Az EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Hasonló dokumentumok
Áldorfai György EGYRTDI

Az EU regionális politikája

Az Európai Unió regionális politikája II.

EU források hasznosulása Kelet-Közép-Európában Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Bevezetés az EU regionális politikájába. Áldorfai György EGYRTDI

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

A változatos NUTS rendszer

GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer

Helyzetjelentés az európa 2020 dokumentumban kitűzött célok teljesüléséről. Dr. Nagy Henrietta, egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

Környezetvédelmi Főigazgatóság

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

Bevezetés az EU regionális politikájába DR. NAGY HENRIETTA EGYETEMI DOCENS, DÉKÁNHELYETTES SZIE GTK RGVI

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Belső piaci eredménytábla

Mennyi közpénzt költünk egészségre Magyarországon?

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai ban

Az EU regionális politikája

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Belső piaci eredménytábla

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Egészség, versenyképesség, költségvetés

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS JÖVŐJE

Az EU kohéziós politikája

Nagy Sándor Gyula. Az EU-s támogatásból megvalósított közlekedésfejlesztési beruházások

15. REGIONÁLIS POLITIKA ÉS A STRUKTURÁLIS ESZKÖZÖK ÖSSZEHANGOLÁSA

Az Európai Unió kohéziós politikájának reformjai. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

NIKOLETTI ANTAL NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOKÉRT ÉS FENNTARTHATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR NEMZETGAZDASÁGI MINISZTRÉIUM

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON

A Strukturális Alapok és egyéb források működésének rendszere Topa Zoltán SZIE GTK RGVI

AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

1.2. A 2oo7-2o13 közötti programozási időszak kohéziós politikája

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

Az Otthonteremtési Program hatásai

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

2010. FEBRUÁR , SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

2. ábra: A nem euróövezeti jövedelem felfelé konvergál az euróövezeti jövedelem felé

Az Előcsatlakozási Alapok és a Közösségi Kezdeményezések rendszere. Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

Lisszaboni folyamat részjelentés: nem sikerült, új célok

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

AZ EU TÁMOGATÁSOK HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA

Kicsák Gergely A Bundesbank módszertana szerint is jelentős a magyar költségvetés kamatmegtakarítása

Prof. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben

ció Magyarországon gon 2009

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOK ÉS TÁRSADALMI INNOVÁCIÓK

A magyar építőipar számokban és a évi várakozások

Integrált területfejlesztés. Tárgyfelelős: Dr. Káposzta József Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE. Az addicionalitás félidős ellenőrzésének eredményeiről ( )

A területfejlesztés finanszírozása

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, október 17.

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Az Európai Unió regionális politikája

AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

Az EUREKA és a EUROSTARS program

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A Közös Agrárpolitika 2013 után Magyar érdekek és lehetőségek PAPP GERGELY

Beruházási hajlandóság Magyarországon és a környező országokban A GE Capital kutatása április 16.

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK március 24., március 31. 1

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

Központi Statisztikai Hivatal

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Strukturális Alapok

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

EURÓPAI PARLAMENT Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

II. Nemzeti Fejlesztési Terv (PND)

A gazdaságstatisztika szerepe a munkaerőpiaci folyamatok elemzésében a Visegrádi Négyek körében. Dr. Lipták Katalin

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása május 28.

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Átírás:

Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI

A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni (közlekedés-, energiahálózat, környezetvédelem, oktatás, kutatás) Hozzáadott értéke túlmutat a gazdasági növekedésen és a munkahelyteremtésen Szükségességét jól tükrözi egyre nagyobb aránya a költségvetésből 1988 óta jelentős gazdasági-társadalmi konvergenciát ért el Radikális változást okozott a beruházás-politikában (a források 25%-s kutatási és innovációs célú, 30%-a környezeti, infrastrukturális fejlesztésekhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik)

1989-1993 (1. időszak) - Összes strukturális költségvetés: 69 mrd ECU (a költségvetés 25%-a, a GDP 0,3%-a) - 5 célkitűzés - Fő kedvezményezettek: Spanyolország (14,2 mrd ECU), Olaszország (11,4 mrd ECU), Portugália (9,2 mrd ECU), Görögország (8,2 mrd ECU)

1989-1993 eredményei Az 1. célkitűzés régiói 3% ponttal csökkentették az EU átlag 1 főre jutó GDP-hez képesti lemaradásukat 600.000 munkahelyet teremtettek a Strukturális Alapok finanszírozásával Görögországban, Portugáliában, Írországban és Spanyolországban (ezen országok 1 főre jutó GDP-je 68,3%-ról 74,5%-ra nőtt) 917.000 ember vett részt az ESZA támogatásával indított képzéseken A 2. célkitűzés régióiban 470.000 KKV kapott támogatást

