Erasmus Multilateral Projects Virtual campuses A projekt referenciaszáma: 134350-LLP-1-2007-1-HU-ERASMUS-EVC A projekt címe: Virtual campus for SMEs in a multicultural milieu ( SMEdigcamp ) Ez a kiadvány (közlemény) a szerzı nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetı felelıssé az abban foglaltak bárminemő felhasználásért. A MODUL TANANYAGA AZ EU KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKÁI Modulvezetı: Prof. Dr. Michael SCHLEICHER (DE) További modultagok: Dr. Manuela NOCKER (GB) Mr. Ákos BURJÁN (HU) Mr. Safwan MCHAWRAB (FR) Mr. André ABITOL (FR) 1
TARTALOMJEGYZÉK A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ... 4 B) INDIKATÍV TARTALOM... 13 1. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE:... 13 A BEVÉTELI OLDAL... 13 1.1. Bevezetés... 13 1.2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban... 13 1.3. Az EU saját forrásai... 13 1.4. A nettó hozzájárulás problémája... 14 1.5. Egy EU adó ötlete... 14 1.6. Gyakorlatok... 14 2. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL... 17 2.1. Bevezetés... 17 2.2. Az EU kiadási szerkezete... 17 2.3. A CAP érdekében történő kiadások... 17 2.4. A strukturális politikákra való kiadás... 17 2.5. További kiadások... 18 2.6. Gyakorlatok... 18 3. FEJEZET: ADÓZÁSI ELVEK... 22 3.1. Bevezetés... 22 3.2. Az adók hatása az árakra és a mennyiségekre... 22 3.3. Adózás egy globalizált gazdaságban... 23 3.4. Az illetékesség megosztása az EU és tagállamai között... 23 3.5. Egyes országok adórendszerei: a jelenlegi helyzet példákkal... 24 3.6. Gyakorlatok... 24 4. FEJEZET: KÖZVETETT ADÓK... 26 4.1. Bevezetés... 26 4.2. Adózás és nemzetközi kereskedelem: áruk... 26 4.3. Adózás és nemzetközi kereskedelem: szolgáltatások... 26 4.4. Az ÁFA szerepe... 27 4.5. Diszkriminatív adózás... 27 4.6. Gyakorlatok... 27 5. FEJEZET: KÖZVETLEN ADÓK... 30 5.1. Bevezetés... 30 5.2. Jövedelemadók és a munkaerő adózása... 30 5.3. Jövedelemadók és tőkejövedelem adózása... 31 5.4. A mobil tényezőkért folytatott verseny: verseny a legkisebb kulcsig?... 31 5.5. Gyakorlatok... 32 6. FEJEZET: ADÓHARMONIZÁCIÓ... 35 6.1. Bevezetés... 35 6.2. Nemzeti adórendszerek: verseny és harmonizáció... 35 6.3. Az adóharmonizáció elvei... 36 6.4. Adóharmonizáció: tapasztalat és a jelenlegi helyzet... 36 2
6.5. Gyakorlatok... 37 7. FEJEZET: ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA... 39 7.1. Bevezetés... 39 7.2. EU adóverseny... 39 7.3. Az üzleti etika fogalma különös tekintettel az adózásra... 39 7.4. Az adóelkerülés és az EU... 39 7.5. Gyakorlatok... 40 8. FEJEZET: ESETTANULMÁNYOK... 43 C) NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK... 44 1. FRANCIAORSZÁG... 44 1.1. Hiány és adósság... 44 1.2. Társadalombiztosítás... 45 1.3. Adó... 46 1.3.1. Közvetlen adók... 46 1.3.2. Közvetett adók... 46 1.3.3. Helyi adók... 47 2. NÉMETORSZÁG... 48 2.1. Költségvetési Egyensúly... 48 2.1.1. A teljes helyzet... 48 2.1.2. Társadalombiztosítás... 48 2.1.3. Szövetségi alatti szint... 49 2.2. Adózás... 50 2.2.1. Jövedelem... 50 2.2.2. ÁFA... 51 2.2.3. További adók... 51 3. MAGYARORSZÁG... 52 3.1. Költségvetési egyensúly... 52 3.1.1. A teljes állami költségvetés... 52 3.1.2. Társadalombiztosítás... 53 3.1.3. A szövetségi alatti szint... 53 3.2. Adózás... 54 3.2.1. Jövedelem... 54 3.2.2. ÁFA... 56 3.2.3. További adók... 57 4. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG... 58 4.1. Költségvetési egyensúly... 58 4.1.1. Teljes állami költségvetés... 58 4.1.2. Társadalombiztosítás... 59 4.2. Adózás... 60 4.2.1. Jövedelem... 60 4.2.2. ÁFA... 63 4.2.3. További adók... 63 3
A) MODUL SPECIFIKÁCIÓ A modul leírása A Virtuális Campus tananyagának készítésekor fő célunk az volt, hogy hallgatóink ténylegesen megtanulják, hogy kell egy multikulturális környezetben egy kis- vagy középvállalkozást vezetni. Azonban, míg e fő célhoz kapcsolódó tartalom és elv nagyrészt általános érvényű, minden esetben szükséges egy, a vállalkozás környezetét meghatározó adott politikai kerethez igazodni. E keret egyrészt egyes jogosultságokat biztosít, másrészt viszont jogi és / vagy gazdasági korlátokat is megszab. Az Európai Unió által átfogóan és tagállamai által nemzeti szinten is meghatározott kereteket e tananyag is tárgyalja. Pl. az EU Szociális törvényben is szó esik róluk, de a jelen modulnak is részét képezik. Valójában az EU költségvetési politika című modul nagyrészt azokból a programegységekből áll, melyek a KKV-k által Európában tapasztalt jogi és intézményi kerettel foglalkoznak. A modul biztos alapokat kíván nyújtani a hallgatóknak ahhoz, hogy az alábbi kérdésekkel foglalkozzanak: Mi a célja a kormányzat költségvetési munkájának? Hogy indokolható ez a tevékenység gazdaságilag? Milyen eszközök állnak egy kormányzat rendelkezésére céljai megvalósításához? Hogy hatnak ezek az eszközök az én vállalkozásomra? A hagyományos államháztartás általában három feladatot határoz meg az állam számára. A források elosztásával a kormány beavatkozhat a piacok működésébe, ha azokban működési zavar jelentkezik. Az externáliák esetében a piaci szereplő nem tükrözi teljesen a termelés vagy a fogyasztás költségeit és előnyeit, így akár az előnyei pozitív externáliák esetén fizetési kötelezettség nélkül és negatív esetben ellentételezés nélkül. Mivel a piaci erők önmagukban nem képesek a problémát megoldani, egyensúly kialakulása esetén az eredmény nem lesz elég hatékony, és átfogó, jóléti szinten okoz deficitet. A kormányzat olyan rendeletekkel avatkozhat be, melyek az egyensúlyt a hatékonyság irányába lendítik át. Ebben az összefüggésben különféle eszközök alkalmazhatók a (Pigou) adóktól a piacképes környezetszennyezési igazolásokon át a tiltásokig. A piaci működés zavarainak egyéb okai indokolhatnak hasonló, megoszlás javító beavatkozásokat. A leghangsúlyosabb esetek az egyenlőtlen verseny, az egyenlőtlen információ megosztás miatt bekövetkező forráselosztási aránytalanságok (és az erkölcsi kockázat problémája), illetve olyan áruk, melyek nem-rivális és nem kizárható előnyöket hoznak létre (közjavak) és emiatt a magánszektor nem tudja hatékonyan előállítani őket. A kormányzat másik fontos szerepe az elosztás. Az esetek többségében a hatékonyság és a méltányosság érdekei ellentétesek. A piacgazdaság számottevő különbségeket eredményez a polgárok vagyoni és jövedelmi helyzetében, és még a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem sincs garantálva egyetlen polgárnak sem. Egy társadalom meghatározza a méltányossággal, igazságossággal, és szolidaritással kapcsolatos normáit, és ennek alapján kialakítja a piaci jövedelem egyenlőtlen elosztására vonatkozó a társadalom számára még elfogadható mérvű szabályait. Elosztói szerepében a kormány ezután megpróbálja minimálisra csökkenteni az eltérést a) a vagyon, illetve a jövedelem primer (azaz piaci) 4
