TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Egységes külső felülvizsgálati rendszer kialakítása a járó- és fekvőbeteg szakellátásban, valamint a gyógyszertári ellátásban Klinikai audit-rendszer helye a szervezetek irányításában, stratégiájában és a menedzsmenti tevékenységekben Dr. Zsuga Judit
A jó klinikai audit Szervezeti szempontból jó a klinikai audit program, ha jelen van a felsővezetés elkötelezettsége az auditprogram iránt a helyi és országos prioritások egyensúlyban vannak egymással az audit stratégia illeszkedik a szervezeti stratégiához.
Témaválasztás magas kockázatú gyakori költséges aggodalomra adott okot
Klinikai audit területei egy adott ellátás gyakorisága az ellátáshoz kapcsolódó kockázatok az ellátás során keletkező problémák az ellátás hatékonysága az ellátás költségvonzata
Klinikai audit bevezetése 1. klinikai audit bevezetése során alapvető fontosságú a bevezetést megelőzően a szervezetben már meglévő készségek azonosítása erőforrások és partnerek azonosítása meglévő hasonló programok azonosítása.
Klinikai audit bevezetése 2. bizalom, motiváció megteremtése környezet figyelembe vétele a fizikai a gazdasági szakmapolitikai/politikai szervezeti kultúra
Vezetés vs. menedzsment Vezetés Stratégia Menedzsment Iránymutatás- misszió, Stratégiai tervezés Operatív tervezés (rövid vízió, politika Együttműködés megteremtésekommunikáció (hosszú távú célok, kritériumok) Erőforrás allokáció -humánerőforrás -költségvetés távú célok, kritériumok) Megvalósítás -humánerőforrás -folyamatok Motiválás Érdekeltségi rendszer kialakítása Szabályozás -monitorozás -jelentések
Vezetés= változás A szervezeti változáshoz először ki kell jelölni az irányokat, meg kell határozni a víziót (gyakran ez a távoli jövőre vonatkozik) és ki kell dolgozni a vízió megvalósítását szolgáló stratégiát
Klinikai audit helye a vezetés folyamataiban meghatározni, hogy mi az amit meg kell csinálni (iránymutatás-misszió, vízió, politika) ki kell alakítani az ennek érdekében együttműködő emberek rendszerét (kommunikáció) végezetül meg kell arról győződni, hogy az emberek el is végzik a feladatot (motiválás)
Iránymutatás- misszió, vízió az irány meghatározása a tervezéssel a változás a rendezettség
Misszió lelkesítő értékrendet fejez ki kifejezi, hogy a szervezet milyen felelősséget vállal a különböző kockázatviselőivel szemben utal a szervezet alapvető működési területére utal arra, hogy az alapvető működési területen miben jobb, mint a versenytársai összhangban van a jövőképpel és a stratégiával tartalmazza az alapvető viselkedési normákat összhangban van a szervezeti kultúrával könnyen megjegyezhető.
Vízió szervezet fejlődési irányának széleskörű adatgyűjtésen és elemzésen nyugvó, értékalapú meghatározása vonzó, kreatív elérhető jövőkép megfogalmazása a jövőképet el kell fogadtatni a cég valamennyi munkavállalójával a szervezetet úgy kell irányítani, hogy a jövőkép megvalósítása felé haladjon
Együttműködés megteremtésekommunikáció Hitelesség az üzenetet közvetítő személy szakmai múltja, az üzenet tartalma, az üzenetet közvetítő integritásával és szavahihetőségével kapcsolatos hírneve az üzenetet közvetítő személy szavai és tettei közti összhang Felhatalmazás közös célok, egy irányba mutató tettek Egyeztetések, tárgyalások Írásos kommunikáció
Motiválás alapvető emberi szükségleteket kielégítése: a teljesítmény, az összetartozás érzése, az elismerés, az önbecsülés, a saját élet felett gyakorolt kontroll érzése és a saját elvárásoknak való megfelelés
A klinikai audit helye a stratégiában integrálás a vezetői folyamatokba stratégiai tervezés erőforrás allokáció érdekeltségi rendszer megteremtése
Integrálás a vezetői folyamatokba illesztés a minőségügyi keretrendszerbe klinikai auditstratégia kidolgozása összhangba álljon a stratégiai prioritásokkal megfeleljen az országos és helyi elvárásoknak priorizálja a helyi szükségleteket és megoldásokat keres rájuk a pénzügyi és a minőségi audit folyamatokat integrálja a javító intézkedések megvalósítását és fenntartását eredményezze jelentős szerepet kapjon a vezetői stratégiában
