KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA 5.. elıadás
A kognitív pszichológia A kialakulás fıbb okai: Informatika Kibernetika Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.
A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. A belsı kognitív térkép egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép. Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, térképészeti jelek vannak.
A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a kognitív térképet meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belsı képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.
FIGYELEM FIGYELEM INGER INGER szenzoros szenzoros folyamatok folyamatok percepció percepció döntés döntés és és válasz válasz reakció reakció válasz válasz kivitelezése kivitelezése VÁLASZ VÁLASZ RÖVID RÖVID TÁVÚ TÁVÚ MEMÓRIA MEMÓRIA HOSSZÚ HOSSZÚ TÁVÚ TÁVÚ MEMÓRIA MEMÓRIA
A figyelem Funkciói Energetizál Szelektál (koktélparti) Fajtái Spontán Szándékos Terjedelme (7+/-2) a rövid memóriáé is. Megoszthatósága
Fiziológiai alapok az éberség (általános aktivitás) Specifikus információ, aspecifikus retikuláris aktiválációs szisztéma (ARAS) Optimális arousal szint. A figyelem szerepe a további feldolgozásban, az információ tárolásában! Szenzoros tár figyelem rövid memória
KÉK ZÖLD SÁRGA KÉK ZÖLD PIROS SÁRGA KÉK PIROS SÁRGA PIROS SÁRGA
A PERCEPCIÓRÓL (ÉRZÉKI MEGISMERÉSRıL)
Az érzékelési modalitások rendszere Külsı Belsı exterocepció látás telereceptorok hallás tapintás bırérzékelés hı fájdalom kontakt szaglás ízlelés interocepció mozgás helyzet szervi egyensúly kinesztézis
Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésrıl beszélünk. A következıkben az észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk. Az észlelést Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek fogjuk fel amely idırıl idıre akkor lép fel, amikor az észlelı anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott információkkal.
A séma mőködési vázlata TÁRGY TÁRGY (ingermintázat) (ingermintázat) MÓDOSÍT MINTÁT VESZ SÉMA SÉMA IRÁNYÍT FELDERÍTÉS FELDERÍTÉS
A séma tehát döntı jelentıségő fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben is. Késıbb látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési tevékenység fejlıdése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.
Perceptuális aspektus CSELEKVÉSES SÉMA SÉMA Analóg kód kód Operacionális aspektus NYELVI SÉMA SÉMA Digitális kód kód Perceptuális aspektus Operacionális aspektus
A tanulás elemei
1. A tanulás s típusait A) Érintett idegrendszeri szerkezetek alapján motoros tanulás érzéki tanulás verbális tanulás B) Tanulást végzv gzı szánd ndéka szerint spontán n tanulás latens tanulás szánd ndékos tanulás C) Tanulást kivált ltó hatás s eredete alapján szociális tanulás nem szociális tanulás
2. A tanulás s módjaim A) Imprinting (K. Lorenz 1903-1989) 1989) B) Habituáci ció C) Tanulás s mint kapcsolatképz pzés C) klasszikus kondicionálás s (Pavlov 1849-1936) 1936) operáns kondicionálás s (Thorndyke 1898, Skinner 1938) verbális tanulás s (egy részer sze) D) Komplex tanulás belátásos tanulás elvont fogalmak mentális reprezentáci ciói kognitív v térkt rkép E) Szociális tanulás utánz nzás modell utáni tanulás azonosulás-identifik identifikáció belsıvé tétel tel - interiorizáci ció
3. A tanulás s törvt rvényei Frekvencia (ismétl tlés) törvénye Kontiguitás (téri idıi érintkezés) törvénye Transzfer törvt rvénye Generalizáci ció diszkrimináci kérdése) Effektus törvt rvénye Közelítés és s elkerülés Motiváci ció törvénye ció (a hasonlóság nye (motiváci ció nélkül l nincs tanulás? És s a látens l tanulás?)
Effektus törvt rvénye (Thorndyke 1898) Ha egy viselkedést st pozitív v megerısítés (jutalom) követ, k akkor az adott viselkedés késıbbi elıfordul fordulási gyakorisága ga növekszik. n Negatív v megerısítés s (büntet ntetés) esetén n ez a valósz színőség g csökken. Tehát t a jutalmat ill. a büntetb ntetést a következménnyel definiáljuk!
