NTP_HTAR. Tehergépj. TECH_08_D4_NTP projekt. Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő. CEU Konferenciaközpont, Budapest

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NTP_HTAR. Tehergépj. TECH_08_D4_NTP projekt. Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő. CEU Konferenciaközpont, Budapest"

Renáta Székely
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 pjármű balesetek vizsgálata korlátozott látási körülmk lmények közöttk TECH_08_D4_NTP projekt Ignácz Ferenc gépészmérnök, gépjármű műszaki szakértő

2 Haszongépj pjárművek észlelhetősége korlátozott látási l viszonyok közöttk A haszongépj pjárművek esetében az éjszakai közlekedk zlekedés s aránya 20 %, amely részesedés s a modern logisztikai módszerek m alkalmazásával (pl. just in time) várhatóan an tovább fog növekednin Meghatároz rozó a tehergépj pjárművek oldalának és s hátsh tsó részének láthatl thatósága Az Európában előírt és s használt oldalsó és s hátsh tsó világító berendezések és fényvisszaverő prizmák k csak korlátozott láthatl thatóságot tudnak biztosítani tani

just in time) várhatóan an tovább fog növekednin Meghatároz rozó a tehergépj pjárművek oldalának és s hátsh tsó részének láthatl

3 Haszongépj pjárművek észlelhetősége korlátozott látási l viszonyok közöttk A szignálk lkép p kialakulásának befolyásol soló tényezői: Rossz látási l viszonyok (sötéts tség, alkonyat, kedvezőtlen időjárási viszonyok) Világítóberendez berendezések elszennyeződése se (pl. kerekek által felcsapott szennyeződés s miatt) Idősebb jármj rművek elöregedett izzóinak inak lecsökkent fényerejef További baleseti kockázatot jelent Modern, gyors személyg lygépkocsik és s az alacsony motorteljesítm tményű haszongépj pjárművek közötti k jelentős s sebességk gkülönbség

kerekek által felcsapott szennyeződés s miatt) Idősebb jármj rművek elöregedett izzóinak inak lecsökkent fényerejef További baleseti

4 A késői k és s hibás s partnerfelismerés s következmk vetkezményei Személyg lygépkocsi haszongépj pjármű ráfutásos- és s oldalsó aláfut futásos balesetek

5 A személyg lygépkocsi-tehergépkocsi balesetek veszélyess lyességének jellemzői i a korlátozott észlelhetőség g szempontjából A személyg lygépkocsi vezetője nem, vagy későn k n ismeri fel a tehergépkocsit A személyg lygépkocsi vezetője nem tehergépkocsinak azonosítja a közlekedési terében lévől járművet A személyg lygépkocsi vezetője a tehergépkocsi sebességét t rosszul méri m fel és s a ráfutr futásos ütközés s ezért következik k be A sötétbens tben-alkonyatkor törtt rténő halálos los személyg lygépkocsi balesetek esetében kis mértm rtékű túlreprezentáltságról l beszélhet lhetünk

lévől járművet A személyg lygépkocsi vezetője a tehergépkocsi sebességét t rosszul méri m fel és s a ráfutr futásos ütközés s ezért következik k

6 4363 Európában és s Magyarországon gon törtt rtént tehergépkocsi baleset elemzése A vizsgált paraméterek kb. 15% hozható közvetlen vagy közvetett k kapcsolatba a korlátozott látási l viszonyokkal TGK-SZGK BALESETEK LAKOTT TERÜLETEN KÍVÜL % NAPPAL ALKONY. SÖTÉTS. ÖSSZES Tgkoldal.Szgk.front Tgk.front-Szgk.front Tgk.front-Szgk.oldal Tgk.front-Szgk.hátulja Tgk.hátulja-Szgk.front Egyéb

15% hozható közvetlen vagy közvetett k kapcsolatba a korlátozott látási l viszonyokkal TGK-SZGK

7 Korlátozott látási l viszonyok között k törtt rtént balesetek relatív gyakorisága ga 120,0% 98,2% 105,1% 100,0% 86,8% 80,0% 55,8% 60,0% 42,1% 53,4% 40,0% 22,6% 20,0% 0,0% KÖZÚT LAK. KÖZÚT NEM LAK. RAKHELY HATÁR ÁLL. PARKOLÓ BEZINKUT EGYÉB

