Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2004-ben, különös tekintettel a fröccsöntésre

Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 2004-ben, különös tekintettel a fröccsöntésre 1. Bevezetés A mûanyag-feldolgozó eljárásokkal elõállított termékek mennyiségérõl a Mûanyagipari szakmai jelentés kitöltésével számolnak be a vállalatok. Ezeket a GAZDA- SÁGI MINISZTÉRIUM és a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVA- TAL egyetértésével, illetve felhatalmazásával küldtük ki és gyûjtöttük össze. A jelen tájékoztató a közölt adatok összesítésével és elemzésével készült. Az MMSZ 321 céghez juttatta el az adatlapokat, amelyekrõl feltételeztük, hogy 50 t/év feletti mennyiséget dolgoznak fel, ami nem jelenti a mûanyag-feldolgozással foglalkozó vállalatok összességét. Elhagytuk azokat a cégeket, amelyek nagyon kevés mûanyagot dolgoztak fel. Az adatlapokat 281 cég töltötte ki értékelhetõ adatokkal. A statisztikai úton megfigyelt mennyiségek részaránya javult, a hazai mûanyag-feldolgozás feldolgozottsága 96,3, ami megítélésünk szerint jónak mondható. 2. A mûanyag-feldolgozás gazdasági környezete A mûanyagipar, és ezen belül elsõsorban a mûanyagfeldolgozóipar tipikus háttéripar. Növekedése és lehetõségei szoros összefüggésben vannak a gazdasági környezettel. A kibocsátott termékek nagy része nem önálló termékként jelenik meg, hanem alkatrészként, illetve részegységként. Szerepe és helye az ipar, és ezen belül a vegyipar egészében a 1. táblázat szerint alakult. A növekedés mértéke az elmúlt 5 évben meghaladta az ipar egészének, és jelentõs mértékben meghaladta a vegyipar növekedését. A belsõ piac mérséklõdése mellett az ágazat jelentõs export piacokat tudott megszerezni. 2001 volt az elsõ olyan év, amikor a mûanyag-feldolgozás értékben meghaladta a mûanyag-alapanyag gyártást, 2004-ben a különbözet 70 Mrd Ft volt a feldolgozás javára. A mûanyagipar nemzetközileg is elfogadott jelzõszáma a látszólagos mûanyag-felhasználás, ami szoros korrelációban van a mûanyag-feldolgozással. Magyarország a 2004 évi csaknem 80 kg-mal a középmezõnyben helyezkedik el. A mûanyag-feldolgozás Forrás: KSH GYIMESI GYÖRGYNÉ * fõmunkatárs 1. ábra. Mûanyag-feldolgozás Magyarországon 1997 és 2004 között 2004-ben a 2003-ban is adatot szolgáltató vállalatok eredményeit összevetve 8,1-kal nõtt. A nagyobb vállalatok növekedése meghaladja a kisebbek növekedési ütemét. A 2004-ben 10 kt feletti gyártók termelésének bõvülése mintegy 14. A mûanyag-feldolgozás mennyiségének és az egymást követõ évek láncindexének alakulását az 1. ábra mutatja. Az adatszolgáltató cégek nagyság szerinti megoszlását és a feldolgozott mennyiségben való részesedését a 2. táblázat emeli ki. A 16 legnagyobb cég 2004-ben a feldolgozott mûanyag mennyiségek szerint: Radici Film Hungary Kft. Grabofloor Padlógyártó Kft. Pannonpipe Mûanyagipari Kft. Alpla Mûanyag Csomagolóipari Kft. Wavin Kft. Pannunion Csomagolóeszköz Kft. 