A negyedéves munkaerő-felmérés tapasztalatai Baranya megyében 2011. I. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely immár több éves múltra tekint vissza. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg az ÁFSZ legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel helyi, megyei és régiós szinten, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerőpiaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A 2011 első negyedévére vonatkozó adatfelvételre 2011. január 10. és január 24 között került sor. A kérdőívben a munkáltatók a 2010. december 31-ei statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A gazdaság és a foglalkoztatottság jellemzői Baranya megyében a KSH adatai alapján A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint 2010 III. negyedévében Baranya megyében 149,2 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,0%-os emelkedést jelent, amelynek egyedüli oka a közfoglalkoztatás bővülése. A munkanélküliek száma 2010. III. negyedévének átlagában 18,0 ezer volt, egy év alatt 1,7%-kal emelkedett. A 15-74 éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 1,7%-ponttal 49,2%-ra, az aktivitási ráta 1,9%-ponttal 55,1%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (Mindkét mutató lényegesen elmaradt az országos átlagtól.) Az ugyanezen adatforrás szerinti a megye munkanélküliségi rátája 10,8%-ot tett ki, ami 0,1%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakinál.
A megye legalább 5 főt foglalkoztató gazdasági szervezeteinél 2010. III. negyedévében átlagosan 82,2 ezren álltak alkalmazásban, ez 1,1%-kal több az egy évvel korábbinál. Népességi és a KSH munkaerő-felmérésének adatai a dél-dunántúli régióban 1 Megnevezés 2009.III. 2010.III. 2009.III. 2010.III. n.év n.év n.év n.év a régió népességének %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 394,9 393,8 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) a) 310,2 309,4 78,6 78,6 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 162,5 167,3 41,1 42,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 144,8 149,2 36,7 37,9 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 17,7 18,0 4,5 4,6 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 81,3 82,2 20,6 20,9 Inaktívak száma (ezer fő) b) 142,7 136,2 36,1 34,6 A különböző gazdasági ágak létszámindexei differenciáltak voltak. Jelentősebb létszámnövekedést a KSH adatai szerint ebben az időszakban több gazdasági ágban is regisztráltak. A humán-egészségügyi ellátás területéről is jelentős 27,8%-os emelkedést jeleztek, ahol az összes alkalmazott 12%-a jelent meg. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a 2010. január elsejétől bevezetett új szakfeladatrend miatt ezen ágazat adatai a korábbi évekével, csak korlátozottan összehasonlíthatók. Az egy évvel korábbihoz képest az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység és az egyéb szolgáltatás területén (előbbi esetben 54%-kal, utóbbinál 65%-kal) is számottevő még a létszámnövekedés a 2010. I.-III. negyedévi átlagos adatok alapján, bár ezen a területeken az összlétszámnak csak kisebb hányada (4%-a) összpontosul. Az ipar után a legnagyobb súlyú ágazat oktatás, az alkalmazottak közel egy ötödét tömöríti, ahol 6,4%-kal dolgoztak többen. A foglalkoztatottak száma jelentősebb arányban csökkent a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (15,3%-kal), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (15,8%) területén, mérsékeltebb a csökkenés a mezőgazdaság (5,5%-kal), a vízellátás, szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás (8,9%-kal) ágazatokban. A legnagyobb súlyú feldolgozóiparban 16,8 ezer főt alkalmaztak a tárgyidőszakban, kevesebbet (2,9%-kal), mint 2009-ben. 1 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, ill. Statisztikai tükör (2009. III. n.év. és 2010. III. n.év. a) 2009, ill. 2010. január 1-jén. b) III. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) A négy főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti I-III. negyedéves adatai. 2
