Bankügyletek Banki tőkeszabályozás
Banki tőkeszabályozás
Prudenciális szabályozás A monetary targerting a direkt monetáris szabályozásra helyezte a hangsúlyt A direkt szabályozás háttérbe szorulásával, a nemzetköziesedésssel előtérbe került a bankok kockázatalapú szabályozása Nem a hitelek mennyiségére, hanem a vállalt kockázathoz tartozó tőke nagyságára fókuszál Prudenciális szabályozás Alatt a tőkére, mint tartalékok képzésére vonatkozó, a likviditással és az eszközök koncentrációjával, a kockázatvállalással kapcsolatos előírásokat értjük Hangsúly a bankok kockázatmenedzsmentjén van Kockázatok mérése Megfelelő kockázatkezelési eljárások Ennek megfelelő tőke a fizetőképesség megőrzése érdekében Nem a kockázatvállalás minimalizálása a célja BIS (Bank of International Settlement) Jegybankok nemzetközi szervezete Bankfelügyelet nemzetközi összehangolása Bázeli bizottság Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision BCBS (1975) Bázeli egyezmények Ajánlások, amelyek a tagok ültetnek át saját jogrendszerükbe Egységes sztenderdek nemzetközi eltérések versenytorzító hatásai ellen
Bázel I. 1988 Fókuszban a hitelkockáztatok A kockázatoknak megfelelő tőkemegfelelés TMM (tőkemegfelelési mutató) Számvitelileg számított tőke helyett szavatoló tőke fogalma A szavatoló tőke a lehetséges veszteségek fedezésére bevonható tőke (lásd részletesen jegyzet 2. fejezet) Súlyozott 8%-os tőkemegfelelés Cooke-ráta (Peter Cooke a munkabizottság vezetője a BCBS-ben) TMM= szavatoló tőke/ kockázattal korrigált mérlegfőösszeg > = 8 % Elsősorban a hitelkockázatokra vonatkozik Újdonság a kockázatok figyelembevétele a tőkemegfelelés számításában Kockázati súlyok Ordinális skála Nem a kockázatok pontos mérése Egyfajta ügyfélminősítés Különböző szereplőkhöz különböző mértékek 0,20,50,100 % A bűvös 8% kérdése
A szabályozás fejlődése Piaci kockázatok számbavétele Dezintermediáció, dereguláció Kamatkörnyezet változása, devizaárfolyamok lebegése Leányvállalatok (értékpapírpiacok) hatása Derivatívák mérlegen kívüli hatása Barings Bank bukása 1995 Kereskedési könyv rendelet 1996 (Amandment 1996) - piaci kockázatok A kockáztatott értéket le kell fednie a tőkének (TMM: 12,5x kockázatott tőke 8%-a) VaR (Value at Risk) J. P. Morgan innováció 1994 Kockáztatott érték szórás alapján Gazdaságilag szükséges tőke A kockáztatott érték nem más mint a potenciális veszteség, amit a tőkének fedeznie kell, azaz a VaR közvetlenül a összekapcsolja a kockázatott a tőkével A VaR tehát egy konkrét tőkeszükségletet határoz meg a várható veszteségek számbavételével
Bázel II. Bázel II (2004) célok Kockázatok körének kiszélesítése Bankok aktív belső kockázatkezelésre ösztönzése Szabályozói tőkearbitrázs lehetőségének elkerülése Az ellenőrzés felügyeleti módszereinek egységesítése Banki transzparencia erősítése Piaci innovációra épül, szabályozói és best practice megoldások párbeszédén alapulva jön létre Három pillér Minimum tőkekövetelmény a hitel-, a piaci- és a működési kockázathoz kapcsolódóan (szabályozói tőke meghatározása) Belső tőkeszámítás és annak felügyeleti ellenőrzése (gazdaságilag szükséges tőke meghatározása) Transzparens beszámolási, közzétételi kötelezettségek - piac fegyelmező ereje
Bázel II. Pillér I. a szabályozói tőke számítása TMM = szavatoló tőke / (kockázattal korrigált mérlegfőösszeg + 12,5 x piaci és működési kockázatra képzett tőke) >= 0,08 (8%) Pillér II a gazdaságilag szükséges tőke számítása További (minden releváns) kockázatok figyelembe vétele (pl koncentrációs, elszámolási, likviditási, országkockázat, stb.) Egyéb szavatoló tőkébe nem beszámítható tőkeelemek számszerűsítése Jellemzően addicionális tőkekövetelményt jelent Bankok kockázatkezelésre való ösztönzése Választható módszerek a kockázat számszerűsítésére Standard Belső minősítésen alapuló, felügyelet felé bizonyított (engedélyezett és rendszeresen felülvizsgált ) módszer a kockázatok számbavételére Kockázati jelentés Közzétett adatok kényszerítő ereje Európai adaptáció - CRD Unió tőkemegfelelési direktívája 2006 Capital Requirements Directive 2007-es bevezetés a tagállamokban (Az USA-ban a nagybankok lobbi tevékenysége miatt késett)
