A vasúti közlekedés szabályozása Gaál Bertalan
A szabályozás közlekedéspolitikai alapja A közlekedéspolitika korai évtizedeiben a közlekedéspolitika gyakorlatilag vasútpolitika Monopolisztikus állami vasutak, hatósági funkciókkal megtámogatva Vasút szabályozása törvényi szinten történt
Vasút pozícióinak romlása (munkamegosztás) A Közösség a vasút kérdésével intenzívebben kezdett el foglalkozni (1973) Kétévente gazdasági és pénzügyi jelentés a tagállamok vasútjairól Ez az alapja a későbbi egyeztetett fejlesztési, szabványosítási döntéseknek
1990-es szakmai anyag által fókuszba állított problémák Vasúti szervezetek esetében rendezni kell az állam és a vasút viszonyát (versenytorzítás, rugalmatlanság) Vasutak kettős funkciója (szolgáltató és infrastruktúrakezelő, üzemeltető) versenytorzító hatású Romló versenyképesség az alacsony tőkeellátottság, eladósodás és jövedelmezőség miatt Szükséges a versenyfeltételek harmonizációja mellett a jogharmonizáció is.
1992 első Fehér Könyv Alapelvként a piac egységesítését és megnyitását jelölte meg. A vasútnál történt ebben a legkisebb előrelépés, ezért részaránya tovább csökkent (2000 környékén áruszállításban 8%, személyszállításban 6% körül)
2001. Fehér Könyv Elsődleges feladatként a közlekedési munkamegosztás átrendezését, a szabályozott verseny kialakítását, ezeken belül is a vasút újjáélesztését nevesíti A vasút szempontjából fő célok: Valódi belső piac megteremtése Az infrastruktúra optimális kihasználása A szolgáltatások kiépítésével a biztonság és minőségi színvonal emelése
A félidei értékelés szerint az elért eredmények nem elégségesek, további célokat és feladatokat fogalmaz meg: A piacra jutás és a szakmagyakorlás szabályainak továbbfejlesztése A nemzetközi vasúti műveletek és logisztikai szolgáltatások előtt álló akadályok lebontása Mindezekkel együtt is az összközlekedési átlagnál alacsonyabb ütemű növekedést, ebből kifolyólag a munkamegosztási arányokban stagnálást-csökkenést valószínűsít a dokumentum a 2020-ig terjedő időszakra.
Magyarországi helyzet Hasonló az európai megjelenéshez Komplex közlekedéspolitika Széchenyi után csak 1968-ban ennek célja a közlekedési munkamegosztás arányainak változtatása a közúti közlekedés fejlődésének elősegítésével Vasúthálózat redukálása a kisforgalmú állomások és vonalak megszüntetésével Körzeti pályaudvari rendszer kialakítása 2000 km-rel csökkent a hálózat a 70-80-as években, a vasúti teljesítmények aránya, majd abszolút mértéke is esni kezdett
1990-es évektől a közút preferálása mindinkább negatív hatású Közlekedéspolitikai irányváltás szükségessége 1996-os közlekedéspolitika fő stratégiai célkitűzéseinek nagy része a vasutat preferálta A vasúti reformfolyamat 1999-2002 között gyakorlatilag leállt, majd újraindult
A reform nevesített fő területei: Hálózat-racionalizálás megoldása A piaci és a szervezeti rendszer EU-konform átalakítása Az állami szerepvállalás formáinak és mértékének tisztázása Az emberi erőforrás-felhasználás hatékonyságának javítása Mindezek megvalósítását lehetővé tevő eszközrendszer és finanszírozási források biztosítása
2003-2015 közötti időszak közlekedéspolitikája Lényegében megismétli az 1996-os fő stratégiai irányokat és az azokból adódó szabályozási feladatokat (a változó feltételekhez igazodva) Fenntartható fejlődés és a közlekedésbiztonság középpontba helyezése Vasúti infrastruktúra fejlesztése Tevékenységek szétválasztásával történő hatékonyság-növelés Szolgáltatási színvonal javítása
Eu irányelveknek megfelelő intézményrendszer működése Független Pályakapacitás-elosztó Vasútbiztonsági szervezet Tevékenység engedélyező és a versenyszabályok betartását ellenőrző hatóság
A vasúti közlekedés átfogó európai szabályozása Legfontosabb szabályozási területek időrendben felsorolva 1990. Egységes közlekedési piac kialakítását és az általános versenyszabályok közlekedési kiterjesztését célzó jogszabályok Vasútvállalatok függetlenítése az államtól, pénzügyi helyzetük javítása Az infrastruktúra és a szolgáltatások számviteli elválasztása Az infrastruktúrához való hozzáférés jogának biztosítása nemzetközi forgalomban Vasúttársaságok minősítése, a működés engedélyezése Az infrastruktúra-kapacitás felosztása Pályahasználati díj megállapítása A nagysebességű vasúthálózatok közötti átjárhatóság biztosítása
2001. évi első vasúti csomag új elemei A közszolgáltatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése A pályához való hozzáférési jog általánossá tétele Biztonsági tanúsítványok kiadása Az átjárhatóság biztosítása a hagyományos vasúti rendszerek között
2004-es második vasúti csomag új elemei A kölcsönös átjárhatóság egységes rendszere A hálózathoz történő hozzáférés további liberalizálása A szabályozásokat előkészítő szakmai szervezet létrehozása
2007-es harmadik vasúti csomag tartalma A személyszállítás liberalizálásának előkészítése A nemzetközi vonatokon az utasjogok érvényesülésének biztosítása Mozdonyvezetői engedélyek harmonizálása Az áruszállítási szolgáltatások minőségének további javítása
2012-es negyedik vasúti csomag Egységes európai vasúti térség kialakítása Belföldi személyszállítási piac megnyitása Pályahálózat-működtetők és a vasúti szolgáltatók szétválasztása Egységes engedélyezés Munkavállalók védelme HELYETTE: 2012/34/EU irányelv RECAST
Vasutak versenypiaci fejlesztésének szabályozása 91/440/EGK Tanácsi irányelv a közösségi vasutak fejlesztéséről (Fejlesztési irányelv) többször módosított Fő szabályozási területei