Az alkalmazásban állók 87,1%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, létszámuk csak szinte elhanyagolható mértékben, 0,2%-kal emelkedett. A részmunkaidősök esetében viszont jelentősen, 7,3%-kal nőtt a létszám az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. 2010 I.-III. negyedévének végén 61,6 ezer baranyai székhelyű gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 4,1%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egyéni vállalkozások száma az előző év azonos időszakához viszonyítva 5,1%-kal (1 832 vállalkozással) bővült, a társas vállalkozásoké 2,6%-kal (499 vállalkozással) nőtt. A vállalkozásokon belül az egyéni és társas vállalkozások aránya nem változott, 34%-ot tettek ki a társas, 66%-ot pedig az egyéni vállalkozások. A regisztrált társas vállalkozások fő tevékenység szerinti megoszlását tekintve legnagyobb hányaduk a kereskedelem, gépjárműjavítás (20%) nemzetgazdasági ágba volt bejegyezve. Ezen kívül meghatározó az ingatlanügyletek (15%), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (14%), az építőipar (11%), a feldolgozóipar (8%), valamint a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (5%) területén működő cégek részesedése is. A munkaerő-piaci helyzet alakulása Az elhelyezkedési lehetőségeket egy térség gazdasági helyzete mellett jelentősen befolyásolja a munkaerő-kínálat mennyisége és összetétele is. A Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 2010-ben havonta átlagosan 27 893 álláskereső szerepelt, az előző évihez képest a létszám 442 fővel, vagyis 1,6%-kal csökkent, amely kedvezőbb, mint amit a régióban összességében tapasztaltunk (-1,2%). Országosan 3,7%-os mértékű növekedés mutatható ki. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2010 évben havonta átlagosan 17,1%, a régiós átlaghoz hasonló, az országos átlagnál 3,8%-ponttal magasabb. A megyék sorában a hetedik legmagasabb. A megyén belül ugyanakkor jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes térségek munkaerő-piaci helyzetében. Az álláskeresők aránya a hét kirendeltség közül csak egyben, a pécsiben, mondható viszonylag kedvezőnek, 11,7%, amely az országos átlagnál is 1,6%-ponttal alacsonyabb. A sellyei körzet relatív helyzete a legkritikusabb, ahol 35,7%-os a nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, amely közel háromszorosa az országos átlagnak. A 2009 évi átlagos értékhez képest a pécsi kivételével mind a hat kirendeltségi körzetben csökkent az álláskeresési ráta (ez az intenzív válság enyhülésére utal), különösen Szentlőrinc, Mohács és Sellye térségében. A statisztikákban megmutatkozó jelentős javulás elsősorban az igen intenzív közfoglalkoztatásnak volt köszönhető, hiszen közcélú munkára közel 7 ezer főt, egyéb közhasznú és közmunkákra pedig 2,5 ezer főt vettek fel 2010 folyamán. Az álláskeresők éves átlag alapján számított iskolai végzettség szerinti megoszlásában kisebb mértékű változás történt előző évhez képest. A legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya 43,2%- ról 42,1%-ra mérséklődött. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából továbbra is komoly problémát jelent, hogy megyénkben a legfeljebb 8 általánost végzettek teszik ki az álláskeresők zömét, átlagos létszámuk 11 741 fő. Az általános iskolát sem fejezte be 5%-uk. Szakmunkás-bizonyítvánnyal az álláskeresők 31,8%-a rendelkezett, középiskolában szerzett érettségit a regisztráltak 21,3%-a, míg a diplomával munkát keresők aránya 4,8%-os volt. Az 3
