Szolnoki Főiskola Közgazdasági-pénzügyi Tanszék Makroökonómia dr. Bischof Zsolt főiskolai adjunktus bischof@szolf.hu
Makromodellek Piaci hatékonyság és/vagy állami beavatkozás Klasszikus neoklasszikus irányzat (Smith, Say, Walras, Marshall, Pareto) Keynesi modell Monetarizmus (M. Friedman)
Klasszikus irányzat Szabad verseny előnye Gazdasági növekedés meghatározója: munkamegosztás (szűkös erőforrás) tőkefelhalmozás Forrás: a megtakarítás (tőkések jövedelme) Say-törvény: összkereslet = összkínálat (pénz csere közvetítő eszköz) (teljes foglalkoztatás)
Neoklasszikus irányzat Gazdasági növekedés korlátja a kereslet A munka és tőkejövedelem megtakarítása (beruházások forrása) Piac önszabályozó ereje (ár)
Neoklasszikus paradigma Rugalmas árrendszer Stabil egyensúly (árak biztosítják) Teljes foglalkoztatás Passzív gazdaságpolitika (állam)
A neoklasszikus modell kritikája Árrendszer piacszabályozó szerepe csökkent (monopóliumok megjelenése) Túltermelési válságok instabil gazdaság Munkanélküliség megjelenése Pénzügyi szektor erősödött
Keynesi modell Egyensúlyi állapotok instabilak Árrendszer nem tökéletes Bizonytalanságok, várakozások szerepe Nincs teljes foglalkoztatottság Aktív állami gazdaságpolitika szükséges
A nemzetgazdaság szereplői (gazdasági szektorok) Háztartási szektor (magánháztartás, nonprofit szervezetek) Vállalati szektor Állami szektor Külföld Két, három, négyszereplős modell Y=C+I+G+X-IM, makroökonómia alapegyenlete
Aggregált piacok Árupiac (fogyasztási cikkek, tőke vagy beruházási javak) Pénzpiac (bankrendszer) Tőkepiac (értékpapírok) Munkaerőpiac
Az állam szerepe Intézményi és jogi feltételek (törvényhozás, biztonság, adók) Allokációs funkció (extern hatások, közjavak, irányított elosztású javak) Újraelosztási funkció (adó, transzferek) Stabilizációs funkció (teljes foglalkoztatás, árstabilitás, költségvetés egyensúlya, külgazdasági egyensúly)
Nemzeti számlák rendszere (System of National Accounts) Bruttó kibocsátás Bruttó hazai termék GDP Nettó hazai termék NDP Bruttó nemzeti jövedelem GNI Nettó nemzeti jövedelem NNI Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem GNDI Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem NNDI
A GDP értelmezése nominális GDP (folyó áron) reál GDP (változatlan áron) GDP-deflátor=nominális GDP/reál GDP nominális GDP=reál GDP * GDP-deflátor Consumer Price Index (Fogyasztói árindex) A fogyasztási javak százalékos változását méri: bázis év kibocsátási mennyisége * aktuális év ára bázis év kibocsátása * bázis év ára
Termelés és jövedelemelosztás Termelési tényezők (K,L) Termelési függvény: Y=f(K,L) profit=bevétel - a munka és a tőke költsége= =PY-WL-RK Munka határterméke:mpl=f(k, L+1)-f(K, L) P*MPL=W MPL=W/P P*MPK=R MPK=R/P EULER-tétel
A fogyasztási függvény C C(Y) C 0 C(Y)=C 0 +MPC*Y DI C(Y)=C 0 +MPC(Y-T+TR) Y DI
Beruházási kereslet Függ a reálkamatlábtól (r) Meghatározó a várakozások szerepe (ŋ) I = I(r,ŋ) (monoton csökkenő, ill. növekvő függvénye) I=I 0 -a*r
Beruházási függvény r r 0 I(r, ŋ ) I(r,ŋ) I 0 I 0 I
