10/B tétel Ön egy mélyépítő vállalkozás technikusa. Közműépítést végeznek nyílt árokban. Milyen gépekről kell Önnek gondoskodnia, melyek ezek legfontosabb tulajdonságai? Ismertesse a feladattal kapcsolatos munka-és környezetvédelmi előírásokat! - Burkolatbontó kalapácsok A betonburkolat felújításakor a teljes keresztmetszet felbontására önjáró, dinamikus hatással üzemelő burkolattörő célgépeket használnak. Ezek alkalmazása 0,2-0,7 m2 felületű darabokat eredményez. Kompresszoros bontás bontókalapáccsal Elektromos bontókalapács Bontófejes kotróval: Könnyen bontható anyagokra nagyobb ütésszámú és kisebb ütési energiájú kalapács felel meg, míg a nagy szilárdságú anyagokhoz kisebb ütésszám és nagyobb ütési energia szükséges. A kotrógép által a bontókalapács leszorítására kifejtett erő a kotrógép állékonysági egyenleteiből meghatározható. A gép a leszorító erőt úgy hozza létre, hogy a gémmozgató munkahengerinek segítségével a gép súlyának egy részét ráemeli a szerelékre. Ennek a leszorító erőnek a nagyságát a gép billenési éleire felírt nyomatéki egyenletből (állékonysági egyenlet) lehet meghatározni a mindenkori gémkinyúlásnak megfelelően, azzal a feltétellel, hogy amikor a gém az alváz tengelyében áll, a gép mellső kerekei nem emelkedhetnek fel a talajról. A kalapács nyugodt üzemelésének előfeltétele, hogy a leszorító erő nagyobb legyen, mint a kalapács reakcióereje. Ennek az erőnek a nagysága a kalapács ütési energiájának 8-12- szerese. A reakcióerő vízszintes összetevője igyekszik eltolni a gépet. Tehát az üzemeltetés másik feltétele: a kotrógép vízszintes állékonysága < a befékezett kotrógép dinamikus tényezővel csökkentett súrlódási ellenállása. A fentiekből következik, hogy a bontókalapács kiválasztása olyan paraméterek felhasználásával kell, hogy történjen, amelyek egyértelmű kapcsolatban állnak a következőkkel: a gémrendszer terhelhetősége (szilárdsági határ), hidraulikus rendszer terhelhetősége, gép állékonysága. - Szádlemez-lehajtók és kihúzók - Cölöp-és szádpalló lehajtó-és kihúzó gépek A különböző anyagú és méretű cölöpök és szádfalak verésekor, az alkalmazásoktól függően (cölöp hossza, keresztmetszete, súlya, verési mélysége, aláverés szükségessége, a cölöp vagy szádpalló anyaga stb.) és az altalaj minősége szerint választjuk meg a verőállványt és a berendezést. Működésük szerint a verőberendezés a következő lehet: - ejtőkosos verő; - robbanófejes verő; - vibrációs verő.
Az ejtőkosos verő fő szerkezeti részei: - acélszerkezetű, különböző méretű verőállvány; - ejtőkos; - motoros vagy kézi csörlő. A vasszerkezetű állványra a verés síkjában erősítik fel a vezetősínt. A vezetősínen emelhető és ejthető az ejtőkos. Az ejtőkos nagysága a verendő cölöp súlyától függ. Az ejtőkosos verő nagy önsúlyú és nagy teherbírású cölöpök leveréséhez (cölöpbeemelés és kívánt irányban való tartás) használható. A robbanófejes verő fő részei: - acélszerkezetű verőállvány; - robbanófej; - kézi és motoros csörlő. A verőállvány szerkezete megegyezik az ejtőkosos verőállványéval. Az önsúly csökkerítésére az állvány acélcsőből is készülhet. A robbanófej pótolja az ejtő- kost. A robbanófej a kétütemű dízelmotor elve alapján működik. Működése: a dugattyú szabadeséssel (induláskor a dugattyút fel kell húzni) a nyíl irányába esik. Közben működteti az adagolószivattyú emelőjét, és esés közben sűríti (komprimálja) a levegőt, amely felmelegszik és a befecskendező térbe fecskendezett gázolaj a felmelegedett komprimált levegőben meggyullad, és robbanásszerűen elég. A robbanás, ütést mér a verőfejre, és ugyanakkor a dugattyút fellöki. A felfelé haladó dugattyú nyitja a kipufogónyílást, melyen keresztül a gázok eltávoznak. A tovább