065 Budapest, Nagymező utca 25. T/F: 06 1 331 8494 e-mail: pomsart@axelero.hu

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 1 SZOB * TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Megbízó: Kóspallag Község Önkormányzata mint Gesztor 2625 Kóspallag, Deák Ferenc u. 1. Megbízott: Pomsár és Társai Építész Iroda Kft. 1065 Budapest, Nagymező u. 25. Tervezők: Településtervezés: Tapolczai Tiborné Tarján Mária Építészmérnök, településrendezési szakmérnök É-1 01-2184, TT-1 01-2184/01 Hambek Zoltán építészmérnök É-2 01-4201/02 Majoros Gyöngyvér településmérnök Örökségvédelmi hatástanulmány: Dr. Virágos Gábor régész 2.2.2/3687/01. Sz-54/2001.(NKÖM) Tájrendezés: Sebők Ágnes K-2 13-1014 Táj- és kertépítészmérnök Környezetalakítás: Dudás Judit környezetgazdálkodási agrármérnök Kovács Tibor okl. környezetgazdálkodási agrármérnök PTB 0002324 Makovényi Anna környezetgazdálkodási agrármérnök Közlekedés: Jámbor Lászl ó MK 13-10203 Közművek: Romhányi Gábor VCS 2-1/01-6018 KMT Landia Kft. Ügyvezetők:... Tapolczai Tiborné... Városy Péter

2 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 3 Tartalomjegyzék CIMLAP ELŐLAP TARTALOMJEGYZÉK I. ELŐZMÉNYEK 1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZEREPE ÉS FELÉPÍTÉSE 2. KIINDULÓ ADATOK 3. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA 4. A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 4.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 4.2 FÖLDRAJZI VISZONYOK, TERMÉSZETI KÖRNYEZET 4.3 TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, KÖZIGAZGATÁS II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK 1.1 KISTÉRSÉGI SZEREPKÖR 1.2 TELEPÜLÉSSZERKEZET 1.3 NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS 1.4 HUMÁN INFRASTRUKTURA 1.5 ÉPÍTETT KÖRNYEZET 1.6 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 1.7 KÖRNYEZETVÉDELEM 1.8 KÖZLEKEDÉS 1.9 KÖZMŰELLÁTÁS 2. A TERÜLETFEJLESZTÉS ELEMEINEK RÉSZLETES LEÍRÁSA 2.1 LAKÓTERÜLET 2.2 VEGYES TERÜLET 2.3 GAZDASÁGI TERÜLET 2.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET 2.5 ZÖLDTERÜLET 2.6 ERDŐTERÜLET 2.7 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 2.8 KÖZLEKEDÉSI TERÜLET 2.9 KÖZMŰTERÜLET 2.10 VÍZGAZDÁLKODÁS TERÜLETE Mellékletek: 1. Tervlapok TSZT Településszerkezeti Terv 1:10000 III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. TÉRSÉGI KITEKINTÉS A TELEPÜLÉS HELYZETE KÖRNYEZETÉHEZ KÉPEST 2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI 2.1 HUMÁN ERŐFORRÁSOK 2.2 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA 3. TÉRSZERKEZET

4 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 4. TELEPÜLÉSSZERKEZET TERÜLETHASZNÁLAT 4.1 A KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET TAGOZŐDÁSA MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT 4.2 KÜLTERÜLET 4.3 BELTERÜLET 5. ARCULAT TELEKSTRUKTURA ÉPÜLETÁLLOMÁNY 6. ÉPÍTETT ÉRTÉKEK ÉRTÉKVÉDELEM 6.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK 6.2 HELYI VÉDETTSÉG 6.3 JAVASLAT HELYI VÉDETTSÉGRE 6.4 RÉGÉSZET 7. KÖRNYEZETALAKÍTÁS 7.1 TÁJI ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 7.2 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER 7.3 KÖRNYEZETVÉDELEM 8. KÖZLEKEDÉS 8.1 HELYZETFELTÁRÁS 8.2 HELYZETELEMZÉS 8.3 KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLATOK 9. KÖZMŰELLÁTÁS 9.1 JELENLEGI ÁLLAPOT 9.2 TERVEZETT ÁLLAPOT 10. ANALÍZIS Mellékletek 1. Tervlapok T-1 Környezetállapot (kistérség) 1:20000 T-2 Környezetalakítás, tájrendezés - javaslat K-1 Közlekedési kapcsolatok 1:20000 Kö-1 Közművek - vízellátás, csatornázás (kistérség) 1:20000 Kö-2 Közművek energiaellátás, hírközlés (kistérség) 1:20000 Kv-1 Közművek vízellátás (település) 1:20000 Kcs-1 Közművek csatornázás (település) 1:20000 Kg-1 Közművek gázellátás (település) 1:20000 Ke-1 Közművek elektromos ellátás (település) 1:20000 Kvcs-2 Közművek vízellátás, csatornázás Kge-2 Közművek gázellátás, elektromos ellátás

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 5 I. ELŐZMÉNYEK 5 település Ipolydamásd, Márianosztra, Kóspallag, Letkés, Szob (korábbi infrastrukturális fejlesztésekben tapasztalt sikeres együttműködés folytatásaként) saját pénzeszközeinek a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács TFC pályázatán elnyert támogatása kiegészítésével szándékozik elkészíttetni a területükre vonatkozó településrendezési eszközöket. Kóspallag Község Önkormányzata mint Gesztor 2002. második felében meghirdetett ajánlatkérő felhívásán Irodánk elnyerte a munka elkészítésének lehetőségét. A tervezés folyamatának szakaszolása Jelen dokumentáció az Önkormányzattal közösen megalkotott és határozattal elfogadott koncepcióra épülő az Étv. 10-11. -ában, valamint az OTÉK 3. és 4. -ában előírt tartalommal készült településszerkezeti tervet tartalmazza, kitérve a táj, környezetvédelem, közlekedés és infrastrukturális hálózat térségi összefüggéseire. A határozattal megállapított Településszerkezeti Terv képezi alapját a Helyi Építési Szabályzatnak és Szabályozási Tervnek 1. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV SZEREPE ÉS FELÉPÍTÉSE A módosított 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) részletesen szabályozza - többek között a helyi önkormányzatok építésügyi feladatait (Étv. 6. ) Ugyanez a törvény határozza meg a településrendezés eszközeit (Étv. 7. (3) bek.), azok feladatát. A településrendezés három egymásra épülő eszköze a Településfejlesztési Koncepció (önkormányzati határozat), a Településszerkezeti Terv (önkormányzati határozat) a Szabályozási Terv(ek), Helyi Építési Szabályzat(ok) (önkormányzati rendelet). A Településszerkezeti Terv kidolgozását közvetlenül követi a kül- és belterületi Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat megalkotása. Alátámasztó munkarészeik - a jogszabályok nyújtotta kereteken belül - azonosak. A Településszerkezeti Terv (TSZT) 1:10000 méretarányban készül, színes, fekete-fehér feldolgozásban. A Szabályozási Terv (SZT) 1:2000 méretarányú, fekete-fehér feldolgozásba. Az Örökségvédelmi Hatástanulmány melyet külön füzet tartalmaz - komplex értékfeltárásként, a történelmi, régészeti, az épített értékek mellett a városszerkezeti, táji természeti értékekre is kiterjed. A településrendezési eszközöket, annak tartalmi és formai követelményeit, a jóváhagyási eljárás menetét és annak szereplőit az Étv-ben és az OTÉK-ban (253/1997. (XII.20.) kormányrendelet Az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről ) pontosan szabályozza a jogszabály alkotója. A jóváhagyási eljárásban nem elhanyagolható a szerepe a közvetlen térségnek, a szomszédos önkormányzatoknak, valamint a nagyobb területi egységnek, a megyei önkormányzatnak. A véleményalkotásban érdekeltek között első helyen a lakosságot kell megneveznünk, hiszen az ő érdekükben készül a terv, sőt képviseletükön keresztül végső soron ők készítik azt. Az egyeztetés további szereplői az államigazgatási szervek, a szomszédos önkormányzatok, a gazdasági, kulturális és civil élet jelentős szervezetei, képviselői.

