Javasolt új TÁMOP-indikátorok

Javasolt új TÁMOP-indikátorok Az ÚMFT humán programjai indikátorainak felülvizsgálata Értékelő jelentés Budapest, 2010. február.

TÁMOP (7/A) Specifikus cél: Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma Az LHH kistérségekben mért aktivitási ráta elmaradása az országos átlagtól Specifikus cél indikátor az aktivitás területi különbségeinek csökkentése célhoz nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás A KSH LHH kistérségek átlagos aktivitási rátáinak eltérése a munkaerőfelmérés által mért országos aktivitási rátától. %pont nincs OP bázis ill. célérték Év Érték Módosított év Módosított érték Bázis 2006 7,93 Cél 2015 6,70 Módosítás oka Az eredeti OP 7 számú indikátor törlése után, egyszerűbben és átláthatóbban számolt indikátor, a célt jól méri.. forrása ÁFSZ által kiszervezett adatgyűjtés, KMSR (Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer), MultiRáció Kft adatai alapján, könnyen elérhető és számítható adat, KSH kistérségekre számítjuk. Az ÁFSz KMSR adat becslésekkel előállított mutató, ami a regisztrált, MEF adatokat integrálja. A viszonyítási mutató a KSH MEF aktivitási ráta értéke, könnyen és rendszeresen előállítható érték előállításának módja ÁFSZ nyilvántartásaiból számítható, a KSH kistérségi adatok alapján, rendszeresen és könnyen előállítható mutató az ÁFSZ nyilvántartásból. Az indikátor számítása: LHH kisrégiókra számított átlagos aktivitási ráta értéknek az LFS-ben mért országos rátától való eltérése és annak csökkenését vizsgáljuk, az eltérés az indikátor értéke, %pontban Értelmezhetősége Könnyen interpretálható, egyszerű mutató, a leghátrányosabb helyzetű régiók aktivitási rátájának az átlagos elmaradását mutatja az országostól. EU elvárások követhetősége Nem EU monitoring indikátor. Hasonló indikátor sem szerepel az EU elvárások között relevanciája Specifikus célindikátor. Az OP specifikus célja szempontjából releváns kapcsolódása Specifikus cél indikátor, az OP átfogó cél teljesülését közvetve támogatja II. teljesülése Teljesülés éve 2006 (bázis) 2007 2008 2012 (köztes cél 2015 (javasolt cél) Eredmény 7,93%pont 7,88 6,91 7%pont 6,7%pont A teljesülés értékelése III. értékelése A módosított indikátor számításai mellett a cél jól követhető, a tapasztalt idő még nagyon rövid. 2

Az indikátor ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? A mutató az LHH kistérségekre számított különbségek alakulását méri, a kistérségek kialakítása, átalakulása is a mutató eredményeiben jelenik meg. Fontos különösen a válság alatt lett nagyon látható a gazdasági helyzet hatása. Nem biztos, hogy a kezelendő mutató a javulást jelenti, lehet, hogy a jobb munkaerő-piaci helyzetű régiók romlása eredményezi a közeledést. Kiegészítő vagy kontextus indikátor javasolt. A következő (8/a.számú) TÁMOP indikátor erre megfelelő lehet. Az indikátor előnye, hogy átláthatóan mutatja a regionális munkaerőpiaci különbségek alakulását. Egyszerűen számított mutató, az ÁFSZ adataiból. Az előállított kistérségi adatok is a MEF értékek alapján készített becslések, ezért az arány a MEF országos rátához megfelelő. (módszertan ld. http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister&lang=hungarian) Követi az OP logikáját, az 1 és 2 indikátor is az aktivitási és kontextus indikátorként a foglalkoztatási ráta alakulását mutatja. A regionális különbségek vizsgálata megfelelően mutatná a kívánt célt, előállítása egyszerűbb, (SZMM) Az OP korábbi mutatójának előállítása költséges, s forrással az előállítás nincs fedezve, a mutató bonyolult az eredmény bizonytalan. Az indikátor már korábban is gondokat okozott. A regionális különbségek mérésére szükséges lenne valamilyen mutatószám, de a jelenlegit felül kellene vizsgálni, egyszerűbb, módszertanilag kevésbé bizonytalan és kevésbé költséges indikátort kellene alkalmazni. (ÁFSZ) Az új mutató kialakítása az adatgazda ÁFSZ-el egyeztetve történt. Új indikátor, a korábbi 7. indikátor helyén. Az indikátor a korábbi indikátor helyére kerül, annak hiányosságait megfelelően korrigálja, a célt megfelelően mérő, egyszerűbb és könnyebben előállítható indikátor 3

TÁMOP (8/A) Specifikus cél: Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma Az LHH kistérségekben mért foglalkoztatási ráta elmaradása az országos átlagtól Specifikus cél indikátor az aktivitás területi különbségeinek csökkentése célhoz nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás A KSH LHH kistérségek átlagos foglalkoztatási rátáinak eltérése a munkaerő-felmérés által mért országos foglalkoztatási rátától. %pont nincs OP bázis ill. célérték Év Érték Módosított év Módosított érték Bázis 2006 12,04 Cél 2015 11,6 Módosítás oka Az eredeti OP 7 számú indikátor törlése után, egyszerűbben és átláthatóbban számolt kontextus indikátor, a célt jól méri.. forrása ÁFSZ által kiszervezett adatgyűjtés, KMSR (Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer), MultiRáció Kft adatai alapján, könnyen elérhető és számítható adat, KSH kistérségekre számítjuk. Az ÁFSz KMSR adat becslésekkel előállított mutató, ami a regisztrált, MEF adatokat integrálja. A viszonyítási mutató a KSH MEF foglalkoztatási ráta értéke, könnyen és rendszeresen előállítható érték előállításának módja ÁFSZ nyilvántartásaiból számítható, a KSH kistérségi adatok alapján, rendszeresen és könnyen előállítható mutató az ÁFSZ nyilvántartásból. Az indikátor számítása: LHH kisrégiókra számított átlagos foglalkoztatási ráta értéknek az LFS-ben mért országos rátától való eltérése és annak csökkenését vizsgáljuk, az eltérés az indikátor értéke, %pontban Értelmezhetősége Könnyen interpretálható, egyszerű mutató, a leghátrányosabb helyzetű régiók foglalkoztatási rátájának az átlagos elmaradását mutatja az országostól. EU elvárások követhetősége Nem EU monitoring indikátor. Hasonló indikátor sem szerepel az EU elvárások között relevanciája Specifikus célindikátor. Az OP specifikus célja szempontjából releváns kapcsolódása Specifikus cél indikátor, az OP átfogó cél teljesülését közvetve támogatja II. teljesülése Teljesülés éve 2006 (bázis) 2007 2008 2012 (köztes cél 2015 (javasolt cél) Eredmény 12,04%pont 12,62 12,14 12%pont 11,6%pont A teljesülés értékelése III. értékelése A módosított indikátor számításai mellett a cél jól követhető, a tapasztalt idő még nagyon rövid. 4

