MUNGZDSÁGTN észült a TÁMOP-4.1.2-08/2//MR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ETE Tát özgazdaságtudományi Tanszékén az ETE özgazdaságtudományi Tanszék, az MT özgazdaságtudományi Intézet és a Balassi iadó közreműködésével. észítette: öllő János Szakmai felelős: öllő János 2011. január
MUNGZDSÁGTN 7. hét Munkaerő-kereslet lapok öllő János Rövid táv: egy tényező Hosszú táv: két tényező Hosszú táv: több tényező Rövid táv rövid távú keresleti görbe Rövid táv = adott a tőkeállomány, csak a munka mennyisége változik Feltevés: csökkenő hozadék Magasabb létszám csökken az egy munkásra eső tőke Hosszabb munkaidő fáradtság 2
Rövid táv vállalat azonosprofit-görbéi a létszám és a bér függvényében Mindaddig, amíg <MP, a létszám és a bér együttesen emelhető anélkül, hogy a profit csökkenne Maximumpont =MP -nél*. Ha csökkenő hozadék az optimumpontokat összekötő görbe jobbra lefelé lejt Bizonyítható, hogy a görbe az optimum környezetében konkáv** lacsonyabban fekvő görbe = magasabb profit * Formálisan: Y Y 2 Y 2 Y Y Y 2 Y 0 ha Y ** ásd 1. Függelék 3
Bérrugalmasság log log / / 0 ineáris keresleti görbe esetén folyamatosan csökken: -ban egységrugalmasságú -tól balra rugalmas ( >1) -tól jobbra rugalmatlan ( <1) Miért kitüntetett pont? Optimális választás béralku esetén 1 0 Mindez igaz marad akkor is, ha a vállalat és a munkavállalók a bérről alkudoznak, de a foglalkoztatás meghatározását a munkáltatóra bízzák ( right to manage )* 0 Ilyenkor Nash-alku a rezervációs bér ( 0 ) és a rezervációs profit ( 0 ) korlátai között: 1 max( k.f. Y 0 ), ( Y 0 ) 1 * átni fogjuk (12. előadás), hogy az optimum módosul, ha a felek a bérről és a foglalkoztatásról egyaránt alkuba bocsátkoznak 4
Rövid táv Vállalati és iparági kereslet 5 egyforma vállalat 5 vállalat együttesen 1 2 100 150 500 600 Bércsökkenés növekvő output árcsökkenés Ezért iparági szinten meredekebb (kevésbé rugalmas) keresleti görbe z ábrán: 50% helyett csak 20%-os keresletnövekedés 1 2 hatására Hosszú táv, két termelési tényező Hosszú táv két tényező Hosszú táv: valamely más termelési tényező (tőke, föld, anyag) mennyisége is változhat Egyelőre legyen csupán két termelési tényezőnk: munka és tőke (, ) munka és a tőke a termelésben kiegészítheti vagy helyettesítheti egymást 5
Technikai kiegészítők és helyettesítők iegészítők eontyev-technológiák Tökéletes helyettesítők orlátozott helyettesítők Tökéletes kiegészítők esetén amikor csak egyetlen technológia lehetséges az egytényezős esethez jutunk vissza: a munkakereslet csak a termelés optimális szintjétől függ. Ha nő a bér (vagy a tőkehasználati díj), az optimális kibocsátás és mindkét tényező kereslete csökken eontyev-technológiákkal és a tökéletes helyettesítéssel (mint szélső esetekkel) nem foglalkozunk továbbiakban a munkát és a tőkét korlátozottan helyettesíthetőnek tekintjük Fontos látni, hogy technikai értelemben kiegészítő tényezők is lehetnek egymás helyettesítői 6
eresztár-rugalmasság jk log log j k j k / j / k j k jk > 0 jk < 0 j és k bruttó helyettesítők j és k bruttó kiegészítők Technikai és bruttó helyettesítés/kiegészítés Technikai helyettesítés: a termelés nem feltétlenül csökken, ha j-t k-val helyettesítjük Technikai kiegészítés: a termelés nem emelkedik, ha i növelésével párhuzamosan nem növeljük k foglalkoztatását is Bruttó helyettesítés: ha j ára nő k kereslete nő (a keresztár-rugalmasság pozitív) *** Bruttó kiegészítés: ha j ára nő k kereslete csökken (a keresztár-rugalmasság negatív) iegészítők és bruttó kiegészítők Minden kiegészítő viszonyban álló tényezőpár bruttó kiegészítője egymásnak Miért? skálahatás és a kiegészítés azonos irányban mozgatja a keresletet. Hogyan? Ha k növekszik, k kereslete csökken, emiatt és a skálahatás miatt is csökken j kereslete j k< 0 7
