Bevezető FÖLDBIRTOKPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEK AZ ELMULT HÁROM ÉVTIZEDBEN ÉS SZAKMAI VONATKOZÁSAI FEJÉR MEGYÉBEN Huszár István Fejér Megyei Földhivatal Hzzáértő szakmai elemzők a földbirtk plitikával kapcslatban jellemző időszakként általában az elmúlt 50 évet, vagy a rendszerváltás óta eltelt 10-12 évet, esetleg egy-egy kiemelkedő időpntt /1945, 1967, 1989-90, stb./ szkták alkalmazni. Feltehető a kérdés, hgy akkr miért az elmúlt hárm évtizedet választttam. Mentségemre az alábbi szubjektív és bjektív kk hzhatók fel: Nem tartm magam hzzáértő szakmai elemzőnek, csak egy visszaemlékező szakembernek. Személyes /résztvevői/ szakmai tapasztalataim az elmúlt hárm évtizedre terjednek ki, mivel 33 éve tevékenykedem a földügyi szakigazgatásban. A földbirtkplitika fgalma, eszközrendszere. Definíció Földbirtk plitikán azk elvek és intézkedések összességét értjük, amelyek a föld birtklásával összefüggő plitikai és gazdasági erővisznykat szabályzzák. Másként fgalmazva az államhatalm beavatkzása a föld tulajdnlási,használati és birtkszerkezeti visznyaiba. Eszközrendszere Leghatéknyabb eszköze a földrefrm és a földrendezés. De ide kell érteni a gazdasági egységek közötti és gazdaságn belüli területrendezést is. 1. Előzmények A magunk mögött hagytt XX. századról elmndható, hgy bővelkedett lyan földbirtk plitikai intézkedésekben és eseményekben, amelyek a földdel kapcslats tulajdni, használati visznykat és birtkszerkezetet az egész rszágt érintően alapvetően megváltztatták. Jelentősebb előzmények és főbb jellemzőik : Az 1920-as "Nagyatádi" féle földrefrm. Végrehajtása az 1920. évi XXXVI. tv. alapján történt. Országsan 1150 000 kh. földet vettek igénybe és mintegy 220 000 fő juttatttat érintett.
2 Az 1945-ös földrefrm. Elrendeléséről az 1945.évi VI. tv. gndskdtt, de törvényerőre a 600/1945.M.E. rendelettel lett. Az rszágsan igénybevett terület 3 258 000 kh (1873 000 ha) Ajuttatttak száma 642 342 fő. Az egy személy részére juttattt átlags terület 5,1 kh (2,9 ha) /Szabó B.1985./ A magyar mezőgazdaság "szcialista átszervezése" /1950-56, 1958-1967/ TSZCS-k, ÁG-k, TSZ-ek létrehzása. Általáns tagsításk 1950-0956. 18.075/1951.FM.sz.rendelet. Földrendezések megkezdése 1957-től. Elnöki Tanács 1956.évi 15.sz. törvényerejű rendelete. Földrendezések flytatása, önkéntes földcserék előtérbe helyezése. A mezőgazdasági nagyüzemi táblák kialakításáról szóló 1959.évi 24.számú tvr. A mezőgazdaság szvjet mintájú erőszaks kllektivizálása 1959-62., majd fkzats eltérés a szvjet agrár mdelltől 1962-67. 2. A földtulajdn és földhasználat tvábbfejlesztése 1967-től. A '70-'80-as évek történései. 2.1 A termelőszövetkezeti és személyi tulajdn létrehzása 1967-től. A mezőgazdaság radikális nagyüzemi túlsúlyú átalakítása, a szövetkezeti gazdálkdás biztnságáhz fűződő alapvető plitikai és gazdasági érdekek a '60-as évek végére lehetővé, egyben szükségessé is tették a nagyüzemi földtulajdn és földhasználat tvábbfejlesztését. Ezt alapzta meg az 1967.évi IV.törvény és végrehajtási rendeletei /35/1967.XII./ Krm. és a 7/1967. /X.24./ MÉM.sz. rendelet/. A szabályzás fntsabb rendelkezései: A szövetkezeti földtulajdn létrehzása, megerősítése. Ezzel a termelőszövetkezetek gazdasági önállóságának megalapzása. Eszközei: kívülállók földjeinek megváltása, földfelajánlásk elfgadása, külterületi és zártkerti ingatlank ingyenes átengedése termelőszövetkezeti tulajdnba, plgári jg szerinti termelőszövetkezeti tulajdn szerezés.