alacsony iskolai végzettségűek és a szakmunkások hányada csökkent 2010-ben átlagosan, a közfoglalkoztatásban való nagyobb arányú részvételük miatt. Ezzel ellentétben az érettségizettek és a diplomával rendelkezők arányát tekintve emelkedő tendencia érvényesült. 2010 évben átlagosan a nyilvántartott álláskeresők 83%-a fizikai munkaerő volt, többségükben szakmunkás (37,3%), betanított munkát 21,8%-uk, segédmunkát 23,9%-uk keresett. A 2010-es évben a nyilvántartott álláskeresők 9,6%-a volt pályakezdő, havi átlagos létszámuk 2 665 főt tett ki. Az álláskeresők 30,9%-a (8 632 fő) egy évnél hosszabb ideje szerepelt a regisztrációban. A megye kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetére utal, hogy ez mutató az országos átlagnál 2,6%-ponttal magasabb. Tovább rontja a helyzetet, hogy közülük 3 575 fő már több, mint két éve megszakítás nélkül, folyamatosan regisztrált álláskereső. A nyilvántartottak több mint egyötöde, 5 873 fő, az 50 év feletti korosztályhoz tartozik, amely a munkavállalás szempontjából szintén hátrányt jelent számukra. 2010-ben a munkáltatók összesen 9,2 ezer főre vonatkozó új munkaerőigényt jelentettek be a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeken, ez a 2009. évihez képest 1,5%-os emelkedést jelent. Így a tárgyévben havonta átlagosan 765 új állásajánlat állt rendelkezésre a munkát keresőknek, az előző évi átlagos 754-gyel szemben. Az új ajánlatok többsége, 64%-a (5 856) támogatott munkahelyekre vonatkozott, támogatás nélkül csak 3 323 álláshely (36%) volt betölthető. Külföldi munkavállalók magyarországi foglalkoztatását az ajánlatok mindössze 3%-a (267 álláshely) célozta. A támogatott álláshelyek 52%-a közhasznú-, közcélú-, vagy közmunkákat jelentett, 37%-os volt a bértámogatás, 11%-os pedig a többi támogatott állás aránya. 2010-es év folyamán Baranyából 10 leépítési döntésről érkezett bejelentés, és 454 dolgozó szerepelt az elbocsátásra várók listáján. A 9 cégtől érkezett bejelentés között 4 pécsi székhelyű vállalat szerepelt. Az említett létszámcsökkentések az oktatás (159 fő), a mezőgazdaság (105 fő), a feldolgozóipar (96 fő), az építőipar (46 fő), a kereskedelem (30 fő) és a szállítás (18 fő) területét érintették. A felmérés eredményei A 2011. I. negyedévi adatfelvételbe a Baranyában működő munkaügyi kirendeltségeink összesen 338 munkáltatót terveztek bevonni, a körzetenként megadott mintanagyság 28 és 71 között mozgott. A megkeresett szervezetek 94,1%-a, mintegy 318 munkáltató válaszolt kérdéseinkre. A 318 munkáltató 2010. december végén 18,6 ezer főt foglalkoztatott, ez 9,5%-kal kevesebb a 2010. IV. negyedévi felmérésben érintett szervezetek összlétszámánál. A KSH legfrissebb statisztikája alapján Baranyában 2010. I-III. negyedévében az alkalmazásban állók száma 82,2 4
ezer fő volt, így ez 22,6%-os reprezentáltságot jelent. A válaszadó 318 gazdasági szervezet a 2010. szeptember végén regisztrált 2 61,6 ezer gazdasági szervezet 0,5%-át képviseli. A negyedéves felmérésben részt vevő gazdálkodók legnagyobb számban a feldolgozóiparból (82 cég) kerültek ki, Baranya gazdaságában ez az ágazat a legmeghatározóbb. Emellett jelentős számban találhatók a mintában munkáltatók a kereskedelem, gépjárműjavítás (66 cég), az építőipar (25 cég) és a szálláshely-szolg., vendéglátás (22 cég) területéről. A feldolgozóipart leginkább a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása (15 cég), az élelmiszergyártás (15 cég), a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása (14 cég) reprezentálja. A felmérésben résztvevő cégeknél regisztrált összlétszám többségét, 30,8%-át a feldolgozóipar adta, a szállítás, raktározás 12,6%-os súllyal, az oktatás 9,3%-os, a mezőgazdaság 8,8%-os hányaddal szerepel. A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazatban volt a legnagyobb a foglalkoztatott létszám, 11,5%. Jelentősebb foglalkoztatóként említhető még a kereskedelem, gépjárműjavítás területe (7%), a villamosenergia, gáz és gőzellátás (5,7%), valamint az építőipar (4%) is. Az alkalmazottak ágazatonkénti létszámára vonatkozó KSH adatokkal összevetve elmondható, hogy a szállítás, raktározás; a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás; a vízellátás, hulladékgazdálkodás; a feldolgozóipar az átlagosnál nagyobb mértékben reprezentáltak a felkeresett mintában. Az oktatás, a szálláshely-szolg., vendéglátás; az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területe kisebb arányban szerepel a felmérésben. A 2011. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ág Az NMF-ben szereplő cégeknél foglalkoztatottak száma (fő) Alkalmazásban állók száma a KSH intézményi statisztikája szerint, 2010. szept. 30. (fő) Reprezentációs arány (%) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 1 635 4 706 34,7 Bányászat, kőfejtés 122 122 100 Feldolgozóipar 5 710 16 778 34,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 1 061 2 773 38,3 613 1 599 38,3 Építőipar 747 3 579 20,9 Kereskedelem, gépjárműjavítás 1 296 7 480 17,3 Szállítás, raktározás 2 342 2 361 99,2 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 338 2 597 13,0 Információ, kommunikáció 53 445 11,9 2 Forrás: KSH Statisztikai tájékoztató 2010. III. n.év. 5
