Zónázó struktúrájú menetrendek a Budapest Esztergom, a villamosítást követően Földiák János - Dr. Kormányos László
Bevezetés A vonal utasforgalmának és menetrendi kínálatának története A felújítási projekt Zónázó típusú menetrendek Budapest elővárosában Átmeneti időszak menetrendje a Budapest Esztergom Reálisan bevezethető menetrend variációk a villamosítást követően Éles piliscsabai zónahatár Éles pilisvörösvári zónahatár Konklúzió
A vonal utasforgalmának és menetrendi kínálatának története Szénszállítás céljából épült 1895-ben, HÉV szabványú vonalként 20. század első felében töretlen fejlődés, lélekszám növekedés 20. század második felében klasszikus mellékvonali szerep 1990-es évektől erős szuburbanizáció, utasszámnövekedés 2000-es években lassú fejlődés, Desirók, ütemes menetrend 2000000 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 400000 200000 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
A felújítási projekt Célja a nagyforgalmú kétvágányú elővárosi vonalakéhoz hasonló számú utas elszállítása Az infrastruktúra hatékony kapacitásnövelése menetrendalapú infrastruktúrafejlesztés A legjobb eredményhatásokat hozó menetrendi változat kiválasztása Nem ütemes menetrend ITF alapú menetrend ITF alapú infrastruktúrafejlesztéssel tervezett menetrend Átlagos eljutási idő [perc] Esztergom Esztergom 60 Esztergom 30 90 60 30 nem ütemes menetrend (2006-ig) ITF alapú menetrend (2006-tól) ITF alapú infrastruktúra-fejlesztéssel tervezett menetrend (2012-től) Piliscsaba Piliscsaba Piliscsaba Pilisvörösvár Budapest-Nyugati pu. Pilisvörösvár Budapest-Nyugati pu. Pilisvörösvár 30 Budapest-Nyugati pu. 0 0,5 1 60 40 1,5 20 Átlagos eljutás-gyakoriság [eljutás/óra] 80 100 ITF index [%]
Zónázó típusú menetrendek Budapest elővárosában Éles zónahatár Példa a szobi vasútvonal Előnye: hatékony szerelvényfelhasználás, rendszerszinten jobb eljutási idők Hátránya: rosszul járó települések és viszonylatok Lágy zónahatár Példa a székesfehérvári vasútvonal Előnye: nincs rosszul járó utascsoport Hátránya: több szükséges szerelvény és rendszerszinten rosszabb eljutási idők
Átmeneti időszak menetrendje a Budapest Esztergom Alig csökkenő menetidők Gyakoribb vonatkövetés Igényes környezet megteremtése Több mint egy millió új utas az első teljes évben 3500000 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Reálisan bevezethető menetrend variációk a villamosítást követően Lágy pilisvörösvári zónahatár Leginkább gyorsított személyvonati rendszerre emlékeztet Éles pilisvörösvári zónahatár A betétjáratnak csak kiegészítő szerepe van Lágy piliscsabai zónahatár Zónázó rendszer, melyben a legnagyobb forgalmú Pilisvörösváron minden vonat megáll Éles piliscsabai zónahatár Zónázó rendszer a vonal utasforgalmi felezőpontján lévő zónahatárra
Éles pilisvörösvári zónahatár Szükséges motorvonatok száma: 12 Zónázóvonat az utasok 85,6% számára ideális választás a betétjárattal szemben. Napi utasperc megtakarítás a jelenlegi megállási rendhez képest: 28 238 perc A menetrend előnyei: Csak Solymárt hagyná ki a zónázó A menetrend hátrányai A Piliscsabán túli szakasz menetidő megtakarítása alacsony A menetrend általi hasznok távol vannak a projekt CBA-jában szereplő A zónázóvonatokra túl sok, betéteken túl kevés utas
Éles piliscsabai zónahatár Szükséges motorvonatok száma: 9 Zónázóvonat az utasok 43,1% számára ideális választás a betétjárattal szemben. Napi utasperc megtakarítás a jelenlegi megállási rendhez képest: 41 387 perc A menetrend előnyei: A menetrend utasperc megtakarítása a legjobb A legkevesebb szükséges jármű A menetrend hátrányai Alegnagyobb forgalmú Pilisvörösvár és a szintén nagyforgamú Solymár kapcsolata Budapesttel nem javul Amennyiben a Nyugatiból csak óránként két vonat tud indulni, Pilsivörösvárnak és Solymárnak csökken a nyugatis kapcsolata
Költségek összességét tekintve a legkevesebb szükséges jármű határozza meg az állandó költségszintet, ebből a szempontból a zónázó és a betétjárat közötti legideálisabb utaseloszlásra kell törekedni Eredményeket tekintve a zónahatár ideális helye is a vonal utasforgalmi felezőpontja, úgy lehet a legjobb utas-perc megtakarítást elérni Mindkét fő racionális szempont a piliscsabai zónahatár mellett szól Ám kérdés, hogy a rendszerszintű optimum, vagy kisebb de erősebb érdekek eredője-e lesz a megoldás