HÁZI DOLGOZAT Ismerd meg Önmagad "avagy valóban legfontosabb lépés az önmegismerés" Készítette: Sinka Viktor
2 Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket, gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az önmegismeréshez szükség van őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár. Az önismereti folyamat egész életünket végigkíséri, jó ha őszintén elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk, és a hibáinkból tanulva próbáljuk jobbá tenni az életünket. Az önmegismerés fontosságára már az ókori bölcsek is felhívták a figyelmet, i.e. 7-6 században élt hét bölcs, a görög gondolkodók csoportja, akik hírnevük okán több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást hagytak örökül az utókornak. Egy napon a hét bölcs ellátogatott a híres Delphoi Apollón-templomba. Nagy tisztelettel fogadták őket, majd megkérték, hogy véssenek egy-egy bölcs mondást a templom falaiba. Khilón a bejárat fölött, a homlokzatra írta: Ismerd meg tenmagad! Kleobulosz templomkapu jobb oldalára véste: Tarts mértéket! Periandrosz a bal oldalára: A legszebb dolog a világon a nyugalom. Tehát megállapíthatjuk, hogy Khilón szerint is az életben az egyik legfontosabb lépés az önmegismerés. Minden ember rendelkezik önismerettel, legtöbbünkben felmerülnek a következő kérdések; Mi az élet értelme? Ki vagyok én? Milyen vagyok? Az önismeret és önmegismeréshez szükséges ismernünk a saját személyiségünket, erősségeinket, gyengeségeinket. A személyiség kialakulása gyermekkorban kezdődik, és meghatározóak a körülmények. A család, a barátok, a társadalmi elvárások és az azokhoz történő megfelelési kényszer.
3 Erikson: személyiségünk alakulását születéstől halálig 8 kategória határozza meg. Minden periódusban vannak elkerülhetetlen krízishelyzetek, ha ezeket sikerül megoldani, akkor egészséges a személyiség fejlődés, ha nem, akkor a személyiség fejlődése megreked. 1. bizalom az ősbizalmatlansággal szemben 1 éves korig 2. autonómia a szégyennel, kétellyel szemben, toalett használat, saját testen való uralkodás kb. 1-3 éves kor 3. kezdeményezés a bűntudattal szemben óvodáskor 4. teljesítmény a csökkent értékűséggel szemben iskolába lépés 5. identitás a szerepdiffúzióval szemben serdülőkor 6. párválasztás, intimitás az izolációval szemben, erős, tartós kötődések az elmagányosodással szemben 7. alkotóképesség a stagnálással szemben fiatal felnőttkor érett felnőttkor 8. én integritás a kétségbeeséssel szemben öregkor Ha minden periódusból jól jött ki, akkor nyugodt, békés lezárása lesz életének, egyébként kétségbeesés, önpusztító vagy mindent bepótolva habzsoló, lesz a személyiség. Elsősorban azt kell tisztázni magunkban, hogy milyen a személyiségünk, és mi az, ami ösztönöz bennünket. Önmagunk feltérképezésénél figyelemmel kell lennünk magánéleti, társasági, szellemi elvárásainkra is, hiszen csak az elégedett ember a teljes ember. Ha sikeresen meghatároztuk életcéljainkat, számba kell vennünk azokat az eszközöket, amelyekkel rendelkezünk, és amelyeket fejlesztenünk kell. A személy énképe önmagáról kialakított állandósult mentális kép. A pozitív énkép kialakítása rendszerint nagy kihívást jelent a személy számára, különösen mivel a közösségek gyakran pontatlan vagy túlzó elvárásokat támasztanak az emberekkel szemben. A következmények súlyosak is lehetnek a személy számára (önutálat). Valójában a kép, amelyet másoknak önmagukról adunk, közvetlenül befolyásolja a cselekedeteiket; ahogy a mondás tartja, Nevezz egy embert tolvajnak, és lopni fog. Az énképpel kapcsolatos kérdések ( Kövér vagyok? Elég jó ember vagyok? Milyennek látnak engem? ) rendszerint a tizenéves korral hozhatók kapcsolatba; valójában kora gyermekkorral megszületnek, és sok embert egész életében nem hagynak nyugodni.
