MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI DOLGOZAT Fogaskerék megmunkáló gép hűtő-kenő folyadékának hatékonyságvizsgálata Varga Norbert IV. éves gépészmérnök BSc hallgató Konzulens: Dr. Varga Gyula egyetemi docens Miskolci Egyetem Gépgyártástechnológiai Tanszék Miskolc, 2012. november 13-20.
Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Forgácsolást segítő (hűtő-kenő) folyadékok jellemzői 2. A hűtő-kenő folyadékokkal szemben támasztott kívánalmak 3. A hűtő-kenő folyadékok forgácsolási hatékonysága 4. A vágóolajok forgácsolási hatékonyságának üzemi vizsgálata 4.1. A vágóolajok gyártásban való vizsgálatának programja 4.2. A vizsgálatban részt vett fogaskerekek kísérleti gyártásának összesítő elemzése 4.3. A vágóolajok vizsgálatában részt vett fogaskerekek lefejtőmaróinak hátkopásmérése 5. Összehasonlító elemzés 6. Összefoglalás 7. Felhasznált irodalom 2
Bevezetés A tudományos diákköri dolgozat témája a fogaskerék lefejtőmarógép két különböző hűtőkenő folyadékának forgácsolási hatékonyságvizsgálata. A dolgozat célja egy eljárás kidolgozása, mellyel különböző geometriai méretű, különböző fogszámú, különböző darabszámú fogaskerekek gyártása esetén is megbízható számszerű eredmény kapható arra, hogy két vagy több különböző típusú forgácsoló olaj közül melyik a hatékonyabb a forgácsolás szempontjából. A vizsgálatok üzemi körülmények között kerültek végrehajtásra a ZF Hungária Kft. üzemében. Az üzemi próba végrehajtásához két azonos, LC 200 típusú Pfauter rendszerű lefejtő fogaskerékmaró gépen folyó gyártási folyamatot jelölte ki az üzem. Az üzemi próba alapján összehasonlításra került a két olaj hatékonysága, amely összehasonlításból a gazdaságosságra is következtetni lehet. Az összehasonlítani kívánt hűtőkenő olajok közül az egyik a jelenleg alkalmazott ásványi eredetű olaj, amely a későbbiekben A típusú olajként kerül megnevezésre, a másik egy új szintetikus olaj, ami B típusú olajként szerepel a következőkben. Mivel a B típusú hűtő-kenő olaj jelentősen drágább a jelenleg használt A típusú olajnál, ezért szükséges a hatékonyság vizsgálatának elvégzése. A vizsgálatok megkezdése előtt mindkét fogazatmegmunkáló marógép karbantartása elvégzésre került, tisztítás után az eredmények hitelessége érdekében a gépek friss olajjal kerültek feltöltésre. A vizsgálatokhoz tehát azonos típusú forgácsoló gépeket, forgácsolószerszámokat, készülékeket alkalmaztunk. Minden fogaskerék megmunkálásához az optimális technológiai paramétereket alkalmazta az üzem, de ezen optimumok a különböző rajzszámú fogaskerekek miatt eltérőek voltak. A vizsgálatoknál rendszeresen kiszámításra kerültek a két újraélezés közötti leforgácsolt forgácstérfogatok mennyisége és az olaj szükséges mennyiségét az üzem biztosította. A szerszámkopások mérését különböző szerszámmikroszkópokon végeztük. A mérési eredmények fényképes dokumentálásra kerültek. A TDK dolgozatomat a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt Befejező precíziós megmunkálások kutatása elnevezésű részprojekt támogatta. 3