Hitelezési kockázat és fedezete Bekövetkezési valószínűség céltartalék, értékvesztés tőke veszteség várható veszteség nem várható veszteség tőkével nem fedezett, nem várható veszteség
A hitelezési kockázat mérése (5.sz. Melléklet) Veszteségek becslése múltbeli adatok alapján, statisztikai módszerekkel ügyfélminősítés, ügyletminősítés és fedezetértékelés adatai Standard, belső módszer és fejlett belső módszer választásának lehetősége Standard módszer felügyeleti jóváhagyást nem igényel külső ügyfélminősítéshez, kötött paramétereken alapul Belső módszer Számszerűsítés bedőlési valószínűség (Probability of Default, PD): annak valószínűsége, hogy az ügyfél nemteljesítővé válik (minimum 3%) nemfizetéskori várható veszteségráta (Loss Given Default, LGD): a várható megtérüléssel (fedezetek érvényesítése révén, figyelembe véve az érvényesítés közvetlen és közvetett költségeit) csökkentett veszteség %-os értéke (alapmódszernél 50%) hitelkockázati kitettség (Exposure at Default, EAD): másképp nemteljesítéskori kockázati összeg, azaz az ügyfél fennálló tartozása lejárati és koncentrációs korrekciós tényezők (M,G) Alap módszer PD számszerűsítése, fejlett módszer PD, LGD és EAD mindegyikének számszerűsítése Minden ügyfelet minősíteni kell, minősítési kategóriánként és ügyfél típusonkénti különböző PD Ügyletenként megkülönböztetett LGD (egy ügyfél mindig ua. PD-vel rendelkezik, de ügyletenként eltérő LGD-vel) EAD kihelyezés könyv szerinti értéke (céltartalék levonása után), mérlegen kívüli tételek esetében hitelegyenértékesítési mutatóval számolva (fejlett módszernél saját mutató) PD-nek megfelelő, meghatározott benchmark kockázati súly, az LGD/50 és EAD szorzata a korrekciós tényezőkkel korrigálva és a teljes portfólióra összegezve adódik a kockáztatott érték és a tőkekövetelmény
Kritikák és a válság Kritikák Strukturált pénzügyi termékek kockázatának (hitelek értékpapírosításának) kezelése Likviditási kockázatok kezelése Makroprodenciális szabályozás hiánya rendszerkockázatot jelentő bankok csordaszellem jelenségei stresszhelyzetek kezelése Banki működés prociklikussága Eredmény az intézmények által képzett tőke nem áll arányban az általuk vállalt kockázatokkal Válság A bankok egy része nem volt ellenálló a válságnak, miközben a tőkekövetelményeknek megfeleltek A hatásokra az intézményrendszer késve, és nem adekvát, eltérő módon reagált A bankok kimentése (Bail-out) és az okozott problémák nemzetközi szinten jelentkeztek
Tapasztalatok és válaszok Válság tapasztalatai Számos bank tőkéje bizonyult elégtelennek a veszteségek fedezésére, állami feltőkésítésre szorultak Bár a legtöbb bank nem lett inszolvens, de az illikviditás általános jelenség volt, likviditási válság alakult ki A hitelezés visszaesett, ami reálgazdaságot jelentősen visszavetette, felmerült a credit crunch veszélye Bázel III. fő irányok Több és jobb tőke A tőkekövetelmények minőségi és mennyiségi megújítása Addicionális tőkekövetelmények A tőkeáttétel limitálása (a tőkekövetelmények egy alternatív megfogalmazása) A likviditási kockázatok kezelése A kockázati elemek átgondolása (partner nem teljesítési kockázatok) A prociklikusság tompítása Elfogadás 2010, bevezetés folyamatosan, több lépcsőben 2013 és 2019 között
Bázel III tőkekövetelmények Tőkeminőség javítása, tőkekövetelmények növelése több lépésben 2013-2019 között Bázel II Bázel III Core Tier 1 2% CET 1 4,5% Tier 1 4% Tier 1 6% Tier1+Tier2+Tier3 8% Tier1+Tier2 8% + 2,5% Tőkefenntartási tartalék (capital conversation buffer) CET1-ből + Anticiklikus puffer 0-2,5% boom időszak szabályozó hatóság által előírva Ezek a kiegészítő tartalékkövetelmények az extra veszteségek felszívására szolgálnak + Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelménye G-SIB 1-3,5%, jelenleg 2,5% a max D-SIB (EU-ban max 2%) Tőkeáttételi korlát tervezet, jelenleg adatgyűjtési fázis Várhatóan a Tier1 és a teljes mérlegen belüli és kívüli kitettség hányadosa 3%-os javaslat (USA magasabb) Célja az alacsonyabb besorolású portfólióval való tőkemegfelelés kockázatának kezelése