4 A személyiség kialakulásának egyik fő hatásait a szülők határozzák meg, hiszen a személyiség fejlődés a gyermekkorban alakul ki. A pozitív légkörben, dicséretekkel fűszerezett légkör kiegyensúlyozottabb személyiséget eredményez. Ugyanakkor a folyamatos szidás, rideg, hideg nevelés, a hiányosságok hangsúlya, és az állandó büntetés ennek az ellenkezőjét éri el. Amilyennek a szülő tartja a gyereket, a gyerek is olyannak tartja magát. Alsó tagozatban a tanár véleménye szintén meghatározó lehet! Az énkép serdülőkorra alakul ki, amikorra bizonyos mértékben védetté válik, és ezt úgy próbáljuk megóvni, hogy olyan emberekkel barátkozunk, akiknek hasonló a véleménye rólunk, mint saját magunknak, ezáltal erősítjük énképünket. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a pozitív életképűek a problémát elsimítják, jó viszonyra törekednek, a negatív énképűek a környezet negatív jelzéseit felerősítik. Aki az önmegismerés során helyesen méri fel a hibát, és ezt követően tudatos személyiségfejlesztéssel törekszik hibáinak a javítására az sokkal jobban el fogja érni a céljait, mint azok, akik nem akarnak/tudnak a hibáikból tanulni, hiszen az ezzel járó döntések fájdalmasak is lehetnek. Fontos, hogy a saját énképünket fogadjuk el és próbáljuk el javítani, ne pedig eszményi énkép ideáloknak próbáljunk megfelelni. Ez a mai világban nagyon fontos, ahol a médiából nagyon sok híres ember mintaként jelölhető énkép ideálja látható. Fel kell azt ismerni, hogy az énkép ideálokból mi az, amit átvehetünk a saját életünk jobbá tételéhez, és melyek az elérhetetlen célok. Ezeknek a helyes használatához jó önismeretre van szükség. A megfelelő önismerettel ráléphetünk az önnevelés útjára. Az egészséges önbecsülés kialakításához hat alapvető gyakorlat ismert: - tudatosan élni, - önmagunkat elfogadni, - önmagunkért felelősséget vállalni, - magabiztosnak lenni, - céltudatosan élni, - tisztességesen élni Önmagunkat nevelni azt jelenti, hogy törekszünk éntudatunk révén a pozitív tulajdonságok kialakítására és elmélyítésére, valamint a negatív sajátosságok, hiányosságok kiküszöbölésére. Ha egy bizonyos területen néha biztosak vagyunk magunkban, máskor pedig tétovázunk, a bizonytalanságot állandó bizonyossággá változtathatjuk, tanulással, gyakorlással. Negatív énképet pedig pl: nem vagyok megbízható, átalakíthatunk pozitívvá az adott tulajdonság, helyzet megváltoztatásával.
5 A helyes önismeret egy hosszú és következetes küzdelemmel járó belső folyamat eredménye. Merni kell szembenézni tulajdonságainkkal, cselekedeteinkkel! A legtöbb, amit tehetünk: a törekvés maga. Persze, rengeteg hibát követünk el, de ezekből tanulhatunk. A korunkban előtérbe került az önismeret. Szüleink, nagyszüleink megadott séma szerint éltek, a társadalom keskeny mezsgyébe szorította az elvárásokat, milyennek kell, illik lennie egy rendes férfinak, nőnek, férjnek, feleségnek, és milyen legyen az ő viszonyuk. Igen leegyszerűsített kapcsolatminta volt ez. Bizonyos szempontból ez nagyon kényelmes is volt, nem kellett gondolkodni azon, hogy ki is vagyok én valójában?, hiszen meg volt adva, beléjük volt nevelve, hogy ilyennek kell lenni. Aki nem ezt követte, az kívülálló lett. Mára ezek a férfi-, nő- és kapcsolatmodellek lejártak, széthullóban vannak. Korunkban fellelhetőek azok a tudások, (pl: agykontroll,) melyek segítenek felismerni nekünk, hogy kik is vagyunk valójában. Azon kell dolgoznunk, hogy megtaláljuk saját értékeinket, hiszen minden emberben van valamilyen érték. Szeressük, tiszteljük magunkat ezért! Ehhez viszont őszintének kell lennünk önmagunkhoz, mert az életben rengeteg próbatétel van, amin át kell jutni, és nem mindegy hogyan és hová jutunk. Buddha is megmondta: Küzdelem és szenvedés nélkül nincs fejlődés! http://www.lelkititkaink.hu/onismeret_enkep.html http://hu.wikipedia.org/wiki/énkép http://hu.wikipedia.org/wiki/önismeret http://www.lelkititkaink.hu/szemelyisegfejlesztes.html http://www.lelkititkaink.hu/onismeret_onbizalom.html http://hu.wikipedia.org/wiki/hét_bölcs http://kulturaliskreativblog.com/2013/11/18/ezt-irtak/