Pénzügyi, biztosítási tevékenység 267 678 39,4 Ingatlanügyletek 222 728 30,5 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 323 1 352 23,9 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 270 2 587 10,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 607 8 201 7,4 Oktatás 1 730 14 555 11,9 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 701 9 578 7,3 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 16 1 151 1,4 Egyéb szolgáltatás 513 938 54,7 Baranya megye összesen: 18 566 82 196 22,6 A mintában érintett válaszadók átlagos foglalkoztatotti létszáma Baranyában 58 főt tett ki. A megkérdezett cégeknél dolgozók 46,2%-a közepes, 35,4%-a nagy, 15,1%-a kis, 3,3%-a pedig mikro-vállalkozásoknál állt alkalmazásban. Az előző felméréshez képest a nagy szervezeteknél foglalkoztatottak aránya 7,3%-ponttal tovább csökkent, a közepes szervezeteké pedig ugyanennyivel emelkedett. A mikro kategóriában foglalkoztatottak hányada szintén emelkedést mutat (0,7%-pont), a kis vállalkozásoknál ugyanilyen mértékű csökkenés állt fenn. A felmérésben résztvevő munkáltatók száma és megoszlása Nemzetgazdasági ág Mikro (0-9 fő) Vállalati létszámnagyság-kategória Kis (10-49 fő) Közép (50-249 fő) Nagy (249 fő felett) db % db % db % db % Összesen =100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 13 4,1 19 6,0 8 2,5 1 0,3 41 Bányászat, kőfejtés 1 0,3 0 0,0 1 0,3 0 0,0 2 Feldolgozóipar 23 7,2 37 11,6 19 6,0 3 0,9 82 Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3 0,9 7 2,2 4 1,3 1 0,3 15 Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása 3 0,9 7 2,2 4 1,3 0 0,0 14 Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 1 0,3 8 2,5 0 0,0 0 0,0 9 Vegyi anyag, termék gyártása 0 0,0 3 0,9 1 0,3 0 0,0 4 Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4 1,3 3 0,9 2 0,6 1 0,3 10 Fémalapanyag és fémfeldolgozás 7 2,2 3 0,9 5 1,6 0 0,0 15 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,3 1 Villamos berendezés gyártása 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 6
Gép, gépi berendezés gyártása 0 0,0 3 0,9 1 0,3 0 0,0 4 Járműgyártás 1 0,3 2 0,6 2 0,6 0 0,0 5 Egyéb feldolgozóipai tev.; ipari gép, berendezés javítása 4 1,3 1 0,3 0 0,0 0 0,0 5 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 0 0,0 1 0,3 3 0,9 1 0,3 5 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése 0 0,0 1 0,3 4 1,3 0 0,0 5 Építőipar 9 2,8 13 4,1 3 0,9 0 0,0 25 Kereskedelem, gépjárműjavítás 35 11,0 24 7,5 7 2,2 0 0,0 66 Szállítás, raktározás 1 0,3 1 0,3 0 0,0 3 0,9 5 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 12 3,8 8 2,5 2 0,6 0 0,0 22 Információ, kommunikáció 2 0,6 1 0,3 0 0,0 0 0,0 3 Pénzügyi, biztosítási tevékeny 1 0,3 3 0,9 1 0,3 0 0,0 5 Ingatlanügyletek 1 0,3 2 0,6 1 0,3 0 0,0 4 Szakmai, tudományos, műszaki tev. 5 1,6 2 0,6 3 0,9 0 0,0 10 Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. 5 1,6 1 0,3 1 0,3 0 0,0 7 Közigazgatás, védelem; kötelező társ.bizt. 1 0,3 3 0,9 4 1,3 0 0,0 8 Oktatás 0 0,0 0 0,0 10 3,1 1 0,3 11 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,6 3 0,9 3 0,9 1 0,3 9 Művészet, szórakoztatás 0 0,0 1 0,3 0 0,0 0 0,0 1 Egyéb szolgáltatás 3 0,9 1 0,3 3 0,9 0 0,0 7 Összesen 114 35,8 121 38,1 73 23,0 10 3,1 318 Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adnia a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A felmérésben résztvevő szervezetek megoszlása a 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás 3 hónap múlva 12 hónap múlva db % db % Csökkenő 38 11,9 44 13,8 Stagnáló 215 67,6 