Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

Átírás

1 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Minőségmenedzsment Bedzsula Bálint BME MVT Bedzsula Bálint 1

2 Témakörök 4 előadás Minőség fogalma, minőségrendszerek fejlődése Szektor specifikus rendszerek ISO 9000-es szabványrendszer TQM (Total Quality Management) Minőségmenedzsment módszerek Bedzsula Bálint 2

3 Már tudjuk, hogy Választ kaptak a következőkre: Mit értünk a minőség fogalmán? Hogyan definiáljuk és értelmezzük a minőséget a minőségmenedzsmentben? Melyek a minőségrendszerek fejlődésének állomásai? Hol tartunk Magyarországon? Milyen minőségiskolákat különböztetünk meg? Bedzsula Bálint 3

4 Amiről szó lesz ma Választ adok a következőkre: Hogyan fejlődtek a minőségbiztosítási rendszerek? Milyen szektor specifikus rendszerek léteznek? Melyek az ISO 9000-es szabványrendszer jellemzői, alapelvei, fő fejezetei? Bedzsula Bálint 4

5 Minőségbiztosítási rendszerek Előírások Minőségi rendszer nélkül GMP Iparági min.r. Military Standards ISO 9000 szabv. ISO 9000 kiegészítések HACCP (ISO 22000) QS 9000 kritériumok ISO TS AS 9000 Comenius 2000 Világszínvonalú minőségi rendszer TL9000 ISO VDA 6.1 Minőségi Díj értékelési kritériumok ISO/IEC ISO ISO 9000:2000 KES CAF Six sigma Bedzsula Bálint 5

6 Minőségbiztosítási rendszerek Az előírásoknak való megfelelés: nem elég a vevői igényeknek megfelelni, számos paramétert figyelembe kell venni. ilyenek: törvényi, jogszabályi előírások, szabványok, egyéb külső előírások, szerződések, stb Bedzsula Bálint 6

7 Minőségbiztosítási rendszerek GMP (Good Manufacturing Practice): Jó gyártási gyakorlat: gyógyszeriparban, élelmiszeriparban használatos. Célja a termékbiztonság, egyenletes termékminőség biztosítása. Két fő eleme: a hatékony gyártási műveletek, hatékony ellenőrzés. GHP Jó Higiéniai Gyakorlat (mikrobiológiai, kémiai, fizikai, stb) GLP Jó Laboratóriumi Gyakorlat Bedzsula Bálint 7

8 Minőségbiztosítási rendszerek Katonai szabványok, iparági minőségügyi rendszerek: Cél a maximális megbízhatóság és biztonság. Anyagátvételi, komplex gyártásirányítási és ellenőrzési rendszerek. Nagy beszállítók felismerték, hogy az elvárásokat csak úgy tudják teljesíteni, ha maguk is megfogalmazzák elvárásaikat saját beszállítóikkal szemben Bedzsula Bálint 8

9 Minőségbiztosítási rendszerek ISO 9000 szabványsorozat: Katonai szabványok -> Nagy Britanniában (1979) BS5750, ami harmadik fél által regisztráltat. (független audit) Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) ISO 9000 szabványsorozat. ISO 9000, 9001, 9004 szabványokat tartalmazza. Világszerte elfogadott. ISO 9000 szabványsorozat kiegészítései: Több iparág szakmai testület adott ki irányelveket Kapcsolódó szabványok Bedzsula Bálint 9

10 Minőségbiztosítási rendszerek HACCP rendszer: Hazard Analysis Critical Control Point Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok Cél: az élelmiszerek és/vagy az előállítási technológia biztonságát folyamatosan és megelőző jelleggel biztosítani. A termékbiztonság érdekében fontos a veszélyek azonosítása, értékelése, kezelése. (Fizikai, mikrobiológiai, kémiai stb.) Az ISO 22000:2005 szabvány az Élelmiszerláncban részt vevő szervezetek számára ötvözi a HACCP és az ISO 9000 szabványrendszer követelményeit Bedzsula Bálint 10

11 Minőségbiztosítási rendszerek ISO szabványsorozat: Nem minőségügyi rendszert szabályozó szabvány! Környezeti menedzsment rendszerek specifikációit, az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra vonatkozó útmutatókat, továbbá az audittal, a védjegyhasználattal kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Minőségügyi rendszerrel integrált rendszerként érdemes kialakítani Bedzsula Bálint 11