Az indikátor ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? A mutató az LHH kistérségekre számított különbségek alakulását méri, a kistérségek kialakítása, átalakulása is a mutató eredményeiben jelenik meg. Fontos különösen a válság alatt lett nagyon látható a gazdasági helyzet hatása. Nem biztos, hogy az aktivitási mutató a javulást jelenti, lehet, hogy a jobb munkaerő-piaci helyzetű régiók romlása eredményezi a közeledést. Ezért az indikátor kiegészítő vagy kontextus indikátor az előző (7/a.számú) TÁMOP indikátorhoz, ami a pontosabb leírást segíti, erre megfelelő lehet. Az indikátor előnye, hogy átláthatóan mutatja a regionális munkaerőpiaci különbségek alakulását. Egyszerűen számított mutató, az ÁFSZ adataiból. Az előállított kistérségi adatok is a MEF értékek alapján készített becslések, ezért az arány a MEF országos rátához megfelelő. (módszertan ld. http://kisterseg.afsz.hu/index.php?static=kister&lang=hungarian) Követi az OP logikáját, az 1 és 2 indikátor is az aktivitási és kontextus indikátorként a foglalkoztatási ráta alakulását mutatja. A regionális különbségek vizsgálata megfelelően mutatná a kívánt célt, előállítása egyszerűbb, (SZMM) Az OP korábbi mutatójának előállítása költséges, s forrással az előállítás nincs fedezve, a mutató bonyolult az eredmény bizonytalan. Az indikátor már korábban is gondokat okozott. A regionális különbségek mérésére szükséges lenne valamilyen mutatószám, de a jelenlegit felül kellene vizsgálni, egyszerűbb, módszertanilag kevésbé bizonytalan és kevésbé költséges indikátort kellene alkalmazni. (ÁFSZ) Az új mutató kialakítása az adatgazda ÁFSZ-el egyeztetve történt. Új indikátor, a korábbi 7. indikátor helyén. Az indikátor a korábbi indikátor helyére kerül, annak hiányosságait megfelelően korrigálja, a célt megfelelően mérő, egyszerűbb és könnyebben előállítható indikátor 5

TÁMOP (22a) OP szintű indikátor : Területi kohézió erősítése horizontális célhoz megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma Az LHH kistérségekben mért egy állandó lakosra jutó SZJA jövedelmet képező jövedelem aránya az országos átlaghoz képest Specifikus célok: A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor Az indikátor tartalma az LLH kistérségek mért egy állandó lakosra jutó SZJA jövedelmet képező jövedelem viszonyítása az országos átlaghoz. A kiszámított arányszám növekedése azt jelzi, hogy a területi kohézió az ÚMFT összes beavatkozásainak eredményeképpen az LLH térségekben a lakosság átlagos jövedelemi helyzetének javulásához járul hozzá, ezért az LLH átlag nő, a jövedelemkülönbség az országos átlaghoz képest csökken. % regionális Javasolt értékek: az LHH térségekben mért egy állandó lakosra jutó SZJA jövedelmet képező jövedelem aránya az országos átlaghoz képest Teljesülés éve 2006 (bázis) 2010 2015 (cél)? Eredmény 60,5% 65% 70% A teljesülés értékelése A célérték kockázata, hogy az ÚMFT beavatkozásain kívül számtalan egyéb tényező is hat rá. Makrogazdasági hatások, adópolitika, vállalati fluktuáció, működőtőke mobilitása, egyéb programok hatása a hátrányos helyzetű kistérségekben foglalkoztatottak munkajövedelmének alakulására.. III. értékelése Az indikátor érzékeny az egyéb hatásokra is. Az indikátor a KSH évente egyszer megjelenő területi statisztikai adatai segítségével előállítható. A területi statisztikai évkönyv elektronikus verziója megadja az adott évre, az adott kistérségben keletkezett SZJA alapot képező jövedelemtömeget, továbbá a kistérségben az adott év végén nyilvántartott állandó lakosok számát. (8.11. és 8.13. táblák). Az LLH kistérségek listáját jogszabály szabályozza. A kistérségi adatok segítségével kiszámítható az egy állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem éves összege. (A kistérségi SZJA adatok népességgel súlyozott átlaga.) Hasonló módszerrel kiszámítható az LHH kistérségek átlaga. Az LLH kistérségekre számított átlag osztva az országos átlaggal, szorozva 100-al, adja meg az indikátor %-os adatát. Az indikátor jelenleg 2008-ig minden évre előállítható. A KSH adatok megjelenésénél általában egy éves eltolódást kell figyelembe venni. ral kapcsolatos Nem volt hozzá interjúalany. 6

tapasztalatok (interjúk) A területi felzárkózás nyomon követéséhez célszerű arányszámot megadni. A több éves trend alapján következtetni lehet a felzárkózás ütemére. Tekintettel arra, hogy az LLH kistérségek a fejlesztési politika kedvezményezettjei, vélelmezni lehet, hogy a felzárkózás üteme a korábbiakhoz képest gyorsul. A 2009. évi recesszió valószínűleg lassította folyamatot, de 2011-től újabb erősödés feltételezhető. Mindezek alapján a javasolt értékadatok az alábbiak: 2006 2007 2008 2010 2015 60,5% 61,6% 63,3 65% 70% 2005. évi adat: 58,1%; 7

