REAKCIÓKINETIKA ELEMI REAKCIÓK ÖSSZETETT REAKCIÓK. Egyszer modellek

Hasonló dokumentumok
párhuzamosan kapcsolt tagok esetén az eredő az egyes átviteli függvények összegeként adódik.

REAKCIÓKINETIKA ALAPFOGALMAK. Reakciókinetika célja

6. HMÉRSÉKLETMÉRÉS. A mérés célja: ismerkedés a villamos elven mköd kontakthmérkkel; exponenciális folyamat idállandójának meghatározása.

5. Differenciálegyenlet rendszerek

H + H + X H 2 + X 2 NO + O 2 = 2 NO 2

Munkapont: gerjesztetlen állapotban Uki = 0 követelményből a munkaponti áramokra

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

3. előadás Reaktorfizika szakmérnököknek TARTALOMJEGYZÉK. Az a bomlás:

HÁTADÁS. (írta: Dr Ortutay Miklós)

Hcserélk alapegyenlete (írta : Ortutay Miklós)

SPEKTROSZKÓPIA: Atomok, molekulák energiaállapotának megváltozásakor kibocsátott ill. elnyeld sugárzások vizsgálatával foglalkozik.

HIDROGÉN ELNYELŐDÉSÉNEK ÉS DIFFÚZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA FÉMEKBEN

II. Egyenáramú generátorokkal kapcsolatos egyéb tudnivalók:

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

Gingl Zoltán, Szeged, szept. 1

Negyedik gyakorlat: Szöveges feladatok, Homogén fokszámú egyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

MATEMATIKA I. KATEGÓRIA (SZAKKÖZÉPISKOLA)

6. szemináriumi. Gyakorló feladatok. Tőkekínálat. Tőkekereslet. Várható vs váratlan esemény tőkepiaci hatása. feladatok

Vegyipari Gépek és Mveletek (BsC) (vázlat) Kreditpont feltétele: Az órák rendszeres látogatása, a kiadott feladatok beadása, sikeres vizsga megléte

A hidegzömítés alapesetei és geometriai viszonyai a 4.6. ábrán láthatók ábra A hidegzömítés alapesetei, zömítés (l/d) viszonyai

Makroökonómiai modellépítés monetáris politika

ÁRFOLYAMRENDSZER-HITELESSÉG ÉS KAMATLÁB-VÁLTOZÉKONYSÁG*

FIZIKA FELVÉTELI MINTA

Intraspecifikus verseny

Bevezetés a gazdasági növekedés elméletébe

Numerikus módszerek 2. Nemlineáris egyenletek közelítő megoldása

A RUGALMAS GYÁRTÓRENDSZEREK MŰVELETTÍPUSON ALAPULÓ KAPACITÁSELEMZÉSÉNEK EGYSZERŰSÍTÉSE

Gingl Zoltán, Szeged, :41 Elektronika - Váltófeszültségű házatok

Schmitt-trigger tanulmányozása

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

IRREVERZÍBILIS FOLYAMATOK TERMODINAMIKÁJA

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Szervomotor pozíciószabályozása

Furfangos fejtörők fizikából

9. évfolyam feladatai

Járműelemek I. Tengelykötés kisfeladat (A típus) Szilárd illesztés

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

A BELS ENERGIÁRA VONATKOZÓ ALAPVET EGYENLET. du=w+q

A feladatok megoldása

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

Fizika A2E, 7. feladatsor megoldások

Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés

GAZDASÁGI ÉS ÜZLETI STATISZTIKA jegyzet ÜZLETI ELŐREJELZÉSI MÓDSZEREK

Túlgerjesztés elleni védelmi funkció

Ezt kell tudni a 2. ZH-n

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

Dinamikus optimalizálás és a Leontief-modell

3. Gyakorlat. A soros RLC áramkör tanulmányozása

Előszó. 1. Rendszertechnikai alapfogalmak.

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

A teveszabály és alkalmazásai

É Á Á Ö Á

MNB-tanulmányok 50. A magyar államadósság dinamikája: elemzés és szimulációk CZETI TAMÁS HOFFMANN MIHÁLY

Ó Ó ó ö ó

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

É É Ö

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

t 2 Hőcsere folyamatok ( Műv-I o. ) Minden hővel kapcsolatos művelet veszteséges - nincs tökéletes hőszigetelő anyag,

IDŐSORELEMZÉSI MÓDSZERTANOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA STATISZTIKAI TANULÓ ALGORITMUSOK SEGÍTSÉGÉVEL. Készítette:

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

Á ű ó ó

ű ő ő ő

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

Reakciókinetika. aktiválási energia. felszabaduló energia. kiindulási állapot. energia nyereség. végállapot

ä ä

Folyamatszimulációs módszer kidolgozása összetett spinrendszerek dinamikus NMR spektrumának számolására

