Mindentudó Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Schering Holdfény Club A Nôk Egészségéért Alapítvány klubtagoknak szóló kiadványa 2006/1
A Nôk Egészségéért Alapítvány kiadványa A Mindentudó füzet megírásáért köszönetünket fejezzük ki Dr. Belsô Nóra adjunktus, pszichiáter szakorvosnak (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet).
Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Kedves Klubtagunk! A Mindentudó füzetek rendszeres olvasói megszokhatták, hogy kiadványainkban sokakat érintô témákkal foglalkozunk, így a legtöbb területen ki-ki saját tapasztalataival is összevetheti az olvasottakat. Most sincs ez másképp, annak ellenére, hogy a premenstruális diszfória kifejezés enyhén szólva nem közkeletû. A premenstruális szindróma, röviden PMS minden bizonnyal lényegesen ismerôsebb olvasóink számára, néhány éve külön Mindentudó füzetet is szenteltünk ennek a jelenségnek. Nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy a PMS probléma miatt orvoshoz fordulók aránya évrôl évre növekszik. A menstruáló nôk 60-75%-ánál diagnosztizálható az enyhe PMS. A fôleg testi tünetekkel jellemzett állapotot, a PMS-t, a premenstruális diszfória kifejezés különbözteti meg a kórkép azon válfajától, melyben elsôsorban hangulati változások figyelhetôk meg. Ez a változat a felmérések szerint mindössze a nôk 3-8%-ánál figyelhetô meg, de mivel ez a kórforma összefüggésben áll a hasonló gyakoriságban elôforduló hangulatbetegségekkel, a depresszióval, érdemes komolyan venni, és biztosak vagyunk benne, hogy a Mindentudó hasábjain is érdemes foglalkozni vele. Bízunk benne, hogy az itt olvasottak ismét segítenek majd olvasóinknak tisztábban látni a nôi test és lélek mûködésével kapcsolatos fontos területen. Kellemes olvasást, hasznos idôtöltést kívánunk! 2006/1 1. oldal
Mindentudó Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória A menstruációt megelôzôen a nôknek közel 80%-a számol be testi és/vagy lelki tünetekrôl. Ezek java-része elviselhetô és nem befolyásolja a mindennapi tevékenységet. Az orvosi szakirodalom, az ilyen, már klinikai panaszokat is okozó állapotokat a Prementruális szindróma (PMS) és a Premenstruális diszfóriás zavar (Premenstrual dysphoric disorder- PMDD) néven foglalja össze. Az elôbbi kifejezés, a fôleg testi tünetekkel jellemzett állapotra utal, az utóbbi pedig az elsôsorban hangulati változásokkal járó tüneteggyüttest jelöli. A probléma már régóta ismert. 1931-ben Robert Frank premenstruális tenziónak nevezte el a tünetegyüttest, amelynek három alcsoportját különítette el: 1. Enyhe vegetatív tünetekkel jellemezhetô forma (izzadás, haspuffadás, remegés, feszültségérzés). 2. Egyéb testi betegség (pl. herpesz fertôzés, epilepsziás rohamok, asztma, migrén), menstruáció elôtti súlyosbodása. 3. Súlyos pszichés tünetekkel (szorongás, feszültségérzés, depresszió, irritáltság) jellemezhetô forma. 2006/1 2. oldal
Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Oknyomozás A nôk menstruációs ciklusa egy igen bonyolult hormonális és idegi szabályozás által meghatározott folyamat. Négy hetes ciklust véve alapul, az elsô és a második két hét hormonális háttere nagymértékben különbözik egymástól. A második két hétben (luteális fázis) lezajló változásokat követi a menstruáció megindulása, amely a kör újbóli megindulását jelenti. A központi idegrendszer és a petefészkek által termelt hormonok kölcsönhatásban vannak egymással, és oda-vissza képesek egymás mûködését befolyásolni. Ez a komplex és érzékeny szabályozás okozza azt, hogy a legkisebb eltérés is komoly tünetek kialakulásához vezethet. A fôként testi tünetekkel jellemezhetô PMS elsôsorban a második periódusban termelôdô hormonok hatásának köszönhetô. A nôi élet során, a korral is változik az erre való érzékenység, továbbá számos tényezô, például más betegségek is befolyásolják. Orvosi kutatások azt látszanak bizonyítani, hogy a PMDD kialakulásában lényeges szerepe van a boldogsághormonnak is nevezett szerotonin-anyagcsere kóros változásainak. A szero- 2006/1 3. oldal
Mindentudó tonin mennyiségének csökkenése többek között felelôssé tehetô a depressziós hangulat, az alacsony impulzuskontroll, az irritabilitás vagy a megnövekedett szénhidrát éhség tehát a PMDD-ben is tapasztalható tünetek kialakulásáért. Rizikófaktorok A premenstruális tünetek ill. diszfóriás zavar rizikófaktorai közt tartjuk számon a megelôzô depressziós betegséget, a premenstruális szindróma családi elôfordulását és a genetikai hajlamot. Néhány vizsgálat azt bizonyítja, hogy a PMS ill. PMDD elôjelezheti a depresszió lehetôségét, ugyanakkor depresszió az anamnézisben fogékonyabbá tesz premenstruális szindrómára vagy diszfória kialakulására. A PMS és a PMDD tünetei A tünetek igen sokfélék lehetnek, az enyhe formáktól a súlyos változásokkal járó, életminôséget és aktivitást jelentôsen befolyásoló ill. rontó formákig. Érdekes adat, hogy ritkább eset- 2006/1 4. oldal
Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória ben (felmérések adatai alapján az összes eset 8-20%-ában) nem tipikus jelleggel, éppen a szokásos tünetek ellenkezôjét, tehát feldobottságot, tettrekészséget, az aktivitás fokozódását lehet tapasztalni. Orvosi szempontból el kell különíteni az állapotot más testi betegségek menzesz körüli kiújulásától, és más nôgyógyászati illetve pszichiátriai problémáktól. A PMS fô tünetei Testi tünetek vegetatív tünetek, fokozott készenlét érzése, felfúvódás, székrekedés, emlôfeszülés, ödémásodás, fejfájás, izomfájdalmak, fáradékonyság, étvágyzavar Pszichés tünetek ingerlékenység, lehangoltság, koncentrációs zavarok, alvászavar, örömtelenség 2006/1 5. oldal
Mindentudó A PMDD DSM IV (amerikai osztályozási rendszer) szerinti tünetei A. A menstruációt megelôzô héten ill. annak kezdetét követô néhány napon legalább öt tünet jelenléte, melybôl legalább egy az elsô négy közül való: 1. depressziós hangulat, vagy lehangoltság 2. szorongás vagy feszültség 3. hangulati, érzelmi labilitás 4. ingerlékenység 5. csökkent érdeklôdés a szokásos idôtöltések iránt 6. koncentrálási nehézségek 7. energiátlanság 8. az étvágy változása, falások, megkívánások 9. kóros aluszékonyság vagy álmatlanság 10. megsemmisülés érzése 11. egyéb testi tünet: pl. mellfeszülés, ödémásodás. B. A tünetek kihatnak a munkavégzô képességre, iskolai teljesítményre, a szokásos idôtöltésekre és a kapcsolati életre. C. A tünetek nem tulajdoníthatók más betegségnek. D. A kritériumok az elôzô két ciklus megfelelô idôszakában fennálltak. Szálljon szembe a problémával! Az állapot a modern kezelési eljárásoknak köszönhetôen igen jól befolyásolható és kezelhetô. Minden esetben alapos kivizsgálásra van szükség, annak eldöntése céljából, hogy a tünetek hátterében milyen okok állnak. A nôgyógyászati vizsgálaton túl laboratóriumi vizsgálatra és pszichiátriai konzultációra is sor kerülhet, attól függôen, hogy mik a fô panaszok. 2006/1 6. oldal
Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Terápiás lehetôségek: konzervatív alacsony rizikójú gyógyszeres terápiák A konzervatív terápiák magukban foglalják az életmód, az étkezési szokások megváltoztatását illetve bizonyos magatartásterápiás elemeket, amelyeket a páciens akár maga is meg tud tanulni, és el tud végezni. A leggyakrabban alkalmazott módszerek a következôk: naplóvezetés a napi tünetekrôl (így követhetô a változás) diéta: bizonyos ételféleségek mérséklése a ciklus közepétôl (csokoládé, koffein, só, alkohol) és vitaminok, ásványi anyagok bevitele rendszeres mozgás (stressz csökkentô, fájdalomûzô, ödémaellenes, étvágynormalizáló) stresszmentes életmód (konfliktuskerülés, idôbeosztás, örömforrások keresése) relaxáció (megtanulható) csoportok, tréningek (terapeuta vezetésével). 2006/1 7. oldal
Mindentudó Az ún. alacsony rizikójú terápiák elsôsorban ásványi anyagok, vitaminok, gyógynövények megfelelô arányú alkalmazásából állnak (B6 vitamin, Magnézium, E vitamin, vízhajtók, calcium stb.). Napjainkban számos szabad forgalmú, de nem kellô minôségû készítmény kapató. Minden esetben ki kell kérni a kezelôorvos véleményét, hiszen számos természetes szer ronthat az állapoton, illetve nem alkalmazható ezekben az esetekben. Sajnos az a tapasztalat, hogy a betegek nem elég körültekintôek e tekintetben. A gyógyszeres kezelés mai nézetünk szerinti legelfogadottabb módja a szükség szerinti hormonterápia és a pszichotróp gyógyszerek, ezen belül is a szerotonin anyagcserére ható modern antidepresszívumok alkalmazása. A kivizsgálást követôen a kezelôorvos eldönti, hogy melyik terápiás lehetôség közül érdemes választani. A hormonális kezelések egyrészrôl az ovuláció gátlásán keresztül megakadályozzák a luteális fázis hormonális hatásait, másrészrôl direkt ideg-rendszeri hatásuk révén csökkentik a tüneteket. A kombinált orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása általában kedvezôen befolyásolja az enyhébb PMS tüneteit. Szükség esetén átmenetileg szorongásoldók is alkalmazhatók a panaszok enyhítése érdekében. Azokban az esetekben, ahol pszichiátriai gyógyszerek alkalmazása is javasolt, mindig érdemes pszichiáterrel konzultálni a legmegfelelôbb gyógyszer kiválasztása érdekében. 2006/1 8. oldal
Premenstruális szindróma Premenstruális diszfória Meddig tart a kezelés? Az, hogy milyen hosszan kell kezelni az állapotot, számos tényezôtôl függ. Fontos a páciens életkora, a betegség fennállásának ideje, a tünetek súlyossága és jellege. Minden esetben a nôgyógyász dönti el, meddig és milyen kezelésre van szükség. Az antidepresszívumok alkalmazása esetén az elsô kezelésbevételkor legalább egy évig kell folytatni a terápiát, így nô az esélye annak, hogy a probléma nem tér vissza. Ez esetben is a kezelôorvossal érdemes megbeszélni a lehetôségeket és kilátásokat. U 407 H 2006/1 9. oldal
Mindentudó A Nôk Egészségéért Alapítvány kiadványa Levelezési cím: 1390 Budapest, Pf.: 163/1. Információs vonal: (06-1) 453-8069 Internet: www.scheringclub.hu E-mail: scheringclub@schering.hu 2005/1 10. oldal