Az atomerımővek biztonsága Gadó János MTA KFKI Atomenergia Kutatóint Csernobil - 20 éve törtt rtént Budapest, 2006. április 12.
Tartalom A biztonság g alapvetı kérdései A tervezési biztonság Az üzemeltetési biztonság A biztonságoss gosság g mérhetm rhetı követelményei A jövıj atomerımővei 2
A biztonság g alapvetı kérdései Tervezés A telephely alkalmasságának alapos vizsgálata Megfelelı alapon törtt rténı tervezés - mélységi védelemv Fizikai gátak, g kritikusság A változv ltozások értékelése 1986/2006 Biztonsági kultúra A biztonság g elsıdlegess dlegessége Az üzemeltetı szervezet megfelelısége, ge, függetlensf ggetlenségege A megfelelı hatósági elıírások léte l és s azok betartása A változv ltozások értékelése 1986/2006 A biztonságoss gosság g mérésem A zónaolvadz naolvadás és s a nagy kibocsátások sok kis gyakorisága ga 3
A tervezési biztonság - 1 A telephely alkalmassága A telephely alkalmas atomerımő építésére, ha a nemzetközi zi ajánl nlásoknak megfelelı paraméterekkel rendelkezik. Földrengés-veszélyeztettség és s az egyéb természeti katasztrófákkal kkal való veszélyeztetts lyeztettség elfogadható: : a határért rtéknél l súlyosabb s esemény bekövetkez vetkezése az erımő élettartama alatt nem (10000 évenként nt legfeljebb egyszer) várhatv rható. A mesterséges környezetbk rnyezetbıl l származ rmazó katasztrófák k (pl. repülıgép-becsap becsapódás) s) esélye hasonlóan an kicsi. 4
A tervezési biztonság - 2 A mélysm lységi védelem v kialakítása 1. A normál üzem és s a várhatv rható üzemzavarok kibocsátási si és mőszaki következmk vetkezményei legyenek elhanyagolhatóak. ak. 2. A feltételezett telezett üzemzavarok kibocsátási si és s mőszaki m következményei a határért rtékek alatt maradjanak. 3. Az erımő rendelkezzen a tervezésen túli t üzemzavarok és balesetek megakadályoz lyozására szolgáló eszközökkel. kkel. 4. Az erımő rendelkezzen a súlyos s balesetek következmk vetkezményeinek csökkent kkentésére szolgáló eszközökkel. kkel. 5. Az erımő (és s az ország) rendelkezzen megfelelı balesetelhárítási si intézked zkedési tervekkel és s eszközökkel. kkel. 5
A tervezési biztonság - 3 A fizikai gátakg meggátolj tolják k a radioaktív anyagok környezetbe k való kijutását: t: a főtıelemf elem-mátrix és s a főtıelem f burkolata a reaktor és s a primerköri i csıvezet vezeték-hálózatzat a reaktorblokkot körülvevk lvevı hermetikus konténment. nment. Negatív v visszacsatolások sok A reaktorban zajló láncreakció semmilyen visszacsatolás s hatására sem válhat v a kritikus állapotnál l intenzívebb vebbé (azaz a reaktorok úgy vannak megépítve, hogy semmiképpen se válhassanak atombombává). 6
A tervezési biztonság - 4 Normál üzem és várható üzemzavarok Biztonsági határért rték: : azok a paraméter terértékek, amelyeken belül l az üzemeltetés s teljesen biztonságos, valamennyi gát g ép, radioaktív kibocsátás s a megengedett értékeken (pl. PAE: a lakosság g kritikus csoportjára ra az erımő kibocsátásaib saiból l eredı dózis 90 µsv/ Sv/év) v) belül marad. Várható üzemzavarok: : az erımőben nyilván n többszt bbször r is elıfordul forduló kisebb rendellenességek (pl. kiesik az egyik turbina). Ezek hatásai a biztonsági határért rtékeken belül l maradnak. A biztonságot ot a gátak g épsége, a negatív v visszacsatolások sok és s a reaktorvédelmi rendszer beavatkozásai (abszorbensrudak mozgatása, bórsav beadagolása) garantálj lják. 7