1. táblázat. A magyar mûanyagipar helye az ipar és vegyipar egészében 2000 2004 között 2000 2001 2002 2003 2004 2004/2000 Mrd Ft (folyó áron) Ipar 11740 12541 12638 13822 15539 132,4 112,4 Vegyipar 1764 1767 1744 1850 2182 123,7 117,9 Mûanyagipar 542 561 603 627 694 128,0 110,7 mûanyag alapanyagipar 274 240 253 259 312 113,9 120,5 mûanyag-feldolgozóipar 268 321 350 368 382 142,5 103,8 Mûanyagipari trendek * Magyar Mûanyagipari Szövetség 2005. 42. évfolyam, 9. szám M ÛANYA G ÉS 329

Jász-Plasztik Kft. BC Ongropack Mûanyag Fóliagyártó Feldolgozó Kft. Magyar Kábel Mûvek Rt. BC Ablakprofil Kft. Agrotex Ker. Kft. Alcoa-Köfém Kft. CSI Divízió Tredegar Film Product Kft. Eurofoam Hungary Poliuretán Gyártó Kft. Nordenia Hungary Kft. Amoco Fabric Magyarország Termelõ Kft. Összehasonlítva az elõzõ évi toplistával lényegi változás nem történt, az elõzõ évi elsõ 15-bõl 13 most is szerepel ezen a listán. Jelentõsen növekedett az elõzõ évhez képest a RADICI FILM HUNGARY KFT. és a GRABOFLOOR PADLÓGYÁRTÓ KFT. cégek termelése, mindkét cégnél jelentõs beruházás valósult meg. A hazai ipar koncentrációját jól mutatja, hogy a 16 legnagyobb cég a 2004-ben feldolgozott mennyiségnek 43-át képviseli, míg a 2000 tonnánál többet feldolgozó 70 cég már 82-át. Megítélésünk szerint az adatgyûjtésbõl csak ennél kisebb cégek maradtak ki. 2. táblázat. Mûanyag-feldolgozó cégek nagyság szerinti megoszlása 2002 2003 2004 Cégek Gyártott termék Cégek Gyártott termék Cégek Gyártott termék száma kt száma kt száma kt >10 000 t 17 245,2 44,7 14 231,9 39,1 16 277,8 43,1 5000 10 000 t 12 84,6 15,4 17 127,9 21,6 19 141,5 21,9 2000 5000 t 69 111,9 20,4 38 123,5 20,8 35 109,1 16,9 >2000 t összesen 98 441,8 80,5 69 483,3 81,4 70 528,4 81,9 1000 2000 t 37 51,4 9,4 41 54,6 9,2 47 63,7 9,9 500 1000 t 42 30,9 5,6 40 30,2 5,1 40 29,6 4,6 >500 t összesen 177 524,2 95,5 150 568,1 95,7 157 621,7 96,4 <500 t 100 24,9 4,5 152 25,3 4,3 123 22,8 3,6 Adatszolgáltató cégek összesen 277 549,0 100,0 302 593,4 100,0 281 644,5 100,0 3. táblázat. A mûanyagokból gyártott termékek mennyisége 2000 2004, kt Termékek 2000 2001 2002 2003 2004 Fólia 141 149 148 155 167 Fröccstermék 96 119 115 136 138 Csõ 57 59 57 56 59 Üreges test 44 48 41 57 59 Hab 35 37 38 45 49 Kábel/huzalbevonat 20 22 21 26 23 Lemez 14 22 25 30 30 Profil 14 18 21 21 22 Padló 11 13 18 21 29 Egyéb 82 73 95 73 94 Összesen 510 560 580 620 670 3. A magyar mûanyagfeldolgozás áttekintése 3.1. Termékcsoportok szerint A hazai feldolgozott mennyiség 2000 és 2004 között termékcsoportonként a 3. táblázat szerint alakult. A mûanyag-feldolgozás egészének növekedése felmérésünk szerint 2000 és 2004 között 31,4 volt, a 2004 évi feldolgozás 8-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez a tény egy olyan idõszakban adódik, amikor a gyártók egyre inkább igyekeznek a célnak megfelelõ, de minél kisebb súlyú termékeket elõállítani. Vékonyabbak a fóliák, a védõcsövek. A palackos italokat