DR. RUMPF JÁNOS MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÖRVÉNYEK ÉRVÉNYESÜLÉSE A FAKITERMELÉSBEN A fakitermelési munkafolyamatot végrehajtó munkarendszereket és különböző változataikat egyszerűen ábrázolhatjuk, ha azokat a munkaműveletekre és a műveletek végrehajtási helyére alapozva mutatjuk be (1. ábra). A fakitermelési folyamatot felépítő különböző jellegű munkaműveletek kapcsolódását és térbeli elhelyezkedését ábrázoló, kétdimenziósra leegyszerűsített séma utal a munkatárgy változásaira (álló fa * B)_ H erdei választék), a műveletek végrehajtási helyére (tő mellett m ~^ : alsó rakodó) és a műveletek végrehajtásának eszközeit is feltüntetve az alkalmazott gépekre, berendezésekre, ezáltal közvetve a munkaerőre is. Mint az 1. ábrán is látható, az X-tengelyen tüntetjük fel a munka tárgyának változását eredményező technológiai jellegű munkaműveleteket, a szokásos sorrendben. Az Y-tengelyen ábrázoljuk a munka tárgyának helyváltozását előidéző anyagmozgatási műveleteket. Végül a Z-tengelyre hordhatjuk fel az irányítási műveleteket (pl. választékolás, számbavétel); itt felülnézetben, rövidítésekkel jelölve. Ezek szerint az 1. ábrán példaképpen felrajzolt műveletsor a hosszúfás munkarendszer felső felkészítőhelyi változatát jelenti. Az alapvető műszaki-gazdasági törvények hatása Egyébként azonos feltételek (azonos terep- és állományviszonyök, azonos választékösszetétel, kb. azonos technikai színvonalú eszközök stb.) esetén a tömeg-darab törvény és a volumen hozadéka törvény előnyeinek kihasználása általában az ábrán jelzett irányba tolja el" a munkarendszereket bemutató poligonokat, vagyis a hosszú távú műszaki fejlesztés kívánatos iránya általában erre mutat. A közismert hatású tömeg-darab törvény lényege legegyszerűbben a 2. ábrán bemutatott összefüggéssel világítható meg. Azaz minél nagyobb a munka tárgyát képező faanyag térfogata, annál kisebb a megmunkálás, az anyagmozgatás fajlagos időszükséglete és költsége. A volumen hozadékának törvénye azt az általános érvényű közgazdasági jelenséget fogalmazza meg, mely szerint minél nagyobb egy adott termelés terjedelme, volumene, annál kisebb a termelés fajlagos költsége (3. ábra). A tör- Erdészeti balesetek objektív okainak vizsgálata" címmel figyelemreméltó és a gyakorlat számára fontos ismereteket tartalmazó tudományos tájékoztató jelent meg a Kutatási Eredmények" sorozatban (282/1985. sz. alatt) az AGROINFORM kiadványaként. A szerzők dr. Szász Tibor és Gerzsenyi Katalin a bekövetkezett balesetek valódi okait igyekeztek feltárni. A baleseti statisztika keveset mond a tényleges baleseti okokról. Az erdészeti balesetkutatás a baleseti statisztika hiányosságai miatt már jó ideje, különösen külföldön arra törekszik, hogy balesetveszélyes helyzeteket vizsgáljon. A szerzők érdeme, hogy a termelési folyamatok kritikus érintkezési pontjainak balesetveszélyes helyzetek elemzésére egyrészt hét pontból álló vizsgálati módszert, másrészt közel 10 esztendőt felölelő hazai, erdészeti baleseti okkutatás eredményei és tapasztalatai alapján a baleseti okok kiküszöbölésére vonatkozó javaslatokat dolgoztak ki.