TÁMOP (22b) OP szintű indikátor : Területi kohézió erősítése horizontális célhoz megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma Az LHH kistérségekben mért munkanélküliségi ráta aránya az országos átlaghoz képest Specifikus célok: A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor Az indikátor az ÁFSZ adatai (Kisterületi Munkaügyi Statisztikai Rendszer) és a KSH Munkaerő-felmérésének adatai segítségével azt kívánja mérni, hogy hogyan változik az LHH kistérségekben a munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz képest. arányszám regionális Teljesülés éve 2006 (bázis) 2010 2015 (cél)? Eredmény 2,2 2,2 1,9 A teljesülés értékelése A korábbi adatok alapján arra lehetett következtetni, hogy az LHHtérségek leszakadása a foglalkoztatás terén tovább romlott. Míg a 22a indikátor jelzi, hogy azok esetében, akik dolgoznak, tehát bérjellegű, adóköteles jövedelemmel rendelkeznek egy lassú felzárkózás tapasztalható, a munkapiaci lehetőségek még továbbra sem kedvezőek. Tekintettel arra, hogy nagyon sok pályázat esetében az LHH kistérségek kiemelten kedvezményezettek, feltételezhető, hogy ez a foglalkoztatási helyzet javulását, a munkanélküliségi helyzet relatív romlásának megállítását is magával hozhatja. Tehát jelenleg az LHH kistérségek átlagos munkanélküliségi rátája 2,4-szerese az országos átlagnak. Ha ez az arányszám 2015-ig 2 alá szorítható, az már a jelenlegi trendek alapján számottevő javulásként lenne értelmezhető. III. értékelése Az indikátor érzékeny az egyéb, makrogazdasági hatásokra (pl. működőtőke mozgása, konjunktúraciklusok stb.) is. Így például a 2009- es adat nagy valószínűséggel az arányszám javulását fogja mutatni, azonban ez elsősorban annak lesz betudható, hogy a válság hatására az országos munkanélküliségi adat is jelentősen romlott, s nem annak, hogy az LHH térségekben jelentős javulás következett be. Az indikátor tehát minden szempontból érzékeny indikátor, ugyanakkor a területi kohézió és az OP célja szempontjából fontos indikátor. A KMSR rendszeresen 6 munkaügyi statisztikai adatot készít: munkanélküliek száma, foglalkoztatottak száma, inaktívak száma, munkanélküliségi ráta, aktivitási ráta, foglalkoztatottsági ráta. A számításokhoz mi az éves adatokat vettük figyelembe. A kistérségi adatok a munkanélküliek vonatkozásában a munkaügyi központok által regisztrált és a KSH munkaerő-felmérése által rögzített adatok segítségével készített korrigált szintetikus regressziós becslés módszerével kerülnek előállításra. Foglalkoztatottak számának becslése 8

= Gazdaságilag aktívak Direkt becslése Munkanélküliek Korrigált regressziós szintetikus becslése. A megyei szintre vonatkozó becslések szolgálnak alapul a kisterületi szintre vonatkozó becslések számára. A számításhoz mi a KMSR rendszerében előállított kistérségi munkanélküliségi rátákat vettük alapul az LHH térségekre vonatkozó. Ugyancsak ebből az adatbázisból származó 15-64 éves népesség alapján súlyozva kiszámítottuk az LHH kistérségekre vonatkozó átlagos munkanélküliséget. Az így kialakított átlagot viszonyítottuk a KSH Munkaerő-felmérése alapján minden évre megadott országos átlaghoz. I y = ( LHHy(1-33) [Mn LHHi *AN LHHi ])/AN LHHy /OA y I y = adott évben az indikátor értéke Mn LHHi = munkanélküliségi ráta az i-ik LLH-ban az y-ik évben AN LHHi = 15-64 éves népesség az i-ik LLH-ban az y-ik évben AN LHHy = a 15-64 éves népesség összlétszáma az LHH-kban az y-ik évben OA y = munkanélküliség, országos átlag LFS az y-ik évben ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Nem volt hozzá interjúalany. Az indikátor az LHH kistérségek munkaerőpiaci piaci helyzetét az országos átlaghoz viszonyító mutató. Az indikátor csökkenése jelzi a pozitív, kedvező irányú elmozdulást. Az elmúlt évek trendje alapján azt mondhatjuk, hogy a legkisebb pozitív irányú elmozdulás is fontos az érintett térségek szempontjából, és értékelhető eredménynek tekinthető. Az indikátor kapcsolódik az OP fő céljához is, illetve a vizsgált horizontális célhoz is. 2006 2007 2008 2013 2015 2,2 2,4 2,4 2,1 1,9 2005. évi adat: 2,1 9