A vasutak vezetésének függetlensége A vasutak az államtól elkülönített vagyonnal, költségvetéssel és könyveléssel gazdálkodjanak önálló státusz A vasutaknak a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok szerint kell működniük Önálló üzleti terv Önállóság nemzetközi csoportosulás létrehozására, belső szervezet kialakításában, szolgáltatások nyújtásában és azok árának a közszolgáltatási követelményeket is figyelembe vevő meghatározásában Önálló döntéshozatal a személyzeti ügyekben, eszközök és beszerzések, új tevékenység indítása, piaci részesedés növelése tekintetében
A pénzügyi helyzet javítása Szolgáltatások vonzóbbá tétele érdekében jelentős beruházások a 80-as években Az árufuvarozási teljesítmények csökkenése miatt ugyanakkor bevételekkel nem tudták ezeket fedezni Eladósodottság kezelését megfelelő mechanizmusok kidolgozása révén tagállami feladattá tette az irányelv, számviteli részlegen belül külön adósságtörlesztési egység
Infrastruktúra-kezelés és a szállítási tevékenység szétválasztása Az irányelv az infrastruktúra-kezelés és a szállítási tevékenységek számviteli szétválasztását kötelezővé tette, a szervezeti szétválasztást a tagállamok hatáskörébe utalta A két tevékenységi terület valamelyikére kapott állami támogatás nem vihető át a másikra Kötelező az infrastruktúra fejlesztése, használatáért diszkriminációmentes díj állapítható meg (megtett távolság és vonatösszetétel alapján)
Vasúti infrastruktúrához való hozzáférés Cél a vasúti infrastruktúra szabad használhatóságának megteremtése meghatározott körben Szabad belépési és áthaladási jog más tagállamokban olyan országok közötti forgalomban, amelyekben a társulásban részes vasutakat alapították. Ugyanezen jog érvényes a nemzetközi kombinált árufuvarozási szolgáltatások végzésében is Az érintett szolgáltatásokkal kapcsolatos forgalomszabályozási és biztonsági ügyekben az igénybevevők külön megállapodásokat kötnek a használt infrastruktúra kezelőjével
2001/12/EK irányelv (a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról) 2003. márc. 15-ig további szabályozások beépítése a nemzeti jogba Pályához való hozzáférés kiterjesztése, a nemzetközi árufuvarozásban üzemeltetési módtól függetlenül biztosítja a szabad hozzáférést a Transzeurópai Vasúti Árufuvarozási Hálózathoz (Trans-european Rail Freight Network TERFN) 2008-tól ez kiterjed a teljes európai hálózatra, minden a szükséges engedélyekkel rendelkező vasútvállalatra, ha megköti az előírt megállapodásokat az infrastruktúra kezelőjével A kizárólag vontatással foglalkozó társaságokat is vasúti vállalkozásnak tekintik, melyek szolgáltatásaikat felkínálhatják más társaságoknak Az irányelv hatálya kiterjed a túlzsúfoltnak minősülő infrastruktúrát megkerülő utakra, valamint a több felhasználót kiszolgálni képes terminálokhoz és a mellékletben nevesített kikötőkhöz vezető összeköttetésekre is
Előírja a személyszállítás és az árufuvarozás számviteli elkülönítését, a keresztfinanszírozás tilalmát, valamint a közszolgáltatással kapcsolatos összegek külön könyvekben való kimutatását A szállítási és infrastruktúra-kezelői tevékenységről külön mérleget kell készíteni, de továbbra sem kötelező a szervezeti szétválasztásuk Hozzáférést biztosító funkció (vállalat engedélyezés, menetvonal-elosztás, infrastruktúra-díj megállapítása) azonban csak olyan szervezetre ruházható, amely önmaga nem végez szállítási tevékenységet Rögzíti a független szervezetek által ellátandó tevékenységek körét (biztonsági szabványok kidolgozása, baleset kivizsgálás), valamint előírja a tagállamok számára egy külön szabályozó testület létrehozását, mely a verseny figyelemmel kísérésével és a panaszok kivizsgálásával foglalkozik
2004/51/EK irányelv (a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról) Felgyorsítja a piacnyitást a pályához való hozzáférés liberalizálásával Előírja a teljes vasúthálózat megnyitását 2006. jan. 1-től a nemzetközi, 2007. jan. 1- től a belföldi árufuvarozás céljából is
2007/58/EK irányelv (a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv módosításáról) Kiterjeszti a piacnyitást a vasúti személyszállításra is Rögzíti, hogy ennek előfeltétele egyéb részletes rendelkezések meghozatala, többek között az infrastruktúrához való hozzáférés, az átjárhatóság, a vasútbiztonság tárgyában) Kiindulásként kezeli, hogy a nyílt hozzáférésű nemzetközi szolgáltatások bevezetése nem használható a belföldi piac megnyitására, és összhangban kell lennie a közszolgáltatások szabályozásával is
A személyszállítási szabályozás összhangban van az áruszállítás szabályozásával, de rögzítik, hogy a tagállamok kizárhatják az irányelv hatálya alól azon, a Közösség területén átmenő szolgáltatásokat, melyek a Közösség területén kívül kezdődnek és végződnek A nemzetközi személyszállítási szolgáltatásokra a piacnyitást 2010. jan. 1-ig, azon tagállamokban, ahol a nemzetközi személyszállítás az utasforgalom több mint 50%-át teszi ki 2012. jan. 1-ig biztosítani kell
Magyar A 91/440/EGK irányelvnek messzemenően megfelelt az 1993. évi XCV. tv. a vasútról Az irányelv módosításain alapul a jelenleg hatályos 2005. évi CLXXXIII. tv. a vasúti közlekedésről Külön kiemelendő az 50/2007. (IV.26.) GKM- PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli elkülönítéséről, mely a pályavasút és a szolgáltató vasút kötelező számviteli elkülönítését is előírja
