Bankügyletek. Banki tıkeszabályozás

Átírás

1 Bankügyletek Banki tıkeszabályozás

2 Banki tıkeszabályozás

3 Mennyiségi szabályozás Mennyiségi szabályozás Monetary targeting Mennyiségi jellemzık hitelállomány Változások Tıkepiacok fejlıdése Dezintermediáció Globalizáció Szektorok közötti határok elmosódása Nemzetközi szabályok közötti arbitrázs Pénzügyi verseny Monetáris politika változása Nem a mennyiségre koncentrál Monetary targeting helyett Inflation targeting, illetve többes mandátumú rendszerek Szabálykövetés Függetlenség Infláció célkeresztben

4 Prudenciális szabályozás Elıtérbe kerül a bankok kockázatalapú szabályozása Nem a hitelek mennyiségére, hanem a vállalt kockázathoz tartozó tıke nagyságára fókuszál Prudenciális szabályozás alatt a tıkére, mint tartalékok képzésére vonatkozó, a likviditással és az eszközök koncentrációjával, a kockázatvállalással kapcsolatos elıírásokat értjük Hangsúly a bankok kockázatmenedzsmentjén van Kockázatok mérése Megfelelı kockázatkezelési eljárások Ennek megfelelı tıke a fizetıképesség megırzése érdekében Nem a kockázatvállalás minimalizálása a célja BIS (Bank of International Settlement) Jegybankok nemzetközi szervezete Bankfelügyelet nemzetközi összehangolása Bázeli bizottság Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (Basel Committee on Banking Supervision BCBS (1975) Bázeli egyezmények Ajánlások, amelyek a tagok ültetnek át saját jogrendszerükbe Egységes sztenderdek nemzetközi eltérések versenytorzító hatásai ellen

5 Bázel I. Fókuszban a hitelkockáztatok A kockázatoknak megfelelı tıkemegfelelés TMM (tıkemegfelelési mutató) Számvitelileg számított tıke helyett szavatoló tıke fogalma A szavatoló tıke a lehetséges veszteségek fedezésére bevonható tıke (lásd részletesen jegyzet 2. fejezet) Súlyozott 8%-os tıkemegfelelés Cooke-ráta (Peter Cooke a munkabizottság vezetıje a BCBS-ben) TMM= szavatoló tıke/ kockázattal korrigált mérlegfıösszeg > = 8 % Elsısorban a hitelkockázatokra vonatkozik Novum a kockázatok figyelembevétele a tıkemegfelelés számításában Kockázati súlyok Ordinális skála Nem a kockázatok pontos mérése Egyfajta ügyfélminısítés Különbözı szereplıkhöz különbözı mértékek 0,20,50,100 % A bővös 8% kérdése

6 A szabályozás fejlıdése Piaci kockázatok számbavétele Dezintermediáció Kamatkörnyezet változása Leányvállalatok hatása Derivatívák mérlegen kívüli hatása Barings Bank bukása 1995 Kereskedési könyv rendelet 1996 (Amandment 1996) - piaci kockázatok VaR (Value at Risk) J. P. Morgan innováció 1994 Kockáztatott érték szórás alapján Gazdaságilag szükséges tıke A kockáztatott érték nem más mint a potenciális veszteség, amit a tıkének fedeznie kell, azaz a VaR közvetlenül a összekapcsolja a kockázatott a tıkével A VaR tehát egy konkrét tıkeszükségletet határoz meg a várható veszteségek számbavételével

7 Bázel II. Bázel II (2004) célok Kockázatok körének kiszélesítése Bankok aktív belsı kockázatkezelésre ösztönzése Szabályozói tıkearbitrázs lehetıségének elkerülése Az ellenırzés felügyeleti módszereinek egységesítése Banki transzparencia erısítése Piaci innovációra épül, szabályozói és best practice megoldások párbeszédén alapulva jön létre Három pillér Minimum tıkekövetelmény a hitel-, a piaci- és a mőködési kockázathoz kapcsolódóan (szabályozói tıke meghatározása) Belsı tıkeszámítás és annak felügyeleti ellenırzése (gazdaágilag szükséges tıke meghatározása) Transzparens beszámolási, közzétételi kötelezettségek - piac fegyelmezı ereje

8 Bázel II. Pillér I. a szabályozói tıke számítása TMM = szavatoló tıke / (kockázattal korrigált mérlegfıösszeg + 12,5 x piaci és mőködési kockázatra képzett tıke) >= 0,08 (8%) Pillér II a gazdaságilag szükséges tıke számítása További (minden releváns) kockázatok figyelembe vétele (pl koncentrációs, elszámolási, likviditási, országkockázat, stb.) Egyéb szavatoló tıkébe nem beszámítható tıkeelemek számszerősítése Jellemzıen addicionális tıkekövetelményt jelent Bankok kockázatkezelésre való ösztönzése Választható módszerek a kockázat számszerősítésére Standard Belsı minısítésen alapuló, felügyelet felé bizonyított (engedélyezett és rendszeresen felülvizsgált ) módszer a kockázatok számbavételére Kockázati jelentés Közzétett adatok kényszerítı ereje Európai adaptáció - CRD Unió tıkemegfelelési direktívája 2006 Capital Requirements Directive 2007-es bevezetés a tagállamokban (Az USA-ban a nagy bankok lobbi tevékenysége miatt késett)