TAMOP 33a 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Beavatkozási irány: A képzéshez való hozzáférés segítése megnevezése: I. jellemzői fajtája TISZK keretében felnőttképzésben résztvevők száma Prioritás szintű indikátor. 2. prioritás: A munkaerő-piaci alkalmazkodást javítása. A képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irányhoz való kapcsolat. előállításának módja Értelmezhetősége típusa nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás tartalma A TISZK intézményeinek felnőttképzésében résztvevők létszáma. Minden résztvevő csak egyszer vehető figyelembe, még akkor is, ha több tanfolyamon, illetve az adott naptári évek közül több évben is részt vett a TISZK valamely intézményeinek tanfolyamán. fő Nincs OP bázis ill. célérték Év Érték Bázis 2009 Most lesz először adatgyűjtés mivel a TISZK-ek 2009-el indultak. TISZK-ek maguk csak létszámadatot közölnek, az indikátorhoz szükséges adat a tagiskolák adatközléséből, illetve a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09 monitoring indikátora alapján (támogatott által közölt tény adatok) állítható elő. Cél 2015 A 2009. évi adatok fényében a TISZK-ek tagiskoláinak előrejelzése alapján lehetne meghatározni a célértéket. Módosítás oka Újonnan kialakítandó indikátor. a korábbi TÁMOP-33 indikátor helyett van. forrása OKM, NSZI. TISZK jogosultsági feltétele 1500 fő. Adatokat a TISZKek tagiskoláinak adataiból lehet összegyűjteni. Számított adat. Új felmérést igényel. A felmérés fontos lenne, mivel ebből lehetne következtetést levonni, hogy a TISZK-ek mennyiben tudnak hozzájárulni a prioritás, illetve a beavatkozási irány megvalósulásához. A felnőttképzésre megadott definíció, a duplázódás elkerülését biztosító meghatározás mellett az indikátor jól értelmezhető. EU elvárások követhetősége relevanciája Nem EU indikátor. A TISZK-ek most alakultak. Megalakításukban a felnőttképzés fontos szerepet játszik. Tekintettel arra, hogy a munkaerő-piaci alkalmazkodás szempontjából a felnőttképzés nagyon fontos terület, úgy gondoljuk, hogy a javasolt indikátor előállítása fontos. 10

kapcsolódása A javasolt indikátor jól kapcsolható a TÁMOP 2. prioritáshoz, illetve azon belül a képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irányhoz. II. teljesülése Teljesülés éve 2009 2010 2015 Eredmény Induláskori létszám Érték csak az első adatok fényében, illetve a TISZK tagiskoláinak terveit figyelembe véve állítható elő. Tekintve, hogy új adatról van szó, külön felmérés indítása célszerű lenne. A teljesülés értékelése III. értékelése Az indikátor Ugyanaz mondható el, mint a köztes célértékre vonatkozóan. az intézményi háttér, a TISZK-ek működési tapasztalatainak függvényében változhat.. Az indikátor érzékenységére vonatkozóan az első tapasztalatok a TISZK-ek 2009-re rendelkezésre álló adatai fényében szűrhetők le. A TISZK-ek maguk jelenleg elsősorban létszámadatokat közölnek. Az egyéb adatok a tagiskolák adatainak összegyűjtésével állíthatók elő. Tekintettel arra, hogy azt lehet tudni (NSZI), hogy melyik iskola, oktatási intézmény, melyik TISZK tagja, ezek az adatok TISZK-enként összesíthetők. ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? A tagiskolák adatainak összesítésével előállítható, számított adat. Fontos követelmény a duplázódás elkerülése, ezért az indikátor tartalmi megkötéseit fontos szigorúan figyelembe venni. Adatgyűjtésnek egy másik forrása lehet a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09. pályázati konstrukciók azonos tartalmú monitoring indikátora. Ez utóbbi csak a támogatott TISZK-ekre vonatkozó adatot tartalmazná. Az OKM Statisztika tanévenként közli a szakképzésben résztvevők adatait, de ez az adat a szakképző intézményekben az OKJ szerinti szakmák szakképző évfolyamain tanulókat (a szakiskolákban, szakközépiskolában felsőfokú szakmákat tanulókat is) tartalmazza ISCED szakterületek szerinti besorolásban (nappali, felnőtt és gyógypedagógiai oktatás együtt). A felnőttképzésre vonatkozó összesített adatok ISCED kategóriánként, korcsoportonként szedhetők össze. Nincs interjúalany. Újonnan javasolt indikátor. kialakítása fontos lenne, mert jól kapcsolódik a prioritáshoz és egyben tükrözné egy új intézményi struktúra szerepét a felnőttképzésben. 11

TAMOP 33b 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Beavatkozási irány: A képzéshez való hozzáférés segítése megnevezése: I. jellemzői fajtája A támogatott TISZK-ek keretében a szakképzést sikeresen befejezők aránya Prioritás szintű indikátor. 2. prioritás: A munkaerő-piaci alkalmazkodást javítása. A képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irány típusa nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás tartalma A TISZK szakképző iskoláinak utolsó szakképzési évfolyamát megkezdett tanulók hány %-a tett sikeres szakmai vizsgát a tanév befejezésének évében. Az indikátornál figyelembe kell venni a nappali képzésben és a felnőttoktatásban résztvevők számát is. Az év alatt tanév értendő. Tehát az első adatok 2009/2010-es tanévre állíthatók elő. % Nincs OP bázis ill. célérték Év Érték Bázis 2009 Most lesz először adatgyűjtés mivel a TISZK-ek 2009-el indultak. TISZK-ek maguk csak létszámadatot közölnek, az indikátorhoz szükséges adat a tagiskolák adatközléséből, illetve a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09 monitoring indikátora alapján (támogatott által közölt tény adatok) állítható elő. Cél 2015 A fenti támogatási konstrukcióban a minimális elvárás 90%, így ez lehetne a célérték is. Módosítás oka Újonnan kialakítandó indikátor. forrása OKM, NSZI. Adatokat a TISZK-ek tagiskoláinak adataiból lehet előállításának módja Értelmezhetősége összegyűjteni. Számított adat. Új felmérést igényel. A felmérés fontos lenne, mivel ebből lehetne következtetést levonni, hogy a TISZK-ek mennyiben tudnak hozzájárulni a prioritás, illetve a beavatkozási irány megvalósulásához. EU elvárások követhetősége relevanciája kapcsolódása Nem EU indikátor. A TISZK-ek most alakultak. Tevékenységük eredményességét mutathatná a javasolt indikátor. a korábbi TÁMOP 33-as indikátor helyett lett kialakítva együtt a 33a indikátorral. A javasolt indikátor jól kapcsolható a TÁMOP 2. prioritáshoz, illetve azon belül a képzéshez való hozzáférés segítése beavatkozási irányhoz. Ennek egy eredményindikátora lehetne. II. teljesülése 12