elosztása, és b) a társadalom által megkívánt elosztás között. Ennek legelterjedtebb eszköze a progresszív jövedelemadó, amit kiegészíthet az ingatlan adó (estate duty) és a vagyonadó. Ezen felül a társadalom sok esetben dönt úgy, hogy biztonsági hálót működtet tagjainak az élet legalapvetőbb kockázataival szemben, és társadalombiztosítási rendszereket hoz létre (egészség biztosítás, munkanélküliségi biztosítás, nyugdíjbiztosítás). E rendszerek, szerkezetüktől függően eltérő mérvű burkolt interperszonális újraelosztást is jelentenek. Végül a kormány akkor is elosztói szerepben léphet fel, mikor a primer elosztást nem olyan irányban változtatja meg, ami a társadalom egésze számára kívánatosnak tűnik, hanem olyan irányban, amit a társadalom egy adott csoportja előnyben részesít. Speciális érdekekkel bíró csoportok olykor sikerrel lobbiznak a kormánynál olyan újraelosztás érdekében, mely számukra előnyös, de a társadalom egésze számára előnytelen. Ilyen érdekcsoportok lehetnek speciális ágazatok (pl. mezőgazdasági vállalkozók), vagy társadalmi rétegek: idősek, köztisztviselők, gépjárművezetők, stb. A kormányzat harmadik hagyományos szerepe a gazdaság stabilizálása monetáris és fiskális eszközökkel. A jóhiszemű kormányzat szerepe ez, mely minden tőle telhetőt megtesz, hogy egyidejűleg több makrogazdasági célt is megvalósítson: a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási rátát, az árstabilitást és a fizetési mérleg egyensúlyát. Az elv erősen ellentmondásos nem pusztán politikai gyakorlatban, hanem már elméleti alapjaiban is. Mivel Európában az árstabilitás és vele együtt a monetáris politika felelősségét a független Központi Bank hatáskörébe helyezték át, így csak a fiskális politika maradt lehetséges szakpolitikai eszközként, és a kormányok még ezzel kapcsolatban is bizonyos korlátozásokat léptettek érvénybe a Stabilitási és Növekedési Paktumban. Mégis, a kormány szerepének fentiekben felvázolt hagyományos megközelítése igazolást ad az állam piaci beavatkozásához. E beavatkozás megjelenhet törvény formájában vagy pénzbeszedés és -kiadás formájában. Természetesen mindkét forma közvetlenül is érinti a kkv-kat az egységes európai piacon. A kérdést nehezíti, hogy az Európai Unió nem egy nemzetállam. Önálló tagállamokból áll, melyek még mindig nagymértékben függetlenek. Emiatt mindegyiknek megvan a saját jogrendje és ami szempontunkból fontosabb saját nemzeti költségvetése és adórendszere. Mindegyik a fent leírt módon eltérő mértékekben teljesíti a kormány feladatát. E különbségek nagyjából levezethetők olyan összefüggésekből, mint pl. a kormányzati összkiadások vagy a teljes, GDP arányos adóbevétel. Az utóbbi szám átlaga EU szinten megközelítőleg 38%, de a szórás 30% alatti értéktől csaknem 50%-ig terjed a tagállamok között. Ezen nemzeti költségvetési tevékenységeken felül, melyet ismét csak különálló állami szervezetek is végezhetnek különféle szövetségi szinteken, az EU-nak is megvannak a saját feladatai és hatáskörei. Ha összehasonlítjuk az EU éves költségvetését a tagállamokéival, nyilvánvalóvá válik, hogy az Unió GDP-jének csak igen kis része folyik át intézményeinek kezein. Mivel az EU a GDP-nek csak mintegy 1%-ával gazdálkodhat, sem a kereslet átfogó befolyásolása a stabilizációs politika értelmében, sem az elosztás számottevő megváltoztatása nem tűnik számára lehetségesnek. Az elosztási hatásokkal kapcsolatban a modul megmutatja, hogy korlátozott költségvetés dacára komoly hatást sikerül gyakorolni a speciális érdekcsoportokra a költségvetési kiadásokkal végrehajtott szakpolitikák nem megfelelő irányítottsága miatt. Következésképpen az EU költségvetési politikáival foglalkozva nem szabad vizsgálódásunkat csak az EU egészének költségvetési tevékenységére korlátozni, hanem a tagországok nemzeti szintjét is figyelembe kell vennünk. Mint fent már leírtuk, a jelenleg 27 tagország mindegyikének megvan a saját költségvetési rendszere. Ezek puszta alapelveinek leírása is messze túlmenne jelenlegi kereteinken. Emiatt a modul csupán a tagországokban 5
legelterjedtebb rendszerek általános közgazdasági elemeinek felvázolására vállalkozik, és ezen alapelveket az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Magyarország példáival illusztráljuk. A modul céljai A hallgatók ismerjék az államháztartásban alkalmazott megszokott gazdasági modelleket; tudják használni ezen eszközöket a különféle adózási formák hatásainak elemzésekor; értsék meg az EU költségvetésének finanszírozását és azt, hogy különítenek el pénzügyi forrásokat a tagországok; tanulják meg, mely szakpolitikai területekre költi pénzét az EU, és tudják felmérni e szakpolitikák fontosságát a tagországok gazdaságának szempontjából; tudják kritikus céllal értékelni egy adott tagállamnak az EU vonatkozásában fennálló nettó pozíciójának meghatározására elfogadott elveit; értsék meg a kompetenciák felosztását az EU és tagállamai között; értsék meg a nemzeti adórendszerek fontosságát a Közös Piac szempontjából és legyenek képesek megalapozott véleményt alkotni velük kapcsolatban; legyenek képesek elemezni az adóharmonizációval kapcsolatos kezdeményezéseket a közös piac szabadságaira vonatkozó kihatások tükrében. A modul szerkezete Az EU Költségvetési politikája című modul 5 ECTS kreditet ér. A hallgatóknak ez mintegy 125-150 órányi munkaidőt jelent. A modul nyolc fejezetből áll, és a hallgatók órában kifejezett munkaideje az alábbi módon oszlik meg e fejezetek között: A tartalom áttekintése és a munkateher megoszlása: 1. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A BEVÉTELI OLDAL A fejezet súlya: 7½ % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 9-11 óra 2. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL A fejezet súlya: 7½ % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 9-11 óra 3. Fejezet ADÓZÁSI ELVEK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra 4. Fejezet KÖZVETETT ADÓK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra 6