Stratégiai tervezés stratégiai célok a jövőkép által megfestett állapot eléréséhez szükséges mérföldkövek fontos a klinikai audithoz kapcsolódó stratégiai célok megfogalmazása a klinikai audit munkacsoport létrehozása klinikai auditot végző szervezeti egységek száma auditált orvosszakmai eljárások/folyamatok száma a klinikai audit eredményein alapuló javító intézkedések száma
Klinikai tevékenység Stratégiai vezetés tevékenysége Téma azonosítása Klinikai audit stratégia meghatározása A releváns prioritásaok azonosítása, várt eredmények megfogalmazása. Módszertan és kritériumok Elemzés Változás Audit ismétlése/monitoro zás A klinikai audit témájához illeszkedő módszertan és kritériumok meghatározása. Előrehaladás, a standardoktól való eltérés, az alkalmazás és a költségekkel kapcsolatos észrevételek. Biztosítani kell, hogy a javasolt beavatkozások meg legyenek tervezve és megvalósulnak. Tervbe veszi az ismételt auditálást és a kulcs teljesítmény mutatók monitorozását A célt támogató irányítási struktúra biztosítása. Kritériumok meghatározása, melyek teljesülése esetén a vezetőséget be kell vonni. Biztosítja, hogy a változások időben és megfelelő módon végbemenjenek. Megbizonyosodik arról, hogy a változások javulást eredményeztek és fenntarthatók
Erőforrás allokáció stratégiai célok megvalósításához hozzárendeli a kapacitásokat létrehozza a célok megvalósítását szolgáló szervezeti felépítést, kialakítja a megfelelő munkaköröket, kommunikálja a tervet az alkalmazottaknak, delegálja a terv megvalósításának felelősségét, allokálja a megfelelő finanszírozást kidolgozza a megvalósítást monitorozó rendszereket
Humánerőforrás allokációklinikai audit team a klinikai audit team a minőségirányítás eszköze támogatja az auditciklusban leírt folyamatokat a szervezetben vizsgálja a betegellátás minőségét és a minőség javításának lehetőségeit teljesítményértékelést végez a minőségbiztosítás céljával támogatja a szervezetet abbéli törekvésében, hogy a minőség beépüljön a szervezeti folyamatokba és rendszerekbe azáltal, hogy figyelembe veszi a dolgozók véleményét és a fogyasztók igényeit is
Költségvetés allokáció Tisztázandó kérdések: a program eredményeként szükség lesz-e folyamatos erőforrás allokációra ha a szervezet bevezeti a klinikai audit folyamatát, kivezet-e más korábbi folytatokat, melyek erőforrásokat szabadítanak fel? milyen gazdasági megtérülése lesz a klinikai audit bevezetésének, hogyan értelmezhető a klinikai audit vonatkozásában a megtérülés ki fog profitálni a klinikai audit bevezetéséből? milyen fokú a szervezeti elkötelezettség? mennyire reálisak a program céljai és célkitűzései? megfelelően definiálva van-e a program értékelése?
Érdekeltségi rendszer megteremtése Célja, hogy biztosítsa a szervezeti célok elérését motivált alkalmazottak révén Lehetséges formái karriertámogató rendszerek egyéni ösztönző rendszerek ösztöndíj rendszer
Klinikai audit helye a menedzsment folyamatokban operatív tervezés megvalósítás humánerőforrás folyamatok kialakítása szabályozás monitorozás visszacsatolás magasabb vezetői szintre
Operatív tervezés klinikai audit stratégia megvalósulásához szükséges operatív célok meg legyenek határozva: a stratégiai célok megvalósulását támogató operatív célkitűzések megfogalmazása stratégiailag fontos kockázatot rendszerszintű azonosítását biztosító mechanizmusok kialakítása klinikai audit által vizsgált terület megfelelősége és az erőforrások allokálásának illeszkedése a menedzsment eszközeinek azonosítása ahhoz, hogy a döntéshozáshoz szükséges adatok megfelelő minősége biztosított legyen
Humánerőforrás Humán rendszer kialakítása, mely segítségével a tervek pontosan hatékonyan megvalósíthatók képzések/tanulás incidentális informális formális (lexikális, kompetencia) egyéni teljesítményértékelés
Folyamatok kialakítása Cél: átlagos viselkedésű átlagember sikeresen végezze el az adott feladatot nap mint nap Szabályozás (terv/tény elemzés) Monitorozás (ellenőrző folyamatok) Visszacsatolás magasabb vezetői szintre
Köszönöm a figyelmet elérhetőség: zsuga.judit@med.unideb.hu