Teljesülés éve 2009 2010 2015 Eredmény Induláskori arányszám A teljesülés értékelése III. értékelése Az indikátor Érték csak az első adatok fényében, állítható elő. Tekintve, hogy új adatról van szó, külön felmérés indítása célszerű lenne. A TÁMOP támogatások monitoring indikátorai között elvárt minimális érték 90%. Ez megfelelő célérték lehetne. Még nincs tapasztalat. Jelenleg az OKM éves adatai állnak rendelkezésre a szakképzést befejező összes (a szakiskolákban, szakközépiskolában felsőfokú szakmákban végzettek száma ISCED szakterületek szerinti besorolásban, nappali, felnőtt és gyógypedagógiai oktatás együtt) eredményesen szakvizsgát tett tanulóra vonatkozóan. Az indikátor érzékenységére vonatkozóan az első tapasztalatok a TISZK-ek 2009-re rendelkezésre álló adatai fényében szűrhetők le. A TISZK-ek maguk jelenleg elsősorban létszámadatokat közölnek. Az egyéb adatok a tagiskolák adatainak összegyűjtésével állíthatók elő. Tekintettel arra, hogy azt lehet tudni (NSZI), hogy melyik iskola, oktatási intézmény, melyik TISZK tagja, ezek az adatok TISZK-enként összesíthetők. A tagiskolák adatainak összesítésével előállítható, számított adat. Fontos követelmény a duplázódás elkerülése, ezért az indikátor tartalmi megkötéseit fontos szigorúan figyelembe venni. Adatgyűjtésnek egy másik forrása lehet a TÁMOP 2.2.3.-07, illetve 2.2.3.-09. pályázati konstrukciók azonos tartalmú monitoring indikátora. Ez utóbbi csak a támogatott TISZK-ekre vonatkozó adatot tartalmazná. Az OKM Statisztika adatai alapján a szakmai vizsgát tett tanulók száma ISCED szakterületek szerint tanévenként legyűjthető. Az adatok a szakképző intézményekben az OKJ szerinti szakmákban eredményes szakmai vizsgát tett tanulók számát (a szakiskolákban, szakközépiskolában felsőfokú szakmákban végzettek számát is) tartalmazza ISCED szakterületek szerinti besorolásban (nappali, felnőtt és gyógypedagógiai oktatás együtt). Tehát az adatgyűjtés adott, csak a TISZK-ek szerinti szűrést kell biztosítani. Az arányszám megállapításához szükséges, hogy az oktatási intézmények megadják az adott intézményben az utolsó szakképzési évfolyamot megkezdett tanulók létszámát minden évben. ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? Nincs interjúalany. Újonnan javasolt indikátor. kialakítása fontos lenne, mert jól kapcsolódik a prioritáshoz és egyben tükrözné egy új intézményi struktúra szerepét a felnőttképzésben. A szükséges adatokat az oktatási intézmények rendszeresen biztosítják, így megfelelő szűréssel az adat előállítható. 13

TÁMOP (43a és 43b) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Beavatkozási irány: A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma A tudományos és műszaki területen PhD végzettséget adó képzésben résztvevők aránya a 24-29 éves korosztályban Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 1. beavatkozásához nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor % nincs Teljesülés éve 2006 (bázis) 2010 2015 Eredmény 0,18% 0,2% 0,25% A teljesülés értékelése A Bolognai-folyamat, illetve az élesedő munkaerőpiaci verseny következtében az igény a PhD fokozat megszerzésére várhatóan növekedni fog. Az oktatási intézmények közötti verseny is arra kényszerít, hogy a kínálati oldalon is egyre több akkreditált PhD képzési lehetőség jelenjen meg. Ugyanakkor policy cél is, hogy a felsőoktatás minősége javuljon, a képzett, elhelyezkedni képes fiatalok aránya nőjön. Így az indikátor az OP specifikus céljaihoz, illetve a 4. prioritás 1. beavatkozásához is jól illeszkedik. Jelenleg az indikátor az EU-27 átlagának felét teszi ki. III. értékelése Az indikátor ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Az indikátor a beavatkozáson kívül egyéb hatásokra is reagál. Például a tanulási időszak meghosszabbodása következtében sokan 29 éven túl szerzik meg a PhD fokozatot. Ugyanakkor az egyetemekre nehezedő verseny, az egyetemeken a minősített oktatók és minősített képzések fontossága az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, általános megítélését, pályázati lehetőségeit illetően a PhD képzés jelentősége minden szempontból növekedni fog. Egy másik, az indikátor alakulására ható tényező, hogy a fő állású doktoranduszok fizetése más területekkel összevetve nagyon alacsony, s csak a fokozat megszerzését követően kerülnek jobb anyagi helyzetbe. (Lásd Kucsera, T. Szabó, A.: Doktori képzés Magyarországon: szervezetek, szereplők, hallgatók, Doktoranduszok országos Szövetsége, Alumni Kiadó, Budapest, 2009). Az indikátor rendszeresen gyűjtött Eurostat mutató. A megfelelő adat általában 1-2 éves késéssel jelenik meg. Nincs Az indikátor egyértelmű, rendszeresen előállított, nemzetközileg is használt adat. Tartalmában jól illeszkedik az OP céljaihoz, illetve a beavatkozási irányhoz. Alternatív indikátor lehetne ugyanerre az OKM Oktatásstatisztikai évkönyvében a PhD, illetve DLA fokozatot megszerzők száma, illetve 14

aránya az összes felsőoktatásban végzetthez képest. Ez az adat évenként oktatási intézménytípusonként, illetve fenntartók szerint megbontva rendelkezésre áll, illetve kiszámítható. Részletes adatok, 7. tábla. Ez az adat ugyanakkor korosztályi bontást nem tartalmaz. (Táblázat: TÁMOP 43b). Az adat alakulása jelzi, hogy noha az összes végzett száma demográfiai és egyéb okok miatt csökkenő tendenciát mutat, ezen belül a PhD, illetve DLA fokozatot szerzők aránya emelkedik. 2006/2007: 1012 (az összes végzett 1,5%-a) 2007/2008: 1059 (az összes végzett 1,6%-a) 2008/2009: 1141 (az összes végzett 1,9%-a) Egy másik alternatív indikátor a PhD, illetve DLA képzésben részt vevők száma, illetve arányuk az összes felsőoktatásban hallgatók között. (OKM Oktatásstatisztika, évente (tanévenként) rendszeresen megjelenő adat. Részletes adatok, 8. tábla) 2006/2007: 7784 (az összes felsőoktatási hallgató 1,8%-a) 2007/2008: 7153 (az összes felsőoktatási hallgató 1,8%-a) 2008/2009: 6911 (az összes felsőoktatási hallgató 1,8%-a) 15