5. Fejezet KÖZVETLEN ADÓK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra 6. Fejezet ADÓ HARMONIZÁCIÓ A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra 7. Fejezet ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA A fejezet súlya: 10 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 12-15 óra 8. Fejezet ESETTANULMÁNYOK A fejezet súlya: 15 % A hallgatók részéről szükséges munkaidő kb. 18-22 óra A fejezetek bekezdésekre vannak felosztva, melyek az előadó által tárgyalandó főbb témaköröket jelzik: 1. Fejezet: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A BEVÉTELI OLDAL A modul két nagyobb részből áll, melyek közül az elsővel az első két fejezet foglalkozik: Az EU saját költségvetése. Az első fejezetben a hallgatók megértik, hogyan fogadja el az EU költségvetését, mely intézmények vesznek részt a folyamatban, és milyen befolyása van a tagországoknak. Ezen felül a pénzügyi perspektívák fogalmára is fény derül. A hallgatók továbbá hasznos ismereteket szerezhetnek, arról, hogyan tervezi meg költségvetését az EU, és megtanulják felbecsülni, mekkora pénzügyi terhet viselnek az egyes országok az EU tagsággal. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban 3. Az EU saját forrásai 4. A nettó hozzájárulás problémája 5. Az EU adó gondolata 6. Gyakorlatok 2. Fejezet: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL A második fejezet az EU költségvetésének másik oldalára vet egy pillantást. Rövid áttekintést ad az EU kiadásairól, visszatekint annak kialakulására, szerkezetére és az általa bemutatott szakpolitikai prioritások változásaira. Részletesebben elemezzük a legfontosabb kiadási kategóriákat, azaz a közös mezőgazdasági politikát és a strukturális politikát. A hallgatók hasznos ismereteket szerezhetnek ahhoz, hogy felmérjék az EU hatását a nemzeti gazdaságpolitikai döntésekre e főbb szakpolitikai területeken. 7
Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Az EU kiadásainak szerkezete 3. A CAP (közös mezőgazdasági politika) kiadásai 4. A strukturális politika kiadásai 5. További kiadások 6. Gyakorlatok 3. Fejezet: ADÓZÁSI ELVEK E harmadik fejezettől kezdve a modul második részével foglalkozunk: nemzeti adózás az EU keretein belül. A szóban forgó fejezet általános bevezetést ad az adózás gazdaságtanába. Kritikus céllal tárgyaljuk a nemzeti adózás határait, melyek a folyamatos globalizáció következtében jelentek meg. Ezen túlmenően a fejezet rövid áttekintést enged az EU tagállamokban jelenleg alkalmazott adórendszerekről. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Az adók hatása az árakra és a mennyiségekre 3. Adózás egy globális gazdaságban 4. A hatáskörök megosztása az EU és tagállamai között 5. Egyes kiválasztott tagállamok adórendszerei: a jelenlegi helyzet / példák 6. Gyakorlatok 4. Fejezet: KÖZVETETT ADÓK A negyedik fejezet az EU-ban megvalósuló közvetett adózásról szól. A legfontosabb kérdés az ÁFA, melynek számottevő hatása lehet a tagországok közötti kereskedelemre. Ebben az összefüggésben az árukat és a szolgáltatásokat külön tárgyaljuk, mivel kereskedelmi státuszuk eltérő. Ezen kívül más közvetett adókat is elemzünk, különösen azokat, amelyek az áruforgalmat hátráltató tényezőként jelennek meg. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Az adózás és a nemzetközi kereskedelem: áruk 3. Az ÁFA szerepe (származási ország célország, a forráselosztásra kiható következmények) 4. Diszkriminatív adózás 5. Gyakorlatok 5. Fejezet: KÖZVETLEN ADÓK Az ötödik fejezetben az adók második nagy típusát tárgyaljuk: a közvetlen adókat. A munkát terhelő adók általános hatását és a tőkejövedelmet elemezzük, különös tekintettel az adóalap 8
nemzetközi mobilitására, mint az adóelkerülés egyik módjára. Egy élénk vitákat és érzelmeket is kiváltó kérdést is megvitatunk: reális esélye van-e egy, az adókulcsok minimuma felé tartó versenynek, és ezzel összefüggésben, hogy fest az EU tagállamai által nyújtott közjavak és közszolgáltatások minősége és mennyisége? Szerkezet: 1. Bevezetés 2. A jövedelemadók és azok személyek mozgására gyakorolt hatása: a munka adóterhei (az adóztatás jogának kezelése határon átnyúló műveletekben: forrás alapú, illetve lakóhely alapú adó; a jogi keretek (bilaterális szerződések, EU irányelvek) 3. Jövedelemadó és a tőkemozgásra gyakorolt hatása: a tőkejövedelem adózása 4. A mobil tényezőkért folyó verseny: verseny a legkisebb kulcsig? 5. Gyakorlatok 6. Fejezet: ADÓ HARMONIZÁCIÓ A fejezet az adóharmonizációval kapcsolatos korábbi próbálkozásokat és aktuális kezdeményezéseket tárgyal. Először általános gazdasági felmérést adunk az adó harmonizáció és az adóverseny egymással versengő elveiről. Mindkét elvet a jólétre gyakorolt hatásuk fényében vizsgáljuk. Ezután rövid leírást adunk az EU-nak a harmonizáció felé tett lépéseiről, az Uniónak e tekintetben alkalmazott elveiről, illetve a legfrissebb és legvalószínűbb jövőbeni kezdeményezésekről. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Nemzeti adórendszerek: verseny és harmonizáció 3. Az adóharmonizáció elvei 4. Adóharmonizáció: tapasztalat és jelenlegi szituáció 5. Gyakorlatok 7. Fejezet: ADÓZÁS ÉS ÜZLETI ETIKA Európa heterogén adórendszere többféle módot, eszközt kínál magánszemélyeknek és vállatoknak egyaránt adójuk elkerülésére vagy csökkentésére. Például Németországban egy friss botrány parázs vitát szított az országok közötti igazságtalan versenyről és arról az etikátlan magatartásról, hogy e versenyből egyesek előnyt akartak kovácsolni. A jelen fejezet megpróbálja az egymással versenyző nemzeti adórendszerek mellett és ellen szóló érveket ebből a szemszögből elemezni, és ezáltal az előző, a hatodik fejezet témáját kiegészíteni. Szerkezet: 1. Bevezetés 2. Adóverseny az EU-ban 3. Az üzleti etika fogalma különös tekintettel az adózásra 4. Adóelkerülés az EU-ban 9
5. Gyakorlatok 8. Fejezet: ESETTANULMÁNYOK Bár az eddigi fejezetekben a könyvben tárgyalt különféle témák megértését és a hozzájuk kapcsolódó tudás rögzülését segítő gyakorlatok szerepeltek, ezen utolsó fejezetben alternatív megoldásokat elemzünk, megjelenítve a teljes modul különböző szempontjait. Valós és lehetőleg friss esetek alapján a hallgatók elmélyíthetik tudásukat az EU és tagállamainak költségvetési politikával kapcsolatban és megtanulhatják, milyen kihatása van ennek az egyes vállalkozásokra, különösen is a kis- és középvállalkozásokra. Szerkezet: 1. Esettanulmány (különösen az ½ fejezet vonatkozásában): egy tagállam részletes nettó pozíciója az EU-val szemben 2. Esettanulmány (különösen a 3/4/5 fejezet vonatkozásában): az EU közelmúltbeli, adóval kapcsolatos törvényei 3. Esettanulmány (különösen a 3/4/5 fejezet vonatkozásában): az Európai Bíróság közelmúltbeli, adóval kapcsolatos határozatai 4. Esettanulmány (különösen a 4. fejezet vonatkozásában): az ÁFA csalás problémája nemzetközi háromszög műveletek (triangle deals) esetében 5. Esettanulmány (különösen a 7. fejezet vonatkozásában): a liechtensteini eset 6. ( ) Értékelési módszerek A modul értékelése egy esettanulmány formájában történik. Az eset tartalmazza a téma több aspektusát. Az értékelés kis, 3-4 fős csoportokban történik. A hallgatók számára lehetőség nyílik az al-feladatok meghatározására, a munkamegosztásra és az eset egyes aspektusaira való egyéni összpontosításra. Az eredményt az egész csoport együtt mutatja be, lehetőleg személyesen, és csak akkor video konferencia útján, ha máshogy nem lehetséges. Az előadónak leadott írásbeli feladat a legutolsó megoldás legyen. Ajánlott irodalom Bevezetés: Az egész modul szempontjából alapvető fontosságúnak tűnik, hogy a hallgatók ismerjék a Nizzai szerződés tartalmát annak jelenlegi, egységesített formájában. 