Helyettesítők és bruttó helyettesítők Nem minden helyettesítő viszonyban álló tényezőpár bruttó helyettesítője egymásnak Miért? skálahatás és a helyettesítés ellentétes irányban mozgatja a keresletet. Hogyan? Ha k növekszik, k kereslete csökken, j kereslete nő (helyettesítés). Ugyanakkor j kereslete csökken is (skálahatás) jk meghatározatlan iegészítők Helyettesítők Bruttó kiegészítők <0 Bruttó helyettesítők >0 Optimum és komparatív statika () a piaci ár a termelő számára adott a helyettesítő tényező kínálata végtelenül rugalmas a tőke és a munka korlátozottan helyettesíthető 8
zonostermék-görbe (termelési izokvant) Origóra konvex. Miért? Meredeksége: Q / Q / MP MP MRTS (technikai helyettesítési határarány) zonosköltség-görbe (isocost) +r = C* zonos összköltséget eredményező, kombinációk Meredeksége: r Miért? z isocost: +r=c* =C*/r - (/r) 9
Optimum a B kombinációval is előállítható lenne, de a legkisebb összköltségű, még lehetséges megoldás. B -ban az izokvant és az isocost hajlása azonos: MRTS r 10
bérváltozás hatása 1. Ehrenberg Smith (2000), 100 104 Eredeti optimum, a bér nő * Helyettesítési hatás z új költségarányok mellett érdemes csökkenteni és növelni mennyiségét ( *) azonban nem érhető el ezen a költségszinten, * nem megvalósítható bérváltozás hatása 1. (folyt.) Ehrenberg Smith (2000), 100 104 * ** * Eredeti optimum, a bér nő Skálahatás nem érhető el a korábbi költségszinten, az optimális termelési szint (*) most alacsonyabb skálahatás és keresletét egyaránt csökkenti (* **) 11
* Eredeti optimum, a bér nő Teljes (nem kompenzált) hatás kereslete csökkent? ** kereslete lényegében nem változott (az adott esetben). helyettesítési hatás növelte, a skálahatás csökkentette keresletét bérváltozás hatása 2. Borjas (2000), 118 121. The analysis is simply rong. The rotation of the isocost around the original intercept implies that the firm s cost outlay is being held constant. There is nothing in the theory of profit maximization to require that the firm incur the same costs before and after the age change (118.) 12
C 1 /r C 0 /r * Eredeti optimum, a bér csökken Helyettesítési hatás z új költségarányok mellett érdemes növelni és csökkenteni mennyiségét ( *) termelés azonban bővíthető z azonosköltség-görbe: =C/r-(/r), a -tengelyt C/r-nél metszi Ár, határköltség MC 0 MC 1 kibocsátás és vele az összköltség növelhető a profit csökkenése nélkül p ibocsátás C 1 /r C 0 /r Eredeti optimum, a bér csökken Skálahatás * ** ** * 13
C 1 /r Eredeti optimum, a bér csökken C 0 /r * ** Teljes (nem kompenzált) hatás munkakereslet nő, a tőkekereslet nő, csökken vagy nem változik bérváltozás hatása 3. Fleisher niesner (1984), 60 71. C/r Eredeti optimum, a bér csökken 1. z azonosköltség-görbe C/r-nél elforog C/ C/ 1 0 B.M: Fleisher-T.J. inesner: abor economics: Theory, Evidence and Policy, Prentice Hall, Engleood Cliffs, NJ, 1984. 14
C/r * Eredeti optimum, a bér csökken 1. z azonosköltség-görbe C/rnél elforog 2. z új költségarányok és adott kibocsátás mellett * helyettesítés Eredeti optimum, a bér csökken C/r C ** /r Q E Q ** ** * E 1. z azonosköltség-görbe C/r-nél elforog 2. z új költségarányok és adott kibocsátás mellett * helyettsítés 3. Expanzió a határköltségváltozástól függő mértékben az EE expanziós pályán: * **. Termelés és összköltségnövekedés (Q Q **, C C ** ). Eredeti optimum, a bér csökken C/r C ** /r Q E ** * E 1. z azonosköltség-görbe C/r-nél elforog 2. z új költségarányok és adott kibocsátás mellett * helyettsítés 3. Expanzió a határköltségváltozástól függő mértékben az EE expanziós pályán: * **. Termelés és összköltségnövekedés (Q *, C C**). 4. z új optimumban az összköltség csak véletlenszerűen egyezhet meg C- vel. z ábrán történetesen C ** <C 15
