Minőségirányítás 1. Dr. Dénes Levente 2010.09.08.
Tantárgyi követelmények: Szorgalmi időszak : A tananyag folyamatos elsajátítása, 3 ZH (kvíz) A kiadott gyakorlati feladatot időarányos elkészítése Félévi aláírás és vizsgára bocsátás feltétele: A gyakorlati feladat elkészítése és határidő szerinti leadása A tárgy 3 heti óraszámát meghaladó igazolt mulasztás esetén a félév a leadott anyagból történő sikeres beszámolás után igazolható.
Tantárgyi követelmények: Vizsga: Gazdaságinformatikus BSc. szak: A tárgy kollokviummal zárul. A kollokviumon a beszámoltatás kiadott tételek alapján írásban való felkészüléssel, írásban és szóban történik. A sikeres kollokvium feltétele az egyes tételek min. 60%-os teljesítése. Az érdemjegy megállapításánál a feladat 30%-os arányban, a félévközi ZH (Kvíz) eredmények átlaga 20%-os arányban kerül beszámításra. A feladat elbírálásának alapja a megoldás tartalmára és kivitelére vonatkozó értékelés 75-25 %-os arányban
Tantárgyi követelmények: Vizsga: Faipari Mérnöki BSc. szak: A tárgy félévközi jeggyel zárul Az érdemjegy megállapításánál a gyakorlati feladat 70%-os, a félévközi ZH (Kvíz) eredmények átlaga 30%-os arányban kerül beszámításra A feladat elbírálásának alapja a megoldás tartalmára és kivitelére vonatkozó értékelés 75-25 %-os arányban
Tantárgyi tematika: Bevezetés, a minőségügy fejlődése Minőség definíciók A minőségügy jelentősége A minőséget befolyásoló tényezők A minőség értelmezésének fejlődése Minőségirányítási rendszerek ISO 9000 TQM EFQM Minőségjellemzők Folyamatok minősége Minőségköltségek
A MINŐSÉGÜGY FEJLŐDÉSE A minőség, a minőségbiztosítás az emberiség történetével egyidős Babiloni birodalom Ószövetség, zsidó vallás: kóser ételek Középkor: céhek, tanúsítás Korszerű minőségügy: második ipari forradalom /Taylor/ szétválik a gyártás és a minőség ellenőrzés USA katonai szabvány Anglia: ált. szabvány cél: védelem ISO szabványok
Minőség megközelítései valami, ami jó A minőség aspektusai Termékminőség Folyamatminőség
Néhány korábbi meghatározás Feigenbaum: a termék és szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék, szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Crosby: a minőség az igényeknek való megfelelést és nem az eleganciát jelenti
Néhány korábbi meghatározás W. Edward Deming: - az egyenletesség és megbízhatóság mértéke - a vevő jelen és jövőbeli szükségleteinek kielégítése Genichi Taguchi: a minőség az a veszteség, amelyet a társadalom elszenved a termék elszállításától kezdve
Néhány egyéb meghatározás Japán minőségiskolák: a minőség 4 szintje Szabványnak való megfelelés A vevők ismert igényének való megfelelés Megfelelő ár / költség viszony A felhasználók látens, ki nem mondott igénye Juran: a minőség megfelelés a felhasználó igényeinek
Minőség fogalma MSZ EN ISO 9000:1996 A minőség az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen.
Minőség fogalma MSZ EN ISO 9000:2001 A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket.
Hatályos szabvány fogalomhasználata MINŐSÉG: egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének azon képessége, hogy kielégítse a vevők és más érdekelt felek követelményeit. Az MSZ EN ISO 9000: 2001 3.1.1 alpontja szerint a minőség : = annak mértéke, hogy mennyire teljesíti egy termék vagy szolgáltatás a követelményeket. Követelmény: kinyilvánított, szokás folytán magától értetődő, vagy kötelező igény, elvárás.