1. Forgácsolást segítő (hűtő-kenő) folyadékok jellemzői Hűtés és kenés fontos a forgácsolószerszám-munkadarab között fellépő érintkezési folyamatok súrlódásának csökkentésében. Történelmileg, több mint 100 éve vizet használtak, főleg hűtőanyagként, annak nagy hőkapacitása és könnyű hozzáférhetősége következtében [1]. A gépek és alkatrészek korróziója és a gyenge kenés voltak a hátrányai az ilyen hűtőanyagok használatának. Ebben az időben olajat is használtak, mivel annak sokkal jobb volt a kenése, de kisebb hűtő-képessége és magas hozzáférési költsége korlátozta használatukat a kis forgácsoló-sebességű forgácsoló megmunkálásoknál. Végül, úgy találták, hogy ha olajat adnak a vízhez (megfelelő emulzióképzővel) az jó kenési tulajdonságot és jó hűtést biztosít, és ezek, emulzió elnevezéssel lettek ismeretek. Más anyagokat is adtak hozzá az olyan problémák szabályozására, mint habzás, baktérium elszaporodás és gombásodás. A forgácsolás kenőanyagaként az olajat továbbfejlesztették nagynyomású (EP) adalékok hozzáadásával. Manapság ez a két típusú forgácsolást segítő (hűtő-kenő) folyadék ismert: - vizes emulziók, és - hűtő-kenő olajok. Továbbá kifejlesztettek fél-szintetikus és szintetikus forgácsolást segítő olajokat is, és ez által sok forgácsolási folyamat végrehajtását javították [2]. Bár a forgácsolást segítő olajok jelentősége széles körben ismert, a hűtő-kenő anyagokat gyakran úgy tekintik, mint egy olyan segítő közeg, mely szükséges, de nem fontos [3]. Sok esetben a forgácsolást segítő folyadékadagoló rendszerek tervezése vagy kiválasztása azon a feltételen alapult, hogy minél nagyobb mennyiségű a felhasznált kenőanyag, annál jobb a forgácsolási folyamat támogatása. Eredményképpen, a munkadarab és szerszám közötti érintkezési zóna gyakran el van árasztva a forgácsolást segítő folyadékkal, figyelmen kívül hagyva az adott folyamat kívánalmait. Továbbá, a forgácsolást segítő folyadék típusának kiválasztása adott forgácsolási műveletekhez gyakran a forgácsolást segítő folyadékgyártók ügynökeinek ajánlásain alapul, anélkül, hogy teljesen megértették volna az adott művelet természetét, és a forgácsolást segítő folyadék konkrét célját. A forgácsolást segítő folyadékgyártók brosúrái és honlapjai jelentenek további segítséget az ilyen választásban. A forgácsolószerszámok alkalmazástechnikáinak meghatározása, azaz a forgácsolást segítő folyadék nyomásának, térfogatáramának meghatározása, a fúvókák megtervezése és a forgácsolási zónához viszonyított elhelyezésének meghatározása, a szűrés megválasztása, stb. gyakran a szerszámgépgyártókra hagyott feladat. Továbbá a gépkezelők azok, akik gyakran eldöntik, a 4
forgácsolást segítő folyadékok alkalmazásának szükségességét és annak térfogatáramát minden adott forgácsolási folyamathoz. Másrészről, kimutatták, hogy a forgácsolást segítő folyadékok a gyártási költségek jelentős részét teszik ki. Csak két évtizede, a forgácsolást segítő folyadékok csak 3%-át jelentették legtöbb forgácsolási folyamat költségének. Ezek a folyadékok olyan olcsók voltak, hogy néhány műhely ingyen adta azokat. Az idő megváltozott és manapság a forgácsolást segítő folyadék már 15%-át jelenti a műhelyszintű gyártási költségnek [4]. Az 1. ábra egy tengely egy európai autógyárban végzett gyártásának költségeit szemlélteti [3]. a) b) 1. ábra, Kördiagram: (a) német autóipar gyártási költsége; (b) a hulladék szerkezete [3]. Látható (1. ábra), hogy a hűtési-kenési technológia költsége eléri a teljes gyártási költség 16,9%-át. Amint az 1. ábrából kitűnik, a forgácsolást segítő folyadék vásárlási költsége, kezelési és megsemmisítési költsége több mint kétszerese a szerszámozás költségének, bár a kutatók, mérnökök és menedzserek figyelmüket továbbra is a forgácsolószerszám fejlesztésére fókuszálták. A forgácsolási munka több mint 97%-a hővé alakul