5. C A keringés legfontosabb akut betegségei 1 A keringés legfontosabb akut betegségei (Dr. Zentay Attila, Dr. Berente Ágnes) Heveny balszívfél elégtelenség (HBSZE, asthma cardiale, tüdő ödéma)) Erről a kórképről már említést tettünk a heveny légzési elégtelenség c. fejezetben, mivel a fő tünete a nehézlégzés. A HBSZE tünetei: - légzési elégtelenség: légszomj, nehézlégzés (először kevert/ki-, és belégzési/, majd belégzési), - a beteg ül, - cianózis észlelhető, - kezdetben köhécselés köpetürítés nélkül - később habos, gyakran szilvalészerű köpetürítés - végül hangos szörcsölés a légutak felől - egyre emelkedő pulzusszám - gyakran lehet aritmusos pulzus - a tünetek súlyosbodásával megjelenő nyugtalanság, tudat- majd eszméletzavar Ülve a beteg kevésbé fullad, mert így nagyobb a jól működő tüdőfelület, ezért a beteg nem fektethető le! A HBSZE ellátása: - a beteg számára biztosítani kell a teljes fizikai nyugalmat (nem mozoghat!) - a legideálisabb pozíció: mely a félig ülő helyzet lógatott alsó végtagokkal - azonnal mentőt kell hívni - elő kell készíteni az újraélesztés eszközeit (AED) - folyamatos megfigyelés (ABCDE) Ilyenkor a szív bal kamrája nem tudja biztosítani a test felé a megfelelő vérmennyiség kilökését, ezért a kisvérkörben (tüdőben) egyre emelkedik a nyomás. Ennek következtében folyadék préselődik ki a tüdő szöveteibe, csökkentve ezzel a gázcsere hatásfokát. A szív igyekszik kompenzálni, ennek következménye lesz a szívműködés gyorsulása, ami a fokozott terhelés miatt egyben egy ún. ördögi kört jelent. A teljesítmény tovább romlik, súlyos ritmuszavarok léphetnek fel, legvégül pedig szívmegállás következhet be. A HBSZE-t leggyakrabban kiváltó tényezők: - heveny koronária szindróma (ld. D fájdalom fejezetben) - heveny magas vérnyomásos krízis
5. C A keringés legfontosabb akut betegségei 2 - túlzott fizikai megterhelés - súlyos szívritmuszavar (pl. a szívfrekvencia gyorsulása) Akut koronária szindróma (ACS) Napjainkban a keringési szervrendszer leggyakoribb betegsége az akut koronária szindróma, mely gyűjtőfogalomként magában foglalja a koszorúér elzáródás, vagy súlyos szűkület miatt kialakuló heveny kórképeket, mint pl. a szívizominfarktus. A vezető panasz a mellkasi fájdalom, emiatt a fájdalmak között a D fejezetben tárgyaljuk. Tüdő embólia A súlyos, életet veszélyeztető tüdőembólia tünetei: - hirtelen megjelenő légszomj, nehézlégzés, a légzés frekvenciájának a gyorsulása - a felső testfél lilás elszíneződése (gallér cianózis), a nyaki vénák teltsége - mellkasi szorító fájdalom - szívritmuszavar (gyors, ritmustalan pulzus) - sokk (ld. később) - nyugtalanság, tudatzavar, később eszméletvesztés lehetséges - súlyosbodás esetén keringésleállás következhet be A kórelőzményi adatok között gyakran szerepelnek a tartós fekvés, az alsó végtag mélyvénás trombózisára utaló tünetek (ld. később). - teljes mozgáskorlátozás - a beteg a kívánt pozíciót vegye fel, csökkent fizikai teljesítőképesség esetén emeljük fel a felső testfelet 45 fokban - mentő hívás - ABCDE folyamatosan - fel kell készülni az újraélesztésre. A heveny időszakban magas a halálozási arány, de felismerése még a súlyos formában is megfelelő képzettséget, rutint és diagnosztikus lehetőségeket igényel. A nagyvérkör vénáiban kialakult vérrögök leszakadhatnak (=embólus) és a jobb szívfélen keresztül a tüdő ütőereiben elzáródást okozhatnak. A sokk A sokk egy több tényező által kiváltott keringési elégtelenség, mely a szövetek súlyos vérellátási zavarát, ezen keresztül gázcseréjük és anyagcseréjük elégtelenségét okozza. A sokk tünetei: gyengeség, szomjúság (elsősorban folyadékvesztéses esetben) gyorsuló légzés (25/min felett) szürkés, sápadt, hűvös, verejtékes bőr, nem vérvesztéses esetben cianózis gyorsuló (120/ min felett), elnyomható pulzus, majd nem tapintható csökkent vérnyomás (90/70 Hgmm alatt és csökkenő, majd nem mérhető) nyugtalanság, izgatottság, majd csökkenő éberség, eszméletvesztés végül keringésmegállás