a rekeszek helyett a könnyebb zsugorfóliában forgalmazzák. A 2004-es statisztikai adatokat részletesen vizsgálva a következõket állapíthatjuk meg: A fóliagyártás a mûanyag-feldolgozás egészével azonos arányban bõvült, így részaránya változatlan, ugyanakkor joggal feltételezhetõ, hogy csökkent a fõ terméktípusok vastagsága. A növekedés hordozója a BOPP fólia gyártás jelentõs bõvülése, a többi fólia típust inkább a szinten maradás jellemezte. 1997 és 2001 között az egyik legdinamikusabb terület a fröccsöntés, elsõsorban a nagy értékû mûszaki cikkek, alkatrészek gyártása volt. A 2002 évi kis mértékû csökkenés után 2003-ban ismét az átlagot meghaladó mértékben bõvült a fröccstermékek gyártása, így részarányuk nõtt, de 2004-ben növekedésük elmaradt az átlagtól. A gyártott csövek mennyisége a teljes intervallumban szûk határok között ingadozott, növekedési ütemben elmaradt az iparág egészétõl, így a cikkcsoport részaránya tovább csökkent. Az üreges testek mennyiségének bõvülésében közrejátszott, hogy a fogyasztói igényekhez igazodva rendkívül dinamikusan bõvül a PET felhasználás, a gyártott üreges test közel kétharmada PET flakont jelentett, a 2002-es megtorpanás csak átmenetinek bizonyult. Az üreges testek részaránya 2002-hez viszonyítva is nõtt. A kábel/huzal termékcsoport növekedése a vizsgált 5 éves idõszakban mérsékelt és ingadozó volt, 2004-ben elmaradt a 2003 évitõl. A lemezgyártás növekedése az idõszak elsõ felében az adatszolgáltató vállalatok számának bõvülésébõl adódott, 2004-ben nem emelkedett a termelés. 330 M ÛANYA G ÉS 2005. 42. évfolyam, 9. szám

A profilok mennyisége évrõl évre nõtt, részarányuk 2002-ben már meghaladta a 3-ot. Az építõipari profilok gyártása a mûanyag-felhasználás egyik perspektivikus területe, ennek ellenére a 2004 évi gyártás mérsékelt növekedést mutat, feltételezhetõen szerepet játszott ebben a rendkívül erõs import. A mûanyagpadló-gyártás alakulása a vizsgált idõszak sikertörténete, 1 és 5 év vonatkozásában is lényegesen meghaladta az iparág egészének növekedési ütemét. A korszerû, nagyszélességû PVC padlók export piaca kedvezõbb, mint a korábbi választéké volt. Részarányuk 5 év alatt közel megkétszerezõdött, ami mögött több mint 2,5-szeres termelésnövekedés áll. Összességében a mûanyag-feldolgozóipar 2004-ben mennyiségi szempontból kedvezõ évet zárt. Korszerûsödött a termékválaszték, nõtt a nagy értékû mûszaki mûanyagok felhasználása is. Az ágazat tevékenységét még mindig nehéz érték adatok alapján bemutatni. Feltételezve, hogy az 1. táblázatban szereplõ KSH adat azonos vállalati körre vonatkozik, a 2004 évi árbevétel 2000-hez viszonyítva 42,5-kal emelkedett és mérsékelten, mintegy 4-kal haladja meg az elõzõ évit. 3.2. Mûanyag típusok szerint A 4. táblázat adataiból megállapítható, hogy 2004- ben 2003-hoz képest számottevõen nõtt a PVC-P, a PE- HD és a PP feldolgozás, mérsékelten nõtt a PVC-U, a PE-LD és a PET, kis mértékben csökkent