0 0 nz a. a M m -n > 5 o- m r i c. C <~ 8" rn cn ír!5 g-sm * ' cn > -ti - n rn rn r~ r~ X >J> -To 0= x - O x a C7i m -< ^) ;. H g=d -h ni o= SZÁLLÍTÁS KÍSZÁLLÍTÁS KÖ2EUTES ELÖKŐZEÜT S rn {- < ALLÓ FA TELJES FA 0(FEKVÖ FA ) F a. 3 a 3 SZÁLFA (AGASFA) HOSSZÚ FA (ELODARABOLT FA ) KRA DARABOLT FA ERDEI YALASZTEKOK FATERMÉKEK
vényben rejlő előnyök kihasználása céljából terveznek egyre nagyobb kapacitású gépeket, ezért koncentrálnak egy helyre egyre nagyobb mennyiségű feldolgozandó anyagot, ezért növelik a termelés volumenét. Azonos értékesítési ár, de kisebb önköltség mellett a nagyobb volumenű termelés többlethozadékot eredményez a kisebb volumenű termeléshez képest. A két törvény együtt érvényesülhet igazán hatásosan, ezért az eredő hatás jelzi a műszaki fejlesztések legkedvezőbb irányát. Nagy általánosságban kijelenthetjük tehát, hogy minél fejlettebb egy munkarendszer, annál kisebb az A A" tengelyre vonatkozó inercia-nyomatéka annak a felületnek (az 1. ábrán Fj-nek), melyet a munkarendszer útvonala és az A A", valamint az M M" tengelyek határolnak. A fenti értelemben fejlettebb munkarendszerek koncepcionális előnyei azonban nem érvényesülnek minden körülmények között. A mukarendszert kiválasztó stratégiai döntéshozatal során tekintettel kell lenni az egyes stratégiákhoz tartozó taktikákra (a szóba jöhető munkarendszer-változatokra) is. Könynyen előfordulhat ugyanis, hogy egy átlagát tekintve első helyen álló stratégia egy-két taktikai változata lemarad a gyengébb stratégiai változatok sikeresebb taktikai megoldásai mögött. Ezt az összetettséget érzékelteti a 4. ábra. S =STRATÉGIA 0 f - TAKTIKA :0 tr3/db V db/evinrwt 2. ábra: A tömeg-darab törvény hatása 3. ábra: A volumen hozadéka törvény hatása 4. ábra: A stratégiai és taktikai döntések összetettsége 5. ábra: A termék önköltsége a technika naturális hatékonysága és a fajlagos költségek aránya szerint FAJLAGOS KÖLTSÉK ARÁNYA (Én > HN) ATECHNIKA (t, H, : NATURÁLIS HATÉKONYSÁGA 0 > 160 8 0 60 J 80 40 (Én > HN) EGYSÉGNYI TERMEK ÖNKÖLTSÉGE ( / K H) 1=2; ÍV 320 80/160 80/80 120/2*0 '. 120/1W 120/60 2 ' 1 150/168 iso/eo 160/t0.
Az élőmunka drágulásának hatása A társadalmi-gazdasági fejlődés előrehaladtával az élőmunka (ÉM) viszonylagos drágulása következtében a naturálisan kevésbé hatékony technika (HM) bevezetése is a termék önköltségének csökkenését eredményezi. Az 5. ábrán egy számpéldával érzékeltetjük az új technika bevezetésének gazdasági hatékonyságát. Az egyszerű példán is megfigyelhető, hogy olcsó élőmunka esetén csak a legkedvezőbb naturális hatékonyságú technika (pl. motorfűrész, univerzális traktor) bevezetése gazdaságos. Az élőmunka drágulása, ill. a technika viszonylag olcsóbbá válása serkent csupán a naturálisan kevésbé hatékony technika (pl. processzorok, harveszterek) alkalmazására. A táblázat belsejében a számláló az élőmunkával, a nevező a holt munkával létrehozott termék önköltségét mutatja (KE/KH). Ez a hosszú távon érvényesülő tendencia vezeti végig a műszaki fejlődést a gépesítettség különböző fokozatain, a kézi eszközös termeléstől, a részleges és a komplex gépesítés lépcsőin át az automatizált termelés szintjére, ahol már az irányítási jellegű műveleteket is gépesítik. Ez a hatás a munkarendszerek összehasonlító vizsgálatát is technikai szintenként teszi indokolttá. A műszakigazdasági fejlődés várható és célszerű pályáját a 6. ábra már összevontan mutatja be. Termelési függvényekkel végzett elemzések Nagy számú munkarendszer-változat paramétereit termelési függvényekkel vizsgálva is kimutatható és számszerűsíthető volt az előzőekben bemutatott néhány törvényszerűség. A munkarendszer-változatok éves teljesítményét (Q 0 ; m 3 /év), a rendszerben foglalkoztatottak létszáma (Le ; fő) és a lekötött eszközérték (Iö : ezer Ft) alapján adja meg a következő alakú termelési függvény: Q = c L - i t ^0 o b A különböző fahasználati módoknak megfelelő átlagos fatérfogatok mellett a függvény egyes paraméterei az 1. táblázat szerint alakultak. 1. táblázat Fahasználat Átlagfa A függvény paraméterei módja té rf ogata (V; m 3 ) c 8 Törzskiválasztó gyérítés 0,18 52.62 0,6712 0,4200 Növedékfokozó gyérítés 0,50 64,22 0,8379 0,3674 Fokozatos felújítóvágás 0,90 97,79 0,8523 0,2871 Tarvágás 1.50 188,01 0.9317 0,1928 Az átlagfa térfogatának hatását egy összevont termelési függvényben is bemutatjuk: Q ö = (52,07 8,91V+66,35V 2 )-L 0-885 + 0 ' 117n - v p.«i-o,mv ő ö A tömeg-darab törvény tehát eltérő előjellel és mértékben alakítja az élőmunka és a gépek hatékonyságát a különböző méretekkel jellemezhető faállományok fakitermeléseiben.