200 62,9 Növekedő 65 20,4 74 23,3 Válaszadók száma 318 100 318 100 A vállalatok 67,6%-a 3 hónap múlva is, 62,9%-a egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a bizonytalan gazdasági és üzleti folyamatok mellett sok esetben nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. Létszámcsökkentési elképzelésről mindkét időtávban a megkérdezettek 12-14%-a számolt be. A bővíteni szándékozók aránya 3 hónapra vonatkozóan 20,4%, egy éves intervallumban 23,3%-os volt. A negyedévvel korábbi felméréshez viszonyítva rövidtávon, a létszám csökkenésre és a stagnálásra számítók hányada csökkent, emelkedett viszont a növekedést prognosztizálók aránya 3,9%-ponttal. Hosszabb távon ugyanakkor az előző felmérésnél jelzetthez képest 7
többen számítanak emelkedésre (+0,6%-pont) és csökkent stagnálást valószínűsítők aránya (- 0,7%-pont). 2010 IV. negyedévének munkaerő-piaci folyamatai, s ezen belül is a foglalkoztatási tendenciák mint már megszokhattuk másként alakultak, mint ahogy azt munkáltatóink várták. A válaszadók jelzése szerint az elmúlt három hónapban (2010. IV. negyedévében) 753-an léptek be új munkavállalóként és 1 106 alkalmazott hagyta el a munkahelyét, tehát valójában 353 fővel csökkent a bevont cégek összlétszáma. Ezzel szemben az októberben lebonyolított előző felmérésünk alkalmával, ugyanerre az időszakra tehát 2010. IV. negyedévére a bekövetkezettnél lényegesen kevesebb, 256 belépést és 386 fős kilépést prognosztizált az akkor megkérdezett 3 munkáltatóval és 1 957- tel kevesebb foglalkoztatottal bíró, de zömében a mostanival megegyező cégekből álló munkáltatói kör. Mostani felmérésünk eredménye szerint, 2011. március végére a megkérdezett munkaadók összességében a létszám minimális, 163 fős növekedésére számítanak a 2010. december 30.-i állapothoz képest. A munkakörönkénti előrejelzés szerint 649 új belépés mellett 486 kilépés várható. A foglalkoztatottak létszáma a 2011. I. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésbe vont munkáltatóknál Baranya megyében várható létszám egy év múlva várható létszám 3 hónap múlva 18661 18729 aktuális létszám: 2010. december 31-én 18566 18000 18100 18200 18300 18400 18500 18600 18700 18800 fő A be-, és kilépések egyenlegét tekintve a következő három hónapban a foglalkoztatotti létszám jelentősebb csökkenését a vízellátás (-45 fő), a kereskedelem, gépjárműjavítás (-24 fő), a feldolgozóipar (-13 fő) területéről jelezték. Az előbbiekkel szemben a legnagyobb létszámnövekedés a mezőgazdaságban (+113 fő) várható. Említésre méltó még az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (+50 fő), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (+49 fő), valamint az egészségügy (+20 fő) várható létszámemelkedése. A többi ágazat néhány fős változása jelentéktelen, nem számottevő. A három hónapos előrejelzés adatait kirendeltségi körzetenként vizsgálva az tapasztalható, hogy a foglalkoztatottak számában csak minimális változás történik. Legszámottevőbb a pécsi körzet mintegy száz fős létszámemelkedése, valamint a siklósi kirendeltségnél várható 50 fős létszám-gyarapítási szándék. Ezzel ellentétben Szigetvár térségében a foglalkoztatás 56 fős csökkenését jelezték előre. 8
Afoglalkoztatott létszám3 hónap múlva várható változása kirendeltségenként 1,2% Komló Szigetvár -4,3% Szentlőrinc 5,3% Pécs 1,0% Mohács Sellye 2,0% 2,4% Siklós -0,1% -4,3% +5,3% Méretkategóriánként tekintve 3 hónap távlatában a mikroszervezeteknél csökkenés várható. A nagycégek és kisvállakozások létszámemelkedést, prognosztizáltak. A közepes méretű cégek esetében inkább stagnálás jellemző. A 12 hónapos előrejelzés adataiból úgy tűnik, hogy a foglalkoztatási helyzet ebben az időintervallumban sem változik jelentősen. A megkérdezett cégek összesített előrejelzése ugyanis, minimális alig száz fős (0,5%-os) létszámnövekedési várakozásról adott számot az előttünk álló egy év vonatkozásában. Ezen belül a jelentősebb létszámmozgások: Komló (+35 fő), Mohács (+33 fő) és Sellye (+23 fő) területén növekedést valószínűsítenek, ugyanakkor Pécs (-19 fő) körzetében csökkenhet a foglalkoztatottak száma. A szentlőrinci térségben a létszám szinte nem is változik. 9