a PS feldolgozás. Egy-egy, különösen kisebb ország, feldolgozása részleteiben elég eltérõ lehet, mert egy-egy részterület nagyobb szerepet kaphat. Megítélésünk szerint meghatározó szempont, hogy gazdaságos gyártás és eladható termék legyen a számok mögött, és lehetõség szerint az egymást követõ évek összességében növekedést mutassanak. A mûszaki mûanyagok felhasználása annyiban követi a nemzetközi trendet, hogy az ABS feldolgozás Magyarországon is csökken, a többi mûszaki mûanyag feldolgozásának növekedése 2004-ben is meghaladta az átlagos növekedési ütemet (4. táblázat). A hazai adatokat a nyugat-európai adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy a PP felhasználás meghaladja a nyugat-európai arányokat; a legjelentõsebb eltérés az PE-HD felhasználásnál van. Nyugat-Európában 4,0-kal magasabb a részaránya, mint Magyarországon, elsõsorban a fúvott termékeknél van jelentõs elmaradás; 4. táblázat. Mûanyag-feldolgozás polimer típusok szerint Év 2001 2002 2003 2004 Mûanyagok kt kt kt kt nagy tömegben gyártott mûanyagok PVC-U 76,1 14,3 79,0 14,4 78,5 13,2 79,4 12,6 PVC-P 41,6 7,8 50,1 9,1 45,9 7,7 54,9 8,7 PE-LD 85,5 16,1 94,4 17,2 104,7 17,6 107,8 17,1 PE-HD 57,6 10,8 60,4 11,0 58,9 9,9 65,9 10,5 PP 128,2 24,1 128,7 23,4 129,6 21,9 149,0 23,7 PS 59,0 11,1 55,2 10,1 71,1 12,0 69,3 11,0 PET 31,3 5,9 34,2 4,4 40,0 6,7 40,8 6,5 mûszaki mûanyagok ABS 8,7 1,6 9,6 1,8 8,9 1,5 5,4 0,9 PA 3,9 0,7 5,5 1,0 6,7 1,1 6,1 1,0 PBT 0,5 0,1 0,4 0,1 0,8 0,1 0,9 0,1 PC 2,8 0,5 3,0 0,5 4,7 0,8 4,4 0,7 PC/ABS 3,6 0,7 3,4 0,6 2,8 0,5 2,1 0,3 POM 0,4 0,1 0,7 0,1 1,4 0,2 1,0 0,2 a PE-LD felhasználás részaránya hazánkban 4,6- kal kisebb; a PVC felhasználásunk 4,7-kal több, befolyásolja az arányokat, hogy a PVC termékekbõl (padló, kemény fólia és lemez) jelentõs export többletünk van; a PET felhasználás aránya már csak 0,5-kal alacsonyabb Magyarországon; a PS típusoknál a hazai felhasználási arány 3,1- kal magasabb. A kiemelt mûszaki mûanyagok alkalamzása bár az utóbbi években dinamikusan bõvült, arányában csak fele a nyugat-európainak. 2003-ban Nyugat-Európában a hõre lágyuló mûanyagok 9,2-a volt mûszaki mûanyag, Magyarországon csak 3,4, nyilván szoros összefüggésben azzal, hogy jármûipari mûanyag felhasználásunk messze elmarad a nyugat-európai mértéktõl. 3.3. A termékek felhasználási területei szerint A feldolgozott termékek felhasználás szerinti besorolását az adatszolgáltató feldolgozó vállalatok adatai alapján végeztük el, ami nem esik egybe pontosan a tényleges felhasználással, mert tartalmazza a jelentõs mennyiségû termék exportot is, és nem szerepel benne az import. A kettõ mennyisége közel azonos, az export 260 kt, az import 275 kt, a felhasználási terület nem fedi pontosan egymást, de a vámtarifaszám szerinti besorolás nem bontható a felhasználási cél szerint, így ettõl a korrekciótól kénytelenek vagyunk eltekinteni. A hazai felhasználás megoszlása nagyon hasonló a nemzetközi gyakorlathoz, meghatározó a csomagolóipar (43), jelentõs az építõipar (23), míg a továbbiak sorrendje: elektromos ipar 10, háztartási cikk 6, mezõgazdaság 5, bútoripar 3, jármûipar 2, egyéb 8. 2005. 42. évfolyam, 9. szám M ÛANYA G ÉS 331