9 Vállalati hitelezési kockázat és fedezete Bekövetkezési valószínőség céltartalék, értékvesztés tőke veszteség várható veszteség nem várható veszteség tőkével nem fedezett, nem várható veszteség

10 Példa a vállalati hitelezési kockázat mérésére Veszteségek becslése múltbeli adatok alapján, statisztikai módszerekkel ügyfélminısítés, ügyletminısítés és fedezetértékelés adatai Standard, belsı módszer és fejlett belsı módszer választásának lehetısége Standard módszer felügyeleti jóváhagyást nem igényel külsı ügyfélminısítéshez, kötött paramétereken alapul Belsı módszer Számszerősítés bedılési valószínőség (Probability of Default, PD): annak valószínősége, hogy az ügyfél nemteljesítıvé válik (minimum 3%) nemfizetéskori várható veszteség (Loss Given Default, LGD): a várható megtérüléssel (fedezetek érvényesítése révén, figyelembe véve az érvényesítés közvetlen és közvetett költségeit) csökkentett veszteség (alapmódszernél 50%) hitelkockázati kitettség (Exposure at Default, EAD): másképp nemteljesítéskori kockázati összeg, azaz az ügyfél fennálló tartozása lejárati és koncentrációs korrekciós tényezık (M,G) Alap módszer PD számszerősítése (kivéve háztartások esetében) Fejlett módszer PD, LGD és EAD mindegyikének számszerősítése Minden ügyfelelt minısíteni kell, minısítési kategóriánként (legalább 6+2) és ügyfél típusonkénti különbözı PD Ügyletenként megkülönböztetett LGD egy ügyfél mindig ua. PD-vel rendelkezik, de ügyletenként eltérı LGD-vel) EAD kihelyezés könyv szerinti értéke (céltartalék levonása után), mérlegen kívüli tételek esetében hitelegyenértékesítési mutatóval számolva (fejlett módszernél saját mutató) PD-nek megfelelı, meghatározott benchmark kockázati súly, az LGD/50 és EAD szorzata a korrekciós tényezıkkel korrigálva és a teljes portfólióra összegezve adódik a kockáztatott érték és a tıkekövetelmény

11 Kritikák és a válság Kritikák Strukturált pénzügyi termékek kockázatának (hitelek értékpapírosításának) kezelése Likviditási kockázatok kezelése Makroprodenciális szabályozás hiánya rendszerkockázatot jelentı bankok csordaszellem jelenségei stresszhelyzetek kezelése Banki mőködés prociklikussága Eredmény az intézmények által képzett tıke nem áll arányban az általuk vállalt kockázatokkal Válság A bankok egy része nem volt ellenálló a válságnak, miközben a tıkekövetelményeknek megfeleltek A hatásokra az intézményrendszer késve, és nem adekvát, eltérı módon reagált A bankok kimentése (Bail-out) és az okozott problémák nemzetközi szinten jelentkeztek

12 Tapasztalatok és válaszok Válság tapasztalatai Számos bank tıkéje bizonyult elégtelennek a veszteségek fedezésére, állami feltıkésítésre szorultak Bár a legtöbb bank nem lett inszolvens, de az illikviditás általános jelenség volt, likviditási válság alakult ki A hitelezés visszaesett, ami reálgazdaságot jelentısen visszavetette, felmerült a credit crunch veszélye Bázel III. fı irányok Több és jobb tıke A tıkekövetelmények minıségi és mennyiségi megújítása Addicionális tıkekövetelmények A likviditási kockázatok kezelése A tıkeáttétel limitálása (a tıkekövetelmények egy alternatív megfogalmazása) A kockázati elemek átgondolása (partner nem teljesítési kockázatok) A prociklikusság tompítása Elfogadás 2010, bevezetés folyamatosan, több lépcsıben 2013 és 2019 között

13 Európai adaptáció Elsı válaszok CRD II és III CRD II 2009 bankközi piacon a kockázatvállalás mértékét korlátozza (valójában a wholesale bankingnek állít korlátot) értékpapírosításhoz főzıdı kockázatkezelést szabályozza nagy bankcsoportok közös felügyelet irányába tett lépéseket Egyéb: szavatoló tıke, likviditás menedzsment CRD III 2010 CRD IV javadalmazási rendszerek kereskedéshez kapcsolt (piaci) kockázatok tıkekövetelménye értékpapírosítás kockázatai Bázel III adaptációja 2013 áprilisban fogadta el a parlament elsı olvasatban hatályba lépés január 1-tıl, több lépcsıben

14 Bázel III tıkekövetelmények Tıkeminıség részletesebb felbontása, tıkekövetelmények növelése több lépésben Alapvetı tıke Tier 1: 6% ebbıl részvénytıke 4,5% (a korábbi 2%-ról) jegyzett tıke, tıketartalék, eredménytartalék addicionális alapvetı tıke 1,5% Tier 2: 2% Biztonsági tıkevédelmi puffer +2,5% (alapvetı tıke) Anticiklikus puffer 0-2,5% boom idıszak szabályozó hatóság által elıírva Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tıkekövetelményének lehetısége a jövıben Tıkeáttételi mutató - tervezet Tier1 és a teljes mérlegen belüli és kívüli kitettség hányadosa 3%-os javaslat (USA magasabb) Eszközök számbavételének módja is kérdéses