Vasutak engedélyezésének szabályozása 95/18/EGK irányelv a vasúttársaságok engedélyezéséről Az engedélyezési rendszer általános keretelveit határozza meg, a tagállamoknak hagyja az engedélykiadási és adminisztrációs felelősséget Nem terjed ki kötelezően a kizárólag városi, elővárosi és regionális szolgáltatást nyújtó, valamint a nem közforgalmú hálózaton tevékenységet végző társaságokra Az engedély az egész Közösség területén érvényes, a vasúttársaság székhelye szerinti tagállamban kérhető Az általános hármas követelményen túl (jó hírnév, szakmai felkészültség, pü-i stabilitás) megfelelő felelősségbiztosítás is szükséges Teljesíteni kell emellett a nemzeti jogban és/vagy nemzetközi szerződésekben rögzített műszaki, biztonsági és szociális körülményeket is A tagállamokban az engedélyeket csak független, vasúti szolgáltatást nem végző hatósági szervezet adhat ki Döntéshozatal a benyújtástól számított 3 hónapon belül, mellyel szemben jogorvoslat kérhető Legalább ötévenként ellenőrizni kell, meg nem felelés esetén az engedély visszavonható
Alapvetően sem az első, sem a második vasúti csomag nem változtatja meg ezt a szabályozást Az első vasúti csomag pontosít néhány fogalmat, és határozottabban fogalmazza meg azon eseteket, amikor a Bizottságot kötelezően értesíteni kell A második vasúti csomag szerint szakmai megfelelőség akkor áll fenn, ha van a vállalat szervezetében olyan irányító szerv, amely rendelkezik az engedélyben meghatározott biztonságos ellenőrzés és felügyelet gyakorlásához szükséges tudással és tapasztalattal
Recast 2012/34/EU irányelv SERA Single Eureopean Railway Area 2015. június 16-tól
Módosítások Kiszolgáló létesítmények, Infrastruktúra fejlesztési stratégia, üzleti terv, többéves szerződés, pénzügyi egyensúly ( 5 év ) Díjképzés ( ésszerű nyereség, zaj, ETCS), Határforgalmi egyezmények, Alapvető funkciók ( nemcsak a díjak megállapítása, de a díjak beszedése is alapvető funkció lesz), Hálózati Üzletszabályzat, Foglalási díj, Összehangolási eljárás ( ésszerű határidőn belül, a szükséges információk rendelkezésre bocsátása), Teljesítményösztönző rendszer
Magyar 45/2006. (VII.11.) GKM rendelet a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről Több vasúti tevékenységet végző vasúti társaság tevékenységenként elkülönült üzletágainak külön-külön meg kell felelniük az engedély kiadási feltételeinek Vasúti pályahálózat működtetésére kiadott engedély tartalmazza az érintett pályaszakaszok tételes felsorolását A rendelet részletesen tárgyalja a szakmához jutás általános feltételeit Meghatározza a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély kiadásának általánostól eltérő feltételeit Részletesen tartalmazza az egyéb kérdéseket (kérelem követelményei, módosítás lehetőségei, ellenőrzés, adatszolgáltatási kötelezettség)
Vasútbiztonság szabályozása 91/440/EGK irányelv Biztonsági szabványok, és szabályok kidolgozásának és betartásának kötelezettsége 2004/49/EK irányelv a közösségi vasutak biztonságáról (Vasútbiztonsági irányelv) szabályozza részletesen Kiindulási pont egységes szolgáltatási piachoz közös biztonsági keretszabályzás Alapvető cél a vasúti biztonság javítása, az ezt gátló műszaki akadályok megszűntetése
Célterületek Szabályozási struktúra tagállamokban történő összehangolása Vasútbiztonság szabályozása, irányítása és felügyelete érdekében közös elvek meghatározása Egyes szereplők hatáskörének és felelősségének meghatározása Közös biztonsági célok és módszerek kidolgozása a nemzeti jogszabályok hatékonyabb harmonizálása céljából Tagállamokban független biztonsági hatóság és baleseteket kivizsgáló szervezet létrehozásának kötelezettsége
Közös biztonsági mutatók Balesetekre vonatkozó mutatók Váratlan eseményekre és a majdnem bekövetkezett balesetekre vonatkozó mutatók A balesetek következményeire vonatkozó mutatók Az infrastruktúra műszaki biztonságára és annak megvalósítására vonatkozó mutatók A biztonság irányítására vonatkozó mutatók Közös biztonsági módszerek Kockázatelemzési és értékelési módszerek Biztonsági tanúsítványok és biztonsági engedélyek követelményeinek való megfelelés értékelésére szolgáló módszerek A vasúti rendszer strukturális alrendszereinek üzemeltetése és karbantartása megfelelősége az alapvető követelményeknek
A közös biztonsági célok tervezetét az Európai Vasúti Ügynökség dolgozza ki és fogadja el A közös biztonsági célokat rendszeresen felül kell vizsgálni A közös biztonsági célok meghatározzák azt a legkisebb biztonsági szintet, amelyet a vasúti rendszer egészén és részein mindenképpen el kell érni és amelyet a kockázatelfogadási kritérium fejez ki
Nemzeti biztonsági szabályok Infrastruktúra használatához biztonsági tanúsítvány szükséges Infrastruktúra irányításához és működtetéséhez biztonsági engedéllyel kell rendelkezni
Minden tagállam létrehozza saját biztonsági hatóságát, mely szervezetileg, jogilag, és a döntéshozatal szempontjából független a vasúttársaságoktól, az infrastruktúra működtetőitől és a beszerző egységektől Feladatai (át nem ruházható, alvállalkozásba ki nem adható): Hagyományos és nagysebességű transzeurópai vasúti rendszert alkotó strukturális alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezése, ellenőrzése A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek ellenőrzése Új és jelentős mértékben módosított járművek üzembe helyezésének engedélyezése A biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel kapcsolatos feladatok ellátása A biztonsági keretszabályok érvényesítése és fejlesztése A járműnyilvántartás felügyelete és ellenőrzése
Súlyos vasúti balesetek vizsgálatát szintén tagállamonként egy állandó testület kell, hogy elvégezze A testület szervezetileg, jogilag és a döntéshozatal szempontjából független az összes infrastruktúra működtetőtől, vasúttársaságtól, a díjszabás meghatározásáért és az útvonalak kijelöléséért felelős testületektől, a biztonsági hatóságtól, a többi vasúti szervezettől, és minden olyan féltől, amelynek érdekei összeférhetetlenek lehetnek a vizsgáló testületre bízott feladattal