4. Mûanyag-feldolgozó gépek állománya és kora A fröccsöntõ gépek számát, méretét és korát 2004-ben az 5. táblázat mutatja. Az 1000 g-nál kisebb löketteljesítményû gépek részaránya 80,9, a korszerû gépek (9 évnél fiatalabb) aránya mintegy 50, a 4 évnél fiatalabbaké pedig 22. 5. A fröccsöntõ ágazat helyzete Forrás: MMSz A hazai mûanyag-feldolgozóipar termelése, és ezen belül a fröccstermékek mennyisége 2000 és 2004 között a 6. táblázat szerint alakult. Az egyes termékcsoportok növekedési üteme idõszakonként eltérõ, 1998 2001 között legdinamikusabban a fröccstermékek mennyisége nõtt, az öszszes feldolgozáson belüli részaránya 21,2-ra. 2002-ben kedvezõtlenebbül alakult a felvevõ piac, a gyártott mennyiség kevesebb volt az egy évvel korábbinál, 2003-ban növekedési üteme meghaladta a mûanyagfeldolgozás egészének a bõvülését. 2004-ben más termékek növekedése jelentõsen meghaladta a fröccstermékek növekedésének ütemét, az ágazaton belüli részaránya 2003-ban volt a legmagasabb. Az érintett adatszolgáltató vállalatok közül 131 foglalkozott 2004-ben fõ vagy melléktevékenységként fröccsöntéssel, ezen belül 98 cég éves termék mennyisége nagyobb 100 tonnánál. Adatgyûjtésünkben a fröccsöntött termékeket négy cikkcsoportba soroltuk. Ezek mennyisége és részaránya az utóbbi években a 7. táblázat szerint alakult. Elõre bocsátjuk, hogy elemzéseink a felhasznált alapanyag mennyiségek alapján készültek, a gyártott termékek értékesítésére vonatkozó adataink nincsenek. 5.1. Fröccsöntött ládák, rekeszek A fokozatos csökkenés után 2004-ben mennyiségi növekedés következett be. A nagy méretû ládák gyártása változatlanul nem megoldott Magyarországon, de a hazai felvevõ piac nagysága ezt nem is indokolja. Alapanyag szerint meghatározó a PE-HD és PP 5. táblázat. A magyar fröccsöntõ gép kapacitás 2004-ben Löketteljesítmény, g <500 500 1000 1000 5000 >5000 Összesen Mûanyagok szerint Hõre lágyulókhoz 1584,0 387,0 392,0 48,0 2411,0 97,1 Hõre keményedõkhöz 32,0 4,0 35,0 71,0 2,9 Kor szerint 1990 elõtt 610,0 125,0 132,0 18,0 885,0 35,7 1991 1995 222,0 51,0 83,0 7,0 363,0 14,6 1996-2000 438,0 124,0 112,0 12,0 686,0 27,6 2001 2003 346,0 91,0 100,0 11,0 548,0 22,1 Összesen 1616,0 391,0 427,0 48,0 2482,0 100,0 65,1 15,8 17,2 1,9 100,0 6. táblázat. Fröccstermékek mennyisége az összes mûanyag termékhez viszonyítva Forrás: MMSz Termékek 2000 2001 2002 2003 2004 2004/2000 Fröccstermék, kt 95,9 118,8 120,9 136,1 138,0 143,9 101,4 Részarány az összesbõl, 18,8 21,2 20,8 22,0 20,6 Mindösszesen, kt 510,3 560,0 580,0 620,0 670,0 131,3 108,1 7. táblázat. Fröccstermékek mennyisége és részaránya 2002 2004 között Fröccstermék csoportok 2002 2003 2004 t t t Fröccsöntött láda, rekesz 7 142 6,2 6 876 5,1 8 497 6,2 Háztartási mûanyag cikk 22 069 19,1 23 389 17,2 20 294 14,7 Alkatrész 49 088 42,5 57 021 41,9 54 342 39,4 Egyéb 37 146 32,2 48 838 35,9 54 933 39,8 Összesen 115 445 100,0 136 124 100,0 138 067 100,0 8. táblázat. Fröccsöntött láda, rekesz mennyiség mûanyag típusonként Mûanyag típus 2001 2002 2003 2004 PE-HD 7312 6128 5678 7518 132,4 PP 245 489 865 734 84,9 Összesen 7557 6617 6543 8252 mennyisége. 