A tantárgy kódja: 4KO03NBK57M A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Institutions of Capitalism A tanóra száma (Előadás + szeminárium + gyakorlat + egyéb): 2+0+0+0 Kreditérték: 3 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: őszi félév Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: - A tantárgy típusa: kötelező szaktárgy Tantárgyfelelős tanszék: Közgazdálkodás és Közpolitika Tanszék A tantárgyfelelős neve: Mike Károly A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és megértsék annak a sokrétű társadalmi szabályrendszernek a működését, amely a modern kapitalizmus feltétele. A tárgy az intézményi közgazdaságtan eszközeivel elemzi a gazdasági együttműködést, versenyt és kockázatvállalást támogató és gátló erkölcsi attitűdöket, társadalmi normákat, személyes kapcsolatokat, hálózatokat, önszerveződő üzleti közösségeket, továbbá a formális jogrendet és a bürokratikus-hatósági szabályalkotást. A tárgy kiemelt figyelmet szentel azoknak az intézményi kihívásoknak, amelyekkel a posztkommunista gazdaságok szembesülnek. Évközi tanulmányi követelmények: Kötelező olvasmányok folyamatos olvasása. Házi feladatok megírása. Vizsgakövetelmény: Szóbeli vizsga. Az értékelés módszere: Házi feladatok (50 pont), szóbeli vizsga (50 pont). Szerezhető plusz pontok: órai aktivitás (20 pont), Házi feladatok: A félév során háromszor adunk ki házi feladatot, amelyet háromfős csoportokban kell megoldani. (Nem lehet két ember kétszer ugyanabban a csoportban!) Minden házi feladat egy-egy intézményi problémát tartalmaz majd, amelyet egy rövid esszé formájában kell elemezni, a tananyag segítségével, annak fényében. Ezek terjedelme szigorúan maximum 4.000 karakter (szóközzel). Az egyes dolgozatokat háromfokozatú skálán értékeljük: az 1. feladatnál: nem felelt meg (0%), megfelelt (7%), kiválóan megfelelt (10%); a 2. és 3. feladatnál: nem felelt meg (0%), megfelelt (15%), kiválóan megfelelt (20%). Órai aktivitás. A hallgatók aktivitásáért a kurzusvezető a következő szempontok alapján: plusz pontokat adhat (1) feladott olvasmányok ismerete - óra elején ellenőrző kérdésre adott helyes válasz (egy alkalom egy pontot ér), (2) részvétel az órai diszkussziókban, feladatok megoldásában, (3) kisebb, fakultatív házi feladatok megoldása. (Mivel az előadás látogatása nem kötelező, az órai aktivitásért járó 20% teljesíthető irodalom-összefoglalók megírásával is. Az egy alkalomra feladott kötelező olvasmányokból készített megfelelő színvonalú irodalom-öszefoglaló (2-4 oldal) 2 pontot ér. Aki 10 alkalommal elkészíti és az óra kezdetéig emailben a kurzusvezetőnek (karoly.mike@uni-corvinus.hu) elküldi, az megkapja a 20 pontot. Késve leadott összefoglalóért nem jár pont.) Szóbeli vizsga: A félév végén az elméleti tudást fogalmak, összefüggések ismeretét méri. Az értékelése ötfokozatú: jeles (50 pont), jó (40 pont), közepes (30 pont), elégséges (20 pont). Amennyiben a vizsgán nyújtott teljesítmény nem éri el az elégséges szintet, akkor a félév során megszerzett pontszámtól függetlenül az eredmény elégtelen. (Természetesen ez esetben a szóbeli vizsgát, az UV-szabályoknak megfelelően újra meg lehet kísérelni.) A szóbeli vizsga legalább elégséges teljesítése esetén a házi feladatokból elért és a szóbeli vizsgán elért pontszám összeadódik. Ennek alapján az érdemjegyek: 0-40 pont: elégtelen; 41-55: elégséges; 56-70: közepes; 71-85: jó; 86 pont fölött: jeles. (Ha az így elért érdemjegy elégtelen, szintén 1 / 5