6 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 2. KIINDULÓ ADATOK Kiinduló adatszolgáltatásként a Polgármesteri Hivatal a tervező rendelkezésére bocsátotta a következő dokumentumokat, részben egyéb forrásból azokat beszereztük. Szob és körzete ( Szob, Ipolydamásd, Márianosztra ) ÁRT - 1988 PESTTERV készítette a nagymarosi vízlépcső határainak érvényesítése céljából. Az elkészült tervek azonban a vízlépcsőrendszer megvalósításának meghiúsulása, valamint az önkormányzati rendszer kialakulásában bekövetkezett kedvező változások következtében már nem kerültek jóváhagyásra. Szob ÁRT felülvizsgálat és program - 1993 A KTM anyagi és szakmai támogatásával a KÖRKÉP Környezetvédelmi Komplex Építőipari Tervező Vállalkozó Kft. generáltervezésével és közreműködésével a PESTTERV készítette SZOB Nagyközség várossá nyilvánítási kezdeményezése - 1999 A kistérségi stratégiai program - 2ooo Pest megye Statisztikai évkönyv - 2001 Megyei Kézikönyv - 2oo2 Településfejlesztési Koncepció 105/2003. (IV.29.) Kt.sz. határozat 2003. évi XXVI. Tv. Az Országos Területrendezési Tervről Jelen Településszerkezeti Terv a fenti dokumentumok tartalmára épít. A terv elkészítését a település múltját, földrajzi, társadalmi, gazdasági adottságait feltáró tanulmány, az egész közigazgatási területre kiterjedő szemle, a jelenlegi állapotot leíró adatok megismerése, s egy kérdőíves közvélemény kutatás előzte meg. Meggyőződésünk szerint egy fejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az érintett közösségekből indul, s valós igényeket tartalmazó alapra épül. Ezért eszközöket szeretünk volna adni a helyi résztvevőknek ahhoz, hogy igényeiket felismerjék és képviselni tudják. Ennek jegyében a munkát egy kölcsönös bemutatkozó, adottságokat, szándékokat, lehetőségeket feltáró közmeghallgatás indította, ahol a kitett alaptérképeken gyűltek a településen élők problémái. (Az előzetesen kiosztott kérdőívek sajnos nem tudták betölteni szerepüket az értékelhető válaszok gyér száma miatt) A Polgármesterrel és az Önkormányzat képviselőivel folytatott konzultáción ismertté vált a település fejlődési tendenciája, és a jövőképpel kapcsolatos elképzelés. A jelentősebb helybeli, valamint a településen érdekelt tulajdonosokkal, vállalkozókkal, befektetőkkel szintén egyeztettük a fejlesztési szándékaikat. A helyszíni szakági vizsgálatok során bejárva a település teljes közigazgatási területét törekedtünk a lakosság életvitelének, szokásainak, múltjának, vágyainak minél teljesebb megismerésére, a táj értékeinek, használatának, sebeinek felkutatására, az épített környezet megismerésére, térségi szerepének feltárására. Az adottságok, előnyök, hátrányok megismerésével feltárt lehetőségek és a szándékok összevetése adta a fejlesztési koncepció gerincét. 7

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 7 Országos Szerkezeti Terv részlete Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területének övezete 3. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV CÉLJA Általában minden településrendezésnek és településfejlesztésnek általános és fő célja az itt élők életminőségének javítása. Szívesen és boldogan éljenek itt a lakosok, bele tudjanak avatkozni sorsuk alakításába és partnerként tudjanak csatlakozni a makró-ökonómiai változásokhoz. Cél, hogy a vidék által nyújtott előnyök megőrzése mellett minél magasabb komfort legyen elérhető szem előtt tartva a fenntartható fejlődés szempontjait. A község erőforrásainak felélése, pazarlása helyett az erőforrások megújítása, gazdagítása, stabilizálása a cél. Ennek érdekében jogi és műszaki eszközökkel támogatja a kedvező lehetőségek kibontakozását, gátolja és határt szab a környezetre, emberre hátrányos folyamatoknak, az erőforrások korlátlan felélésének, segíti a problémák megoldását. A településrendezési tervek jelentik sok esetben az egyetlen eszközt az Önkormányzat kezében, mellyel vezetni, irányítani szabályozni, szankcionálni tud a jelenből a megfogalmazott jövő érdekében. Ezért a terv integrálja a működés, vezetés, fejlesztés feltételeit, ugyanakkor az ellenőrzés dokumentuma. Évekre határozza meg az életminőséget az igazi alapértékek megjelölésével. Jelen terv célja, hogy hozzásegítse Szobot ahhoz, hogy a térséget szervező központként a Kistérség és a Börzsöny kapujává váljon. Közlekedési potenciálja megálló-, átszállóhelyet jelent a látogatók számára, szórakozási, kellemes időtöltési lehetőséget nyújtva számukra, megadva a szükséges háttérszolgáltatásokat, intézményellátást. Foglalkozási lehetőségeit bővítse a város és térség lakói számára, a vidék specialitását jelentő terményekre épülő alternatív-, és hagyományos feldolgozó központként, kiépített vállalkozási, foglalkoztatási zónával.