Afoglalkoztatott létszám12 hónap múlva várható változása kirendeltségenként Komló 1,4% 1,2% Szigetvár Szentlőrinc 0% -0,2% Pécs Mohács 4,3% Sellye Siklós 2,3% 0,3% -0,2% +4,3% Létszámnagyság alapján a mikro-cégeknél 7,6%-os (46 fős), a kis vállalkozásoknál 1%-os (28 fős), a nagyfoglalkoztatóknál pedig 1,6%-os (107 fős) foglalkoztatás-bővülés várható, közepes méretűeknél ezzel ellentétben 1%-os (86 fős) létszámcsökkenést jeleztek előre a megszólított munkáltatók az elkövetkezendő egy év távlatában. Szakmacsoportok szerinti előrejelzés A felmérés alapján képet kaphatunk a munkaerő szakmánkénti mozgásáról is. Az első negyedévre jelzett 649 belépés és 486 kilépés több, mint hatszáz munkakört érint várhatóan. (Lásd melléklet!) A létszámmozgások legnagyobb része szokás szerint a betanított-, illetve a segédmunkásokat takar, az első negyedév folyamán belépők 48%-a (314 fő), a kilépők 44%-a (215 fő) közülük kerülhet ki. Ezen kívül nagyobb felvétel az erdő és vadgazdálkodási foglalkozásúak, (100 fő), az építőipari foglalkozásúak (63 fő) és a könnyűipari foglalkozásúak (43 fő) körében várható. 10
Jelentősebb kilépésre csupán az élelmiszeripari (-74 fő) és építőipari (-45 fő) foglalkozásúak esetében lehet számítani. A következő három hónapra prognosztizált létszámmozgások összesített munkakörönkénti egyenlegét tekintve a létszám bővüléséről leginkább az erdő és vadgazdálkodás területén beszélhetünk. Kisebb növekedés a könnyűiparban és építőiparban fordul elő várhatóan. Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak létszáma várhatóan csökkenni fog a negyedév végére. A foglalkozási csoportok zömében csak néhány fős pozitív ill. negatív eltérés ill. stagnálás jelenik meg a megszólított munkáltatók részéről. A következő 3 hónapra jelzett létszámváltozások egyenlege FEOR 2 számjegyű csoportokban (10 fő felett) építőipar 18 vas-ésfémipar 12-68 könnyűipar 27 élelm.ip fogl. erdő és vadgazd. -70-50 -30-10 10 30 50 70 90 99 fő A pályakezdőkkel kapcsolatos vélemény A munkaerő-gazdálkodási adatlap 4. kérdésénél a pályakezdők alkalmazásával kapcsolatos tapasztalataikról, véleményükről érdeklődtünk partner munkáltatóinknál: Megnevezés 11 Egyetértők száma Aránya (%) azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk 127 40% betanításuk sok időt vesz el 67 21% olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő 96 30% könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok 88 28% nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen 31 10% tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb 36 11% bérük a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek 61 19% betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát 83 26% hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni 23 7% hosszú távon nem lehet rájuk számítani 34 11%
A válaszadóknak tíz állítás közül kellett kiválasztani azokat, amelyekkel egyetértenek. Igen nagy hangsúlyt kapott a pályakezdők alkalmazására kérhető állami támogatások jelentősége. A legtöbben azzal értettek egyet (40%), hogy azért éri meg őket alkalmazni, mert az állam számos támogatást nyújt utánuk. A megyébe tartozó 7 kirendeltség közül 4 kirendeltség munkáltatói ezt tartották első helyen a legfontosabbnak. Egy évvel korábban is megkérdeztük a vállalkozásokat ugyanerről, s az akkori véleményekből is hasonló eredmény volt kimutatható. Másodsorban 30%-uk nyilatkozott arról, hogy olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő. Jelenlegi felmérésünk szerint 6%-ponttal többen értettek egyet ezzel az állítással, mint az előző évben. A kérdésre választ adó munkáltatók harmadik legnagyobb része (28%-a), azt a véleményt tartotta fontosnak, hogy könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok. Előző felmérésünkkor csak 23% volt ez az arány. Ezek után már a fiatal munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos problémák is előtérbe kerültek. Nevezetesen az, hogy betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát, és