881/2004/EK rendelet az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról Szervezeti feltételt biztosítja a kitűzött biztonsági, átjárhatósági célok eléréséhez A Közösség jogi személyiséggel rendelkező szerve, a ráruházott feladatok és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel bír Ajánlást címezhet a Bizottsághoz Véleményeket adhat a Bizottságnak és a nemzeti illetékes hatóságok számára Nyilvános adatbázist tart fenn a kiadott engedélyekről, biztonsági tanúsítványokról, vizsgálati jelentésekről, nemzeti biztonsági szabályokról 653/2007/EK Bizottsági rendelet a biztonsági tanúsítványok egységes európai formátumának használatáról és azok érvényességéről (2011. jan.1-től csak ilyen tanúsítványok lehetnek)
Kapcsolódó nemzeti joganyag 31/2010 (XII.23.) NFM rendelet a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról 24/2012 (V.8.) NFM rendelet a súlyos vasúti balesetek,a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának részletes szabályairól 40/2006. (VI.26.) GKM rendelet a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonságirányítási rendszerekre,a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról
Vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályozása 2004/50/EK irányelv a nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 96/48/EK tanácsi irányelv és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2001/16/EK parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (2007/32/EK irányelv) 2002-ben a Vasutak Kölcsönös Átjárhatóságának Európai Szövetsége (AEIF) dolgozott ki átjárhatósági műszaki előírásokat, melyeket a Bizottság elfogadott és alkalmazott
Nagysebességű vasúti rendszer Nagysebességű vasutak esetében a szabályozáshoz az alapot a 96/48/EK irányelv képezi Nagysebességű transzeurópai vasúti rendszer Infastruktúra Speciális konstrukciójú nagysebességű vonalak, amelyek általában 250 km/h vagy azt meghaladó sebességre vannak kialakítva A speciálisan nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek 200 km/h körüli sebességre vannak kialakítva A speciálisan a nagysebességű forgalom céljára továbbfejlesztett vonalak, amelyek a domborzati viszonyok, tehermentesítési, illetve városrendezési korlátok miatt sajátos jellemzőkkel bírnak, és a sebességet mindenhol a helyi viszonyokhoz kell igazítani
Járművek Legalább 250 km/h sebességgel haladni képes járműszerelvények 200 km/h körüli sebességgel közlekedő szerelvények
Alrendszerek Strukturális terület Infrastruktúra Energia Ellenőrzés-irányítás és jelzés Forgalomüzemeltetés és irányítás Járművek Működési terület Karbantartás Telematikai alkalmazások
Kölcsönös átjárhatóság feltételeit meghatározó műszaki előírások (ÁME) kidolgozása és naprakészen tartása az irányelv egyik lényegi eleme Az ÁME-k hivatkozhatnak európai szabványokra, előírásokra, ekkor azokat az ÁME mellékletének kell tekinteni ÁME tervezeteket az AEIF és a nemzeti hatóságok képviselői készítik az Európai Vasúti Ügynökség égisze alatt
ÁME-ktől való eltérés csak bizonyos esetekben lehetséges Új vonal építése, felújítása, korszerűsítése esetén, ha a megvalósítás előrehaladott állapotban van, vagy a szerződés teljesítése már megkezdődött az ÁME közzététele előtt Meglévő vonal felújítása, korszerűsítése esetén, ha a vonal lényeges műszaki jellemzői (űrszelvény, nyomtáv, áramfeszültség) nem egyeztethetők össze az ÁME-kben meghatározottakkal Azon tagállamok területén, amelyek vasúthálózatát tenger választja el a Közösség többi részének hálózatától Meglévő vonal tervezett felújítása, korszerűsítése esetén, ha az ÁME-k alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdasági életképességét vagy a vasúti rendszer összeegyeztethetőségét a tagállamon belül Baleset vagy természeti csapás utáni helyreállításnál, ha a műszaki vagy pénzügyi körülmények nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME-k részleges vagy teljes körű alkalmazását
A transzeurópai nagysebességű vasúti rendszerben csak olyan rendszerelemek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a rögzített követelményeknek, melyeket az európai előírásoknak megfelelően állapítanak meg. A rendszerelem megfelelőségének tanúsítását a gyártónak, a gyártó belföldi képviselőjének, vagy a forgalmazónak az erre kijelölt tanúsító szervezettől kell kérnie. Tanúsítvány a nagysebességű vasúti rendszerek működtetése szempontjából a következő rendszerelemekre vonatkozik Általános, vasúton kívül is felhasználható rendszerelemek Olyan általános rendszerelemek, amelyeknek a vasúti felhasználás során különleges jellemzőkkel is rendelkezniük kell Kizárólag vasúti célra kifejlesztett és alkalmazott rendszerek
Hagyományos vasúti rendszer A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer átjárhatóságának szabályozása a 2001/16/EK irányelven alapul Infrastruktúra 1692/96/EK határozatban rögzített vagy bármely módosításában felsorolt transzeurópai közlekedési hálózat vonalain található infrastruktúra
Infrastruktúra kategóriák: Személyszállítási célú vonalak Vegyes szállításra szánt vonalak Kimondottan áruszállítás céljára tervezett vonalak Személyszállítási csomópontok Árufuvarozási csomópontok, kombinált fuvarozási terminálok Fenti elemeket összekötő vonalak
Járművek Dízel vagy villamos motorvonatok Dízel vagy villamos vontatójárművek Személykocsik Teherkocsik, ideértve a Ro-La járműveket is Fenti kategóriákat meg kell bontani Nemzetközi használatra szánt és Belföldi használatra szánt járművek kategóriákra
Alrendszerek listája Strukturális terület: Infrastruktúra Energia Ellenőrző-irányító és jelzőrendszer Forgalmi szolgálat és forgalomirányítás Járművek Üzemeltetési terület Karbantartás Telematikai alkalmazások
Vasúti nyomtávok 54 2015.11.11.