3 A személyi tulajdn, mint új tulajdn frma létrehzása, Személyi tulajdnba kerültek az államplgárk: község /várs/ belterületén lévő földjei, legfeljebb 6000 m 2 -ig. a zártkertben lévő szőlő és gyümölcsös, valamint a szőlő- és gyümölcstermelésre kijelölt zártkerti terület 3000 m 2 -ig, tvábbá az egyéb zártkerti terület legfeljebb6000 m 2 -ig. A mérték megállapítása szempntjából az azns tulajdnsnak a belterületi és zártkerti földterületét össze kellett számítani. A termelőszövetkezet tagjának a személyi földhasználata a háztáji földön valósult meg, melybe beszámít a belterületi, vagy zártkerti mezőgazdasági hasznsítású földterülete is. 2.2. Zártkert rendezés, új zártkert kijelölések 1967-1972. Felülvizsgálat, rendez és kijelölés megyei adatai. A szövetkezeti és személyi tulajdn kialakításával, a zártkertek felülvizsgálatával és rendezésével kapcslats szakmai munkák zömét az ÁFTH megyei felügyelőségeiből létrehztt megyei és járási földhivatalk végezték. Fejér megyében 1968. és 1972. között 80 településen, 5515 ha zártkert felülvizsgálatára és rendezésére /művelési ág váltzás, bemérés, személyi tulajdn mértéket meghaladó területek leválasztása, stb./, valamint 2435 ha új zártkert kijelölésére került sr. Az egy településen belül létrejött zártkerti összterület nagysága 10 ha és 547 ha között váltztt. Átlags parcella méret 2500-3000 m 2. Kertparcellázásk A '70-es évek közepétől zártkert kialakítás ürügyén megyénkben elterjedté vált főként a vársk környékén a személyi tulajdnú kertparcellázás. A '80-as évek végéig 1161 ha-n létesült un. "hbby-kert", átlagsan 1000 m2-es parcella nagysággal. A földprivatizációval a flyamat lezárult. 2.3 Földrendezések, földcserék, a nagyüzemi táblák kedvezőbb kialakításának flyamata1976-tól Az évtizedek srán a földrendezés és az "önkéntes földcsere" tartalma, feladatköre sem mindig ugyanazt jelentette, mint krábban. A '70-es évek közepétől a nagyüzemi táblák kedvezőbb kialakítására, az üzemek közötti és az üzemen belüli rendezésekre üzemek közötti földcsere, üzemen belüli táblásítás, tömbösítés, úthálózat kialakítás, vízrendezési és meliráció helyeződött a hangsúly. A jgi alapkat a földrendezésről szóló 1976 évi 23. számú tvr és a végrehajtására kiadtt 29/1976 (IX.2.) MÉM számú rendelet teremtette meg.
4 Megyénkben 1970. és '89. között 60 mezőgazdasági szövetkezetet és 8 állami gazdaságt érintett valamilyen mértékű területrendezés. Ezek szakmai munkáit nagybbrészt az AGROBER és néhány egyéb mezőgazdasági tervező, kisebb részben pedig a gedéziai vállalatk /BGTV, PGTV/ végezték. 2.4. A földbirtkplitika megvalósulását támgató főbb szakmai prgramk. Az új ingatlan-nyilvántartás szerkesztése /1973-1980./. A szerkesztés fő célja a kialakult új tulajdni struktúráhz igazdó, az addig külön-külön vezetett állami földnyilvántartás és telekkönyv összevnásával új, egységes, krszerű ingatlan-nyilvántartási rendszer kialakítása és flyamats vezetése. A jgi alapkat az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31.számú törvényerejű rendelet képezte. A munkát a földhivatalk végezték. A 7 éves prgram megyénkben az előírt határidőn belül, 1980. nvemberében fejeződött be. Ekkrra minden településen elkészültek és frgalmba adásra kerültek az új munkarészek. Az átalakult birtkvisznykat tükröző új térképi alapk létrehzása, az EOTR prgram. A földmérés és térképészet, ezen belül a térképellátás, egységes