6. ábra: A műszaki fejlődés általános tendenciái Munkarendszerenként felállítva ia változatokból számítható termelési függvényeket, a 2. táblázatban közölt paramétereket kaptuk: 2. táblázat Munkarendszer. c A függvény paraméterei a & Rövidfás 164,80 0,7026 0,2758 Hosszúfás 90,26 0,8356 0,3023 Teljesfás (aprítéktermeléssel kombinálva) 153,12 0,3443 0,4073 A gépek hatékonysága tehát a rövidfás-hosszúfás-teljesfás munkamódszerek sorrendjében javul, az alaptörvénynek megfelelően. Mivel a kitermelésre kerülő fák átlagos térfogatának a növekedését a létszámhoz és az eszközértékekhez tartozó kitevők ellentétes irányú változása követi (1. táblázat), ezért azok együttes értéke közel változatlan marad («-i-/>= ~ konstans). Eltérő munkarendszereket alkalmazva a változó méretű állományokban tehát már nem érvényesül mindenképpen a tömeg-darab törvény, amennyiben jól választjuk ki a különböző fakitermelési feladatokhoz igazodó munkarendszer-változatokat. A közel állandó szinten mozgó fakitermelési költségekre, azaz végül is a tömeg-darab törvény érvényesülésének hiányára utal a 7. ábrán bemutatott öszszefüggés. Nagy számú fakitermelési munkahely fajlagos önköltségét elemezve, nem lehetett határozott összefüggést kimutatni a faegyedek átlagos méretei és az önköltség között különböző munkarendszer-változatok bevezetésekor. Viszont teljesen azonos géprendszert és technológiát alkalmazva az eltérő átlagfa-méretű állományokban, természetesen már egyértelműen jelentkezik a tömeg-darab törvény hatása. Ez kezdetben a költségek csökkenését eredményezi, majd a rendszer számára túlméretes fák tartományában újra költségnövekedés tapasztalható. Minden jellemző állomány-kategóriához megkereshető a legkedvezőbb munkarendszer-változat, ahogyan ez a 8. ábrán látható. A kedvező megoldásókat alkalmazva érjük el a 7. ábrán bemutatott költségkiegyenlítődést. A fakitermelések közel azonos költségszintje a folyamat energiacentrikus elemzésével is igazolható volt. Sundberg professzor kimutatta, hogy a legkü-
Fí/m J Ff/m J 1000 oco 6CD i 400 200 Kmax..K jtlag 'ibnkölteég Kmin. 30 ;o 7. ábra: 72 fakitermelés árbevételének és önköltségének alakulása az állomány átlagos mellmagassági átmérőjének függvényében (ERTI adatgyűjtésből) lönbözőbb erdészeti gépék üzemanyag-felhasználásának egységére jutó gépüzemeltetési költsége (Ft/l dízelolajban kifejezve) jó közelítéssel azonosnak tekinthető. Vizsgálataink szerint a magyarországi viszonyok között is érvényesül a gépköltségeknek az üzemanyag-fogyasztás egységére eső állandósága. A teljes gépesítettség szintjén ez viszont azt is maga után vonja, hogy a fakitermelés fajlagos önköltsége közel azonos kell legyen, eltérő géprendszerek alkalmazása esetén is. Eltéréseket csak a gépbeszerzés szocialista vagy tőkés relációja okoz. Ft / rrr 1 600 400 20 0 i 20 30 40 cm d-i 3 8. ábra: Különböző fakitermelési munkarendszer-változatok célszerű alkalmazási tartománya