1. és 2. Fejezet: El-Agraa, Ali M. (Ed.): Az Európai Unió. Gazdaságtan és szakpolitikák, 8. kiadás., 3. Fejezet EU Intézmények, 4. Fejezet Az EU integráció jogi dimenziója, 19 Fejezet Az általános költségvetés 10
3. Fejezet: Szakirodalom az államháztartásról, pl. Hyman, David N.: Államháztartás Rosen, Harvey S. / Ted Gayer: Államháztartás 4. Fejezet: Feldt, M./ Ellenberg, D./ Brutscheidt, E./ Plikat, M.R. (2008) ÁFA jog az európai országokban 23 ország rendszerének áttekintése, Nwb Verlag Burns, L./ Millar, R. (2008) Fejlődő országok ÁFA rendszerének tervezése 5. Fejezet: Lenaerts, K. (2007) A közvetlen adózás az EU-ban Lang, M./ Pistone, P./ Schuch, J. (2008) Bevezetés az Európai közvetlen adózást elrendelő adótörvénybe 6. Fejezet: McGee, R.W. (2008) Taxation and Public Finance in Transition and Developing Economies (Adózás és államháztartás az átmenet országaiban és a fejlődő országokban) Franta, P. (2008) Die europäische Steuerharmonisierungs-Problematik, (Az európai adóharmonizáció problematikája) Vdm Verlag Dr. Müller 7. Fejezet: Bradburn, R. (2001) Understanding Business Ethics, (Üzleti etika érthetően) London: Continuum (Chapters 1 and 7). Crane, A. and Matten, D. (2007) Business Ethics: Managing Corporate Citizenship and Sustainability in the Age of Globalization, (Üzleti etika: a vállalatok polgári mivoltának kezelése és a fenntarthatóság a globalizáció korában) Oxford: Oxford University Press (1. fejezet - Introducing business ethics, (Bevezetés az üzleti etikába) 6. Fejezet Shareholders and business ethics, (Részvényesek és üzleti etika) 11. Fejezet Government, regulation and business ethics (Kormányzat, szabályok és üzleti etika) és 12. Fejezet - Conclusions and future perspectives (Konklúziók és perspektívák)). El-Agraa, Ali M. (2007): Az Európai Unió. Economics and Policies, (Gazdaságtan és szakpolitikák) 8. kiadás, Cambridge: Cambridge University Press (4. rész: 15. Fejezet Tax harmonisation (Adóharmonizáció)) Houlder, V. (2008) Germany in tax haven deal (Németország az adóparadicsom-alkuban), The Financial Times, 05/07/2008. Weismann, G. (2008) Germans outraged at scale of tax scandal, The Financial Times, (Németország fel van háborodva az adóbotrány méretein) 19/02/2008. Weismann, G. (2008) Tax scandal probe focuses on Swiss bank, (A botrány kivizsgálása egy svájci bankra irányítja a figyelmet) The Financial Times, 27/02/2008. 11
Magyar nyelvű irodalom Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, 2008 Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 Burján Szebellédi Sztanóné Tóth: Adók és támogatások alapjai, Saldo, 2007 Dr. Herich György: Nemzetközi Adózás (Adózás az Európai Unióban), Penta Unió, 2006 Erdős G. Földes B. Őry T. Véghelyi M.: Az Európai Unió adójoga, Osiris Bp. 2003 12
B) INDIKATÍV TARTALOM 1. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A BEVÉTELI OLDAL 1.1. Bevezetés A Bevezetés célja, hogy rövid áttekintést adjon az Európai Unió költségvetéséről. Az EU-nak sem adó kivetésére, sem deficitbe való átfordulásra nincs joga. Emiatt a költségvetést e célra rendelkezésre álló forrásokból kell finanszírozni, és mindig egyensúlyban kell lennie. A különböző adóknak a nemzeti költségvetések bevételi oldalán megjelenő, de az EU-éról hiányzó kiosztó és újraelosztó hatásainak első megnyilvánulása várhatóan némi kíváncsiságot ébreszt a hallgatókban azzal kapcsolatban, hogy ezen hatások Uniós szinten megjelennek-e, és ha igen, hogy. Egy ilyen összehasonlítás a nemzeti költségvetésekkel megmutatja, hogy az EU költségvetése igen korlátozott nagyságú. 1.2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban Az EU költségvetésének tervezésének megértéséhez szükség van a folyamatban érintett intézmények szerepének és feladatainak (Európai Parlament, Tanács, illetve Bizottság) ismeretére. Ezért szükség esetén javasoljuk átismételni az intézményi keretek alapjait a Nizzai szerződés annotált változata, illetve szekundér irodalom segítségével. E fejezetből megérthetjük a költségvetés készítését, mint a Parlament és a Tanács közötti interaktív folyamatot. A hallgatók megtudhatják, hogyan alakult ki a jelenlegi folyamat a 80-as évek költségvetési válságai nyomán, illetve hogyan tett szert a Parlament számottevő befolyásra ezen a területen. Ezen túlmenően fény derül az éves költségvetés és a pénzügyi perspektívák közötti különbségekre, és megismerhetjük az utóbbi jelentőségét. 1.3. Az EU saját forrásai A hallgatók megértik, hogyan fogadja el az EU saját költségvetését. Először egy rövid történeti áttekintést kaphatunk a többször is módosított a saját forrásokon alapuló, önerős rendszer kialakulásáról. Ezt követően felidézzük az önerő további felosztását (hagyományos saját források, ÁFA alapú források és bruttó nemzeti jövedelem alapú források). E típusok mindegyikét részleteiben elemezzük, különös tekintettel kiszámításukra és az egyes tagországok közötti különböző újraelosztási hatásokra. A hagyományos önerő legnagyobb kapuinak szerepe (vám) és a GDP szerkezete az ÁFA - önerő vonatkozásában kerül elmagyarázásra ebben az összefüggésben. 13