Vissza az alapegyenlethez, az egyensúly Y=C+I+G+(X-IM), egyenlőre zárt gazdaság Y=C 0 +MPC(Y-T+TR)+I 0 -a*r+g A háztartási fogyasztás és a kormányzati vásárlás után megmaradt jövedelem: S=Y-C-G (nemzeti megtakarítás) S P =Y+TR-T-C (magán megtakarítás) S G =T-G-TR (állami megtakarítás) S=S P +S G =Y+TR-T-C+T-G-TR=Y-C-G, de I=Y-C-G I(r)=S
egyensúlyi kamatláb Egyensúlyi kamatláb r S I I=S I,S
egyensúlyi kamatláb Fiskális hatások az egyensúlyra G növelése: S csökken, r nő, I csökken, kiszorítási hatás r S S I=S I=S Fogyasztási adó csökkentése: C nő (az MPC értékétől függően), r nő, I csökken I I,S
egyensúlyi kamatláb Ha a megtakarítás érzékeny a r kamatlábra S I I I=S I =S I,S A kamatláb mozgása biztosítja az egyensúlyt
A pénzpiac A pénz funkciói: értékmérő eszköz forgalmi eszköz vagyontartási eszkö
A pénzpiac A pénz formái: árupénz (lásd következő oldal) hitelpénz - készpénz - számlapénz (látraszóló, határidős)
Árupénz Nemesfémek A pénz fejlődése Váltók, kötelezvény (pénzhelyettesítők) Papírpénz, bankjegy Modern pénz (hitelpénz) Pénzrendszerek: Arany(rúd)standard (1870-1929) Bretton Woods-i egyezmény (aranydeviza-standard) 1945-1971 (dollár alapú valutarendszer) Globalizáció, liberalizáció, olajárrobbanás hatásai Globális pénzügyi rendszer (USD, EURO, YEN)
A bankrendszer Egyszintű bankrendszer Kétszintű bankrendszer (Magyarországon 1987-től) Központi bank (jegybank) készpénzkibocsátás monopóliuma hitelrendszer stabilitásának biztosítása monetáris (deviza) tartalékok kezelése nonprofit szervezet Kereskedelmi bankok ker. bankpénz
A pénzteremtés Modern pénz hitelpénz Fizetési művelet = könyvelési művelet Jóváírás terhelés Pénz teremtés megsemmisülés: hitelnyújtás törlesztés devizavétel - eladás aranyvétel - eladás (nem jellemző) értékpapír vétel - eladás Jegybanki tartalék/tartalék ráta (lásd még később)
A kétszintű bankrendszer pénzforgalmi működése Központi bank (jegybank) X kereskedelmi bank Y kereskedelmi bank A vállalat (vevő) X ügyfele B vállalat (szállító) Y ügyfele
Pénzkínálat C M1=C+D (D=látra szóló betét) M2=M1+rövid lejárató betét M3=M2+hosszú lejárató betét L (értékpapírok) B (monetáris bázis)=c (készpénz) + R (banki tartalék)
Pénzkínálat Pénzteremtést meghatározó tényezők: kötelező tartalékráta (rr) jegybankpénz-tömeg meghatározása - refinanszírozási hitel kamatlába (jegybanki alapkamat) - nyíltpiaci művelet (értékpapír, deviza vásárlás eladás) kereskedelmi bankok (széles bankrendszer) pénzújraelosztó és pénzteremtő hitelek Pénzmultiplikátor: m=(cr+1)/(cr+rr), ahol cr=c/d (készpénz-betét arány) Így adott a reál pénzkínálat M/P=M S
A mennyiségi pénzelmélet M*V=P*Y (V: a pénz forgási sebessége) V=1/k, azaz M/P=kY, ahol konstans Seigniorage Az állami pénzkibocsátás haszna (inflációs adó) r=i-π Fisher-egyenlet A pénz mennyiségi elmélete szerint a pénz mennyiségének 1%-os emelkedésének hatására 1%-al emelkedik az inflációs ráta. A Fisher-egyenlet szerint az inflációs ráta 1%-os emelkedése 1%-al emeli a nominális kamatlábat. Az inflációs ráta és a nominális kamatláb közt fennálló 1:1 arányt Fisher-hatásnak nevezzük.