emelkedő dugattyú szívóhatása következtében a hengertérbe friss levegő áramlik, és ugyanekkor üzemanyag is kerül a befecskendező-szivattyúhoz, majd a vázolt folyamat automatikusan ismétlődik. A felső holtpontról eső dugattyú komprimálja a hengertérben a levegőt. Ez a kompresszió nyomás nyomja a verőfejet és ezen keresztül a verősapkát a cölöpfejre. A következő pillanatban bekövetkezik a dugattyú ütése, a cölöp kismértékben hatol a talajba. Közvetlenül az ütés után robban az üzemanyag, a robbanás nyomása egyrészt a behatoló cölöpöt tovább nyomja, másrészt a dugattyút fellöki. A vezérlés a robbanófejnél automatikus. A vibrációs verő szerkezeti részei: - villamos motor; - rezgést keltő forgó excentrikus tömeg; - rugók és - megfogó szerkezeti elemek. A vibrációs verők működtetésekor figyelembe kell venni a cölöp vagy szádfal súlyát és a csillapító tömeg anyagjellemzőit (homok, kavics stb.), ezért a korszerű vibrációs verők fordulatszáma változtatható. Ezen kívül a gerjesztő súlyokat állítani is lehet, amely által a vibráció amplitúdója változtatható. A vibrációs verő húzásra is alkalmas. A vibrációs verő működtetéséhez verőállvány helyett autódarura van szükség, amely a cölöp beemelésére, ill. szádpalló befűzésére is használható, ezen kívül a vibróverőt is emeli. Biztosítani kell a cölöp irányban tartását. Az irányban tartást segédállvány vagy háromirányú kötélkikötés teszi lehetővé.
A cölöp- és szádfalverő berendezések segédfelszerelései: - verősapka - szorítóköröm - verőfej - cölöpűző A cölöp- és szádfalkihúzók lehetnek robbanómotoros vagy vibrációs kivitelűek. Megfelelő forgószerkezet közbekapcsolásával a cölöpöt vagy a szádpallót húzzák ki a talajból. Korábban erős csörlők, köteles vonókészülékek segítségével, ma hidraulikusan végzik A két, nyomólapokkal alátámasztott húzófogó csatlakozó hidraulikus henger, amely a talajra támaszkodik (a ábra). A dugattyúk kitolásakor a húzófogó zárul, és befogja a kihúzandó elemet. Ahogy a hidraulikus hengerek emelőereje eléri a kihúzáskor szükséges erőt, a kihúzandó elem megemelkedik kb. 1-1,5 m-t (b ábra). Ezután a dugattyúkat ismét behúzzák, a forgó kinyílik és lecsúszik (c ábra). Ez a folyamat mindaddig ismétlődik, amíg a kihúzandó elem a cölöpkötéllel kihúzható. A húzófogó megfelelő betétekkel különböző átmérőkhöz és keresztmetszetekhez használható fel. A kétütemű, dízelüzemű cölöphúzó berendezés sokoldalúan alkalmazható kotróval vagy daruval együtt. Lényege, hogy a daruhorogra függesztve és a cölöpfejhez rögzítve a húzott cölöpöt ütögetéssel meglazítja. Az ilyen cölöphúzókkal - szabályozható ütési energiájuk révén - a cölöpök és a szádpallók egyszerűen és gazdaságosan kihúzhatók s a megkímélt elemek ismét használhatók. A hidraulikus vibrációs szádlemez húzó, az állványszerkezet csigasorához rögzíti a kihúzószerkezetet, amely befogófejjel kapaszkodik a szádpallóba. A csörlővel állandóan húzott szádpallót a vibrációs kihúzó rezgésbe hozza, ezáltal csökken a palástsúrlódás. A csökkent palástsúrlódást az állandó húzóerő legyőzi, és a palló kihúzható. - Kotrók Az útépítési földmunkák során gyakran alkalmazott összeállítás: Fejtőgép (kotró) szállítógépek (dömperek) terítőgépek (dózerek) tömörítő gépek (hengerek). A géplánc vezérgépének (a fejtőgépnek) teljesítménye szabja meg a többi tag darabszámát és teljesítményét. Földtermelés, terepegyengetés tológéppel: kötött talajok fejésére, kötött és laza talajok és rövid távú mozgatására alkalmas. (keresztmozgatás)