Vasúti áramnemek Európában Európa villamosítási rendszerei 750 V DC 1,5 kv DC 3 kv DC 15 kv AC 25 kv AC nem villamosított 55 2015.11.11.
Hazai szabályozás Átjárhatósági irányelvhez kapcsolódó hazai szabályozás 36/2006 és 37/2006 GKM rendeleteket (hagyományos és nagysebességű) felváltó 30/2010 (XII.23.) NFM rendelet a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról
Infrastruktúra-használat szabályozása 95/19/EK irányelv a vasúti infrastruktúra-kapacitás felosztásáról és az infrastruktúra-díjak felszámításáról Kapacitáselosztási és díjszámítási alapelvek és eljárások meghatározása Igazságos és diszkriminációmentes elosztás az infrastruktúra optimálisan hatékony felhasználása mellett Ugyanakkor lehetővé teszi elsőbbség biztosítását is (lakossági szolgáltatások ellátása, speciális szolgáltatások biztosítására létesített infrastruktúrán végzett szolgáltatások)
Infrastruktúra-díjak felszámításánál megkülönböztetés nem alkalmazható A díjak megállapítására vonatkozó szabályokat a tagállamok kötelesek megállapítani az infrastruktúra kezelőjével folytatott konzultációt követően Az infrastruktúra díjakat a szolgáltatás jellege és ideje, a piaci helyzet, valamint az infrastruktúrában a kopás okozta értékcsökkenés alapján kell megállapítani
95/19/EK irányelvet hatályon kívül helyezte, de alapelveit megőrizte a 2001/14/EK irányelv a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használat díjának felszámításáról A megváltozott piaci és közlekedéspolitikai környezethez igazodva továbbfejlesztette annak gyakorlatát
A szabályozás a kapacitáselosztás rugalmasságának fokozását, az indokolatlan korlátozások megszüntetését célozta, de hangsúlyozta annak figyelembe vételét is, hogy a hálózat egyes részeit más-más felhasználói szempontok szerint tervezték. Törekedni kell a személy- és áruszállítási érdekek kielégítésének egyensúlyára Kiemeli az informatika alkalmazásának szerepét a kapacitáselosztás és a menetrendszerkesztés területén
Fontos feladat az irányelv szerint mind a vasúti infrastruktúrák, mind a különböző közlekedési módok közötti versenyben a díjszabási elvek eltéréseiből eredő torzulások minimalizálása Indokolt a szükséges minimális pályahasználati díj összetevőinek egységes meghatározása és törekedni kell a külső költségek figyelembevételére.
Kezelni kell a szabályozásban azt a tényt, hogy a vasúti infrastruktúra természetes monopólium Ösztönzők a pályahálózat kezelők számára Vasúttársaságok számára biztosított kedvezmények összefüggésben álljanak az elért adminisztratív költség-megtakarítással A vasúttársaságokat és az infrastruktúra kezelőket egyaránt érdekeltté kell tenni a hálózati zavarok minimalizálásában
Az irányelv módosítás kivonja hatálya alól a nem közforgalmú, kizárólag a tulajdonos saját céljaira létesített vasúti hálózaton árufuvarozást végző vasúti vállalkozásokat Az irányelv 2007-es újabb módosítása (2007/58/EK irányelv) kivonja hatálya alól továbbá a Közösség területén átmenő (tranzit) vasúti szolgáltatások formájában végzett közlekedési tevékenységeket
Az üzemeltető a vasúthálózat-használati feltételekben teszi közzé a vasúti vállalkozások számára hozzáférhető infrastruktúrák jellegét és az azokhoz való hozzáférés feltételeit A feltételeket legkésőbb az infrastruktúra-kapacitási kérelmek benyújtási határideje előtt négy hónappal közzé kell tenni, és folyamatosan naprakészen tartani A vasúthálózat-használati feltételek tartalmát mellékletekben rögzítik Rendelkezésre álló infrastruktúra jellege, a hozzáférés lehetőségei A díjszabási elvek és díjak, a kivételek és kedvezmények rendszere A kapacitáselosztás elvei és feltételei, eljárási rendek és határidők Kivételes eljárások pl. túlterhelt kapacitás, korlátozások stb. esetén
A vasúttársaságok jogosultak meghatározott létesítmények kiszolgálásához szükséges minimum hozzáférési csomagra és a pályához való szabad hozzáférésre Minimális szolgáltatás a kérelmek kezelése és az ahhoz szükséges információ rendelkezésre bocsátása, a megadott kapacitás használati joga, kitérők és elágazások használata, a vonatközlekedés szabályozása Hátrányos megkülönböztetéstől mentesen nyújtandó szolgáltatások pl. áramszolgáltatási rendszer, üzemanyagtöltő berendezések, személypályaudvarok, áruterminálok, rendezőpályaudvarok, tárolóvágányok használata, karbantartó-létesítmények és műszaki bázisok igénybevétele Ezekre vonatkozó kérelem csak akkor utasítható el, ha léteznek piaci körülmények között megvalósítható alternatívák
A pályahálózat-működtető kiegészítő szolgáltatásokat kínálhat, melyeket a kérelmező társaságok számára szintén megkülönböztetés nélkül kell biztosítani (vontatási áram, személyszállító vonatok előfűtése, tüzelőanyag-ellátás, tolatás stb.) A vasúttársaságok kérhetnek további mellékszolgáltatásokat, melyeket az infrastruktúrakezelő nem köteles biztosítani (távközlési szolgáltatáshoz való hozzáférés, kiegészítő információk, gördülőállomány műszaki vizsgálata)
Az infrastruktúrához való hozzáférésért és a szolgáltatásért díjat kell fizetni A díj mértékét a tagállamok által megállapított díjszabási kereteken belül az infrastruktúra üzemeltetője állapítja meg, ha a vasúti szolgáltatást végző vállalatoktól való jogi, szervezeti és döntéshozatali függetlensége biztosított. Ellenkező esetben erre a feladatra egy különálló, független szervezetet kell létrehozni.