Pénzkeresleti motívumok Jövedelmi (Y monoton növekvő függvénye) Üzleti (Y monoton növekvő függvénye) Óvatossági tartalékolási (jövedelem monoton növekvő, kamatláb monoton csökkenő függvénye) Spekulációs (kamatláb monoton csökkenő függvénye) Pénzkeresleti függvény: L(Y,i,i e,π e )
A tranzakciós pénzkereslet Baumol-Tobin modellje A készpénz tartásával lemondunk annak kamatnyereségéről. A készpénz megszerzésével további költségek merülnek fel. Y + f * N 2N Y: jövedelem; N: bankba járás száma; f: a bankba járás költsége Y Átlagos pénztartás: Y/2 Y Átlagos pénztartás: Y/2N 1 év 1 év
A pénzkereslet portfólió elmélete A pénz vagyontartási eszköz szerepére épül Pénzkeresleti függvény: L(r s,r b,π e,w), ahol r s a részvények (share) várható reálhozama r b a kötvények reálhozama (bond) π e, a várható inflációs ráta W a reálvagyon A pénzkereslet r s, r b, π e monoton csökkenő függvénye, W monoton növekvő függvénye
Infláció Inflációs ráta: =(P t -P t-1 )/P t-1 Fajtái: Kúszó Vágtató Hiper Okai (lásd még későbbi előadás): Keresleti Kínálati-vagy költség (pl. ár-bér spirál) Pénzinfláció
Az infláció társadalmi költségei cipőtalpköltség étlapköltség hitelező és adós viszonya ha ex post magasabb a várt infláció, akkor a hitelező veszít, az adós nyer vagyonátrendeződés reálvagyon értéke megnő, nominális vagyon értéke csökken Klasszikus dichotómia: a reál és nominál változók szétválasztása a pénz semlegessége hosszú távon
A munkaerő-kínálat Teljes népesség Munkaképes korúak Nem munkaképes korúak Aktívak Inaktívak Foglalkoztatottak Munkanélküliek
Munkanélküliek Kényszerű munkanélküliség Konjunkturális Strukturális Frikcionális Technológiai Önkéntes munkanélküliség
Munkaerőpiac - munkakereslet Munkaerőkereslet profitmaximum MFC L = MRP L p L = MP L x p O (p L W; p O P; L N) W = df(k*,n)/dn x P; (K* = fix) W/P = df(k*,n)/dn reálbér = határtermelékenység
Munkaerőpiac - munkakínálat Nominálbér (W) reálbér (W/P) Aggregált munkakínálat W/P N S N
W/P Munkaerőpiac kényszerű munkanélküliség N S W/P 1 W/P e önkéntes munkanélküliség N 1 N e N 1 N akt N D N társadalmi és gazdasági teljes foglalkoztatottság
Magyarázat a munkanélküliségre A reálbér növekedése váltja ki, túlkínálatos munkaerőpiac Árszínvonal növekedése visszaállítja az egyensúlyt Ha az azonnali alkalmazkodás nem mindig tökéletes, akkor a következmény: tartós munkanélküliség Piactisztító hatás: Árupiac túlkeresletes P nő Munkaerőpiac túlkínálatos W/P csökken
Mi akadályozza a gyors reagálást? Keresési modell (információ hiány) Implicit szerződés modellje Alacsony bér, biztos állás rugalmatlan bér Magasabb bér, munkaerő megtartás, dekonjunktúra esetén elbocsátások Szakszervezetek Magas minimálbér
Gazdasági növekedés A gazdaság fogyasztási, szükséglet-kielégítési lehetőségeinek a bővülése, a jólét növekedése Egyidejűleg a termelés és a termelési kapacitás is bővül, azaz a potenciális kibocsátás is nő Mérése: (Y t -Y t-1 )/Y t-1 = Y/Y, azaz a GDP változása (de pl. az egy főre jutó GDP változása)
Solow növekedési modell a megtakarítás (tőkefelhalmozás), a népesség növekedése és a technológiai fejlődés üteme a meghatározó Stacionárius állapot: a gazdaság hosszú távú egyensúlyi helyzete Aranyszabály szerinti tőkefelhalmozás: maximális fogyasztást biztosító stacionárius állapot