8 A korlátozott látási l viszonyok közötti k balesetek aránya a normál l látási l viszonyokhoz képestk 3000,0% 2567,3% 2500,0% 2000,0% 1500,0% 1400,3% 1000,0% 532,6% 500,0% 125,7% 63,5% 44,5% 58,1% 299,7% 48,4% 155,6% 52,1% 0,0% SZEMBE HAL. ÜTKÖZÖT T AZONOS IR H ALADÓ JÁRMŰ KERESZTIRNYBA HAL. JÁRMŰNEK ÁLLÓJÁRM.ÜTKÖZÖTT STAB.VESZ.PÁLYAELHAG Y. FELBURULÁS SZILÁR D TÁG YNAK ÜTKÖZÖTT GYALOGOS ELÜTÉS KERÉKPÁR ELÜTÉS ÁLLAT ELÜTÉS EGYÉBB

155,6% 52,1% 0,0% SZEMBE HAL. ÜTKÖZÖT T AZONOS IR H ALADÓ JÁRMŰ KERESZTIRNYBA HAL. JÁRMŰNEK ÁLLÓJÁRM.

9 Időzónák, amelyekben a korlátozott láthatl thatóság g fennáll Éves átlagban a korlátozott láthatl thatóság g a nap /24 óra/ 39%-a a (9,36 óra), amely jelentősnek tekinthető: NTP_HTAR A korlátozott látási l körülmk lmények közötti k balesetek részesedr szesedése se a napi láthatl thatósági arány csökken kkenésénél l nagyobb mértékben nő: n 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 50% 46% ja nuár február március április május jú nius KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONY HAVI ARÁNYA 38% 33% 29% 27% 27% 31% 35% jú liu s augu sztus szeptem ber október november 45% 52% december 56% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 8,7% 11,9% január 9,0% 11,9% február 8,1% 8,1% március A korlátozott látáskori balesetek nagyobb részesedése 6,9% 4,5% április 6,9% 5,3% május 7,8% 4,1% június 7,6% 3,9% július BALESETEK HAVI SZÁZALÉKOS ELOSZLÁSA 8,3% 5,3% augusztus 8,0% 6,2% szeptember 8,4% 8,2% október 9,7% 13,7% november 10,6% 16,8% december KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT BEKÖVETKEZETT BALESETEK HAVI SZÁZALÉKOS ELOSZLÁSA A négy n téli t hónapban h (I, II, XI, XII) törtt rténik a korlátozott láthatl thatósággal összefüggésbe hozható balesetek 54,3 %-a% Korlátozott látási l viszonyok között k lakott területen kívül k l 20%-al több t baleset törtt rténik

március április május jú nius KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONY HAVI ARÁNYA 38% 33% 29% 27% 27% 31% 35% jú liu s augu sztus szeptem ber október november 45% 52% december 56% 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0%

10 A korlátozott és s a jój láthatósági körülmk lmények között k bekövetkezett balesetek összehasonlításasa A balesetek súlyossága korlátozott látási viszonyok esetében: Az egyes kártípusok alakulása a normál látási viszonyokhoz képest: 300,0% 250,0% 200,0% 350,0% 300,0% 250,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 207,5% 246,1% 277,1% HALÁLOS SÚLYOS KÖNNYŰ 1-10eFT KÖZ. 31,1% 36,5% eFT KÖZ. 59,0% eFT KÖZ. 139,9% 0,5-1,5MFT 254,9% 1,5MFT FELETT 200,0% 150,0% 100,0% 50,0% 0,0% 229,9% 241,8% 324,6% 241,1% JÁRMŰKÁR ÁRUKÁR EGYÉB KÁR ÖSSZESEN A tehergépkocsik észlelhetőségének javításával val a tgk-szgk balesetek mintegy %-ban% lehetne jelentős s baleset-megel megelőzési hatást elérni Ennek alapján n jelentős s kiadáscs scsökkenéssel lehet számolni

31,1% 36,5% 10-100eFT KÖZ. 59,0% 100-500eFT KÖZ.

11 A korlátozott látási viszony esetén bekövetkezett balesetek résztvevőinek aránya (nappali baleset valószínűsége 100%) A korlátozott látási viszonyok között bekövetkezett többjárműves balesetek aránya 350,0% 311,2% 120,0% 300,0% 100,0% 250,0% 200,0% 175,0% 80,0% 150,0% 60,0% 111,1% 89,2% 86,0% 85,8% 107,6% 100,0% 70,4% 56,6% 49,0% 40,0% 45,8% 85,2% 50,0% 16,4% 59,0% 45,9% 20,0% 0,0% NINCS MÁSIK SZGK. TGK. AUTÓBUSZ MOTORKER. KERÉKPÁR GYALOGOS MEZG.JÁRMŰ VASUTI JÁR. EGYÉB 0,0% 1 JÁRMŰ 2 JÁRMŰ 3 JÁRMŰ 4 JÁRMŰ 5 JÁRMŰ Motorkerékp kpárral, kerékp kpárral, és s mezőgazdas gazdasági gi jármj rművel törtt rténő ütközés valósz színűsége korlátozott látási l viszonyok között k nagyobb Korlátozott láthatl thatóság g estén n a két-három k jármj rműves balesetek bekövetkez vetkezésének valósz színűsége 7,6%-kal megnő

SZGK. TGK. AUTÓBUSZ MOTORKER. KERÉKPÁR GYALOGOS MEZG.JÁRMŰ VASUTI JÁR.