1.4. A nettó hozzájárulás problémája Meghatározzuk a nettó befizető és nettó kedvezményezett kifejezéseket. Kikristályosodik az ellentmondás a költségvetési helyzet körül, miközben az EU tagság nem költségvetési előnyeiről nem esik szó. Megismerhetjük az Egyesült Királyság pozícióját, annak magyarázatát, és annak kiszámolását, hogy az extra teher hogyan oszlik meg a többi tagország között. Ebben az összefüggésben értékeljük az általános korrekciós mechanizmust. Végül a hallgatók felmérhetik az egyes tagországok egyéni nettó költségvetési pozícióját a költségvetés alapvető szerepének összefüggésében, ahogy ezt a jelen Képzési anyag első részében felvázoljuk. 1.5. Egy EU adó ötlete A hallgatók felvethetik a kérdést, miért és hogyan lehetne megreformálni az EU finanszírozását. Ebben a részben kihangsúlyozzuk ezen reform leggyakrabban idézett okait, és elemezzük az adó-alapú finanszírozás alternatíváját. Továbbá röviden összefoglaljuk az EUnak a CCCTB-vel kapcsolatos kezdeményezését. A hallgatók megértik a különböző adóforrások előnyeit és hátrányait, különös tekintettel a gazdasági hatékonyságra. Továbbá megvizsgáljuk a (politikai) megvalósíthatóságot, mivel egy ilyen reformnak egyhangú támogatottságot kell kapnia a Tanácsban. Ebben az összefüggésben elemezzük a reform újraelosztó hatását, illetve megpróbálhatunk szimulálni különféle döntéshozatali szabályokat (eltérő szavazati súlyok, eltérő többségi követelmények) a Tanácson belül az Unió intézményi szerkezetének és ezen intézményi konstrukciók fontosságának rövid átismétlése céljával (rövid bevezetés a közakarat fogalmába). 1.6. Gyakorlatok A gyakorlatok szólhatnak pl. az EU költségvetésének készítéséről, az egyes országok nettó költségvetési helyzetének kiszámolásáról, vagy egy konkrét EU adó finanszírozásának értékeléséről. Ezen felül a hallgatóknak aktuális információt kell keresniük az Interneten vagy a sajtóban az EU költségvetéséről. A feladat részét képezi ezen információk elemzése és összefoglalása is. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Az Európai Unió melyik intézménye készíti a jogalkotási javaslatokat? a) Európai Parlament b) Európai Tanács c) Európai Bizottság d) Európai Bíróság e) Valamennyi a fentiek közül Megoldás: c) 14
2. Mik azok a pénzügyi perspektívák? a) Az EU többéves költségvetési kereteit határozza meg. b) Az EU következő évre vonatkozó költségvetésének alapja. c) Az EU soros elnökének költségvetési javaslatai. d) Az EU bevételeinek és költségeinek tervezése. e) Valamennyi a fentiek közül. Megoldás: a) és b) 3. Az alábbiak közül melyeket soroljuk a tradicionális saját források közé? a) Import utáni vámból származó bevételek b) Környezetszennyezési bírságokból származó bevételek c) Hozzáadottérték-adó (áfa)-alap után egy bizonyos %. d) Önkéntes hozzájárulások Megoldás: a) 4. Mekkora mértékű a hozzáadottérték-adó (áfa)-alapú saját forrás? a) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 1,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 5%-a. b) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 1,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 10%-a. c) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 0,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 5%-a. d) Az EU-s szabályozásnak megfelelően kiszámított, harmonizált tagországi hozzáadottérték-adó-alap 0,5%-a, max a bruttó nemzeti jövedelem 10%-a. Megoldás: c) 5. Hogyan számoljuk ki a nettó költségvetési helyzetet? a) Az országnak kifizetett támogatások az összes kifizetett támogatás arányában számított adott évi helyzete. b) Az országnak ténylegesen kifizetendő támogatások és a költségvetésbe általa ténylegesen befizetendő hozzájárulás adott évi egyenlege. c) Az ország által befizetendő hozzájárulás az előző évben befizetett hozzájárulás arányában számított helyzete. d) Az ország befizetőként elért pozíciója a többi ország befizetőként elért pozíciójához képest. Megoldás: b) Esszékérdések: Esszékérdés I.: A közös összevont társasági adóalap (CCCTB) bevezetésének előnyei és hátrányai! Esszékérdés II.: Röviden vázolja fel azt a folyamatot, hogyan születik meg az EU költségvetése? 15
Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, 2008 Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 http://www.euvonal.hu/ http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_tema_lista&category_id=018 http://europa.eu/abc/budget/index_hu.htm http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+im- PRESS+20081217IPR45133+0+DOC+XML+V0//HU http://193.225.195.146/tanszek/penzugy/letolt/01.ppt 1.2. A költségvetés készítésének folyamata az EU-ban http://web.ceu.hu/cens/assets/files/ivan_hetenyi http://ec.europa.eu/budget/library/publications/financial_pub/budget_glance_hu.pdf 1.3. Az EU saját forrásai http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=1014 http://www.europarl.europa.eu/parliament/public/staticdisplay.do?id=46&pagerank=6&lang uage=hu http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+im- PRESS+20070329IPR04856+0+DOC+XML+V0//HU 1.4. A nettó hozzájárulás problémája http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+im- PRESS+20080605FCS31027+0+DOC+XML+V0//HU http://www.icegec.hu/hun/_docs/munkafuzetek/munkafuzet_20.pdf 1.5. Egy EU adó ötlete http://www.jogiforum.hu/hirek/13785 http://www.mta.hu/fileadmin/2008/11/19-otletek.pdf 16
2. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSE: A KIADÁSI OLDAL 2.1. Bevezetés A bevezetés rövid áttekintést nyújt az EU kiadásairól. Kihangsúlyozásra kerül, hogy a kiadások a bevételek mértékében vannak korlátozva. Az első fejezethez hasonló módon lehetőség nyílhat egy összehasonlításra egy tagállam költségvetésével és az EU költségvetés korlátozott funkcióinak megértésére. 2.2. Az EU kiadási szerkezete Az EU kiadásai elemzésünk irányultsága szerint különböző módon strukturálhatók. A kötelező és nem kötelező kiadások szerinti osztályozást ahogy ezt már az első fejezetben is megtárgyaltuk most különböző költségvetési helyzetek segítségével érthetjük meg. Még fontosabb lehet megismerni a kormányzat alapvető szerepe szerinti osztályozást (kiosztás, elosztás, stabilizáció) és az EU politikai feladatai szerinti csoportosítást. A hallgatók megértik a kiadási szerkezetet és annak változásait történeti áttekintésben pl. a bővítés következtében vagy a politikai prioritások eltolódása miatt. Kritikus szemlélettel elemzésre kerül a költségvetési programok és fő elvek gyakori változását, illetve azt, hogy az aktuális kiadási ígéretek megvalósulnak-e. 2.3. A CAP érdekében történő kiadások A Közös Agrárpolitika a legfontosabb kiadási tétel. A hallgatók áttekintést kapnak a mezőgazdasági politika történeti kialakulásáról, annak indoklásáról, hatásairól, válságairól és a közelmúlt reformjairól. Ez segítheti a hallgatókat annak megértésében, miért olyan fontos a mezőgazdasági politika, illetve miért teszi ki az EU kiadásainak legnagyobb részét. Meg kell érteni a támogatás és garancia célú kiadások klasszikus felosztását, és a hallgatóknak meg kell ismerkedniük a mezőgazdasági piacokba való beavatkozási szinteket. Még részletesebben foglalkozunk a jóléti deficitből eredő gazdasági költségekkel, melyek költségvetési kiadások méretét öltik. A költségvetésnek ezen részét bíráló szemszögből is elemezzük a CAP állapotának három alapvető szerepe tekintetében. Így érthetővé válik a mezőgazdasági politika fontossága és az, hogy miért képviseli a kiadások legnagyobb részét. 2.4. A strukturális politikákra való kiadás A mezőgazdasági politika után a strukturális politika a második legnagyobb EU kiadási tétel. Bár eleinte nem tartozott a Közösség politikáihoz, fokozatosan fejlődött a 70-es évek óta, és fokozatosan vált egyre fontosabbá az Unió bővülésével. Az előző bekezdéshez hasonlóan a hallgatók megismerhetik e politika szerepét és céljait. Ezen felül bemutatásra kerülnek a legfontosabb eszközök, a strukturális alapok (pl. az Európai Regionális fejlesztési alap, az 17