8 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 4. A TELEPÜLÉS ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE 4.1 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A honfoglalás idején jelentős magyar csoport telepedett le a jelenlegi Szob település határában, több településnyom is fennmaradt. 1280-ban íródott Árpád-kori oklevélben említik először, így ezen évszám tekinthető a község megalakulása évének. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló magyarok részben az itteni réven keltek át a Dunán. 1268-ban a szobi nemesek birtoka volt. Később a damásdi királyi vár birtokrésze, a XVl. század elejéig. I. Lajos király Szob, Helemba és Letkés conditionariusait kiemelte az ispánok és más bírák joghatósága alól. 1355-ben a három falu hajósainak vámmentességet biztosított a Dunán Pozsonytól Szalánkeménig. 1371-ben a budaiakat megillető jogokat és kiváltságokat kaptak a szobiak. 1382-ben I. Lajos a nosztrai pálosoknak adta a szobi vám jövedelmét, amely a középkor végéig őket illette. II. Lajos király a damásdi várat tartozékaival (Szob, Letkés, Tölgyes és Helemba) együtt elzálogosította, majd 1523-ban az esztergomi káptalan és a Bakócz Tamás érsek által építtetett Szűz Mária-kápolna kapta meg. A falu túlélte a török megszállást, de a megfogyatkozott lakosság pótlására a káptalan Nyitra melletti birtokairól szlovákokat telepített be. 1775-1778 között építették fel a falu Szent László Templomát, barokk stílusban. A XVIII. században telepedett ide a németalföldi eredetű Luczenbachercsalád, akik később jelentős szerepet játszottak a település fejlődésében. Az ország iparosításában elért kiváló eredményeikért nemességgel jutalmazták a család kiemelkedő tagját, Luczenbacher Pált 1878-ban. E család oldalági szülötte Luczenbacher János, aki 1848-ban magyarosította a nevét Érdy Jánosra. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, szerkesztette a Tudománytárt, a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott és számos értekezés és régészeti feltárás szerepel érdemei között. A Duna-parton áll kastélyuk, amely először földszintes kúria volt, majd a XX. század elején Alpár Ignác tervei alapján átépítették emeletes barokk, klasszicista - barokk stílusban. 1931-től 1950-ig a lazarista rend tulajdonában volt a kastély, majd nevelőotthon lett belőle. 1994-től újra a teljes épület a lazarista rend Szent László Gimnáziumáé. A község dinamikus fejlődését előmozdította 1847-ben az Ipolyhíd, 1850-ben a Vác Párkány Nána vasútvonal kiépítése, mely munkáknál jeleskedett a Norvégiából betelepült Gregersen-család. 1883-1885 között Szobon lakott a Kodály-család, a családfő volt a vasútállomás főnöke. A két világháború közötti időszakban a gazdasági fejlődés lelassult, de ekkor élte Szob kulturális fénykorát. A II. világháborúban a hidat, vasutat, a községet lerombolták, a település sebeinek gyógyítása, a gazdaság újjászervezése, a társadalmi élet beindítása már szocialista társadalmi keretek között indult meg. Az 1990-es rendszerváltás a gazdasági, társadalmi, kulturális struktúrákat megváltoztatta, s olyan fejlődési lehetőséget teremtett, hogy a település várossá nyilvánítása megtörténhetett, s új fénykorát élve visszaszerezhette korábbi központi pozícióját. A Börzsöny történetének régészeti leleteit, élővilágát és néprajzát a Börzsöny Múzeum mutatja be. A vidék régészeti kutatómunkáját és a feltárásokat Horváth Adolf János kezdte meg az 1930-as években. A Múzeum megalapítása Laczus Géza nevéhez fűződik.

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 9 4.2 FÖLDRAJZI VISZONYOK, TERMÉSZETI KÖRNYEZET Szob Pest megye északnyugati részén, a szlovák határ mellett, a Duna bal partján, a Dunakanyar nyugati kapujában, az Ipoly torkolatánál és a Börzsöny-hegység délnyugati lábánál helyezkedik el. A Börzsönyből a falu felé tartó források vizeit a Damásdi-, az Öregfalui- és a Bőszobi-patak gyűjti össze. A vulkáni tevékenység során létrejött, andezit anyagú hegyek által határolt medencét, a miocén korszak közepén tenger öntötte el, lajtamészkövet hátrahagyva. A Misaréti-patak völgyében barnaszén-réteget találtak. A Csák-hegyen a XIX. század közepe óta bányásszák a fekete, szürkésfehér színnel áttört piroxénandezit követ, melyet utcai kövezetek készítéséhez használnak. A jégkorban vályog rakódott le a medencében, melyet a Duna kavicstakarója fedett be a teraszokon. A medence talaja a dombvidékekéhez hasonló barna, kissé lúgozott erdei talaj, mely a mélyebb részeken lösszel egészül ki. Az éghajlat kissé hegyvidéki, a csapadék mennyisége évi 600-800 mm. Az erdők növényzetét főként a kocsánytalan tölgy alkotja. A medencében szántóföldeket, a hegyoldalakon szőlőt, málnásokat és gyümölcsösöket találunk. Állatvilágában meghatározó a szarvas, az őz, a vaddisznó, a róka, a nyest, a réti és a királysas, a karvaly, a vándorsólyom, a szalamandra. 4.3 TÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK, KÖZIGAZGATÁS Szob az Árpád-kortól a trianoni diktátumig Hont vármegyéhez tartozott, majd Nógrád megyéhez és 1950-tõl pedig Pest megye része lett. MÚLT Szob az egykori Hont, Nógrád-Hont, Bars-Hont vármegyékben elfoglalt központi helyzete, és dinamikus gazdasági fejlődése miatt már a kiegyezés után az Ipolyszalkai Járás székhelye lett, majd Hont vármegye 1883-as átszervezése után 31 községgel kialakult a Szobi Járás. Az I. világháború óta országhatár és megyehatár menti település. Ezen kedvezőtlen periférikus fekvésből származó hátrányokat enyhítette az a közigazgatási szerepkör, melyet a kedvező közlekedésföldraji helyzete miatt tölthetett be. 1950-től Pest megye Szobi járásának székhelyeként (mint járási székhely), 1966-tól Ipolydamásd, majd 1978-tól Márianosztra társközségeként, 1991-től 1996 végéig körjegyzőségi székhelyként fejlett településsé vált, térségi központként működött, a váci körzet középfokú ellátás biztosító társközpontjaként. A település néhány egészségügyi és oktatási intézménye kiszolgálja Vác középfokú vonzáskörzetének lakosságát, az itt hiányzó intézmények szolgáltatásait a környező települések lakossága Vácott veheti igénybe. Szob 1970 óta nagyközség, 2000-ben várossá nyilvánították. JELEN A település mindig is a Börzsöny vidéki települések centrumaként funkcionált, aminek vonzáskörzetébe 13 település kb. 13000 lakosa tartozik, és ahová még ma is mintegy 600-an ingáznak a környékről, s a kirándulónépesség eléri az 500 főt. Közigazgatási szerepköre számottevően hozzájárult intézményi hálózatának kiépítéséhez is. Szob számos társulásnak tagja. A térségben kialakult szerepköre, valamint annak a felismerése, hogy a megoldandó feladatok közös kezelése, kormány, illetve nemzetközi szervezetek által történő támogatása hatékonyabb eszköz a célok eléréséhez, feladatokra orientált települések közötti együttműködések kialakulását eredményezte.