12 A személyi sérüléssel s ssel járój balesetek számar marányai A személyi sérülésekkel s sekkel járój balesetek aránya a láthatl thatósági problémák k esetében mintegy megduplázódik, dik, 12,6 %-ra% növekszik: n - Halálos los baleset esetén n 1,2%-ról l 2,3%-ra - Súlyos sérüléssel s ssel járój baleset esetén n 2,7 %-ról% l 5,6 %-ra% - Könnyű sérülés s esetén n 2,1 %-ról% l 4,7 %-ra% nőn személyi sérüléssel s ssel járó balesetek aránya Megállapítások: A látási viszonyok romlása nagymértékben befolyásolja a baleset kimenetelét, súlyosságát Egyértelműen kijelenthető hogy, a romló láthatósági viszonyok a növekvő anyagi kár vagy a súlyosabb személyi sérülés irányába tolják el a baleset kimenetelét

Könnyű sérülés s esetén n 2,1 %-ról% l 4,7 %-ra% nőn személyi sérüléssel s ssel járó balesetek aránya Megállapítások: A látási viszonyok romlása nagymértékben befolyásolja a

13 Megelőzést célzc lzó intézked zkedések és s előírások: Az ENSZ/EGB keretén n belül l már m r 1975-ben végeztek v et és javasolták, elsősorban sorban a tehergépj pjárművek hátsh tsó részének jobb felismerhetőségét t biztosító berendezések használat latát A kérdk rdéskör r fontossága ellenére egészen 1997-ig nem törtt rtént jelentősebb áttörés, amikor az ENSZ/EGB WP 29 szabályoz lyozásában lehetővé tette a haszongépj pjárműveken a passzív v világítástechnikai eszközök k használat latát A haszongépj pjárművek fényvisszaverf nyvisszaverő eszközeire zeire vonatkozó egységes ges feltételeket teleket az ENSZ EGB 104. sz. előírása tartalmazza (Azoknak a fényvisszaverf nyvisszaverő megjelöléseknek a jóváhagyj hagyására alkalmazzák, k, amelyek megnövelik a nehéz és s hosszú járművek, valamint pótkocsijuk p láthatl thatóságát és s felismerhetőségét.) t.)

lehetővé tette a haszongépj pjárműveken a passzív v világítástechnikai eszközök k használat latát A haszongépj pjárművek fényvisszaverf nyvisszaverő eszközeire zeire vonatkozó egységes ges

14 Az ajánlhat nlható passzív v világítástechnikai megoldás

15 Korlátozott látási l viszonyok között k végzett v tehergépkocsi közlekedk zlekedés jelentősen növeli n a rossz észlelhetőségből l származ rmazó veszélyhelyzeteket és s ezáltal a baleseti kockázatot Lakott területen kívül k l főképpen f / 40 % / a személyg lygépkocsi mellső része ütközik a tehergépkocsi oldalával, míg m g autópály lyán n a személyg lygépkocsi tehergépj pjárművekre törtt rténő ráfutása a meghatároz rozó / 60 % / Az autópály lyákon lassan haladó tehergépj pjárművek jelentik a másik m veszélyforr lyforrást A haszongépj pjárművek láthatl thatóságát, t, különösen k a kontúrok érzékelését egyértelm rtelműsíthetik thetik az un. passzív v világítástechnikai megoldások Fényvisszaverő csíkok alkalmazásával megelőzhet zhető-,, vagy csökkenthet kkenthető lenne számos olyan tipikus baleseti forma, amely a haszongépj pjárművek korlátozott láthatl thatóságára vezethető vissza

ráfutása a meghatároz rozó / 60 % / Az autópály lyákon lassan haladó tehergépj pjárművek jelentik a másik m veszélyforr lyforrást A haszongépj pjárművek láthatl thatóságát, t, különösen k a kontúrok

16 Köszönöm m megtisztelő figyelmüket.

Hasonló dokumentumok

elemzett közlekedk program

elemzett közlekedk program DKG1 NTPCRASH PROJEKT 2009-2011 Multidiszciplináris kísérletekkel k elemzett közlekedk zlekedésbiztonsági program 1. dia DKG1 Dr. Kőfalvi Gyula; 2010.10.24. NTP_CRASH PROJEKT NKTH 2009-2011 NTPCRAH PROJEKT