1994-1999 (2. időszak) -Összes költségvetés: 168 mrd ECU (153 mrd strukturális forrás + 15 mrd kohéziós forrás), EU költségvetés 1/3-a, GDP 0,4%-a - 6 célkitűzés -Fő kedvezményezettek: -Spanyolország (42,4 mrd ECU) -Németország (21,8 mrd ECU) -Olaszország (21,7 mrd ECU) -Portugália (18,2 mrd ECU) -Görögország (17,7 mrd ECU) -Franciaország (14,9 mrd ECU)

1994-1999 eredményei A strukturális beavatkozásoknak köszönhetően valós értéken az alábbi növekedések voltak tapasztalhatók a GDP-ben: Portugália 4,7%, volt NDK 3,9%, Írország 2,8%, Görögország 2,2%, Spanyolország 1,4%, Észak-Írország 1,3%. Az 1. célkitűzés régióiban 700.000 munkahelyet teremtettek, ezzel 4%-kal növelve a foglalkoztatást Portugáliában, 2,5%-kal Görögországban, 1-2% közötti értékkel az NDK-ban, D-Olaszországban és Spanyolországban A 2. célkitűzés régióiban 567.000 munkahelyet teremtettek, így a munkanélküliségi ráta 11,3%-ról 8,7%- ra csökkent 800.000 KKV kapott közvetlen beruházási támogatást 4104 km autópályát építettek vagy újítottak fel

2000-2006 (3. időszak) -Összes költségvetés: 213 mrd EUR (EU15-nek) + 22 mrd EUR (az új tagállamoknak 2004-2006 között), költségvetés 1/3-a, GDP 0,4%-a -3 célkitűzés -Fő kedvezményezettek: - Spanyolország (56,3 mrd EUR) -Németország (29,8 mrd EUR) -Olaszország (29,6 mrd EUR) -Görögország (24,9 mrd EUR) -Portugália (22,8 mrd EUR) - Egyesült Királyság (16,6 mrd EUR) -Franciaország (15,7 mrd EUR)

2000-2006 eredményei Az 1. célkitűzés régióiban 570.000 új munkahely, melyből kb. 160.000 az új tagállamokban Spanyolországban 4 mrd EUR kutatásra, technológiai fejlesztésekre (több mint 13.000 kutatási projekt, közel 100.000 kutató) Görögországban az athéni metró építésének folytatása A 2. célkitűzés régióiban bruttó értékben 730.000 munkahelyet teremtettek Az Egyesült Királyságban több mint 250.000 KKV kapott támogatást az 1. és 2. célkitűzés régióiban, 160.000 kapott közvetlen beruházási támogatást

2007-2013 (4. időszak) -Összes költségvetés: 347 mrd EUR, a költségvetés 35,7%-a, GDP 0,38%-a -3 célkitűzés -Fő kedvezményezettek: -Lengyelország (67,3 mrd EUR) -Spanyolország (35,2 mrd EUR) -Olaszország (28,8 mrd EUR) -Csehország (26,7 mrd EUR) -Németország (26,3 mrd EUR) -Magyarország (25,3 mrd EUR) -Portugália (21,5 mrd EUR) -Görögország (20,4 mrd EUR)

2007-2013 várható eredményei A kohéziós beruházások várhatóan 6%-kal fogják átlagosan növelni az új tagállamok GDP-jét 2015-re a strukturális és kohéziós alapok akár 2 millió új munkahelyet teremthetnek A kutatásra és innovációra helyezett hangsúly következtében 40.000 munkahely létesülhet A kohéziós támogatások 25.000 km új vagy felújított utat, illetve 7700 km vasutat eredményezhetnek Több tagállam esetében cél a CO 2 csökkentése

Általános eredmények Nemzeti szinten a legnagyobb kedvezményezettek: Görögország, Spanyolország, Írország, Portugália 1995-2005 között Görögország 1 főre jutó GDP-je 74%-ról 88%-ra nőtt, Spanyolországé 91%-ról 102%-ra nőtt Írország 102%-ról 145%-ra nőtt Regionális szinten az alacsony GDP-jű régiók erősödtek konvergencia 1995-2004 között az EU átlag 75%-a alatti GDP-jű régiók száma 78-ról 70-re és az 50% alatti GDP-jű régiók száma 39-ről 32-re csökkent

Köszönöm a figyelmet!