10 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV (Dunakanyar Charta - Ipolymenti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálati Társulás - Ipoly Unió - Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége - Vasutas Települések Szövetsége - Ister Granum Határmenti Kistérségi Társulás) Az együttműködési lehetőségek legszélesebb skáláját fogja össze, és a térség legnagyobb területét fedi le az 1996 dec. 6-án Vámosmikola központtal megalakult 13 települést (Bernecebaráti, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kemence, Kóspallag, Letkés, Márianosztra, Nagybörzsöny, Perőcsény, Szob, Tésa, Vámosmikola, Zebegény) összefogó - Ipolymenti Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása. Felismervén, hogy a kistérségben élők életkörülményeinek javítása csak a természeti, táji gazdasági adottságokhoz igazodó, tér- és tájhasználati szempontokat figyelembe vevő tudatosan végrehajtott vidék- és agrárstruktúra valamint idegenforgalmi fejlesztés keretében biztosítható kielégítő mértékben, a kistérségi önkormányzatok közösen hosszú távú fejlesztési program megvalósítását határozták el 1996- ban. A kistérség mindmáig érintetlenül megmaradt természeti adottságai az idegenforgalom (vízi, hegyi, öko turizmus), továbbá az extenziv mezőgazdálkodás illetve a gyümölcstermesztés, állattenyésztés termékeire ( bogyós, csonthéjas gyümölcsök, őshonos állatfajok) épülő feldolgozóipar számára kedvezőek. Kistérségi célkitűzések: Ipolymenti környezeti és természeti értékek védelmére vonatkozó feladatok összehangolása, fejlesztési és stratégiai programok kezdeményezése és kidolgozása, térségi stratégiai és fejlesztési programok képviselete az országos és regionális fejlesztési tanácsokban, kormányzati és megyei programokban, térség fejlődése érdekében kapcsolatteremtés a magánszféra és közszféra között, koordináló szerepkör betöltése az Önkormányzatok és más társadalmi, civil szervezetek között a területfejlesztési célkitűzések megvalósítása során, információs rendszer kialakítása az önkormányzatok között. A célok megvalósítása érdekében készült tervelőzmények: Ipolymente térségre vonatkozó KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM (Quo Vadis Consulting Kft, 1998) Vidékfejlesztrési stratégia és operatív terv (2000-2001) LEADER + kisérleti vidékfejlesztési programterv Térségi gázberuházás Térségi telefon beruházás Térségi csatornatervek (1996-2001) Nagymaros vízlépcső építése kapcsán minden településre készült rendezési terv (Érvényességük a betöltött 10 év miatt lejárt) Ipolymente Kistérség Területfejlesztési Társulása igazgatási és területfejlesztés intézményei szempontjából Közép Magyarországi Régió, azon belül Pest megye része 40398ha területen. Jelenleg földrajzi elhelyezkedése szempontjából a budapesti agglomeráción kívül fekszik, tágabb értelemben a Dunakanyar térség része, de az úniós csatlakozás után a szlovákiai térséggel közös új térségként fog szerepelni, visszaállítva a trianoni beavatkozás után kialakult kétoldali periférikus helyzetű területek gazdasági, kulturális, igazgatási egységét. Az új központi szerepkör betöltésére Párkány, Ipolyság mellett Szob is aspirál. Cél: Ipoly ne válasszon el két államot, hanem kössön össze két nemzetet gazdaság, kereskedelem és kultúra terén A fenti területen belül a tervkészítésben együttműködő Szobi Kistérség az Ipolymenti Kistérség területének kb. ötöde, 8909ha-t fed le.

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 11 Összefoglalva Szob jelenleg Közép-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz Pest megyéhez, Szobi statisztikai kistérséghez, Ipolymente Kistérség Területfejlesztési Társulásához tartozik Területi közigazgatási felügyeletét ellátja a Pest megyei Közigazgatási Hivatal. Kistérségi kód: 4308 Településazonosító törzsszám: 24916 Közigazgatási terület: 2007 ha Belterület: 187 ha Lélekszám: 2960 fő JÖVŐ A 2000-ben várossá nyilvánított település jelenleg nem csak lakosságának, hanem vonzáskörzetét alkotó települések népességének is magasabb szintű ellátását biztosítja, de a minőségi színvonal emelésére irányuló törekvés mellett távlati célja a határ két oldalán lévő települések kapcsolatának fejlesztése, valamint az idegenforgalmi térségi szerepkör felvállalása. Az Ipolymenti Önkormányzatok Településfejlesztési Társulása koncepciójában, programjában az alábbiak szerint fogalmazta meg Szob város jövőképét: Szob legyen a térséget szervező település, a Kistérség és Börzsöny kapuja. Közlekedési potenciáljait hasznosítva megálló-, átszállóhelyet jelent a térség látogatói számára, szórakozási, kellemes időtöltési lehetőségeket nyújtva számukra, megadva a szükséges háttér-szolgáltatásokat, intézmény ellátást. Foglalkoztatási lehetőséget nyújt a térség lakói számára, a térség specialitását jelentő bogyós gyümölcs termelésére épülő alternatív és hagyományos feldolgozó központként, kiépített vállalkozási és foglalkoztatási zónával.

12 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 13 II. TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA 1. ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS KÖVETELMÉNYEK A településszerkezeti tervben az országos követelményeknek és a helyi sajátosságoknak figyelembevételével helyezkednek el az egyes települési funkciók. Általános szinten az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Tv. 8. -a rögzíti a település működési feltételeit biztosító településrendezési követelményeket, helyi települési szinten a Szob Város Képviselő-testületének 105/2003.(IV.29.) Kt. sz. határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepciója tartalmazza a településszerkezeti terv kidolgozása során figyelembe veendő követelményeket. Több fejlesztési variáció kimunkálása után a Képviselő-testület 137/2003.(VI.16.) Kt. sz határozatában rögzítették a véglegesen feldolgozandó Településszerkezeti Terv tartalmát. Általános alapelvként Szob város legfontosabb érdekeinek szem előtt tartását fogalmazza meg a terv, melyek: - kistérségi vezető szerepkör megőrzése, - a lélekszám, a lakosságmegtartó képesség növelése, új lakóterület kijelölésével, munkahely biztosításával, új munkahely teremtésével, elsődlegesen a tercier szektorban, - a hagyományok megőrzése, történelmileg kialakult telekstruktúra és utcaképek, épületkarakterek tiszteletben tartása, - az idegenforgalom növelése az ökoturizmus, bakancsosturizmus, víziturizmus támogatásával, munkahelyteremtő, idegenforgalmat regeneráló és a helyi lakosság életminőségét javító rekreációs területek kijelölése, - a táji és környezeti értékek megtartása mellett. 1.1 KISTÉRSÉGI SZEREPKÖR A város kistérségi szerepének kulturális, oktatási, foglalkoztatási, turisztikai-idegenforgalmi, adminisztratív központi jellegének - erősítése érdekében - az átmenő forgalom zavaró hatásának csökkentésével együtt a közlekedési kapcsolatok javítása, - az intézményi háttér kiépítése, fejlesztése a cél. A Pozsony Budapest vasútvonal melletti vasúti város határjellege megszűnik, szomszédsági kapcsolatai, és térségi vezető szerepköre erősödik a geopolitikai egységet képviselő magyar-szlovák területen. A kapcsolatok intezívebbé tétele céljából a szobi Ipolyhídon a vasúti forgalom mellett visszaállítják a gyalogosforgalmat, a néhány kilométerre épülő damásdi hídon pedig a közúti forgalom bonyolódik. 1.2 TELEPÜLÉSSZERKEZET A településszerkezet alakításánál elsődleges szempont - a táj és épített környezet védelme:

14 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV a Dunára, Ipolyra néző még beépítetlen domboldalak, völgy-oldalak természetes állapotának megtartásával, a település és táji környezete között a természetes és közvetlen kapcsolat helyreállításával, - a város komplex fejlődéséhez szükséges új szerkezeti elemeknek a kialakult környezetbe történő szerves beillesztése: új vállalkozási területek kijelölése, a hagyományos mezőgazdasági kert és gyümölcskultúra védelme, továbbfejlesztése, a rekreáció, hegyi-, vízi-, lovasturizmus feltételeinek javítása, kirándulóközpontok, erdei fogadóközpontok, szállásférőhelyek, kilátóhelyek, vendéglátóhelyek rendszerének, minőségi választékának bővítése. 1.3 NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS A településen a fiatal népesség megtartása, a betelepülők számának növelése, valamint az elöregedési folyamat megállítása a cél, ennek érdekében - a jelenlegi lakáskínálatot, - a foglalkoztatási lehetőségek választékát bővíti a terv. 1.4 HUMÁN INFRASTRUKTURA LAKÁSKÍNÁLAT A lakóterületeken fontos szempontként kezeli a terv a táj- és építészeti értékvédelem szigorú feltételeinek betartása mellett a hagyományos települési és beépítési szerkezet megőrzését, valamint a megváltozott életmódbeli igényeknek az összehangolását, a lakókörnyezet választékának bővítését, a település egyedi és kedvező táji adottságait kihasználó lakáskínálat területi biztosítását, új lakóterületek kijelölését. FOGLALKOZTATÁS A kis és középvállalkozások fejlődésének, illetve letelepedésének elősegítése érdekében új gazdasági területeket jelöltünk ki, elsődlegesen a már hasonló funkcióval működő területek bővítésével, az értékes táji-környezeti adottságok tiszteletben tartása mellett. Az új gazdasági területek egyaránt szolgálják a városban meglévő, korlátai miatt nem fejleszthető elsősorban helyi kisvállalkozások, valamint a térség foglalkoztatását egyaránt elősegítő új vállalkozások letelepedését. IDEGENFORGALOM A fejlesztés az adottságok jobb kihasználásával, a tájrombolás egyidejű megszüntetésével történik. A tervezésnél elsődleges szempont volt a Duna-parti területek megfelelő hasznosítása, a vízi és erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a település adott pontjaiból feltáruló látvány, mint

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 15 idegenforgalmi vonzerő kihasználása és védelme, a kulturális és rendezvényturizmus intézményi és szolgáltatási hátterének megteremtése a mennyiségi és minőségi választék egyidejű bővítése. INTÉZMÉNYHÁLÓZAT A városi, térségi ellátás bővítését célozza az önkormányzat ellátási feladatkörébe tartozó szolgáltatások mennyiségének, minőségének növelése az óvodai nevelés, iskolai oktatás területi adottságainak javításával, szociális intézmények helyzetének javításával. Szintén az intézményhálózat bővítését eredményezi, bár indirekt módon az önkormányzat megfelelő hatékony területgazdálkodásával, támogatásával kialakított rekreációs és sportterület. 1.5 ÉPÍTETT KÖRNYEZET Az országos védettség mellett szükséges a helyi védelem rendszerének kialakítása, az építési jellegű szabályozás mellett a gazdasági ösztönző rendszer feltételeinek megteremtésével. Fontos feladat a tájkép és településkép, a településszerkezet, valamint az építészeti hagyományok sokszínűségének megőrzése. Ez csak a területi és egyedi védelem összehangolásával lehetséges. Az értékes lakóépületek védelme, a közintézmények megfelelő helyreállítása és környezetének kulturált kialakítása mellett fontos feladatként kezeli e terv a közterületek megfelelő színvonalú tervekkel támogatott minőségi kialakítását. 1.6 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER A zöldfelületi rendszer (amelynek fő elemei a parkok, fasorok, Duna-parti sétány, ligetes vízmosások, kertek) kialakult területét nem növeltük, megőrzését, funkcionális szerepének megfelelő minőségi fejlesztését tekintettük fő célnak: - a beépített területek és a különleges táji környezet közötti szerves kapcsolat megteremtésével mind a Duna, mind a hegyvidék felé, - településszerkezetet tagoló szerepük erősítésével, - pozitív környezetvédelmi hatásukkal a talajerózió, csúszás elleni védelem, légszennyezés, pormegkötés, zajvédelem, helyi klímaszabályozás területén, - a rekreációs, pihenési, szabadidő eltöltési funkciók fogadásának helyszíneiként. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK Rendezésüknél az alábbi szempontokat vettük figyelembe: megakadályozni a kertes mezőgazdasági területek spontán üdülősödését, tájkép- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével meghatároztuk a hagyományos haszonkerti gazdálkodás és minőségi gyümölcstermesztés területeit, az általános mezőgazdasági jellemzően szántóföldi növénytermesztés területeinek kijelölése után a terület építési hagyományaihoz alkalmazkodó szabályozással a műveléshez feltétlenül szükséges beépítést engedélyeztük,

16 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV táji és környezetvédelmi szempontból legkritikusabb helyeken (erdőszéleken, Duna-parton, Ipolyparton,hidrogeológiai védőterületen) korlátozott használatú mezőgazdasági területeket jelöltünk ki, ahol épületek nem helyezhetők el, és a művelési ágakat, módokat a tájképi-környezetvédelmi szempontoknak határozzák meg. ERDŐTERÜLETEK A szobi erdők nem a Duna-Ipoly Nemzeti Park részei, és a környező településekhez képest kisebb a területfelhasználási súlyuk, szerepük mégis többoldalú: a belterület közeli, a vízmosások, vízpartok, meredek hegyoldalak erdei általában védelmi erdők, szerepük erózió elleni védelem, a település északi határában található erdők funkciója inkább gazdasági, a fa- és vadgazdálkodásban betöltött szerepük miatt, de egyben fontos szinterei a turizmusnak, a szabadidő eltöltésének és a rekreációnak. 1.7 KÖRNYEZETVÉDELEM A város környezetállapota kiváló, elsődleges cél ennek a megőrzése. Ennek érdekében az alábbiakra tér ki a TSZT: a felszín és felszín alatti vizek minőségét védi (szennyvízcsatornára történő rákötés, ivóvízbázis védelme a kijelölt hidrogeológiai védőidomon belüli előírások betartása, a vízmosások, vízelvezető árkok szennyvízmentesítése, ezáltal a Duna mint befogadó védelme. levegőtisztaság-védelem ( Ipoly és Damásdi-patak szomszédságának kiemelt védelme, ipari, szolgáltató tevékenység szabályozása, a városon átmenő nehézgépjármű-forgalom korlátozása) zaj elleni védelem ( közúti és vasúti közlekedés káros zajhatásának csökkentése) bűz elleni védelem ( a szennyvíztisztító és lakóterület között erdőtelepítés) illegális hulladék-elhelyezés felszámolása (Zilahy-tanya) erózió és talajmozgás elleni védelem a meredek domboldalakon, útbevágásoknál, löszfalnál nagyarányú növénytelepítéssel. 1.8 KÖZLEKEDÉS Szob közlekedéshálózatát, annak ellenére, hogy Duna-parti város, az átvezető 12sz. főút átkelési szakasza és Budapest Vác - Szob vasútvonal határozza meg. Távlati terv a vízi közlekedés szerepének hangsúlyozása. A település a vasúti közlekedés előnyeit fokozottan kihasználja, a kapcsolódó létesítményeket fejleszti mindkét megállónál. (autóparkoló és kerékpártároló, kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények) Egyedi színfoltként jelentkezik a településen a régen ipari célokat szolgáló, de ma már elsődlegesen a turizmus céljait szolgáló kisvasút, melynek vasútállomással integrált végállomása meghatározó közlekedési csomóponttá alakul. A közúti közlekedés neuralgikus pontja a 12-es főút átkelő szakasza, melyet a belterület tehermentesítése céljából elkerülő úttal vált ki a terv. Annak megépüléséig kezeli a terv a forgalom csillapítását. (körforgalom, sebességkorlátozás)