Egyensúlyi jövedelem (keynesi kereszt) C,I,S (Y D ) Y s C+I+G C(Y) C 0 45 0 Y 1 Y e I Y túlkereslet túlkínálat Egyensúly feltétele: Y=C+I+G; Y=C 0 + MPC*(Y-T 0 -zy+tr)+i 0 -ar+g beruházási, kiadási és adó multiplikátor
Árupiaci egyensúly a keynesi modellben Egyensúlyi jövedelem: megtakarítás = beruházás Kamatláb exogén változó az árupiacon, de a beruházáson keresztül hat a jövedelemre Y=1/(1-ĉ)x(C 0 +I 0 -ar+g), tehát a jövedelem és a kamatláb ellentétes irányban változik IS (beruházás-megtakarítás) görbe
Az IS görbe Y D C(Y)+I 0 -ar 2 +G C(Y)+I 0 -ar 1 +G r 45 0 Y 1 Y 2 Y r 1 r 2 IS Y 1 Y 2 Y
Az IS görbe változása r C 0, I 0, G változása r 1 a, MPC, z változása r 2 IS Y 1 Y 2 Y
Egyensúlytalanság az árupiacon Y D A B C(Y)+I 0 -ar 2 C(Y)+I 0 -ar 1 r r 1 45 0 Y 1 Y 2 B Y r 2 A IS Y 1 Y 2 Y
Az IS görbe és a megtakarítások r S(Y 1 ) S(Y 2 ) ΔS r 1 Δr r 2 I(r) I, S A jövedelem növekedése növeli a megtakarítást.
Pénzkereslet, pénzkínálat a likviditáspreferencia elméletben (Keynes) r M/P (a reálpénzkínálat csökken, kamatláb nő) M/P reálpénzkínálat r* r* L(r) M/P adott: a reálpénz-állomány (jegybank) likviditási csapda, baisse és hausse spekuláció
Egyensúly a pénzpiacon M/P=L(r,Y) Makrojövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nő, ezért a kamatláb is emelkedik. r M/P r 1 r 0 L(r,Y 1 ) L(r,Y 0 ) M/P
Az LM (Liquidity-Money) görbe r r 1 B LM B túlkínálatos a pénzpiac r 0 A A túlkeresletes a pénzpiac Y 0 Y 1 Y Feltételezzük: M S állandó, de majd változhat M és/vagy P
A pénzkínálat változásának hatása az LM-görbére r LM 0 LM 1 r 0 r 1 Y 0 Y M S nő, reálpénzkínálat nő, ezért a kamatláb csökken, az LM eltolódik jobbra lefelé
Az árszínvonal változásának hatása az LM-görbére r r 1 LM(P 1 ) LM(P 0 ) r 0 Y 0 Y P nő, reálpénzkínálat csökken, ezért a kamatláb nő, az LM eltolódik balra felfelé
Áru- és pénzpiac együttes r egyensúlya árupiac túlkínálatos pénzpiac túlkínálatos LM r e árupiac túlkeresletes pénzpiac túlkínálatos árupiac túlkínálatos pénzpiac túlkeresletes árupiac túlkeresletes pénzpiac túlkeresletes IS Y e Y
Az aggregált keresleti függvény r r 1 r 0 r 2 IS LM(P 1 ) LM(P 0 ) LM(P 2 ) P Y 1 Y 0 Y 2 Y P 1 P 0 P 2 AD(P) Y
Az állam gazdaságpolitikája lehetőségek, eszközök, következmények
Koncepciók intézményi és jogi feltételek, allokációs, újraelosztási és stabilizációs funkció szükséges-e a beavatkozás? neoklasszikus, keynesi és monetarista felfogás, azaz aktivista és nem aktivista koncepciók diszkrecionális gazdaságpolitika szabályhoz kötött gazdaságpolitika keresletorientált gazdaságpolitika kínálatorientált gazdaságpolitika
A keresletorientált gazdaságpolitika I. Költségvetési (fiskális) politika Y=C 0 +ĉ(y-zy-t 0 +TR)+I 0 -ar+g Tudjuk: G, TR, T 0 az IS görbét eltolja, multiplikatív hatások! P fix r IS IS LM P AD Y Expanzív fiskális politika P 0 Y Y 0 AD Y
A költségvetési politika hatásai expanzív vagy restriktív ált.: G+TR >T 0, kiadások hatása erősebb árupiaci kereslet nő, így nő a kibocsátás is tranzakciós pénzkereslet nő r nő beruházás csökken kiszorítási hatás de a kibocsátás növeli az árszínvonalat is deficit veszélye állam eladósodása
A keresletorientált gazdaságpolitika II. Monetáris politika kötelező tartalékráta, jegybanki alapkamat, nyíltpiaci műveletek r IS LM LM P AD Y Expanzív monetáris politika P 0 Y Y AD Y