szakmai követelményrendszerét a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. /III.11./ Krm. számú. rendelet teremtette meg. Bevezette az új Egységes Országs Vetületet /EOV/ és meghatárzta az új Egységes Országs Térképrendszer /EOTR/ készítés főbb szabályait /méretarány, szelvényezés, tartalm, stb./ Megalktóinak alapsságát és nagyfkú szakmai hzzáértését biznyítja, hgy kisebb módsításkkal közel négy évtizeden át /1996-ig/ szlgált szakmánk jgi alapjául. Az EOTR prgram Az rszág első EOTR térképeit 1971-73. évben kísérleti munkaként / a Fejér Megyei Földhivatal Sárszentmihály és Sárkeszi községekben készítette el. Ezzel kezdetét vette az EOTR prgram, amelynek a célkitűzése az rszág egészének EOTR-ben való újfelmérése /átalakítása/. A krábbi térképkészítési prgramkhz hasnlóan aznban ez sem fejeződött be. A '80-as évek végére a készítés üteme lelassult, majd a rendszerváltást követően eredeti frmájában a prgram abbamaradt. Az elkészült térképek aznban jelenleg is funkcinálnak, illetve egy részük a '90- es évek közepén megkezdődött Nemzeti Kataszteri Prgram digitális térképkészítéseiben /DAT/ hasznsulnak. Az adtt időszak nagy méretarányú alaptérkép készítéseinek megyei adatai:
5 Térképfelújításk az ingatlan-nyilvántartás szerkesztés térképi alapjaihz 1970-75. 22 település belterülete, 4877 ha t érintően 10 település külterülete, 27 628 ha-t érintően EOTR újfelmérések 1971-1989 89 település belterülete, 28 604 ha-t érintően, amely az összes belterület 84 %-a A térképkészítések jelentős részét a gedéziai vállalatk /elsősrban BGTV/, kisebb részét, valamint a teljes átvételi vizsgálatt és frgalmba adást a földhivatal végezte. 2.5. A megye tulajdni használati visznyainak alakulása a '80-as évek végén. A felsrlt földbirtkplitikai intézkedések hatására a '80-as évek végére Fejér megyében is meghatárzóvá vált az állami és szövetkezeti tulajdn és használat, amely a mezőgazdaságilag művelt területek 93,4 %-át fglalta magába. A magán tulajdn aránya 2,9 %-ra zsugrdtt. 3. A rendszerváltást követő földprivatizáció, Magyarrszág egyik legnagybb földrefrmja. Az elmúlt 50 év srán elszenvedett sérelmek rvslásának igénye a rendszerváltással annak szerves részeként erősödött fel rbbanásszerűen.. A megvalósítás lehetséges váltzatai reprivatizáció, teljes, vagy részleges kárpótlás stb. rendkívül éles vitákat és véleménykülönbségeket eredményezett a plitikai pártk között, de a társadalm szélesebb körében is. Az 1990. évi választáskat követően óriási vlt az elvárás nemcsak belföldön, hanem a külföldi magyarság részéről is, hgy a hatalmra került új krmány-kalíció hgyan ldja meg a sérelmek rvslását. A reparáció (sérelem rvslás) földdel kapcslats intézkedéseit és azk megvalósítását nevezzük földkárpótlásnak és részarány földtulajdn kiadásának, összefglaló néven földprivatizációnak. 3.1. A földkárpótlás törvényi szabályzása és megvalósítása A választásk utáni első földtörvény tervezet kidlgzása A már előzőekben is említett igen éles viták és nézetkülönbségek közepette a krmánykalíció 1990. július 22-én vetette papírra a termőföld tulajdn rendezéséről szóló első földtörvény tervezetét, amelynek a lényege Az érintettek kérelem alapján kapnák vissza termőföld tulajdnukat Mindazn természetes személyeket érintené, akiknek a termőföld tulajdnát 1947. december 31-e után különböző jgcímeken elvnták, illetve ezek örököseit.