át, mely mennyiség közel 2/3-a az anyagszétválasztási munka hővé alakult része, míg a maradék 1/3 rész a szerszám és a munkadarab, valamint a szerszám és forgács közötti súrlódás következtében keletkezik [5]. Ha feltételezzük, hogy a vágóolajok elsősorban kenőhatással rendelkeznek, azok a hőfejlődés csökkentéséhez járulnak hozzá, csaknem kizárólag a súrlódási zónában. Természetesen minden hűtő-kenő folyadék (HKF) egyaránt rendelkezik valamilyen mértékű kenőhatással és hűtőhatással [6]. A HKF hatását annak típusa mellett a forgácsolási sebesség is befolyásolja. Kis forgácsolási sebességeknél (v c <60 m/min) a szerszámon úgynevezett élsisak képződhet. Az élsisak ugyan bizonyos védelmet nyújt a szerszám élének abrazív 5
kopása ellen, azonban ezzel egyidejűleg a munkadarab rossz felületi minőségét eredményezi. A nagyobb forgácsolási sebességeknél az élsisak képződés megszűnik, jobb lesz a felület minősége, ezzel együtt azonban magasabb lesz a hőmérséklet. A nagyobb forgácsolási sebesség előnyei [7]: vékonyabb és simább forgács keletkezik szükséges forgácsoló-erők csökkennek A nagyobb forgácsolási sebességek hátrányosak is lehetnek: a vékonyabb forgácsok jobban átviszik a hőt a szerszám homlokfelületére úgy, hogy ott kopásnövekedéssel kell számolni. A hűtő és kenő hatás relatív jelentőségénél abból kell kiindulni, hogy a kenő hatás elengedhetetlen feltétele a jobb felületi minőségnek, míg a hűtő hatásnak a nagyobb forgácsolási sebességek esetében keletkező hő elvonásában van döntő szerepe. További alapvető követelmény a HKF teljesítőképessége tekintetében a fémfelületeket nedvesítő képessége. A HKF-ok nedvesítő képességének egyaránt döntő szerepe van a hatékony kenőfilm kialakulásában és a megmunkálási műveletet zavaró, idegen anyagok gyors eltávolításában. 6
2. A hűtő-kenő folyadékokkal szemben támasztott kívánalmak A hagyományos forgácsolásokhoz főleg adalék nélküli (u.n. tiszta) forgácsoló olajokat, vízzel emulziót képző olajokat és szintetikus folyadékokat alkalmaznak a forgácsolást segítő folyadékok legfontosabb kívánalmainak, mint pl. hűtés, kenés, és tisztítás kielégítése céljából. Alkalmazásuk előnyeit és hátrányait az 1. táblázat tartalmazza [8]. 1. Tiszta forgácsoló olajok 2. Vízzel emulziót képző olajok 3. Szintetikus folyadékok Alkalmazásuk előnyei - jó kenés, - hatékony ragadás-mentes minőség, - jó rozsda és korrózióvédelem, és - jó stabilitás. - jó hűtés, - kis viszkozitás, és így megfelelő nedvesítő képesség, - nem gyúlékony, és - nem mérgező, - könnyen tisztítható a kis forgácsokról és lekopott részekről szabványos szűrők alkalmazásával, - viszonylagosan kicsi bevezetési és megsemmisítési költségek. - avasodás ellenálló képesség, - kis viszkozitás, - jó rozsdaképződés elleni védelem, - kismértékű ködképződés, - nem mérgező, - teljesen éghetetlen és füstmentes, - jól szűrhető szabványos szűrőkkel, - biológiailag lebontható. Alkalmazásuk hátrányai - gyenge hűtés, - köd és füstképződés nagy forgácsoló sebességeknél, és, - nagy beszerzési és megsemmisítési költségek. - gyenge kenés, - avasodás, - ködképződés, - kismértékű stabilitás (az összetevőknek különböző a tönkremeneteli szintje), - tömeggyártásban mindennapos, azonban drága karbantartást igényel a kívánt összetétel biztosítása érdekében. - nem megfelelő kenés fokozott igénybevételű alkalmazásoknál, - reakció a nemfémes alkatrészekkel, - a maradvány mindig problémás. 1. Táblázat: A forgácsolást segítő folyadékok alkalmazásának előnyei, hátrányai 7