Az emlékezés
Az emlékezés három szakasza Kódolás Tárolás Elıhívás Elhelyezés a memóriában Megırzés a memóriában Visszanyerés a memóriából
Kettısmemória-modell Ismételgetés Bejövı információ Rövid távú memória Átvitel Hosszú távú memória kiszorítás
Emlékezet Explicit (deklaratív) Implicit (nem deklaratív) Epizodikus Szemantikus Készségek Erıfeszítés Kondicionálás Nem asszociatív
Emlékezet Rövid távú Hosszú távú Kódolás Tárolás Elıhívás Kódolás Elıhívás Tárolás Akusztikus kód Hibák a mássalhangzók felidézésében Vizuális kód Korlátozott kapacitás (7±2) kiszorítás és elhalványulás Gyors elhalványulás Emlékezeti keresési és aktivációs modellek Értelmes kapcsolatok kialakítása; Jelentés mélyebb feldolgozása Elıhívási hibák, interferencia, keresési és aktivációs modellek Konszolidáció
Az emlékezés fajtáinak jellemzıi JELLEMZİK SZENZOROS REGISZTER STM short time memory LTM long time memory Az információ belépése figyelem elıtti figyelmet kíván újrajátszás Az információ fenntartása lehetetlen szándékos figyelem újrajátszás ismétlés szervezıdés Az információ formája a bemenı inger pontos másolata fonetikus vizuális fıleg szemantikus Kapacitás nagy kicsi határtalan Információveszteség elhalványodás kiszorítás hanyatlás nem vész el, hozzáférhetısége csökken Az emléknyom 1-2 mp 5-20 perc percektıl évekig
szaporodik élılény táplálkozik bıre van mozog állat növény szárnya van repül madár szürke ugrál veréb strucc fut Collins és Quillian hierarchikus hálóelmélete
csillag égbolt rakéta hegycsúcs repülıgép szikla sas kutya villanydrót veréb madár állat macska galamb egér strucc sajt
A verbális és nem verbális szimbolikus rendszerek sémája szintek reprezentációs referenciális olvasás verbális természetes nyelvi mediáció kép megnevezése kép-szó összevetés szabad asszociáció ismert tárgyhoz való asszociáció képzelet nem verbális preceptuális azonosítás mentális összevetés közös képbe integrálás asszociatív kategória válasz szabad felidézési cluster (halmaz) helyek és kognitív tervek (térképek) módszere konkrét forgatókönyvek és sémák
verbális inger nem verbális inger szenzoros rendszer reprezentációk közti kapcsolatok verbális struktúra asszociációs struktúra logogének vonatkozási kapcsolatok imagének asszociációs struktúra nem verbális rendszer verbális válaszok nem verbális válaszok Reprezentációs szintek és azok kapcsolatai
A nyelv és a megismerés kapcsolata a fejlıdésben Nyelvi vezetı szerep Kognitív vezetı szerepe Univerzalisztikus elméletek Chomsky Generatív nyelvészet Nyelvi univerziálék Alany tárgy- eszköz (Ez a Józsi a bottal ) Megismerési mintázat Piaget: A gondolkodás kategóriái egyetemesek Relativisztikus elméletek Whorf (1956) Karácsony Sándor (Magyar- német nyelv) A nyelv a fontos, de a nyelvek különböznek Eszkimó hó
Innátizmus Chomsky A nyelvet ennyi idı alatt nem lehet megtanulni. A gyermek a nyelvet valahonnan megfejti. A nyelvek mély elemzése révén közös alap található, ami velünk született, és ez a megismerés logikáját is meghatározza.
Az enyhített kognitív hipotézis lényege: a nyelv mint jelzési funkció a reprezentációs forradalom megjelenésének a függvénye, de a tapasztalatok önmagában nem eredményezik a nyelvet. A nyelv csak egyik formája a szimbólumképzésnek. A nyelvi fejlesztés nem gyorsítja pl a mennyiségállandóság kialakulását (H. Sinclaire de Zwart). Mégis a választásában a 3-5 éves gyermek ésszerőbb, mint beszédben. (tehát Piaget?)
A szemantikai csizmahúzó elmélet: pl az alany, mint csizmahúzó: többnyire élı (a kalapács máshogy töri be az ablakot, mint Feri). Ez a kapcsolat segíti a gyermeket a nyelvi kód feltörésében. (Pinker)
Négy érv az enyhített kognitív 1. Patológia: hipotézis mellett - a fogyatékos (Down kóros) helyesen beszél csak késıbb. - A süketnéma gyerekek is Piaget szerint fejlıdnek. 2. Van nyelvi önfejlıdés, fejlesztés nélkül is.