A tervezési biztonság - 5 Feltételezett telezett üzemzavarok Feltételezett telezett üzemzavarok: : olyan ritkán n bekövetkez vetkezı,, vagy csak a biztonsági rendszerek méretezm retezése céljc ljából l feltételezett telezett üzemzavarok, amelyek elhárításához hoz különbk nbözı beépített biztonsági rendszerek passzív v vagy automatikus mőködésére m van szüks kség. Feltételezett telezett üzemzavarok során n a gátak g egy része r (de nem mindegyike) megsérülhet (pl. primerköri csövek törése). t Az üzemzavari határért rtékek azt biztosítj tják, hogy egyrészt a radioaktív kibocsátások sok ne haladják k meg a megfelelı határért rtékeket (pl. a lakosság g tekintetében ne legyen szüks kség g semmiféle intézked zkedésre), másrészt szt megfelelı vizsgálatok pozitív v eredménnyel való elvégz gzése után n a berendezés s tovább üzemeltethetı legyen. 8
A tervezési biztonság - 6 Tervezésen túli t üzemzavarok és s balesetek megakadályoz lyozása Tervezésen túli t üzemzavarok: : a tervezésben eredetileg figyelembe nem vett komplex esetek (pl. többszt bbszörös s meghibásod sodások), sok), amelyek során n nem lépik l túl t l az üzemzavari határért rtékeket. Balesetek: : a tervezésben eredetileg figyelembe nem vett komplex esetek, amelyek során n túllt llépik az üzemzavari határért rtékeket. A tervezésen túli t üzemzavarok és s balesetek megakadályoz lyozására nem biztonsági rendszereket létesl tesítenek, tenek, hanem felkész szülnek a meglévık használat latára a kialakuló helyzetnek megfelelıen en szimptóma ma-alapú (vagy másnm snéven állapot-orientált) kezelési utasítások sok bevezetése se. 9
A tervezési biztonság - 7 A súlyos balesetek következmk vetkezményeinek csökkent kkentése Súlyos baleset: : olyan baleset, amelynek következtk vetkeztében komoly radioaktív v kibocsátással ssal kell számolni. A súlyos s balesetekkel nem azért kell foglalkozni, mert bekövetkez vetkezésük k valósz színőségi értelemben reális, hanem azért, mert a következmények mérsm rséklésére, elviselhetıvé tételére az erımőveknek eleve megfelelı eszközökkel kkel kell rendelkezniük balesetkezelési si utasítások sok + a hozzárendelt eszközök. k. 10
A tervezési biztonság - 8 A változv ltozások értékelése Csernobilban a fenti alapvetı tervezési követelmk vetelmények közül k l több t nem teljesült lt (de:( ettıl l még m önmagában nem következettk volna be a baleset). Nemzetközi zi erıfesz feszítések sek törtt rténnek a tervezési biztonság g minden részletének alapos kimunkálására. A hatósági elıírások a világban egységes gesítıdtek. Az új és s tervezett erımővek biztonsága felülm lmúlja lja a régebbiekr gebbiekét. A régebbi r erımővek közül k l azokat, amelyeknél l ez megtehetı,, a mai kívánalmakhoz igazított tották k (pl. Paks). A régebbi r erımővek közül k l a csak igen drágán n tökéletest letesíthetıeket eket fokozatosan leáll llítják. 11
Az üzemeltetési biztonság - 1 A biztonság g elsıdlegess dlegessége Bár r ez látszl tszólag egyszerő ügy, a valóságban nem az: az üzemeltetı szervezetben minden döntd ntésnél l a biztonság g elsıdlegess dlegességét kell érvényesíteni. Az üzemeltetı szervezet megfelelısége, ge, függetlenségege Az üzemeltetı szervezet rátermettsr termettségét, t, képzettsk pzettségét, t, belsı szabályait, emberi viszonyait állandóan tökéletesíteni teni kell. Az üzemeltetı szervezetnek senki se adhasson kívülrk lrıl olyan utasítást, st, amely a biztonságot veszélyeztetheti. 12
Az üzemeltetési biztonság - 2 A megfelelı hatósági utasítások sok léte l és s azok betartása A nukleáris biztonsági hatóságnak megfelelı autoritással és függetlenséggelggel kell rendelkeznie,, a társadalom t által elfogadottnak kell lennie. A nukleáris biztonsági hatóságnak megfelelıen en kell szabályoznia a nukleáris biztonsággal kapcsolatos tevékenys kenységeket, beleértve a tervezést, az üzemeltetést, a balesetelhárítást st és még g sok minden mást. m A nukleáris biztonsági hatóságnak a szabályok betartását alaposan ellenıriznie kell. A nukleáris biztonsági hatóság és s az engedélyesek között k a biztonsági kultúrának megfelelı kapcsolatnak kell lennie. 13