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

Statisztika II. előadás és gyakorlat 1. rész

HF1. Határozza meg az f t 5 2 ugyanabban a koordinátarendszerben. Mi a lehetséges legbővebb értelmezési tartománya és

A digitális multiméterek

Fizika A2E, 11. feladatsor

Tizenegyedik gyakorlat: Parciális dierenciálegyenletek Dierenciálegyenletek, Földtudomány és Környezettan BSc

A tapintó hőmérséklet érzékelő hőtani számítása, tekintetbe véve a környezet hőmérsékletterének a felület dőlésszögétől való függését

1. feladat. 2. feladat

( E) ( E) de. 4πε. Két példa: 1. példa: Rutherford-szórás. 2. példa: : Kemény gömbön történı szórás szögfüggése. szögfüggése (elméletileg(

.1. A sinx és cosx racionális függvényeinek integrálásáa. = R sinx,cosx dx. x x 2. 1 dt

Jelformálás. 1) Határozza meg a terheletlen feszültségosztó u ki kimenı feszültségét! Adatok: R 1 =3,3 kω, R 2 =8,6 kω, u be =10V. (Eredmény: 7,23 V)

Mesterséges Intelligencia MI

A közgazdasági Nobel-díjat a svéd jegybank támogatásával 1969 óta ítélik oda. 1 Az

ü ű í ú ú ü ü ü ű ü ű ü ű ü ű ü í ü ű í í ü í í í í í ü í ű

Optika gyakorlat 3. Sugáregyenlet, fényterjedés parabolikus szálban, polarizáció, Jones-vektor. Hamilton-elv. Sugáregyenlet. (Euler-Lagrange egyenlet)

átlagos molekulatömegére

Egy idõállandós rendszer modell

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

A sebességállapot ismert, ha meg tudjuk határozni bármely pont sebességét és bármely pont szögsebességét. Analógia: Erőrendszer

Átírás:

REKIÓKINETIK ELEMI REKIÓK ÖSSZETETT REKIÓK Egyszer moelle Párhuzamos (parallel reaió Egyensúlyra veze reaió Egymás öve (sorozaos onszeuív reaió 4 Sorozaos reaió egyensúlyi lépéssel Moleuláris moelle reaiósebességi elmélee Üözési elméle Ámenei állapo elméle Elemi és összee reaió: a moelle alalmazása Unimoleulás reaió imoleulás reaió Trimoleulás reaió 4 Györeaió 5 Harmaren reaió 6 Enzimineia 7 Kaaliius reaió 8 Oszilláiós reaió 9 Lánreaió robbanáso égési reaió 0 Olafázisú reaió Felülei (heerogén reaió Fooémiai reaió VIII/

ELEMI REKIÓK EGYSZER MODELLEK Elemi reaió: a reaió ezen egyszer elemi reaió sorozaán ereszül jászóna le Moleulariás: a reaióa moleuláris üözése váljá i z üözésben rész vev moleulá számá (melye az ún ámenei omplexe alojá az elemi reaió moleulariásána nevezzü Unimoleulás bimoleulás rimoleulás reaió Moleulariás renség Elemi reaió saolási mójai összee reaió moelljei Párhuzamos (parallel reaió Álalános formája: Gyaorlai péla: a loro-fluoro-arbonoból (F UV-fény haására épz l aomo reaiója ózonnal vagy meánnal: l + O l + H lo + O 4 Hl + H feni (egyszerbb unimoleulás elsren reaiórenszer sebességi egyenleére: Összeaás uán: [] [] [] [] [] ( + [ ] VIII/

+ összefüggés rávilágí arra hogy a eljes reaió elsren ineia szerin sebességi állanóval zajli Eze szerin onenráiójána válozása megahaó a orábbi összefüggésün segíségével: ( ( + ( 0 0 Hogyan válozi és onenráiója az iben? onenráiójána ifüggésé leíró iffereniálegyenle: ehelyeesíve ifüggésé: ( ( + 0 válozó szeparálásával és az inegrálással: ( ( 0 + 0 z inegrálás ereménye: 0 melybl: ( ( + ( + 0 0 0 0 0( ( ( + ( + Hasonlóéppen onenráiójára: 0 0( ( ( + ( + VIII/

ÁR: RM 8 Megjegyzés: / erméarány az egyes lépése sebességi állanóina aránya haározza meg Ha az egyi sebességi állanó soal nagyobb min a mási aor a nagyobbhoz arozó ermé épzi úlnyomórész ( nagyobb sebességi állanóval jellemze reaió evésbé gáolna nevezzü a isebb sebességi állanóval jellemze reaió gáolabbna nevezzü Párhuzamos reaió eseén a evésbé gáol reaió sebessége ominál a bruó reaió sebességében 4 Parallel reaió hmérsélefüggésé a evésbé gáol sebessége haározza meg zonban a gáolság sa a sebességi állanó reláiójá jeleni nem peig az aiválási energia nagyságá! Péla: RM 8 VIII/4