utóvizsgát kell tenni.) Tananyag leírása: 09.08. - 1. Mi a kapitalizmus? (Kereskedelmi, ipari vagy szellemi forradalom?) A kapitalizmus mint intézményrendszer. Piacgazdaság a piacok mint intézmények. Jogi alapok: szerződés, tulajdon, korporációk (jogi személyiség). Vállalkozás: személyes és üzleti tőke elkülönülése (könyvvitel), bérmunka. Pénzpiacok. Középkori gyökerek (Weber II). Kereskedő társadalom. Pénzpiacok. A kapitalizmus mint szellemiség. Stadtluft macht frei. Doux commerce vs. republikánus erények. Örök Mammon vs. pénzszerzés mint öncél (Weber I.). Kizsákmányolás vs. értékteremtő együttműködés. Önzés vs. nagylelkűség. *Smith, Adam (1776/1959): A nemzetek gazdagsága. I. könyv, 1-3. fejezet (pp. 15-31) *Hodgson, Geoffrey (2014): Conceptualising Capitalism. Institutions, Evolution, Future. Chapter 10: The Essence of Capitalism. pp. 174-181. (http://inctpped.ie.ufrj.br/spiderweb/pdf_3/capitalism2014.pdf) Berger, Peter L. (1986/1992): A kapitalista forradalom. 1. fejezet: A kapitalizmus mint jelenség (pp. 24-48) 09.15-2. Miben áll a gazdaság értéke? (Materialista-e a közgazdaságtan?) Természetes vs. használati érték. Szubjektív érték elmélete. Gazdasági költség és haszon szubjektivitása. Értékteremtés: termelés és csere/kereskedelem. Pareto-hatékonyság. A személyközi összehasonlíthatóság korlátai a jólét aggregálhatatlansága. Értékpluralitás vs szakértelem. *Heyne, Paul et al. (2004): A közgazdasági gondolkodás alapjai. 2. fejezet: Hatékonyság, csere és komparatív előnyök. pp. 35-49. Chafuen, Alejandro A.(2003): Faith and Liberty. The Economic Thought of the Late Scholastics. Chapter 7. Value and Price, pp. 79-100. Hayek, Friedrich A. (1991): Út a szolgasághoz. 5. fejezet: Tervezés és demokrácia. 09.22. - 3. Hogyan lesz káosz helyett rend a gazdaságban? (Mi az, amit még a svéd hivatalnokok sem tudnak?) A rend fogalma. Spontán vs. irányított rend (cosmos vs. taxis). Policentrikusság. Példák: árrendszer, tudomány, jogrend, művészet. Árrendszer és a társadalmi tudás hasznosítása; tudástípusok: szétszórt tudás, hallgatólagos tudás, tudományos/szakértői tudás. Szocializmusvita a központi tervezés lehetősége. Spontán rend szabályokon belül vs szabályok spontán kialakulása. *Polányi Mihály: A szabadság logikája. In: Molnár Attila Károly (szerk.): Polányi Mihály. Új Mandátum, Budapest, 2002. 129-137. o. *Hayek, Friedrich A (1995): A társadalmi tudás hasznosítása. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, pp. 241-252. Hayek, Friedrich A: Emberi cselekvés, de nem emberi terv eredménye. In: Uő.: Piac és szabadság. KJK, Budapest, 1995. 292-301. o. Burckhardt, Jacob: Világtörténelmi elmélkedések. Atlantisz, Budapest, 2001. 51-52., 77-88., 100-112., 132-147. o. 09.29. - 4. Hogyan lesz erőszak helyett együttműködés? (Hogy járjunk túl a saját eszünkön?) Koordináció vs kooperáció. Alkotmányos közgazdaságtan: intézmények mint válaszok az emberi gyarlóságra. Opportunizmus feltevése. Tulajdon és szerződés mint két alapintézmény. A tulajdon fogalma. Tulajdonjog ösztönző hatása (statikus és dimanikus). Tulajdon és tranzakciós költségek. Magántulajdon vs. közösségi tulajdon. Erőszak méretgazdaságossága. *Cooter, Robert Thomas Ulen: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 4. fejezet III. A tulajdon intézményének eredete gondolatkísérlet, pp. 93-96; 5. fejezet I.C. Köztulajdon, magántulajdon, pp. 153-156; 6. fejezet. *Demsetz, Harold (1984): A tulajdonjog új elméletének alapjairól. In: Harmathy-Sajó (szerk.): A jog gazdasági elemzése: Válogatott tanulmányok. pp. 141-154. Mandeville, Bernard (2004): A méhek meséje. Helikon, Budapest. North, Douglass C. (1990/2010): Intézmények, intézményi változás és gazdasági teljesítmény. Helikon, Budapest. 1. rész: Intézmények, pp. 11-122. 2 / 5
Hodgson, Geoffrey (2014): Conceptualising Capitalism. Institutions, Evolution, Future. Chapter 6. Property, possession and contract. pp. 68-85. 1. HÁZI FELADAT kiadása 10.06. - 5. Hogyan kezeljük a tulajdonosok közötti konfliktusokat? (Igazuk van-e a környezetvédőknek?) Externália és tranzakciós költség. Pozitív Coase-tétel. Normatív Coase- és Hobbes-tétel. Tulajdoni és kártérítési védelem. *Coase, R.H.: A társadalmi költség problémája. In: A vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. pp. 137-214. *Cooter, R., Ulen, T: A tulajdonjog közgazdasági elmélete; Hogyan védik a tulajdonosi jogokat? In: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. pp. 96-119. Ellickson, R. C.: Of Coase and cattle: Dispute resolution among neighbors in Shasta County. Stanford Law Review, 1986, pp. 623-687. Lueck, Miceli: Property Law. Arizona Legal Studies WP 06-19, Chapter 4. The Emergence of Property Rights. 