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 17 1.9 KÖZMŰELLÁTÁS Elsődleges feladat a Duna-Ipoly vízbázis vízminőség védelme, melynek érdekében a hidrogeológiai védőidomot kijelöltük, melyen belül vonatkozó rendelkezéseket be kell tartani. A szennyvízcsatorna hálózat mentén lévő fogyasztókat a szabályozással kötelezzük a rákötésre. A vízmosások megkötését, rendezését a területrendezés során figyelembe vettük. A szennyvízkezelő bővítési területét kijelöltük a térségi többletfunkciók ellátása miatt, megfelelő védőterületet meghatároztuk a lakóterület felé. 2. A TERÜLETFEJLESZTÉS ELEMEINEK RÉSZLETES LEÍRÁSA A település közigazgatási területének tagolására vonatkozó elhatározásoknál az OTÉK- ban használt területfelhasználási egységeket alkalmazzuk. Megkülönböztetjük a jelenlegi használatot a továbbfejlesztésre javasolt területeket, valamint a funkciójukban lényeges változtatásra tervezett fejlesztési területeket. 2.1 LAKÓTERÜLET A település belterületének döntő része kertvárosias lakóterület, helyenként zárványokban megjelenik a kisvárosias beépítés. A városnak a kertvárosias jellegét a továbbiakban is szeretnénk megőrízni. A területfelhasználás mindkét esetben lehetővé teszi az ellátó funkciók elhelyezését is. A kertvárosias beépítés négy különböző alapvető típusa található a területen: az országos főutat kísérő, oromfalas, rossz állagú halmazos sűrű beépítettségű falumag, a hagyományos oldalhatáron álló, váltakozó gerincű épületekkel beépített terület a település jelenlegi központjában, a közép és nagytelkes újabban parcellázott területek, a telepszerű beépítés. A kisvárosias beépítés kvázi telepszerű. A spontás fejlődés elemei szinte az egész városban nyomon követhetők a foghíjbeépítéseknél, bővítéseknél, tetőtérbeépítéseknél. A terv lakóterület fejlesztések esetében kis mértékben tömbfeltárásokkal, nagyobb területen új telealakítással, illetve belterületbe vonással egybekötött telekalakítással számol. Az ütemezési sorrend megegyezik a felsorolással, először a belterület szabad építési lehetőségeit kell kihasználni, csak ezen lehetőségek megszűnése után indokolt a termőföld más célú hasznosítása. A terven kijelöltük a távlati fejlesztés céljára szánt lakóterületet is, melyet a tényleges fejlesztésig a jelenlegi művelési ágnak (mezőgazdasági művelés) megfelelően lehet hasznosítani. Szabályozási elvként határozzuk meg a beépítés sűrűségének a külterület felé történő csökkentését. Általában a tömbfeltárás telkei kisebbek, az újonnan alakított telkek 1000m2 felettiek. A jelenkező igényeket felmérve, a városképi értékek őrzését szem előtt tartva a terv a városmagban az előírásoknál kisebb telkek esetében nem kívánja az építési lehetőséget korlátozni. A lakóterületeken megengedett legnagyobb színtterületsűrűség: - Lk kisvárosias lakóterület 0,6 - Lke halmazos kertvárosias 0,25-0,35 Közüzemi közművesítettség: teljes Kisvárosias lakóterület összes tervezett területe 2.8ha, kb. 60 lakással - közterület és telekalakítással: Érdy J. utca térségében 2.8ha-on, 5 építési telken Kertvárosias lakóterület összes tervezett területe 30ha, kb.298lakással tömbfeltárással: Arany J. utcából, Tompa M. utcából, Préskerteknél, Vasút állomástól délre, belterületi telekalakítással: Arany J. és Diófa u. között, Rózsás alatt, Papláb dűlőnél összesen 12.8ha-on,

18 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV - belterületbe vonással: Hosszúföldeknél, Giribin, Hosszúföldek és Rózsás alatt, Papláb dűlőnél összesen 19.5ha-on. Az így kialakult telekszám ~ 298, összesen 298 lakással Az ütemezést a fejlesztési lehetőségek (terület előkészítés, pénzügyi feltételek,.) pillanatnyi helyzet fogja meghatározni, de elsődleges szempont a belterületi szabad területek beépítése, csak utána kerülhet sor a belterületi határ változtatására, a mezőgazdasági célú területek üzemmódjának megváltoztatására. 2.2 VEGYES TERÜLET A vegyes terület mindkét eleme megjelenik, a településközpont vegyes területen az intézmények lakófunkcióval vegyesen, azt alapvetően nem zavaró módon nyerhetnek elhelyezést, a központi vegyes területnek elsődleges funkciója települési és térségi intézményellátás. A település Duna mellett hosszan elnyúló formája a központképző elemek sűrűsödésének szintén hosszanti terjedését eredményezte. A jelenlegi állapot követésével alakítottuk át a lakóterületet vegyes területté, az Árpád utcát, a Köztársaság teret végigkísérve, csatlakozásuknál a Szabadság térrel, illetve arra merőlegesen elhelyezkedő Szent László, Arany János és Ipolyság utcák mentén. Az Árpád utca a kulturálistengely, a belőle kiágazó területek az igazgatás, a kereskedelmi és egészségügyi szolgáltatás területe. Ezen a területen szabad építési terület nem lévén - a szabályozási eszközök igénybevételével két módon szeretnénk a városközponti területként üzemelő főutcát létrehozni: - a beépítés intenzitásának növelésével, - a közterületek igényes fejlesztésével, zöldfelület mennyiségi növelésével, - a meglévő hagyományokhoz alkalmazkodva. A megengedett legnagyobb színtterületsűrűség: - Vt településközpont vegyes terület 0,6 - Vk központi vegyes terület 0,6 Közüzemi közművesítettség: teljes 2.3 GAZDASÁGI TERÜLET GKSZ GIP - GMG Fejlesztés összesen: 6,89ha Belterületen: 1,61ha Külterületen: 5,29ha A meglévő gazdasági intézmények általános jellemzője, hogy az általuk elfoglalt területek értékükön alul hasznosítottak, környezetüket zavarják. Egy részüket a táj rahabiltációja céljából más területre helyeztük, más részüket illesztettük a környezetéhez. Új területeket a város két szélén jelöltük ki, a térségből jövők számára könnyebb elérhetőség biztosítása céljából. Belterületen: A belterület súlypontjában fennmarad a Szobi Szörp Rt. telephelye, melynek környezetkárosító hatása nincs a szomszédos lakóterületre, de nagyméretű épületkubusainak látványa rontja az utcaképet, településképet és tájképet. Itt rehabilitáló eszközként a zöldfelület telepítését alkalmazzuk, ültetési kötelezettséggel. Meglévő megmaradó terület az Ipoly mentén a kőátrakodó és néhány kisebb cég telephelye. Itt feltétlenül szükséges a környezetvédelmi előírások meghatározásával, technológiai fejlesztésekkel és területen belüli védelmi zöldfelületek kialakításával a környezet minőségét védeni.