Egyensúlyra veze reaió Álalános formája: Pélá: izomerizáiós reaió bomlási reaió (ammónia szinézise + pélá vizsgálju meg! bomlás sebessége: v visszaalaulás sebessége: v bruó sebesség: v v v Egyensúlyban v v s ezér 0 VIII/5

z egyenlebl ehá: vagy a jól ismer formában: K Üzene: egy ermoinamiai mennyiség (egyensúlyi állanó és é ineiai mennyiség (sebességi együhaó összeapsolása! onenráió ibeli válozásá a iffereniálegyenle megolásával aphaju meg Inuljun i isza anyagból melyne onenráiója 0 Ebbl öveezi hogy + 0 ( 0 Áalaíva: ( + + 0 Árenezés uán válozóseré hajun végre: Legyen Eor az egyenle: 0 ( + ( + x 0 ( + x ( + x Ez egy elsren ineiai egyenle melyne megolása: ( ( x x 0 + VIII/6

ehelyeesíve x 0 és x éréé: 0 0 0 ( + ( + + ( ( melybl árenezés uán apju: 0 + 0 ( + ( + + ( ( z egyenle aszimpoius megolása (: és 0 ( + 0 0 ( + ÁR: ins 58 VIII/7

Egymás öve (sorozaos onszeuív reaió Álalános formája: Péla: raioaív bomlási soro sebességi egyenlee: ezelés egyszersíi ha feléelezzü hogy ezeben sa anyag van jelen 0 onenráióban Eze szerin elsren ineia szerin bomli: ( 0 Ez az egyenlee a másoi sebességi egyenlebe helyeesíjü: ( 0 Ez egy nem-szeparálhaó inhomogén iffereniálegyenle Megolásána egy leheséges mója az inegrálási onsans variálásána Lagrange-féle mószere (l Rieel Milós-jegyzeben z eremény: [ ( ( ] 0 ermé ( onenráiójá a mérlegegyenlebl vezehejü le: amibl 0 VIII/8

( ( + 0 Diszusszió: ha >> : z anyag onenráiója igen hamar zérus lesz a mási é omponensre peig: 0 ( ( ( 0 ha << : Hosszan elnyújo vázi-saionárius (seay-sae állapo áll be onenráiója alig válozi az iben Eor: ( 0 0 ( ( ( 0 Miné feni eseben a gáolabb (isebb sebességi állanóval renelez részfolyama szabja meg az ere sebessége! Ez a foríoja anna ami a párhuzamos reaió eseén láun 4 Szemléleés ÁR: RM 8 VIII/9

5 öziermé onenráiójána maximuma meghaározhaó a onenráiójána ifüggésé megaó egyenle eriválásából s a erivál nullával örén egyenlvé éelébl 6 onenráió maximumána örnyéén saionárius állapo jön lére azaz Ebben az állapoban ehá a öziermé onenráióválozási sebessége özelíleg nulla 0 Ez a oensein-elv oensein-elve igen gyaran alalmazzá bonyolul reaiómehanizmuso egyszersíésére seay-sae özelíés néven 7 Konszeuív reaió hmérsélefüggésé a gáolabb folyama sebessége haározza meg zonban a gáolság sa a sebességi állanó reláiójá jeleni nem peig az aiválási energia nagyságá! ÁR RM 8 VIII/0

Konszeuív reaió reverzibilis els lépéssel Álalános formája: Ké fonos esee vizsgálun >> : elegyensúly eleezésére -bl: Eor azonban onenráiójá ami a gyorsan beálló egyensúly mia az egyensúlyi onenráió sa alig befolyásolja a bomlási reaió Így onenráiója felírhaó az egyensúlyra veze reaió összefüggéseivel: Ebbl a sebességi egyenle alaja: Elsren ineiá mua a reaió Hasonlóéppen megmuahaó hogy a + D reaió eseén másoren ineiá észlelün: D Fonos szerep: ámenei állapo elméle VIII/

VIII/ másoi reaióra ne hanyagolju el -ne D-vé való alaulása sebességé! sebességi egyenlee: D onyolul egyenle! Egyszersíéséppen alalmazzu a seay-sae özelíés a másoi egyenleünre: 0 amibl + ermé (D épzéséne sebességé leíró egyenlebe helyeesíéssel: D + Mior alalmazhaó? Ha saionárius állapo alaul i a öziermére Ez aor leheséges ha lassan épzi a leggáolabb folyamaban és gyorsan elbomli (vagy visszaalaul a reaánsoá Vagyis: << Éremes észrevenni hogy a D-re vonaozó egyenle az ese egyenleébe megy á ha >> Fonos szerep: enzimineia