12 Minőségbiztosítási rendszerek QS 9000 előírás rendszer: 3 nagy am. autógyár GM, Ford, Chrysler ISO 9000 alapján Beszállítókra fogalmaz meg követelményeket. Cél a gyártási folyamatok folyamatos javítása. (Selejt és szórás csökkentése). Fő részei: 1. ISO 9000 szabvány speciális kiegészítésekkel 2. autóipari szektor specifikus kiegészítései 3. vevő (GM v. Ford v. Chrysler) specifikus rész Bedzsula Bálint 12

13 Minőségbiztosítási rendszerek VDA 6.1: A QS 9000 német megfelelője. Autóipari beszállítókra. Későbbi kiadás: egyes elemeiben már korszerűbb, mint a QS ISO TS 16949:2002: Nemzetközi Szabványosítási Szervezet adta ki az autóipari beszállítókra. (QS 9000+VDA 6.1.+francia+olasz autóipari szabványok, valamint az ISO 9001:2000) Ma már elektronikai termék alkatrész beszállítói is széles körben alkalmazzák Bedzsula Bálint 13

14 Minőségbiztosítási rendszerek AS 9000 szabvány: Az Amerikai Légügyi Minőség Társulás fejlesztette ki, az ISO 9000 szabványsorozatot alapul véve. A biztonságnak és a minőségmenedzsmentnek igen nagy szerepe van a szabványban Bedzsula Bálint 14

15 Minőségbiztosítási rendszerek ISO/IEC : A vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményeit rögzítik e szabvány előírásai Bedzsula Bálint 15

16 Minőségbiztosítási rendszerek ISO/IEC 17799(ISO 27000): Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR v. ISMS), létrehozása a fejlesztőnek és a megrendelőnek is fontos lehet Az információbiztonság az információ védelme a széleskörű fenyegetésektől, hogy biztosítsák az üzleti folyamatok működésének folytonosságát, a lehető legkisebbre csökkentsék a kockázatot, és legnagyobbra növeljék a befektetési megtérülést és a működési lehetőségeket Bedzsula Bálint 16

17 Minőségbiztosítási rendszerek COMENIUS 2000: A közoktatásra kialakított szektor specifikus minőségügyi rendszer. A rendszert a hazai közoktatás minőségfejlesztésére alakították ki. Figyelembe veszi a minőségügyi rendszerek és a TQM vezetési filozófia közoktatásra hatékonyan alkalmazható elemeit Bedzsula Bálint 17

18 Minőségbiztosítási rendszerek K.E.S.: Kórházi Ellátási Standardok Az egészségügyi ellátórendszerben a kórházak szakma specifikus minőségmenedzsment rendszer előírásait tartalmazzák a TQM vezetési filozófia értékrendjének figyelembe vételével. Általános követelményeket fogalmaznak meg az ellátás folyamataival, részfolyamataival, vezetési feladataival, erőforrásaival és a minőségmenedzsment rendszerrel kapcsolatosan Bedzsula Bálint 18

19 Minőségbiztosítási rendszerek EFQM: TQM filozófiához kapcsolódó minőségértékelési módszer Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres és összehasonlító felülvizsgálata, amely támpontot nyújt a szervezet erősségeinek és fejlesztendő területeinek meghatározásához Bedzsula Bálint 19

20 Minőségbiztosítási rendszerek CommonAssesmentFramework (CAF): A CAF modell az EU országok közigazgatási intézményeire kialakított egységes önértékelési rendszer Alapját az EFQM modell (minőség díj, vagy üzleti kiválósági modell) adja. Biztosítja a közigazgatás területén dolgozó szervezetek minőségmenedzsment rendszerének kialakítását, működtetését és a folyamataik folyamatos fejlesztését és a fejlesztési célok meghatározását Bedzsula Bálint 20