2004-ben a gyártott mennyiség jelentõsen növekedett, a bemutatott 4 éves idõszakban a legmagasabb (8. táblázat). PE-HD-bõl összesen 10 cég gyártott, ebbõl 7 cég 100 t/év feletti gyártó volt 2004-ben, ezekbõl egy meghatározó. PP-bõl 7 cég gyártott, ebbõl 1 meghatározó a teljes mennyiség kétharmadát gyártotta. A doboz, láda, rekesz vámtarifaszám alatt rendszeresen jelentõs mennyiségû import szerepel, a 2000-es csúcs után 2001-re jelentõsen csökkent, azóta ismét folyamatosan nõ a behozott mennyiség. Az importálók listájának egyszeri ismeretében azt feltételezzük, hogy igen 332 M ÛANYA G ÉS 2005. 42. évfolyam, 9. szám

sok tételbõl, egymástól lényegesen eltérõ típusokból adódik össze. Az import mennyisége 18 158 tonna volt 2000-ben, 2004-ben pedig 15 252 tonna. 5.2. Fröccsöntött háztartási cikkek Az összesített mennyiségek csökkenõ tendenciát mutatnak, 2003-ban meghaladták a 2002 évit, de még mindig elmaradtak a 2001-es termeléstõl. A bemutatott idõszakban 2004-ben volt a legkisebb a gyártott mennyiség, részleteiben a 9. táblázat szerint alakult. A fröccsöntött háztartási cikkek háromnegyede polipropilénbõl készült: 25 cég gyártott PP háztartási mûanyag cikket, ebbõl a korábbi évekkel egyezõen 3 cég 2000 t/év-nél, 10 100 t/év-nél nagyobb, a továbbiak ennél kisebb mennyiségeket. A háztartási mûanyag áruk vonatkozásában Magyarország tartósan nettó exportõr, bár az egyenleg 2001 óta folyamatosan csökken (10. táblázat). Itt is érvényesül az az általános tendencia, hogy az import növekedése meghaladja az export növekedését. 5 év alatt az import 38-kal nõtt, az export gyakorlatilag évrõl évre csökkent, így adódott, hogy az export többlet alig több mint egyharmada a 4 évvel korábbinak. 5.3. Fröccsöntött alkatrészek Az elektronikai és a jármûipari fröccsöntött alkatrészek számottevõek. A két területet együtt kezelve alapanyagonként és cégenként vizsgálva a 11. táblázat szerinti kép adódik 2004-re. Az öszszes feldolgozott mennyiség 4,7- kal maradt el az elõzõ évitõl. A két legnagyobb mûanyagtípus a PP és a PS, de van egy hányad, amelynek pontos megoszlását nem ismerjük. Néhány vállalat a pontos típus megjelölést mellõzve az egyéb kategóriába sorolta a speciális mûanyag megnevezése helyett, ez kis mértékben módosíthatja az egyes mûanyagok felhasználását. A felhasznált alapanyag az igényekhez igazodóan széleskörû, sok a magas mûszaki követelményeket is kielégíteni képes speciális alapanyag. A két év adatait összehasonlítva értékelhetõ eltérés a PS térnyerésénél jelentkezik, az