A minimális szolgáltatásért és a hálózathoz való hozzáférésért fizetendő díjaknak meg kell egyezniük az adott vonat közlekedtetéséből eredő közvetlen költségekkel A díj tartalmazhat olyan díjrészt, mely tükrözi a torlódási időszakban fellépő kapacitáshiányt A díj módosítható úgy is, hogy figyelembe vegye a vonat közlekedtetésével okozott környezeti hatásokat is, amennyiben ilyen díjat alkalmaznak a konkurens szállítási módok esetében is Felszámíthatók díjak az infrastruktúra-fenntartás céljaira használt kapacitásra is
Felár megállapítás (pl. 15 évnél fiatalabb beruházásnál) Kedvezmények (működtetés admin. ktg. Tényleges megtakarításaival arányosan egyes szakaszokra, új szolgáltatás bevezetésekor, kihasználatlan vonalak használatának ösztönzésére időszakosan) Tagállamok általi kompenzáció az infrastruktúra használóinak (ha a meg nem térülő környezeti, baleseti és infrastruktúraköltségek meghaladják a versengő közlekedési módoknál felmerülő hasonló meg nem térülő költségeket)
Az infrastruktúra-díjszabási rendszerek ösztönzik az optimális kapacitáskihasználást Üzemelést zavaró cselekedetért kirótt büntetés Zavarokkal sújtott társaságok számára fizetett kártérítés Többletteljesítményekért kiosztott jutalmak Lekötött, de igénybe nem vett pályáért fizetendő lemondási díj
Használati jog menetvonal formájában legfeljebb egy szolgálati menetrendi időszakra adható, de keretmegállapodás ennél hosszabb időre is köthető Ált. 5 év, de egyes indokolt esetekben eredeti érvényességi idejükkel megegyező időtartamokra meghosszabbíthatók Keretmegállapodás nagy volumenű, hosszútávú beruházás esetén haladhatja meg a 15 évet
A pályahálózat-működtető a kapacitás elosztásának folyamatára ütemtervet készít, a következők alapján Szolgálati menetrend minden naptári évben egyszer készül A menetrend december második szombatján éjfélkor változik, de a működtetők ettől eltérő időpontban is megállapodhatnak A kapacitáskérelmek beérkezési határidejét úgy kell meghatározni hogy legfeljebb 12 hónappal előzze meg a szolgálati menetrend életbelépését, amit legfeljebb 11 hónappal megelőzően a működtetők ideiglenes nemzetközi menetvonalakat alakítanak ki A működtető a kitűzött beadási határidőtől számított négy hónapon belül elkészíti a menetrend tervezetét
Az infrastruktúra üzemeltetőjének a menetrendről valamennyi érdekelttel egyeztetnie kell, egy hónapot biztosítva a véleménynyilvánításra Vita esetén összehangolási eljárás Szükség esetén békéltető eljárás 10 munkanapon belüli döntéshozatallal A szabad kapacitások igénybevételére irányuló eseti kéréseket legfeljebb öt munkanapon belül kell elbírálni
Kapacitáshiány megoldatlansága esetén túlterheltnek minősítik az infrastruktúra elemet kapacitás elemzés Baleset, vagy a közlekedés komoly zavarai esetére katasztrófaterv
Speciális szabályozóelemek Személyzet munkafeltételei 2005/47/EK irányelv az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról
Határokon átnyúló szolgáltatásokat biztosító utazó vasúti személyzetre kell alkalmazni, kivéve: Határokon átnyúló helyi és regionális utasforgalom A határ 15 km-es körzetét át nem lépő, de a határon átnyúló áruszállítások Az irányelv mellékletében konkrétan felsorolt hivatalos határállomások közötti forgalom tekintetében
A lakóhelyi napi pihenőidő hossza 24 órás időszakonként megszakítás nélkül minimum 12 óra. Ez azonban 7 napos időszakonként egy alkalommal megszakítás nélküli 9 órára csökkenthető. Ebben az esetben a csökkentett pihenőidő és a 12 óra közötti különbségnek megfelelő óraszámot a következő lakóhelyi napi pihenőidőhöz hozzá kell adni. Jelentős mértékben csökkentett napi pihenőidő nem ütemezhető két, lakóhelyen kívüli napi pihenőidő közé. A lakóhelyen kívüli napi pihenőidő hossza 24 órás időszakonként megszakítás nélkül minimum 8 óra. A lakóhelyen kívüli napi pihenőidőt lakóhelyi napi pihenőidőnek kell követnie.
Ha a járművezető munkaidejének hossza meghaladja a 8 órát, a munkanap folyamán legalább 45 perces munkaközi szünetet kell tartania. Ha a munkaidő hossza 6 óra és 8 óra közötti, a munkaközi szünetnek legalább 30 perc időtartamúnak kell lennie, és azt a munkanap folyamán kell igénybe venni. A munkaközi szünet időpontjának és időtartamának megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy a munkavállaló ténylegesen kipihenhesse magát. A vonat késése esetén a munkaközi szünetet a munkanap folyamán ki lehet igazítani. A munkaközi szünet egy részét a munkaidő harmadik és hatodik órája között kell kiadni. A kísérőszemélyzet számára legalább 30 perces szünetet kell biztosítani, ha a munkaidő 6 óránál hosszabb.
A határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállaló hétnapos időszakonként minimum 24 óra időtartamú megszakítás nélküli heti pihenőidőre jogosult, amelyhez hozzá kell adni a 12 órás napi pihenőidőt. Az utazó munkavállaló évente 104 huszonnégy órás pihenőidővel rendelkezik, beleértve az 52 huszonnégy órás heti pihenőidőt, amely magában foglal = 12 kétnapos pihenőidőt (48 óra, amelyhez hozzá kell adni egy 12 órás napi pihenőidőt), amely a szombatot és a vasárnapot is magában foglalja és = 12 kétnapos pihenőidőt (48 óra, amelyhez hozzá kell adni egy 12 órás napi pihenőidőt), annak biztosítása nélkül, hogy ebbe egy szombat vagy egy vasárnap is beletartozik.