21 Minőségbiztosítási rendszerek SixSigma: ATH FTH A Six Sigma az utóbbi évek egyik új minőségfejlesztési megközelítése. Elsősorban a high-tech vállalatoknál és azok holdudvarában alkalmazzák. Úttörője a Motorola volt, az egyik legjelentősebb alkalmazója pedig a General Electric. Egy TQM alapelveket megvalósító mozgalom, - 6 σ - 5 σ - 4 σ - 3 σ - 2 σ - 1 σ + 1 σ + 2 σ + 3 σ + 4 σ + 5 σ + 6 σ vezetési -6σ -5σfilozófia, -4σ -3σ -2σamely -1σ X erőteljesen +1σ +2σ +3σ +4σ támaszkodik +5σ +6σ a matematikai statisztikai módszerekre. % hhibaarány a a n y (ppm) p m ) ± 1±1σ σ 368,27 0, ± 2±2σ σ 695,45 9, ± 3±3σ σ 999,73 3, ± 4±4σ σ 99, , ± 5±5σ σ Bedzsula 99, Bálint, , ± 6±6σ σ 99, , ,002 3, 4

22 A minőségbiztosítási rendszerek fejlődésének sajátosságai A fejlődés szakaszai: 1. Vállalat specifikus rendszerek 2. Szektor specifikus rendszerek 3. Általános érvényű rendszer előírások 4. Szektor sajátosságokat figyelembe vevő rendszer előírások 5. TQM vezetési filozófia, minőségdíj modellek, önértékelés módszertana Bedzsula Bálint 22

23 Az ISO 9000-es szabványrendszer Fontosabb jellemzői: A tágabb értelemben vett termelő rendszert szabályozza. Stabil, megbízható és reprodukálható terméket biztosít a vevő igényeinek megfelelően. Nem termék, hanem rendszerszabvány. A szabvány általános követelményeket fogalmaz meg. A rendszert minden szervezet magának alakítja ki. Tervezés, ellenőrzés és dokumentálás! Bedzsula Bálint 23

24 Az ISO 9000-es szabványrendszer Fontosabb jellemzői: A rendszer kiépítés további előnyei Az ISO 9000-es szabványrendszer szerint kialakított minőségügyi rendszert harmadik fél tanúsítja. Tanúsítani a szervezet minőségügyi rendszerét az ISO 9001: 2008 szabvány követelményei szerint lehet. Háromévi érvényességgel állítják ki Bedzsula Bálint 24

25 Minőséghurok Marketing és piackutatás Tervezés, gyártmányfejlesztés Anyagbeszerzés Leselejtezés és újrahasznosítás használat után Folyamattervezés és fejlesztés vevő gyártó Műszaki szolgáltatás és karbantartás Felszerelés és üzemeltetés Gyártás Ellenőrzés és vizsgálat Értékesítés és elosztás Csomagolás és tárolás Bedzsula Bálint 25

26 A ISO 9001 szabvány alkalmazásának alaplogikája A szabvány megadja a szabályozandó kérdéseket, témákat. Tanúsító, auditor Alkossuk meg a saját működésünkre vonatkozó szabályokat és dokumentáljuk azokat! Tanúsító, auditor Alkalmazzuk a saját magunk által kialakított szabályokat! Bedzsula Bálint 26

27 ISO 9000-es rendszer fejlődése Első kiadás Kisebb változások Jelentős átalakítás, korszerűsítés 3 szabvány: ISO 9000, ISO 9001, ISO fő pont Gyakorlatiasabb, a folyamatra koncentrál Vevőközpontú Felülvizsgálat, kisebb pontosítások Bedzsula Bálint 27

28 ISO 9000-es szabványcsalád ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények ISO 9004:2009 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a teljesítőképesség továbbfejlesztéséhez Bedzsula Bálint 28

29 Az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer folyamatábrája Bedzsula Bálint 29

30 ISO 9000:2005 alapelvek Vevő- (partner-) orientált szervezet Vezetés A munkatársak részvétele Folyamat alapú megközelítés Rendszer alapú megközelítés Folyamatos fejlődés Tényeken alapuló döntéshozás Kölcsönösen előnyös szállítói kapcsolatok Bedzsula Bálint 30

31 Az ISO 9001 fő fejezetei 1. A vezetés felelőssége 2. Erőforrások biztosítása 3. Folyamatmenedzsment 4. Mérés, elemzés, fejlesztés Bedzsula Bálint 31