betanításuk sok időt vesz el. Ez az arány nőtt az előző év januári értékeléshez képest. Csak hatodik helyen szerepel az a szakmai szempont, hogy a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek. A válaszadó munkáltatók 19%-a adta egyetértését ehhez (előző évben 23% volt). Kevesen értettek egyet a következő kijelentésekkel: tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük (11%), hosszú távon nem lehet rájuk számítani (11%), nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen (10%), hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni (7%). Pécs, 2011.02. 25. Készítette: Schleer Lászlóné Jóváhagyta: Janovics László igazgató 12
Melléklet A 2011. évi I. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint (fő) Foglalkozási csoportok (FEOR2) Belépő Kilépő Egyenleg 12 Területi, helyi önkormányzati, közig-i, igszolg-i. érdekképv-i. vezetők 1 0 1 13 Gazdasági, költségvetési szervezetek vezetői 3-6 -3 14 Gazdasági, költségvetési kisszervezetek vezetői 0 0 0 21 Műszaki és természettudományi foglalkozások 2-7 -5 24 Szakképzett pedagógusok 3-4 -1 25 Gazdasági, jogi és társadalomtudományi foglalkozás 1-2 -1 26 Kulturális, művészeti és vallási - egyetemi, főisk. végz. kapcsolódó - foglalkozások 3-1 2 29 Egyéb magasan képzett ügyintézők 3-1 2 31 Technikusok és hasonló műszaki foglalkozások 2-7 -5 33 Szociális és munkaerő-piaci szolgáltatási foglakozások 3-2 1 36 Gazdasági, pénzintézeti ügyintézők 11-11 0 37 Kulturális, sport-, művészeti és vallási foglalkozások 2-2 0 39 Egyéb ügyintézők 5-2 3 41 Irodai jellegű foglalkozások 9-13 -4 42 Ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegű foglalkozások 1-1 0 51 Kereskedelmi, vendéglátóipari foglalkozások 13-21 -8 52 Közlekedési, postai és hírközlési foglalkozások 20-20 0 53 Nem anyagi jellegű szolgáltatási foglalkozások 4-3 1 61 Mezőgazdasági foglalkozások 10-10 0 62 Erdő- és vadgazdálkodási foglalkozások 100-1 99 72 Élelmiszeripari foglalkozások 6-74 -68 73 Könnyűipari foglalkozások 43-16 27 74 Vas- és fémipari foglalkozások 26-14 12 Háziipari, vegyesipari és raktározási foglalkozások, 75 laboránsok 1-8 -7 76 Építőipari foglalkozások 63-45 18 81 Feldolgozóipari gépek kezelői 8-11 -3 82 Egyéb helyhez kötött gépek kezelői 1-3 -2 83 Mobil gépek kezelői 24-19 5 91 Egyszerű szolgált. jellegű foglalkozások 274-182 92 92 Egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások 7 0 7 Összesen: 649-486 163 13
Módszertani kiegészítés 1. A KSH FOGALMI RENDSZERE A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992 óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7.napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A gazdaságilag aktív kategória (rendelkezésre álló munkaerő) magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az un. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. félévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. félévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. 14
Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Regisztrált munkanélküli: a Foglalkoztatási Hivatal által nyilvántartott álláskeresők közül az, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő támogatásban (pl. átképzés, közhasznú foglalkoztatás) nem részesül, munkát, állást vagy önálló foglalkozást keres, és egy adódó állás elfogadására rendelkezésre áll. Gazdaságilag nem aktív népesség: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Ide tartoznak: a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybe vevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. 15
2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat új fogalma Nyilvántartott álláskereső: Az Flt. 2005. november 1-jei módosításával összefüggésben azok a személyek, akik a korábban alkalmazott regisztrált munkanélküli fogalomnak megfelelnek, és a munkaügyi szervezet illetékes kirendeltségével új típusú álláskeresési megállapodást kötöttek. (Az átmeneti időszakban ide értjük azokat a regisztrált munkanélkülieket is, aki esetében ez a megállapodás még nem köttetett meg.) 16