A jó forgácsolást segítő folyadékok minőségi kívánalmait a következő felsorolás tartalmazza [9]: - jó kenőképesség a súrlódás és a hőképződés csökkentése céljából, - jó hűtőhatás a forgácsolás alatt képződött hő hatékony elvezetése céljából, - hatékony anti-adhéziós minőség a forgács és a szerszám homlokfelület közötti fémberágódás elkerülése céljából, - jó nedvesítő jellemző hatás, mely lehetővé teszik a folyadéknak, hogy jobban bejusson az érintkezési területhez, és a repedésekbe, - ne okozzon rozsdásodást és korróziót a gépalkatrészeken, - viszonylag kis viszkozitású folyadék, mely lehetővé teszi a fémforgács és a piszok leülepedését, - avasodás és ragadós nyúlós maradványok ne keletkezzenek az alkatrészen, vagy a szerszámgépen, - stabil oldat vagy emulzió biztonságos munkakörnyezet biztosításával (ködmentes, nem mérgező, nem gyúlékony (füstmentes)), - gazdaságosan legyen felhasználható, szűrhető és megsemmisíthető. 8
3. A hűtő-kenő folyadékok forgácsolási hatékonyságvizsgálata A legfontosabb éltartam adatokat és újraélezéseket tartalmazó szerszámfelügyelet adatai alapján a szerszám éltartam adatai alkalmasak a forgácsolási hatékonyság értékelésére a két vágóolaj összehasonlító vizsgálata során [10]. A vágóolajok kísérleti összehasonlító vizsgálatához a fentiek alapján közel hasonlónak tekintjük a két lefejtő marógépen folyó megmunkálási folyamatot. A vágóolaj felügyelet megbízhatóságánál fogva, nem okozhat a két különböző típusú vágóolaj használata során olyan felügyeleti hibát, amely az olajok súrlódás módosító hatását és az összehasonlíthatóságukat befolyásolná, vagy megakadályozná. A lefejtő marógépek szerszámfelügyeletének sokszorosan megerősített tapasztalatai szerint számszerűsíthető, mérhető különbség a lefejtő csigamaró szerszámok által az éltartamidejük alatt lefogazott munkadarabok számában mutatható ki. Egy adott modulú lefejtő maróval azonban több azonos modulú, de különböző rajzszámú fogaskereket munkálnak meg. Ezért minden egyes marószerszám egy-egy éltartamideje alatt pontosan vezetik a következő élezésig fogazott fogaskerekek darabszámát rajzszámonként (4. ábra). Ezekből az adatokból minden lefejtő marószerszám éltartamidejére kiszámítható a V f összes fogazott térfogat, amely a forgácsolási hatékonyság objektív mutatószámaként szolgálhat. Ezért az összehasonlító vizsgálatnál a következő kísérleti feltételezéseket állítjuk fel: A régi (A típusú) vágóolajjal fogazó lefejtő marószerszámok egy-egy éltartam ciklusuk alatt leforgácsolnak. V f,a összes fogazott térfogatot. Az új -B típusú vágóolajjal fogazó lefejtő marószerszámok egy-egy éltartamidejük alatt leforgácsolnak V f,b összes fogazott térfogatot. A V f,a, V f,b, éltartamciklus alatt leforgácsolt összes fogazott térfogatok valószínűségi változók, amelyek statisztikai folyamatellenőrzés (SPC) alapján összehasonlíthatók egymással, azaz V f,a < V f,b, V f,a = V f,b, V f,a > V f,b, (1) 9