Az üzemeltetési biztonság - 3 A változv ltozások értékelése A csernobili balesetben (és( s minden jelentıs s balesetben) a biztonsági kultúra alacsony szintje is közrejk zrejátszott. A hatósági munka (Kelet-Eur Európában és s másutt) m alapvetıen en javult. Az erımővek biztonsági kultúrája (Kelet-Eur Európában és s másutt) m alapvetıen en javult. A liberalizált lt piac nem kedvez a biztonsági kultúrának. 14
A biztonság mérhetı követelményei - 1 Az elfogadási kritériumok riumok és s a biztonsági ráhagyr hagyások Az atomerımővek tervezésekor szigorú elveket és s szabványokat alkalmaznak. Az atomerımő biztonságának nak fı paramétereit a determinisztikus üzemzavarelemzések vizsgálj lják. Az elemzések bázisa b a világban lényegl nyegében egységes, ges, az adott erımőre re hitelesített tett számítási si modell-rendszer. A vizsgáland landó folyamatok során a meghatározott, a világban lényegl nyegében egységes ges hatósági kritériumok riumok teljesüln lnek. Igazolják, hogy a folyamatok a biztonsági limitektıl távol, megfelelıen en nagy biztonsági tartalékkal futnak le. A biztonságnak ez a klasszikus megítélése manapság g kiegész szül l a valósz színőségi megfontolásokkal. 15
A biztonság mérhetı követelményei - 2 Valósz színőségi elemzések Meg lehet határozni a kezdeti események és s a meghibásod sodások sok gyakoriságait, gait, így végig v lehet követni bármilyen, b az erımő belsejében ben lejátsz tszódó folyamat valósz színőségét. Zónasérülési si gyakoriság A tervezésen túli t esetek kis része r a reaktorzóna sérülésére re vezethet. Ennek gyakorisága ga legfeljebb 5.10-5 /év v lehet. Ezek a folyamatok nem feltétlen tlenül vezetnek nagy radioaktív v kibocsátásra sra (TMI). Nagy radioaktív v kibocsátások sok gyakorisága ga A nagy radioaktív v kibocsátások sok gyakorisága ga legfeljebb 10-6 /év v lehet,, azaz a világban létesl tesített tett 500 blokknál l ilyen kibocsátás s 2000 évenként nt egyszer fordulhat elı. Az ilyen folyamatok egészs szségügyi gyi következményei is erısen limitáltak. ltak. 16
A jövıj atomerımővei A nukleáris energiatermelés s szüks kséges A világ g energiaigény nyét t kielégítend tendı atomerımővekre szüks kség g van: a fosszilis energiaforrások kimerülnek, drágák, környezetszennyezıek, ek, beszerzésük k geopolitikai kockázatokkal terhelt a megújul juló energiaforrások kapacitás-lehet lehetıségei végesek. v Az atomerımő-flotta modernizálása 2. generáci ció: : megfelelı biztonságú, üzemidı-hosszabbítás 3. generáci ció: : fokozott biztonságú,, rendszerbe állítás s megkezdıdött, 2020-30 körül k l ezek fognak dominálni 4. generáci ció: : tervezés s alatt; zárt z üzemanyag-ciklus, fokozott biztonság, versenyképess pesség, proliferáci ció-állóság 17
A környezetbark rnyezetbarát jövı Az elıny nyöket és s hátrh trányokat elfogulatlanul kell mérlegelni. m 18
Összegzés Az energiatermelés s mindenképpen kockázatokkal jár, j de az atomerımővek használat latának kockázata ma kellıen en alacsony. A csernobili balesetbıl l levonható valamennyi következtetk vetkeztetést levontak, az atomerımővek ma biztonságosabbak, mint 20 évvel ezelıtt, de a biztonság g növeln velése folyamatos feladat. Az atomerımővek részarr szaránya az energiatermelésben feltehetıleg leg változatlan marad, földrajzi megoszlásuk suk azonban jelentısen változhat. 19
Köszönöm m a figyelmet! 20