Vagy egész egyszerűen A minőség az, amikor a vevők És nem a termékek jönnek vissza
A minőségi fogalma TQM definíció: A minőség alapvető üzleti stratégia, amely alapján született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azáltal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak.
A minőségügy vállalati jelentősége Termelőrendszer tökéletesítése Dolgozói elégedettség növekedése Üzleti eredmények növekedése Termelés minőségének tökéletesedése Fogyasztói elégedettség növekedése
A minőségügy nemzeti jelentősége Termelő Fogyasztó Társadalom Nyereség Igénykielégítés védelme Gyarapodás, biztonság Gazdasági fejlődés Az életminőség javulása
Mitől függ a minőség? Vevő (megfogalmazza az igényeit) Előállító vállalat (szállító) Folyamatok Erőforrások Előállító emberek Környezet MINŐSÉGLÁNC / SVSVSVSVSV /
A VEVŐK FAJTÁI Direkt és indirekt (közvetlen és közvetett) vevő Direkt vevő az, aki fogyasztja, használja és/vagy fizet érte. Van, amikor a kettő ugyan az, van amikor különböző Indirekt vevők körébe beletartoznak mindazok az egyének, csoportok, akikre hatnak, vagy hathatnak a szállító tevékenységei.
Külső és belső vevők Külső vevő: Végső vásárló, aki megveszi a terméket Az alvállalkozó A szállító Belső vevő: Minden részleg a másik vevője Részlegen belül minden részfolyamat a másik vevője Folyamaton belül minden részfolyamat az előző vevője
Az igénykielégítési folyamat Termelési folyamat Termék Fogyasztási folyamat
Piackutatás Termék és termelőrendszer tervezése Termelési rendszer létesítése Igény A fogyasztói igény megjelenése A fogyasztói igény változása Termelés Termék Fogyasztás Fogyasztói kapcsolat Teljes termelési folyamat Teljes fogyasztási folyamat
Az igénykielégítési folyamat minősítése A fogyasztó, a termelő és a társadalom együttes értékítélete az IF-ról (átadott értékről). Termelés Termelő értékítélete Termék Fogyasztás Fogyasztó értékítélete Nyereség, siker Társadalom értékítélete Biztonság Serkentés Igény kielégítés, biztonság Termelési és fogyasztási folyamatok minősége
A temék minőségének összetevői: Áruminőség = Konstrukciós minőség + Kivitelezési minőség + Használati minőség A fogyasztói szükséglet kielégítés mértéke A felhasználási igénynek megfelelő funkciók, tulajdonságok, követelmények tervezett szintje Az előírt követelmények teljesítésének szintje (a gyártás minősége) A felhasználás során a minőségi jellemzők megbízhatósága, karbantartása, a szerviz színvonala
A minőség alapszintjei Shoji Shiba szerint 1. Szabványoknak való megfelelés 2. Felhasználásra való alkalmasság 3. A felhasználó nyilvánvaló igényeinek való megfelelés. Megfelelés a költségeknek 4. A felhasználó látens igényeinek való megfelelés
Megfelelőség Meghatározzuk egy termék, rendszer, folyamat vagy tevékenység mérhető vagy megfigyelhető tulajdonságainak értékét, a tulajdonságértékekre követelményeket írunk elő és megnézzük, hogy az adott termék kielégíti-e azokat. Igen Megfelelő Nem Nem megfelelő
A minőség és megfelelőség kapcsolata Ugyanannak az objektumnak kétféle szempontú megközelítése Jellemző Minőség Megfelelőség Fogalma elsődlegesen szubjektív objektív Dimenziója érték naturális Tulajdonságtípusa funkcionális leíró Mérhetősége nehezen könnyen Jelentősége alapvető másodlagos
A minőség értelmezésének fejlődése 1. Megfelelés a szabványoknak Azt a minőséget definiálja, amit a tervező akar. Meghatározzák az összes gyártással kapcsolatos feladatot és az ellenőrzési eljárásokat. A megfelelés kizárólag az ellenőrzésen múlik (átmegy-e a termék a szűrőn, vagy nem) Gyengeségei: A minőséget nem lehet elérni ellenőrzéssel. A végtermék ellenőrzése és a hibás termékek kiszűrése költséges Nem veszi figyelembe a piac igényeit
2. Használatra való alkalmasság A vevő valódi elvárásainak a kielégítését jelenti. Ellenőrzés segítségével valósítják meg. Gyengeségei: Szigorú ellenőrzés szükséges, sok a visszautasított termék, a költségek növekednek. Konfliktus az ellenőrzés és gyártás között.