TÁMOP (43c) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Beavatkozási irány: A felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban megnevezése: Nők aránya a felsőoktatás hallgatói között I. jellemzői fajtája Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 1. beavatkozásához. Az indikátor nemcsak a prioritáshoz, hanem a TÁMOP horizontális céljához (esélyegyenlőség javítása, különös tekintettel a nemek közti egyenlőségre) is szervesen kapcsolódik. típusa nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor tartalma Nők aránya az összes képzési szintet figyelembe véve a felsőoktatási hallgatók között. % Nemek szerint Teljesülés éve 2006 (bázis) 2007 2008 2010 2015 Eredmény 58% 57,5% 56,3% 58,2% 58,5% A teljesülés értékelése III. értékelése Az indikátor ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Jelenleg az indikátor csökken, ennek megállítása lenne a cél, hiszen a nők munkaerő-piaci esélyeinek javítása szempontjából nagyon fontos lenne, ha esélyeik nem romlanának. Az indikátor teljesülésére egyéb tényezők is hatnak. Pl. gyermekgondozási intézményekkel való ellátottság, ami lehetővé teszi a gyerek melletti tanulást. forrása OKM Oktatásstatisztikai évkönyv, 8 tábla. Adatok alapján számított adat. Minden évre folyamatosan előállítható. Év alatt tanév értendő. Nincs Hasonló indikátor a Eurostat oktatási indikátorai között is található. Nemzetközi összevetésben a magyar adat még mindig elég magasnak számít, így a romlás megállítása is pozitív eredményként értékelendő. Alternatív indikátor lehet a nők aránya a PhD képzésben résztvevők között. Adat erre is rendszeresen rendelkezésre áll. 16

TÁMOP (48a) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Beavatkozási irány: A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában megnevezése: A bruttó K+F kiadásokon (GERD) belül az üzleti szféra aránya I. jellemzői fajtája Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 2. beavatkozásához típusa nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor tartalma A hazai éves bruttó K+F kiadásokon belül az üzleti szféra aránya. Rendszeresen mért mutató, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas. A mutató jól illeszkedik a TÁMOP 4. prioritásának 2. beavatkozásához. % Nincs Teljesülés éve 2006 (bázis) 2007 2008 2010 2015 Eredmény 43,3% 43,9% 48,3% 50,2% 55% A teljesülés értékelése Tekintettel arra, hogy az állam egyre inkább korlátozott forrásokkal rendelkezik a K+F tevékenység finanszírozása tekintetében, rendkívül fontos, hogy az üzleti szféra minél nagyobb mértékben legyen hajlandó finanszírozni azt. A jelenlegi trendek alapján a teljesülésnek jó esélye van, a 2015. évi célérték a jelenlegi EU-27 átlagának felel meg. III. értékelése Az indikátor ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Az indikátor konjunkturális hatásokra érzékeny, ugyanakkor a pályázati lehetőségek támogatólag hatnak rá. Az indikátor jól kapcsolódik a 45. és 46. indikátorokhoz. Az indikátor nemzetközi statisztikákban használt, elismert adat. Rendszeresen gyűjthető, hozzáférési probléma nincsen. Nincs Az indikátor könnyen értelmezhető, nemzetközi összehasonlításra alkalmas adat. Jól kapcsolódik az OP 4 prioritásához, s azon belül a 2. beavatkozáshoz. 17

TÁMOP (48b) Prioritásszintű indikátor : 4. prioritás: A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében Beavatkozási irány: A felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában megnevezése: Az EPA-hoz benyújtott szabadalmi kérelmek száma 1 millió lakosra vetítve I. jellemzői fajtája Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódás a 4. prioritás 2. beavatkozásához típusa nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás, kontextus indikátor tartalma Az Európai Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott szabadalmi kérelmek száma 1 millió lakosra vetítve. A számbavétel a benyújtás és regisztrálás évében, és a benyújtó székhelye, vagy állandó lakhelye szerint lebontva történik. A nemzetközi besorolási rendszer szerint kerül besorolásra. db Nincs Teljesülés éve 2006 (bázis) 2007 2008 2010 2015 Eredmény 13,7 na na 15 19,5 A teljesülés értékelése 1995-2004 között az indikátor nagyjából folyamatosan emelkedett (kivétel 2001). Azóta ismét valamelyest mérséklődött. Az EU-27-hez viszonyított arány jelenleg 11,9%. A fenti javasolt célérték mellett a jelenlegi EU-27 szint 17%-át jelentené. A TÁMOP 48 indikátorral együtt ("A prioritás keretében támogatott projektek eredményeképpen benyújtott (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmek (szabadalom, oltalom) száma. ) az indikátor jól mutatná a fejlesztési források felhasználásának kutatásra gyakorolt hatását. III. értékelése Az indikátor Az indikátor konjunkturális hatásokra is reagál, ugyanakkor a pályázati ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) lehetőségek pozitívan hatnak rá. Az indikátor nemzetközi statisztikákban használt, elismert adat. Rendszeresen gyűjthető, hozzáférési probléma nincsen. Az adatok némi késéssel állnak rendelkezésre. Nincs Az indikátor könnyen értelmezhető, nemzetközi összehasonlításra alkalmas adat. Jól kapcsolódik az OP 4 prioritásához, s azon belül a 2. beavatkozáshoz. 18