A monetáris politika hatásai pénzkínálat növelése (nyíltpiaci művelet!) spekulációs pénzkereslet nő, értékpapír árfolyam nő kamatláb csökken beruházás nő Y nő ez mérsékli a kiszorítási hatást (lásd költségvetési politika) de a kibocsátás növeli az árszínvonalat ezért a kereslet csökken spekuláció, várakozások veszélye
Keresletorientált gazdaságpolitika - vegyes gazdaságpolitika együttes költségvetési és monetáris politika összhang, de a jegybank jogi függetlensége szükséges a mérték az IS-LM egymáshoz viszonyított helyzetétől függ, feltétele: kevésbé rugalmas pénzpiac (lapos LMgörbe, ezért mérsékelt kamatláb növekedés) és gyenge kiszorítási hatás
Kínálatorientált gazdaságpolitika kínálat szabályozásának lehetőségei: foglalkoztatás növelése tőkeállomány bővítése (feltétele: szabad kapacitások), de időigényesebb eszköz: az adón keresztüli ösztönzés béreket terhelő adók és járulékok csökkentése, következménye: magasabb reálbér tőkeadó csökkentése, következménye: beruházási kereslet növekedése, ezért magasabb kamatláb
Kínálatorientált gazdaságpolitika az adók csökkentésének hatása a költségvetésre: deficit??? attól függ, milyen hatása van az adók változtatásának a jövedelemre, azaz az adóalapra kérdés az adó mértéke, az adókulcs adóbevétel Laffer-görbe z* adókulcs (z)
A költségvetési deficit és kezelése Budget-identitás költségvetési kényszer Törvényszerű-e a költségvetési deficit? A deficit megszüntetése történhet a kiadások és bevételek (G,TR,T) módosításával hitelfelvétellel, amely származhat - kötvénykibocsátásból - magánszektor megtakarítása - külföldi hitelből pótlólagos pénzkibocsátásból
Az adófüggvény G,TR,T T(Y)=T 0 +zy deficit szufficit G+TR Y* kiadások és bevételek módosítása, multiplikátor hatások (lásd korábbi előadás) deficit vagy makrojövedelem Y
Kormányzati vásárlás okozta deficit G,TR,T deficit adóból történő finanszírozása T(Y)=T 0 +zy G +TR G+TR kiszorítási hatás!! Y* Y* Y lásd még Haavelmo tétele (korábbi előadás)
A hitelfelvétel és hatásai Hitelfelvétel (kötvénykibocsátás) kamatai újabb deficit forrása, plusz kiszorítási hatás! Teljes költségvetési deficit = elsődleges deficit + adósságszolgálat Adósságcsapda
Pótlólagos pénzkibocsátás Jegybankpénz kerül forgalomba - gazdasági szereplők kereskedelmi bankok pénzmultiplikáció Túlkínálatos pénzpiac csökkenő kamatláb növekvő beruházási kereslet növekvő makrojövedelem növekvő jövedelemadó csökkenő deficit az elsődleges deficit megszűnhet De: infláció és adósságszolgálat
Az aggregált kínálat modelljei Ragadós bérek modellje A téves helyzetmegítélés modellje Az információhiány modellje A ragadós árak modellje P Rövid távú aggregált kínálati függvény P 0 Y (potenciális kibocsátás) Y
Infláció és munkanélküliség Mitől függ az infláció? várakozások (adaptív várakozások), illetve tehetetlenségi infláció: forrása a várakozások, az AS és AD folyamatosan felfelé mozog állandó inflációs ráta ciklikus munkanélküliség, ha a munkanélküliség csökken, akkor az infláció nő (keresletinfláció) kínálati sokk, költség növekedés (költséginfláció) Rövid távú átváltás a munkanélküliségi ráta és az inflációs ráta között; Phillips-görbe létezik még??