A V f,a = V f,b esetben a két vágóolaj súrlódást és szerszámkopást befolyásoló hatása között nincs számszerűen értékelhető különbség. Tehát a két olaj egyenlő szerszámkopást eredményez. A V f,a < V f,b esetben a B olajjal dolgozó szerszám az éltartamideje alatt nagyobb összes fogazott térfogatot forgácsolt le, mint az A olajjal dolgozó szerszám. Feltételezhető, hogy a szignifikáns különbség oka a B olaj súrlódást és szerszámkopást csökkentő domináns hatása, amely a nagyobb éltartamot eredményezte. Tehát a B olaj kisebb szerszámkopást eredményez az A olajhoz viszonyítva. A V f,a > V f,b esetben a B olajjal dolgozó szerszám az éltartamideje alatt kisebb összes fogazott térfogatot forgácsolt le, mint az A olajjal dolgozó szerszám. Feltételezzük, hogy a szignifikáns különbség oka a B olaj súrlódást és szerszámkopást növelő domináns hatása, amely a nagyobb szerszámkopást eredményezte. Tehát az B olaj nagyobb szerszámkopást eredményez az A olajhoz viszonyítva. Az összehasonlító vizsgálat kísérlettervezése az (1) egyenlet megoldásához szükséges műszaki feltételeket kell, hogy tartalmazza [3]. 10
4. A vágóolajok forgácsolási hatékonyságának üzemi vizsgálata 4.1. A vágóolajok gyártásban való vizsgálatának programja Az A típusú vágóolaj forgácsolási hatékonyságára jellemző fogazott térfogatok statisztikai értékelésének az alapja a fogazó üzem által megvalósított fogaskerék gyártási program. A vizsgálatnál a független változó a gyártási időfolyam, azaz a fogaskerék rajzszámokhoz kapcsolódó naptári gyártási idő, amely mentén az egymást követő műszakokban a különböző fogaskerekek lefejtőmarása, az LC 200-as típusú fogaskerék marógépen készült el (2. ábra) [11]. 2. ábra: LC-200 marógép munkatere A vizsgálatnál a függő változó a ΣV f összegzett fogazott térfogat, amely egy-egy fogaskerék sorozatgyártásakor, a lefejtőmaró éltartamideje alatt lefogazott összes fogaskerék darabszámból számítható ki. 11
A fogaskerék gyártás naptári programja a Kísérleti adattáblázat -okban (4. ábra) található. Az adattáblázatok szerint az A típusú vágóolaj forgácsolási hatékonyságának meghatározására szolgáló kísérleti gyártás 2012. nyarán, a nyári szaktárgyi gyakorlatom ideje alatt folyt. Az adattáblázatokból meghatározható a legyártott fogaskerekek rajzszáma szerint az elkészült fogaskerék darabszám, valamint a forgácsolást végző lefejtőmaró azonosítási adatai, amelyek a további elemzéshez kiindulásául szolgálnak. A kísérleti adatokat dokumentáló jellegzetes táblázatot mutatja a 3. ábra. Kísérleti adattáblázat Sorszám: 7 Az olaj típusa: A Az LC 200 gép leltári száma: 1 Fogazószerszám A szerszámmal legyártott fogaskerék adatai Olaj Megjegyzés A műszak jele A gyártás ideje, év, hó, nap Rajzszám Sorszám Üzembevétel ideje, év, hó, nap A kopott szerszám leszerelési időpontja, év, hó, nap Rajzszám A gyártás darabszáma N, [db] Utántöltés mennyisége, [liter] 2012.07.17 971 x 078 88 Össz 264 db, Élezni kell N 2012.07.17 845 x 073 132 Du 2012.07.17 891 x 046 330 Előtte 216 db Éj 2012.07.18 892 x 007 576 Előtte 768 db, Élezni kell! 3. ábra: Kísérleti adatokat rendszerező táblázat 12
4.2. A vizsgálatban részt vett fogaskerekek kísérleti gyártásának összesítő elemzése Az A típusú olaj forgácsolási hatékonyságának vizsgálatához megadott rajzszámú fogaskerekek lefejtőmarását végezte a fogazó üzem. A fogaskerekek főbb konstrukciós-, technológiai- és gyártási adatai a 2. számú összesítő táblázatban kerültek összefoglalásra. Az A típusú vágóolaj vizsgálatához 16 db. fogaskerék gyártását helyezte fokozott felügyelet alá [12] a Termelési Osztály és a Fogazó üzem, melyek közül 2 adatait közlöm. A 2. Táblázat oszlopaiban megtalálhatók a fogaskerekek főbb konstrukciós alapadatai, a fogaskerekek lefejtő marásánál leforgácsolt V f fogüreg térfogatok (3. ábra) értékei. A legyártott összegzett darabszámokat az utolsó oszlopban adtuk meg. Rajz- Fogszám Modul Osztókör átmérő Fogszélesség Forüreg térfogat Fogazott szám m d b V f fogaskerék mm mm mm 1000 x mm 3 db 1 01 34 3,36 123,431 29,0 37,784 704 2 02 23 3,94 101,259 28,0 35,094 780 2. táblázat: Az A típusú vágóolaj forgácsolási hatékonyságának vizsgálatára az 1-es számú LC 200 típusú lefejtőmarógépen legyártott fogaskerekek adatai A fogüreg térfogat számítása (4. ábra) [2]: V f = m d b π ahol: - d osztókör átmérő - b fog szélesség - m modul 4. ábra: V f fogüreg térfogat meghatározása 13