Bázel III tőkemegfelelés határidők tőkeelem 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 CET1 3,50% 4,00% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% Tier 1 4,50% 5,50% 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% tőkevédelmi puffer 0,625% 1,25% 1,875% 2,50% Tőke összesen 8,00% 8,00% 8,00% 8,625% 9,25% 9,875% 10,50% Az egyes tőkeelemek minőségi tartalmára vonatkozó előírások 2023-ig Anticiklikus puffer 2016-tól Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tőkekövetelménye 2016-tól Összes tőkekövetelmény elérheti a 16,5%-ot! Tőkeáátételi szabály várhatóan 2018-tól Az EU-ban Tagállami szintű rendszerkockázati tartalék is lehet A rendszerkockázati tartalékok nem adódnak össze, de más tartalék előíráson felül értendőek Rendkívüli esetben a tőkekövetelmény meg is haladhatja a 16,5%-ot
Bázel III likviditás szabályozás Globálisan elfogadott likviditási standard Két területre koncentrál A bank rendelkezzen elegendő likviditással kritikus helyzetekben Stressz helyzet túlélése Rövid távú likviditási követelmény - Liquidity Coverage Ratio (LCR): 30 napra elegendő jó minőségű likvid eszközzel rendelkezzen a bank a nettó pénzkiáramlás fedezetére Túlzott lejárati transzformációból eredő kockázatok kezelése Mi az hogy túlzott lejárati transzformáció? Wholesale banking visszafogása Stabil forrásokra való építés előnyben részesítése Hosszabb távú likviditási követelmény - Net Stable Funding Requirement (NSFR): 1 évre stabil forrásokkal rendelkezzen a bank a források elapadása esetén
LCR Jó minőségű, likvid eszköz HQLA ami a piacon veszteség és késedelem nélkül eladható alacsony kockázatú, rövid futamidejű, nem inflációfüggő, alacsony átváltási kockázatú devizában, értékelési problémáknak nincs kitéve, alacsony korrelációjú a kockázatos eszközökkel, aktívan kereskedett, megfelelő piacon jegyzett papír, alacsony volatilitással, válságos időkben keresett papír Nettó pénzáramlás A lakossági betétek egy részének kivétele A fedezetlen bankközi finanszírozás és értékpapír finanszírozás egy részének kiesése A repo és swap piac jelentős beszűkülése, a fedezeti követelmények emelkedése 3 fokozattal való minősítésvesztés finanszírozási hatása Ügyfeleknek nyújtott garantált hitelkeretek lehívása Reputáció megőrzése miatt szükségessé váló adósságpapír visszavásárlások Nem kell mindig megfelelni a követelménynek, de átlépése esetén helyreállítási tervet kell benyújtani a felügyeletnek 2015 2016 2017 2018 2019 Bázel III 60% 70% 80% 90% 100%
NSFR rendelkezésre álló stabil források (forrásoldalról) forrás típusától, lejáratától, forrásnyújtó személyétől függő kategorizálás (pl. rendelkezésre álló tőke, 1 évnél hosszabb lekötött betétek stabilak) kategóriánkét eltérő stabilitási faktor (0-100% között) lakossági betétalapú források preferáltak Szükséges források eszközoldali megközelítés kategóriánként (8) különböző stabil forrásigény (0-100% között) minél hosszab lejáratú és minél illikvidebb egy eszköz, annál nagyobb arányban szükséges stabil forrással fedezni Bevezetés 2018-tól
Az anticiklikus tőkepuffer alkalmazása az EU-ban ERSB ajánlás, a pufferráta kötelező alkalmazása 2016-tól A ráta meghatározása A Standard hitel/gdp rés kiszámítása, azaz a hitel/gdp arány eltérése a hosszú távú trendtől Országonként eltérő, nem lehet abszolút küszöbértéket megadni Dinamikus szemlélet, a hitelezési ciklus helyzetére vonatkozik A kiszámolt mutató értékétől függő, szabály szerint számított pufferráta B Egyedi, nemzeti szinten meghatározott hitelrés mérésének lehetősége C Ciklikus jellegű rendszerszintű pénzügyi kockázatok felépülését jelző kiegészítő indikátorok használata: ingatlanárak potenciális túlértékeltsége, hitelezés alakulása, külső egyensúlytalanság, banki mérlegek állapota, magánszektor adósságterhe, potenciálisan rosszul árazott kockázatok mérésére szolgáló mutatók elemzése D Stresszmutatók figyelembevétele, amennyiben ezek rendelkezésre állnak Guided discretion: a mutatók minél szélesebb körének használatával, egyedi mérlegeléssel, de a megalapozott módszertan alapján hozott döntés A Bankuniós országokban az ECB a nemzeti hatóságok által hozott intézkedéseken szigoríthat