32 Általános követelmények A szervezet folyamatainak feltérképezése, a folyamatok kapcsolatainak meghatározása a vevői igények figyelembe vételével Alkalmazási területek, határok meghatározása Kritériumok és módszerek meghatározása a folyamatok megfelelő minősége érdekében Erőforrások és információk biztosítása a folyamatok sikeres működtetéséhez és méréséhez Figyelemmel kell kísérni, mérni és elemezni kell a folyamatokat Bedzsula Bálint 32

33 Általános követelmények Dokumentációs rendszer: Minőségbiztosítási Kézikönyv Minőségbiztosítási eljárások Munkautasítások Űrlapok, jegyzőkönyvek, dokumentumok Bedzsula Bálint 33

34 Általános követelmények Dokumentumok kezelése Alapelv: mindig, mindenki az érvényes dokumentumokból dolgozhasson! Dokumentumok kiadása, átvizsgálás Dokumentumok módosítása Külső dokumentumok Minőségügyi feljegyzések kezelése Bedzsula Bálint 34

36 Vezetőség felelőssége Vezetőség elkötelezettsége Érdekelt felek igényei és elvárásai Jogi követelmények Minőségpolitika Minőségtervezés Minőségi célok Minőségtervezés Bedzsula Bálint 36

37 Vezetőség felelőssége Felelősség, hatáskör és kommunikáció Felelősség és hatáskör (szervezeti felépítés) Vezetőség megbízottja Kommunikáció (belső kapcsolattartás) Vezetőségi átvizsgálás Bedzsula Bálint 37

39 Erőforrás-gazdálkodás Emberi erőforrások Személyzet kialakítása Oktatás, minősítés Infrastruktúra Munkakörnyezet Információk Beszállítók, partnerek Természeti erőforrások Pénzügyek Bedzsula Bálint 39

41 Termék/szolgáltatás előállítása Vevővel kapcsolatos folyamatok Vevői követelmények meghatározása (katalógustermék vs. egyedi termék) Vevői követelmények átvizsgálása A szervezeti adottságok átvizsgálása meghatározott igények kielégítésére (határidők!) Kapcsolattartás az ügyfelekkel, a vevővel Bedzsula Bálint 41

42 Termék/szolgáltatás előállítása Tervezés és/vagy fejlesztés Beszerzés A beszerzés szabályozása Beszállítók értékelési rendszere Beszerzési információk A beszerzett termék és /vagy szolgáltatás igazoló ellenőrzése Bedzsula Bálint 42

43 Termék/szolgáltatás előállítása Termelési és szolgáltatási műveletek A működés szabályozása Azonosítás és nyomon követhetőség A vevő tulajdonát képező javak Árukezelés, csomagolás, raktározás, állagvédelem és kiszállítás Ellenőrző-, mérő-, vizsgáló-és megfigyelőeszközök kezelése Bedzsula Bálint 43

45 Mérés, elemzés és fejlesztés Mérés és megfigyelés rendszer teljesítményének mérése ügyfélelégedettség mérése belső audit folyamatok mérése termék/szolgáltatás mérése Nem megfelelő termék kezelése Adatok elemzése Fejlesztés Bedzsula Bálint 45

46 Mérés, elemzés és fejlesztés Belső audit: Auditor kiválasztás Auditor felkészültsége Audit program Audit tevékenységei Bedzsula Bálint 46

47 Mérés, elemzés és fejlesztés A folyamatok, illetve termék és/vagy szolgáltatás mérése és figyelése Megvalósítás: Önellenőrzés Szúrópróbaszerű ellenőrzés Laboratóriumi mérés Végellenőrzés Nem megfelelő termék kezelése Nem megfelelő termék átvizsgálása és rendelkezés a továbbiakról Bedzsula Bálint 47

48 Mérés, elemzés és fejlesztés Fejlesztés Adatok elemzése Minőségügyi rendszer fejlesztése Folyamatos fejlesztés Helyesbítő tevékenység Megelőzési tevékenység Bedzsula Bálint 48

49 Már tudjuk, hogy Választ kaptak a következőkre: Hogyan fejlődtek a minőségbiztosítási rendszerek? Milyen szektor specifikus rendszerek léteznek? Melyek az ISO 9000-es szabványrendszer jellemzői, alapelvei, fő fejezetei? Bedzsula Bálint 49

50 Köszönöm a figyelmet! Bedzsula Bálint bedzsula@mvt.bme.hu Bedzsula Bálint 50