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 19 Új a tervvel kialakított terület a település két bejáratánál szintén lakóterületek szomszédságában. Itt a védelmet külön telepített védő erdősávok biztosítják. Új lakóterületek kiszolgálására is jelöltünk ki kereskedelmi szolgáltató területeket. Külterületen: Az egykori tsz major annak ellenére hogy a lakóterületektől távol, az elkerülő út és Márianosztrára vezető út kereszteződésénél található, csakis környezetbarát kereskedelmi, szolgáltató létesítmények befogadására alkalmas. A beépítés intenzitását nem emeljük a lakóterületi előírások fölé, továbbá a beültetési kötelezettség előírásával kívánjuk a környezetvédelmet biztosítani. Ebben az övezetben - beépítési lehetőség nélkül - biztosítjuk a nagy gépjárművek parkolását, tárolását. Mezőgazdasági üzemi területként megmarad a jelenleg is üzemelő és elhagyott de fejleszthető családi gazdaságok területe, ahol őshonos állatfajok főként extenzív tenyésztésével foglalkoznak. A megengedett legnagyobb színtterületsűrűség: - lakosságot kiszolgáló gazdasági terület 0,6 - valamennyi további gazdasági terület 0,5 Közüzemi közművesítettség: teljes 2.4 KÜLÖNLEGES TERÜLET K Fejlesztés összesen: Belterületen: Külterületen: 21,35ha 3,43ha 17,91ha A különleges területek általános jellemzője a nagy zöldfelület, valamint a helyi adottságok teremtette lehetőségekre épülő funkció. A különleges területek eltérő sajátságaik, illetve azonos jellegük szerint az alábbiak szerint tagozódnak: Belterületen: A temetők a Tompa Mihály utcában, az Arany János utcában, melyek közül az utóbbi számára a fejlesztési terület is biztosított, a Rózsa Ferenc utcában a zsidó kegyeleti park, valamint a Kálvária, melynek létesítményei és térségei minőségi fejlesztést igényelnek. A Sport utca sportpályájánál a komfortfokozat bővítését tűzi ki célul a szabályozás, a terület feltöltése után új pályák építésével, szociális létesítmények elhelyezésével. A Duna-parti sétányhoz kapcsolódóan a régi tornacsarnok térségében szintén sor kerülhet új sportfunkciójú létesítmények elhelyezésére. A Sport utca és Park utca közötti terület rekreációs funkciójú létesítmények fejlesztésére kijelölt terület. A Dunaparton a Zilahy utca végén idegenforgalmi választékbővítésként a meglévő és védelemre javasolt, jelenleg alulhasznosított épület és térsége jelenik meg fontos elemként, kiegészülve a vízi sportolási lehetőségekkel, kikötési lehetőség biztosításával. A település északi legmagasabb pontján található vízgazdálkodási területet szintén véderdő veszi körül. Külterületen: Rekreációs területek a Duna és a Damásdi-patak partján a sportpályák és a hozzájuk tartozó létesítmények, vízi-, lovasturizmus, pihenni vágyók, idegenforgalom, konferencia befogadó épületeinek elhelyezésére adja meg a lehetőséget. Mindkét terület természetvédelem alatt áll, a szabályozással a használat lehetőségének és környezet megőrzésének egészséges kompromisszumát kívánjuk megteremteni. A Damásdi-patak mellett a Malomvölgyben a hazai mezőgazdaság, építészet tematikus bemutatása valósul meg, kulturált szálláshely, szolgáltató, vendéglátó létesítmények kíséretében.

20 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Szintén rekreációs célú fejlesztési lehetőség számára kijelölt terület a zebegényi üdülőterülettel szomszédos patak-völgy, elsődlegesen kemping, motel, fürdő létesítményekkel. A bányák üzemelnek, de folyamatos rekultivációval kell az üzemeltetőnek a tájseb eredeti állapotát visszaállítani. A rehabilitáció más idegenforgalmi akcióterület kialakításával párhuzamosan is történhet (szobrászműhely, szoborpark, geológiai bemutatóhely, szabadtéri színpad) 2.5 ZÖLDTERÜLET Z A zöldterületek közparkok ( meglévő 5000m2 terület 8 játszótér között oszlik meg) - szerepe nő a településen, jelentősége egyre fontosabbá válik az idegenforgalom fejlődésével. A terv a zöldterület mennyiségét növeli, meglévő belterületen 0.2ha, külterület belterületbe vonásával 0.35ha területtel. A településkarakter fontos színfoltjai az utcák teresedéseiben elhelyezkedő kis zöldfelületek. - Folyamatos fejlesztés alatt álló, településképet meghatározó elem a Duna-parti sétány, a települési zöldfolyosók kiinduló eleme, mely kelet felé terjeszkedve nagykiterjedésű parkban végződik. A közterek új színfoltjaként jelenik meg a Köztársaság utcában és Szabadság téren kialakuló szoborpark. Külterületen a Duna-Ipoly Nemzeti Park területeit zöldfelületként kívánjuk kezelni. A terv a Nemzeti Park határán módosítani kíván, az ipari és gazdasági területeket a tényleges hasznosítás miatt nem tartja célszerűnek a Nemzeti Park területének tekinteni. 2.6 ERDŐTERÜLET EG - EV A település közigazgatási területének - a térség erdősültségre nem jellemző módon - csak kis részét foglalják el az erdők, melyek döntő többsége gazdasági erdő. Ezek fontos színterei a természetjáró turizmusnak, a fagazdálkodásnak. Újabb véderdő telepítését javasoljuk a Hosszúföldeken kialakított lakóterület és a közút, valamint a lakóterület szennyvíztisztító és lakóterület, gazdasági terület között. 2.7 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET MÁ MÁK MK Az általános mezőgazdasági terület jellemzően az árutermelő szántóföldi gazdálkodás területe nem kizárva a szőlő-, gyümölcs-, zöldségkultúrákat. A korlátozott használatú mezőgazdasági területeket, melyek a természet, a környezet és a vizek védelmét szolgálják, újonnan jelöli ki a terv. Az erdők közötti gyepes területeket, a tájképileg védendő főként gyepes területeket, a Duna-part hidrogeológiai szempontból védendő és árvíz által is veszélyeztetett sávjait soroljuk ide. Kétféle kertes mezőgazdasági terület közötti különbség a beépítési lehetőség, illetve annak korlátozása. 2.8 KÖZLEKEDÉSI TERÜLET KÖU - KÖV A 12 sz. Vác-Szob másodrendű főút és a vele párhuzamosan vezető Budapest Vác Szob vasútvonal K-NY irányban vezet át a településen. Ebből kiágazó utak a közigazgatási területén a 1201sz. Ipolydamásdra, 12108sz. Márinosztrára vezető utak.