3. Megfelelés a vevők jelenlegi igényeinek. Megfelelés a költségeknek. Jó minőség, alacsony ár. Csökken a gyártási folyamatok változékonysága Minden egyes lépésnél visszacsatolás és nem a gyártás végén. Végtermékellenőrzés helyett folyamatszabályozás. Gyengesége: Versenytársak olcsóbb munkaerővel, alacsonyabb költséggel érik el ezt. (pl. Japán, 80-as évek)
4. Megfelelés a látens (rejtett) igényeknek Kielégíteni a vevő igényeit, mielőtt tudatában lennének az igényeiknek. Monopolhelyzet, magasabb ár, nagyobb jövedelmezőség. Gyengesége: Nem megfelelő a javítások, változtatások, fejlesztések sebessége. A piaci versenyben az első 3 megfelelőségnek mindenképpen teljesülnie kell, a 4. versenyelőnyt jelent!
5. További, jövőbeli megfelelőségek Megfelelés a vállalati kultúrának. Megfelelés a társadalmi és környezeti elvárásoknak. Megfelelés a társadalmi méretű, közös tanulás igényének.
I. MINŐSÉGMENEDZSMENT RENDSZEREK FEJLŐDÉSE
A minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai és jellemzői Minőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Total Quality Management
Minőségmenedzsement rendszerek fontosabb jellemzői Jellemzők Elsődleges cél Minőségmenedzsment modell Minőségellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Total Quality Management Hibamegállapítás Ellenőrzés és szabályozás Összehangolás Stratégiai befolyásolás A minőség elérésének útja Minőségproblémák megoldása Állandó versenyképes helyzet biztosítása A tevékenység hangsúlya Módszerek Homogén termék Szabványosítás és mérés Homogén termék kevesebb ellenőrzés mellett Statisztikai eszközök és technikák A tágabb termelési lánc hibamegelőzésre fókuszálva Minőségprojektek és rendszerek A piaci és fogyasztói igények Stratégiai tervezés,célok rendszerbe foglalása, a teljes rendszer mobilizálása Minőségügyi szakemberek és szervezet feladata Felelősség a minőségért Ellenőrzés, válogatás, számítások elvégzése, minősítés Minőségellenőrzési részleg Hibaelhárítás és a statisztikai módszerek alkalmazása Termelő és egyéb műszaki részlegek Minőségtervezés, min. programok, minőségügyi rendszer értékelése Minden részleg Minőségcélok rendszerbe foglalása, oktatás, más részlegek támogatása, min.-i programok Valamennyi alkalmazott a vezetés elkötelezett irányításával és közreműködésével A minőség megközelítése, orientáció Minőség ellenőrzése Minőség szabályozása A minőségi rendszer felépítése és működtetése Minőségi vezetési rendszer
1. MINŐSÉGELLENŐRZÉS Elsődleges cél A minőség elérésének útja A tevékenység hangsúlya Módszerek Minőségügyi szakemberek és szervezet szerepe Felelősség a minőségért Minőség megközelítése, orientáció Hiba megállapítása Minőségi problémák megállapítása Homogén termék Szabványosítás és mérés Ellenőrzés, válogatás, számítások elvégzése, minősítés Minőségellenőrzési részleg Minőség ellenőrzése
2.MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS Elsődleges cél A minőség elérésének útja A tevékenység hangsúlya Módszerek Minőségügyi szakemberek és szervezet szerepe Felelősség a minőségért Minőség megközelítése, orientáció Ellenőrzés és szabályozás Minőségi problémák megállapítása Homogén termék kevesebb ellenőrzés mellett Statisztikai eszközök és technikák Hibaelhárítás és statisztikai eszközök alkalmazása Termelő és egyéb részlegek Minőség szabályozása