Kotrók: Egy kotróedényes, forgó felsővázas szakaszos működésűek a, hegybontó kotró b, mélyásó kotró c, vonóvedres kotró d, markoló-kotró Több munkaedényes kotrók folyamatos működésűek - kereszt- merítékes - hossz merítékes - árokásó - Talajtömörítők Az alátámasztó földművel szemben támasztott legfontosabb követelmény: a tömörség. Általános irányelv: - kötött talajokat gyúró - szemcsés talajokat vibrációs - köves talajokat döngölő tömörítéssel ajánlatos tömöríteni. - Statikus tömörítő hengerek (sima palástú, juhláb, gumi vagy vas) Statikus tömörítés: a tömörítő eszköz saját tömegével tömörít; A hengerbelső vízzel vagy homokkal való feltöltésével szabályozható a hengerek tömege, ill. a talajra kifejtett nyomása. - juhláb henger: A tüskéket a paláston spirálvonal mentén helyezik el, hogy a többszöri áthengerlés esetén ne ugyanabba a mélyedésbe kerüljenek. Készül vibrációs kivitelben is. Tömörítő hatása abban rejlik, hogy a száraz és darabos talajt a bütykökkel felaprítja és vibrációval tömör helyzetbe kényszeríti. - Dinamikus hatással tömörítők (döngölők) Döngölés: a tömörítő eszköz saját tömegerején kívül a földre zuhanásával dinamikus ütőmunkát, tömörítő hatást fejt ki; Két fő típusuk a robbanódöngölő és a robbanómotoros döngölő. A robbanódöngölők alsó részében van az elgázosító rész, felső részében pedig a robbanótér. A keverék gyújtásához akkumulátort alkalmaznak. A robbanókeverék hirtelen, robbanásszerű elégetésével a
döngölő felemelkedik, a dugattyú és a dugattyúrúd visszamarad. Az égéstermék eltávozásával a dugattyúrúdon elmozdítható dugattyút a rugó fellöki. Az összes égéstermék eltávozása után a döngölő visszaesik a földre, és így tömörít. Az új munkamenetet a kezelő gombnyomással indítja. A döngölő a kézi fogantyúval előre-hátramozgatható, és elfordítható. (döngölőbéka wacker) A robbanómotoros döngölők kétütemű vagy négyütemű belső égésű motorral működtetett gépek. A gép fogantyúja a kezelőnek nem adja át a rázkódást. Folyamatos munkavégzésre alkalmas. Mivel a döngölőgép tömegközpontja alacsonyan van, a gép vezetése könnyű. Haladási sebessége 0,5-8 m/perc között változik. Az erőátadó rugórendszer rázkódásmentes üzemet és hosszú élettartamot tesz lehetővé. Fő részei a robbanómotorral hajtott ütőszerkezet és a tömörítő lap, a rugóház és a vezérlőkapcsolókkal felszerelt működtető fogantyú. A hajtómotor- és az excenter tengely gördülőcsapágyakban forog. A motor fogaskerékkel hajtja a fogazott excenter tárcsát. Az excenter rúdtól a döngölőlapra az ütéseket a rugóházba szerelt csavarrugók közvetítik. - Vibrációs tömörítők Vibrációs tömörítés: a tömörítő eszköz, rezgésbe hozza a tömörítendő talajt, ezáltal a talajszemcsék közötti súrlódás csökken, és a szabálytalan szemszerkezetű talaj tömörödik. - vibró-henger: A rezgéseket a henger keretén levő hajtómotor a henger vagy hengerek belsejében elhelyezett rezgéskeltőkkel hozza létre. Az első henger tömege feltöltéssel szabályozható. A hajtóerőt a henger haladásához és a rezgéskeltéshez általában dízelmotor adja. A kézi vezetésű vibrációs úthenger könnyen kezelhető, mozgatható, és kis saját tömeggel nagy tömörítő hatást fejt ki. Jól alkalmazhatók útburkolat-szélesítéshez, útpadkatömörítéshez, járdaépítéshez, valamint nem nagy mennyiségű föld tömörítéséhez. - vibrólap: A vibrációs tömörítő lapok rázólapjára rezgéskeltő vibrátort szerelnek fel. A rezgést a rezgéskeltő tengelyre szerelt excentrikus elhelyezésű forgó tömeg kelti. A hajtómotor robbanómotor vagy villamos motor, amely a rezgéskeltőt működteti. A rezgésszám változtatható, ill. a motor fordulatszámával szabályozható.
- Anyagszállítás gépei Belső anyagmozgatás gépei: - szállítószalag anyagfelvevő szerkezettel, rakodógéppel, géplapáttal - emelővillás targonca Külső anyagmozgatás gépei: - gépkocsi, dömper, nyerges vonatató, - szkréper - bitumenszállító gépkocsi - cementszállító nyerges gépkocsi - uszály