5. C A keringés legfontosabb akut betegségei 3 külső vérzés azonnali csillapítása oxigén adása nagy áramlással a beteg pozícionálása o vér-és folyadékvesztése esetén: lapos fektetés megemelt végtagokkal, o súlyos sérült: a rögzített beteg Trendelenburg-helyzetben legyen kontraindikáció (légzési elégtelenség, koponyasérülés) hiányában. o mellkasi fájdalom, fulladás esetén a végtagokat nem szabad felemelni, a beteg a számára legkedvezőbb pozícióban feküdjék (laposan vagy enyhén megemelt felső testféllel) o telt nyaki vénák (pl. tüdőembólia) esetén az alsó végtagok vízszintes helyzetben maradjanak, a beteg ülő vagy félig ülő pozíciót kívánja a beteget óvjuk a lehűléstől (pl. sérülés esetén) azonnal mentő hívása szükséges a beteg folyamatos megfigyelése A sokkot a kiváltó tényezők alapján négy nagy csoportra osztjuk: 1. Folyadékhiány következtében kialakuló: Pl. vérvesztés, erős hányás, hasmenés, égési sérülés, anyagcsere betegségek, stb. 2. A szív teljesítő képességének romlása következtében kialakuló: pl. heveny koronária szindróma 3. A vér szívbe történő visszaáramlásának jelentős csökkenése, gátoltsága következtében alakul ki pl. súlyos tüdőembólia, feszülő légmell miatt 4. Az érellenállás hirtelen lecsökkenése pl. allergia, anafilaxia következtében alakul ki Heveny túlérzékenységi reakció (anafilaxia, allergia) Ez a negyedik csoportba tartozó sokk forma. Lényege: A szervezet számára idegen anyaggal történő érintkezés után akutan kialakuló, súlyos, életet veszélyeztető túlérzékenységi reakció, Valószínűsíti, ha a beteg ismerten allergiás az adott szerre, anyagra, amivel kontaktusba került. Életveszélyre utal: A: nyelv-, gégeduzzanat, rekedtség, stridor B: szapora légzés, sípolás, gyengeség, cyanosis, C: sápadt, nyirkos bőr, súlyosan alacsony vérnyomás, ájulás, D: aluszékonyság / zavartság / eszméletlenség Enyhe esetben előfordul, hogy kezdetben csak bőrtünetek, kiütések jelentkeznek, később ezekben az esetekben is kialakulhatnak az életveszélyes tünetek.
5. C A keringés legfontosabb akut betegségei 4 életveszély esetén a leggyorsabban elérhető orvosi/mentőtiszti segítség (mentő, vagy orvos hívása a helyszínre) pozícionálás: o fulladás esetén: félülő helyzetben o kritikus vérnyomás esetén sokkfektetés o súlyos vérnyomásesés + nehézlégzés: megemelt felső testféllel és alsó végtagokkal ha a beteg ismerten túlérzékeny, rendelkezik neki írt speciális injekcióval és még cselekvőképes, akkor biztosítani kell, hogy azt a beteg beadhassa magának (pl. Epipen, Anapen, Twinjects injekciók) a beteg folyamatos megfigyelése felkészülés az újraélesztésre (AED) A végtagi ütőerek heveny elzáródása Tünetek: - erős fájdalom az érintett végtagban A végtagi ütőerek heveny elzáródása - a végtag sápadt, hűvös tapintatú, márványozottan cianotikus (összehasonlítva az ép oldalival) - a végtagban pulzus nem tapintható (felső végtag: radialis artéria, alsó végtag lábháti artéria ld. jobboldali képen) Ezeket a tüneteket a végtagi nagyerek heveny elzáródása okozza, amely leggyakrabban a nagyvérkör egyéb területéről (pl. szívből, nagy ütőér faláról) leszakadó trombus (vérrög) az érrendszerben sodródva egy távolabbi ponton okozott elzáródása következtében jön létre (= tromboembólia). 1. ábra lábháti artéria tapintása TEENDŐK: teljes mozgáskorlátozás az érintett végtag lógatása mentő hívása Az alsó végtagi visszerek heveny elzáródásos megbetegedése Ha az alábbi tüneteket észleli: hirtelen kialakuló comb- vagy lábikra fájdalom gyorsan megvastagodó, vizenyős végtag feszes, fényes, meleg bőr végtagi cianózis Mélyvénás trombózis
5. C A keringés legfontosabb akut betegségei 5 Az alsó végtag visszerei közül mind a felületes, mind a mélyebbek elzáródhatnak. Oxiológiai jelentőséggel a mély vénák elzáródásának van, tekintve, hogy halálos szövődménye lehet a tüdőembólia (ld. fenn), melyet a beteg alsó végtag mozgatása provokálhat. Ezért a beteg nem mozoghat, nem járhat! A tünetek különösen a másik végtaghoz képest szembetűnő, ezért így vizsgálandó! Teendő: - azonnali szigorú mozgáskorlátozás - mentő hívása