Az infláció és munkanélküliség kapcsolata A módosított Phillips-görbe (Samuelson, Solow) 5,5 % u
Van-e ára az infláció csökkentésének Áldozati ráta: az inflációs ráta 1 százalékpontnyi csökkenése mennyivel csökkenti a GDP-t. Okun törvénye: a GDP 2 százalékpontos növekedése a munkanélküliségi rátát 1 százalékponttal csökkenti. Racionális várakozások; politikai szavahihetőség, magánszektor együttműködése (bértárgyalások, áralakítás), ez csökkentheti a várt inflációt
nincs trade-off, a növekedés nem kell, hogy inflációval járjon A hosszú távú Phillips-görbe természetes munkanélküliség (u 0 ) 1 0 u 1 u 0 u
Hiszterézis elmélet és természetes ráta Hosszú távon a gazdaság visszatér az egyensúlyi állapotába (kibocsátás, foglalkoztatás, a munkanélküliség természetes rátája) Hiszterézis: hatások a hosszú távú folyamatokra (pl. recesszió, bérmeghatározás módja, bennfentes uralom, szakszervezetek)
Gazdasági ingadozás rövid távon Feltétel: a vállalatok nem változtatnak az áron, ezért az aggregált kínálati görbe (SRAS) vízszintes P AD 1 AD 2 P 1 SRAS Y 1 Y AD növekszik (fiskális vagy monetáris hatásra), kibocsátás is emelkedik, de az árszínvonal (egyenlőre, rövid távon) változatlan, azaz az árak ragadósak Y 2
Gazdasági ingadozás hosszú távon A kibocsátás a tőke, a munka és a technológia szintjétől függ, ezért az aggregált kínálati görbe (LRAS) függőleges, független az árszínvonaltól Ez a potenciális kibocsátás, megvalósul a munkanélküliség természetes rátája P AD 2 LRAS AD 1 P 2 P 1 Y 1 Y AD növekszik (fiskális vagy monetáris hatásra), a kibocsátás változatlan, de az árszínvonal emelkedik
Gazdasági ingadozás rövid és hosszú távon P P 2 - keresleti sokkok a gazdaságban 1. AD növekszik (AD 1 -ről AD 2 -re) 2. Rövid távon növekszik a kibocsátás (Y 1 -ről Y 2 -re) 3. Hosszú távon emelkedik az árszínvonal (P 1 -ről P 2 -re), csökken a kereslet és csökken a kínálat is AD 1 AD 2 LRAS P 1 SRAS Y 1 Y 2 Y 4. Hosszú távon a kínálat állandó (potenciális kibocsátás), az árszínvonal emelkedik
Gazdasági ingadozás rövid és hosszú távon - kínálati sokkok a gazdaságban 1. SRAS megemelkedik (az inputok árai nőnek; bér, olaj, stb.) 2. Árszínvonal nő, kereslet csökken, kibocsátás csökken (P 2 -Y 2 ) 3. Stagfláció: stagnálás (visszaesés) és infláció együttes jelenléte P P 2 AD 1 AD 2 LRAS SRAS 2 P 1 SRAS 1 Y 2 Y 1 4. Megoldás: kereslet növelése (AD 1 -ről AD 2 -re) 5. Következmény: potenciális kibocsátás, de magasabb árszínvonal Y