Az anticiklikus tőkepuffer meghatározása Mo-n A Standard hitel/gdp rés kiszámítása, azaz a hitel/gdp arány eltérése a hosszú távú trendtől B Egyedi, nemzeti szinten meghatározott, saját kalibrálású, ún. addicionális hitel/gdp rés hitelrés számítása Ez egy szűkebb aggregátum a hitelre vonatkozóan: az összes hazai pénzügyi intézmény által a hazai és külföldi nem pénzügyi vállalatok és háztartások számára nyújtott hitelek állományát veszi figyelembe a számlálóban Nem veszi figyelembe viszont a külföldi anyavállalatok által a Mo-i leányvállalatoknak nyújtott hiteleket, mivel azok sokkal inkább tőkejuttatásként (FDI) értelmezendők. A hiteleket árfolyamszűrik, azaz a devizahitelek árfolyamváltozását nem veszik figyelembe. A kiszámolt mutató értékétől függő, szabály szerint számított, a mutató +4% és +10%-os értéke között lineárisan növekvő pufferráta C Összesen 31 kiegészítő indikátorral elkészített rendszerkockázati térkép Két kategória: a pénzügyi rendszer túlfűtöttségét (pl ingatlanár/jövedelem alakulása), illetve sérülékenységét (pl. háztartások adósságterhei/gdp) mérő indikátorok Az egyes mutatókra egyenként küszöbértékeket használ, ami alapján zöld, sárga vagy piros színt kap a mutató D Döntés B és C alapján
Európai adaptáció Direktívák CRD és kapcsolódó rendeletek CRR Első válaszok (Bázel 2,5) CRD II és III CRD II 2009 bankközi piacon a kockázatvállalás mértékét korlátozza (valójában a wholesale bankingnek állít korlátot) értékpapírosításhoz fűződő kockázatkezelést szabályozza nagy bankcsoportok közös felügyelet irányába tett lépéseket Egyéb: szavatoló tőke, likviditás menedzsment CRD III 2010 CRD IV javadalmazási rendszerek kereskedéshez kapcsolt (piaci) kockázatok tőkekövetelménye értékpapírosítás kockázatai Bázel III adaptációja, 2013 A rendszerkockázati és anticiklikus tartalék együttesen elvileg lehet magasabb mint a Bázel III-ban lefektetett érték, amennyiben egy tagországban magas tagállami szintű tartalékelőírás kerül bevezetésre hatályba lépés 2014. január 1-től, több lépcsőben
Stressztesztek Válság óta elterjedt elemzési keret Alacsony valószínűségű, kedvezőtlen makro és piaci feltételek bekövetkezése esetén Hogyan érinti a bank likviditását? Milyen veszteségekkel kell számolnia (tőke)? Hogyan esik vissza a hitelezés? Korlátozottan használhatók Egyszerűsítés Bankok és piacok egymásra hatása hiányos Bankok reakciójával nem számol, múltbeli idősorokon alapuló elemzés
A megfelelés lehetőségei Tőkeszerzés Mérlegleépítés Bázel III. hatásai Gazdaságra gyakorolt hatás a kettő közötti megoszlástól függ Árnyék bankrendszerre gyakorolt hatás kérdéses Gazdasági veszteség A hosszú távú hatásokat tekintve globálisan 1pp tőkekövetelmény növekedés 0,09%- os GDP csökkenést eredményez a steady state pálya kibocsátási szintjében A likviditási ráta (NFSR) előírásai további 0,08%-os csökkenést okoznak Az output volatilitása jelentősen csökken, nemcsak a kontraciklikus tőkepuffernek köszönhetően A becslések általában az eurózónára jósolják a legnagyobb visszaesést (pl 6 pp tőkekövetelmény és kedvezőtlen NFSR hatás miatt az euróövezeti kibocsátás közel 1%-os kibocsátási szintcsökkenését eredményezi - Angelini et al 2011) Ugyanakkor a pénzügyi válságok valószínűségének csökkenése pozitív hatással lehet, amelyek hosszú távon meghaladhatják az előbbi veszteséget (BIS 2010). Tőkeáttételi mutató hatása még kérdéses, de erősítheti a hatást