inek van igaza? Csak abban van vita, hogy mi történik a sarkokon sarkokban: egytényezős világ sarkon nem mindegy, hogy a bér nő vagy csökken. Ha nő, az az egytényezős világon kívüli, irreleváns változás. Ha csökken: érdemes lehet munkát bevonni De: érdemes-e egyáltalán a szélekkel foglalkozni? zonostermék-görbe (termelési izokvant) Releváns tartomány Összefoglalva, ha a bér nő, akkor: munka kereslete csökken a sajátbér-rugalmasság negatív. Hogy milyen mértékben, az az eddig vizsgált esetben az izokvant hajlásától és a munka részarányától* függ tőke kereslete adott kibocsátás mellett nő a kompenzált helyettesítési rugalmasság pozitív tőke kereslete összességében nő vagy csökken a keresztár-rugalmasság előjele bizonytalan 16
Otpimum és komparatív statika (B) Oldjunk fel két, eddig alkalmazott korlátozást: a piaci ár a termelő számára adott x a helyettesítő tényező kínálata végtelenül rugalmas x a tőke és a munka korlátozottan helyettesíthető Milyen tényezők szabályozzák a sajátbér-rugalmasságot és döntik el a keresztárrugalmasság előjelét ilyen feltételek mellett? Hicks-Marshall törvények Hicks-Marshall törvények munka kereslete annál rugalmasabb: 1. Minél rugalmasabb a termék iránti kereslet 2. Minél könnyebben helyettesíthető a munka tőkével 3. Minél rugalmasabb a tőke kínálata 4. Minél nagyobb a munka aránya a költségekben* * Ez utóbbi összefüggés nem feltétlenül áll fenn Hicks-Marshall törvények: 1. munka kereslete annál rugalmasabb: 1. Minél rugalmasabb a termék iránti kereslet Miért? Béremelkedés áremelés az áremelkedés hatására erősen visszaeső termékkereslet erős skálahatás erősen csökkenő munkakereslet 17
Hicks-Marshall törvények: 2. munka kereslete annál rugalmasabb: Minél könnyebben helyettesíthető a munka tőkével önnyebben, nehezebben = az izokvant hajlása Technikai korlátok Jogi és szerződéses korlátok Hicks-Marshall törvények: 3. munka kereslete annál rugalmasabb: Minél rugalmasabb a tőke kínálata tőke iránt megnövekszik a kereslet nő az ára és/vagy a kínálata minél inkább van szó ez utóbbiról, annál erősebb lesz a helyettesítési hatás annál erősebben esik vissza a munka kereslete Hicks-Marshall törvények: 4. munka kereslete annál rugalmasabb: 4. Minél nagyobb a részaránya az összköltségben Nem feltétlenül igaz. Függ a technológiák közötti helyettesíthetőségtől, vagy másképp: a termékkereslet árrugalmasságától. Példa: a tetőépítők iránti kereslet bérrugalmassága apostető: betonkeverő munkások vagy transzportbeton. bérhányad alacsony. Magastető: ácsok. bérhányad magas, nincs helyettesítő technológia Igaz-e, hogy a kereslet bérrugalmassága az utóbbi esetben magasabb? Hicks-Marshall törvények formális levezetését lásd a 8. előadásban! 18
Hosszú táv, kettőnél több termelési tényező Egy árváltozás helyettesítések láncolatát indítja el Nem lehetünk biztosak abban, hogy a kompenzált helyettesítési rugalmasságok pozitívak Ha i megdrágul, j kereslete adott output mellett sem nő feltétlenül empirikus kérdés becslési eljárásról dióhéjban* 1. vállalatok a költségeiket próbálják minimalizálni: min C C( 1, 2,..., k, Q) 2. Optimális keresletük a j-ik erőforrás iránt: j j ( 2 1,,.., k, r, Q) 3. becsülhető *j/ k paraméterek mérik, hogyan változik a j-ik erőforrás optimális felhasználása a k-ik tényezőár függvényében becsülhető jj és a ij-k * Részletesen lásd a 9. előadásban! 19