A emberi magatartást formáló lelki jelenségek Megismerő folyamatok, érzelem, indulati élet, motiváci ció,, a személyis lyiség g fogalma Dr.Czenner Zsuzsa
A pszichológia gyökerei 1. Pszichológia : az ember lelki jelenségeir geiről l szóló tudomány Szokratesz, Arisztotelesz, Platon: felvetették k a lelki élet alapvető kérdéseit Hippokratesz Galenosz isz.e.. 400 : személyis lyiség g első típustana
A pszichológia gyökerei 2. Szent Ágoston (354-430): 430): instropectio René Decartes (1596-1650): 1650): test lélek lek viszonya Franz Gall (1758-1828): 1828): frenológia
A pszichológia gyökerei 3. Wilhelm Wundt ( 1832-1920 1920 ): asszociáci ciós s lélektanl lektan Lipcse 1879 első pszichológiai laboratórium, rium, pszichológia mint tudomány
A pszichológia gyökerei 4. XX. SZ. FORDULÓJA : Pszichoanalízis: zis: Sigmund Freud (1856-1939) 1939) Behaviorizmus : John B. Watson (1878-1958) 1958) Alaklélektan lektan : Max Wetheimer (1880-1943) 1943) Kognitív v irányzatok : Aaron T.Beck ( 1921- Fenomenológiai irányzatok :Carl Rogers (1902-1987) 1987)
A pszichológia főbb f részterr szterületei Általános lélektanl lektan Fejlődés s lélektanl lektan Személyis lyiséglélektanlektan Klinikai pszichológia Orvosi pszichológia Neuropszichológia Szociálpszichol lpszichológia Munkapszichológia Kriminálpszichol lpszichológia Pedagógiai giai pszichológia stb.
A személyis lyiség g meghatároz rozásának szempontjai A személyis lyiség g : Strukturált egész, amely saját t megkülönb nböztető sajátoss tosságainak ( alkat, temperamentum, intellektus stb.) dinamikus szerveződése, se, alapvető kritériuma riuma a tudat, öröklött idegrendszeri sajátoss tosságok bázisb zisán n a szocializáci ció folyamatában alakul, a természeti környezettel k folytonos kölcsk lcsönhatásban álló, fejlődő,, dinamikus rendszer.
A személyis lyiség g felosztása sa Kognitív v ( megismerő ) Affektív v ( érzelmi ) Konatív ( akarati ) Biológiai struktúrák
Megismerő funkciók Érzékelés Észlelés Figyelem Emlékezet Képzelet Gondolkodás Tanulás Intelligencia
Látás Észlelés Hallás Tapintás Szaglás és ízlelés Fájdalom Idő
Vizuális észlelés Alak-formal formalátás gestalt elvei A környezet részelemeinek látásakor csoportok tűnnek ki, amelyek nem a részelemek önkényes összeadásán alapulnak. Az egész több, mint a részek összessége.
A tárgyak t : közelség hasonlóság jó folytatás zártság g irány nyába rendeződnek dnek
Mélység,távolság észlelésese Szemmozgások: akkomodáci ció : távoli tárgyrt rgyról érkező fénysugarat a lencse máskm sként fókuszálja, mint a közeli k tárgyrt rgyról érkezőét konvergencia: két k t szem által bezárt szög Binokuláris, sztereoszkópos látásl Monokuláris ris: statikus, dinamikus jelzőmozzanatok
Távolságlátás TÁVOLSÁGI INFORMÁCIÓ SZEMMOZGÁSOS LÁTÁSI AKKOMODÁCIÓ KONVERGENCIA BINOKULÁRIS MONOKULÁRIS MOZGÁSPARALLAXIS STATIKUS JELZőMOZZANATOK TAKARÁS MÉRET PERSPEKTIVA
Konstancia jelenségek Nagyság Nagyság Nagyság Szín Szín Szín Forma Forma Forma
Mozgásl slátás A tárgy t képe k a retinán n eltolódik, miközben a hátth ttér r tárgyai t a helyükön n maradnak A tárgy t képe k a foveában ban,, a hátth ttér r mozdul el Látszólagos mozgás
Az idő észlelésese Élményeink természet szetétől l függf
Észlelés s : Memória Központi pszichés s folyamatok, mentális reprezentáci ciók Egyéni tapasztalatok, sémáks Személyis lyiség g jellemzők W.James ( 1890 ) : Az észlelt dolgok egy része abból l a tárgybt rgyból l származik amelyet magunk előtt látunk, l egy másik m része r mindig a fejünkb nkből l jön j n létre l
Figyelem Informáci ciók k szelektálása sa : Önkéntelenntelen Szánd ndékos : terjedelme ( +-7 + 7 egység g ) koncentráló képesség tapadási képessk pesség
Emlékezet 1. Szenzoros tár: t nagy kapacitású,, igen rövid idejű :1mp, Rövid idejű tár ( munkamemória ) : kis kapacitás s ( 7 +-2 + 2 egység), g), 10 mp Hosszúidej idejű tár : nagy kapacitású, meghatározatlan idejű
Emlékezet 2. Az emlékez kezés s folyamata : bevésés, s, megőrz rzés, reprodukció A felejtés s tényezt nyezői : retroaktív proaktív v gátlg tlás