A vezetési idő hossza két napi pihenőidő között nappali műszak esetében nem haladhatja meg a 9 órát, éjjeli műszak esetében pedig a 8 órát. A maximális vezetési idő hossza kéthetes időszakonként 80 órára korlátozódik. A vasúttársaságnak az utazó munkavállalók napi munka- és pihenőidejét feltüntető nyilvántartást kell vezetnie. A tényleges munkaidővel kapcsolatos adatokat az ellenőrző szervek rendelkezésére kell bocsátani. A nyilvántartást a társaságnak legalább egy évig meg kell őriznie. A tagállamok meghatározzák a rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat.
2007/59/EK irányelv a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről Harmadik vasúti csomagba tartozik, a közös biztonsági célok elérését segítő szabályozás Egységesen határozza meg a közösségi vasútvonalakon közlekedő mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítésének feltételeit és eljárásait egységesíti
A követelmények kiterjednek: Mozdonyvezetés alsó korhatárára Jelenkezők fizikai és foglalkozáspszichológiai alkalmasságára Jelentkezők szakmai tapasztalatára Mozdony vezetésével összefüggő témák ismeretére A mozdonyvezetők által működtetett infrastruktúrák és az azokon használt nyelv ismeretére
A kiállított engedély igazolja, hogy a tulajdonos mozdonyvezető eleget tesz az egészségügyi előírásokra, alapvető oktatásra és általános szakmai képességekre vonatkozó minimumfeltételeknek egyúttal azonosítja a mozdonyvezetőt és a kiállító hatóságot A mozdonyvezetéshez emellett szükséges még legalább egy tanúsítvány, mely megjelöli, a tulajdonosa milyen infrastruktúrán milyen járműkategóriákat jogosult vezetni Az engedély az egész EU-ban, a tanúsítvány csak az abban megjelölt infrastruktúrákon és járműveken érvényes
1371/2007/EK rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelességeiről Az utasjogokat a nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló nemzetközi egyezmény (COTIF) alapján kezeli, de kívánatosnak tartja annak kiterjesztését a belföldi utasokra is
A rendelet a következő lényeges ügyekre terjedt ki Személyszállítási szerződés megkötése, szolgáltatók együttműködése az utasok kényelme érdekében Vasúttársaságok felelősségbiztosítása Kártérítés és segítségnyújtás késés, csatlakozásmulasztás, vonatkimaradás esetén Esélyegyenlőség, akadálymentesítés Minőségbiztosítás
Általános nemzetközi szabályozás Meghatározó fontosságú a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetése 2006. évi LXXVII. tv. [Kelet-európai és egyes ázsiai országok közötti nemzetközi vasúti árufuvarozásra a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SZMGSZ) kihirdetése 170/2002. (VIII.7.) Korm. Rendelet (módosította a 2011. évi XXXVII. tv.)]
Az Egyezmény, illetve az abban részes tagállamok által alapított berni székhelyű szervezet célja a nemzetközi vasúti fuvarozás előmozdítása és megkönnyítése, különösen egységes szerződéses rendszer kialakítása a nemzetközi személy- és árufuvarozásra, az infrastruktúra használatára; a nemzetközi vasúti forgalomban a határátkeléseknél fennálló akadályok elhárításának elősegítése; a vasutak kölcsönös átjárhatóságára, műszaki harmonizációjára, a gördülőállomány műszaki vizsgálatára vonatkozó egységes szabványok, előírások és eljárások alkalmazásának érvényesítése
Az Uniós szabályozás az ágazati szakmai szabályokat hasznosítva érvényesíti a COTIF függelékeiként közzétett alábbi szabályokat: Nemzetközi Vasúti Személyszállítási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIV); Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Szerződésre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM); Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID); Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban engedélyezett járművekre vonatkozó szerződésekre (CUV); Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban használt infrastruktúrára vonatkozó szerződésekre (CUI), Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban engedélyezett vasúti járművekre vonatkozó műszaki szabványok érvényesítésére és egységes műszaki előírások elfogadására (APTU), Egységes Szabályok a nemzetközi vasúti forgalomban használt vasúti berendezések műszaki engedélyezésére (ATMF)
32/2009. (II.19.) Korm. rendelet az árufuvarozási szerződésekről Ptk.-nak is megfelelve Fuvarozási szerződést, megkötésének feltételeit rögzíti. Fő részei a kocsirakományú küldemények, a kisáru küldemények, és a kapcsolódó tevékenységekre vonatkoznak. 271/2009. (XII.1.) Korm. rendelet a vasúti személyszállítási szerződésekről Megkülönböztet közforgalmú és különvonati személyszállítást, részletesen foglalkozik a szerződéskötés, a menetrend, a menetjegy, az utasjogok és a poggyászfuvarozás kérdéseivel.