Európai Szociális alap, stb.). A hallgatók megtanulják, milyen gazdasági érvek szólnak egy ilyen politika mellett, és hogyan mérhető a sikeressége. Mivel kifejezetten újraelosztási alapon működik, (bár nem interperszonális, hanem interregionális) a költségvetésnek ezt a részét a kormányzat alapvető szerepeinek fényében is vizsgáljuk. 2.5. További kiadások A CAP és a strukturális politika kiadásain túl, mely a költségvetésnek mintegy 80%-át teszi ki, vannak további jelentékeny kiadási tételek is: belső politikák, különösen is a K+F, az ún. külső intézkedések (External Action), illetve az adminisztratív kiadások. A hallgatók megismerik ezeket a kategóriákat és bepillantást nyerhetnek az egyes kiválasztott politikák szerepébe és céljába, mint pl.: Környezetvédelmi politika A klímaváltozás miatt a környezetvédelmi politikák egyre fontosabbakká válnak. Ebben a részben a hallgatók megismerhetik ezen politikai kiadások felelősségét és céljait, illetve megtudhatják, hogy ezek milyen szerepet játszanak majd, ha más politikai területekkel összekapcsolódnak. Oktatáspolitika Az oktatási kiadások nemcsak a lisszaboni folyamat következtében képviselnek fontos szakpolitikai területet. A hallgatók megismerhetik az EU által létrehozott programokat (pl. Socrates, Leonardo da Vinci) és azon eszközöket, amelyek ezek igazolására és sikerességük mérésére szolgálnak. Az oktatáspolitika fontossága a strukturális politika vonatkozásában másik érdekes téma lehet. Igazságügy és belügy A hallgatók megismerhetik ezen szakpolitika eredetét (Maastrichti szerződés) és azt, miért olyan fontos az Európai Uniónak, hogy szabad, biztonságos és igazságos területet hozzon létre. Ezen felül megérthetjük olyan további feladatokat és célokat, mint pl. milyen gyakorlati és jogi lépéseket tesz az EU olyan problémák kezelésére mint pl. az illegális bevándorlás, a polgárjogok megsértése vagy a terrorizmus napirenden levő problémája. 2.6. Gyakorlatok Tudásuk elmélyítése érdekében a hallgatók végezhetnek kutatást az EU mezőgazdasági vagy strukturális kiadásainak jelentőségéről saját országuk vonatkozásában. Saját tapasztalatukból kell hozniuk példákat konkrét szakpolitikai intézkedések hatására, és meg kell próbálniuk felmérni ezen intézkedések gazdasági hatását és sikerét. További feladat lehet azzal kapcsolatban érvelni, miért van, hogy egyes politikákat az Unió kezel, míg másokat nem, illetve mely szövetségi szint lehet a legalkalmasabb különféle szakpolitikák megvalósításra. A hallgatóknak ki kell dolgozniuk általános kritériumokat a feladatkörök megosztására. 18
Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. Melyik a 4 Strukturális Alap? a) Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) b) Kohéziós Alap c) Európai Szociális Alap (ESF) d) Schengen Alap e) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EAGGF) f) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (FIFG) g) PHARE h) SAPARD Megoldás: a), c), e) és f) 2. Melyek a Közös Agrárpolitika (CAP) mechanizmusai? a) Kormányzati beavatkozás támogatása, az élelmiszer árak alacsonyan tartása, azonos támogatások minden tagállamnak. b) Import árukra kivetett vám, belső intervenciós árak, termelési támogatások. c) Mezőgazdasági lobbi, a termelés korlátozása, fejlesztési támogatások. d) Exportárukra kivetett vám, belső intervenciós árak, fejlesztési támogatások. Megoldás: b) 3. A Római Szerződés szerint a Közös Agrárpolitika (CAP) alapelve például? a) A mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása. b) Az élelmiszer árak garantálása. c) A mezőgazdasági termelés növelése műszaki fejlesztéssel. d) A munkaerő optimális hasznosítása. e) Valamennyi állítás igaz. Megoldás: a), c) és d) 4. Mi tartozik a Közös Agrárpolitika (CAP) hatálya alá? a) Oktatás b) Földtulajdon c) Termelés d) Adózás Megoldás: c) 5. Melyek a Közös Agrárpolitika (CAP) eszközei? a) Közvetlen termelői kifizetések b) Termelési kvóták kiszabása c) Kvótához kötött támogatások d) Belső intervenciós árak e) Import árukra kivetett vám f) Mindegyik válasz helyes. Megoldás: f) 19
Esszékérdések: Esszékérdés I.: Mutasson be a Strukturális Alapokat általánosságban! (célkitűzései, területei, kedvezményezettek, végrehajtás módja ) Esszékérdés II.: Ismertesse a nemzeti mezőgazdasági piacokba való beavatkozás szintjeit és azok jellemzőit! Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: Iván Gábor: Bevezetés az Európai Unió költségvetésébe, Osiris Kiadó, 2008 Kengyel Ákos: Kohézió és finanszírozás, Akadémiai Kiadó, 2008 http://www.euvonal.hu/ http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=3 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_tema_lista&category_id=018 http://europa.eu/abc/budget/index_hu.htm http://193.225.195.146/tanszek/penzugy/letolt/01.ppt http://www.europarl.europa.eu/sides/getdoc.do?pubref=-//ep//text+im- PRESS+20081217IPR45133+0+DOC+XML+V0//HU 2.2. Az EU kiadási szerkezete http://www.mta.hu/fileadmin/2008/11/19-otletek.pdf http://193.225.195.146/tanszek/penzugy/letolt/01.ppt http://ec.europa.eu/budget/reform/issues/article_5957_hu.htm 2.3. A CAP érdekében történő kiadások http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=1 http://hu.wikipedia.org/wiki/közös_agrárpolitika http://numen.extra.hu/procjegyzet.php?file=eu11 http://www.vki.hu/kh/kh-165.pdf 2.4. A strukturális politikákra való kiadás http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=15 http://www.eu4journalists.eu/index.php/dossiers/hungarian/c46/200/ http://www.policy.hu/flora/astruk.htm 2.5. További kiadások http://europa.eu/pol/env/index_hu.htm http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=97 http://www.municipium.hu/text/doc/text21010181051/f_zetek/az_oktatas_es_a_kepzes.pdf http://oktataspolitika.lap.hu/ http://szocped.freeweb.hu/04_05/nevszoc_unio.htm http://www.okm.gov.hu/main.php?folderid=861 20