10.13-6. Miért legyünk tisztességesek? (Ki terítenek úgyis?) Csere és szerződés. Koordináció vs hiteles elköteleződés. Opportunizmus és morális kockázat. A szerződéskikényszerítés mechanizmusai: első, második és harmadik fél általi kikényszerítés. Erkölcs mint szerződéses biztosíték. Tisztességesség endogenitása. *Cooter, R., Ulen, T: A szerződések közgazdasági elmélete. In: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005. pp. 203-256. *Szalai Ákos (2013): A magyar szerződési jog gazdasági elemzése. 1-2. fejezet: Miért kötünk szerződést, avagy a játékelmélet alapjai, A szerződés alternatívái, pp. 17-30. (http://real.mtak.hu/9787/) Ellickson, Robert (1991): Order without Law: How Neighbors Settle Disputes. Cambridge University Press. Bowles, Samuel (1998/2011): Endogén preferenciák. A piacok és más gazdasági intézmények kulturális következményei. Replika 2011/1 (74). szám, pp. 119-158. Ariely, Dan Garcia-Rada, Ximena Hornuf, Lars Mann, Heather (2014): The (True) Legacy of Two Really Existing Economic Systems. Munich Discussion Paper No. 2014-26. (http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2457000) 10.20. - 7. Kikényszerítheti-e magát egy szerződés? (Miben tévedett Hobbes? I.) Második fél általi kikényszerítés. Önkikényszerítő szerződés. Ismételt fogolydilemma-játék. Játékelmélet közös tétele (folk theorem). Relációs szerződés. Implicit szerződés. Túszcsere. *Miller, Gary J. (2002): Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. 9. fejezet: A kooperáció lehetőségei, pp. 286-310. *Williamson, O. E. (1983): Credible commitments: Using hostages to support exchange. American Economic Review, pp. 519-540. Vanderberghe, Ann-Sophie (2008): Munkaszerződések. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 3(1): pp. 63-77. (http://www.kormanyzas.hu/081/04_vandenberghe.pdf) 10.27. - 8. Mire elég a jó hírnév? (Miben tévedett Hobbes? II.) Hírnév/reputáció mint hiteles elköteleződés. Hírnév információs feltételei, ösztönző hatásai. Hírnevet támogató intézmények. Bíróságok és piaci hírnév. Közösségi felelősség rendszer. Vállalkozás mint a hírnév hordozója. *Milgrom, John Paul Roberts (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. A hírnév mint a szerződés kikényszerítésének eszköze, pp. 349-361. *Greif, Avner (2006): History lessons: the birth of impersonal exchange: the community responsibility system and impartial justice. Journal of Economic Perspectives, 20(2), pp. 221-236. Janky Béla Lengyel György (2004): Vállalati magatartás és túlélési esélyek a posztszocialista átmenetgazdaságban. Közgazdasági Szemle 51 (7-8): 699-716. (http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/916/1/kszemle_cikk_700.pdf) 3 / 5
2. HÁZI FELADAT kiadása. 11.03. - 9. Hatékonyak-e a gazdasági élet normái? (Kecskére a káposztát?) Közös tétel és a kooperáció meghatározatlansága. Ajándékcsere. Vezetés és szervezeti kultúra játékelméleti alapja. Normák hatékonysága: externális hatások; útfüggőség, információs hatékonyság. Önszabályozás vs külső (jogi, kormányzati) szabályozás. *Miller, Gary J. (2002): Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. 10. fejezet: A kooperáció meghatározatlansága. Bernstein, Lisa (1992): Opting out of the legal system: Extralegal contractual relations in the diamond industry. Journal of Legal Studies, pp. 115-157. Cooter, Robert. D. (1994): Structural adjudication and the new law merchant: a model of decentralized law. International Review of Law and Economics, 14(2), 215-231. Posner, Eric A. (1996): Law, economics, and inefficient norms. University of Pennsylvania Law Review, 1697-1744. Ogus, Anthony (2000): Self-regulation. Encyclopedia of Law and Economics. (http://encyclo.findlaw.com/9400book.pdf) 11.10. - 10. Kizsákmányolja-e a tőkés a munkást? (Miben nem tévedett Marx?) Tranzakciós költségek és szerződések irányítási struktúrái. Piaci, három-, kétoldalú és hierarchikus irányítás. Klasszikus, neoklasszikus és relációs szerződés. Fizikai eszközök tulajdonlása mint szerződéses biztosíték. *Williamson, Oliver E. (2007): A tranzakciós költségek gazdaságtana: a szerződéses kapcsolatok irányítása. Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás 2(2): 235 255. Miller, Gary J. (2002): Menedzserdilemmák. A hierarchia politikai gazdaságtana. 1-2. fejezet: Piackudarcok és hierarchikus megoldások, Az alku kudarca, pp. 37-98. Hart, Oliver: Vállalatok, szerződések és tőkeszerkezet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 3. fejezet: A tulajdonjogi megközelítéssel kapcsolatban felmerülő kérdések, pp. 76-95. 11.17. - 11. Tőkések vagy vállalkozók? (Miben nem tévedett Weber?) Vállalkozó fogalma. Profitorientált vs nonprofit szervezet. Finanszírozás és vállalati forma kapcsolata. Vállalat alaptípusai: egyéni cég, társulás, zárt és nyílt részvénytársaság. Jogi személyiség és korlátolt felelősség. Tulajdonlás és irányítás szétválása. *Szalai Ákos: A kapitalizmus gazdasági alkotmánya: a magánjog alapintézményei. In: Uő. (szerk.): Kapitalista elvárások. Közjó és Kapitalizmus Intézet. 6. fejezet: Társasági jog, pp. 154-169. *Heyne, Paul et al. (2004): A közgazdasági gondolkodás alapjai. 8. fejezet: Profit és veszteség, pp. 175-197. Eggertsson, Thráinn (1990): Economic Behavior and Institutions. Cambridge, Cambridge University Press. 2., 5-7. fejezet Hansmann Henry Reiner Kraakmann: What is Corporate Law? Yale Law School Center for Law, Economics and Public Policy Research Paper No. 300 http://ssrn.com/abstract=568623 Kuran, Timur: Why the Middle East Is Economically Underdeveloped: Historical Mechanisms of Institutional Stagnation. Journal of Economic Perspectives. 18, No. 3.: 71-90 Weber, Max: Gazdaságtörténet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 11.24. - 12. Féljünk-e a spekulánsoktól? *Heyne, Paul et al. (2004): A közgazdasági gondolkodás alapjai. 7. fejezet: Információ, közvetítők és spekulánsok, pp. 151-167. *Szalai Ákos: A kapitalizmus gazdasági alkotmánya: a magánjog alapintézményei. In: Uő. (szerk.): Kapitalista elvárások. Közjó és Kapitalizmus Intézet. 5. fejezet: Hitelezővédelem - csőd, pp. 142-154. Milgrom, John Paul Roberts (2005): Közgazdaságtan, szervezetelmélet és vállalatirányítás. 15. fejezet: Pénzügyi szerkezet, tulajdonosi szerkezet és vállalatirányítás, pp. 633-691. 3. HÁZI FELADAT kiadása 12.01. - 13. Kire bízzuk a szabályok betartatását: bírákra vagy hivatalnokokra? (Miért értelmetlen a piac-állam dichotómia?) 4 / 5
Powered by TCPDF (www.tcpdf.org) Tantárgy adatlap Magán- vs. kormányzati kikényszerítés. Történeti gyökerek: jogászi hivatásrend és adminisztratív állam. Bíróság vs szabályozó hatóság I.: információ. Az információ-feltárás folyamata a bírósági perek útján. Bíróság vs szabályozó hatóság II.: motiváció. Oligarchia vs diktatúra veszélye. Általános vs specifikus szabályok. *Cooter, Robert Thomas Ulen: Jog és közgazdaságtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005. 9. fejezet, I.A.2. Szabályozás, 10. fejezet. V. Fellebezés Brundage, James A. (2008): The medieval origins of the legal profession: canonists, civilians, and courts. University of Chicago Press. Introduction, pp. 1-8., Conclusion, 488-492. Glaeser, Edward Andrei Shleifer (2013): The Rise of the Regulatory State. Journal of Economic Literature 41: pp. 401-425. Djankov, S., Glaeser, E., La Porta, R., Lopez-de-Silanes, F., & Shleifer, A. (2003): The new comparative economics. Journal of comparative economics, 31(4), 595-619. 12.08. 14. Összegzés, konzultáció. Minden előadásnál a *-gal megjelöltek kötelező olvasmányok, a többi ajánlott, de a felkészülést nagyban segíti. Órarendi beosztás: CS:09:50-11:20 (C 417) Kompetencia leírása: Félévközi ellenőrzések: A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Szak neve: Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Minden előadásnál a *-gal megjelöltek kötelező olvasmányok. Ajánlott irodalom: Egyes előadásoknál szereplő (* nélküli) irodalom. Fakultatív szövegek, de a felkészülést nagyban segítik. A tantárgy oktatói: 5 / 5