6 A törvénytervezetet amelyben a Kisgazdapárt által képviselt és plitikai szlgenné vált "Vissza a '47-hez" reprivatizációs kncepció dminált, 1990. szeptember 13-án a Krmány elfgadta. Az aznnal fellánglt viták és támadásk kivédésére aznban az Alktmánybíróságtól előzetes nrmakntrllt kért. Az Alktmánybíróság 1990. któber 2-án kihirdetett határzatában a törvénytervezetet alktmányellenesnek minősítette..az úgynevezett I. Kárpótlási törvény megszületése és elfgadása. A Krmánykalíció december közepére új törvény-tervezetet dlgztt ki és terjesztett be.az Országgyűlés heves vitát követően módsításkkal 1991. április 24-én 189 egyetértő, 108 elutasító szavazattal, 11 tartózkdás mellett elfgadta az államplgárk tulajdnában igazságtalanul kztt kárk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvényt. Az Országgyűlés tehát a reprivatizáció elvetésével az kztt kárk részleges kárpótlásáról döntött és a kárpótlás módjaként a kárpótlás jegyben való rvslást jelölte meg. A kárpótlásra jgsultak körét, a végrehajtás szabályait még tvábbi (II., III., IV. Kptv, földrendező és földkiadó bizttságkat létrehzó, kárpótlási jegy elhasználását, árverések feltételeit szabályzó stb.) később meghztt törvények és egyéb jgszabályk egészítették ki. A földkárpótlás megvalósítása, jellemző adatai: Jóváhagytt földalapk: I. Földalap: 128 023 ha, 2 752 625 Ak II. Földalap: 62 37 ha 101 805 Ak Megtarttt árverések száma : 987, Árveréseken elkelt: 115 836 ha 2 762 752 Ak Tulajdnt szerzett: 22 151 fő, felhasznált kp.jegy: 1569 Mft. Kitűzött és átadtt földrészlet: 32 029 db, 115 836 ha Átlags földrészlet nagyság: 3.6 ha A földkárpótlás a megyében lényegében 1998 közepére befejeződött, a jóváhagytt földalap 99.7 %-a árverésre került ( a 0.2 % per alatt lévő terület ). 3.2 A részarány földtulajdn nevesítése és kiadása A földprivatizáció másik, a földkárpótlással közel azns nagyságrendet képviselő részét a termelőszövetkezeti részarány tulajdn nevesítése és kiadása képezte. Jgi alapjait az új szövetkezeti törvény (1992. évi I. tv.) és a végrehajtásáhz kapcslódó, átmeneti szabálykat tartalmazó 1992. évi II. tv. fgalmazta meg.
7 A részarány tulajdn kiadás jellemző adatai: Jóváhagytt földalap: 127 586 ha, 2 962 754 Ak Részarány tulajdns: 81 879 fő Kiadtt földalap (1991. 12.31.) 127 415 ha, 2 962 754 Ak, 99.9 %. At ingatlan nyilvántartásba bejegyezve:.) 127 415 ha, 2 962 754 Ak, Amint a számadatk mutatják megyénkben a részarány tulajdn kiadása is befejezettnek tekinthető ( készenlét 99.9 %-s ) Összegezve megállapítható, hgy a földkárpótlás és részarány tulajdn kiadás megvalósítása az Ország eddigi egyik legnagybb földrefrmját jelentette. Törvényi szabályzásaiban a reparáció ((sérelem rvslás) plitikai kmprmisszumai dminálnak Birtk kialakítási előírásai, lehetőségei nélkülözik a birtkrendezés szinte valamennyi fnts szakmai szabályát. A földalap képzés, a többszöri árverés, a licitálás sajátsságai következtében a megyében, de rszágsan is lyan elaprózódtt és szétszórtan elhelyezkedő birtkszerkezet alakult ki, amelyen többségében ésszerű, hatékny mezőgazdasági termelés nem valósítható meg. Mindezek alapján egyet lehet érteni azkkal a plitikai és szakmai körökkel, akik a megldást egy jól megalapztt általáns birtkrendezésben látják. 4. A közelmúlt és a jelen eseményei A földprivatizációt követő általáns birtkrendezés szükségessége már a termőföldről szóló 1994 évi LV. Törvénybe meg lett fgalmazva. Tervezet szinten szakemberek összeállításában birtkrendezési kncepció került kidlgzásra több verzióban. 1994- ben TAMA prjekt néven birtkrendezési kísérlet indult négy megyében. Mindezek jó alapul szlgálhattak vlna egy birtkrendezési törvénytervezet elkészítéséhez, ez aznban eddig nem valósult meg. A földprivatizáció következtében előállt.tulajdni, használati, birtkszerkezeti stb. prblémák megldására az egymást váltó krmányk lényegében egyike sem adtt jelentős eredményt hzó választ. Az ez évben megjelent Nemzeti földalapról szóló 2001 évi CXVI. törvény sem tekinthető ilyennek, hiszen a kialakult prblémakör megldására önmagában nem alkalmas.