összes mennyiség csökkenésén belül abszolút értékben is nõtt a PS felhasználás. Egyértelmû csökkenés jelentkezik a PP feldolgozásnál, nõtt az a hányad, amelyben a gyártók nem adták meg pontosan a mûanyag típusát, a korábbi gyakorlat szerint ez elsõsorban a kisebb mennyiségben használt mûszaki mûanyagok felhasználását jelenti. A feldolgozó üzemek többsége erre a területre szakosodott, korszerû technikával felszerelt gyártó. Az adat- 9. táblázat. Fröccsöntött háztartási cikk mennyiség mûanyag típusonként Mûanyag típus 2001 2002 2003 2004 2004/2001 t t t t PE-LD 1 189 4,8 896 4,1 829 3,5 1 003 4,9 84,4 PE-HD 1 199 4,9 1 979 9,0 2 671 11,4 1 194 5,9 99,6 PP 18 370 74,8 16 313 73,9 14 589 62,4 15 207 74,9 82,8 PS 3 170 12,9 2 509 11,4 3 624 15,5 1 680 8,3 53,0 Egyéb 630 2,6 372 1,7 1 673 7,2 1 211 6,0 192,2 Összesen 24 558 100,0 22 069 100,0 23 386 100,0 20 294 100,0 82,6 10. táblázat. Háztartási mûanyag áruk külkereskedelmi forgalma 2000 2001 2002 2003 2004 2004/2000 Import, t 7 971 8 509 10 492 11 003 11 015 100,1 138,2 Export, t 16 493 18 253 17 548 16 816 14 221 84,6 86,2 Egyenleg, t 8 522 9 744 7 056 5 813 3 206 55,2 37,6 11. táblázat. Fröccsöntött mûanyag alkatrészek mennyisége mûanyag típus és a gyártó cég nagysága szerint 2003 2004 Mûanyag Mennyiség Részarány Cégek Mennyiség Részarány Cégek típus t száma jelentõsebbek t száma jelentõsebbek PS 20 117 35,3 37 (>500 t) 6 22 675 41,7 37 (>500 t) 7 PP 12 597 22,1 51 (>500 t) 6 8 334 15,3 38 (>500 t) 5 PA 5 943 10,4 42 (>200 t) 8 4 159 7,7 31 (>200 t) 4 PC 3 336 5,9 28 (>200 t) 3 3 037 5,6 21 (>200 t) 4 ABS 5985 10,5 33 (>300 t) 5 2 965 5,5 19 (>300 t) 6 PC/ABS 1 709 3,0 11 (>1000 t) 1 1 636 3,0 8 (>1000 t) 1 PBT 715 1,3 10 (>100 t) 3 615 1,1 8 (>100 t) 3 POM 496 0,9 20 (~100 t) 3 511 0,9 13 (~100 t) 2 PE-HD 1 411 2,5 16 (>100 t) 2 308 0,6 15 (>50 t) 3 Egyéb 4 713 8,3 10 104 18,6 Összesen 57 021 100,0 54 342 100,0 2005. 42. évfolyam, 9. szám M ÛANYA G ÉS 333

szolgáltatók által 2001 2004-ben beszerzett új fröccsgépek (548 darab, a teljes állomány több mint 22-a) döntõ többségében olyan vállalathoz került, amelyek ebben a szektorban érdekeltek. A területre tartozó exportimport forgalom nem különíthetõ el, nincs önálló vámtarifa száma. 5.4. Egyéb fröccsöntött termékek 12. táblázat. Egyéb mûanyag termékek mennyisége mûanyag típus és a gyártó cég nagysága szerint 2003 2004 Mûanyag Mennyiség Részarány Cégek Mennyiség Részarány Cégek típus t száma jelentõsebbek t száma jelentõsebbek PP 21 654 44,3 42 (>500 t) 4 25 609 46,6 50 (>500 t) 6 PS 10 077 20,6 32 (>500 t) 4 8 669 15,8 29 (>500 t) 3 PE-HD 6 515 13,3 27 (>500 t) 1 8 828 16,1 33 (>500 t) 3 PE-LD 4 547 9,3 27 (>500 t) 1 5 174 9,4 15 (>500 t) 1 Egyéb 6 046 12,4 6 653 12,1 Összesen 48 838 100,0 54 933 100,0 13. táblázat. Az egyéb cikkcsoport külkereskedelmi forgalma 2000 2001 2002 2003 2004 export dugó, fedõ, stb. 15 279 19 152 22 784 26 114 29 690 113,7 csomagolóeszköz összesen 