A vasúti közlekedés törvényi szabályozása Magyarországon 1968. évi IV. törvény a vasútról 1993. évi XCV. törvény a vasútról Elkülönítette a közforgalmú vasúton belül elkülönítette a pályavasutat és a vállalkozó vasutat Rögzítette a részvénytársasági szervezeti formát Kikötötte az országos közforgalmú vasúti pálya kizárólagos állami tulajdonát Megállapította a főtevékenységek koncessziós jellegét Rögzítette az állami, s ezen belül a hatósági feladatokat
2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről megjeleníti az Európai Unió továbbfejlesztett (már a két vasúti csomag tartalmát is tükröző) ágazati szabályozásának lényegét és alkalmazkodik annak követelményeihez; az ország területfejlesztési céljai, az uniós regionalizációs elvárások, valamint a központi és a térségi gazdasági döntések szétválasztási lehetőségének megteremtése érdekében az országos és a helyi mellett bevezeti a térségi és az elővárosi vasúti társaság és vasúti szolgáltatás fogalmát; a gazdaság liberalizálásának megfelelően a vasúti tevékenységeket teljes egészében kiveszi a koncessziós körből és a vasúti pálya egy részét pedig a kizárólagos állami tulajdoni körből;
szakmai mellett politikai döntéseket is tekintetbe véve új igazgatási szervezet létrehozásával lényegesen megváltoztatja az állami feladatok ellátásának felelősségi körét, lényegesen csökkentve a minisztériumi és a klasszikus hatósági funkciókat az európai szabályozásnak megfelelően írja le (nem optimális módon) az állami és hatósági, valamint független szabályozó testületi feladatok ellátásának elveit és módját; megteremti a lehetőséget az állami vasúttársasági szervezet átalakításához, a tevékenységek szétválasztásához és részbeni privatizációjához, valamint az ország vasúthálózatának racionalizálásához
Törvényben meghatározott szerződéstípusok Vagyonkezelési szerződés (Működtetési szerződés) Támogatási szerződés Közszolgáltatási szerződés
2005. évi CLXXXIII. tv. A vasúti közlekedés szabályozása 94 2015.11.11. Előadó: Cím
Vasúti közlekedés igazgatásának szervezetei Közlekedési igazgatási szervezet Igazgatási és hatósági tevékenységek Részei: Vasúti igazgatási szerv Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztály Engedélyező és igazgatási Közlekedési hatóság Vasútbiztonsági hatóság 95 2015.11.11. Előadó: Cím
A vasúti igazgatási szervezet független Pályahálózat-működtetőktől Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezettől Kapacitásfoglalásra jogosultaktól Vállalkozó vasúttársaságoktól Beszerző egységektől és szervezetektől 96 2015.11.11. Előadó: Cím
Működési engedély Belföldön bejegyzett gazdálkodó szervezet részére a vasúti igazgatási szervezet állítja ki Határozatlan időtartamra szól Feltételei: Üzleti jó hírnév Pénzügyi teljesítőképesség Szakmai alkalmasság Felelősségi körébe tartozó baleseti károk megtérítésére való alkalmasság 97 2015.11.11. Előadó: Cím
Műszaki hatósági engedély Pálya és tartozékai építéséhez, bontásához, használatbavételéhez, fennmaradásához Járművek engedélyezéséhez, bárminemű változáshoz 98 2015.11.11. Előadó: Cím
Infrastruktúra működtetés Országos törzshálózati vasúti pálya működtetésének jogosultságát a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg (kiv. Győr-Sopron-országhatár, Fertőszentmiklósországhatár) Mellékvonali hálózat működtetését a Kormány által kijelölt gazdasági társaság végezheti Egyéb vonalak működtetését bármely gazdasági társaság végezheti 99 2015.11.11. Előadó: Cím
Kiszolgáló létesítmények Üzemeltetője gyakorlatilag bárki lehet 10 0 2015.11.11. Előadó: Cím
1. Alapszolgáltatások: a) a pályahálózat-kapacitásra vonatkozó kérelmek kezelése; b) a biztosított kapacitás használati joga; c) a vasúti pályahálózat, így többek között a kitérők és elágazások használata; d) a vonatközlekedés szabályozása, ideértve a jelző- és biztosítóberendezési rendszert, a szabályozást, a közlekedésirányítást és a vonatmozgással kapcsolatos információk továbbítását és szolgáltatását; e) a felsővezetéki rendszer használata a vontatási villamos energia biztosítása céljából, ha rendelkezésre áll; f) olyan szolgáltatás igénybevételéhez vagy üzemeltetéséhez szükséges minden egyéb információ, amelyre kapacitást ítéltek oda. 10 1 2015.11.11. Előadó: Cím
2. kiszolgáló létesítményekhez, és az ezen létesítményekben nyújtott szolgáltatások a) személypályaudvarok, épületeik és egyéb infrastruktúra, ideértve az utastájékoztató kijelzőket és a megfelelő menetjegykiadó épületeket is; b) áruterminálok; c) rendező pályaudvarok és vonat-összeállító állomás, ideértve a rendező létesítményeket is; d) tároló vágánycsoport; e) karbantartó létesítmények, kivéve a nagy sebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított, jelentős karbantartási munkák elvégzésére alkalmas létesítmények; f) egyéb műszaki berendezések, ideértve a tisztító- és mosóberendezéseket is; g) vasúti tevékenységekhez kapcsolódó belvízi kikötői berendezések; h) segélynyújtó berendezések; i) üzemanyagtöltő berendezések és az ezekben a létesítményekben vételezett üzemanyag, amelynek díja a számlákon elkülönítve szerepel. 10 2 2015.11.11. Előadó: Cím
3. Kiegészítő szolgáltatások: a) vontatási villamos energia, amelynek díja a számlákon a felsővezetéki rendszer használatának díjától elkülönítve szerepel, a 2009/72/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül; b) személyszállító vonatok előfűtése; c) egyedi szerződések a következők biztosítására: ca) veszélyes anyagok szállításának felügyelete, cb) különleges szerelvények közlekedtetéséhez nyújtott segítség. 4. Mellékszolgáltatások: a) hozzáférés a távközlési hálózatokhoz; b) kiegészítő információk szolgáltatása; c) a gördülőállomány műszaki vizsgálata; d) a személypályaudvarokon működő menetjegykiadás; e) a nagy sebességű vonatok és a gördülőállomány egyes további, egyedi létesítményeket kívánó típusai számára kialakított karbantartó létesítményekben végzett jelentős karbantartási munkák. 10 3 2015.11.11. Előadó: Cím
Vasúti szolgáltatás alapelvei A vállalkozó vasút és a pályahálózatműködtetők függetlensége A vállalkozó vasúti társaságok kereskedelmi elvek alapján történő működtetése Számviteli elkülönítés Vasúti pályahálózat működtetés Vasúti személyszállítás Vasúti áruszállítás Vontatás 10 4 2015.11.11. Előadó: Cím
További pontok 10 5 Vasúti ágazati szerződések Vasúti közlekedés biztonsága Tulajdonra vonatkozó rendelkezések (1872. évi XXVII. tv.; 1896. évi XXIX. tv.) XII. fejezet Nyílt hozzáférés Munkavállalói jogok és kötelezettségek Vasútigazgatás Egyéb vasúti tevékenységek szabályozása 2015.11.11. Előadó: Cím