3. A majmok megtaníthatóak e beszélni? (Van aki hiszi.) Valójában nem, a nyelv emberi modul. 4. A kétnyelvő gyermek (kétlábú laboratórium) Mikes Melánia (Újvidék): a szláv nyelvekben az elöljáróra is kell figyelni, a magyarban a végzıdésre. A szó végére a kétnyelvő gyerekek jobban figyelnek magyarul hamarabb tudja. Csak Piaget alapján nem lenne különbség. A tudás elıfeltétel, a nyelv újabb próba. (Borisz és a lánya)
A függetlenség újabb érvei - Gondolkodás és percepció 600 nyelv elemzése a színek hierarchiája: 1: fekete, fehér 2: piros (vörös) 3: zöld, kék, sárga 4: barna 5: lila (ibolya)stb. Dányi gyerekek KÉK-je a valódi kék!! - Speciális Nyelvi Sérültek: He go home! Nem fogyatékos, de a nyelvi modul. Vágja a főrészt a fával (10000-bıl 1)
A néni köszönt a fiúnak / A néni azt mondta, hogy szia. Az udvaron felaprítja a fát / Az udvaron kicsi fát csinál A specifikus jelentést kerüli. - Nyelvtani és általános tanulás.(snyzavar) Rendes és rendhagyó igék (go went) Magyarban: hós lett, kenyért. A szabályos képzés helyett is tanul - Fordítottja a Williems szidróma (nehezen tanul, de körülírja a dolgot). Szalonbuta
Végülis az innátizmus és a modularitás ma már szinte általánosan elfogadott. Piaget kritikája: szenzoros szinten sokkal elıbb és sokkal többet TUD a gyermek, mint azt Piaget szerint tehetné Edelmann: az instrukciós tanuláselmélettel szemben a szelekciós elméletet állította: Az immunrendszerhez hasonlóan, sok minta amibıl néhányat a szenzitív periódusban megerısítünk, a többi elfelejtıdik : Degenerációs fejlıdéselmélet
értelem emlékezés gondolkodás megismerés értékelés produktivitás konvergens gondolkodás divergens gondolkodás Guilford modellje az emberi értelemrıl
Az intelligencia Az IQ (intelligencia hányados): Eredetileg a gyermekek értelmi fejlettségére vonatkoztatták Képlete; IQ=MK/ÉK 100, ahol az MK a mentális kor, és az ÉK az életkor. A felnıtteknél a 100-as IQ az átlag.
Howard Gardner (1983) többtényezıs moduláris elméletében a hat intelligencia a következı; nyelvi logikai-matematikai téri zenei testi-kinesztéziás személyes (intra- és interperszonális)
A kreativitás nem egyszerően értelmes, hanem alkotó viszonyulás a világhoz, ami olykor nagy bátorságot, eredetiséget, érzékenységet is igényel. A kreativitás kutatása a 60-as években a három fı területre a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció vizsgálatára irányult. Újabban több tényezı egyidejő kutatását látják célravezetınek
A 60-as években a kutatások három fı területre a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció vizsgálatára irányultak. Sternberg és Lubart (1999) által megjelölt hat fı irány a következı: - Misztikus megközelítések - Pragmatikus megközelítések - Pszichodinamikus megközelítés - Pszichometrikus megközelítés - Kognitív megközelítés - Szociál- és személyiségelméleti megközelítés
A különbözı megközelítések összeolvadása Sternberg és Lubart (1999) az interakcionista megközelítés alapján hat megkülönböztethetı, de egymásra ható tényezıt javasolnak vizsgálni, amelyek a következık: - intellektuális képességek, - tudás, - gondolkodási stílus, - személyiség, - motiváció, - környezet Természetesen ezeket a fı tényezıket alfaktorokra kell bontani és így egy meglehetısen soktényezıs rendszert kapunk.
Pszichometrikus megközelítés három leggyakoribb mutatója: A fluencia (az ötletek folyékonysága könnyedsége) minden feladat esetében az elfogadható válaszok számát jelenti. A flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága) értékét az adja, hogy az elfogadható válaszok hány csoportba tartoznak. Az originalitás (eredetiség) olyan mutató, ami egy statisztikai értékkel, a ritkasággal mérhetı.