15 Határidık Bázel III tőkeelem részvénytőke 3,50% 4,00% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% 4,50% Tier 1 4,50% 5,50% 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% 6,00% tőkevédelmi puffer 0,625% 1,25% 1,875% 2,50% Tőke összesen 8,00% 8,00% 8,00% 8,625% 9,25% 9,875% 10,50% CRD IV Anticiklikus puffer 2016-tól 0-2,5% között Kiemelt, rendszerkockázatú bankok többlet tıkekövetelménye 2016-tól 1-3,5% közötti érték GSIFIs (de max 2% -SIFIs) Tagállami szintő rendszerkockázati tartalék is lehet A rendszerkockázati tartalékok nem adódnak össze, de más tartalék elıíráson felül értendıek Összes tıkekövetelmény elérheti, akár meg is haladhatja a 16,5%-ot!

16 Bázel III likviditás szabályozás Globálisan elfogadott likviditási standard Kidolgozás alatt, 2013-ban jelent meg az új munkaverzió Minimum likviditási standard Stressz helyzet túlélése Rövid távú likviditási követelmény: liquidity coverage ratio (LCR) 30 napra elegendı jó minıségő likvid eszközzel rendelkezzen a bank a nettó pénzkiáramlás fedezetére Hosszabb távú likviditási követelmény: Net Stable Funding Requirement (NSFR) 1 évre stabil forrásokkal rendelkezzen a bank a források elapadása esetén

17 LCR LCR=jó minıségő likvid eszközök / nettó pénzkiáramlások a következı 30 napban >100% Jó minıségő eszköz, ami a piacon veszteség és késedelem nélkül eladható» Alacsony kockázatú, alacsony durationő, nem inflációfüggı, alacsony átváltási kockázatú devizában, értékelési problémáknak nincs kitéve, alacsony korrelációjú a kockázatos eszközökkel, aktívan kereskedett, megfelelı piacon jegyzett papír, alacsony volatilitással, válságos idıkben keresett papír» A végleges felsorolás és definíció még hátravan Nettó pénzáramlás» A lakossági betétek egy részének kivétele» A fedezetlen bankközi finanszírozás és értékpapír finanszírozás egy részének kiesése» A repo és swap piac jelentıs beszőkülése, a fedezeti követelmények emelkedése» 3 fokozattal való minısítésvesztés finanszírozási hatása» Ügyfeleknek nyújtott garantált hitelkeretek lehívása» Reputáció megırzése miatt szükségessé váló adósságpapír visszavásárlások Nyitott kérdések az eszközök meghatározásában és a pénzáramlást illetıen is Nem kell mindig megfelelni a követelménynek, de átlépése esetén helyreállítási tervet kell benyújtani a felügyeletnek Határidık ig folyamatosan, több lépcsıben Bázel III 60% 70% 80% 90% 100% EU terv 60% 70% 80% 100%

18 Stressztesztek Válság óta elterjedt elemzési keret Alacsony valószínőségő, kedvezıtlen makro és piaci feltételek bekövetkezése esetén Hogyan érinti a bank likviditását? Milyen veszteségekkel kell számolnia (tıke)? Hogyan esik vissza a hitelezés? Korlátozottan használhatók Egyszerősítés Bankok és piacok egymásra hatása hiányos Bankok reakciójával nem számol, múltbeli idısorokon alapuló elemzés

19 Bázel III. hatásai A megfelelés lehetıségei Tıkeszerzés Mérlegleépítés Gazdaságra gyakorolt hatás a kettı közötti megoszlástól függ Árnyék bankrendszerre gyakorolt hatás kérdéses Gazdasági veszteség A hosszú távú hatásokat tekintve globálisan 1pp tıkekövetelmény növekedés 0,09%-os GDP csökkenést eredményez a steady state pálya kibocsátási szintjében A likviditási ráta (NFSR) elıírásai további 0,08%-os csökkenést okoznak Az output volatilitása jelentısen csökken, nemcsak a kontraciklikus tıkepuffernek köszönhetıen A becslések az eurozónára jósolják a legnagyobb visszaesést (pl 6 pp tıkekövetelmény és kedvezıtlen NFSR hatás miatt az euróövezeti kibocsátás közel 1%-os kibocsátási szintcsökkenését eredményezi) (Angelini et al 2011, Fed Staff Report no. 485, BASEL III: Long-Term Impact on Economic Performance and Fluctuations) Ugyanakkor a pénzügyi válságok valószínőségének csökkenése pozitív hatással lehet, amelyek hosszú távon meghaladhatják az elıbbi veszteséget. (BIS 2010, An assessment of the long-term economic impact of stronger capital and liquidity requirements) Tıkeáttételi mutató hatása még kérdéses, de erısítheti a hatást