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 21 A 12 sz. út átkelési szakasza - Bányatelep, Ady Endre, Mátyás király utcák a város fő gyűjtőútja, ebből ágaznak ki a Duna és a hegy felé az alábbi gyüjtőutak: Ipolyság u. Árpád u. Arany János u. valamint a Tompa Mihály u. Névtelen u. Rózsa Ferenc u. Szobon a vasútnak két utasforgalmi létesítménye van, egy pályaudvar és egy vasúti megálló. A közúti és vasúti közlekedés mellett a települést a Duna jobb partjával állandó kompközlekedés köti össze. Közlekedés tervezett elemei: A vasúti létesítmények változatlanul maradnak, minőségi fejlesztés szükséges. Visszaállítják az Ipoly feletti vasúti hídon az egykori gyalogos forgalmat. Az állomás és megállóhely közvetlen közelében autó és kerékpártárolóról gondoskodni kell a kombinált eszközhasználat érdekében. A város közlekedési hálózatához szervesen kapcsolódna a vasútállomással integrált újraindítandó kisvasút. A kiválasztott helyszín kiváló kapcsolatokkal rendelkezik a vasúti pályaudvar és a komp felé. A 12-es főút átkelési szakasza forgalmának kiváltására kijelöl a terv egy elkerülő út nyomvonalat. Megépüléséig az eredeti útvonalon a forgalomcsillapítást meg kell oldani. A gyűjtőút hálózatot további elemek egészítik ki, melyek az újonnan épülő lakóterületeket kötik be a város vérkeringésébe. Az új utcákat az OTÉK elő-írásai szerint alakítja ki a terv. A közlekedési hálózat fejlesztésének elengedhetetlen eleme már csak a térségi központi szerep, valamint az idegenforgalmi fejlesztés céljából egy korszerű autóbusz pályaudvar, megfelelő vasúti kapcsolattal. A közterületi parkolóhelyek számát bővítjük. Busz, teherautó parkoló kialakítására helyet jelölünk ki a gazdasági övezetben. A terv kijelöli a Budapesttől induló, majdan Pozsonyig vezető, Gödtől Zebegényig meglévő kerékpárút szobi nyomvonalát, megteremtve az Ipolydamásd, Ipoly-völgyi falvak felé történő folytatást. A dunai víziút rehabilitálása hajóállomás, yachtkikötő építését célozza. 2.9 KÖZMŰTERÜLETEK A város közműellátása kiépült, a rákötések mennyiségének növelése a cél. A fejlesztések a helyi ellátóhálózatról általában megoldhatók. Regionális jelentőségű a Szob Hidegréti Vizmű, melynek két kútja 5 települést lát el. Az ivóvízbázis sérülékeny, védelméről kidolgozandó előírások alapján gondoskodni kell. A térségi településhez kapcsolódó fejlesztésekből származó 550 m3/nap többlet szennyvizek fogadására a helyi szennyvíztisztító nem alkalmas. Ebből következik, hogy mindennemű fejlesztés előfeltétele a szobi szennyvíztisztító mennyiségi (min. 1000 m3/nap) és minőségi bővítése. Bárminemű fejlesztési elképzelést megelőzően a fejlesztések ütemezésének ismeretében mind az érintett települési, mind pedig a végátemelőt felül kell vizsgálni és szükség esetén gépcserével a megnövekedett szennyvízmennyiség szállítására alkalmassá kell tenni. 2.10 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A vízgazdálkodással kapcsolatos területek a településen a vízmedrek (Duna, Ipoly, Damásdi patak Deutsch tó) továbbá a vízmű és vízbeszerzési területek (Hidegrét vízbázis, vízkutak) A vízpartok hasznosítására a partokon különleges területeket jelöl ki a terv

22 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 23

24 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25 II. SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE - ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. TÉRSÉGI KITEKINTÉS A TELEPÜLÉS HELYZETE KÖRNYEZETÉHEZ KÉPEST Szob település Szobi kistérség Pest megye Terület km2: 20.07 403,98 6 394 Lélekszám fő: 2960 13080 1 089 478 Laksűrűség fő/km2: 15,53 42 170 Élveszületés - 1000 lakosra: 9,5 9,4 10.3 Halálozás - 1000 lakosra: 12,2 17,4 11.4 Természetes sz.ill.f. - fő: -2,7-6 - 1.1 Vándorlási különbözet - 1000 lakosra: -0,7 15,6 14.7 Lakás szám: 1085 5215 396 545 100 lakásra jutó lakos-szám: 273 251 275 Vezetékes gázt fogyasztó háztartások %: 45,7 ( 496 db) 38,1 78,8 Vízhálózatba kapcsolt háztartások%: 97,7 (1060 db) 88,7 89,8 Csatornahálózatba kapcsolt háztartások %: 29,6 ( 32 db) 13,4 38,0 Távbeszélő fővonal db: 850 1000 lakosra: 287 302 313 Kiskereskedelmi üzlet db: 43 137 15 011 1000 lakosra: 14,5 10 14 Ebből: élelmiszer 7 49 3 334 Vendéglátóhely db: 20 68 4 871 Kereskedelmi szállásférőhely db - 710 9 867 1000 lakosra: - 55 9 Magánszállásférőhelyek db: - 253 3 284 1000 lakosra - 19 3 Személygépkocsi db: 530 1000 lakosra: 179 170 270 Működő vállalkozások db: 158 617 88 954 1000 lakosra: 53 47 82 Ebből: egyéni vállalkozás 111 421 49 407 Óvodai férőhely: 120 Óvodások száma: 100 100 óvodai fh-re beírt gyermek 83 78 107 Ált. iskolai tanteremszám: 16 Általános iskolai pedagógus: 31 Ált. iskolai tanulólétszám: 290 1000 lakosra: 98 94 94 Ált. iskolai osztályszám: 16 Közép iskolai tanulólétszám: 192 1000 lakosra: 64 15 23 Közép iskolai osztályszám: 8

26 SZOB TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Könyvtáregység: 43600 Orvosok száma: 2 Egy háziorvosra, gyermekorvosra jutó lakos: 1048 1189 1666 Gyógyszertár db: 1 3 197 2. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI 2.1 HUMÁN ERŐFORRÁSOK LAKOSSÁG Népesség Az első hivatalos népszámlálás óta szerény ingadozással ugyan, de egyenletesen emelkedve Szob lakossága szinte megduplázódott. Ez arról tanúskodik, hogy népességmegtartó képessége stabilan alakult az idők folyamán, s abban a települést, illetve az országot érintő kedvezőtlen események, és a rendszerek változása sem tudott markáns változást előidézni. Az ideiglenesen jelenlévők száma viszonylag mindig magas volt, ami hátrányosan hatott a lokális közösség fejlődésére, az összetartozás tudatának erősödésére, hisz számukra Szob csak átmeneti állomást jelentett. Az idegenek kevésbé érdekeltek a helyi közösségbe való beilleszkedésbe, illetve a település életében való aktív részvételben, ami bizonyos mértékben determinálja a társadalom viselkedését, tudatát. A betelepülők kétharmada az Ipoly-völgyi falvak jobb életkörülményeket kereső lakói, egyharmada közeli nagyobb városok szuburbanizációs hatásának eredményeként idetelepültek. A lakosság 1.4%-a él külterületen (vasúti őrházak, Kuha-tanya, Új-tanya, Malomkert, Malomvölgy) A település népességének időbeli alakulása (1990. évi népszámlálás, 1999-es Önkormányzati adatok, 2oo2-es Megyei Kézikönyv alapján) 1990 1998 1999 2000 2001 Állandó népesség 2743 2781 Lakónépesség 2746 2863 2875 2969 Jelenlévő népesség 3539 o-14 évesek 662 571 15-39 évesek 963 1005 4o-59 évesek 671 820 6o-x évesek 45o 465 iskolát nem végeztek o.6% 0.3% 8 osztályt végeztek a 15 évnél idősebb korosztályból 84.7% 89.6% középiskolát végeztek a 18 évnél idősebb korosztályból 3o,7% 32,6% felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb korosztályból 8.4% 9.5% A táblázat adataiból leolvasható, hogy az elöregedés mértéke Szobon is fokozódott, ennek ellenére a népesség korstruktúrája még mindig kedvezőnek mondható, mert a legfiatalabb korcsoport aránya még mindig meghaladja a legidősebbekét. A nemek összetételében a nők aránya ha kis mértékben is, de növekszik.