TÁMOP (59a) 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma TÁMOP 59/a A prioritás keretében támogatott életmódprogramok által elért emberek száma output indikátor nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás Az indított életmódprogramokkal elér emberek számát adja meg fő Területi bontás és tevékenységenkénti (legalább a pályázatban megadott 8 féle tevékenység szerinti) bontás OP bázis ill. célérték Év Érték Módosított év Módosított érték Bázis 2007 0 nincs nincs Időközi teljesülés 2008 - - - Célérték1 2012 51 000 - - Célérték2 2015 150 000 Módosítás oka forrása előállításának módja Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége relevanciája A programok még csak a pályázati kiírásnál tartanak. A pályázók számára előírt PEJ-ek Több pályázatból kell összerakni az adatokat, regionálisan és tevékenységi bontásban megadva az indított és végrehajtott programok által elért emberek számát. Nehéz, mert nincsenek standardok, amelyekhez mérhetnénk ill. amelyek alapján értékelhetnénk az indított programokkal elért emberek számát. Gyakorlatilag a források nagysága és az önkormányzatok hajlandósága határozza meg a programok számát, s így az általuk elért emberek számát is, s ezek közül önmagában egyik tényező sem alkalmas a programok tartalmi értékelésére és az OP szintű prioritás, az Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben érvényesülésének elősegítésére. Nem EU indikátor Közepesen releváns mutató, hiszen az egészségmegőrzést az indított életmódprogramok révén elért emberek száma biztosan, de csak részlegesen befolyásolja. Programszintű indikátornak alkalmas, OPszintűnek kevésbé. kapcsolódása Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódó cél: Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben II. teljesülése Teljesülés éve 2007 (bázis) 2008 2015 (cél) Eredmény 0 0 150 000 19

A teljesülés értékelése III. értékelése Az indikátor ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? A célérték megállapítása egyszerű számítással történt: a 875 tervezett program átlagosan mintegy 170 embert ér el. Teljesülését egyelőre nem lehet látni, mert még nem zárultak le a pályázatok, így a majdani programok hatósugarát sem lehet látni. Az Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pályázat 2009 okt. 30-án zárult. Az Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok regionális programjaira 2010 elejéig lehet pályázni, a Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben kiemelt projekt pályázatainak benyújtására 2009. nov. 13-ig volt lehetőség. Az indikátor alakulása attól függ, hogy hány pályázatot adnak be, fogadnak el, hajtanak végre. Mindez még nyitott kérdés. Több konstrukcióból és különböző típusú és célcsoportot célzó pályázatokból áll össze az indikátor. (a pályázatok 8 típusú tevékenység közül választhatnak, akár többet is). Ezek teljesítése nem egyenletes, összevonhatóságuk problémás. Egyszerű, az életmódprogramok révén elért emberek számát mérő indikátor. Egyelőre bizonytalan, hogy a kiírt pályázatok mennyire találkoznak a pályázó helyi önkormányzatok elképzeléseivel, prioritásaival. A GYIK -okban sok nem realisztikus elképzelés merült fel, és az derült ki, hogy a pályázók nagyon sokszínűen képzelik el az egészségnevelési helyi programokat. (Ez inkább biztató.) Részben, az indikátor relevánsabbá tehető a prioritás szempontjából, ha programokkal elért emberek számát is mérjük és megadjuk. Mivel a pályázók a PEJ-ben ezt megteszik, nincs akadálya az indikátor ilyen irányú bővítésének. Egyszerű, problémátlan indikátor, a prioritás keretében indított életmódprogramok révén elért emberek számát rögzíti, s ez önmagában keveset mond a célként kitűzött egészségmegőrzés javulásáról. Projekt szintű indikátor, de az egészségtudatosságra nevelés olyan mértékben hiányozik a magyar közismereti tárgyakból, és a magyar lakosság népegészségügyi-demográfiai állapota különösen a hátrányos helyzetű kistérségekben olyan rossz, hogy a helyi részvétellel, a helyi lakosságot legkönnyebben elérő helyi kezdeményezések keretében indított egészségnevelési programok önmagukban is hiányt-pótlóak. Az eredeti, csak a programok számát rögzítő indikátor továbbfejlesztését jelenti, ha a programok száma mellé további mutatóként a programokkal elért emberek számát is mérjük. Erre vonatkozóan a pályázóknak adatot kell szolgáltatniuk, vagyis az indikátor előállítható.* * A program keretébe bevont személyekről legalább az alábbiak szerint szükséges adatot gyűjteni és a projekt előrehaladási jelentésekben aggregát formában az alábbi bontásban beszámolni: nem, életkor, iskolai végzettség, régió (beleértve hátrányos helyzetű kistérség), hátrányos helyzet, az egyes programelemeken reszt vett személyek száma, munkahelyi programok esetében az átlagos statisztikai állományi létszámba tartozó és az azon felül bevontak száma. 20

TÁMOP (61a) 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma TÁMOP 61/a A prioritás keretében támogatott átfogó emlőrák, méhnyakrák, szűrési programokon megjelentek aránya az érintett korcsoport létszámához képest nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás A kampány milyen arányban növelte korcsoportonként a szűrővizsgálatokban résztvevők számát % Korcsoportonkénti, regionális OP bázis ill. célérték Év Érték Módosított év Módosított Emlőrák-szűrés érték Bázis 2007 38 nincs nincs Időközi teljesülés 2009 50 - - Cél 2010 60 - - OP bázis ill. célérték Méhnyakrák-szűrés Bázis 2007 10 Időközi teljesülés 2009 - Cél 2010 50 Módosítás oka - forrása előállításának módja Értelmezhetősége EU elvárások követhetősége relevanciája OTH Az indikátor előállítása a kiemelt projekt elnyerője, az OTH számára kötelezően elő van írva. Könnyen értelmezhető indikátor. Nem EU indikátor Mind a program, mind a cél és a prioritás ( Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben) szempontjából fontos és releváns információt hordozó indikátor. kapcsolódása Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódó cél: Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben II. teljesülése 1. Emlőrák-szűrés Teljesülés éve 2007 (bázis) 2009 2012 (cél) Eredmény 37 50 60% Méhnyakrák-szűrés Teljesülés éve 2007 2009 20012 Eredmény 10 50 A teljesülés értékelése Az indikátor teljesülése még nem belátható, a program éppen csak hogy elindult. 21