Megjegyzések a technológiai adatokhoz: A lefejtőmarók v c forgácsolósebessége 110-160 m/perc tartományban van, amely a bevonatolt gyorsacél lefejtőmarókra és az A típusú vágóolajra is jellemző nagy termelékenységet biztosító, magas forgácsolósebesség tartomány. A forgácsolási sebesség a fogaskerekek geometriai adataitól függően csak kismértékben változik viszonylag szűk intervallumban. A lefejtőmarók tengelyirányú előtolása 2-5,6 mm/ford tartományban nagyobb eltérést mutat, mivel a különböző modulú fogaskerekeknél nagyoló és simító fokozatokat alkalmaznak. Mindezekből megállapítható, hogy a nagyszámú fogaskerékgyártás technológiai adatai közel esnek egymáshoz és a gyártási folyamatok nagyfokú hasonlóságát eredményezik. A 2. Táblázatban közölt fogaskerekeknek a lefejtőmarói a sorozatok gyártása során elkoptak és később élezésre, bevonatolásra kerülnek. A forgácsolási hatékonyság vizsgálatához szükséges ΣV f összegzett fogazott térfogat a fogaskerekek adataiból számítható. A fenti 2 db. fogaskerék gyártása a lefejtőmarójuk kopásáig, vagyis a szerszámuk egy teljes éltartamidejéig folyt. Ezért a fogazószerszámok éltartam elemzésével külön fejezetben foglalkozunk. 4.3. A vágóolajok vizsgálatában részt vett fogaskerekek lefejtőmaróinak hátkopásmérése Ismeretes, hogy a vágóolajok forgácsolási hatékonyságának kísérleti vizsgálata során a lefejtőmarók forgácsolási képessége a legérzékenyebb, hátkopásméréssel is meghatározható, objektív műszaki jellemző, amely nagyon fontos adat a vizsgálatnál [3]. A marószerszám fogainak hátkopás mérését a ZF Hungária Kft.-ben két eszközön végzik: Zoller típusú mérőgépen mikroszkóp segítségével. A Zoller mérőgépen mért hátkopásról készített mérési lap a 5. ábrán található. A mikroszkóp segítségével végzett marószerszám fog hátkopás mérését a 6. ábra szemlélteti. 14
Zoller mérőgép: 5. ábra: A Zoller mérőgépen végzett marószerszám fogainak hátkopásméréséről készített mérési lap [4] 15
Mikroszkópos mérés: a) b) 6. ábra: Marószerszám fogainak hátkopás mérése mikroszkóp segítségével [4] a) fog homlokfelület, b) fog hátfelület A marószerszámok hátkopásának mértéke minden egyes széria után mikroszkópos vizsgálattal lett megállapítva, mely vizsgálatok eredményei feljegyzésre és fényképes dokumentálásra kerültek. A meghatározott rajzszámú és egyedi azonosítóval ellátott marókhoz tartozó kopások mértékei a 5. táblázatban összefoglalásra kerültek. 16
A marószerszámok kopásmérési eredményei: Sorszám Maró rajzszám Megmunkált összes darabszám 1. 39 Fogaskerék rajzszáma Megjegyzés Hátkopás VB, μm 264 76 440 04 Élezni kellett 704 200 2. 40 780 05 Élezni kellett 59 3. táblázat: Marószerszámok hátkopása 5. Összehasonlító elemzés Az élezésig kifutott marószerszámok A típusú olajjal történő megmunkálásai során két élezés között leválasztott forgács mennyiségét a 6. táblázat tartalmazza. Ezen felül tartalmazza még az élezések között átlagosan leforgácsolt fogács térfogatot cm3. Élezések száma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Átlag cm 3 Marószám 39 számú maró 6801,12 18136,32 16624,96 9974,976 23048,24 19949,95 16624,96 15880,08 40 számú maró 21056,4 16845,12 18950,76 16845,12 18424,35 6.táblázat: Élezések között leválasztott forgácstérfogat A olajnál cm 3 -ben Az 6. táblázat adatai diagram formájában is összefoglalásra kerültek (7., 8. ábra). 17