57 850 63 679 52 980 60 841 68 988 113,4 részarány a csomagolóeszköz exportból, 26,4 30,1 43,0 42,9 43,0 import dugó, fedõ, stb. 5 378 5 886 6 714 7 309 6 973 95,4 csomagolóeszköz öszszesen 60 637 52 307 62 922 64 428 63 696 98,9 részarány a csomagolóeszköz exportból, 8,9 11,3 10,7 11,3 10,9 Ebbe a csoportba a termékek széles körét sorolták az adatszolgáltatók, meghatározók a csomagolóanyagok, elsõsorban a záró elemek és vödrök, de ide tartoznak a fröccsöntött csõszerelvények fittingek, valamint a cipõipari és az egészségügyi felhasználások is. A felhasznált mûanyag alapanyagok mennyisége ebben a cikkcsoportban több mint 12-kal bõvült, ez a növekedés elsõsorban a PP és PE-HD felhasználás dinamikus, az átlagot meghaladó mértékû növekedésébõl adódott. A feldolgozott polimerek típus szerinti megoszlása és az érdekelt cégek száma a 12. táblázat szerinti. A fröccsöntött termékek egészére vonatkoztatva változatlanul igaz a korábbi feltételezésünk, hogy a mûszaki mûanyagok felhasználása nagyobb, mint a fentiekben bemutatott. A nemzetközi gyakorlattal egyezõ módon felhasználásuk kisebb zökkenõkkel ilyen volt a tavalyi bõvült, ennek ellenére részarányuk csak nagyon mérsékelten változott, a vizsgált idõszakban 4,0 5,1 között ingadozott. A cikkcsoportba tartozó kupak az egyik legjelentõsebb exportcikke a hazai mûanyag-feldolgozó iparnak. Meghatározó a szerepe néhány multinacionális vállalat magyarországi üzemének, de további cégek is részesednek a jelentõs és bõvülõ exportból. 2004-ben is a csomagolóeszköz export mintegy 43-a tartozott ebbe a cikkcsoportba, részesedése az importban csökkent, így részaránya is kismértékben visszaesett. A külkereskedelmi forgalom a 13. táblázat szerint alakult. 6. Összefoglalás A hazai mûanyag-feldolgozó ipar az elmúlt idõszakban is jelentõsen fejlõdött. A mûanyag termékek gyártása mennyiségben 2000 2004 között 31,4-kal növekedett, ami éves átlagban 7,5-nak felel meg. A 2004 évi növekedés 2003-hoz képest 8,1. Az értékben kifejezett növekedés, fõként az eredményesség mérésére, bemutatására nincs lehetõség. Az azonban egyértelmû, hogy a mûanyag-feldolgozás értékteremtõ szerepe fontos, az árbevétel növekedése 5 év távlatában az ipar egészének és ezen belül a vegyipar növekedési ütemét is meghaladja, egy olyan idõszakban, amikor a mûanyag-feldolgozás eredményessége a magas alapanyagárak miatt csökkent. Az adatszolgáltatók között több olyan cég is van, amelynél növekvõ feldolgozott mennyiség mellett csökkent az árbevétel. A gyártott mennyiségbõl 277 kt (+17) került exportra, 881 millió USD értékben (+26,4). A mûanyag termékek importja mennyiségben 285 kt, értékben 1472 millió USD volt, a növekedés a mennyiségnél 3,6, értékben 10,1, hosszú idõ után javult az ágazat egyenlege. A mûanyag-feldolgozóipar mennyiségi szempontból 2004-ben is jól teljesített, eredményesség tekintetében viszont elmaradt a várakozástól. 334 M ÛANYA G ÉS 2005. 42. évfolyam, 9. szám