III. értékelése Az indikátor Érzékeny indikátor: a szűréseken való részvételt számtalan tényező befolyásolja, ugyanakkor a résztvevők korosztályon belüli arányának növekedése az egészségtudatosság erősödését jelzi. Az adat előállításának megbízhatóságáról, megfelelő módszertanáról a OTH gondoskodik, s erről az IH-val hosszú egyeztető tárgyalások zajlottak. Ennek anyaga rendelkezésre áll. ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? - Az interjúk során mind az EÜM, mind az OTH képviselői részéről elhangzott, mint szakmai szempontból megfontolandó indikátor A kampány hatásának érvényesülése, az OP céljainak, prioritásainak elősegítése szempontjából fontos és az OTH számára előírt adatszolgáltatási kötelezettség miatt könnyen előállítható indikátor. 22

TÁMOP (62a)- 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben megnevezése: I. jellemzői fajtája típusa tartalma TÁMOP 62/a A támogatott szak- és átképzéseket elvégzők között a betöltött állások száma összesen, 1. a program befejezésekor, 2. a program befejezése után 1 évvel, 3. a program befejezése után 2 évvel nyomon követési, értékelési output, eredmény, hatás 6. prioritáshoz tartozó egészségügyi képzési programokban résztvevők álláshelyei közül mennyi a megtartott és mennyi az új munkahelyek száma db Megtartott ill. új munkahelyek OP bázis ill. célérték Év Érték Módosított év Módosított 1. a program érték befejezésekor Bázis 2007 0 nincs nincs Időközi teljesülés 2008 0 - - Cél 1 2012 3000 - - Cél 2 2013 5000 2013 5000 OP bázis ill. célérték 2. a program befejezése után 1 évvel Bázis 2007 0 Időközi teljesülés 2008 0 Cél 1 2013 3000 Cél 2 2014 5000 OP bázis ill. célérték 3. a program befejezése után 2 évvel Bázis 2007 Időközi teljesülés 2008 Cél 1 2014 75%=2250 Cél 2 2015 75%=3750 Módosítás oka forrása A Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés támogatására pályázatok 2009. őszén zárultak le, egyelőre még folyik az elbírálásuk, így a megvalósításuk is késik az eredeti elképzelésekhez képest A pályázók részére előírt kötelező PEJ-ek és PFJ-k 23

előállításának módja EU elvárások követhetősége relevanciája kapcsolódása Az indikátor a programok eredményeképpen áll elő, a pályázók adatszolgáltatása alapján A képzésekben résztvevők számáról és továbbfoglalkoztatásáról a pályázók adatszolgáltatása, a PEJ-ek és PFJek alapján rendszeresen lesznek adatok (a program indulásától befejezéséig 6 havonta, majd utána 3 évig évente). Mivel a pályázók a vállalt fenntartási kötelezettség alapján legalább 1 évre, max. a képzési időnek megfelelő hosszúságú időtartamra vállalják a programokban résztvevők foglalkoztatását, erről pontos adatokkal rendelkezünk majd. A programokban résztvevők pályakövetése, vagyis annak feltárása, hogy állásban maradtak-e a program befejeződése után 12 hónapnál később, a pályázók Projekt Felülvizsgálati Jelentéséből derül ki.* Nem EU indikátor Releváns indikátor, a képzés javításával a szakképzett munkaerő alkalmazása az OP és a prioritás kiemelt célja. Prioritás szintű indikátor. Kapcsolódó cél: Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása 6. prioritás: Egészségmegőrzés és humánerőforrás fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben II. teljesülése Teljesülés éve 2007 (bázis) 2008 2013 (cél) Eredmény 0 0 5000 1. A program befejezésekor Eredmény 5000 2. A program befejezése után 1 évvel Eredmény 3750 3. A program befejezése után 1 évvel A teljesülés értékelése Az indikátor teljesülése még nem belátható, tekintve, hogy a Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés támogatására pályázatok 2009. őszén zárultak le III. értékelése Az indikátor Az indikátor alakulása csak részben függ a képzési programok sikerességétől, részben pedig az egészségügyi munkaerőpiac alakulásától, illetve attól, hogy a már egészségügyben dolgozó résztvevők mennyire stabil státuszúak. Több konstrukcióból áll össze az indikátor, többféle egészségügyiszakmai képzést céloznak a programok. Ezek összemosódhatnak az indikátorban, amit részletes bontással lehet rendezni. 24

ral kapcsolatos tapasztalatok (interjúk) Módosítás javasolt-e? - Az indikátor fontos, mert a képzésekben résztvevők pályáját, a hiányszakmás munkakörök betöltésének alakulását mutatja. Vannak aggodalmak a programok hatásossága miatt, elsősorban azért, mert alapvetően a bázisszakmákban, a legegyszerűbb tevékenységeket ellátók körében vannak hiányok, és azt az alap egészségügyi képzés bővítésével lehetne elérni. További aggodalom, hogy az egészségügyi ellátók szűkös anyagi forrásai miatt nem tudják megtartani a munkaerőt, dacára a képzési programoknak. Ez módosítja majd az indikátorok alakulását is. A módosított indikátor pontosabban mutatja a program hosszú távú eredményességét, és a szükséges adatok előállíthatók a pályázók PEJeiből valamint PFJ-eiből. * A pályázónak jelentési kötelezettsége merül fel a projekt megvalósítása során a szerződés hatályba lépésétől számított 6 havonta Projekt Előrehaladási Jelentés (PEJ), illetve a projekt befejezése után a hatodik hónapot követően a továbbfoglalkoztatási kötelezettség teljesítéséről, illetve a projekt befejezését követően 3 éven keresztül évente Projekt Fenntartási Jelentés (PFJ) formátumban. A Képzési programok az egészségügyben foglalkoztatottak számára, hiányszakmák képzése, kompetenciafejlesztés támogatására Pályázati útmutató 25