http://www.politologia.btk.pte.hu/docs/tuka13.doc http://www.mimi.hu/eu/belugyi_egyuttmukodes.html http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=1784 21
3. FEJEZET: ADÓZÁSI ELVEK 3.1. Bevezetés E fejezet bevezetésében meghatározásra kerül az adó kifejezés és általános bevezetést adunk az adózási elvekbe. Röviden megvitatásra kerülnek a különféle alapvető elvek, melyek mentén az adórendszer megtervezhető, pl. a fizetőképesség és az előny elve, illetve ezek kihatása a méltányosságra és a hatékonyságra. További általános követelmények, mint pl. a megbízhatóság, átláthatóság vagy az egyszerűség szintén itt kap helyet. A tagországok adórendszerei számos példát szolgáltatnak ezen elvek illusztrálására és arra, mennyire egységesek (illetve eltérőek) a nemzeti rendszerek. Ebből a részből a hallgatók megismerhetik az adók és az adózás különböző elemzési szintjeit. A makrogazdasági megközelítés az adózásnak és a költségvetési hiánynak a keresletre és kínálatra gyakorolt átfogó hatásokra összpontosít, így alapvetően az egyensúlyra és a gazdaság növekedésére. A mikrogazdasági szempont egy konkrét adónak egy adott piacra gyakorolt hatását vizsgálja, azaz akár egyetlen háztartás vagy vállalkozás gazdasági viselkedését. Mivel egy kkv szemszögéből fontosabb, milyen közvetlen hatása van az adózásnak az ő működésére (nem pedig közvetetten az összgazdasági kereslet változásán keresztül), ezen fejezet elsősorban a mikrogazdasági megközelítés alapján vizsgálódik. 3.2. Az adók hatása az árakra és a mennyiségekre Mindegyik tagállamban többféle adó létezik. A hallgatók áttekintést kapnak ezekről (közvetett és közvetlen adók, jövedelemadók, vagyonadók, stb.) és megismerhetik az egyes adók lehetséges célját és azt, hogy a bevételek megteremtése nem okvetlenül az elsődleges, hanem adott esetben csak a másodlagos cél. A fejezet első bekezdése az adózás alapvető közgazdasági hátterét írja le. A közvetett adókkal kezdődik a versenypiac szokványos modellje alapján. A hallgatók megtanulják, hogy egy konkrét fogyasztási adó, akár az eladott egységeken, akár az adóztatott áruk értékén alapuljon, befolyásolja az árakat és a mennyiségeket. Elmagyarázásra kerül, hogyan függenek az abból fakadó hatások az elaszticitástól, és bepillantást kaphatunk az olyan piacok modelljeire is, ahol a verseny nem teljesen szabad. A hallgatóknak meg kell ismerniük az adózáshoz kötődő jóléti veszteséget is. Ugyanitt foglalkozunk a környezetvédelmi adózás fogalmával (Pigou adók), mivel a témának igen erős politikai relevanciája van. Az európai gazdaságok többsége esetében a munkát terhelő adók az általános forgalmi adóval együtt a kormányzati kiadások legfontosabb forrásai közé tartoznak. Indokolt lehet mélyebben bepillantani a munkaerő kínálat ilyetén megadóztatásának hatásaiba. Ezt egy munka-szabadidő modell segítheti, mely tükrözi a magánszemély számára megjelenő, egymással ellentmondásban álló alternatívákat. Megérthetjük a nettó bevétel (és annak az adózás miatti változásai) és az egyéni preferenciák szerepét abban a döntésben, hogy egy magánszemély munkaerejének bizonyos részét a piacon értékesíti. Továbbá ebben a részben bevezetésre kerül az átalányadó fogalma, szerepe az ösztönzőkre, és kihatásai az általános adózási elvekre szintén. 22
3.3. Adózás egy globalizált gazdaságban E bekezdés eleje az adóalap határokat is átszelő mobilitásáról szól. Az Európai Unióban megvalósuló liberalizáció, különösen az egységes piac megvalósítására tett még mindig folyamatban levő erőfeszítések már vállalatok és munkavállalók számára is nagymértékű szabadságot eredményezett lakóhelyük megválasztásában. Ezzel a folyamattal függ össze az a nyilvánvaló korlátozás, mely szerint a tagállamok csak meghatározott mértékben adóztathatják vállalataikat és polgáraikat. Az Unióban a magánszemélyek viszonylag könnyen elkerülhetik az adót, ha kormányuk túl mélyen akar a zsebükbe nyúlni. Sajnos az adóalapok nem egyformán mobilisek, ami burkoltan a viszonylag immobil országok magasabb adózását jelenti. A hallgatók megérthetik, hogy reagálhatnak az egyes országok, és milyen következményei lehetnek a korábban bemutatott általános adózási elvek, nevezetesen a méltányosság tekintetében. Ilyen módon a bekezdés a nemzeti adórendszereknek a nemzetközileg mobil adóalapért folytatott verseny következményeit elemzi. E bekezdés keretei között a hallgatók megismerik a különbséget a Közösségi törvény által szabályozott nemzeti adórendszer és a közös adórendszer között. Az ÁFA vagy a Vám Irányelv példa lehet a közösen szabályozott nemzeti adórendszerre és a közös adórendszer CCCTB-jére (közös összevont társasági adóalap) bár ez nem közös társasági adó, hanem közös társasági adóalap. 3.4. Az illetékesség megosztása az EU és tagállamai között A negyedik bekezdés a jelenleg hatályos intézményi konstrukciót elemzi az EU-ban, ami az adózással kapcsolatos hatásköröket illeti. A hallgatók megtanulják, milyen módokon határozhatja meg az EU az adótörvényt jelenleg, milyen befolyásolási lehetőségei vannak az EU-nak, és mennyire maradnak a hatáskörök a tagállamok kezében. Ismét felidézzük az EU intézményeinek harcát az illetékességért és megválasztott tagállami képviselők egyrészről és más tagállamok másrészről; hangsúlyt helyezünk az érintett felek implicit motivációira és a szuverenitással kapcsolatos fogalmakra. Az ÁFA hasznos példát kínál annak illusztrálására, milyen nehéz a mai napig a felelősség delegálása az Unióban, de más példák is hasznosak lehetnek az EU adópolitikájának funkcióira és céljaira. Az adóval kapcsolatos, közelmúltbeli vitát is lehet elemezni, pl. a CCCTB-t. A hallgatók megértik, mi a különbség a primer és szekundér jogforrások között, azaz a Római szerződés mely rendelkezései lényegesek adózási szempontból (a diszkrimináció-ellenesség elve, adó-visszatérítés, export-import szabályok, a közvetett adók harmonizációja), hogy hat a négy alapszabadság (áruk, személyek (beleértve a cégalapítást), szolgáltatások és tőke szabad mozgása) a nemzeti kormányok által bevezetett adókra. A hallgatók megtanulják a szekundér jogforrásokra vonatkozó rendelkezéseket, illetve azt, hogy mi a különbség a rendelet (decree), az irányelv, a határozat (decision) kötelező érvény tekintetében. Végül bemutatásra kerül az Európai Bíróság és annak legfontosabb adóügyi döntései (resolution) és megvitatjuk az Európai Bizottság szerepét is pl. szabálysértési eljárásokban. Mivel ennek a modulnak egy másik fejezete is az adóharmonizáció kérdéséről szól majd, ezért a téma a politikai folyamatokra és történelmi fejleményekre korlátozódik, és egyelőre nem foglalkozik az adóharmonizáció formáinak és helyzetének részletes elemzésével. 23