Emlékezet fajtái Explicit memória : felidézés s tudatos szemantikus memória ( adatok tények t ismeretek ) epizódikus : szermélyes események Implicit memória : nem tudatos,( nem verbális és s mozgásos élmények,készs szségek)
I. Atkinson & Shiffrin (1968) modellje Környezeti input Szenzoros regiszterek (látás, hallás, tapintás) -nagy kapacitás - miliszekundum Rövid távú tár - limitált kapacitás - szekundum - bevésés, frissítés, előhívási stratégia döntéshozatal Cselekvés Hosszú távú tár -szekundum-évtizedek
Képzetek Képszerűekek szubjektívek határozatlan rajzolatúak, ak, szétfoszlanak, újra megjelennek Megjelenhet akaratlanul, de tudatosan is felidézhet zhető
Gondolkodás Fontosabb jegyei : - Dolgok lényege, l törvt rvényszerű összefüggések tükrt kröződnek - Aktív értelmi tevékenys kenység új j feladatok megoldására - A valóság g elvont tükrt krözése a beszéd, a fogalom rendszer segíts tségével - Gondolkodási műveletekkel m jut új j ismeretekre
Klasszikus kondicionálás s ( Pavlov )
Instrumentális tanulás s (Thorndike ) Skinner ketrec
Belátásos tanulás s (Köhler )
Problémamegold mamegoldás s szakaszai Előzetes tájékozt kozódás Megoldáskeres skeresés Megoldás-bel belátás Ellenőrz rzés Konvergens gondolkodás
Kreativitás Divergens gondolkodás Jellemzői i : flexibilitás fluencia originalitás
Intelligencia kreativitás összefüggése Sajátos motiváci ciós és s személyis lyiségjegyek: Esztétikai tikai érzékenység :tapasztalatok iránti nyitottság, humor, intuíci ció,, játékossj kosság, kíváncsiság, önmegvalósítás s szüks kséglete, stb Önállóság: : csoportnyomásnak snak ellenáll, ll, kevéss ssé konformista, változv ltozásra törekszik, t tekintélyt megkérd rdőjelezi, önbizalom, befelé forduló, egymást kizáró törekvéseket képesek k összeegyeztetni
Tanulás Tapasztalatok alapján n létrejl trejövő tartós viselkedésv sváltozás Modelltanulás s : utánz nzás azonosulás Szocializáci ció,, társadalmi t lénnyé válás
Intelligencia Binet Simon : gyermekek intelligencia kor X 100 életkor Wechsler : Globális lis képessk pesség arra, hogy célszerc lszerűen en cselekedjünk, racionálisan gondolkodjunk és eredményesen bánjunk b környezetk rnyezetünkkel nkkel
Intelligencia övezetek IQ : 68 és s kevesebb : értelmi fogyatékos: debilitás, imbecillitás, idiotizmus 69-79: igen alacsony 80-90: alacsony 91-109: 109: átlagos 110-120 120 : átlag feletti 121-130 130 : igen magas 130 felett : extrém m magas
Érzelmi intelligencia (Salovay( Salovay) Érzelmek felismerése se Az érzelmek kezelése Önmotiválás, önkontroll Mások érzelmeinek felismerése se Kapcsolat kezelés
Ösztön, drive, motiváci ció, érzelem Ösztön: n: külső ingerekre, feltétlen, tlen, feltételes teles reflexekre, dinamikus sztereotípi piára épül Drive ( motiváci ció) ) belső késztetés, s, sajátos izgalmi állapot amely a szervezet biológiai hiány állapotának megszüntet ntetésére, a homeosztázis zis fenntartására ra késztet ció : a motívumok szubjektív élményoldala Emóci
Maslow motiváci ció elmélete lete önmegvalósítás s igénye eszt tudás és s megismerés s vágyav esztétikai tikai és s morális szüks kséglet tisztelet iránti igények érzelmi igények biztonsági szüks kségletek fiziológiai szüks kségletek
Érzelem meghatároz rozása Grastyán Endre szerint - verbálisan kifejezhető szubjektív élmények - belső szervi és - külsőleg leg megítélhet lhető változások
Érzelmi reagáló képesség Kiválthat lthatóság Intenzitás s Temperamentumok. Tartóss sság Szangvinikus kolerikus melankolikus flegmatikus
Érzelmek felosztása sa Pozitív, negatív, kettős Elsődleges : öszt sztöndinamikai folyamatokhoz, biológiai történésekhez kapcsolódik dik- indulat sodlagos : Szocializáci ció folyamatában alakul Másodlagos Hangulat : lelki Közérzet : testi Szenvedély ly: er készteti : lelki élet sajátos színezete : testi érzéseink megélt összessége : erős érzelem uralja, az egyént cselekvésre sre
Darwin : Alapérzelmek Öröm Meglepetés Szomorúság Harag Undor Félelem Kíváncsiság
Akarat A cselekvés s tudatos szabályoz lyozása, döntési folyamatok, alternatív megoldásokat feltételez. telez.
Köszönöm m a figyelmet