7. ábra: 39. számú maró által leválasztott forgácsmennyiségek az újraélezési szám függvényében 8. ábra: 40. számú maró által leválasztott forgácsmennyiségek az újraélezési szám függvényében Az A és B típusú olajjal két élezés között leválasztott anyagmennyisége a 4. táblázatban került összefoglalásra [13], mely adatok diagram segítségével kerültek szemléltetésre (9. ábra). Olaj Marószám 39 40 A típusú olaj 15880,0754 18424,35 B típusú olaj 39899,904 35795,88 4.táblázat: Az A és B olajjal leválasztottforgácsmennyiség cm 3 -ben 18
9. ábra: A és B olaj összehasonlítása 6. Összefoglalás A vizsgálat eredményeinek elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a kipróbált B típusú új olajjal hozzávetőleg átlagosan kétszer akkora mennyiségű forgácstérfogat választható le két élezés között, mint az A típusú olajjal. Ez az eredmény arra enged következtetni, hogy érdemes további vizsgálatokat végezni más típusú gépeken is. Ha a további vizsgálatok is hasonló eredménnyel zárulnak, gazdasági és technológiai szempontból is érdemes vizsgálatokat végezni. A bemutatott üzemi vizsgálati módszer alkalmazható más forgácsoló eljárás hűtő-kenő folyadékainak forgácsolási hatékonyságvizsgálatára is. 19
7. Felhasznált irodalom [1] McCOY, JS.: Introduction: Tracing the historical development of metalworking fluids. In: JP Byers, ed. Metalworking Fluids. New York: Marcel Dekker, 1994, pp. 1-23. [2] GUNDERSON, RC, Hard, AW.: Synthetic Lubricants, Reinhold, New York, 1962. [3] Brinksmeier, E, Walter, Janssen, A R, Diersen, P.: Aspects of cooling application reduction in machining advanced materials. Proc. Instn. Mech. Engrs 213: 769-778, 1999. [4] GRAHAM, D.: Dry out. Cutting Tool Engineering, 52: 1-8, 2000. [5] Valasek, I.- Tóth, I.: Megmunkálás tribológia, Budapest, Tribotechnik Kft. 2003. p.: 175 [6] DUDÁS, I., LIERATH, F., VARGA Gy.: Környezetbarát technológiák a gépgyártásban, Műszaki kiadó, Budapest, 2010, p.: 308 [7] VALASEK, I.- AUER, J.: Kenőanyagok és vizsgálataik, Budapest, Tribotechnik Kft. 2003. p.: 152 [8] VARGA Gy., PÁSZTOR I.: Hengerességi hiba vizsgálata környezetbarát módon marással előállított munkadarabokon, XXVI. microcad International Scientific Conference, Section L, 2012. március 29-30., University of Miskolc, Hungary, ISBN 978-963-661-773-8 (in CD) [9] ASTAKHOV V.P.: Cutting Fluids (Coolants) and Their Application in Deep-Hole Machining, http://viktorastakhov.tripod.com/dh/coolant.pdf [10] KUNDRÁK, J. VARGA, Gy. SZŰCS, J.: 2. Vágóolajok forgácsolási hatékonyságának vizsgálata, hűtő-kenő folyadék tesztelése, 2.1. Helyszíni felmérés és vizsgálati terv készítés, Tanulmány, Miskolc, 2012. május 31, pp.: 52 [11] Az LC 200 típusú lefejtőmarógép gépkönyve, LIEBHERR Verzahntechnik GmbH, 2005 [12] KUNDRÁK, J. VARGA, Gy. SZŰCS, J.: 2. Vágóolajok forgácsolási hatékonyságának vizsgálata, hűtő-kenő folyadék tesztelése, 2.2. Hatékonyságvizsgálat, hűtő-kenő folyadék tesztelése, Tanulmány, Miskolc, 2012. július 31, pp.: 62 [13] VARGA, N.: Beszámoló szakmai gyakorlatról, ZF-Hungária Kft., Eger, 2012 20