3.5. Egyes országok adórendszerei: a jelenlegi helyzet példákkal A harmadik fejezetnek ezen részében adórendszerek e célra kiválasztott nemzeti példáit elemezzük. Foglalkozunk az adókkal, az adózással, az adókulcsokkal, az adók diverzifikációjával, adóztatható forrásokkal és törvényekkel. A hallgatók elemzik és felmérik az egyes nemzeti adórendszerek közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ez a rész összpontosít az ERASMUS Virtuális Campus projektben a résztvevő országok nemzeti sajátosságaira, de figyelembe vehet más országokból származó egyéb példákat is. Az országos jellegzetességeket külön fejezetben jelezzük ezen képzési anyag végén. 3.6. Gyakorlatok A Gyakorlatok során a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy számot adjanak az adózási elvekkel, azok gazdasági elemzésével, a nemzetközi adóversennyel és az EU intézményi keretével kapcsolatos tudásukról. A gyakorlatok tartalmazzák a modul során már megbeszélt anyag ismétlését. A hallgatóknak el kell tudniuk magyarázni az adózás jóléti költségeit és az egyes adótípusokat, vagy méltatniuk kell, hogyan illeszkedik egy konkrét adó az adórendszer általános elveibe. Ezen túlmenően a hallgatók annak érdekében, hogy frissen szerzett tudásukat gyakorlati összefüggésbe is helyezzék kaphatnak olyan feladatokat is, melyek megoldása bizonyos adatok felkutatását igényli. Például a hallgatóknak meg kell nevezniük egy konkrét adót, melyet a közelmúltban vezettek be (lehetőleg egy közvetett fogyasztási adó) és meg kell találniuk az adatokat az érintett piaci szegmens ár- vagy mennyiségváltozásaira és az adóbevételre. Feleletválasztós kérdések: Válassza ki a következő megállapítások közül az helyeset (több jó válasz is lehetséges)! 1. NEM tartozik az adóztatás hatásai közé: a) Közvetlen jövedelem-elvonás b) Az adózók magatartásának megváltozása. c) Az állami és az önkormányzati költségvetés egyensúlyának megváltozása. d) Kutatás-fejlesztés ösztönzése. e) A fentiek közül mind az adóztatás hatásai közé tartozik. Megoldás: e) 2. Az adózás eljárási alapelvei közé tartozik: a) a mérlegelés elve. b) a arányosság elve. c) az általánosság elve. d) az egyenlőség elve. Megoldás: a) 3. Az adózás alkotmányos alapelvei: a) a rendeltetésszerű joggyakorlás elve. b) az általánosság elve. 24
c) a tartalom elsődlegessége a formával szemben elv. d) a törvényesség elve. Megoldás: b) 4. Melyik alábbi állítás igaz a környezetvédelmi adózásra (Pigou adó)? a) Az ökológiai adó egy tevékenység negatív társadalmi hatásainak ellenértéke. b) Ökológiai adó például a cigaretta árába beépített adó. c) Az ökológiai adó azt hivatott ellensúlyozni, hogy a társaság környezetszennyezésért maga a társaság fizessen. d) Mindegyik válasz helyes. Megoldás: d) 5. Az EU adópolitikájának NEM célja? a) Határon átnyúló tranzakciók adó akadályainak a megszüntetése. b) A káros adóverseny elleni harc. c) A nemzeti adójogszabályok teljes körű harmonizációja. d) A tagállamok EU-jog ellenes szabályozásainak megszüntetése. Megoldás: c) Esszékérdések: Esszékérdés I.: Mutassa be, milyen közvetlen hatással van az adózás a kkv-k működésére? Esszékérdés II.: Mi az átalányadó fogalma, szerepe az ösztönzőkre és hatásai az adózási alapelvekre? Magyar nyelvű irodalom, érdekességek, hivatkozások: http://europa.eu/pol/tax/index_hu.htm http://www.euvonal.hu/index.php?op=hirek&id=1588 http://tarstud.hu/sympa/d_read/vm2004/eu gazdpol prezentáció.ppt http://kgk.bmf.hu/system/files/handa.pdf http://ktk.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/ktk/segedanyagok/kti/hm_koltsvi_puk_gyak_ 3.ppt http://www.haszon.hu/images/stories/dokumentumok/adozas_az_europai_unioban.ppt 25
4. FEJEZET: KÖZVETETT ADÓK 4.1. Bevezetés A közvetett adókkal kapcsolatos fő jogforrás az EU-ban a 77/388/EK Irányelv, az ún. ÁFA irányelv, illetve az EK Szerződés 93. (99.) része. A hallgatók először rövid áttekintést kapnak a közvetett adók történetéről, arról, hogyan váltotta fel az (ÁFA) a többszintű forgalmi adók rendszerét. Ezen felül, az EU közös piacának létrejötte után az EU tagországok határain megszűnt a határellenőrzés, és új fogalom jelent meg a Közösségen belüli műveletek formájában. A hallgatók a 3. fejezet anyagánál jóval részletesebb ismereteket szerezhetnek arról, hogy a Római Szerződés mely fejezetei fontosak közvetett adók céljára, illetve a négy alapszabadság hogyan érinti a közvetett adókat. A hallgatók megtanulják a szekundér jogforrások közvetett adókkal kapcsolatos rendelkezéseit a (rendelet, irányelv, határozat) és alapos betekintést kapnak az ÁFA Irányelvbe (teljesítés helye, adókötelezettség felmérésének napja, adóalap, adókulcs, adómentesség). Továbbá e fejezetben bemutatásra kerül az EU adó harmonizáció jelenlegi állása az ÁFA kapcsán, és röviden áttekintésre kerülnek a legfőbb fejlesztések és trendek. 4.2. Adózás és nemzetközi kereskedelem: áruk Az áruszállítás a fizikai tulajdonnal tulajdonosként való rendelkezési jog átruházását jelenti. A hallgatók megismerik, hogyan határozza meg az ÁFA Irányelv a teljesítés helyét, mivel ez a legfőbb jelzője az adókötelezettség felmérésének az áruszállítás viszonylatában. A teljesítés helyének megjelölése annak meghatározását is jelenti, hogy az adóztatás joga melyik országé és milyen kulccsal. Az általános szabályokon felül (azaz: a teljesítés helye 1) ahonnan az árut elindítják vagy 2) ahova az áru kerül a szállítás végére) a hallgatók megtanulják a kivételeket is, pl. láncműveletek, háromszögműveletek, bérmunka struktúrák, apport, stb. esetében. Mivel a Hatodik irányelv felismeri a kkv-k sajátos helyzetét, ebben a részben kihangsúlyozásra kerülnek a hozzájuk kapcsolódó konkrét rendelkezések, mint pl. a visszteher mechanizmusa, az átalány jövedelemadó, az adómentesség az adólevonás lehetősége nélkül vagy az egyszerűsített adminisztráció. Ebben a bekezdésben a hallgatók megismerik a 2008/9/EK Irányelvet (amely felváltotta a 79/1072/EGK Irányelvet) és a 86/560/EGK Irányelvet, amely az adott ország területén nem bejegyzett adófizetésre kötelezett személyek ÁFA visszatérítéséről szól. 4.3. Adózás és nemzetközi kereskedelem: szolgáltatások A szolgáltatások nyújtása minden olyan műveletre vonatkozik, mely nem minősül áruszállításnak. A hallgatók megtanulják, hogyan határozza meg a Hatodik Irányelv a teljesítés helyét, mivel ez egyben a fő tényező az adókötelezettség felmérésének a szolgáltatások nyújtása vonatkozásában is. 26