3.MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS Elsődleges cél A minőség elérésének útja A tevékenység hangsúlya Módszerek Minőségügyi szakemberek és szervezet szerepe Felelősség a minőségért Minőség megközelítése, orientáció Összehangolás Minőségi problémák megállapítása Tágabb termelési lánc hibamegelőzésre fókuszálva Minőségprojektek és rendszerek Min.tervezés, Min.programok, minőségügyi rendszer értékelése Minden részleg Minőségi rendszer felépítése és működtetése
4. TOTAL QUALITY MANAGEMENT Elsődleges cél A minőség elérésének útja A tevékenység hangsúlya Módszerek Minőségügyi szakemberek és szervezet szerepe Felelősség a minőségért Minőség megközelítése, orientáció Stratégiai befolyásolás Állandó versenyképes helyzet biztosítása Piaci és fogyasztói igények Stratégiai tervezés, célok rendszerbe foglalása, teljes rendszer mozgósítása Oktatás, tréningek, min.programok tervezése, célok rendszerbe foglalása Vezetés és valamennyi alkalmazott Minőségi vezetési rendszer
Minőségirányítás A szervezet minőségi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, az ehhez szükséges erőforrások biztosítása. Teljes körű minőségirányítás Mindenki részt vesz benne A szervezet minden tevékenységére vonatkozik. A szervezet minden részlegére vonatkozik. TQM- be integrált irányítási rendszerek A vevői (érdekelti) környezet integrálása
Minőségellenőrzés QCh = Quality Check Minőségszabályozás EU, USA Minőségbiztosítás QA = Quality Assurance EU Minőségügyi rendszerek QAS = Quality Assurance System SQC = Statistical Quality Control USA Japán Teljeskörű minőségszabályozás TQC = Total Quality Control Teljeskörű minőségmenedzsment TQM = Total Quality Management?
Minőségi rendszer nélkül Előírások GMP ISO 9000 QS 9000 Szabv. kritériumok Iparági HACCP min.r. Military Standards ISO 9000 kiegészítések ISO TS 16949 AS 9000 Comenius 2000 Világszínvonalú minőségi rendszer TL9000 ISO 14000 VDA 6.1 Minőségi Díj értékelési ISO/IEC Six sigma kritériumok 17025 BS 7799-1 KES CAF
Előírások: törvényeknek, szabályoknak való megfelelés GMP (Good Manufacturing Practice): Jó gyártási gyakorlat Gyógyszeriparban, élelmiszeriparban Célja a termékbiztonság és egyenletes termékminőség biztosítása Két fő eleme: hatékony gyártási műveletek hatékony ellenőrzés (GLP - Good Laboratory Practice)
Katonai szabványok II. v.h. után a hadi ipar gyors fejlődése miatt a maximális megbízhatóság került a központba HACCP Hazard Analysis Critical Control Point: Veszély elemzés, Kritikus Szabályozási Pont Élelmiszeripar, termékbiztonság a középpontban Veszélyes pontok azonosítása és figyelése QS 9000 GM, Ford, Crysler ISO alapján kifejlesztette a beszállítók minőségbiztosítási rendszerét
VDA 6.1. A QS 9000 német megfelelője Az autóipari beszállítókkal kapcsolatos konkrét elvárásokat tartalmazza AS 9000 Amerikai Légügyi Minőség Társulás szabv. a légi működés szabványait tartalmazza Biztonság a középpontban ISO 14000 Környezetmenedzsment rendszerek specifikációit tartalmazza
Comenius 2000 Minőségbiztosítás az oktatásban intézményi, illetve fenntartói szinten TL9000 híradástechnikai szolgáltatók minőségbiztosítási rendszere